A Magyar Szabadalmi Hivatal
centenáriumi díszünnepsége a Magyar
Állami Operaházban
1996. március 21.
Képek a centenáriumi díszünnepségről
Az ünnepi beszédek, valamint az összekötő szöveg szerkesztett változata
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, a Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriumi ünnepi emlékestjén az önálló magyar szabadalmi törvény hatálybalépésének és a nemzeti iparjogvédelmi hatóság megalakulásának 100. évfordulóját ünnepeljük.
E keretek ösztönzést és biztosítékokat hordozva szolgálták a magyar műszaki és tudományos fejlődést, hazánk bekapcsolódását a szellemi termékek nemzetközi piacába. Gazdasági és kereskedelmi feltételeink változása közepette mindig építhettünk a magyar feltalálók úttörő találmányaira és az azokat oltalmazó magyar szabadalmi rendszerre.
Eötvös Loránd a Magyar Tudományos Akadémia 1895. évi közgyűlésének elnöki beszédében így fogalmazott: "Ez a mi évről évre visszatérő ünnepünk akkor lesz majd igazán diadalünnep, amikor a magyar tudomány haladását meg fogja látni és gazdagodásának fogja tekinteni az egész világ.
Ezen magasztos, eszményi és hazafias cél felé csak úgy közeledhetünk, ha egyrészt megtanuljuk és magunk eszejárása szerint feldolgozzuk mindazt, amit más nemzetektől tanulhatunk, másrészt pedig amit magunk teremthettünk, azt kellő formában nyilvánosságra hozva, a világ ítélőszéke elé terjesszük."
Az elmúlt évszázad eredményei arról tanúskodnak, hogy kiálltuk ezt a próbát. A mérleg megvonásában is segíthet ünnepségünk, amelynek díszelnökségét a következő személyiségek alkotják:
DUNAI IMRE ipari és kereskedelmi miniszter;
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter;
DR. BOGSCH ÁRPÁD, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének főigazgatója;
DR. OTMAR RAFEINER, az Osztrák Szabadalmi Hivatal elnöke, s házigazdaként
DR. SZARKA ERNŐ, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke.
Felkérem Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter urat ünnepi köszöntőjének elmondására.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor a kormányzatnak azokkal a gondokkal és feladatokkal kell megbírkóznia, amelyek egy gazdaság korszakváltásához kapcsolódnak, nem kerülheti meg, hogy visszapillantson jelentős eseményekre, mint amilyen az önálló magyar szabadalmi rendszer centenáriumának ünnepe. Fokozódik ennek a visszapillantásnak a fontossága akkor, amikor alapvetően ez érinti a magyar műszaki fejlődés 100 évét is.
Már a működési adatok is lenyűgözőek: 100 év termése, 210 ezer megadott magyar szabadalom, ami feldolgozottan és a legmodernebb adathordozókon ma megtalálható. Az ugyancsak 100 éves Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő ma is ellátja feladatait és nyomon követi a bejelentések sorát a megadott jogok közléséig.
Hölgyeim és Uraim!
Ha meggondoljuk, hogy a szabadalmi információk a világ legértékesebb műszaki ismeretanyagainak kategóriájába tartoznak, szinte felmérhetetlen az a lehetőség, ami a technológiaváltás és a ma piaci követelményei megvalósítására irányuló erőfeszítések számára rendelkezésre áll.
Az iparjogvédelem funkciója a piaci áru szellemi értékkomponenseinek értékvédelme, és e funkció alapján egyértelmű, hogy ez a piacgazdaság nélkülözhetetlen eleme. Ezen a téren a polgárosodó, az ipar fejlődésében élenjáró országok voltak a kezdeményezők: Anglia 1624-től, az Amerikai Egyesült Államok 1790-től, Franciaország pedig 1791-től kezdte kialakítani szabadalmi rendszerét, s ezzel egyidejűleg hozta létre szabadalmi hatóságait.
Ausztria--Magyarország már a múlt század első évtizedeiben kezdett törvényeket alkotni a szabadalmakkal kapcsolatban. A kiegyezés után, a múlt század utolsó évtizedeiben vált lehetővé az első önálló magyar szabadalmi törvény létrehozása, amelyet az Országgyűlés 1895. július 7-én fogadott el, 1896 márciusában lépett hatályba. Ennek ma 100 éve.
Az elmúlt 100 évre jellemző volt Magyarország aktív részvétele a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködésben, s folyamatos lépéstartása az e téren folyó jogfejlődéssel. Ennek köszönhető, hogy a centenáriumi évben már arra is sor kerülhet, hogy -- összhangban a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek között aláírt társulási megállapodásban vállalt kötelezettségünkkel -- benyújthatjuk csatlakozási kérelmünket az Európai Szabadalmak Engedélyezéséről szóló Megállapodáshoz.
Magyarország 1909 óta tagja az ipari tulajdon oltalmára 1883-ban létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, amely mindmáig alapvető szerződés. Ennek alapján részesülnek a külföldi bejelentők hazai szabadalmi, védjegy- és ipari mintaoltalmi bejelentéseikkel és megszerzett jogaikkal kapcsolatban a belföldiekkel egyenlő elbánásban, s igényelhetik az úgynevezett "uniós elsőbbséget".
Számos nemzetközi megállapodás született a Párizsi Uniós Egyezmény alapján. Magyarország csaknem mindegyiknek tagja. Különösen kiemelkedő a védjegyek nemzetközi lajstromozására irányuló Madridi Megállapodás, az ipari minták nemzetközi lajstromozására irányuló Hágai Megállapodás, valamint a Szabadalmi Együttműködési Szerződés. Ezek a szerződések lehetővé teszik a tagállamok bejelentőinek a többi országra kiterjedő hatályú, egyszerű eljárással történő jogszerzést, ami költség- és időmegtakarítást jelent.
