ÉVFORDULÓNAPTÁR
150 éve halt meg Kőszegi Mártony Károly (Sopron, 1783. 03. 12. - Brünn, 1848. 07. 21.), mérnök, táborszernagy.
Mint mélyépítéssel foglalkozó mérnök földnyomáskutatásaival tűnt ki. 1829-ben feltalálta a gázálarc ősét, lényegében egy fejre húzható bőrzsákot, amelybe sűrített levegőt vezettek, 1848-ban az MTA levelező tagjává választották, de ezt a megtiszteltetést nagymértékű elfoglaltságára hivatkozva visszautasította.
150 éve született Eötvös Loránd (Buda, 1848. 07. 27. - Budapest, 1919. 04.08.), fizikus, egyetemi tanár, akadémikus.
Eötvös József író fia. Egyetemi tanulmányait Heidelbergben végezte, ahol Kirchhof, Bunsen és Helmhotz tanítványa volt. 1870-ben szerzett doktorátust, 1871-től a pesti egyetemen a fizika magántanára, majd rendes tanára, 1878-ban a kísérleti fizikai tanszék vezetője lett. 1891-92-ben az egyetem rektora, 1889-1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 1894-95-ben vallás és közoktatási miniszter volt. Az 1871-es és 1880-as években a kapillaritást vizsgálta. Kidolgozta a róla elnevezett reflexiós módszert a felületi feszültség mérésére. Felismerte a folyadékok különböző hőfokon mért felületi feszültsége és a molekulasúly közötti összefüggést, amelyet Eötvös-törvénynek neveznek. A nehézségi erővel az 1880-as évek végén kezdett foglalkozni, a gravitációs térerősség változásainak mérésére szerkesztette meg világhírű torziós ingáját, amely voltaképp nem is inga, hanem egy fémszálra felfüggesztett vízszintes mérlegkar, egyik végén egy rögzített súllyal, a másikon egy húsz centiméter hosszú fémszálon lógó másik súllyal. A föld alatti tömegek az alsó súlyt maguk felé húzzák, eközben a felső, mérlegkart felfüggesztő fémszál megcsavarodik. A csavarodás mértéke arányos a nehézségi erő változásával. Első méréseit az egyetem épületében és pestlőrinci villájának kertjében végezte, majd 1891-ben a szabályos csonkakúp alakú Sághegyen próbálta ki találmányát. Kiszámította a hegy tömegét és annak gravitációs hatását, és műszerével ellenőrizte a számítást. Az ingát először 1906-ban egy budapesti kongresszuson ismertette a nemzetközi közvéleménnyel. E tanácskozáson hangzott el az a javaslat, amelynek nyomán a magyar kormány támogatásával létrejött az Eötvösről elnevezett Geofizikai Intézet. Módszerét földalatti alakulatok: gyűrődések, felboltozódások, hegységrögök kimutatására használta. Az ingával az első sikeres olajkutató méréseket 1915-ben végezték Egbell környékén, Morvaországban. Ezzel kezdődött a nyersanyagkutató fizika, amelynek két évtizeden át Eötvös ingája volt a fő műszere: a világ számos pontján alkalmazták. Találmányát nem szabadalmaztatta: azt akarta, hogy az emberiség közkincsévé váljon. 1908-ban Pekár Dezsővel és Fekete Jenővel együtt 0,00000002 relatív pontossággal igazolta, hogy a gravitációs erő független a tömeg anyagi minőségétől. Ez máig a magyar kísérleti fizika csúcsteljesítménye. Vizsgálatait a földmágnességre is kiterjesztette, e méréseihez műszereket szerkesztett. 1891-ben kezdeményezte a Mathematikai és Physikai Társulat megalakítását, melynek elnöke lett. 1895-ben létrehozta az édesapjáról elnevezett Eötvös-kollégiumot, amelynek első kurátora volt. Halálakor Einstein szerint a "a fizika egyik fejedelme szállt sírba". Halála után tanítványai továbbfejlesztették műszerét, amelyet azonban később kiszorított a graviméter. 1950 óta nevét viseli a budapesti Tudományegyetem.
135 éve született Henry Ford (Dearborn, 1863. 07. 30. - Debroit, 1947. 04. 07.), amerikai autógyáros, az amerikai autóipar úttörője.
Első gépkocsiját 1892-ben szerkesztette. 1903-ban ő alapította a világ egyik legnagyobb autógyárát, a Ford Motor Companyt, és annak első elnöke lett. A gyár az Egyesült Államok leghatalmasabb és egyedüli független vállalkozásává fejlődött. Legismertebb autója a híres T-modell, amelynek magyar konstruktőre volt, Galamb József személyében. Ford vezette be a gépkocsik sorozatgyártását és szabványosította a nagyobb szerelési egységek egyes alkatrészeit, valamint új beszerzési és munkaszervezési rendszert alkotott. Üzemeiben bevezette a dolgozók profitrészesedését, amely fokozta a termlékenységet és a minőség javításában való érdekeltséget, sőt egyes szakszervezeti vezetők a "fordizmus"-ban a szocializmus megvalósításának "amerikai út"-ját látták. Ő létesítette a Ford Alapítványt.
35 éve, 1963. 08. 20-án fejeződött be a villamosítás Magyarországon.
Aporligeten, a Szabolcs megyei kisközségben 1963. augusztus 20-án kigyulladt a villany, miután a helységet is bekapcsolták az országos villamosenergia-hálózatba. Ezzel Magyarországon befejeződött a falvak villamosítása.
70 éves a helikopter (1928. 09. 09.).
1928. szeptember 9-én emelkedett fel Kispest mellett az első pilóta irányította helikopter, amelynek konstruktőre és vezetője Asbóth Oszkár volt. Az AH-jelű "óriási szitakötő" nagy sebességet ért el, majd képes volt hosszú ideig egy helyben lebegni, s a pilóta irányításával tetszőleges irányban haladni.
105 éve született Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. 09. 16. - Woodshole, 1986. 10. 22.), Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus.
1928-1945 között a szegedi tudományegyetem professzoraként elsőként izolált paprikából C-vitamint. Ezért - eddig is még egyetlen Magyarországon dolgozó tudósként - 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". A II. világháború idején jelentős szerepet játszott a különbéke-törekvésekben. 1945-1947-ben a budapesti tudományegyetem tanára volt. 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol kutatásait a Voods Hole-i tengerbiológiai intézet kutatólaboratóriumában folytatta. Fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izom-biokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt. 1987-től nevét viseli a szegedi Orvostudományi Egyetem.
85 éve halt meg Rudolf Diesel (Párizs, 1858. 03. 18. - La Manche csatorna, 1913. 09. 29.), német gépészmérnök, a róla elnevezett belső égésű motor feltalálója.
1880-tól a Linde-cég párizsi cégénél dolgozott. Ideje jó részét egy cél elérésének szentelte: belső égésű motort akart építeni. Egy ideig egy ammónia üzemanyagú expanziós géppel kísérletezett. 1890-ben azután - ez évben kapott új posztot a Linde-cégnél Berlinben - eljutott a dízelmotor gondolatához. 1892-ben német fejlesztési szabadalmat kapott, s a következő évben Egy racionális gőzgép elmélete és konstrukciója címmel közreadta motorjának leírását. Ezután német cégek támogatásával egyre sikeresebb modelleket épített, és 1897-ben bemutatott egy 25 lóerős, négyütemű motort, amelynek egyetlen, függőleges hengere volt. Motorjának jó hatásfoka és viszonylag egyszerű felépítése azonnali piaci sikert aratott, és a jogdíjakból Diesel nagy vagyont szerzett. Furcsa körülmények között halt meg: a La Manche csatornán minden valószínűség szerint vízbe esett a Londonba tartó Dresden postagőzös fedélzetéről és a tengerbe fulladt.