Beszámoló a Skandináv design a mítoszon túl című kiállítás keretében rendezett konferenciáról
Iparművészeti Múzeum, 2005. február 21., hétfő
Az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Formatervezési Tanács, az Észak-európai Miniszterek Tanácsa, a Dán Királyság Nagykövetsége, a Finn Nagykövetség, a Norvég Királyság Nagykövetsége, a Svéd Nagykövetség és a Finnagora rendezésében egynapos szakmai konferenciát tartott az Iparművészeti Múzeumban, a Skandináv design a mítoszon túl című kiállítás kísérő rendezvényeként. Az egynapos tanácskozás szervezője Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész volt. A megnyitó beszédet Moravánszky Ákos professzor (Eidgenössische Technische Hochschule, Zürich), Simon Károly, az Iparművészeti Múzeum igazgatója és Kerstin Wickman professzor (Konstfack Képzőművészeti Egyetem, Stockholm) tartotta.
A globalizáció korának formatervezésével foglalkozó konferencia kitűnő lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy a skandináv design kortárs problémái felől közelíthessük meg saját szakmai ügyeinket, különös tekintettel saját kultúránk identitása innovatív és kreatív megőrzésének összefüggéseit. Az előadók és beszélgetőpartnerek a kérdéskört három nagyobb témacsoport szerint érintették. Elsőként - dr. Bendzsel Miklós (elnök, MSZH és MFT), dr. Antalovits Miklós (tanszékvezető, BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék), Henrik Most (Danish Design Center) és Monszpart Zsolt (vezérigazgató-helyettes, Ericsson Hungary) közreműködésével - a marketing és a termék-, illetve designmenedzsment kérdései kerültek szóba. Gaul Emil (tanszékvezető, MIE Tanárképző Tanszék), Cseh Borbála (VAM Design), Halasi Rita Mária (igazgató, MIE Ponton Galéria) és Paola Ivana Suhonen beszélgetése és rövid prezentációi során a design életforma-alakító és mítoszképző erejéről esett szó, míg az utolsó szekcióban Palotai Gábor (designer, a kiállítás arculattervezője), Pásztor Erika Katalina (designer, a www.epiteszforum.hu alapítója) és Martinkó József designkritikus vitatta meg a média és a design, illetve a különféle designstratégiák és design- jövőképek esélyeit napjainkban.
Annak ellenére, hogy a moderátorok, illetve szekcióelnökök vezette beszélgetések gyakran inkább egymástól el-elszigetelődő előadásokká alakultak, a tanácskozás - akárcsak a kiállítás - mindenképp hasznos volt abból a szempontból, hogy saját szakmai mozgásterünket, és design-jövőképünket, a sokkalta nagyobb tapasztalattal rendelkező skandináv designerek véleményeinek tükrében határozhassuk meg.