Az iparjogvédelmi nemzetközi együttműködésben vezető szerepet jártszik a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), amelynek Magyarországgal együtt mintegy 120 tagja van.
Az elmúlt években alakult ki, és egyre jelentősebbé válik Magyarország együttműködése az Európai Szabadalmi Hivatallal. Ez a Hivatal az Európai Közösséggel együtt anyagi és szellemi ráfordítást ad a Regionális Iparjogvédelmi Program (RIPP) keretében, hogy Közép-Kelet Európa országai teljes mértékben felzárkózzanak az iparjogvédelem területén is.
Hölgyeim és Uraim!
A magyar iparjogvédelmi jogszabályok alapvetően a hagyományos, nemzetközileg elfogadott piacgazdasági jogi elveket érvényesítik. Ezen elvek érvényesülése, a különböző oltalmi formákkal kapcsolatos bejelentések száma általában jelzi a piaci folyamatok változásait.
Az 1995-ös összes szabadalmi bejelentések száma meghaladja a 20 000-et, az 1994-es 17 000-rel szemben. A bejelentések számának növekedése -- aminek nagyobb része külföldről származik -- azt mutatja, hogy a magyar piac iránt növekedik a bizalom és az érdeklődés. Ez jó. Ugyanakkor a hazai eredetű bejelentések számának csökkenése jelzi, hogy a piac és a technológiai fejlődés közötti visszacsatolást ismételten át kell gondolnunk. Ugyancsak az itt felhalmozott műszaki értékeknek a jobb hasznosítása veti fel azt a problémát, hogy a jelenleg folyó tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átalakulási folyamat természete olyan, hogy elvonja a figyelmet és a tőkét a hosszabb távon megtérülő műszaki fejlesztésektől. Törekednünk kell arra, hogy a jövőben biztosított legyen exportfejlesztési elgondolásaink műszaki tudásbázisa.
Jól látta meg a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi információk hordozóinak modernizálásában rejlő elő-nyöket, amikor adatait modern informatikai eszközökkel is hozzáférhetővé tette. Ezzel megteremtődött a lehetőség az európai integrációs törekvések alátámasztására az Európai Szabadalmi Hivatallal, amit kiemelkedő törekvésnek értékelünk.
Az elmúlt évszázad során a magyar műszaki fejlődés, a hazai találmányok külföldi sikerei -- párosulva a korszerű technológiai ismeretek átvételét ösztönző iparjogvédelmi rendszer működésével -- Magyarország számára kellő nemzetközi elismerést szereztek. Ugyanakkor a centenáriumi év új korszak határkövét is jelenti. A piacgazdaság következetes kiépítése, Magyarország európai integrációs törekvései, valamint az iparjogvédelmi jogokat érintő egyéb nemzetközi kötelezettségek indokolttá tették a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló új törvény megalkotását.
Nem utolsósorban szeretném ezért köszönteni azt a törvényalkotási munkát, aminek eredményeképpen 1996. január 1-jén életbe lépett az 1995. évi XXXIII. törvény, amely értelmében az eddigi Országos Találmányi Hivatal visszavette alapításkori nevét és Magyar Szabadalmi Hivatal néven -- új szabadalmi törvény alapján -- vág neki az újabb százéves periódusnak.
E távlatokhoz szeretnénk a jövőben is biztosítani a feltételeket, és kívánunk sikeres és hasznos további munkát.
Örömmel jelentem be, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök úr március 20-án látogatást tett a Magyar Szabadalmi Hivatalban, ahol az intézmény vezetői mellett találkozott a Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület és a Magyar Feltalálók Egyesületének vezető tisztségviselőivel.
A köztársasági elnök úr a magyar szabadalmi centenárium alkalmából kitüntetéseket adományozott, illetve adott át hivatali látogatásakor a következő személyeknek:
DR. BOGSCH ÁRPÁDNAK, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatójának-- az iparjogvédelem nemzetközi kereteinek fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepéért és Magyarország iparjogvédelmi modernizációját folyamatosan támogató munkásságáért -- a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal;
DR. VÉKÁS GUSZTÁVNAK, a Magyar Szabadalmi Hivatal jogi elnökhelyettesének-- a hazai iparjogvédelem legutóbbi negyedszázadának kodifikációs feladataiban nyújtott kimagasló tevékenységéért, felelősségtudaton és munkaszereteten alapuló szakmai életútjáért -- a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét;
SÜMEGHY PÁLNÉ DR. JÁRMAY MARGITNAK, a Magyar Szabadalmi Hivatal jogi és nemzetközi főosztályvezetőjének-- a magyar iparjogvédelmi hatóság joggyakorlatának alakításában betöltött szerepéért és a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködésben tartósan kifejtett kiemelkedő munkásságáért -- a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét.
Felkérem dr. Szarka Ernő urat, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökét ünnepi beszédének megtartására.
Miniszter Urak!Főigazgató Úr! Elnök Úr!Hölgyeim és Uraim!
Felemelő érzés tölt el és nagy megtiszteltetés számomra, hogy -- az alkotó szellemiség e nemes és gyönyörű hajlékában -- a Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriumának szentelt estünkön szívből köszönthetem Önöket.
A jeles évfordulót joggal ünnepelhetjük közösen mindazokkal, akik a magyar iparjogvédelem ügyét bárhol szolgálják, valamint a feltalálókkal, akikért a magyar iparjogvédelmi rendszer működik, és akik érdekében a százesztendős Magyar Szabadalmi Hivatal ma is munkálkodik.
