Dr. Sorosi Gyula
A védjegytanácsi ügyek változásai az új védjegytörvény alapján
I. A VÉDJEGYTANÁCSI ÜGYEK FAJTÁI
2. A használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárás
3. Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt
III. ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK
IV. KÜLÖNLEGES TÖRLÉSI ÉS MEGSZŰNÉSI OKOK EGYÜTTES ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY ESETÉN
Az elmúlt év július 1-jén hatályba lépett új védjegytörvényünk, az 1997. évi XI. törvény ( a továbbiakban új Vt.) a védjegytanácsi ügyek területén is számos jelentős változást tartalmaz a korábbi védjegyjogi jogszabályok, az 1969. évi IX. törvény ( a továbbiakban régi Vt.) és a végrehajtására kiadott 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM rendelet (Vr.) rendelkezéseihez képest. Az alábbiakban a régi és az új Vt. védjegytanácsi ügyekkel kapcsolatos szabályait, illetve az új Vt. által szabályozott lényeges változásokat kísérelem meg bemutatni.
A régi Vt. szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozik
a védjegyek lajstromozása, a védjegy oltalmának megújítása, a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, a védjegy törlésének elrendelése, a nemleges megállapítás és a védjegyek nyilvántartásával kapcsolatos ügyek.
a védjegyek lajstromozása, a védjegyoltalom megújítása, a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, a védjegy törlése, a védjegyoltalom megosztása, a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása, és a hatósági tájékoztatás. Az új Vt., akárcsak elődje komplex törvény, anyagi és eljárásjogi rendelkezések együttese. Mindkét törvény az anyagi jogi részben definiálja a törlési, illetve a megszűnési okokat, az eljárásjogi részben pedig az eljárás menetéről rendelkezik. Tekintsük át először az anyagi jogi rendelkezéseket.
1. Törlési eljárás A régi Vt. szerint a védjegyet a keletkezésére visszaható hatállyal törölni kell, ha az 1-3. §-ok alapján nem volt oltalmazható (azaz ha nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, vagy lajstromozása valamely abszolút vagy relatív kizáró okba ütközik). Ha a lajstromozás óta öt év már eltelt és a védjegy a tényleges használat folytán ismertté vált, a védjegy törlésének csak azon az alapon van helye, hogy használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik. Ha a törlési ok csak az árujegyzék egy részével kapcsolatban áll fenn, az árujegyzéket megfelelően korlátozni kell. Az új Vt. a korábbiaknál jóval részletesebben, cizelláltabban fogalmaz. Ezek szerint a védjegyet törölni kell, ha
grafikailag nem ábrázolható, nem tartozik az 1. §-ban felsorolt megjelölések közé, illetve ha valamely feltétlen vagy viszonylagos kizáró ok ellenére lajstromozták, vagy ha a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés különbözik attól, vagy az árujegyzék bővebb annál, mint az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentés tartalmazott. Nem törölhető a védjegy, ha
olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelynek használata a törlési eljárás során nem felel meg a törvényben megfogalmazott előírásoknak (azaz, ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a belföldi használatot, vagy azt öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, kivéve ha a használat elmulasztását kellőképpen igazolja); olyan korábbi védjeggyel, illetve nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el.
2. A használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárás A régi Vt. taxatív felsorolása szerint használatnak minősül a védjegy alkalmazása az árun,
az áru csomagolásán, továbbá a hirdetés és az üzleti levelezés során.
a megjelölés elhelyezése árun vagy csomagoláson; a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása; szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt; a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele; a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.
az olyan alakban történő használatot, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el, a védjegy elhelyezését a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából.
3. Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt Mint fentebb már szóba került, a megkülönböztető képesség elvesztése és a megtévesztővé válás miatti megszűnés megállapítása iránti eljárás újfajta védjegytanácsi ügy. Az új Vt. rendelkezései szerint a védjegyoltalom megszűnik, ha a megjelölés a védjegyjogosult magatartása miatt a gazdasági tevékenység körében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták. A megszűnés teljes vagy részleges lehet, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy meghatározott árukat vagy szolgáltatásokat érint. Felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségek állnak a devalválódó védjegy jogosultjának a rendelkezésére, illetve milyen módon lehet elkerülni a védjegy fajtanévvé válását. Egy lehetőséget maga a Vt. említ, amikor arról rendelkezik, hogy ha a védjegynek a szótárban, lexikonban vagy más kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles - legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll. A védjegy devalválódása megállítható intenzív reklámtevékenységgel, a fogyasztók fokozottabb tájékoztatásával, a védjegyet fajtanévként használók ellen bitorlási perek indításával stb. Az új Vt. szerint a védjegyoltalom megszűnik, ha a védjegy - használata következtében - megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét, vagy földrajzi származását illetően. A megtévesztésre alkalmas megjelölések nem részesülhetnek védjegyoltalomban a lajstromozási eljárásban, azonban előfordulhat, hogy a megjelölés a bejelentési eljárásban még nem megtévesztő, csak a lajstromozás után válik azzá. Az ilyen esetek küszöbölhetők ki a megtévesztővé válás miatti megszűnés megállapítása jogintézményének törvényi bevezetésével. A megszűnés lehet teljes vagy részleges, attól függően, hogy a megjelölés az árujegyzék egésze vagy csak egy része tekintetében vált megtévesztővé. Mindkét eljárásban az anyagi jogi részben rendelkezik az új Vt. a res iudicata kérdésében.
