Oláh György
OLÁH GYÖRGY
(GEORGE A. OLAH), magyar származású
Nobel-díjas amerikai kémikus 70 évvel
ezelőtt, 1927. május 22-én született
Budapesten. Tudományos munkássága 1949-ben
indult a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol "szuper sav"
katalizálta protonálási
kísérleteket végzett, ezek során
hidrogén-fluorid oldatba vezetett bór-trifluorid
gázt alkalmazott szuper savként, így
oldatában még az üveget is megtámadó
hidrogén-fluoridnál milliószorta erősebb
HF-BF3 savat nyert. A fluorkémia és az
elektrofil-reakciók iránti
érdeklődése már itt,
Zemplén Géza
szerves kémia tanszékén kezdett kibontakozni,
ahol mint tanársegéd dolgozott. Magyar szabadalmi
oltalomban részesült Zemplén Gézával
és Bognár Rezsővel 1950-ben a lanataglü-
kozid-C előállítására kidolgozott
módszerük, késöbb a Zemplén
Gézával és Mester Lászlóval
megalkotott közös eljárásuk a magban
fluorozott aromás karbonsavszármazékok, valamint
digitoxin előállítására. 1954
és 1956 között az MTA Vegytani
Intézetének igazgatóhelyettesi
pozícióját töltötte be.
Magyarországot 1957-ben hagyta el, először
Kanadába ment, majd az Egyesült Államokban
telepedett le. Már itt publikálta szuper savval
végzett, aromás vegyületek
protonálására vonatkozó
eredményeit. Kezdetben a Dow Chemical Company
kutatójaként dolgozott, ahol feltalálta az
antimon-perfluoridból és fluorszulfonsavból
álló "mágikus sav"-at, amely még a szuper
savnál is ezerszer erősebb protonáló
képességgel rendelkezik. (Mágusjelöltek
kedvéért képlettel:
HO-SO2-F+SbF5) 1965-ben Cleveland
egyetemének tanára lett, ahonnan a
dél-kaliforniai egyetemre került, itt 1977 óta
kutatja a szénhidrogének
átalakítási
lehetőségeit. 1991-től a Loker Hydrocarbon
Research Institute igazgatója. "A karbon-kation
kémiához való
hozzájárulásáért" 1994-ben
kémiai Nobel-díjat kapott. Nagy felfedezése a
"karbo-kation" volt, amelyet metánnak mágikus savban
végzett oldásával állított
elő. A protonálódás
eredményeként kapott - CH5+ -kation
óriási lehetőségeket ígér a
paraffinok alkilezési reakcióiban, ahol a
szénatomszám növelésével,
például földgázból benzin
készíthető. A jelenleg is igen aktív
tudós szakmai publikációinak száma ezres
nagyságrenddel mérhető. Rendkívüli
alkotó erejéről a Nobel-díj mellett,
engedélyezett szabadalmainak sokszínűsége
tanúskodik. Megtalálható
közöttük: szénhidrogének átalakítási eljárásaiban használható, kötött Lewis-sav halidtartalmú, fluorozott grafit bázisú katalizátor,
perfluor-alkánszulfonsav és fluortartalmú Lewis-sav hordozós szupersav katalizátor előállítása,
naftalin szelektív oxidálása hidrogén peroxiddal alfa-vagy béta-naftollá,
naftalin szelektív alkilezése béta-izopropil-naftalinná,
naftalin szelektív propilezése 2-izopropil-naftalinná,
olefinnek alkohollá történő hidratálása,
heteroszubsztituált metánszármazékok olefinekké való konverziója,
szén cseppfolyósítása szuper sav katalizátorral,
metán konverziója benzinné,
metil-halogenid előállítása metánból,
fenol propilezése meta-izopropil-fenollá,
kumén propilezéssel és izomerizálással tiszta meta-di-izopropil-benzol előállítása,
diklór- metán előállítása metil-kloridból,
vinil-klorid előállítása metil-kloridból,
benzinoktánszám növelése,
elágazó láncú alifás éterek előállítása,
metán és halogének reagáltatásával metil-monohalogenid és metanol előállítása,
szénhidrogének átalakítására használható, hordozós szuper sav katalizátor előállítása,
fém-diizopropil-benzol előállítása,
normál bután izomerizálása,
folyamatos, heterogénfázisú, szénhidrogén-konverzió,
butánnak izobutánná történő izomerizálása,
alifás szénhidrogének katalikus alkilezése,
nehéz olajok és bitumen szuper sav katalizálta hidro-krakkolása,
tisztán égő tüzelőanyag-kompozíció összeállítása,
szilárd elektrolitmembránokat tartalmazó szerves üzem-anyagcella előállítása.