Nagyban emeli ünnepünk fényét a magyar állam, a kormányzat, az iparjogvédelmi nemzetközi szervezetek, a külföldi társhivatalok, a hazai és külföldi partnerszervezetek, illetve barátaink jelenléte és sokféle más formában kifejezett kitüntető figyelme.
Az első magyar szabadalmi törvény megalkotása, a Magyar Szabadalmi Hivatal felállítása óta eltelt száz évben a világ sokat változott. A technika pedig talán többet fejlődött, mint a civilizáció kezdetétől fogva együttvéve.
Az emberiséget a feltalálói géniusz soha nem álmodott magasságokba emelte. De száz esztendő történelme során feltárultak azok a pokoli mélységek is, amelyektől csakis a szinte korlátlanná váló technikai lehetőségeknek az egyetemes értékrend alapján történő kihasználásával óvható meg bolygónk és az emberi társadalom.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az 1895. évi XXXVII. törvény hatálybalépésére, ennek alapján a Szabadalmi Hivatal működésének 1896. március 1-jén történt beindítására a kiegyezéssel elindult államjogi fejlődés eredményeként, a kétpólusú Osztrák--Magyar Monarchia keretében került sor. A rövid átmenetet -- a "kék szabadalmak" időszakát -- megelőzően a birodalom egységes szabadalmi rendszere érvényesült Magyarországon.
Nemcsak Irinyi János és Jedlik Ányos alkotótevékenysége esik az első önálló magyar szabadalmi törvény előtti időre, de pl. Bánki Donát és Csonka János is korábban szabadalmaztatta az első karburátort, Bláthy, Déri és Zipernowsky a transzformátort, Puskás Tivadar pedig a telefonhírmondót.
Az önálló magyar szabadalmi rendszer kiépítése gazdasági szempontból kedvező időre, a millenium körüli tőkés fellendülés korszakára esett; amely időszak -- egyebek mellett -- a főváros építészeti arculatát is máig meghatározza.
Az 1895. évi XXXVII. törvény jórészt osztrák és német minták alapján, az akkori kor színvonalán álló szabadalmi rendszert hozott létre. A klasszikus -- a mai napig érvényes -- piacgazdasági elveknek megfelelően kizárólagos rendelkezési jogot biztosított a szabadalmasnak, ezáltal anyagi érdekeltséget teremtett a találmányok megalkotására és hasznosítására; aminek révén a szabadalmi rendszert világszerte a műszaki fejlődés egyik leghatékonyabb motorjaként alkalmazzák.
Első szabadalmi törvényünk a szabadalmazhatóságot az újdonsághoz és az ipari értékesíthetőséghez kötötte; a kizárólagos jogot a feltaláló vagy jogutódja számára biztosította, a bejelentői (a first to file) elvet érvényesítette; rendelkezett az alkalmazotti (szolgálati) találmányokról is, de nem biztosított külön díjigényt azok feltalálóinak; az oltalmi időt pedig 15 évben szabta meg. Az újdonságvizsgálat nélküli engedélyezési eljárást, az ún. bejelentési rendszert vezette be. Az akkori államjogi helyzet következtében a magyar szabadalmak hatálya Horvátországra is kiterjedt.
A törvény szakhatóságként a Szabadalmi Hivatal mellett a Szabadalmi Tanácsot is felállította. A Szabadalmi Hivatalnak a "legfelsőbb elhatározás" folytán dr. Schmidt József lett az első elnöke. A Hivatal lapja, a Szabadalmi Közlöny is 1896-tól jelenik meg folyamatosan.
Egyidejűleg megtörtént a szabadalmi ügyvivői működés szabályozása; ekkor nyílt meg -- többek között -- Schőn Fülöp és Bernauer Zsigmond jónevű irodája.
Az első korszakban évi 3--5 ezer -- nagyobbrészt külföldi eredetű -- szabadalmi bejelentésről és 2--4 ezer megadott szabadalomról lehet számot adni. Ekkor olyan találmányok születtek, mint Eötvös Loránd torziós ingája, Csonka postaautója, Bláthy fogyasztásmérője.
Magyarország kezdettől a figyelem középpontjába állította a nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolatokat, felismerve annak szükségességét, hogy a találmányok jogi védelme az országhatáron túl is biztosítható legyen. A kétoldalú nemzetközi szerződések bonyolult és heterogén szövevényét felváltó egyetemes rendszer kiépítésében hazánk kezdettől fogva szerepet vállalt.
A sokoldalú iparjogvédelmi nemzetközi együttműködés stabil részesévé országunk az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményhez és annak egyes mellék-egyezményeihez történt csatlakozásával vált 1909-ben.
Az első világháború befejezését követően az iparjogvédelmi szervezeti rend megváltozott. 1920-tól a szakhatósági feladatokat a Szabadalmi Bíróság, valamint a Szabadalmi Felsőbíróság, majd ez utóbbi helyett a Kúria látta el.
Első szabadalmi törvényünk novelláris módosításait a nemzetközi jogfejlődés motiválta. Így pl. a Párizsi Uniós Egyezmény Hágában aláírt szövegének hatására 1932-ben a magyar jog is bevezette a kényszerengedély intézményét. Ekkor emelték a szabadalom oltalmi idejét is 15-ről 20 évre.
A két világháború közötti időben a magyar iparjogvédelmi kultúra nemzetközi rangot ért el. A Szabadalmi Bíróságot olyan kiváló elődeim irányították elnökként, mint Schilling Zoltán és Kőrös László. Máig kimutatható olyan iskolateremtő szabadalmi bírák szellemi hatása, mint Krasznay Mihályé és -- az örömömre ma is köztünk lévő -- Pozsonyi Frigyesé.
