Jegyzet
1 Lásd például Tanksley és McCouch: Seed Banks and Molecular Maps: Unlocking Genetic Potential from the Wild (Magbankok és molekuláris térképek: feltárt genetikai potenciál a vadonból), Science 277, 1063 (1997. augusztus 22.).
2 Az 1985-ben rendelkezésre álló statisztikák feltárták, hogy világszerte mintegy 53 milliárd amerikai dollárt költöttek növényekből extrahált vagy származtatott szabad forgalmú gyógyszerekre; 1990-ben csak az Amerikai Egyesült Államokban 15,5 milliárdra becsülik azt az összeget, amelyet az ilyen gyógyszerekre költöttek. Lásd Reid: The Economic Realities of Biodiversity (A biológiai sokféleség gazdasági realitásai), Issues in Science and Technology, 1993/94 tél, a 49. oldalnál.
3 Pimm/Russel/Gittelman/Brooks szerint: The Future of Biodiversity (A biológiai sokféleség jövője), Science 269, 347 (1995. július 21.); lásd még: World Resources Institute (WRI), The World Conservation Union (IURN) és United Nations Environment Programme (UNEP): Global Biodiversity Strategy (Globális stratégia a biológiai sokféleséghez, Baltimore (1992), 7. oldal; Ziswiler: Die Biologie des Verschwindens (Az eltűnés biológiája), Universitas 6/1993, 575. oldal. A fejlettség jelenlegi helyzetének főbb okaival kapcsolatban lásd az OECD elemzését: Saving Biological Diversity (A biológiai sokféleség megóvása), Economic Incentives, Paris 43. oldal (1996); Pimm/Lawton: Planning for Biodiversity (A biológiai sokféleség tervgazdálkodása), Science 279, 2068 (1998. március 27.).
4 Lásd Eisner: Prospecting for Nature´s Chemical Reaches (A természet kémiai megközelítésének távlatai), Issues in Science and Technology, 1989/90 tél, 31. oldal; Alper: Drug Discovery on the Assembly Line (Gyógyszer felfedezés futószalagon), Science 264 , 1399 (1994. június 3.); Flam: Chemical Prospecting Scour the Seas for Promising Drugs (A kémiai kutatás feltárja a tengereket ígéretes gyógyszerekért), Science 266, 1324 (1994 november 15.), Tanksley és McCouch: Science 277, 163 (1997. augusztus 22.).
5 Az ide vonatkozó erőfeszítésekkel kapcsolatban lásd például: a 3. sz. jegyzetben idézett Global Biodiversity Strategy című szakirodalmat és az alábbi szakirodalmat: World Resources Institute: National Biodiversity Planning (A biológiai sokféleség nemzeti tervgazdálkodása), Baltimore (1995).
6 Lásd Plucknett/Smith/Williams/Anishety: Gene Banks and the World Food (Génbankok és a világ élelmezése), Princeton (1987).
7 Lásd Board on Agriculture, National Research Council (kiadó): Managing Global Genetic Resources-Agricultural Crop Issues and Policies (A globális genetikai források kezelése - a mezőgazdasági termelés kérdései és politikája), Washington D.C. 1993, 117. oldal; van Jarsveld/Freitag és munkatársaik: Biodiversity Assessment and Conservation Strategies (Értékelési és megőrzési stratégiák a biológiai sokféleséghez), Science 279, 2106 (1998. március 27.). Az OECD országok biológiai sokféleséggel foglalkozó politikájának javítására tett erőfeszítéseivel kapcsolatban lásd a 3. sz. jegyzetben idézett munka (OECD, Saving Biological Diversity) 67. oldalát.
8 Lásd Raven és Wilson: A Fifty Year Plan for Biodiversity Surveys (Ötvenéves terv a biológiai sokféleség felméréséhez), Science 258, 1099 (1992. november 13.); több fajta megoszlásával, pusztulási sebességével és a megőrzésével kapcsolatos erőfeszítések ügyében lásd az alábbi közleményt: Reaka-Kudla/D.E. Wilson/E.O. Wilson (szerkesztők): Biodiversity II, Understanding and Protecting our Biological Resources (Biológiai forrásaink megértése és megóvása), Washington D. C. (1997).
9 Lásd a 3. sz. jegyzetben idézett Global Biodiversity Strategy című kiadvány 1. oldalát.
10 Crespi/Straus: Intellectual Property - Technology Transfer and Genetic Resources (Szellemi tulajdon - technológiaátvitel és genetikai források), An OECD Survey of Current Practices and Policies, Párizs (1996), 15. oldal. Edward O. Wilson szerint ,,a biológiai sokféleség úgy határozható meg, mint az összes örökletes változat a szerveződés minden szintjén, egy egyedi helyi populácón vagy fajtán belül levő géntől a fajtákig, amelyek a helyi biológiai közösség egészét vagy részét alkotják, és végül magukig a biológiai közösségekig, amelyek a világ sokrétű ökoszisztémájának élő részeit alkotják (lásd a 8. sz. jegyzetben említett Biodiversity II. 1. oldalát).
11 Crespi/Straus: a 10. sz. jegyzetben idézett munka, 16. oldal.
12 Az Egyesült Nemzetek Bizottságának 1994. évi beszámolója - ,,Conserving Indigenous Knowledge: Integrating two Systems of Innovation" (A belső ismeretek megőrzése: az innováció két rendszerének integrációja) - szerint a harmadik világ veszteségei a biológiai kalózkodás (biopiracy) miatt egy évben 5,4 milliárd dollárra becsülhetők. Ezzel kapcsolatban lásd még Williams: Bio-Piracy´s Costs Third World US $ 5,4 Bn. a Year (A biológiai kalózkodás a harmadik világnak 5,4 milliárd dollárjába kerül egy évben), Financial Times, 1994. október 28. 5. oldal. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ez a tapasztalat nem korlátozódik csak a Dél genetikai forrásainak gazdáira. Mint ismeretes, a Taq polimerázt, amely nélkülözhetetlen a polimeráz láncreakcióban (PCR), egy Yellowstone-i hévízi mikroorganizmusban találták meg. Miközben a Cetus cég, majd később a Hoffman-La Roche cég, amely megvásárolta a Cetus céget, százmilliós nagyságrendű hasznot szerzett, a Yellowstone Nemzeti Park semmit sem látott ebből a váratlan szerencséből. Ezzel kapcsolatban lásd Pennisi: Lawsuit Target Yellowstone Bug Deal (Jogvita a Yellowstone-nal kapcsolatos piszkos ügyletről), Science 279, 1624 (1998. március 13.).
13 Úgy becsülhető, hogy az amerikai szója és gabona értéke például mintegy évi 3 milliárd amerikai dollár növekedésen ment át az elmúlt hatvan évben a biológiai sokféleség kiaknázásának köszönhetően (fajtakeresztezésekkel), lásd Jenks: The Convention on Biological Diversity - An Efficient Framework for the Preservation of Life on Earth? (A Biológiai Sokféleség Egyezménye - hatékony keret az élet megőrzésére a Földön?) Nortwest Journal of Int. Law & Bussines 15 636. oldal, a 645. oldalnál (1995). Az ilyen előnyökre további példákat ad Odek: Bio-Piracy: Creating Proprietary Rights in Plant Genetic Resources (Biológiai kalózkodás: tulajdonjogok létrehozása a növénygenetikai forrásokban, J. Intell. Prop. L. 2, 141. oldal, a 145. oldalnál (1994).
14 Lásd Mooney: The Law of the Seed (A magok törvénye) Another Development and Plant Genetic Resources, Development Dialogue 1. oldal (1983); Plucknett és munkatársai: a 6. sz. jegyzetben idézett közlemény; Straus: Plant Biotechnology, Industrial Property and Plant Genetic Resources (Növényi biotechnológia, ipari tulajdon és növénygenetikai források), Intellectual Property in Asia and the Pacific 21, 21 (1998 március-június); Odek: J. Intell. Prop. L. 2, 141 (1994); Römpczyk: Biopolitik - Der Reichtum des Südens gegen Technik und Kapital des Nordens (Biopolitika - a Dél bősége az Észak technikájával és tőkéjével szemben), Baden-Baden, 18. oldal (1998).
