Lezárult a Design Hét Budapest 2017.

A vállalkozásfejlesztés, a digitalizáció és a dán design álltak az idei Design Hét Budapest fókuszában. Október 15-én zárult az immár 14. alkalommal megrendezett Design Hét Budapest. A programsorozat védnöke és szponzora a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szervezője a Magyar Formatervezési Tanács volt.

A program mintegy 160 eseményt foglalt magában Budapesten, valamint közel száz eseményt a három partnervárosban: Győrben, Pécsett és Sopronban.

Az idei Design Hét Budapest fő témái a START szlogen jegyében a vállalkozásindítás, -fejlesztés, a mikro-, kis- és középvállalkozások menedzsmentje a kreatív iparágban, valamint a fejlődés, fejlesztés, piacra lépés és piacszerzés kihívásai voltak. A rendezvénysorozat központi programjai a fenti témákhoz kapcsolódtak, kiemelt figyelmet fordítva a szakterület sajátos, egyedi vetületeire.

A Paradigmaváltás: kreatívipar, digitalizáció című konferencián, melyet Budapest Főváros Önkormányzata együttműködésével a Bálna Budapest épületében rendeztünk meg, az Ipar 4.0 stratégia küszöbön álló bevezetését, valamint a digitalizáció és a városfejlesztés, a terméktervezés és – gyártás metszéspontjait vitatták meg a résztvevők – a délelőtt folyamán zártkörű workshopon, az érintett iparágak több kiemelkedő szereplőjének részvételével, délután pedig nyilvános konferencia keretében.

A rendezvény során egyedülálló módon, élő kapcsolással Cselényi József iparági szakértő, a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség elnökségi tagja értő tolmácsolásában bemutatásra került az SCM Group és a YourCad integrált faipari vállalatirányítási-gyártási modellje: egy új, digitális típusú bútorgyártási rendszer is, mely a jövő hatékony, rugalmas és a változó piaci igényekre valós időben reagálni képes bútoriparát vetítette elő. A konferencián dr. Łuszcz Viktor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke kiemelte, hogy a 21. századi magyar ipar számára kulcsfontosságú a minél átfogóbb digitalizáció, technológiai innováció és az ehhez kapcsolódó kreatív szakemberek tudásának elmélyítése, valamint a különböző iparágak szereplői közötti hatékony kommunikáció.

A Design Hét Budapest egyik legnépszerűbb programján, az évről évre telt házas InvestPlacc fórumon idén is a kreatívipari befektetések álltak a középpontban. A délelőtti előadások során a befektetési piac aktuális lehetőségeit ismerhették meg az érdeklődők, különös tekintettel a külpiaci validáció lehetőségeire, de emellett szó esett arról is, hogy az induló kreatívipari vállalkozásoknak mely területen szükséges fejlődniük, változniuk ahhoz, hogy a befektetők számára vonzó, komolyan vehető és megbízható partnerekké válhassanak. Az előadásokat a korábbi évekhez hasonlóan B2B-találkozók követték, melyek során az érdeklődőknek lehetőségük nyílt személyes megbeszélést folytatni a befektetési piac számos kulcsszereplőjével. A rendezvény a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület együttműködésével valósult meg.

A Design mint üzleti gondolkodásmód: mi az a service design? címmel megrendezett konferencia a design egy speciális, új szakterületével foglalkozott. A vállalkozásfejlesztés és -irányítás terén sokoldalúan és nagy hatékonysággal alkalmazható service design az egyik leggyorsabban fejlődő szakterület a világon, hazánkban is egyre több mikro-, kis- és középvállalkozás kínálja ezt a szolgáltatást a legkülönbözőbb szektorokban tevékenykedő vállalkozások részére.

A rendezvényen gyakorlati példák, esettanulmányok és általános, nem iparág-specifikus tanácsok hangzottak el a service design alkalmazási lehetőségeiről.

Az új, izgalmas területeket bemutató konferenciákat, eseményeket többszörös túljelentkezés mellett hatalmas érdeklődés kísérte.

A vállalkozásfejlesztésre fókuszáltak a Design Hét Budapest idei sztárdesignerei is: a saját világítástechnikai termékeket tervező és gyártó, designerként és üzletemberként egyaránt sikeres Michael Anastassiades az Iparművészeti Múzeumban tartott előadásán praktikus tanácsokat adott a jelenlévőknek a két feladatkör sikeres összekapcsolására.

Johannes Torpe dán designer elsősorban az innovációra való nyitottságra helyezte a hangsúlyt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen elhangzott előadásában, kiemelve, hogy a designvállalkozások fejlesztésében mindig főszerepet játszik az extrém mértékű rugalmasság és a változó igényekre való gyors reagálás képessége, illetve nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, melyek ápolására a gyakran introvertált, művészi beállítottságú designereknek külön figyelmet kell fordítaniuk.

A vállalkozásindítás gazdasági megtérülésének lehetőségeiről beszélt előadásában Marcel Wanders sztárdesigner, aki a közelmúltban tervezői tevékenysége mellett egy budapesti ingatlanfejlesztés kapcsán befektetői szerepkörben is bemutatkozott.

Sikeres, már bizonyított, illetve sok lehetőséggel kecsegtető induló vállalkozásokat mutatott be a Design Hét Budapest nyitókiállítása, a START – Elemi design című tárlat is. Az Artus Stúdióban megrendezett kiállítás Magyarország földrajzi adottságai által inspirált tárgyakat, termékeket és koncepciókat mutatott be – az itthon és külföldön is rendkívül népszerű, hazai termálvízből és illatanyagokból készülő Zador szappanoktól a kiskunsági futóhomok által inspirált, Kovács Máté porcelánművész által tervezett HIDE étkészletig.

Számos induló vállalkozást, új tehetséget ismerhettek meg az érdeklődők a Magyar Formatervezési Díj díjazottjait és legjobb pályaműveit bemutató tárlaton is, a START – Elemi design kiállítással egy időben és helyszínen, az Artus Stúdióban. A Magyar Formatervezési Díj kiállításához kapcsolódóan a designt stratégiai szinten alkalmazó, idén elismert vállalkozásokat, a Design Management Díj díjazottjait bemutató tárlat is itt nyílt meg.

Az idei Design Hét Budapest díszvendég országa, Dánia szintén számos példával bizonyította, hogy a design területén, különösen a designbútorok és -kiegészítők gyártása és forgalmazása terén a folyamatos vállalkozásfejlesztés igen jelentős piaci sikereket eredményez. A skandináv országban számos designer saját gyártású termékekkel, saját márkáját megalapítva lép piacra és válik sikeressé, vagyis olyan stratégiát követ, mely a gazdasági válság óta eltelt időszak talán legsikeresebb üzleti modelljévé vált. A dán design közismertsége, a dán életérzés: a „hygge”, valamint a programok sokszínűsége miatt nem meglepő, hogy a díszvendégséghez kapcsolódó események döntő része kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott – a nagyközönség és a szakmai látogatók részéről egyaránt.

Számos vállalkozásfejlesztési tanácsot kaphattak azok is, akik a Nyitott Stúdiók valamelyikébe látogattak el: a program keretében ugyanis tizenhét kisebb-nagyobb designvállalkozás nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt, előadásokkal és közvetlen, kérdezz-felelek eseményekkel világítva meg a design legkülönbözőbb szakterületeinek hátterét. A Geek is the New Chic! smart design workshop fókuszában a startupok és a technológiai innováció álltak, az előadások után pedig rövid startup-versenyre is sor került.

Gyakorlati tanácsokat kaphattak a résztvevők a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány workshopjain is: a több különböző vetületet megjelenítő eseményen a projekt- és termékfejlesztés során összegyűlt tapasztalatokról, a kihívásokról, a sikerekről, az elkerülhető buktatókról, a hazai és a nemzetközi piacra lépés lehetőségeiről esett szó.

Vidéken is a vállalkozásfejlesztés állt a Design Hét fókuszában: Pécsett, Sopronban és a rendezvénysorozathoz idén első alkalommal csatlakozó Győrben a programok túlnyomó része a helyi kreatívipari vállalkozások bemutatására, tevékenységük megismertetésére, kapcsolatépítési és továbbképzési eseményekre, valamint nemzetközi együttműködések létrehozásának lehetőségeire épült.

A pécsi programsorozat egyik legkomplexebb rendezvénye, az Open4Business keretében európai cégek és testvérvárosok képviselői, diplomaták és cégvezetők érkeztek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székházába, hogy együttműködési lehetőségekről egyeztessenek a helyi vállalkozásokkal.

A központi szervezésű programok mellett idén is lehetőség nyílt önálló programokkal csatlakozni a rendezvénysorozathoz. A lehetőséggel élve mintegy száz budapesti és több tucat vidéki vállalkozás szervezett saját szakterületéhez, tevékenységéhez és céljaihoz illeszkedő rendezvényt telephelyén.

A Design Hét Budapest így a fővárosban összesen mintegy százötven, Pécsett, Győrben és Sopronban pedig további közel ötven helyszínen: irodaházakban, bemutatótermekben, üzletekben, galériákban, múzeumokban, oktatási intézményekben és műhelyekben várta az érdeklődőket október 6. és 15. között.

A beszélgetéssorozatok és workshopok, illetve a számos esetben a rendezvénysorozat után is, esetenként akár további néhány hétig nyitva tartó kiállítások iránti érdeklődést összegezve elmondható, hogy a jórészt ingyenes programokat kínáló Design Hét a becslések szerint idén is mintegy 70 ezer látogatót vonzott országos szinten.

A 2017. évi Design Hét Budapest zárását követően már megkezdődött a jövő évi események előkészítése is. A 2018-ban létrejöttének tizenötödik évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat a tervek szerint tovább bővíti vidéki partnervárosainak körét, az idei kedvező tapasztalatok alapján pedig a jövőben is kiemelt szerepet szán a designvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó programoknak. A jól bevált és közkedvelt eseményeket – a díszvendég ország bemutatkozása, a sztárdesignerek előadásai, a Nyitott Stúdiók, a designtúrák, valamint a design világnapjához kapcsolódó Budapest Design Map bemutatása – továbbra is megrendezi, de emellett újakat is tervez a Design Hét Budapest szervezője, a Magyar Formatervezési Tanács. A rendezvénysorozat előkészítésével kapcsolatban további információ a Magyar Formatervezési Tanács Irodájától kérhető.