Mi lehet formatervezésiminta-oltalom tárgya?
Formatervezésiminta-oltalomban részesülhet bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A formatervezésiminta-oltalom a termék külső megjelenésének védelmére szolgál, a „design oltalma”, azokra a külső jellemzőkre terjed ki, amelyek az ábrázolásokból megállapíthatók.
Az oltalom tárgya lehet a termék egésze vagy egy adott részlete, emellett oltalmazható egy mintaként több elemből álló készlet is.
Példák a termék egésznek a megjelenésére vonatkozó mintára:
 |
 |
 |
 |
|
Fotel |
Szappantartó |
Ékszer |
Ékszer |
Példák a termék részének a megjelenésére vonatkozó mintára:
 |
 |
|
Vehicles (Nemzetközi lajstromozás) |
Csavarhúzónyél |
A termék alakján és színein túl a termék külső megjelenését befolyásoló valamennyi jellegzetesség a mintához tartozik, így a felhasznált anyagok sajátosságai, illetve a felület kiképzéséből adódó jellegzetességek, valamint a terméken elhelyezett díszítések is. A termékek köre nem korlátozódik a klasszikus értelemben vett háromdimenziós kialakításokra, síkbeli formák, textíliák, grafikai jelzések, nyomdai betűformák is oltalmazhatók.
Példák a kétdimenziós kialakításokra vonatkozó mintára:
 |
 |
|
Grafika |
Halcsali csomagolási címke |
Oltalomban részesülhet az összetartozó elemekből álló készlet megjelenése is. Ez azt jelenti, hogy például étkészletek, bútorgarnitúrák, sakkfigura készletek egy mintaként (készletként) is oltalomban részesülhetnek. Készletre igényelt oltalom esetén az oltalom a teljes készlet együttes megjelenésére fog kiterjedni, az egyes elemekre külön-külön nem, de természetesen a bejelentőnek lehetősége van arra is, hogy a készlet egyes elemeit külön-külön mintákként jelentse be, akár egy kérelemben (egy bejelentésben legfeljebb 50 minta oltalma kérhető). Amennyiben az oltalom tárgya egy több elemből álló készlet, a minta szerinti termék megnevezésében is utalni kell erre (pl. „étkészlet”), és szükséges legalább egy olyan ábrázolás benyújtása, amelyen a teljes készlet (a készlet minden eleme) együtt szerepel.
Példák a készletre vonatkozó mintára:
 |
 |
|
Kártya készlet |
Kerámia edény készlet |
Oltalmazható az olyan alkotóelemek megjelenése is, amelyek valamely összetett terméknek képezik részét. Ilyenkor azonban elengedhetetlen követelmény az alkotóelem állagsérülés nélküli ki- és beszerelhetősége, valamint az, hogy az alkatrésznek a rendeltetésszerű használat során látható részei kielégítsék a később ismertetésre kerülő oltalmazhatósági követelményeket.
Számítógépes program nem képezheti a mintaoltalom tárgyát, de a program működése során előálló vizuális elemek, ikonok, képernyővédők oltalmazhatók.
Az újdonság és az egyéni jelleg követelmények
A korábbiakban meghatározott formatervezési minta, amelyet 2023. december 31-éig nyújtottak be a Hivatalhoz, csak akkor volt részesíthető mintaoltalomban, ha kielégíti az újdonság és az egyéni jelleg követelményét. A követelmény a 2024. január 1-től kezdőden benyújtott minták esetében is fennáll, azonban azt a Hivatal az oltalom megszerzésére irányuló eljárás során nem vizsgálja. Fontos kiemelni, hogy amennyiben megsemmisítési eljárást indítanak egy megadott oltalom ellen és az újdonság illetve az egyéni jelleg hiányára hivatkoznak, annyiban a Hivatal már vizsgálhatja a kérdéskört és döntést hozhat róla.
A mintaoltalom célja, hogy biztosítsa a formatervezésbe fektetett szellemi alkotó munka piaci viszonyok közötti megtérülését. Ebből következik, hogy az a minta, amely már korábban megismerhető volt, illetve az, amely olyan mértékben hasonlít valamely korábbi mintára, hogy egy tájékozott használó azzal összetévesztheti, nem oltalmazható illetve megadott oltalom esetén megsemmisíthető. Egy formatervezési minta akkor tekinthető újnak, ha a korábban nyilvánosságra jutott mintáktól nem csak lényegtelen részletekben különbözik. Egyéni jellege van a mintának, ha a tájékozott használóra a korábban nyilvánosságra jutott mintáktól eltérő összbenyomást tesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyéni jelleghez nem elegendő, ha a tervező a piacon már fellelhető termékek formáját néhány részlet áttervezésével megváltoztatja. A különbségnek olyan szembetűnőnek kell lennie, hogy annak, aki az adott árucikket rendszeresen használja, vásárolja, az eltérés világosan jelezze: nem a korábbról ismert terméket tartja a kezében.
Példa a minta újdonságának és egyéni jellegének a megítélésre:
 |
 |
 |
| Korábban nyilvánosságra jutott minta |
Nem új és nincs egyéni jellege sem |
Új, de nincs egyéni jellege |
A fenti példában tegyük fel, hogy a bal oldali szék egy korábban nyilvánosságra jutott minta, és ahhoz képest vizsgáljuk a másik kettőt. A középső képen látható szék a korábbitól mindössze olyan lényegtelen részletekben tér el (pl. a színe, a háttámla erezete), hogy a két minta azonosnak tekinthető. Ezért a középső szék megjelenése nem új. A jobb oldali képen látható szék ülőpárnája a korábbitól eltérő kialakítású. Az ülőpárna nem tekinthető lényegtelen részletnek, ezért a két szék azonossága nem állapítható meg, a jobboldali szék új. Ugyanakkor a lábak, az összekötő rudak és háttámla kialakításának azonossága, valamint az ülőfelület elrendezésének a hasonlósága miatt a tájékozott használóra a korábbi és a jobb oldali szék azonos összbenyomást tesz. Ezért a jobb oldali képen látható szék bár új a bal oldalihoz képest, az egyéni jelleg követelményének nem tesz eleget.
Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nyilvánosságra jutásnak számít minden olyan közlés, amelynek révén a mintát elméletileg bárki megismerhette. Ilyen közlésnek számít például katalógusban, újságban, hirdetésekben, televízióban vagy kiállításon történő bemutatás, interneten való közzététel, valamely iparjogvédelmi hatóság eljárása során történt publikáció, illetve magának a minta szerinti terméknek a forgalmazása, akár egy webáruházban.
A bejelentők számára jelentős könnyebbség, hogy ha a formatervezési mintát ők maguk, jogelődjük vagy – valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen – harmadik személy hozta nyilvánosságra, illetve velük szemben elkövetett jogsértés következménye a közzététel, akkor a publikálást követően még 12 hónapig megtehetik a formatervezésiminta-oltalmi bejelentést, anélkül, hogy a nyilvánosságra jutás újdonságrontó hatásával számolniuk kellene.
Azokban az esetekben pedig, amikor az SZTNH elnökének Magyar Közlönyben megjelent közleménye alapján kiállítási elsőbbség illet meg egy kiállításon bemutatásra került formatervezési mintát a kiállítás kezdő dátumától számított hat hónapon belül bejelentett design vonatkozásában kiállítási elsőbbség is igényelhető, amelyet a kiállítási igazolással szükséges igazolni.
Bejelentési útmutató
Az SZTNH Bejelentési útmutatóval segíti az alaki szabályoknak megfelelő bejelentési kérelem összeállítását és az ábrázolások elkészítését.
Az útmutató célja, hogy segítse a bejelentőket a szabályszerű beadványok elkészítésében, gyakorlati példákon és ábrákon keresztül, a gyors és zökkenőmentes eljárás érdekében.
Az útmutató tartalmazza a beadványok alaki előírásait, példákkal szemlélteti a helyes ábrázolás kritériumait, emellett áttekintést nyújt a formatervezésiminta-oltalmi eljárás menetéről.
Az útmutató választ ad többek között az alábbi kérdésekre:
- Hogyan lehet a formatervezési minta alternatív állapotait ábrázolni?
- Milyen egy szabályos vizuális lemondó nyilatkozat?
- Mire szolgál a változtató nyilatkozat és hogyan kell megfogalmazni?
Az útmutató az alábbi pdf formátumokban érhető el: Egyoldalas», illetve Könyv változat»