DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
A) 1997. december 1-jén a szabadalmi ügyekre vonatkozó gyakorlati előírásokban (Rules of Practice in Patent Cases) számos módosítás lépett hatályba. Ezek közül a fontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze.
a) Folytatva kezelt bejelentéseket folytatólagos vagy megosztott bejelentések benyújtásához lehet felhasználni, de részben folytatólagos bejelentésekhez nem.
b) c) B) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit) megerősítette egy járásbíróság (District Court) határozatát, amellyel megtagadta ideiglenes intézkedés elrendelését egy szabadalombitorlási ügyben. A Kerületi Bíróság egyetértett a járásbíróságnak azzal a megállapításával, hogy a szabadalmas a szóban forgó szabadalom érvényességét kétségbe vonó kérdésekre nem adott kielégítő választ, vagyis nem valószínűsítette, hogy keresete sikerre vezet, és az intézkedés elmaradásának esetére jóvátehetetlen kár bekövetkezését sem igazolta.
C) Az elmúlt időszakban többen is érdeklődtek az iránt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban van-e lehetőség új állatfajták szabadalmaztatására. E kérdésre igenlő válasz adható, mert az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala 1987. április 21-én egy közleményben megállapította, hogy "a természetben elő nem forduló, nem-humán soksejtű szervezeteket, ide értve az állatokat is, szabadalmazhatónak tekinti".
1980-ban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabadalmazhatónak minősített egy olajfaló baktériumot (Chakrabarty-ügy), egyúttal megállapítva, hogy a szabadalmi törvény nem korlátozza a szabadalmazható találmányok körét élettelen tárgyakra: a szabadalmi törvény 101. szakaszát tágan kell értelmezni, hogy hatálya kiterjedjen "bármire a nap alatt, amit ember állított elő".
Itt emlékeztetünk a "Harvard-egérre" is, amely egy transzgenikus laboratóriumi egér egy mellrákra fogékonyabbá tett génnel. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal erre az állatra szintén engedélyezett szabadalmat.
2. Argentína
Argentínában a szabadalmi és használati minta bejelentések száma az elmúlt években az alábbi táblázat szerint növekedett:
Év A szabadalmi 1992. 2500 1993. 3000 1994. 3500 1995. 4200 1996. 5500 1997. augusztus 13-ig 3679 szabadalmi és használati minta bejelentést nyújtottak be, aminek alapján valószínűsíthető, hogy az év végéig a bejelentések száma mintegy 6000-re nőtt.
Itt megjegyezzük, hogy a fenti számok 1995-ig bezárólag csak szabadalmi bejelentésekre vonatkoznak, mert használati mintákat csak 1996-tól kezdve lehetett benyújtani.
3. Ausztrália
1997 januárjában a Szabadalmi Hivatal elnöke "svájci típusú" igénypontokat ("x anyag alkalmazása y betegség gyógyítására használható készítmény előállítására") engedélyezett második indikációs találmányokra.
1997 júniusában a Pharma cég a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy az bírálja felül a Hivatal elnökének döntését. 25 gyógyszercég és az új-zélandi Gyógyszerkutató Ipari Társaság is csatlakozott a pert indító céghez. A Pharma cég keresetében arra hivatkozott, hogy a Szabadalmi Hivatal elnöke jogi hibát követett el a svájci típusú igénypontok egedélyezésével, és arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy helyezzen hatályon kívül minden olyan szabadalmi bejelentést vagy szabadalmat, amely ilyen igénypontot tartalmaz.
Az ügyben 1998 közepéig nem várható döntés. Ezért jelenleg is be lehet nyújtani ilyen típusú igénypontokat, amelyeket azonban az említett per lezárásáig a Hivatal függőben fog tartani.
4. Belorusszia
A képviselőház 1997. június 18-án elfogadta a találmányi szabadalmakra és használati mintákra vonatkozó új törvényt, amely 1997. augusztus 5-én lépett hatályba. Az új törvény főbb változásait az alábbiakban foglaljuk össze.
A szabadalmazható találmányok köréből kizárták az integrált áramkörökre vonatkozó topográfiákat, valamint a növény- és állatfajtákat, mert az új növényfajtákra külön törvény biztosít oltalmat, míg az integrált áramköri topográfiákra vonatkozó törvénytervezet most készül.
A régi törvény szerint a szabadalmi bejelentések alaki vizsgálatát a benyújtástól számított egy hónapon belül kellett elvégezni; ezt a határidőt most három hónapra növelték.
A korábbi törvény szerint 12 hónapon belül el kellett végezni a szabadalmi bejelentések érdemi vizsgálatát; ezt a határidőt most törölték.
A régi törvény szerint a feltaláló(k) adatainak hibás megadása a szabadalom érvénytelenségét vonta maga után. Az új törvény nem tartalmaz ilyen megszorítást.
Belorussziában a mai napig nem hoztak létre szabadalmi bíróságot. Ezért az új törvényben már nem szerepel hivatkozás ilyen bíróságra. E helyett a rendes és a gazdasági bíróságok feladata a bitorlási ügyek elbírálása.