Az iparjogvédelem terén ekkor praktizáló ügyvédek közül Hoff György és Beck Salamon műveire ma is aktuális hivatkozni. Ekkor kezdtek működni olyan tekintélyes szabadalmi ügyvivők is, mint Zelen Béla, Somlai Tibor és Somorjay Ottó, aki ma is megtisztel bennünket jelenlétével.
Ebben az időszakban a szabadalmi bejelentések száma 3--5 ezer, a megadott szabadalmaké 2--3 ezer volt évente, szintén többségében külföldi jogosultaktól.
A nagy magyar feltalálók közül ekkor alkotta meg pl. Kandó Kálmán híres villanymozdonyát, Bródy Imre a kriptonégőjét és Asbóth Oszkár a helikopterét.
A II. világháborút követő átrendeződés Magyarországot a szovjet érdekszférába és a szocialista blokkba kényszerítette. Ennek politikai és társadalmi hatásairól mindnyájunknak bőségesen van személyes élménye és egyéni értékítélete.
Az iparjogvédelmi intézményrendszert sem hagyták érintetlenül ezek a változások. A Szabadalmi Bíróság hatáskörét 1949-ben az Országos Találmányi Hivatal és a Fővárosi Bíróság között osztották meg, a Kúria feladatait a Legfelsőbb Bíróság vette át. A piaci viszonyok visszaszorítása elvben megvonta az iparjogvédelem és a szabadalmi jog alapvető funkcióját és veszélyeztette létjogosultságát.
Az alkotó tevékenység a munkaverseny mozgalmi keretei közé szorult, ideológiai okokból 1949-ben bevezették a szovjet típusú szerzői tanúsítványt is. Ezt ugyan már 1957-ben sikerült felszámolni, a szerzői tanúsítványos rendszer újbóli bevezetésének kényszere mindvégig fenyegetett.
A klasszikus iparjogvédelmi eszmék átmentésének, az egyetemes iparjogvédelmi kapcsolatrendszer megőrzésének, s jelentős mértékben akkori hivatali elődeim személyes veszélyvállalásának és érdemeinek tulajdonítható, hogy ez a visszalépés sohasem következett be.
A piacgazdálkodás irányába történt nyitás kedvező légkörében fogant második szabadalmi kódexünk, az 1969. évi II. törvény, amely egészen az elmúlt esztendő végéig hatályban volt, s amely sokáig lépést tudott tartani a nemzetközi technikai és jogi fejlődés követelményeivel is. Az Országos Találmányi Hivatal avatott hatósági letéteményesévé vált az iparjogvédelem jogintézményeinek, ideértve a védjegyeket és az ipari mintákat is. Nemzetközileg is példaértékű a kétfokú bírósági jogorvoslat törvényi biztosítása. Mértékadó ítélkezési gyakorlat és jogalkalmazási kultúra fejldődött ki.
Fővárosunk adott nevet a mikroorganizmusok letétbe helyezésére kötött -- a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott -- nemzetközi szerződésnek.
Az 1990. évi rendszerváltozás -- több más országtól eltérően -- nem igényelt azonnali és gyökeres fordulatot az iparjogvédelmi szabályozásban. Ez éppen annak tulajdonítható, hogy a hazai struktúra megőrizte és folyamatosan fejlesztette a klasszikus -- piackonform -- megoldásokat.
A magyar iparjogvédelem eszköztára a 90-es évek elején kiteljesült a használati minták és a mikroelektronikai topográfiák oltalmát biztosító korszerű törvényekkel.
Magyarországon a 70-es és a 80-as évtizedben a szabadalmi bejelentések száma folyamatosan növekedett, annak is köszönhetően, hogy hazánk bekapcsolódott a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi rendszerbe.
A 80-as évek végére a hazai szabadalmi bejelentések száma háromezer fölé emelkedett, s abban az időben -- a PCT-megjelölésekkel együtt -- összesen közel hétezer bejelentést regisztrálhattunk. A 90-es évtized elején az összes bejelentés 20 ezer fölé emelkedett, amin belül viszont a hazaiaké -- sajnálatosan -- a korábbinak az egyharmadára csökkent.
1995-ben ez a csökkenés megállt, s -- az ország gazdasági talpraállásával párhuzamosan -- a növekedés megindulása várható.
E korszak is jelentős magyar találmányokat adott. Gyógyszergyáraink teljesítménye, különösen a Richter Gedeon Rt. szabadalmi aktivitása emelhető ki. Emlékezetes világsikert aratott a körünket megtisztelő Rubik Ernő bűvös kockája is.
Az előző néhány esztendő már újabb kihívások elé állította a magyar iparjogvédelmi rendszert. A korszerűsítés hazai igényei mellett felerősödtek az európai harmonizáció, a TRIPS-egyezmény, a WIPO keretében folyó jogharmonizáció és a magyar--amerikai szellemi tulajdoni megállapodás követelményei.
Ezek hatására az 1994. évi novella már alapvető változásokat hozott. Bevezette a kémiai termékoltalmat, erősítette a szabadalmas jogait, s a gyógyszertermékek átmeneti oltalma iránt intézkedett.
Harmadik komplett szabadalmi kódexünk, az ez év elején hatályba lépett 1995. évi XXXIII. törvény teljeskörűen megvalósította a jogharmonizációt, s az iparjogvédelmi hatóságnak visszaadta száz év előtti, eredeti nevét.
