Európai út

Közösségi formatervezésiminta-oltalom

Tartalomjegyzék

Mi a közösségi formatervezésiminta-oltalom?

A közösségi formatervezésiminta-oltalom az Európai Közösség egészére kiterjedő egységes oltalom, amelynek a tagállamok mindegyike tekintetében azonos a jogosultja, és amely a tagállamok mindegyike tekintetében egyidejűleg és egységesen keletkezik, illetve szűnik meg.

A közösségi formatervezésiminta-oltalom olyan jogi eszköz az Európai Unióban, amely fontos szerepet tölt be az egységes belső piac működésében azáltal, hogy megkönnyíti az áruk és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad áramlását.

A közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszert a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet (közösségi rendelet) hozta létre, amelynek alapján 2003. április 1-jétől szerezhető lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom. E közösségi rendelet végrehajtását a 2245/2002/EK bizottsági rendelet (végrehajtási rendelet), valamint a közösségi mintaoltalommal összefüggő díjakat tartalmazó 2246/2002/EK bizottsági rendelet szolgálja.

A közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszert a Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) működteti, amely 2003. január 2-ától fogadja a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentéseket. A közösségi rendelet a hatálybalépésének napjától, azaz 2002. március 6-ától védelmet nyújt az ún. lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintáknak is.

Melyek a közösségi formatervezésiminta-oltalom típusai?

A magyar szabályozástól eltérően a közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszer különbséget tesz a lajstromozott és a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta között. Az oltalomképesség alapvető feltételei mindkét esetben azonosak: a minta akkor állhat oltalom alatt, ha megfelel az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek, azonos továbbá a mintaoltalom terjedelme, hatálya, valamint azoknak a körülményeknek a köre, amelyek fennállása esetén a minta nem részesíthető oltalomban, illetve oltalmának megsemmisítése kérhető (kizáró okok).

A kétféle oltalom közötti különbségek az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

Az oltalomszerzés módja: a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta külön eljárás lefolytatása nélkül biztosít valamennyi tagállamra kiterjedő hatályú, egységes oltalmat. Az oltalom az Európai Unión belül történő első nyilvánosságra jutással keletkezik. A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom esetében a mintára az EUIPO-hoz benyújtott bejelentés alapján, a közösségi rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával, a minta lajstromoztatása útján szerezhető oltalom.

Az oltalmi idő: a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta oltalmának időtartama 3 év, lajstromozott minták esetében pedig 5 év, amely négy ízben hosszabbítható meg, azaz az oltalmi idő - lajstromozott minták esetében - akár 25 év is lehet.

Az oltalom tartalma: lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetében a védelem versenyjogi természetű: a mintaoltalom jogosultja csak akkor léphet fel a minta engedély nélküli hasznosításának minősülő cselekmények ellen, ha e cselekmények a minta utánzásával valósultak meg, azaz az oltalom e típusa csak a szándékosan végzett másolás ellen véd. A lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi minta jogosultja ugyanakkor egyaránt felléphet a jóhiszemű, független fejlesztőkkel, szerzőkkel és a mintaoltalmat nem szándékosan megsértőkkel szemben is.

Melyek a közösségi formatervezésiminta-oltalom előnyei, illetve hátrányai?

A lajstromozott közösségi mintaoltalom előnye, hogy egyetlen bejelentéssel, egyetlen nyelven, egyetlen díj fejében, az Európai Unió mind a 27 tagállamának területére egyidejűleg, egyetlen eljárásban szerezhető oltalom.

Az oltalom érdekében nem kell tehát minden egyes tagállamban - eltérő nyelvekkel, díjakkal és jogszabályokkal megbirkózva - időigényes, költséges eljárást indítani. Mindazonáltal, ha a termék tervezett piaci bevezetésére tekintettel nem indokolt az oltalomszerzés valamennyi tagállamban, nincs akadálya annak sem, hogy csak egyes tagállamokban szerezzünk oltalmat a nemzeti jogszabályok alapján, sőt, ugyanarra a mintára egyaránt szerezhető közösségi és nemzeti oltalom. A nemzeti és a közösségi mintaoltalom egymást ugyanis nem zárják ki, egymás mellett párhuzamosan létezhetnek.
Kedvező továbbá, hogy - a nemzeti jogszabályokkal egyezően - a minta nyilvánosságra jutása nem újdonságrontó (azaz az oltalomszerzést kizáró akadályt jelentő), ha a szerző vagy a jogutódja a mintára vonatkozó bejelentést a nyilvánosságra jutástól számított 12 hónapon belül benyújtja az EUIPO-hoz. A 12 hónapos türelmi idő kedvezménye lehetőséget nyújt annak mérlegelésére, eldöntésére, hogy a piaci viszonyok függvényében érdemes-e a mintára lajstromozás útján oltalmat szerezni.

A lajstromozás nélküli formatervezésiminta-oltalom a gyors ütemben változó vagy avuló termékeket előállító iparágak számára kínál testre szabott megoldást, mint például a ruha- vagy a cipőipar. Kockázati tényező lehet ugyanakkor egy jogvitában az oltalom keletkezése körüli bizonytalanság, azaz a nyilvánosságra jutás időpontjának és annak bizonyítása, hogy mire is terjed ki pontosan az oltalom, valamint, hogy a szándékos másolás esete forog-e fenn.

Mire szerezhető közösségi formatervezésiminta-oltalom?

Oltalmazható minta egy termék egészének vagy részének a megjelenése lehet, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei - eredményeznek. A minta tehát minden esetben egy adott termékhez kapcsolódik. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az oltalom magára a mintára vonatkozik, és nem szükségképpen korlátozódik a bejelentésben megjelölt termékre. Termék lehet bármely ipari vagy kézműipari árucikk, a számítógépi programok kivételével. A termékek közé tartozik egyebek mellett a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzés, a grafikai jelzés is, valamint az összetett termék összeállítására szánt rész (alkotórész).

Mikor részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban a minta?

A mintával szemben támasztott két alapvető követelmény az újdonság és az egyéni jelleg megléte, illetve, hogy a minta ne legyen kizárva az oltalomból. Itt kell megjegyezni, hogy bár a minta oltalmazhatóságának feltétele az újdonság és az egyéni jelleg megléte, a közösségi minta lajstromozási eljárásnak nem része ezen követelmények vizsgálata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentő mintáját akkor is lajtromozzák, ha az nem felel meg a fenti követelményeknek. Az oltalomképesség ezirányú vizsgálatára, csak egy ellenérdekű fél által indított megsemmisítési eljárásban kerülhet sor.

Mikor új a minta?

Újnak akkor minősül a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra a formatervezésiminta-oltalmi bejelentés napja előtt, illetve - lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi minta esetén - azt a napot megelőzően, amelyen a minta nyilvánosságra jutott. Egymással akkor kell azonosnak tekinteni a mintákat, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. Az azonosság megítélése tehát adott esetben mérlegelést igényel.

Mit értünk egyéni jellegen?

A minta egyéni jellegű, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest eltérő összbenyomást tesz a tájékozott használóra. Az eltérő összbenyomásnak a minta bejelentését, illetve - lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta esetén - annak nyilvánosságra jutását megelőzően kell fennállnia. Annak eldöntésében, hogy egy minta egyéni jellegű-e, minden esetben figyelembe kell venni azt, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a szóban forgó mintát. Az egyes termékek által megvalósított funkciók, műszaki feltételek behatárolják az alkotói szabadságot: nyilvánvalóan nagyobb az alkotói mozgástér egy ékszer, mint egy autószélvédő megtervezésekor.

Mi nem részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban?

Közösségi formatervezési mintaként nem oltalmazható az olyan külső jellegzetesség, amely csak és kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye. Ugyanígy kizárt az oltalomból egy termék olyan külső jellegzetessége, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy az szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta úgy, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését. Ez utóbbi, a szerkezetileg összekapcsolható termékekre vonatkozó kizáró ok alól azonban kivételt jelent, ha a minta azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását. E szabály alapján oltalomban részesülhetnek tehát a moduláris rendszerű termékek, azaz például az építőkockák, vagy az azonos elven alapuló bútor- vagy más játékrendszerek is.

Nem részesülhet oltalomban a formatervezési minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik. A közerkölcsbe ütköző minták közé tartoznak például azok, amelyek durva, bántó kifejezést, obszcén ábrát tartalmaznak, illetve amelyek erőteljes szexuális tartalmuk miatt sértik a közízlést. A közrend tartalmilag az európai uniós és a tagállami jogrendek közös alapvető intézményeit és elveit foglalja magában. Így a közrendbe ütköznek például azok a minták, amelyek ún. önkényuralmi jelképet tartalmaznak.

Nem részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban a minta akkor sem, ha a közösségi rendeletben meghatározott megsemmisítési okok bármelyike fennáll. Ebben az esetben a mintaoltalom megsemmisítése iránt indítható eljárás az EUIPO, illetve a hatáskörrel rendelkező bíróságok előtt. Megsemmisítés esetén a minta oltalma a keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg.

Ki tehet közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentést?

Állampolgárságától, illetve székhelyétől függetlenül bármely természetes vagy jogi személy benyújthat közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentést, így a magyar formatervezők, vállalkozások is.

A mintaoltalmi igény, azaz az arra való jogosultság, hogy ki teheti meg az adott mintára a bejelentést az EUIPO-hoz és szerezheti meg arra az oltalmat, főszabályként a minta szerzőjét illeti meg, valamint azt, akire ezt az igényt a szerző átruházta, vagy akire jogszabály vagy közhatalmi aktus (hatósági, bírósági döntés) erejénél fogva ez az igény átszállt. A közösségi rendelet értelmében, ha a mintát munkaviszonyból eredő kötelességének teljesítéseként vagy munkáltatója utasításait követve alkalmazott alkotta meg, a közösségi formatervezésiminta-oltalmi igény a munkáltatót illeti meg, feltéve, hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, vagy az adott ország jogszabályai másként nem rendelkeznek.

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom kezdete és időtartama

A közösségi rendelet előírásait kielégítő minta az EUIPO általi lajstromozás alapján részesül oltalomban. Az oltalom tartama a bejelentés napjától kezdődő 5 év. A jogosult saját belátása szerint legfeljebb négy ízben, díj ellenében megújíthatja az oltalmat, azzal, hogy a teljes oltalmi idő a 25 évet nem haladhatja meg.

Az oltalom tartalma és korlátai

A mintaoltalom tartalmát azok a jogosítványok adják, amelyek az oltalom jogosultját az oltalom alapján megilletik. A mintaoltalom jogosultjának egyfelől kizárólagos joga van a minta hasznosítására. Hasznosításnak minősül többek között a termék előállítása, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele, használata és e célokból történő raktáron tartása. Másfelől a jogosult felléphet minden olyan harmadik személlyel szemben, aki a mintát engedélye nélkül hasznosítja, ami azt is jelenti egyben, hogy mindenki köteles tartózkodni a minta engedély nélküli hasznosításától.

A lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési minta, valamint az olyan lajstromozott formatervezési minta esetében, amelyre a közzététel elhalasztását kérték, a jogosult csak akkor léphet fel az engedély nélküli hasznosítókkal szemben, ha az ilyen hasznosítás a minta utánzásának a következménye. A közösségi rendelet az utánzás körében vélelmet állít fel: nem tekinthető utánzásból fakadó hasznosításnak, ha az engedély nélküli hasznosítás olyan szerző önálló alkotómunkájának eredménye, akiről ésszerűen feltételezhető, hogy nem ismerte a jogosult által nyilvánosságra hozott mintát. Bitorlás esetén tehát a jogosultnak mindenekelőtt a minta oltalomképességét és azt kell bizonyítania, hogy nyilvánosságra hozta-e a mintát az Európai Unió területén, továbbá, hogy a bitorlóról ésszerűen feltételezhető, hogy ismerte (vagy ismerhette) azt, azaz nem önállóan, hanem annak másolásával hozta (vagy hozhatta) létre a bitorló terméket.

A mintaoltalomból eredő jogok a közösségi rendeletben meghatározott esetekben nem gyakorolhatók, és a mintaoltalom jogosultja köteles a mintával kapcsolatosan egyes cselekményeket eltűrni. Ezek a következők:

a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekmények;
a kísérleti célú cselekmények;
az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények, ha ezek összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik;
külföldön lajstromozott és időlegesen az Európai Közösség területén tartózkodó hajók és légi járművek felszerelése, alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából a Közösség területére történő behozatala, valamint az ilyen járművek javítása;
az összetett termék alkotóelemét képező termék mintájának hasznosítása, ha az az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítását célozza;
jogkimerülés;
előhasználati jog.

A jogkimerülés alapján a közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő jogok nem terjednek ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Közösségben forgalomba hozott, minta szerinti termékkel kapcsolatos további cselekményekre. Ennek alapján a jogosult nem tilthatja meg például, hogy az általa Németországban forgalomba hozott minta szerinti terméket más személy Magyarországra behozza, és azt belföldön forgalmazza.
Ugyancsak a mintaoltalomból eredő jogok korlátját képezi az előhasználati jog a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minták esetében. Előhasználat illeti meg azt, aki bizonyítja, hogy a bejelentés napja előtt az Európai Közösségben jóhiszeműen kezdte meg az oltalom alatt álló minta hasznosítását, vagy arra komoly és tényleges előkészületeket tett, feltéve, hogy az ilyen hasznosítás nem az oltalom alatt álló minta utánzásából ered.

Keresés űrlap

Európai út