TANULMÁNYOK
DR. HAJDÚ TAMÁSNÉ
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos kutatások alkalmazása a feltalálói és az innovációs tevékenység során
A WIPO-IFIA által Budapesten megrendezett nemzetközi szimpóziumon 1998. március 17-én elhangzott előadás szerkesztett változata.
Amikor a megteendő lépéseket fontolgatjuk egy új termék kifejlesztésével vagy a piacra való bevezetésével kapcsolatban, a siker egyik kulcseleme lehet az, hogy megfelelő információval rendelkezzünk
a technika állásáról,
a rejtett és felbukkanó technológiákról és
a versenytársak szellemi tulajdonjogainak erősségéről.
Emellett természetesen nagyon fontos az is, hogy létrehozzuk saját szellemi tulajdonjogainkat az új termékkel kapcsolatban.
Ezek az információk nagyon lényegesek nemcsak
a feltalálók számára a szabadalmi, a védjegy és az ipari minta oltalommal összefüggésben, hanem
a terméket kifejlesztő és a piacra bevezető cégek K + F és marketingtevékenységet végző munkatársai számára is. A szellemi tulajdonra vonatkozó információ segítségünkre lehet abban, hogy
"ne találjuk fel újra a kereket";
megismerkedjünk az ún. felbukkanó technológiákkal, mielőtt azok megjelennének a tudományos és a műszaki irodalomban, valamint a piacon;
javuljanak a kilátásaink a hatásos szabadalmi, védjegy és ipari minta oltalom megszerzése terén;
elkerüljük egy sikertelen szabadalmi, védjegy és ipari minta bejelentéssel járó szükségtelen kiadásokat;
megfigyelhessük a versenytársak új termékfejlesztéseit;
tudomást szerezzünk a versenytársak üzleti tevékenységéről és
megelőzzük, illetve elkerüljük az összeütközéseket a versenytársak szellemi tulajdonjogaival.
Több olyan állomása van az innovációs folyamatnak, amelynél ajánlatos kutatásokat végezni a rendelkezésre álló irodalomban. Az első állomásnak az a pont tekinthető, mielőtt elkezdenénk bármilyen kutatási programot. A második az, amikor úgy gondoljuk, hogy esetleg egy találmánnyal állunk szemben, a harmadik állomás pedig az, amikor az új megoldással kapcsolatban a kereskedelmi forgalomba hozatalt fontolgatjuk. Az első két állomás magába foglalhat bármely, alkalmasnak tűnő irodalomban való kutatást,: szabadalmi és akadémiai irodalmat bármilyen formában, bármilyen nyelven. A harmadik állomás alapvetően különbözik az első kettőtől, ekkor szabadalombitorlási avagy "szabadalomtisztasági" vizsgálatot kell végezni.
Mindenfajta kutatás közös vonása, hogy a kutató a szóban forgó megoldáshoz közeli megoldásokat tartalmazó dokumentumokat igyekszik találni. Ha azonban azt akarjuk, hogy kutatásunk eredményes és hatékony legyen, más és más megközelítést kell alkalmaznunk attól függően, hogy mi is a kutatás célja.
A kutatások - céljuktól függően - a következőképpen osztályozhatók:
bibliográfiai kutatások,
szabadalmazhatósági kutatások,
a technika állását felderítő kutatások,
bitorlással kapcsolatos kutatások,
érvényességi kutatások és
a szabad használatra vonatkozó kutatások.
Bibliográfiai kutatások
Ez a legkönnyebb és a leggyorsabb kutatás valamennyi közül, mivel a kutató már a kutatás elején rendelkezik egy szabadalomnak a számával vagy egy feltalálónak a nevével. Ennek a kutatástípusnak a célja, hogy megtudjuk, mit rejt egy adott lajstromszámú szabadalmi leírás, vagy annak kiderítése, milyen szabadalmai vannak egy adott feltalálónak. Bibliográfiai keresés végzésére kerülhet sor például történeti, életrajzi vagy termékkutatások esetén.