Az Amerikai Egyesült Államokon és Kanadán kívül gyakorlatilag a világ összes iparjogvédelmi szempontból jelentős országában rendelkezik szabadalmakkal.
Kürtössy Jenő Heller László, Forgó László
Heller László gépészmérnök, feltaláló 90 éve, 1907. augusztus 6-án született Nagyváradon. 1931-ben a Zürichi Eidgenösische Technische Hoch-schule-n szerzett diplomát, a szilárdságtan volt a szakterülete. A XX. század magyar mérnöktársadalmának egyik nagy egyénisége, tanára, számos szabadalom birtokosa, neve szorosan kapcsolódik az energetika, energiamegtakarítás, illetve az erőművek hőkezelésének számos újításával, de elsősorban a róla elnevezett "Heller-systemmel", vagy ahogy másképp is ismert itthon: a Heller-Forgó-rendszerrel. Heller László egyik alkotásáról egy olasz professzor azt írta: "zseniálisan egyszerű". Vagy, ahogy zürichi professzora Quiby jellemzi őt: "legfőbb erénye az elméleti tudásnak a gyakorlati alkalmazásra irányuló képessége". Az ekképp jellemzett mérnök egyik első, s pályáját meghatározó találmányának a története is ezt támasztja alá. Az ő tervei alapján épült az Ajkai Timföldgyár mellett az első nagynyomású ipari hőerőmű. Az építési munkálatokat is ő vezette, s úgy látszott, hogy a Tarna patak vize nem képes ellátni hűtővízzel az üzemet. Ekkor dolgozta ki azt az eljárást, amely nem igényel hűtővizet. Néhány hónap múlva kiderült, hogy mégis elegendő a víz, s ekkor a tervet eltemette íróasztalfiókjába. Amikor tíz év múlva, '50-ben a londoni vegyész-világkonferencia napirendjén az ipari vízszegénység szerepelt egyik fontos problémaként, csak - képletesen szólva - kihúzta a fiókból az - egyébként a fel nem használtsága ellenére is szabadalmazott - találmányt, és az egycsapásra híressé tette. Mi is ennek a találmánynak a lényege? A növekvő energiaigény kielégítése a fogyasztók közelében nem mindig, vagy csak különleges nehézségek árán lehetséges. Az erőművet ugyanis vagy természetes vízforrás (tenger, folyó, tó) közelében kell telepíteni, vagy pedig a hűtőtornyos kondenzációs berendezések esetén nagymennyiségű póthűtővízről kell gondoskodni. Ha figyelembe vesszük, hogy a telepítendő gyárak is általában komoly vízigénnyel lépnek fel, az erőmű részére már csak korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre olyan mennyiségű víz, ami üzeméhez szükséges. Még fokozottabban jelentkezik ez a vízellátási nehézség atomerőművek esetében, ahol a hűtés vízszükséglete lényegesen nagyobb a hagyományos erőművekénél. Mindezeket a vízellátási problémákat sikeresen megoldja a száraz hűtőtornyos "Heller-Forgó-rendszerű" légkondenzációs berendezés. A száraz hűtőtornyokhoz külön e célra szerkesztett hőcserélőre van szükség, a különleges hőtechnikai követelményeknek megfelelően. Ezt a feladatot megoldja a Forgó-féle apróbordás hőcserélő, amely gazdaságos hőátadást biztosít, légellenállása kicsi, előállítási költsége a hasonló hőcserélőkhöz viszonyítva kisebb. A turbinából kilépő, munkát végzett gőz egy keverőkondenzátorba jut, ahol az ide beporlasztott hűtővíz segítségével lecsapódik, miközben a hűtővíz hőmérséklete emelkedik. A kondenzátorból a kondenzátum és a hűtővíz keveréke két irányban távozik. A lecsapódott gőznek megfelelő mennyiséget a kondenzátumszivattyú a tápvíz-elő-melegítő rendszeren keresztül a kazán felé továbbítja. A kondenzátumnál 50-70-szer nagyobb hűtővíz mennyiséget a hűtővíz-keringető szivattyú egy, a száraz hűtőtorony alsó kerülete mentén elhelyezett apróbordás hőcserélőkön nyomja keresztül. Ezekben a hőcserélőkben a hűtővíz a hidegebb, atmoszferikus levegő hatására lehűl, majd egy vízturbinán (ill. kisebb berendezéseknél egy fojtószelepen) keresztül jut vissza a kondenzátor porlasztó fúvókáihoz. A vízturbina által szolgáltatott energia csökkenti a hűtővíz-keringetési munkát. A hűtővíz lehűtéséhez szükséges mennyiségű atmoszferikus levegő biztosítása a száraz hűtőtorony esetében kétféle módon lehetséges: ventilátorral, vagy pedig a torony kéményhatásának kihasználásával. Mivel a hűtővíz teljesen zárt rendszerben kering, és levegővel közvetlenül nem érintkezik, párolgási vesztesége nincs. Ezért a rendszer első feltöltése után póthűtővíz gyakorlatilag nem szükséges. A hűtővízrendszer túlnyomó része, a hűtővízszivattyútól a hőcserélőn át a vízturbináig atmoszferikusnál nagyobb nyomás alatt áll. Ezért ki van zárva, hogy a külső, atmoszferikus levegő a hűtővízrendszerbe és ezen keresztül a kazánrendszerbe juthasson. Másrészről a hőcserélőkben uralkodó nagyobb nyomás megkönnyíti - esetleges meghibásodás alkalmával - a lyukadási helyek felderítését, mivel ezen a helyen a víz jön ki és nem a levegő megy be a rendszerbe. A teljesen zárt csőrendszerben keringő hűtővíz a kazántápvízzel azonos minőségű, nincs szükség tehát elválasztó felületre a kondenzálódó gőz és a víz között. A nagyméretű és költséges rézcsöves felületi kondenzátor helyett egyszerű keverőkondenzátor kerül alkalmazásra. A kondenzátor vízkamráiból a hűtővíz fúvókákon keresztül jut be a gőztérbe. A rövid csövekből és terelőlemezekből álló fúvókák egymással párhuzamos vízhártyákat alakítanak ki, a gőz e hártyák közé áramlik és kondenzálódik. A légelszívások helyein utóhűtő fúvókák biztosítják a levegő-gőz keverék megfelelő aláhűtését. A keverőkondenzátor mellett a Heller-Forgó-rendszerű légkondenzációs rendszer másik fő jellegzetessége a száraz hűtőtorony alkalmazása. Kétféle megoldás lehetséges: a természetes huzamú, ill. a mesterséges huzamú ventilátoros megoldás. Mindkét megoldás elvi felépítése azonos. A száraz hűtőtorony aljában, a kerület mentén felállítva helyezkednek el a hőcserélők, melyeknek függőleges síkja egymással 60Ć-os szöget zár be. A torony alatti csőalagútban a hűtővízelosztó- és gyűjtőcsőhálózat, valamint a kerület mentén a körvezetékek vannak elhelyezve. A körvezetékhez kompenzátorokon át csatlakozó hőcserélők acél merevítőszerkezet segítségével vannak a toronyhoz rögzítve. A megfogás azonban lehetővé teszi a hőcserélők hőmérséklet-változás miatti dilatációját. A természetes huzamú hűtőtorony magassága és átmérője elérheti a 120 m-t. Ily módon lehetőség van arra, hogy még 200 MW teljesítményű erőmű hűtőberendezését is egy egységben építsék meg. A természetes huzamú száraz hűtőtorony kialakítása olyan, hogy a hőcserélők felett egy magas, konfúzoros kiképzésű kürtő van. Ez a magas kürtő biztosítja a szükséges huzatot a kellő mennyiségű levegőnek a hőcserélőkön való átszívásához. A szabadalmat olyan nagynevű cégek vették meg, mint az angol English Electric Company, a belga-francia Krebs és Hamon, a német GEA, vagy a Mitshubishi. Itthon viszont nem kellett a szabadalom. Legalábbis kezdetben. De azután itthon is felépültek a légkondenzációs hűtőelemek. Először Dunaújvárosban, majd Visontán. A II. világháború után alapította Heller László az EGART-ot, a Hőterv és a későbbi Energiagazdálkodási Intézet (EGI) jogelődjét. A privatizálás alkalmát kihasználva a hasonló profilú, német GEA szerezte meg a tulajdonjogot a szabadalmakkal együtt, és ezután az EGI erősebb gazdasági háttérrel, önálló engineering munkát végezhetett. Átgondolva a működési elvet láthatjuk, hogy korát messze megelőző színvonalú volt a találmány a környezetvédelem, a korszerű vízgazdálkodás szempontjait nézve. Pl. egy nemrégiben megvalósított thaiföldi beruházás egyik alvállalkozójaként a cégre, illetve az eljárásra azért esett a választás, mert fontos volt, hogy a kifolyó víz ne terhelje a folyóvíz hőháztartását, mert ilyen éghajlati viszonyok között pár tizedes oC emelkedés is rothadási folyamatokat indít el. Heller László színvonalas mérnöki munkásságát szabadalmainak (időnként más feltalálóval együtt) nagy száma is jellemzi:
Készülék fáradt hőt kibocsájtó berendezésekhez, a fáradt hőnek gőz, vagy melegvíz termelésére való hasznosítására
Gőzturbinatelep
Eljárás melegvízben lévő hőenergiának fűtési célokra való gazdaságos kihasználására
Eljárás és berendezés túlhevített gőznek autokláv üzemekben való gazdaságos kihasználására
Eljárás és berendezés hőszivattyútelepek gazdaságosságának fokozására
Eljárás és berendezés hűtőtelepek gazdaságosságának fokozására
Eljárás autoklávok ürítésénél felszabaduló melegmennyiségek hasznosítására
Eljárás és berendezés fűtőfelületek tömítetlenségei következtében beálló csapadékvíz-szennyeződések meggátlására
Nagynyomású neutrális gázforrások alkalmazása gázturbina telepek hatásfokának javítására
Berendezés tartályba csomagolt vagy nagy darabokban lévő csomagolatlan élelmiszerek mélyhűtés útján való gyorsfagyasztására
Kondenzációs gőzerőgép-berendezés és üzemeljárás
Üzemeljárás kondenzációs gőzerőgépekhez és hozzá való berendezés
Eljárás és berendezés hőenergia tárolására hőerőművekben
Eljárás abszorpciós hűtésre és az eljárás szerint működő hűtőgép
Levegőterelő falak léghűtésű kondenzációs berendezések hűtőtornyaihoz
Nyomásszabályozó berendezés léghűtésű kondenzátorokhoz
Berendezés légkondenzátor rendszer töltéséhez és ürítéséhez.
Hőcserélők bordáinak kiképzése
Eljárás és berendezés villamos generátorok mesterséges hűtésére
Eljárás és berendezés villamos generátort hűtő berendezés szabályozására
Hőcserélő egyenlőtlen bordabeosztással
Generátorhűtés
Szabályozó berendezés légkondíciós berendezés hőcserélőihez
Légtelenítő szelep
Berendezés légkondenzációs berendezések leűrített hőcserélői befagyásának megakadályozására
Kombinált munka-körfolyamat
Légkoncenzációs rendszer, különösen hőerőművekhez
Keverőkondenzátor szerkezet
Nagyteljesítményű keverőkondenzátor berendezés
Eljárás és berendezés kettős közegű erőműrendszer szabályozására
Közvetítőközeges gőzújrahevítő
Eljárás nem kondenzálódó gázok elszívására
Szabályozási rendszer gőzturbinák sorbakapcsolt keverőkondenzátoraihoz
Toronyszerkezet
Légkondenzációs berendezéshez hűtőelemek gyártási eljárása
Légkondenzációs berendezéshez hűtőelemek gyártási eljárása
Erőművi berendezés nedves-gőz szárítására és túlhevítésére
Hőcserélő két gáznemű közeg közötti közvetítő közeges hőátvitelre, főként atomerőművek zárt körfolyamatú gázturbináihoz
Hűtőrendszer fűtőturbinákhoz
Eljárás föld alatti elhelyezésű természetes felhajtóerővel működő hűtőberendezések építésére
Légtelenítő berendezés hőcserélő készülékekhez
Gőzturbinás rendszer különösen atomerőművekhez
Hőcserélő rendszer, különösen erőművekhez
Berendezés párologtató hűtéssel kombinált léghűtő hőteljesítményének szabályozására
Berendezés áramló közegek hűtésére
Mozgatható nyílászáró elemek hűtőberendezés szélhatásának csökkentésére
Gőzturbinás erőmű kondenzációs berendezése
Gőzturbinás erőmű kombinált kondenzációs berendezéssel
Eljárás és berendezés belső égésű motorok és azokkal hajtott munkagépek hűtésére
Erőmű gázturbináival és gázturbina munkakörébe iktatott munkagázhűtő hőcserélővel
Növényházak fűtő- és szellőztető berendezése
