SAJTÓKÖZLEMÉNY – Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru
A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.
2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.
A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.
A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.
„„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon gyorsan reagáltak a válságra és stratégiáikat úgy alakítják, hogy azokkal előnyt kovácsoljanak maguknak a megváltozott világunkban is” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. „Ezért is bízunk benne, hogy az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) ismét prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában. Hozzátette: csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. Mindez amiatt is kiemelten fontos, hiszen a hamisítványok jelentős, több milliárd eurós bevételkiesést okoznak a szabályosan működő gyártók és kereskedők, illetve az Európai Unió számára” – mondta Pomázi Gyula.
A most nyilvánosságra hozott elemzésből kiderült, hogy a tengeren szállított hamis termékek jelentős része (79 százalék) Kínából származott. Az Európai Unió számára készült kiegészítő elemzésből kiderül, hogy 2016-ban a hamisított áruk fő forrásainak számító gazdaságokból (Kína, Kuvait, Kambodzsa) hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott az unióba. Bár Bulgária, Románia, Horvátország és Görögország viszonylag kis volumenű konténerkereskedelmet folytat, elsősorban olyan gazdaságokból importálnak, amelyek jellemzően hamisított árukat állítanak elő.