Szabadalmazhatósági kutatások
A szabadalmazhatósági kutatás egészen más célra irányul. Ilyenkor a kutatást végző azt igyekszik kideríteni, hogy vajon létezik-e olyan korábbi szabadalom vagy más írásbeli közlés /prior art/, amely megakadályozhatja a kutató megoldásának szabadalmaztatását. Bár a szabadalmazhatósági kutatás a találmány kifejlesztésének korai szakaszában is elvégezhető lenne, gyakoribb, hogy közvetlenül a szabadalmi bejelentés megtétele előtt kerül rá sor. Egy ilyen típusú kutatás során olyan, a tárgykörhöz tartozó megoldások kerülhetnek elő, amelyek hasznosak lehetnek a szabadalmi bejelentés elkészítésénél, ráadásul a feltaláló e kutatás segítségével megsejtheti, mennyire eredeti a megoldása. Előfordulhat egy ilyen típusú kutatás során, hogy a feltaláló megoldásának nemnyilvánvalóságára vonatkozóan talál bizonyítékot, amennyiben valamely korábbi szabadalmi leírásban kifejezetten nem javasolták a szóban forgó termék vagy eljárás alkalmazását az adott feladat megoldására. Mivel bármilyen referencia, többek között bármilyen szabadalmi referencia releváns lehet egy szabadalmazhatósági kutatásban, függetlenül annak korától, és mivel a szabadalmi leírásokban foglaltak kombinációit is figyelembe kell venni, egy ilyen kutatásnak a terjedelme lényegesen nagyobb, mint egy, a technika állását felderítő kutatásé. Ajánlatos a szabadalmi dokumentumok legalább 50 évre visszamenő kutatása a mechanika területére eső találmányok esetén, technológiai természetű találmányok esetében, amelyek többnyire újabb fejlesztésűek, hozzávetőlegesen 25 évnyi dokumentumra érdemes visszatekinteni.
Az ún. bitorlással kapcsolatos kutatáshoz viszonyítva megállapítható, hogy egy szabadalmazhatósági kutatásra általában nem szabad túl sok időt és pénzt fordítani. Ha a találmányt áttörésnek, úttörő jellegű megoldásnak sejtjük, több időt és pénzt lehet ráfordítani, de egyébként korlátozni kell a kutatás terjedelmét. Előfordul, hogy anyagi megfontolásokból a szabadalmazhatósági kutatásra nem is kerül sor.
Szabadalmazhatósági kutatás végzésére a kutatók általában költségkímélő forrásokat, adott esetben ingyenes forrásokat használnak, így a szabadalmi hivatalok tárait, az állami könyvtárakat vagy a szabadon használható Internet-lehetőségeket. Ha sejtésünk szerint "nagy" találmányról van szó, kivételesen a kereskedelmi online adatbázisok és a CD-ROM-ok használata is indokolt lehet.
A technika állását felderítő kutatások
A technika állását felderítő kutatás a legtágabb és a legáltalánosabb valamennyi szellemi tulajdonra vonatkozó kutatás közül. Lényegét tekintve piaci körképnek nevezhető, és ideális esetben rálátást biztosít mind, ami az adott szakterületen történt. A technika állását felderítő kutatások eredménye sok esetben felbecsülhetetlen értékű. Egy feltaláló számára, aki azt tervezi, hogy belép egy adott szakterületre, a technika állásának a felderítése konkrét bizonyítékkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy érdemes-e ezt a döntést meghoznia. Annak a feltalálónak a számára viszont, aki már most is aktív egy bizonyos területen, a technika állását felderítő kutatás eredménye kijelölheti azt az ösvényt, amelyet követnie kell. A legtöbb esetre elmondható, hogy a technika állásának az alapos felderítésével igen sok pénz és idő takarítható meg. Ha tudjuk,
milyen munkát végeztek már el korábban;
milyen problémákat ismertek fel, és hogyan oldották meg azokat;
kik azok, akik egy adott szakterületen tevékenykednek, és milyen tevékenységüknek a kronológiája,
megspórolhatjuk a "zsákutcákba" való kitérőket és a szükségtelen anyagi ráfordításokat. A technika állását felderítő kutatásoknak eléggé tágaknak kell lenniük annak érdekében, hogy átfogó képet adjanak az adott szakterületről, de egyszersmind elég szűknek is kell lenniük, hogy az összegyűjtött információ arra korlátozódjék, ami igazán releváns. A technika állását feltáró kutatásnak a kezdeteknél kell kezdődnie. Ha a technika állását felderítő kutatásokat nem korlátozzuk az idő szempontjából, megkaphatjuk az adott szakterület időrendi történetét. Nagy bizonyossággal hozzájutunk a terület legújabb fejlesztési eredményeihez éppúgy, mint a korábbiakhoz, amelyek ugyancsak fontosak lehetnek a számunkra. Ezek a korábbi fejlesztések olyan információkat rejthetnek magukban, amelyek kritikusak lehetnek egy döntéshozási folyamatban. Ezért, hacsak nem tűnik lehetetlennek az, hogy egy kutatást más eszköz segítségével tegyünk elegendően szűk terjedelművé, egy technika állását felderítő kutatást nem célszerű az időintervallummal korlátozni.