Ő is az Eidgenössische Technische Hochschule-n tanult és 1929-ben gépészmérnöki diplomát szerzett, majd ott tanított 1931-ig. Magyarországra visszajőve a Magyar Radiátorgyár RT. fejlesztő mérnöke lett. Itt dolgozott 18 évig, főként hőtechnikai gépek és berendezések műszaki fejlesztésén. Első találmányai is itt születtek: az "Invert rostély"c. tüzeléstechnikai találmánya magyar és amerikai, a "Sterilizátor" c. találmánya magyar és német védelmet nyert. A gyár az ő eredményeit is hasznosító termékeit sikeresen értékesítette a magyar, német és amerikai piacon. A II. világháború után a cég újjászervezésében is részt vett. Ezután az Iparügyi Minisztériumba került, majd a Hőtechnikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese lett. Itt fejlesztette ki nagy jelentőségű találmányát, az ún. "apróbordás hőcserélőt" és az ehhez szükséges gyártástechnológia kidolgozásában is fontos szerepet játszott. 1951-től haláláig a HŐTERV, majd az ennek jogutódjaként működő Energiagazdálkodási Intézet főszaktanács-adója volt. A Forgó-féle apróbordás hőcserélő lényeges része a Heller-rendszerű légkondenzációs berendezésnek. Műszaki érdeklődése igen széles körű volt: foglalkozott hőtechnikai gépekkel és készülékekkel, energiaracionalizálással, távfűtéssel. Találmányok, szabadalmak sora jelzi munkásságát. A gyakorlati hőátszármaztatás terén világszerte elismert szakembernek számított. Doktori disszertációját párhuzamosan kapcsolt kondenzátorcsövek légtelenítésének szentelte. Ilyen irányú munkásságával alapot teremtett nagy teljesítményű levegőhűtésű kondenzátorok méretezéséhez. Több szabadalma volt a légkondicionáló egyik alapvető elemének, a keverőkondenzátornak tervezésével kapcsolatban is. Az alábbiakban felsoroljuk a legjelentősebb szabadalmait: Hőkicserélő készülék és eljárás előállítására
Hőkicserélő, főképpen transzformátorok hűtésére
Eljárás és berendezés hőcserélő készülékek előállításához
Apróbordás hőcserélő egyenlőtlen bordaelrendezéssel
Eljárás vékonyfalú csövek egymással való összekötésére
Fűtőtestek gyűjtőcsöveinek kiképzése
Hőcserélők bordáinak kiképzése
Hőcserélő berendezéseknél alkalmazott vízelosztó kamra választófala
Berendezés légtelenítő szelepek befagyásának megakadályozására
Berendezés légkondenzációs berendezések leürített hőcserélői befagyásának megakadályozására
Eljárás nagyteljesítményű hőcserélő előállítására és azzal készült hőcserélő
Gázelemző készülék
Eljárás hőcserélő bordáinak csöveihez való erősítésére
Félautomatikus rostélytüzelésű központi fűtésű kazán
Gallérszerkezet nagyteljesítményű, természetes huzatú légkondenzációs hűtőtornyokhoz, különösen hőerőművekhez
Keverőkondenzátor szerkezet
Keverőkondenzátor telep gőzturbinás erőművekhez
Légkondenzációs rendszer, különösen hőerőművekhez
Eljárás és berendezés kettősközegű erőműrendszer szabályozására
Gőzturbinás rendszer, különösen atomerőművekhez
Erőmű gázturbinával és a gázturbina munkakörébe iktatott munkagázhűtő hőcserélővel
Nagyteljesítményű keverőkondenzátor berendezés
Berendezés nem kondenzálódó gázok elvezetésére gőzzel fűtött hőcserélőkből, különösképpen kondenzátorokból
Eljárás és berendezés hőcserélők légmentesítésére
Hűtőrendszer fűtőturbinákhoz
Hőcserélő rendszer, különösen erőművekhez
Kombinált hűtőberendezés áramló közeg szabályozható visszahűtésére levegővel és hűtővízzel
Kondenzációs berendezés gőzturbinás erőműhöz
Nagyteljesítményű hűtőberendezés különösen rádiócsövek részére
Vermes Péter
Heller László munkássága mellett meg kell emlékezni a 90 éve 1907. május 5-én született Forgó László gépészmérnökről.