Új rendelkezés, hogy az egészségügy területén létrehozott találmányok esetében a bejelentő a vizsgálati kérelemmel együtt köteles az igényelt találmány használatának állami szervezet általi engedélyezését bizonyító okiratot is benyújtani.
Az új törvény bevezette a használati minták oltalmát, aminek feltétele az újdonság és az ipari alkalmazhatóság. Ilyen vizsgálatot azonban a Szabadalmi Hivatal nem végez, mert az oltalom engedélyezésekor abból a feltevésből indul ki, hogy a bejelentés kielégíti az oltalmi követelményeket.
A használati minta bejelentés benyújtást követő 3 éven belül a bejelentő kérheti, hogy bejelentését vagy az engedélyezett használati minta szabadalmat találmányi bejelentéssé alakítsák át.
A használati minta szabadalom oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 5 év, amely további 3 évre meghosszabbítható.
5. Bhután
Bhutánban 1997. április 4-én új iparjogvédelmi törvény lépett hatályba, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
a) b) c) 6. Dél-Korea
A) Dél-Koreában 1998. március 1-jei hatállyal módosították a mintaoltalmi törvényt. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Az oltalmi időt tízről tizenöt évre hosszabbították meg.
A rövid kereskedelmi életűként megjelölt mintákra vonatkozó bejelentéseket a Hivatal csak alakiságokra vizsgálja, szemben az ilyen megjelölés nélkül benyújtott mintabejelentések rendes újdonságvizsgálatával. Az ilyen bejelentések több mintára is vonatkozhatnak, és ellenük a lajstromozás után felszólalás nyújtható be.
A mintabejelentéseknél 6 hónap türelmi időt vesznek figyelembe, vagyis nem újdonságrontó a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónapon belüli nyilvánosságrajutás.
B) A védjegytörvényt is módosították 1998. március 1-jei hatállyal. A fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Védjegyként lajstromozhatók lesznek az áruk vonatkozásában alkalmazott háromdimenziós kialakítások, ha azok nem nélkülözhetetlenek az áru vagy az árucsomagolás létrehozásában.
A közismert védjegyek oltalmát megerősítik. Az új rendelkezés szerint ugyanis még eltérő áruk esetén sem lajstromozható az olyan védjegy, amely azonos egy másik közismert védjeggyel vagy ahhoz hasonló.
A nemzetközi osztályozást fogják alkalmazni, és egy bejelentés több áruosztályra is vonatkozhat.
Megszűnik az a rendelkezés, hogy egy olyan védjegy töröltethető, amelyre a tulajdonosa egy másik személynek 6 hónapnál hosszabb időre szóló használati engedélyt adott, ha az engedélyt nem jegyezték be a lajstromba.
7. Európai Szabadalmi Egyezmény
Egy Párizsban 1997 októberében megtartott és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által szponzorált iparjogvédelmi konferencián részt vevő kormányzati és ipari szakértők között élénk vitát váltott ki az Európai Szabadalmi Hivatal előtt fekvő azon javaslat, hogy a szabadalmazási költségeket alapvetően csökkenteni kellene a költséges fordítási követelmények kiküszöbölése útján.
Jelenleg a megadott európai szabadalmakat a tagországokban való érvényesítéshez az egyes országok hivatalos nyelvére kell lefordítani. Az Európai Szabadalmi Hivatal, amely évente mintegy 80 000 szabadalmi bejelentést kezel, jelenleg tanulmányozza a fordítási költségek csökkentésére vonatkozó javaslatokat, mert a konferencián a Hivatal elnöke, Ingo Kober ezt a kérdést nyilvánította a legsürgetőbbnek.
A legtöbb ellenkezést kiváltó javaslat szerint a szabadalmi bejelentéseket és a szabadalmakat csak angolul kellene megszövegezni, mert ez az üzleti világ elfogadott nyelve. Kober elismerte, hogy ez a javaslat kulturális, nyelvi, politikai és jogi szempontból egyaránt élénk bírálatot váltott ki, ezért valószínűtlen, hogy elfogadják.
Jelenleg Franciaország, Olaszország és Spanyolország azok az Európai Uniós tagállamok, amelyek kardoskodnak amellett, hogy az európai szabadalmak teljes szövegét le kell fordítani a saját nyelvükre; egyik ország sem hajlandó nemzeti bíróságai előtt pereket lefolytatni angol nyelvű szabadalmak kapcsán.
Egy másik, de hasonló módon vitatott javaslat, amelyet az üzleti világ támogat, az úgynevezett "csomagmegoldás" (package solution), amely "globális megoldás"-ként is ismert. E megoldás szerint a bejelentők egyetlen nyelven folytatnák le a szabadalmazási eljárást, és ezt követően csupán az igénypontok és a műszaki leírás "kiemelt kivonatát" (enhanced abstract) kellene lefordítani az egyes tagországok nyelvére.
Kober a csomagmegoldást vélte a legtöbbet ígérő lehetőségnek, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmijogi bizottsága műszakilag és jogilag is keresztülvihetőnek lát.
A francia küldöttek egy része a csomagmegoldást elfogadhatónak tartotta, míg a Francia Szabadalmi űgyvivők Egyesületének képviselője "tömörített" fordítás készítését javasolta.