Tegnap látott napvilágot a Kormánynak az a határozata, amely a védjegyjogi szabályozás reformjának koncepcióját szabja meg, s amely szerint rövidesen megalkotásra kerül az új magyar védjegytörvény is.
Ez évben fogjuk felvételünket kérni az Európai Szabadalmi Egyezmény rendszerébe.
Az iparjogvédelmi kodifikáció szakavatott gazdája -- a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett -- az Igazságügyi Minisztérium. A két műhely között összehangolt együttműködés folyik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A centenárium évében a hazai iparjogvédelmi rendszer és a Magyar Szabadalmi Hivatal korszerű, mindenben kiállja a nemzetközi összehasonlítást.
Ezért köszönet illeti az építkezés folyamatosságát biztosító -- nagy örömömre jelen lévő -- három közvetlen hivatali elődömet, időrendben Tasnádi Emilt, Pusztai Gyulát és Iványi Istvánt.
A Hivatal és az iparjogvédelmi szakma szellemi potenciálja minden területen imponáló. Ütőképes, jól vezetett szakmai érdekképviseleti testületek működnek, mint a Magyar Feltalálók Egyesülete, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület, a Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Védjegy Egyesület, az AIPPI magyar csoportja stb.
Nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolataink sokrétűek és kíválóak.
A Szellemi Tulajdon Világszervezetével ápolt kapcsolataink -- Bogsch Árpád főigazgató úrnak nagyban köszönhetően -- évtizedek óta meghatározó jellegűek. Az Európai Szabadalmi Hivatal segítsége és a RIPP-országok hivatalaival folytatott együttműködésünk az európai csatlakozás fontos záloga.
Számos példaszerű kétoldalú együttműködést tartunk fent. Ezek sorából is kiemelést érdemel partnerségünk az Osztrák Szabadalmi Hivatallal, személy szerint Rafeiner elnök úrral, valamint a Német Szabadalmi Hivatallal.
Az utóbbi években imponáló eredményeket értünk el a Magyar Szabadalmi Hivatal infrastrukturájának fejlesztésében, különösen a számítástechnikai információs rendszer és ügyvitel megszervezése terén, és büszkeség tölt el a hivatali székháznak a centenáriumhoz méltó felújításáért is.
Miniszter Urak!Főigazgató Úr! Elnök Úr!Hölgyeim és Uraim!
A múlt megünneplésének is a jövőt kell megalapoznia.
Ahogyan 100 évvel ezelőtt, ma, a második évezred küszöbén is az útválasztás feladatát kell elvégezzük az iparjogvédelem területén.
Biztos vagyok benne, hogy az egyetlen helyes út a következő 100 évre az európai felzárkózáson át vezet, és a célt a fejlett világhoz való csatlakozásban kell kitűzni. Ezen az úton mindnyájan találhatunk méltó, emberpróbáló feladatot. Ehhez mindnyájunknak sikereket kívánok.
Befejezésül megindultsággal mondok köszönetet azért, hogy megtisztelték ünnepi megemlékezésünket. Külön hálával tartozom minden munkatársamnak a Magyar Szabadalmi Hivatalban.
Engedjék meg, hogy a centenárium alkalmából választott mottónkkal, a mindnyájunknak nemes célt kijelölő Kölcsey-idézettel zárjam köszöntőmet:
"Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!"
Köszönöm!
Az ipari és kereskedelmi miniszter úr a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a Hivatal centenáriuma alkalmából szakmai díjat alapított a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére.
A centenáriumi ünnepen először átadandó JEDLIK ÁNYOS-DÍJ névadója "a magyar tudományosság szolgálatában kifejtett csaknem százéves életével", buzgalma és szerénysége erejével, a tudós tanár, a szerzetes és nemzetőr cselekedeteivel, a kísérletező természettudós és feltaláló páratlan gazdagságú XIX. századi életútjával mértékadó például szolgálhat a jövő század érdemes feltalálóinak és innovátorainak is.
A kitüntetettek az adományozást igazoló okiratot és plakettet kapnak -- ez utóbbi bronzérem, amelynek elő-lapját Jedlik Ányos mellképe díszíti, a "Jedlik Ányos-díj" körirattal; hátlapja domború, kráterszerű képződményt ábrázol, kipattanó -- az alkotó gondolatot, a találmányt szimbolizáló -- szikrákkal, valamint a "Magyar Szabadalmi Hivatal 1896--1996" felirattal. Az érem peremén a kitüntetett neve és Asszonyi Tamás szobrászművész monogramja olvasható.
Az alapítás évében először -- miniszteri felhatalmazás alapján -- a következőknek adományoz a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke Jedlik Ányos-díjat:
DR. BENDZSEL MIKLÓSNAK, a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyvezető elnökhelyettesének -- a magyar szabadalmi tájékoztatás modernizálásáért és a nemzeti iparjogvédelmi hatóság szervezeti és működési megújítása terén kifejtett munkásságáért;
DR. FICSOR MIHÁLYNAK, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjének-- a hazai iparjogvédelmi szabályozás 1990-es évtizedekbeli kodifikációs megújításában végzett meghatározó munkájáért, az európai jogharmonizáció szakterületi koordinációjáért;
RUBIK ERNŐ feltalálónak, egyetemi tanárnak, a Magyar Mérnökakadémia elnökének-- kimagasló, világhírű feltalálói tevékenységéért, a művészeti és műszaki felsőoktatás módszertani fejlesztéséért és példamutató innovációs támogató munkásságáért;
SULYOK BÉLA feltalálónak, a Magyar Feltalálók Egyesülete titkárának -- félévszázados sikeres feltalálói munkásságáért, az egyesületi célkitűzések érdekében végzett fáradhatatlan tevékenységéért;
DR. SZENTPÉTERI ÁDÁMNAK, az S.B.G.& K. Szabadalmi és Ügyvédi Iroda alapító tagjának -- iskolateremtő iparjogvédelmi képviseleti munkásságáért, a feltalálói gondolat lényegét oltalmazó kiváló jogi szakértelem jegyében gyakorolt hivatásért és élet-útért.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, a szabadalmi rendszer működésének meghatározó eleme a nemzetközi együttműködés -- ennek legbefolyásosabb és leghatékonyabb katalizátora az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete. A genfi székhelyű, 157 országot tömörítő világszervezetnek harmadik évtizede újraválasztott főigazgatója budapesti születésű honfitársunk, dr. Bogsch Árpád úr, akit felkérek köszöntő beszédének megtartására.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Miniszter Urak!Tisztelt Elnök Úr!
Az alkotó emberi szellem ünnepe ez ma Magyarországon.
Az emberi szellem a teremtője az ember alkotta szépségnek: a szobroknak, a képeknek, az építészeti alkotásoknak, a zenei műveknek, a verseknek, a regényeknek, a színdaraboknak és az ezek ötvözésével létrehozott filmeknek és audiovizuális műveknek. Alkotói a szerzők.
A szerzői jog védi szerzői tulajdonukat.
És az emberi szellem a teremtője a találmányoknak is. A találmányok egészségünket, környezetünket, biztonságukat és az emberek közti távközlést és utazást szolgálják. Alkotói a feltalálók. És e feltalálók jogait az állami szervek által adott szabadalmak védik.
E védelem intézményesítése Magyarországon száz évvel ezelőtt történt, mikor is a magyar országgyűlés az első szabadalmi törvényt meghozta és a magyar kormány az első szabdalmi hivatalt felállította.
Ezt a százéves évfordulót ünnepeljük ma.
Ezen ünneplésre a külvilág jókívánságait tolmácsolni rám nézve rendkívül megtisztelő feladat.
Teszem ezt a Szellemi Tulajdon Világszervezetének nevében, mely egyben a fent említett szerzői és szabadalmi jogok nemzetközi védelmére alapíttatott.
A tagállamok -- melyek száma ma 157 -- azért alapították több, mint száz évvel ezelőtt e szervezetet, hogy a szellemi tulajdon jogosultjai -- a jelen esetben a feltalálók -- ne csak otthon, saját hazájukban, hanem külföldön, a többi tagállamokban is védelemben részesüljenek, azaz, hogy találmányaikat külföldön is csak engedélyükkel lehessen használni.
Ez természetesen minden tagállamban megfelelő belső törvényhozást és közigazgatási tevékenységet igényel.
Magyarország e szempontból komoly és megbízható partner a kezdet kezdete -- vagyis száz év -- óta. És ez igaz volt még a szovjet megszállás legsötétebb évtizedeiben is, mert az emberek, akik akkor a magyar találmányi intézményekért felelősek voltak, általában sikeresen el-lenálltak a szovjet találmányi rendszer Magyarországra való átültetésének.
Ma természetesen a helyzet teljesen kielégítő. A nyugati világ is elismeri, hogy a magyar találmányi törvényhozás és közigazgatás megfelel a piacgazdasági rendszer követelményeinek, korszerű, és a Magyar Szabadalmi Hivatal példásan jól szolgálja és igazgatja e szakterületet.
Ezek a tények örömmel és jogos büszkeséggel töltik el a magyar kebleket. Ezért legyen szabad beszédem végét egy idézettel megközelíteni. Gróf Széchenyi Istvánt, a magyar megújulás és megújítás nagy apostolát idézem "Világ" című könyvéből, melyet másfél évszázaddal ezelőtt írt, s amelyben a következő költői kérdést teszi fel:
"'S ki köztünk azon szerencsétlen, elfajult 's természetelleni korcs, ki szívének legtitkosb hurjait megzendülve ne érezné, 's azok édeni összhangzásit önkeblében ne sejdítené, midőn anyaföldét egy lépéssel haladni 's emelkedni tapasztalja?"
Mi úgy véljük, hogy a magyar szabadalmi intézmény első száz éve anyaföldünket eképpen haladtatta és emelte.
Ez alkalomból a Világszervezet nevében gratulálok az igen tisztelt miniszter uraknak, a magyar feltalálóknak és azok egyesületének Vedres Andrással az élén, a magyar ipar vezetőinek, a magyar kormányzat képviselőinek, különösen a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének, Szarka Ernőnek és a Hivatal munkatársainak, akik a nemzetközi értekezleteinken nagy megbecsülést teremtenek Magyarországnak, valamint a szabadalmi ügyek bíráinak, a szabadalmi ügyvivőknek és ügyvédeknek.
És kívánom mindannyiuknak, hogy a jövőben is, Széchenyi igéit használva, "haladtassák és emeljék" a szellemi alkotások védelme terén is hőn szeretett honunkat.
A főigazgató úr elismerő és biztató szavai után kiváltképp megkülönböztetett figyelem illeti a Szellemi Tulajdon Világszervezetének a feltalálói és innovátori érdemeket nemzetközi síkon elismerő gyakorlatát, amelynek keretében tagországi kezdeményezésre Aranyéremmel ismerik el az elfogadott jelöltek eredményeit és munkásságát. 1979 óta csaknem 70 országban közel 350 ilyen díj talált gazdára -- közöttük néhány magyar alkotót is üdvözölhettünk.
A magyar szabadalmi centenárium alkalmából hazai jelölés alapján három WIPO--ARANYÉREM átadására kerül sor.
Felkérem dr. Bogsch Árpád főigazgató urat az elismerések átadására.
A Világszervezet díjában részesül:
SOMORJAY OTTÓ szabadalmi ügyvivő, -- okleveles gépészmérnök, aki 1908-ban született, a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, s néhány éves mérnöki, illetve ügyvivői gyakornoki működés után 1941-ben tette le a szabadalmi ügyvivői vizsgát. Magánirodai gyakorlatot folytatott, majd a megváltozott körülmények folytán 1950-től 1978-ig a Danubia Szabadalmi Iroda tagjaként dolgozott nyugállományba vonulásáig. Azóta szabadalmi szaktanácsadóként működik.
Somorjay Ottó személyében megtestesíti az ideális szabadalmi ügyvivőt: magas szintű szakmai tudása széles körű általános műveltséggel, kiváló nyelvismeretekkel párosul, s emellett a pályája során szerzett sokoldalú, elmélyült gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Ehhez járuló lelkiismeretessége, ügyszeretete és egész példamutató emberi magatartása etikai szempontból is nagy tekintélyt és népszerűséget biztosítottak számára a pályatársak körében, belföldön és külföldön egyaránt. Mindezeknek köszönhetően igen eredményesen vett részt hosszú időn keresztül a szabadalmi ügyvivők képzésében, s mindazok, akik tanítványai voltak, büszkén hivatkoznak erre.
WIPO-Aranyérem kitüntetésben részesül:
DR. VEDRES ANDRÁS vegyész kandidátus, feltaláló, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, aki 1989-ig a magyar gyógyszeriparban dolgozott, s 19 szolgálati találmányban való alkotói közreműködés fémjelzi feltalálói tevékenységét.
1989-ben alapította meg a Magyar Feltalálók Egyesületét. Az Egyesület főtitkáraként lelkesen és odaadóan tevékenykedik a feltalálók számára fontos információs és tanácsadó szolgáltatások megszervezésében, a feltalálói fórumok működtetésében és az érdekvédelem területén. Kiterjedt nemzetközi tevékenysége egyrészt a magyar feltalálók külföldi elismerését segíti elő a különböző nemzetközi találmányi kiállításokon való részvétel szervezésével. Ugyanakkor az egyesületi kapcsolatok építését erdélyi, felvidéki, vajdasági társszervezeteknek nyújtott kulturális és műszaki iparjogvédelmi segítségadásra is felhasználja. Eredményes együttműködést épített ki csaknem valamennyi szomszédos ország feltalálói és műszaki tudományos egyesületeivel.
A Világszervezet harmadik idei elismerése a legnagyobb volumenű hazai szabadalmi tevékenységet folytató, nagy hagyományú kutató-fejlesztő műhellyel rendelkező magyar vállalatot, a RICHTER GEDEON Részvénytársaságot illeti.
-- A RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR 1923 októberében jött létre a Richter Gedeon gyógyszerész által 1901-ben alapított -- gyakorlatilag egy gyógyszertárban indult -- vállalat jogutódjaként. A gyár igen széles termékválasztéka gyakorlatilag ma már minden terápiás területet felölel az antibiotikumok kivételével. Mintegy 120 féle gyógyszert gyártanak, amelyek túlnyomó része saját hatóanyagból készül. Ezek képezik az árbevétel 79%-át. A készítmények egy része az alapellátásban fontos termék, s 10%-a pedig a WHO 1990-es Fontos Gyógyszerek Listájába tartozik. A Richter cég magas szinten műveli a gyógyszerkémia számos területét.
Az iparjogvédelmi tevékenységnek és kultúrának fejlett hagyományai vannak a gyárban, amely az elmúlt 25 évben benyújtott 1081 szabadalmi bejelentésével az élen áll a többi magyar vállalat sorában. Az éves átlagban 50 szabadalmi bejelentés megoszlik az eredeti és a reprodukciós termékek között. A találmányok egy részét, különösen az eredeti vegyületeket külföldön is szabadalmaztatják, mintegy 20 országban. A Richter cég mintegy 370 védjegye 6000 bejelentés, illetve lajstromozás révén szerte a világban oltalom alatt áll.
A RICHTER RT. díját DR. PILLICH LAJOS úr, az igazgatóság elnöke veszi át.
Centenáriumi emlékestünkön mintegy 25 ország szabadalmi hivatalának vezető képviselői, illetve feltalálói, a GENIUS '96 nemzetközi találmányi kiállítás résztvevői is jelen vannak.
Magyarország és Ausztria közös történelmi hagyományai és jogtörténeti rokonsága miatt megkülönböztetett figyelem illeti meg hazánkban az Osztrák Szabadalmi Hivatal tevékenységét. Felkérem dr. Otmar Rafeiner urat üdvözlő beszéde megtartására.
Hölgyeim és Uraim!
Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy köszönthetem a Magyar Szabadalmi Hivatalt azért a kitűnő munkáért, amelyet az iparjogvédelem területén 100 év alatt végzett. A Magyar Szabadalmi Hivatal száz éven át támogatta a feltalálók alkotó tevékenységét és ezen keresztül a magyar ipar fejlődését. Az iparjogvédelmi jogok egy ország műszaki és gazdasági haladásának biztosítékai. Egy, a feladatát olyan kiválóan ellátó szabadalmi hivatal, mint a Magyar Hivatal, országa fejlődése szempontjából igen nagy fontosságú. Nem új elképzelés, hogy egy ország gazdasági fejlődésére befolyással van a szabadalmak engedélyezése. Mintegy 500 évvel ezelőtt Velence Tanácsa az ún. szabadalmi dekrétum előszavában megfogalmazta a találmányok oltalmának alapjait. Három alapvető paraméterről van szó. Az első a feltaláló alkotó munkájának oltalma -- ezt ma szellemi tulajdonjognak hívjuk -- vagy ahogy a régi irat említi: "mások ne tarthassanak igényt a feltalálók érdemeire". Az előszóban megemlített második paraméter egy sikeres szabadalmi rendszer más feltalálókra gyakorolt hatása, azaz az eredeti szöveg szerint "több ember részesülne a géniuszban". Végül, de nem utolsósorban Európa ezen legelső szabadalmi törvénye a "közös javunkra" megfogalmazás révén egyértelműen megállapítja, hogy az állam érdekelt a szabadalmi rendszerben.
