ÉVFORDULÓNAPTÁR
90 éve született Teller Ede (Budapest, 1908. 01. 05.) magyar születésű amerikai fizikus A budapesti Műegyetemen, a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizika fakultásán folytatta a tanulmányait, 22 évesen doktorált.
Előbb Göttingenben, majd a Londoni Egyetemen és Koppenhágában dolgozott. 1935-ben érkezett az Amerikai Egyesült Államokba már mint kiemelkedő szakember. A Washington University professzora lett, figyelme fokozatosan fordult a magfizika felé. 1941-42-ben a Columbia Egyetem professzora volt. Ekkor kezdődtek az Egyesült Államokban a kutatások az atombomba kifejlesztése, és ezáltal a II. világháború mielőbbi befejezése érdekében. 1943 februárjától a Los Alamosi Kutatóközpont munkatársa, később igazgatóhelyettese, 1952-53-ban a Kaliforniai Egyetem Sugárzási Laboratóriumának konzultánsa, 1953-1970 között ugyanitt fizikaprofesszor. Közben, 1954-től 1975-ig a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatóhelyettese. 1975 óta a Hoover Intézet főmunkatársa. Fontos szerepe volt az amerikai hirdogénbomba elkészítésében. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek. Hirosima hagyatéka című könyve magyarul is megjelent.
70 éve született Pavlics Ferenc (Balozsameggyes, 1928. 02. 03.) magyarországi születésű amerikai mérnök A Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben kapott mérnöki oklevelet.
1950-56-ig a budapesti Gépészeti Tervező Intézet tervező mérnöke volt, 1952-56-ig tanársegéd az egyetemen. 1956-ban elment Magyarországról és az Egyesült Államokban telepedett le. Itt először a michigani egyetemen képezte magát tovább, majd 1957-60-ig az amerikai hadsereg detroiti arzenálja tankgépkocsi szertárparancsnokságának kutatómérnöke volt. 1960-67 között hasonló beosztásban a General Motors gyár védelmi kutató-laboratóriumában dolgozott. 1967-től a Santa Barbara művek elektronikai részlegeinél műszaki igazgató. Elsősorban mellékúti járművek fejlesztése és kutatása, a Hold felszínére szánt járművek alkalmazásának vizsgálata, a mozgékonyság, a szállítási problémák kutatása a kutatási területe. 1997-ben landolt a Marson az amerikai Nyomkereső nevű űrszonda, amelyből útnak indult a Jövevény nevű autó. Ezt Pavlics vezetésével az amerikai Űrhajózási Hivatalban kifejlesztett, a világtörténelem első földön kívüli terepjáró gépkocsija alapján fejlesztették tovább. Az eredeti az 1969-ben, a Holdon kutató holdautó volt, amely a magyar mérnök "gyermeké"-nek számított.
100 éve született Szilárd Leó (Budapest, 1898. 02.11 - La Jolla, 1964. 05.30.) magyar születésű, az Egyesült Államokban élt fizikus, biofizikus, világhírű atomtudós.
Berlinben végezte egyetemi tanulmányait, itt doktorált, egy ideig Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Bécsben, Londonban, Oxfordban, majd az USA-ban élt. 1939-től Enrico Fermivel az uránhasadás elmélete lehetőségeit vizsgálta, majd az első atomreaktor megteremtésén dolgozott. Az atomreaktor szabadalma Fermit és Szilárdot illette meg, de a háború után e szabadalmat megvette az Amerikai Egyesült Államok - jelképes 1 dollárért. Még berlini tartózkodása alatt, 1929-ben írta az információelmélet és a hőtani entrópia közötti kapcsolatról szóló cikkét, amely ma az információelmélet és az agykutatás egyik alapja. A hitleristák elleni bevetés reményében 1939-ben - Fermi, Wigner Jenő, Einstein és Teller Ede társaságában - levélben hívta fel Roosevelt amerikai elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Ennek a levélnek a hatására indította el az amerikai kormány a Manhattan-tervet, amelynek célja az atombomba létrehozása volt. Ugyanakkor a második világháború befejezése után Einsteinnel együtt már ő figyelmeztette az USA kormányát az atombomba bevetésének szükségtelenségére, és szorgalmazta az amerikai és a szovjet tudósok együttműködését, a fegyverkezési verseny megakadályozását. A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában. Chicagóban és Kaliforniában már a biológia professzora volt. Őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni. 1960-ban az atomenergia békés felhasználása érdekében folytatott munkásságáért elnyerte a washingtoni tudományos akadémia Atoms for Peace Award díját. Kutatásai a fizika és a biofizika széles területeit felölelték.
125 éve született Láng Gusztáv (Budapest, 1873. 02.15. - Budapest, 1960. 01. 31.) gépészmérnök, ipari vezető.
Az apja alapította Láng-gyár vezérigazgatója volt 1911-től az 1948 márciusi államosításig. Gyárában világszínvonalú termékeket gyártottak és fejlesztettek, mivel alapelve volt az állandó korszerűsítés. Szorgalmazta a dízelmotorok gyártását. 1920-tól olajporlasztásúvá fejlesztette az addig légnyomásos porlasztású motortípust. Ezekből csakúgy, mint a többi termékből sokat exportált, főleg a Szovjetunióba, a Balkán országaiba és Törökországba. A gazdasági világválság idején - a motorok előállítása mellett - bevezette a konzervgyári berendezések, a gyorssajtó, a selyemszövő székek és nyüstös gépek gyártását is. Magyarországon a Láng-gyár készített először dízelmotort vasúti vontatásra.
175 éve született Grossmann Ignác (Göncruszka, 1823. 02. 06. - Pest, 1866. 05. 21.) fizikus.
Többfelé tanított, s telegráfmérnökként is dolgozott. Legnagyobb eredménye, hogy a német Geislerrel egyidőben, de tőle teljesen függetlenül feltalálta a higanyos légszivattyút.
120 éves az Edison-fonográf-gramofon.
Thomas A. Edison amerikai feltaláló 1877 végén alkotta meg az első hangrögzítő berendezést, amelyet fonográfnak (hangíró) nevezett el. A találmány 1878. február 19-én kapott szabadalmi oltalmat. A mai gramofon őse még abban az évben Európában is ismert lett, miután március 11-én Puskás Tivadar, Edison európai megbízottja bemutatta a Francia Tudományos Akadémián.
60 éve halt meg Déri Miksa (Bács, 1854. 10. 26. - Merano 1938. 03. 03.) mérnök, feltaláló A magyar elektrotechnika egyik jeles továbbfejlesztője volt, aki Zipernowsky Károllyal és Bláthy Ottó Titusszal közösen kidolgozta a zárt vasmagú transzformátort.
Nevéhez fűződött a róla elnevezett ún. Déri-féle repulziós motor. Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Déri-díjat alapított.
35 éve halt meg Pöschl Imre (Selmecbánya, 1871. 11. 25. - Budapest, 1963. 03. 04.) gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora, egyetemi tanár.
1896-tól a Ganz-gyárban dolgozott, ahol 1906-tól a villamos motorok továbbfejlesztésével, korszerűsítésével foglalkozott. 1917-től tanított a műegyetemen. Ugyanakkor 1917- től Kandó Kálmán munkatársaként részt vett a kísérleti fázisváltós mozdony, majd ennek alapján az új, 50 periódusú vontatási rendszer kifejlesztésében. Ezenkívül a szinkrongenerátorok gerjesztő dinamóinak fejlesztésével is foglalkozott.
140 éve született Rudolf Diesel (Párizs, 1858. 03. 18. - La Manche csatorna, 1913 09. 29.) német gépészmérnök, a róla elnevezett belső égésű motor feltalálója.
1880-tól a Linde cég párizsi cégénél dolgozott. Ideje jó részét egy cél elérésének szentelte: belső égésű motort akart építeni. Egy ideig egy ammónia üzemanyagú expanziós géppel kísérletezett. 1890-ben azután - ez évben kapott új posztot a Linde cégnél Berlinben - eljutott a dízelmotor gondolatához. 1892-ben német fejlesztési szabadalmat kapott, s a következő évben "Egy racionális gőzgép elmélete és konstrukciója" címmel közreadta mo- torjának leírását. Ezután német cégek támogatásával egyre sikeresebb modelleket épített, és 1897-ben bemutatott egy 25 lóerős, négyütemű motort, amelynek egyetlen, függőleges hengere volt. Motorjának jó hatásfoka és viszonylag egyszerű felépítése azonnali piaci sikert aratott, és a jogdíjakból Diesel nagy vagyont szerzett. Furcsa körülmények között halt meg: a La Manche csatornán minden valószínűség szerint vízbe esett a Londonba tartó Dresden postagőzös fedélzetéről, és a tengerbe fulladt.
Forrás: Évfordulónaptár, 1998. I. negyedév