Egy német javaslat szerint a fordítási költségek legegyszerűbben azzal lennének csökkenthetők, ha a bejelentők rövidebb szabadalmi leírásokat nyújtanának be.
Az Egyesült Királyság Szabadalmi űgyvivőinek Intézete nevében egy angol ügyvivő azt javasolta, hogy csak olyankor kívánjanak fordítást, amikor ezt harmadik fél kéri.
A vita végkövetkeztetése az volt, hogy a csomagmegoldás helyett senki sem javasolt költségkímélő és jogilag hatékony változatot.
Az egyetlen olyan másik költségkímélő megoldás, amely a konferencia résztvevői körében széles körű érdeklődést keltett, azon a lehetőségen alapszik, hogy az Európai Unió saját szabadalmi rendszerét vezetné be a meglévő európai szabadalmi szervezet versenytársaként vagy kiegészítőjeként.
Heinz Zourek, az Európai Bizottság Kutatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese röviden bemutatta a Bizottság közösségi szabadalomra vonatkozó állásfoglalását, amely elemzi a jelenlegi helyzetet és javasolja egyetlen, az Európai Unió által adminisztrált szabadalom létrehozását. A javaslatot sokan, különösen amerikai küldöttek támogatták.
A konferencián az európai, japán és amerikai szabadalmazási eljárások harmonizálásáról és a vizsgálati, illetve kutatási eredmények kölcsönös elismeréséről is tárgyaltak. Az amerikai hivatal elnöke, Bruce Lehman az egyes iparjogvédelmi hivatalok közötti globális hálózat kialakításának fontosságát hangsúlyozta. A japán Szabadalmi Hivatal küldötte elismerte, hogy a kutatási eredmények kölcsönös elismerése kívánatos cél, de azt csak a szabadalmazási eljárások harmonizálása útján lehetne megvalósítani. E célból a Japán Hivatal fontolóra vette a kutatási jelentések angol nyelven való kiadását.
8. Európai Unió
Korábban már hírt adtunk arról, hogy a mintairányelvekkel kapcsolatban az Unió Tanácsa ez év márciusában törölte az Európai Parlament által eredetileg beiktatott "tartalékalkatrész-klauzulát" (a továbbiakban: klauzula).
A módosított irányelvek szerint nem engedélyeznek mintaoltalmat "egy bonyolult termék" (vagyis gépjármű) olyan részeire, amelyek rendes használat során nem láthatók.
A gépkocsigyártók erős lobbizását követően az Európai Parlament olyan kompromisszumot javasolt, hogy a független alkatrészgyártók korlátozott jogot kapjanak gépkocsi-tartalékalkatrészek gyártására, ha a gépkocsigyártóknak a tartalékalkatrészek gyártása fejében megfelelő ellenszolgáltatást fizetnek.
A "tartalékalkatrész-klauzula" helyett a Tanács az egyes tagországokra bízza annak meghatározását, hogy milyen mértékű mintaoltalmat engedélyez gépkocsik tartalékalkatrészeire, azzal a megkötéssel, hogy a kérdést 5 éven belül felülvizsgálják.
Ez a megegyezés egyáltalán nem szolgálja az irányelvek elsődleges célját, vagyis az Európai Közösségen belül a mintatörvények harmonizálását. Sok iparágat azonban nem érint a tartalékalkatrészek oltalmának kérdése, kivéve a gépkocsik tartalékalkatrészeit gyártó ipart. Ezért a Tanács állásfoglalása a többi iparágban a harmonizálást segíti elő, és csak a gépkocsiipar helyzetét hagyja bizonytalanul.
A Tanács 1997. márciusi állásfoglalását követően az irányelvek visszakerültek az Európai Parlamenthez, amelynek jogi bizottsága majdnem egyhangúlag a klauzula újbóli beiktatása mellett szavazott. Ezután az Európai Parlament ezt az ajánlást követte, ami politikai szempontból nem meglepő, mert első helyen a Parlament is ezt ajánlotta. A klauzula lehetővé tenné, hogy a javítóműhelyek olyan tartalékalkatrészeket is felhasználhassanak, amelyek nem a gépkocsigyártóktól származnak; a gépkocsigyártók megfelelő ellenszolgáltatásban részesülnének, míg a fogyasztók hiteles tájékoztatást kapnának a tartalékalkatrészek eredetéről.
Az Európai Parlament döntése a klauzula újbóli beiktatására jelentős feszültséget okozott a Parlament és a Bizottság tagjai között. Így tovább folyik a tartalékalkatrész-gyártók lobbistái és az eredeti alkatrészgyártók lobbistái közötti küzdelem a klauzuláért, illetve az ellen.
Ha az európai intézmények képtelenek egyezségre jutni, a Parlament és a Tanács képviselőiből álló békéltető bizottság fog mindkét testület számára elfogadható megoldást keresni. Az ennek eredményeként születő szöveget mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak el kell fogadnia ahhoz, hogy a javaslat törvényerőre emelkedjék.
A kérdés végső eldöntése a Parlament kezében van, amely az egész törvénykezési folyamatot megvétózhatja. Bár valószínűtlen, hogy ilyen sors várna a mintairányelvekre, az iparjogvédelem területén már van precedens ilyen vétóra: 1995-ben a Parlament a békéltető bizottság harmadik ülésén jóváhagyott szövege ellen szavazott a biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó irányelvek kapcsán.
9. Észtország
1997. szeptemberi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy tervezik az ipari minta jogintézményének bevezetését. Most arról kaptunk hírt, hogy a mintatörvény 1998. január 11-én lépett hatályba. Főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
Ipari mintaként termékek két- vagy háromdimenziós megjelenése védhető.
Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított öt év, amely két alkalommal további öt-öt évvel meghosszabbítható.
Az ipari mintáktól abszolút újdonságot, egyéni jelleget és ipari alkalmazhatóságot követelnek meg.
A bejelentéseket csupán alaki szempontból vizsgálják. A kérelem elutasítása esetén a Hivatal Fellebbezési Tanácsához lehet fellebbezni, és e Tanács határozata bírósági úton támadható meg.
Harmadik felek a lajstromozásnak a hivatalos közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül bírósági úton támadhatják meg a lajstromozott mintát.
A törvény átmeneti rendelkezései szerint egy éven belül igénybe lehet venni az 1991. február 20-án vagy azt követően benyújtott használati minta bejelentések elsőbbségét.
10. Franciaország
Az INRA nevű francia mezőgazdasági kutató intézet kutatási együttműködést kötött a Hitachi Software Engineering japán céggel egy fluoreszcencián alapuló génanalizáló reagens kifejlesztésére.
11. Holland Antillák
1998. június 1-jén új védjegytörvény fog hatályba lépni, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
Védjegyre vonatkozó kizárólagos jogot csak lajstromozás útján lehet szerezni.
A lajstromozható védjegyek körét szélesítik: lajstromozható lesz az áruk alakja és csomagolása is, valamint minden olyan szimbólum, amely alkalmas áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére.
Szolgáltatási és kollektív védjegyek is lajstromozhatók lesznek.
Az oltalmi idő a lajstromozási kérelem benyújtásától számított 10 év lesz, amely hasonló időtartamokra korlátozás nélkül meghosszabbítható.
A lajstromozás töröltethető, ha a védjegyet 5 évnél hosszabb időn át nem használják.
Csak a Védjegyhivatalban feljegyzett licenciaszerződések érvényesíthetők harmadik felekkel szemben.
12. Hongkong
1997. júliusi tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy a rövid oltalmi idejű szabadalmi bejelentéseket közvetlenül a Hongkongi Szabadalmi Hatóságnál kell benyújtani. Az ilyen szabadalom megszerzésének további feltétele, hogy a bejelentő olyan kutatási jelentést is benyújtson, amelyet a Szabadalmi Együttműködési Szerződésben megjelölt nemzetközi kutatási hatóság vagy az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala adott ki.
13. Indonézia
Indonézia szabadalmi törvényét számos vonatkozásban módosították, hogy hozzáigazítsák az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT) a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozásához (TRIPS).
A szabadalmak oltalmi idejét a korábbi 14 évről a bejelentés napjától számított 20 évre módosították. Az új, de a nemkézenfekvőség követelményét nem szükségszerűen kielégítő találmányokra engedélyezett "egyszerű szabadalmak" oltalmi ideje az engedélyezés napjától számított 5 évről 10 évre emelkedett.
A növény- és állatfajták szabadalmazására vonatkozó tilalmat megszüntették; nem engedélyezhető azonban ilyen szabadalom, ha az közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik.
14. Irán
Az iráni szabadalmi törvény 28. szakasza tiltja többek között "gyógyászati elrendezések"-re vonatkozó találmányok szabadalmazását. A Legfelsőbb Bíróság egy döntése most megállapította, hogy különbség van a nemszabadalmazható "gyógyászati elrendezés" és a gyógyászati termékek gyártási eljárása vagy a gyógyászati kompozíciók között; ezért szabadalmazhatók a gyógyászati kompozíciók és módszerek.
Ez a döntés az összes alsóbb fokú bíróságra nézve kötelező. Így ezentúl Iránban is lehet szabadalmat kapni gyógyászati kompozíciókra.
15. Izland
A) Izlandon 1998. január 2-től kezdve kiegészítő oltalmi bizonylatot lehet kapni gyógyszerészeti termékekre és növényvédelmi termékekre.
B) Izlandon 1997. június 1-jén új védjegytörvény lépett hatályba, amely a lajstromozás után lehetővé teszi felszólalás benyújtását. Az új törvényről egyelőre nem ismerünk további részleteket.
16. Japán
A) Az ipari tulajdon kérdéseivel foglalkozó Tanács tervezetet dolgozott ki a szellemi tulajdonjogok erősítésére, és azt átadta a Szabadalmi Hivatalnak. Utóbbi tervezetet készít elő a szabadalmi törvény módosítására, amelyet a Nemzetgyűlés következő ülésén fognak megvitatni. A tervezett főbb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze.
A bitorló tevékenységből származó jövedelem kiszámítása a bitorló kötelessége lesz.
Szándékos bitorlás esetén háromszoros kártérítésre lesz lehetőség.
A vesztes fél legalább részben köteles lesz viselni az ügyvédi költségeket.
Ha valószínűsíthető, hogy bitorlás forog fenn, a bizonyítás terhe az alperesre hárul.
Bitorlás esetén a kiszabható büntetés felső határát 10 évre és a kiszabható bírság felső határát 150 millió yenre emelik.
B) A Japán Szabadalmi Hivatal 1997. szeptember 1-jén a védjegyek vizsgálata kapcsán új rendszert vezetett be, amelynek alapján lehetőség van soron kívüli védjegyvizsgálat kérelmezésére. Ennek előfeltétele, hogy a védjegyet már használják vagy a kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül használják légyen. A soronkívüliséget az alábbi feltételek valamelyikének fennforgása esetén lehet kérni:
jogosulatlan személy használ vagy használni készül egy olyan védjegyet, amely áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában azonos a kérelmező védjegyével vagy ahhoz hasonlít;
a kérelmezőt figyelmeztették, hogy ne használja a szóban forgó védjegyet;
a kérelmezőt felkérték, hogy adjon a védjegyre használati engedélyt;
más országokban azonos árukra és/vagy szolgáltatásokra benyújtottak azonos védjegyre vonatkozó bejelentést;
bármilyen egyéb körülmény, amely a védjegy gyorsított lajstromozását teszi szükségessé.
A védjegy soron kívüli vizsgálatát a védjegybejelentés benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően bármikor lehet kérni. A kérelem visszautasítása ellen nem lehet fellebbezni. Ha a kérelemnek helyt adnak, a védjegybejelentés vizsgálatát soron kívül elvégzik.
C) 1996-ban Japánban összesen 376 615 szabadalmi bejelentést, 14 082 használati minta bejelentést, 40 192 mintabejelentést és 188 160 védjegybejelentést nyújtottak be. 340 101 szabadalmi bejelentés származott külföldi és 36 514 bejelentés belföldi bejelentőktől.
D) A Kissei Pharmaceutical Co. bejelentette, hogy megállapodást kötött az amerikai Vertex Pharmaceuticals biotechnológiai céggel egy olyan új gyógyszer közös kifejlesztésére, amely autoimmun betegségek, így reuma és krónikus gyulladásos betegségek gyógyítására lesz alkalmas. A megállapodás szerint a klinikai kísérleteket 3-4 éven belül kezdik el, és az új gyógyszert tíz éven belül vezetik be a piacon.
A két cég már régebb óta együttműködik egy AIDS-ellenes gyógyszer kifejlesztésében, aminek kapcsán Japánban most térnek át a klinikai kipróbálás első fázisáról a második fázisra.
17. Kazahsztán
1998. január 1-jén új iparjogvédelmi törvényt fogadtak el, és egyúttal úgy módosították az ország büntetőjogi törvényét, hogy az a szellemi tulajdonjogok oltalmával kapcsolatos büntető jogszabályokat is tartalmaz, és így fokozottabb oltalmat biztosít a szerzői joggal, a kereskedelmi titkokkal, a védjegyekkel és a szoftverekkel kapcsolatban.
18. Kína
1997 első felében a kínai Szabadalmi Hivatalnál 55 652 szabadalmi, használati minta és mintabejelentést nyújtottak be, ami az előző év hasonló időszakához képest 18%-os növekedést jelent.
19. Kirgízia
Kirgíziában 1997. december 16-án új szabadalmi, védjegy-, eredetmegjelölési és szerzői jogi törvényt hagytak jóvá, amelyek hivatalos publikálásuk napján fognak hatályba lépni. Az új törvények részleteiről még nem kaptunk tájékoztatást.
20. Kuvait
A kuvaiti Tájékoztatási Minisztérium bejelentette, hogy elkészült a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó törvény tervezete, amelyet jelenleg az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztálya tanulmányoz. Ezután a törvénytervezetet a minisztertanács elé terjesztik. A várakozások szerint az új törvényt a nemzetgyűlés következő ülése fogja jóváhagyni.
A törvény megszövegezésekor a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó valamennyi nemzetközi egyezményt figyelembe vették, mert Kuvait csatlakozni kíván a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez.
Az új törvény egyaránt szolgálja majd a gazdasági és kereskedelmi körök, valamint a helyi fogyasztók érdekeit.
21. Luxemburg
1998. január 1-jén lépett hatályba az új szabadalmi törvény, amely lényegileg az Európai Szabadalmi Egyezmény előírásait követi. Említésre méltók a törvény alábbi vonásai:
Belső elsőbbség igényelhető.
Az elsőbbség vagy a bejelentés napjától számított 18 hónap eltelte után a bejelentéseket közrebocsátják.
A benyújtástól számított hét éven belül a bejelentőnek egy kutatási jelentést kell benyújtania, amelyet valamely megjelölt hatóság bocsátott ki.
A köz számára nem hozzáférhető mikroorganizmus felhasználásán alapuló találmányok esetén a mikroorganizmust deponálni kell.
22. Malajzia
1997. december 1-jei hatállyal a malajziai védjegytörvényt úgy módosították, hogy a nemzetközi áruosztályozással összhangban szolgáltatási védjegyek is lajstromozhatók.
23. Mexikó
Mexikóban hatályba lépett az integrált áramkörök oltalmára vonatkozó törvény, amelynek alapján az ilyen tárgyú találmányok lajstromozását az első felhasználás időpontjától számított 2 éven belül lehet kérni az Iparjogvédelmi Intézetnél.
24. Moldova
Moldova 1997. december 1-jei hatállyal csatlakozott a Madridi Jegyzőkönyvhöz. Ezzel a szerződő államok száma 22-re emelkedett.
25. Nigéria
A nigériai Legfelsőbb Bíróság 1998. január 7-én az amerikai Pfizer Inc. (a továbbiakban: P) cég számára kedvező döntést hozott egy olyan bitorlási perben, amelyet P. 1992. júliusában indított annak érdekében, hogy megakadályozza "Piroxicam" kereskedelmi nevű termékének Dél-Koreából való bevitelét Nigériába. Abban az időben P. szabadalmának oltalmi idejéből már csak egy év volt hátra, de a dél-koreai megfelelő szabadalom oltalmi ideje már lejárt; így P. a gyógyászati készítmény gyártását Dél-Koreában nem tudta leállíttatni, ezért döntött a nigériai bitorlási per megindítása mellett.
Nigériában a Polyking Pharmaceuticals Ltd. és egy másik nigériai cég "Rosiden" néven forgalmazta a terméket, és P. mindkettő ellen bitorlási pert indított.
A per megkezdésekor a bíróság elrendelte, hogy a bitorlók számlákkal és szállítási jegyekkel bizonyítsák a bevitt mennyiséget. Ezek a dokumentumok később fontos támpontot képeztek a kártérítés megállapításában. A bíróság ideiglenes intézkedéssel megszüntette a termékek piacra vitelét, aminek következtében a szabadalom fennmaradó oltalmi ideje alatt kizárólag P. élvezhette a szabadalmi oltalomból adódó előnyöket.
Bár az ideiglenes intézkedés hatálya csak a szabadalom oltalmi idejének lejárta után szűnt meg, P. tovább folytatta a pert a szabadalom oltalmi idejének lejárata előtt elkövetett bitorlásból származó kárának megtérítéséért. A per hosszan elhúzódott, mert az alperesek képviselői mindent megtettek az ítélet meghozatalának késleltetése érdekében. A felperes azonban türelmes volt, és ez meghozta gyümölcsét, mert a bíróság végül 23 902 328 naira (közelítőleg 300 000 USD) kártérítést ítélt meg a felperes javára.
26. Olaszország
Egy 1996. december 6-án hozott döntésében a Milánói Fellebbezési Bíróság az alábbi elvet szögezte le:
"A szabadalmas által megszövegezett igénypontok az oltalmi kört határozzák meg, aminek következtében minden olyan elemet, amely nincs az igénypontban megnevezve, az oltalmi körből kizártnak kell tekinteni."
Ennek alapján az várható, hogy az olasz bíróságok gyakorlatilag szó szerint fogják értelmezni az igénypontok oltalmi körét.
27. Panama
1997 januári tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy Panamában 1996. november 16-án új iparjogvédelmi törvény lépett hatályba, és ismertettük a szabadalmakra vonatkozó fontosabb rendelkezéseket. Most az új törvénynek a védjegyekre vonatkozó összefoglalását is kézhez kaptuk, és a főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Védjegyként minden jel és/vagy szó, valamint minden egyéb jel oltalmazható, amely alkalmas egy termék vagy szolgáltatás megkülönböztetésére, azonban betűk, számok és színek önállóan nem oltalmazhatók. A védjegylajstromozásnak nem előfeltétele a korábbi használat.
A védjegybejelentéseket először alaki vizsgálatnak vetik alá, majd abszolút lajstromozásgátló okokra vizsgálják. Ezután a bejelentéseket közzéteszik, és két hónapon belül az illetékes bíróságnál a lajstromozás ellen felszólalás nyújtható be. A felszólalás nemcsak korábban lajstromozott, hanem korábbi lajstromozatlan védjegyekre is alapozható.
A felszólalási eljárás befejezése, ill. a felszólalási határidő lejárta után a védjegyet lajstromozzák.
28. Peru
A) A hivatalos közlönyben 1997. június 6-án a szabadalmi törvény végrehajtási utasításának módosítására vonatkozó új jogszabályt hirdettek meg.
A szabadalmi törvény 27. b) szakasza megállapítja, hogy nem tekinthető találmánynak a természetben előforduló tárgyakkal kapcsolatos fejlesztés. A módosított utasítás 1. szakasza szerint ez az előírás növényekre és állatokra vonatkozik, azonban a mikroorganizmusok, valamint a temrészetben előforduló egyéb tárgyakkal kapcsolatos eljárások nincsenek kizárva a szabadalmaztatás köréből.
A szabadalmi törvény 27.d) szakasza szerint a számítógépprogramok nem szabadalmazhatók. A módosított végrehajtási utasítás 2. szakasza szabadalmazhatónak minősíti a számítógép-programokra vagy azok használatára vonatkozó találmányokat.
A szabadalmi törvény 28.e) szakasza megállapítja, hogy nem szabadalmazhatók az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyott listáján szereplő gyógyászati termékek. A módosott utasítás 3. szakasza kimondja, hogy a kizárás csak olyan gyógyászati termékekre vonatkozik, amelyek nem felelnek meg a szabadalmazhatósági követelményeknek, vagyis nem újak, iparilag nem alkalmazhatók és kézenfekvők.
A szabadalmi törvény 43. szakasza kizárja az ismert termékek új alkalmazásának szabadalmazhatóságát. A módosított végrehajtási utasítás 4. szakasza kimondja, hogy az ismert termékek és eljárások új alkalmazása szabadalmazható, ha nem tartozik a technika állásához, és kielégíti a szabadalmazhatóság követelményeit.
B) Korábban már hírt adtunk arról, hogy a perui kormány elhatározta kilépését az Andok Paktumból, mert bizonyos gazdasági kérdésekben nem tudta elfogadni a többi tagállam álláspontját. Az ipari miniszterek Bogotában 1997. június 24-én tartott megbeszélésén megegyeztek abban, hogy Peru ismét visszalép az Andok Paktumba (amelyet most Andok Közösségnek neveznek), és így a Paktum iparjogvédelmi előírásait is kötelezőnek fogadja el magára nézve. Az öt tagország megegyezett abban, hogy az Andok Közösség székhelye Limában marad.
29. San Marino
San Marinóban 1997. június 24-én lépett hatályba az első iparjogvédelmi törvény, amely lehetővé teszi szabadalmak, ipari minták és védjegyek lajstromoztatását; a törvényt azonban csak az Iparjogvédelmi Hivatal működésének megindulását követően fogják gyakorlatba venni.
30. Spanyolország
A) Spanyolországban 1998. január 2-án hatályba lépett az a törvény, amely lehetővé teszi kiegészítő oltalmi bizonylat engedélyezését gyógyászati termékekre.
B) 1997 októberében a polgárőrség (Guardia Civil) 320 000 dollár értékű jogtalan videofelvételt foglalt le egy barcelonai kiállításon. Hét személyt letartóztattak.
31. Svájc
A Novartis cég, amely a Ciba-Geigy és a Sandoz egyesülése útján jött létre 1997-ben, használati engedélyt kapott a japán Yoshitomi gyógyszergyártó cégtől egy immunszuppresszor hatású új gyógyszer gyártására. Az "FTY 720" kódjelű gyógyszer egy kínai gyógynövényből származó vegyület, amelyet a Yoshitomi, a Taito cég és a Kyoto Egyetem közösen fejlesztett ki. A várakozások szerint ez a szer előnyösen lesz felhasználható szervátültetések kivetési tüneteinek elnyomására és autoimmun betegségek, így reuma kezelésére.
32. Svédország
A) Egyre növekszik a stockholmi Városi Bíróság előtt folyó szabadalmi jogviták száma. A Bíróság 7. tanácsa, amelyhez az összes szabadalmi ügy tartozik, beadványban fordult az igazságügyminiszterhez, amelyben közli, hogy nem rendelkezik a terhelésnek megfelelő kapacitással. Ennek egyik oka, hogy a szabadalmi jogviták száma az elmúlt években jelentősen megnőtt; a másik ok, hogy kevés olyan bíró van, aki a szabadalmi jog területén megfelelő tapasztalattal rendelkezik. Az utóbbi körülmény annak tulajdonítható, hogy a Bíróságon belül a bírákat rotációs rendszerrel váltják, és 1986 óta a tárgyalásokon csak két gyakorlott bíró van jelen.
B) A svéd kormány javasolta, hogy erősítsék az új növényfajtákat kifejlesztők számára adott oltalmat. A javaslat szerint a legtöbb növényfajtára 25 év oltalmi időt engedélyeznének, kivéve a burgonyafajtákat, szőlőfajtákat és fákat, amelyekre 30 év oltalmi időt javasolnak.
33. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
1998. január 1-jén új díjtáblázat lépett hatályba, amelynek alapján a PCT-bejelentések alapilletéke 762 CHF-ről 650 CHF-re, a megjelölési illeték pedig 185 CHF-ről 150 CHF-re csökkent. A 30 fölötti oldalak után fizetendő 15 CHF illeték nem változott.
34. Szabadalmi Harmonizációs Egyezmény
Korábbi tájékoztatóinkban már hírt adtunk arról, hogy azért nem sikerült tető alá hozni a Szabadalmi Harmonizációs Egyezmény eredeti tervezetét, mert az Egyesült Államok küldöttsége annak ellenére, hogy az első tárgyalások idején még hajlandó volt elfogadni az első bejelentői elvre való áttérést, később megváltoztatta álláspontját. Ezért jelenleg csupán a szabadalmi bejelentések alakiságaira korlátozták a tervezett egyezmény tárgyát. A szakértői bizottság 1997 decemberében ült utoljára össze, és 1998 márciusában fogják megtárgyalni egy 1999-ben tartandó diplomáciai konferencia lehetőségét.
35. Thaiföld
Egy 1996. októberi törvény alapján 1997. december 2-án kezdte meg működését egy új, kizárólag a szellemi tulajdon oltalmával és a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel kapcsolatos ügyekre szakosodott központi bíróság. A törvény egyébként ilyen kérdésekkel foglalkozó több vidéki bíróság felállítását is lehetővé teszi.
36. Trinidad és Tobago
1996. novemberi tájékoztatónkban írtunk arról, hogy új szabadalmi törvényt terjesztettek a Parlament elé. Ez a törvény az elmúlt évben lépett hatályba. Most arról kaptunk hírt, hogy növényfajták oltalmára vonatkozó törvényt is hatályba léptettek. Az új törvény az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi szerződés előírásait követi. Szőlőfajtákra, gyümölcsfákra, erdei fákra és díszfákra 18 év oltalmi időt, minden egyéb növényfajtára pedig 15 év oltalmat engedélyeznek.
37. Új-Zéland
1997. májusi tájékoztatónkban már beszámoltunk arról, hogy az Új-Zélandi Szabadalmi Hivatal 1996. szeptemberében elrendelte a szabadalmi-, védjegy- és mintabejelentések vizsgálatának meggyorsítását.
1997. augusztusában az Új-Zélandi Szabadalmi Hivatal nevét Új-Zélandi Szellemi Tulajdon Hivatalra változtatták; a "Szabadalmi Hivatal" név törvényben van lefektetve, ezért az új név a Szabadalmi Hivatalnak csupán kereskedelmi neve lehet. Egyidejűleg alapvetően megváltoztatták a Hivatal vezetését és annak munkastílusát. Az utóbbi változás elsősorban az ügyintézés gyorsaságát érinti: a hivatal új vezetése szerint az általuk bevezetett alapkövetelmények az egész világ számára iránymutatók lesznek.
Az előző hivatali elnök erőfeszítései elsősorban arra irányultak, hogy csökkentse a szabadalmi és védjegybejelentések átfutási idejét, ami korábban 2 évnél hosszabb volt. Az 1996 szeptemberében hivatalba lépő új elnök a vizsgálati idő további csökkentését tűzte ki célul. A hivatal állományát két részlegre osztotta; az egyik részleg feladata az elintézetlen ügyek csökkentése volt, míg a másik részleg az 1996 szeptemberétől kezdve benyújtott új bejelentések 90 %-a kapcsán az első hivatali végzést a benyújtás napjától számított 5 napon belül kiadta. 1997 júniusára a feldolgozatlan ügyek eltűntek, és hátralék már csak a második és további hivatali végzés(ek) feldolgozásában maradt. Jelenleg az új bejelentések vizsgálatát a benyújtás napjától számított egy héten belül elvégzik, de egyre növekvő hátralék jelentkezik a további vizsgálat kapcsán, különösen a bonyolultabb ügyekben.
A kezdeti vizsgálat gyorsasága következtében jelenleg fennáll annak az elméleti lehetősége, hogy egy védjegyet a bejelentés napjától számított fél éven belül lajstromoznak.
38. Venezuela
A Venezuelai Szabadalmi Hivatal egy határozatában megállapította, hogy használat hiánya miatt bárki indíthat törlési eljárást, nem kell bizonyítani az ügyben való érdekeltséget. Ugyanakkor a használat bizonyítékaként bármilyen irat, még kereskedelmi számlák fényképmásolata is elfogadható anélkül, hogy kívánnák az irat létezésének bizonyítását a címzett által.
A jelenlegi venezuelai joggyakorlat szerint egy védjegy akkor minősül használtnak, ha a védjegyzett terméket a piaci igény kielégítéséhez megfelelő mennyiségben adják el.
bejelentések száma
Szabadalmazhatók az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányok.
Abszolút újdonságot kívánnak meg, de a feltaláló vagy jogutódja számára egyéves türelmi időt engedélyeznek.
Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított 20 év. Évenként fenntartási díjat kell fizetni.
A bejelentéseket csak alaki szempontból vizsgálják. Megsemmisítési keresetet a bíróságoknál lehet benyújtani.
Mintaoltalmat ipari vagy kézműipari termékek különleges kialakítására engedélyeznek.
Csak hazai újdonságot követelnek meg, vagyis a Bhutánon kívüli publikáció a bejelentés napja előtt nem zárja ki érvényes oltalom engedélyezését.
A minták oltalmi ideje öt év, amely kétszer öt évvel meghosszabbítható.
Szolgálati védjegyeket és kollektív védjegyeket is lehet lajstromoztatni.
Egy bejelentés több áruosztályra is vonatkozhat.
Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított tíz év, amely további tízéves időszakokra meghosszabbítható.
A bejelentéseket közzéteszik, és a közzétételtől számított 3 hónapon belül felszólalás nyújtható be.
Ha a védjegyet három éven át megszakítás nélkül nem használják, a lajstromozást töröltetni lehet.
A védjegyre adott használati engedély harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a lajstromba bejegyezték.