Hölgyeim és Uraim!
A Magyar Szabadalmi Hivatal, ilymódon, száz éven át nem csupán a feltalálók érdekében járt el sikerrel, hanem a magyar állam érdekeit is eredményesen képviselte, vagy ahogy Velence régi szabadalmi törvénye mondta: "közös javunkra".
A találmányok soha nem korlátozódtak egyetlen országra, ennélfogva a Szabadalmi Hivatalok közötti együttműködés mindig szükségszerű volt. Bár állandó együttműködés van valamennyi európai szabadalmi hivatal között, a Magyar és az Osztrák Szabadalmi Hivatal közötti kapcsolatok egy kicsit szorosabbak.
A Magyar és az Osztrák Szabadalmi Hivatal közötti kapcsolatok alapja nem csupán országaink történelmében keresendő; tény, hogy nemcsak történelmi, hanem jogi gyökereink is közösek.
Az Osztrák--Magyar Monarchia közös ügyeire és tagállamaiban való intézésére vonatkozó, 1867 decemberében megjelent törvény (Reichsgesetzblatt Nr. 146) meghatározta, hogy a tagországok kereskedelmi ügyei külön kezelendők az ezen tagországokra vonatkozó külön megállapodások szerint. E törvény értelmében a találmányok, védjegyek és ipari minták oltalmára vonatkozó 1868. évi Kereskedelmi Megállapodás 16--17. cikke (Reichsgesetzblatt Nr. 4) nemcsak alaki jogi hasonlóságot jelentett, hanem valóban lényegi azonosságot is.
Abban az időben a találmányokra a szabadalom előd-jét, az ún. privilégiumot engedélyezték. A privilégium megszerzéséhez csak az egyik ipari minisztériumhoz kellett bejelentést benyújtani, azonban az engedélyezés mindkét minisztérium -- Magyarország és Ausztria -- jóváhagyásával történt. Ha az egyik minisztérium a bejelentést nem fogadta el, az engedélyezési eljárás véglegesen megszűnt. A privilégium megadásáról Magyarország és Ausztria ipari minisztériuma ugyanazon a napon adott ki okiratot. Ugyanilyen szabály vonatkozott a megsemmisítési eljárásra és a szabadalmak átruházására is.
Ezen az igen szigorú szabályon könnyített az 1893. december 27-i törvény. Ebben az időben a bejelentőnek a Monarchia mindkét országában be kellett nyújtania bejelentését, az oltalmi jogokat mindkét fél külön engedélyezte. A következő lépés egymástól teljesen független magyar és osztrák szabadalmi törvény megalkotása volt, amelynek mindazonáltal megvoltak az említett közös gyökerei.
A Magyar Szabadalmi Hivatal és az Osztrák Szabadalmi Hivatal közötti szoros kapcsolatok nemcsak a szabadalmak, hanem a védjegyek területén is fennállnak. Az Osztrák Szabadalmi Hivatal hosszú idő óta működik együtt Magyarországgal a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) területén. A kutatási jelentések cseréje és a védjegy-hasonlósági vizsgálat terén folytatott kooperáció további együttműködési terület. Meggyőződésem, hogy ez a kitűnő hivatalközi együttműködés a jövőben is tovább fog erősödni nem csupán a szomszédság, hanem a közös gyökerek miatt is. Az egyre inkább bővülő, egyesült Európa országainknak és a Magyar és az Osztrák Szabadalmi Hivatalnak is új esélyeket kínál, de egyben új feladatokat, új kockázatokat is jelent. Vállvetve sikeresek lehetünk és sikeresek is leszünk feltalálóink és iparunk érdekében.
Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalnak ne csak az eddigi sikeres 100 évért gratuláljak, hanem sok sikert kívánjak a magyar iparjogvédelmi rendszernek, a Magyar Szabadalmi Hivatalnak és elnökének, dr. Szarka Ernő elnök úrnak is az elkövetkező 100 esztendőre.
Hölgyeim és Uraim, köszönöm figyelmüket.
Tisztelt Vendégeink, kedves Meghívottak! E rokonszenves és optimista köszöntővel a centenáriumi ünnepi emlékest hivatalos részének végére értünk. Kérem, hogy ne hagyják el helyüket; rövid szünet után felhangzanak Bartók Béla "A kékszakállú herceg vára" című egyfelvonásos operájának hangjai.
Az opera után a szünetben tartandó fogadáson szeretettel várja Önöket a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Feltalálók Egyesülete. Szünet után "A csodálatos mandarin" című táncjátékot mutatják be az Operaház művészei.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felelősségteljes és hivatott alkotómunkájukhoz sok sikert, a magyar feltalálóknak és szabadalmi szakembereknek eredményes következő évszázadot kívánva köszöntöm Önöket és emelkedett légkörű, boldog ünneplést, emlékezetes estet kívánunk mindannyiuknak !
Képek a centenáriumi díszünnepségről
Kattintson a Képre a teljes nagyságú verzióért!
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |