2018. január 1-jétől változik a használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás
A szellemi tulajdon védelmére 2013-ban elfogadott nemzeti stratégia (a Jedlik-terv) a belföldi iparjogvédelmi oltalomszerzés esélyeinek javítása érdekében stratégiai célként határozta meg a használatiminta-oltalmi rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek feltérképezését és az ügyfelek igényeihez igazodó finomhangolását. Széleskörű szakmai konzultációt követően, ennek eredményeként került sor a használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosítására.
A 2018. január 1-jén hatályba lépő szabályok értelmében bővül a használatiminta-oltalom tárgyát képező minta definíciója és kiegészítésre kerülnek az oltalomképességi feltételek. Ennek nyomán egyértelművé válik, hogy mi minősülhet mintának, mi a megkövetelt alkotói szint és mi tartozik a technika állásához; valamint az is, hogy milyen zsinórmértéket kell alkalmazni a mesterségben járatos személy tudásszintjének meghatározásakor.
Változik a használatiminta-oltalmi eljárás jogi szabályozása is. Az SZTNH ügyfelei számára könnyebben azonosítható lesz, hogy az adott ügyben pontosan melyik jogszabályhelyet kell alkalmazni, másrészt számos ponton egyszerűsödnek a mintaoltalmi eljárás szabályai, ezáltal is lehetővé téve a minél gyorsabb jogszerzést.
A mintaoltalmi bejelentőknek és jogosultaknak egy új eszköz is a rendelkezésére áll majd, amely a használatiminta-oltalom részlegesen vizsgált jellegét ellensúlyozhatja: mind a mintaoltalmi eljárásban, mind a mintaoltalom megadását követően lehetőség lesz – díj ellenében – egy ún. oltalmazhatósági véleményt igényelni az SZTNH-tól. Ez a dokumentum nem más, mint egy újdonságkutatáson alapuló – indokolást is tartalmazó – megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a minta kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói lépés és az ipari alkalmazhatóság követelményeit.
A mintaoltalmakkal összefüggő jogérvényesítési eljárások szabályozása is változik a 2018. év elejétől. Az új rendelkezések értelmében a bitorlási pert kötelező lesz felfüggeszteni, ha a mintaoltalommal kapcsolatban megsemmisítési eljárást kezdeményeztek az SZTNH előtt, és ezt kellő időn belül, azaz a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolják a bíróság felé.
Újdonságként jelenik meg az is, hogy a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben a bíróság az alperesnek a mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó kifogása alapján a mintaoltalom érvényességét is vizsgálja, és ha a mintaoltalom megsemmisítésének feltételei fennállnak, a keresetet elutasítja. A bíróság tehát saját hatáskörben mérlegeli azt, hogy érvényes-e a mintaoltalom, és ha e mérlegelés alapján helyt ad a kifogásnak, akkor elutasítja a bitorlási keresetet, a felekre kiterjedő (inter partes) hatállyal megállapítva a mintaoltalom érvénytelenségét. A bíróság döntése ezekben az esetekben sem érinti a bíróság által vizsgált minta oltalmának fennállását, hiszen annak mindenkire kiterjedő (erga omnes) hatályú megsemmisítéséről továbbra is csak az SZTNH dönthet, egy erre irányuló eljárásban.
A fentiekkel összefüggésben 2018. január 1-jével módosul a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) az iparjogvédelmi jogok megsértésére vonatkozó 388. § (4) bekezdése szerinti értelmező rendelkezés is, amelynek eredményeként megszűnik a használatiminta-oltalom bitorlásának büntetőjogi fenyegetettsége. Ennek oka, hogy sem a jogérvényesítési tapasztalatok fényében, sem jogpolitikai megfontolások alapján nem indokolt az érvényesség szempontjából kulcsfontosságú oltalomképességi feltételek érdemi vizsgálata nélkül megszerzett kizárólagos jog megsértése esetére a büntetőjogi szankció fenntartása. Hasonlóképpen, 2018. január 1-jétől a félvezető termékek topográfiájára vonatkozó oltalom megsértése sem lesz büntetőjogi tényállás, tekintettel ennek az oltalmi formának a gyakorlatban szinte teljes mértékben kiüresedett jellegére.