1. Törlési eljárás A régi Vt. a törlési és a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárások lefolytatásáról egységes eljárási szabályokkal rendelkezik.
Az eljárások megindítását bárki kérheti. A kérelmet és mellékleteit a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani két példányban. A kérelemben meg kell jelölni az okokat, amelyekre a kérelmet alapozzák, és eredetiben vagy hiteles másolatban csatolni kell az okirati bizonyítékokat. Amennyiben a kérelem nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni. Ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani, de az eljárást hivatalból folytatni lehet. Ha a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek, a Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a védjegyjogosultnak kiadja, és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a törlés, illetve a megszűnés kérdésében. Az eljárásban egyezség kötésének nincs helye, az eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Az ugyanazon védjegy ellen irányuló több törlési, illetve használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelmet egy eljárásban kell elbírálni. A régi Vt. az eljárásjogi részben rendelkezik a res iudicata kérdéséről.
Az új Vt. alapján a viszonylagos kizáró okok ellenére lajstromozott védjegy törlését csak az akadályozó jog jogosultja kérheti, egyébként bárki indíthat törlési eljárást.
A törlési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. (A közös védjegy törvényi bevezetésével több védjegyjogosult is lehet.) A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat, valamint a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetni a kérelem díját.
Ha a kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni, ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Ha a kérelem megfelel a törvényi rendelkezéseknek és a díjfizetés megtörtént, a Hivatal nyilatkozattételre hívja fel a védjegy jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.
Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet egy eljárásban kell elintézni, az eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
A kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, a viszonylagos kizáró ok ellenére lajstromozott védjegyek elleni kérelmek kivételével.
Ez utóbbi rendelkezés indoka, hogy viszonylagos kizáró ok ellenére lajstromozott védjegy esetén mindig meghatározható a sérelmet szenvedett fél, akitől elvárható, hogy jogai érdekében fellépjen, illetve ő maga lépjen fel, míg egyéb esetben a sérelmet szenvedettek köre tág, a "köz" érdeke sérül, ezért itt lehetőséget kell adni a Hivatalnak, hogy az eljárást a kérelem visszavonása esetén is folytathassa és a közérdek sérelmét megszüntesse.
Rendkívül fontos új rendelkezése az új Vt.-nek, hogy ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlés idején megfelel a törvényi előírásoknak. Korábban ugyanis, ha a védjegy törlését korábbi elsőbbségű védjegy alapján kérték, a védjegyjogosult használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárást indíthatott a kérelmezői védjegy ellen, és ennek az eljárásnak (amely akár évekig is eltarthatott) a jogerős befejezése után lehetett csak a törlési kérelemben dönteni. Az új Vt. ezen rendelkezése alapján a törlési eljárásban elbírálható, hogy a kérelmező saját védjegyét a törvényi eljárásoknak megfelelően használta-e, így az eljárások elhúzódása, illetve elhúzása kiküszöbölhető.
A törvény tételesen nem említi, azonban a védjegyjog szelleméből következik, hogy a korábbi Vt. alapján lajstromozott védjegyek ellen az új Vt. hatálybalépését követően indított eljárásokat az új Vt. oltalomképességi feltételeinek figyelembevételével kell elbírálni. (A védjegyoltalom korlátlan alkalommal megújítható, számos olyan védjegy áll még oltalom alatt, amelyet a régi Vt.-t megelőzően hatályos 1890. évi II. törvény alapján lajstromoztak. Nyilvánvaló, hogy az ilyen védjegyek elleni törlési kérelmek elbírálásánál nem egy száz évvel ezelőtt hozott törvény oltalomképességi feltételei alapján kell dönteni.)
2. A használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése és a megtévesztővé válás miatti megszűnés megállapítása iránti eljárás A megszűnés megállapítása iránti eljárások lefolytatásáról az új Vt. egységes eljárásjogi szabályokkal rendelkezik, amelyek sok tekintetben megegyeznek a törlési eljárás szabályaival.
A megszűnés megállapítását bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben az anyagi jogi rendelkezések alapján.
A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési eljáráshoz hasonlóan két hónapon belül kell megfizetni az eljárás díját, amely jelenleg a törlési eljárás díjával megegyezően 50 000 Ft.
Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni, ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Ha a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek és a díjat befizették, a Hivatal nyilatkozattételre hívja fel a védjegy jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, illetve a megtévesztővé válás miatti megszűnés - teljes vagy részleges - megállapításáról, vagy pedig a kérelem elutasításáról.
Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet egy eljárásban kell elintézni.
A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból bármely esetben folytatni lehet.
Az eljárás költségeit a törlési eljáráshoz hasonlóan a vesztes fél fizeti.
A védjegy törlését, a védjegyoltalom korlátozását, illetve a védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, illetve a megtévesztővé válás miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
A VÉDJEGYTANÁCSI ÜGYEK FAJTÁI
A Vr. alapján a Hivatal tanácsban jár el a törlési eljárásban, a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. Az eljáró tanács elnökből és két tagból áll. Az új Vt. szerint a Hivatal hatáskörébe tartozik
A Hivatal három tagú tanácsban jár el a védjegytörlési eljárásban, a megkülönböztető képesség elvesztése és a megtévesztővé válás, valamint a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. Az új Vt. tehát két új védjegytanácsi ügyet - a megkülönböztető képesség elvesztése és a megtévesztővé válás miatti megszűnés megállapítása iránti eljárást - nevesít, míg a nemleges megállapítási eljárást nem tartalmazza. A nemleges megállapítási eljárás elmaradását egyrészt az a tény indokolja, hogy a korábbi években alig néhány ilyen eljárás indult, illetve, hogy az új Vt. mindenhol a védjegyeljárások, a védjegyekkel kapcsolatos jogviták minél gyorsabb befejezését tartja szem előtt és a nemleges megállapítási eljárás jogintézménye ezt a célt nem kellőképpen szolgálja. A két új eljárás beiktatásának pedig az a célja, hogy a lajstromozási eljárásban még oltalomképes, ám utána devalválódó vagy megtévesztővé váló védjegyek megszüntetésére lehetőség legyen.
ANYAGI JOGI RENDELKEZÉSEK
Ha a törlési okok csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn, a védjegyoltalmat megfelelően korlátozni kell. Az új Vt. itt rendelkezik a res iudicataról, azaz az anyagi jogi részben szerepel az a rendelkezés, mely szerint a törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A védjegyoltalom megszűnik - rendelkezik a régi Vt.- ha öt éve nem használják, a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban. A megszűnés időpontját tehát az eljáró hivatali tanács állapítja meg az eljárás során feltárt tényállás alapján. A törvény nem rendelkezett arról, hogy az öt évet milyen időponttól kell számítani, ezért a megoldást a joggyakorlatnak kellett kimunkálnia. A hivatali és a bírósági gyakorlat alapján az öt évet mindig a lajstromozás napjától kell számítani, a bejelentési nappal vagy esetleges más dátumokkal szemben. Ezen gyakorlat kialakulásának indokaként felhozható, hogy a lajstromozás napjáig a bejelentő nem lehet biztos benne, hogy megjelölése védjegyoltalom alá kerül, ezért a lajstromozás napjánál korábbi használat még nem várható el tőle. A védjegyoltalom megszűnése nem állapítható meg abban az esetben, ha a védjegy jogosultja a használat elmaradását kellőképpen igazolja. Ilyen kimentési ok lehet esetleg egy országot sújtó embargó, természetes személy védjegyjogosult esetén elhúzódó, krónikus betegség stb., bár elmondható, hogy ilyen eset a gyakorlatban szinte sosem fordul elő. Az új Vt., akárcsak a törlésnél, a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásnál is sokkal árnyaltabb szabályozást nyújt. A használatról példálózó felsorolás rendelkezik, mely szerint védjegyhasználatnak minősül különösen
Az új Vt. a megszűnés megállapításának időpontját nem utalja az eljáró tanács hatáskörébe, hanem arról maga rendelkezik. Eszerint a védjegyoltalom megszűnik, ha a jogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy ha ez korábbi, az ütköző későbbi védjegy bejelentésének elsőbbségére visszaható hatállyal. A védjegy oltalma a használat hiánya miatt teljeskörűen, vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az árujegyzék egészét vagy csak az abban meghatározott áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti. Használat elmulasztásának minősül, ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta. Az új Vt. szerint sem állapítható meg a védjegy megszűnése, ha a jogosult a használat elmulasztását kellőképpen igazolja. A védjegy tényleges használatának kell tekinteni
Harmadik személynek a jogosult engedélyével történő használatát (a licenciavevő védjegyhasználatát) a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni. Nem állapítható meg a használat hiánya miatti megszűnés, ha az öt év leteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően kezdik meg, illetve folytatják a védjegyhasználatot. Ha a védjegyjogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesült arról, hogy a védjegyhasználat hiánya miatti megszűnés megállapítását fogják kérni, a védjegyhasználat hiánya miatti megszűnése megállapítható. A res iudicata kérdésében a törlési eljáráshoz hasonlóan az anyagi jogi részben rendelkezik az új törvény.
ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK