A szellemi tulajdon világnapja - 2014

Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, tisztelgésként az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.

A világnap budapesti ünnepségén, 2014. április 25-én, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban adták át a 2014. évi Millenniumi Díjakat. A díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, korábbi nevén a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke alapította a magyar millennium évében a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerésére.

Az eseményt köszöntötte Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Friedler Ferenc professzor, a Pannon Egyetem rektora és Kőrösi Orsolya, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ügyvezető igazgatója.

A Millenniumi Díj kitüntetettjei 2014-ben

DELTA ALAPÍTVÁNY

Ötven éve indult a Magyar Televízióban a Delta tudománynépszerűsítő heti magazin. A főcím markáns és emlékezetes dallama az egyik legelső, elektronikus szintézissel előállított zene volt hazánkban, és ikonikussá tette a műsort, amelyben a tévénézők - akkoriban szokatlan módon - a hazai műhelyek eredményei mellett a nyugati világban elért tudományos-technikai újdonságokkal is megismerkedhettek.

A Delta Alapítvány 25 éve jött létre, hogy a tudományos ismeretterjesztés körülményeit javítsa, a Delta alkotóközösségét összefogja. Műhelyükből a fiatal, tehetséges tévés, filmes alkotók, tudományos újságírók egész nemzedékei kerültek ki, akik számos szerkesztőségi műhelyben és más munkaterületen bizonyították már rátermettségüket.

A műsor az elsők között, 1976-ban váltott fekete-fehérből színes adásra. A Delta 2000-ben megújulva, a korszerűbb ismeretterjesztés jegyében szerepelt továbbra is rendszeresen a képernyőn. Nézettsége mindvégig magas volt, a műsor százezreket ültetett rendszeresen a képernyő elé. Készítői számos vetélkedő szervezésével érdeklődő fiatalok ezreit mozgatták meg a gimnáziumok tanulóitól a szakiskolákéiig.

A közszolgálati televízió vezetése két éve indokolás nélkül levette a programról a Deltát. A tévé archívuma több mint 1500 adás közel 45 ezer percét őrzi. A pótolhatatlan szellemi műhelyt a Delta Alapítvány hivatott egyben tartani és új lehetőségeket keresni.  (A díjat átvette: Montskó Éva alapítványi elnök.)

MAGYAR FORDÍTÓHÁZ ALAPÍTVÁNY

A Magyar Fordítóház 1998-as megnyitása óta fogadja azokat a külföldi fordítókat, akik magyar szépirodalmi, bölcseleti, társadalomtudományi műveket ültetnek át saját nyelvükre. A balatonfüredi egykori Lipták-villában működő, inspiráló műhely a magyar irodalom soknyelvű birodalma. A fordítók magyar nyelvi közegben dolgozhatnak, találkozhatnak kortárs magyar írókkal, és megismerhetik a magyar irodalom legújabb alkotásait.

Klasszikus íróink, költőink (Madáchtól Kosztolányin át Illyésig, Petriig) és kortársaink (Esterházy, Nádas, Kertész, Závada, Parti Nagy, Varró) hosszú sora olvasható közeli és távoli nyelveken - szerbül, horvátul, szlovákul, németül, finnül éppúgy, mint vietnami vagy akár hindi nyelven - fordítóik itt töltött, termékeny napjainak köszönhetően, de a ház falai közt készült a román-magyar szlengszótár is, csakúgy, mint a Hetvenhét magyar népmese olasz fordítása.

A munkát hatezer kötetes könyvtár és a modern kor technikai felszereltsége segíti. Az alkotók a fordítandó mű terjedelmétől függően 2-8 hétre szóló ösztöndíjat nyerhetnek el, ebből fedezik ellátásuk költségeit. A pályázatokat a Magyar Fordítóház Alapítvány öttagú kuratóriuma folyamatosan bírálja el. A Fordítóház kisebb rendezvényeknek, szimpóziumoknak, workshopoknak is otthont ad, vagy éppen a Balassi Intézet műfordító szakos hallgatóinak - mestermunkájuk elkészítéséhez.

A Magyar Fordítóház Alapítvány tagja az európai fordítóházak és az európai irodalmi központok hálózatának.
(A díjat átvette: Rácz Péter alapítványi elnök.)

MAGYAR NEMZETI MÚZEUM
TÖRTÉNETI FÉNYKÉPTÁR

Magyarország legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza, milliónyi fényképet őriz: a magyar föld városairól, tájairól, a magyar történelem fontos személyiségeiről és pillanatairól készült képek valódi kincsestára. A gyűjteményben technikai különlegességek, így dagerrotípiák és fotókerámiák is találhatók. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja 1874-ben került a gyűjteménybe.

A gyűjtemény két fontos elődjének a Magyar Nemzeti Múzeum 1884-ben létrehozott Történelmi Képcsarnoka, majd az 1957-ben megalakult Legújabbkori Történeti Múzeum tekinthető. A fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel és restaurálja a magyar történelemre vonatkozó felvételeket, de fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős, fontos forrás a kutatók számára.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Főbb tematikus gyűjteményei:  portré- és csoportképgyűjtemény; városképgyűjtemény; Magyarország nemzetközi kapcsolatai.

A Fényképtár őrzi a magyar állam által 2009-ben megvásárolt, csaknem ezer darabból álló Robert Capa mesterkópia-sorozatot, mely a világon meglévő három ilyen sorozat egyike. A tavalyi Capa-centenáriumra ebből a gyűjteményből válogatták a Nemzeti Múzeumban rendezett nagysikerű, A játékos című kiállítás és számos itthoni és külföldi bemutató anyagát. (A díjat átvette: dr. Cs. Lengyel Beatrix főosztályvezető, a fényképtár vezetője.)

PANNON EGYETEM MŰSZAKI INFORMATIKAI KAR
BIO-NANORENDSZEREK KUTATÓLABORATÓRIUM

A Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratórium tevékenységében alapvető szerepet játszik a fehérjékből felépülő önszerveződő szupramolekuláris rendszerek szerveződési és működési elveinek kutatása, a felismert törvényszerűségek bio- és nanotechnológiai alkalmazása. Más műhelyekkel közösen új szenzorelveken alapuló diagnosztikai eljárások kifejlesztésén dolgoznak a környezet és élelmiszerbiztonság, valamint az egészség megőrzése érdekében.

A kutatások egyik kiemelt célja olyan mesterséges receptorok előállítása, amelyek egyrészt számos alkalmazásban helyettesíthetik a manapság általánosan használt monoklonális ellenanyagokat - azokat az immunfehérjéket, melyek egyazon immunsejttelepben termelődnek -, másrészt polimerizációs képességüknél fogva különféle szupramolekuláris szerkezetek építését teszik lehetővé. Jelentős eredményeik születtek a flagellin fehérjéből felépülő molekuláris, önszerveződő gépezetek, a baktériumok mozgásszerveinek kialakulására és működésére vonatkozóan. Tulajdonságaik megértése technológiai szempontból is fontos feladat, hiszen segítségünkre lehet saját molekuláris gépezeteink kifejlesztésében.

Az alapkutatási eredmények gyakorlati alkalmazására eljárást dolgoztak ki felületi kötőrétegek létrehozására a flagelláris filamentumokból. Mesterséges flagellin alapú nehézfémkötő receptorokat állítottak elő, amelyek bioszenzorok érzékelőelemeiként alkalmasak az ivóvizek nehézfémekkel való szennyezettségének kimutatására. A sikeres kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeit a közelmúltban elfogadott két hazai szabadalom is tükrözi. (A díjat átvette: dr. Vonderviszt Ferenc egyetemi tanár.)