Általánosságban megállapítható tehát, hogy a technika állását felderítő kutatásnak elég tág terjedelműnek kell lennie ahhoz, hogy teljes képet adjon a szakterületről. A kutatást végzőnek arra kell törekednie, hogy kutatásának az eredménye mindent magába foglaljon, ami az adott területen történt. A legjobb módja annak, hogy biztosak lehessünk abban, hogy minden szükséges információt megtaláltunk, ha a források széles körét alkalmazzuk. Nemcsak a megjelent szabadalmi leírásokban foglaltakat kell vizsgálnunk, hanem a szakterületre jellemző publikációkat is figyelembe kell vennünk, sőt, a fontos tudományos konferenciák anyagait is, ahol a referátumokban a nyomtatott közzétételt megelőzően is felbukkanhat lényeges információ.
Folyamatos kutatások
A folyamatos kutatás nem más, mint a legfrissebben megjelent szabadalmi leírások állandó figyelemmel kísérése. Ezen kutatásoknak két jellegzetes típusa ismert:
a szabadalmazási tevékenység nyomon követése egy adott területen és
a versenytársak tevékenységének a figyelése.
Bitorlással kapcsolatos kutatások
Mielőtt egy új terméket a "piacra dobnánk", meg kell győződnünk arról, hogy az új termékkel nem bitoroljuk-e valamely versenytársunk szabadalmát vagy ipari mintaoltalmát, és a termék elnevezése nem ütközik-e érvényes védjegyoltalomba. Ilyenkor nagyon fontos szerepe lehet egy szabadalmi és ipari minta bitorlási kutatásnak, valamint a védjegykutatásnak.
Érvényességi kutatások
Ezt a kutatási típust mind a magánszemélyek, mind pedig a cégek általában azért alkalmazzák, mert azt próbálják meghatározni, hogy vajon van-e mód arra, hogy valakinek egy bizonyos szabadalmát érvénytelenítsék. A kutatást végző ilyenkor olyan megjelent szabadalmi leírásokat vagy publikációkat keres, amelyeknek a tartalma egy adott szabadalomban foglalt megoldás újdonságát megkérdőjelezi, illetve a megoldást nyilvánvalóvá teszi. A kutató kereshet olyan adatokat is, amelyek a találmánynak az elsőbbség napját megelőző nyilvános gyakorlatba vételére, valamely műszaki hibára vagy bármi más olyan dologra utalnak, ami a szabadalom érvénytelenítését, megsemmisítését eredményezheti. Végeredményképpen azt mondhatjuk, hogy az érvényességi kutatást annak meghatározására végezzük, hogy egy érvényes szabadalom valóban kikényszeríthető-e. Egy érvényességi kutatás arra is alkalmas lehet, hogy segítségével bizonyos stratégiát állítsunk fel meglévő szabadalmi jogok bitorlásának az elkerülésére termékünk új piacra történő bevezetése során, de arra is, hogy ha egy bitorlási per körvonalazódni látszik, alperesként megpróbáljuk érvényteleníteni a felperes szabadalmát.
Az érvényességi kutatás hasznosnak bizonyulhat hasznosítási szerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalások során is. A hasznosítási jogot szerző számára fontos lehet, hogy egy érvényességi kutatás révén megbecsülje a szabadalom erősségét, és ezt az információt felhasználja a szabadalom értékének a meghatározásánál.
A szabadalomérvényességi kutatás a legkimerítőbb kutatás valamennyi közül, gyakran szinte véget sem ér. Ha egy cégnek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy valamelyik versenytársának szabadalmát érvénytelenítse, addig folytatja a kutatást, míg úgy nem érzi, hogy erre alkalmas anyagot talált. Az alkalmas anyagok azonban világszerte bárhol lehetnek, így gyakran szinte lehetetlen bizonyosnak lennünk abban, hogy a kutatás során minden szükséges információforrást áttekintettünk. Egy adott technológia létezhet valahol anélkül, hogy szabadalmaztatták volna. Benne lehet egy távoli, kereskedelmi kiadványban vagy folyóiratban, amelyre nehéz rábukkanni. Ezért egy szabadalmi, érvényességi kutatás vonatkozásában nem lehet "adott" vagy "megfelelő" időkeretről beszélni, de annyi bizonyos, hogy össze kell egyeztetni az időráfordítást a kutatás fontosságával.
A szabad használatra vonatkozó kutatás
A szabad használatra irányuló kutatást végző a lejárt szabadalmak halmazára irányítja figyelmét, nem úgy, mint a bitorlással kapcsolatos kutatásoknál, ahol az érvényes szabadalmakra koncentrál. E kutatás célja annak a meghatározása, hogy valamely cégnek a termékére, eljárására vagy ipari formatervére vonatkozóan lejárt-e az oltalom, és az büntetlenül másolható-e.
A kutatás típusának megválasztása
Mielőtt egy kutatást megkezdenénk, ajánlatos eldöntenünk, milyen típusú kutatás hozhatja a legjobb eredményt az előttünk álló probléma megoldására. Az adott probléma mellett a ráfordítható pénz és idő az, ami a döntést befolyásolhatja. Az adott találmány és a feltaláló körülményei alapvetően meghatározhatják a kutatás költségeit. Egy magányos feltaláló, aki garázsában egy egérfogó továbbfejlesztésén munkálkodik, bizonyára nem lesz képes arra, hogy ugyanolyan anyagi ráfordítást szánjon egy kutatásra, mint egy nagy gyógyszerészeti gyár tudományos munkatársa, aki a rák ellenszerét keresi. A kutatás költsége lényegében irreleváns lehet, amikor valaki egy bitorlási per alpereseként kutatja a szakterület ismert megoldásait. Az alperest fenyegető potenciális veszteség egy ilyen esetben olyan nagy lehet, hogy emellett eltörpülhetnek a kutatás költségei. A kutatás elvégzésének a módja nagymértékben függ természetesen az elérendő céltól is. A három legelterjedtebb kutatási típus:
a technika állását felderítő kutatás,
a szabadalmazhatósági kutatás vagy más néven újdonságkutatás és
a bitorlással kapcsolatos kutatás.
Információforrások
A rendelkezésünkre álló információforrásokat alapvetően három fő kategóriába sorolhatjuk:
szabadalmak,
publikációk (nemszabadalmi irodalom) és
egyéb források.
Az egyes információforrások egymástól eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és egy kutató nem elégedhet meg azzal, hogy kutatását egyetlen kategóriára korlátozza. Ellenkezőleg, valamennyi információforrást figyelembe kell venni minden egyes kutatásnál.
A szabadalmi irodalom a kereskedelmi hasznosításra szánt technológiák feltárását tartalmazza. A szabadalmi leírásokban feltárt információ 70%-a sehol máshol nem található meg. Az ily módon rendelkezésre álló információtömeg mennyiségére jellemző, hogy például egyedül az Egyesült Államokban évente több, mint 100 000 szabadalmat engedélyeznek. Ennélfogva lehetetlen elvégezni egy teljesen átfogó, mindenre kiterjedő szabadalmazhatósági vagy bitorlással kapcsolatos kutatást, mivel ennek fel kellene ölelnie a világ bármely táján, bármely időpontban kibocsátott, nyilvánosságra jutott dokumentumot.
Míg a megjelent szabadalmi leírások jó információforrásoknak tekinthetők az új információk vonatkozásában, a legújabb információk mégis inkább a publikációkból nyerhetők. Egy adott megoldás keresése a szabadalmi és a tudományos irodalomban gyakran olyan feladat elé állítja a kutatást végzőt, mintha "egy tűt keresne egy szénakazalban", ezért igen nagy jelentőségűek a költségkímélő módszerek.
A sikeres kutatás két alapvető momentuma:
pontosan tudnunk kell, mit is keresünk, és
megfelelő stratégiával kell rendelkeznünk magát a keresést illetően.
Egy alapos kutatás elképzelhetetlen a nyomtatásban megjelent szabadalmi leírások és a közzétett szabadalmi bejelentések átvizsgálása nélkül.
A szabadalmi irodalom kutatása szempontjából két fő hozzáférési pont létezik:
a nemzeti szabadalmi hivatalok és
a nyilvános és privát online-szolgáltatások.
A nemzeti szabadalmi hivatalok nyilvános szabadalmi tárai
Valamennyi nemzeti szabadalmi hivatal működtet nyilvános szabadalmi tárat, ahol hozzá lehet férni a kinyomtatott szabadalmi leírásokhoz. Ez jó kutatási helynek bizonyulhat, ha tudjuk, hogy létezik egy adott osztály vagy alosztály, amely teljes mértékben megfelel az általunk vizsgálandó szakterületnek, miután a szabadalmi tárakban elhelyezett szabadalmi leírások rendszerezésének az alapja a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás. Ekkor jó eredménnyel járhat a szabadalmi leírásokat tartalmazó dobozok tartalmának manuális "átlapozása". Ez a módszer rejt azonban magában néhány problémát. Először is, maguk a dobozok általában elég piszkosak, így a kutatás bennük nem feltétlenül jelent élményt. Másodszor, ha az általunk vizsgált szakterület egynél több osztályjelzet szerinti kutatást tesz indokolttá, maga a fizikai, manuális keresés nagyon időrabló lehet. Ráadásul, ne felejtsük el azt se, hogy bármikor előfordulhat, hogy a szabadalmi leírások néhány százaléka hiányzik az adott dobozból, és bizonytalan, hogy erről tudomást szerzünk-e. Végezetül, hacsak a kutatást végző nem pont abban a városban él, ahol a nemzeti szabadalmi hivatal működik, nehézségbe ütközhet egy ilyen típusú keresés megvalósítása.
Online-szolgáltatások
Igen sok online-szolgáltatás áll rendelkezésre, számos kereskedelmi szolgáltató biztosít hozzáférést a szabadalmi információhoz. E kereskedelmi szolgáltatások jellemzően komplett és nagyon friss információt biztosítanak, ugyanakkor használatuk elég költséges, és bizonyos kutatási rutint feltételez. Az Internet is kínál szabadalmi kutatási lehetőségeket. Annak ellenére, hogy ma még nem áll rendelkezésre az Interneten ingyenesen kutatható, teljes szöveget tartalmazó kutatási hely, mégis elmondható, hogy már ez a lehetőség is figyelembe veendő a kutatások megtervezésénél. A következőkben a kereskedelmi és ingyenes online-szolgáltatások rövid összefoglalása olvasható, némi utalással adott célra való használhatóságukra.
Sok kereskedelmi szolgáltató kínál hozzáférési lehetőséget megadott szabadalmak és közzétett szabadalmi bejelentések leírásaihoz. Minden egyes forrás egyedi jellemzőkkel bír, és természetesen minden kutatáshoz az adott szituációnak leginkább megfelelő forrást kell választani.
A Questel-Orbit kereskedelmi szolgáltató a szellemi tulajdont érintő információk területére specializálódott. Ez a szolgáltató az online hozzáférhető szabadalmi adatbázisok legátfogóbb gyűjteményében biztosít kutatási lehetőséget, továbbá téma- és jogi szempontok szerint rendezett adatbázisokat tart fenn. Hozzávetőlegesen negyven szabadalmi adatbázissal rendelkezik, és éppúgy támogatja az egy file-os, mint a több file-os keresést, egészen egyidejűleg nyolc adatbázis bevonásával.
A Questel-Orbit rendelkezik egy ún. PowerIndex funkcióval, ami azzal az előnnyel jár a felhasználók számára, hogy tizenhat előre definiált file-halmaz egyikét használhatják, vagy előállíthatják a maguk saját csoportosítását a negyven rendelkezésre álló adatbázisból. A PowerIndex kutatható az összes Boole algebrai és közelség szimbólum felhasználásával, és automatikusan sorolja az adatbázis listákat. A file-ok kutathatók a szabadalom számának, a feltaláló nevének, a jogosult nevének a felhasználásával, a nemzetközi szabadalmi osztályjelzet alapján, kulcsszavakkal vagy ezek bármely kombinációjával.
Ez a szolgáltatás több mint hatvan ország anyagát öleli fel. Jellemzően sokat használt adatbázisai:
QPAT (teljes szövegű US szabadalmi leírások 1974-től)
Derwent World Patent Index (WPAT 40 ország szabadalmaival),
INPADOC (INPD 50 ország szabadalmai jogi helyzetre utaló információval együtt) és
European Search Documentation (EDOC megadott japán szabadalmakkal).
A Questel-Orbit adatbázis-forgalmazó tehát rendkívül flexíblis kutatási rendszert kínál, ami szinte bármilyen típusú kutatásra alkalmas.
A Dialog néven működő kereskedelmi cég hozzávetőlegesen 14 szabadalmi adatbázist kínál. Ezek az adatbázisok kutathatók a szabadalom lajstromszáma, a feltaláló vagy a jogosult neve, a szabadalmi osztályjelzet vagy kulcsszavak alapján, illetve ezek bármely kombinációja segítségével.
A Dialog rendszerén keresztül elérhetőek többek között a következő adatbázisok:
Derwent World Patent (40 szabadalmat engedélyező szervezetet érint világszerte),
CLAIMS/US Patents (US-szabadalmak 1950-től),
US Patents Fulltext (tartalmazza a legjobb kialakítási módot, a találmány hátterét és a megvalósítást segítő instrukciókat is),
INPADOC (jogi helyzetre utaló adatokkal).
Bár a Dialog kevesebb szabadalomspecifikus adatbázissal rendelkezik, mint a Questel-Orbit, sok egyéb hasznos publikációs adatbázishoz, folyóiratokhoz és egyéb periodikákhoz biztosít hozzáférést.
Az STN International, teljes nevén a Science and Technical Information Network díjköteles online-szolgáltatást nyújt, ami lehetőséget ad arra, hogy pontos, naprakész, specifikus információt nyerjünk több mint 200 tudományos, műszaki, kereskedelmi és szabadalmi adatbázisból. Az STN díjköteles, Interneten keresztüli hozzáférést is kínál bizonyos adatbázisokhoz az STN EASY szolgáltatás segítségével. A cég által biztosított információ a tudományos területek széles tartományát öleli fel, beleértve a mérnöki tudományokat, az anyagtechnológiát, a fizikát, a biotechnológiát, a gyógyszeripart és a vegyészetet.
Az STN által kínált lehetőségek magukba foglalják a bonyolult kémiai struktúra kutatást, a komplementer adatbázisok könnyű keresztkutatását és a kémiai reakciókra vonatkozó információkat.
Ez az adatbázis nagyon jól használható olyan kutató számára, aki egy adott műszaki területen igyekszik felderíteni a technika állását.
A MicroPatent kereskedelmi cég kutatást és másolatküldést kínál.
Szabadalmi adatbázisai a következők:
US-szabadalmak (1975-től),
európai szabadalmi bejelentések (1978-tól),
WIPO-bejelentések (1978-tól) és
vizsgálatlan japán szabadalmi bejelentések (1995-től).
Ezek az adatbázisok hozzávetőlegesen húsz különböző bibliográfiai mező bármely kombinációja révén kutathatók, így például a következő adatok segítségével:
cím,
kivonat,
jogosult neve,
feltaláló neve,
amerikai és nemzetközi szabadalmi osztályozás,
elsőbbségi adatok,
bejelentési számok, időpontok,
a feltaláló lakóhelye vagy
a címben, illetve a kivonatban előforduló kulcsszavak.
A kutatási lehetőségek csak a bibliográfiai adatok alapján értelmezhetőek, teljes szöveget nem találunk a rendszerben. Ez a hely csak akkor ad jó eredményt, ha tudjuk pontosan, hogy mit keresünk, de nem igazán alkalmas a technika állásának a felderítésére. Ha azonban az általunk vizsgált terület egyetlen szabadalmi osztályba sorolható, nyerhetünk e helyen is hasznos információkat.
A European Patent Register egy kereskedelmi szolgáltatás, amely az Interneten keresztül hozzáférhető http://www.epo.co.at/epo/epidos/. Az európai szabadalmak e regisztere részletes információt nyújt valamennyi európai és euro-PCT bejelentésről.
A regiszter bibliográfiai adatokat tartalmaz, mint például
a találmány címét,
az osztályba sorolást,
a közzététel napját,
a bejelentő, a feltaláló, a képviselő nevét és címét,
valamint a szabadalmi bejelentésre vonatkozó engedélyezési eljárás állására jellemző legutolsó információt. A regiszter angolul, franciául és németül olvasható, frissítése naponta történik. Az adatbázis az összes közzétett európai szabadalmi bejelentést és PCT úton tett bejelentésre vonatkozó információt tartalmazza a megjelölésre vonatkozó adatokkal együtt az első közzétételtől kezdve egészen a szabadalom megadásáig.
Ez az adatbázis sokféleképpen kereshető, használhatjuk például az európai bejelentés vagy a PCT-ejelentés számát, a bejelentő nevét, a nemzetközi szabadalmi osztályjelzetet vagy az elsőbbségi dokumentum számát. A technika állását felderíteni szándékozó kutató számára természetesen ezen lehetőségek közül a legfontosabb a szabadalmi osztályjelzet alapján való keresés. Mivel az európai és a PCT-bejelentések közzétételére a bejelentés napját követő 18. hónap elteltével sor kerül, ez a hely nagyon jól használható egy adott szabadalmi osztályjelzet mögött meghúzódó technikai szintre vonatkozó új információk kinyerésére. Ha már megtaláltuk az érdeklődésünknek megfelelő dokumentumokat, ezen a web-helyen arra is lehetőségünk nyílik, hogy az egyes szabadalmakhoz tartozó jogi helyzettel is megismerkedjünk.
Ingyenesen hozzáférhető információforrás az Interneten
Sok olyan World Wide Web hely van, amely ingyenes hozzáférési lehetőséget ad a szabadalmak bizonyos köréhez. Nehéz teljes listát adni ezekről a helyekről, mivel időről időre bővül a körük. Vessünk egy pillantást a jelenleg rendelkezésre álló szabad helyek közül néhányra annak tükrében, hogy mit is kínálnak ezek a helyek a kutató számára:
Aids Patent Project http://patents.cnidr.org/pto/
Biotechnology Patents http://www.inform.umd.edu/EdRes/Topic/AgrEnv/Biotech/
BiotechPatents
Electronic Data Systems Shadow Patent Office http://www.spo.eds.com/
Sunsite's Patent Search http://sunsite.unc.edu/
MicroPatent http://www.micropat.com/
Chemical Patents Plus http://casweb.cas.org/chempatplus/
Qpat-US http://www.Qpat.com/
U.S.Patent and Trademark Office http://www.pioneer.uspto.gov/
Aids Patent Project: Ezt a web-helyet az USPTO /az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala/ és a National Science Foundation szponzorálja. A keresési lehetőségeken túlmenően kapcsolatteremtési lehetőséget biztosít különböző, AIDS-kutatással összefüggő adatbázisokhoz. A teljes szövegű vagy a Boole-algebra összefüggéseit használó keresési mód választásától függően keresni lehet itt a teljes szövegben vagy a következő mezők valamelyikére korlátozva kutatásunkat: cím, kivonat, a szabadalom száma, a bejelentés száma, a nemzetközi osztályjelzet, a feltaláló vagy a jogosult neve.
Az adatbázis angol nyelvű, és több mint 2000 kutatásorientált szabadalmat tartalmaz.
Biotechnology Patents: Ezt a web-helyet több szervezet tartja fenn, így például a Biotechnology Information Centre, a National Agricultural Library, a National Science Foundation és a USPTO. Az adatbázis az utóbbi néhány év megadott biotechnológia tárgyú szabadalmát tartalmazza címek alapján abc sorrendben. A szabadalmi leírások teljes szövege látható itt, de képek nélkül, és a teljes szövegben való kutatás csak úgy lehetséges, ha kapcsolatot alakítunk ki az USPTO Információs Irodájával.
Az adatbázis angol nyelvű. A közvetlen keresési lehetőség a hiánya és az a hiányosság, hogy az adatbázisban a szabadalmak címe mellett nincs feltüntetve a szabadalom száma, az oka annak, hogy ez az adatbázis nem igazán alkalmas az adott szakterületen a technika állásának a felderítésére.
Electronic Data Systems Shadow Patent Office: Ez egy olyan kereskedelmi cég, amely honlapján biztosít néhány ingyenes szolgáltatást. Ez a web-hely lehetőséget ad arra, hogy tallózzunk az utolsó 52 hét megadott szabadalmainak címei és lajstromszámai között, amelyek heti frissítéssel, az amerikai szabadalmi osztályjelzeteknek megfelelően vannak elrendezve. Miután ez az adatbázis rendkívül korlátozott, kutatása ritkán hoz érdemleges eredményt.
Sunsite's Patent Search: Ezt a web-helyet a Source Translation and Optimisation nevű kereskedelmi cég tartja fenn. Itt korlátozott terjedelmű, ingyenes kutatást végezhetünk a szabadalmi osztályjelzetek alapján, aminek az eredményeképpen megkapjuk az érintett szabadalmak lajstromszámainak és címeinek a jegyzékét. Ha ismerjük a lajstromszámot, megnézhetjük a szabadalom kivonatát is, de általánosságban elmondható, hogy ez az adatbázis sem a megfelelő a technika állásának a felderítésére.
MicroPatent: Ezen a helyen a legutolsó évek szabadalmainak leírásaiban a teljes szöveg alapján végezhetünk ingyenes kutatást, az első oldalakat viszont 1974-ig visszamenően szemlélhetjük. Az online elérhető szabadalmak minden más kutatása és letöltése is lehetséges mint kereskedelmi szolgáltatás. Ez a hely nem igazán értékes a technika állása iránt érdeklődő kutató számára.
Chemical Patent Plus: Ez a hely lehetőséget jelent az Egyesült Államok szabadalmi dokumentumainak teljes szövegű kutatására 1971-től, komplett képmásként 1993-tól. Sok háromdimenziós kémiai struktúrát is tartalmaz. A kutatás ingyenes, és valamennyi szabadalomnak a címe és a kivonata is ingyenesen megjeleníthető. Az összes többi információ, így például a lajstromszámok vagy az igénypontok már pénzbe kerülnek.
Ez a hely egyike azon keveseknek, amelyek háromdimenziós kémiai struktúrákat kínálnak. Bár kétségkívül e kutatási lehetőség hátrányaként említhető, hogy csak amerikai dokumentumokat tartalmaz, és azokat is csak 1971-től, mégis a kémia területén tevékenykedők érdekes információkra bukkanhatnak ezen a helyen.
Qpat-US: Ezt a web-helyet a Questel-Orbit tartja fenn. Itt a bejelentkező magánszemélyeknek lehetőségük van az 1974 után kibocsátott US-szabadalmak kivonatainak és bibliográfiai adatainak költségmentes kutatására.
U.S.Patent and Trademark Office: Ingyenes kivonatkutatási szolgáltatás, amely hozzáférést biztosít a U.S. Bibliographical Database-ben lévő szabadalmak kivonataihoz (1976-tól napjainkig). Több keresőoldal áll rendelkezésre:
A Patent Boolean Search Page lehetőséget ad az amerikai szabadalmak adatbázisának a Boole-algebra összefüggéseinek a felhasználásával való kutatására.
A Patent Advanced Search Page összetettebb keresési lehetőséget biztosít az amerikai szabadalmakat tartalmazó adatbázisban. Kereshetünk itt lajstromszám, kivonat stb. alapján.
Egy lajstromszámkereső oldal teszi lehetővé a lajstromszámok alapján való keresést.
Van olyan oldal is, amely az amerikai szabadalmi osztályjelzet alapján történő kutatást támogatja. A szabadalmi leírások másolatai díj ellenében szerezhetők csak be. Annak ellenére, hogy ez a hely nem biztosít teljes szövegű keresési lehetőséget, nagyon hasznos része lehet egy technika állását felderíteni szándékozó kutatásnak.
Publikációk
Míg a megjelent szabadalmi leírások nagyon jó forrásai lehetnek a friss információknak, a legújabb információk vonatkozásában gyakran hasznosabbak a publikációk. Több évig tartó folyamat lehet egy szabadalomengedélyezési eljárás, ezért a megadott szabadalmakat alapul vevő, technika állását vizsgáló kutatás sohasem lehet megfelelő a legújabb fejlesztések vagy a felbukkanó technológiák vonatkozásában. A publikációk viszont remek forrásai lehetnek a legújabb információknak, számos módja létezik az ezekben való kutatásnak az egyes szakterületeken.
Nyilvános könyvtárak: A nyilvános közkönyvtárak és az egyetemi könyvtárak igen jó forrásoknak tekinthetők a publikációkra vonatkozóan. A legtöbb könyvtár kiterjedt tudományos vagy technológiaspecifikus folyóirat-állománnyal rendelkezik. Ritkán hatékony azonban a periodikák állományának manuális kutatása, lényegesen jobb eredmény várható e téren az elektronikus kutatási formától. Sok könyvtár rendelkezik kereskedelmi adatbázisokhoz való hozzáférési lehetőséggel.
Elektronikus úton történő kutatás:Több mód is kínálkozik a publikációk elektronikus úton való kutatására. A kereskedelmi adatbázis-forgalmazóknak jelentős szerepe van ezen a területen. Ráadásul, számos ingyenes hozzáférési lehetőség található az Interneten is.
Dialog: Ez a kereskedelmi online-információ forgalmazó általános cég és üzleti file-okat kínál, valamint speciális szakterületi és műszaki adatbázisokat. Hozzáférési lehetőséget ad folyóiratokhoz és egyéb periodikákhoz is. Valamennyi felkínált file kutatható.
Lexis/Nexis: Jogi adatbázisokból álló kiterjedt gyűjteményén túlmenően hozzáférést tesz lehetővé más típusú adatbázisokhoz is. Rendelkezik kereskedelmi, pénzügyi és újság adatbázisokkal, amelyek jó forrásai lehetnek a nem szabadalmi publikációknak és céginformációknak. Hozzáférést biztosít speciális ipari újságokhoz és folyóiratokhoz is. A Lexis/Nexis rendszer valamennyi könyvtárában lehet keresést végezni. Bár léteznek olyan online-szolgáltatások, amelyek több nem-jogi forráshoz biztosítanak hozzáférési lehetőséget, a Lexis/Nexis mégis hasznosnak bizonyulhat egy technika állása felderítését végző kutató számára.
STN International: Díjköteles, online-keresési lehetőséget kínál, miáltal pontos, nagyon friss információt biztosít több mint 200 tudományos, műszaki és kereskedelmi adatbázisból.
National Science Foundation: Az Interneten az alábbi címen található: http://wwwnsf.gov. A kutató lehetőséget kap itt az NSF-publikációkban és az NSF-díjakat tartalmazó adatbázisban való keresésre. A technika állását felderíteni szándékozó kutató számára az igazán értékes információt itt az NSF-nek az általa odaítélt díjakra vonatkozó adatbázisának a tartalma jelenti. Ez a web-hely igazán olyan információt biztosít, ami a technika állására jellemző az adott szakterületen, amikor lehetővé teszi, hogy a kutató betekintést nyerjen azoknak a kutatási projekteknek a kivonataiba, amelyeket a legutóbbi időkben a National Science Foundation támogatott. Ez a hely tehát igen jó forrása a nagyon friss információknak.
Általános megfontolások az elvégzendő kutatással kapcsolatban
Ha felmerült bennünk annak igénye, hogy kifejlesztés előtt álló megoldásunk, piacra bevezetendő termékünk, eljárásunk vagy esetleg egy bennünket fenyegető bitorlási támadás kapcsán információkkal vértezzük fel magunkat a szellemi tulajdon területén létrejött ismeretanyag segítségével, azon túlmenően, hogy tisztában kell lennünk kutatásunk céljával, meg kell találnunk a kutatás elvégzésének optimális formáját is. Ez a kérdés magában foglalja annak eldöntését is, hogy magunk végezzük-e el a kutatást vagy megbízást adjunk erre valakinek. A megbízás is többirányú lehet, mivel a kereskedelmi alapon álló, tevékenységi körükön belül ezzel is foglalkozó cégeken túlmenően ilyen típusú feladatot szinte minden országban vállalnak az iparjogvédelmi hivatalok is vállalkozási tevékenységük részeként.