15 Beszámoló a FAO Tanács üléséről, az Egyesült Nemzetek kiadványa (U.N.Doc. C 84/REP, 1983).
16 A ,,közös örökség" koncepciójának történetével és az ezt körülvevő vitával kapcsolatban lásd Baslar: The Concept of the Common Heritage of Mankind in Interational Law (Az emberiség közös örökségének koncepciója a nemzetközi jogban), The Hague/Boston/London, 9. és 307. oldal (1998); Lerch: Verfügungsrechte und biologische Vielfalt (Rendelkezési jog és biológiai sokféleség), Marburg, 91. oldal (1996).
17 Lásd Sedjo: Property Rights, Genetic Resources and Biotechnological Change (Tulajdonjog, genetikai források és biotechnológiai változások), Journal of Law & Economics 35, 199. oldal, a 202. oldalnál további referenciákkal.
18 4/89 számú határozat (1989. november 29.), és 3/91 számú határozat (1991. november 25.), amely a FAO International Undertaking on Plant Genetic Resources (Nemzetközi Kötelezettség a Növénygenetikai Forrásokról) I. és III. függelékeként jelent meg, FAO Doc. CPGR/93/Inf. 2 (1993. március). Ezekkel a fejleményekkel kapcsolatban lásd még Odek: J. Intell. Prop. L. 2, 150 (1994).
19 Hatályba lépett 1993. december 28-án. Azóta több, mint 160 állam ratifikálta a CBD-t (lásd Römpczyk: a 14. sz. jegyzetben idézett közlemény, 19. oldal).
20 Lásd Sedjo: Journal of Law & Economics 35, 201, a 208. oldalnál (1992).
21 A CBD eredetével és történelmével kapcsolatban lásd Glowka és munkatársai: A Guide to the Convention on Biological Diversity (Útmutató a Biológiai Sokféleség Egyezményéről), IUCN, Gland and Cambridge (1994), 2. oldal; Tinker: Introduction to Biological Diversity: Law, Institutions and Science (Bevezetés a biológiai sokféleségbe: jog, intézmények és tudomány) Buffalo Journal of International Law 1, 1. oldal, a 10. oldalnál (1994 tavasz).
22 Meg kell jegyeznünk, hogy a FAO Nemzetközi Kötelezettség a Növénygenetikai Forrásokról (1983) nemkötelező intézmény maradt, ami a genetikai források szabályozását illeti (lásd Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzetben idézett közlemény, 5. oldal; Römpczyk: a 14. sz. jegyzetben idézett közlemény, 23. oldal).
23 A preambulum 3. §-a a következőképpen szól: ,,Megerősítve, hogy a biológiai sokféleség az emberiség közös aggodalma". Az emberiség közös koncepciójának fogalmával kapcsolatban lásd Baslar: a 16. sz. jegyzetben idézett közlemény, 294. és 314. oldal.
24 Lásd Straus: The Rio Biodiversity Convetion and Intellectual Property (A riói Biológiai Sokféleség Egyezménye és a szellemi tulajdon), IIC 24, 602. oldal, a 605. oldalnál (1993).
25 Lásd Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzetben idézett közlemény, 3. oldal; Tinker: Buffalo Journal of International Law 1, 13 (1994 tavasz); Jenks: Northwest Journal of Int. Law & Business 15, 650 (1995).
26 További részletekkel kapcsolatban lásd Glowka: a 21. sz. jegyzetben idézett közlemény, 26. oldal.
27 Lásd az UNEP/CBD/COP 2/13 számú dokumentumot (1995. október 5, No. 9).
28 A CBC Szerződő Feleinek Konferenciája (Conference of the Parties to the Convention on Biological Diversity, a továbbiakban COP) II/11 számú döntésével újra megerősítette, hogy az emberi genetikai források nem tartoznak a CBD keretébe (lásd az UNEP/CBD/COP/3/20 dokumentumot, 1996. október 5. No. 38).
29 Tinker: Buffalo Journal of International Law 1, 16 (1994 tavasz).
30 Az Egyesült Államokban például a nemzeti parkok láthatólag gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat területükön elhelyezkedő genetikai forrásaik felett (lásd Pennisi: Science 279, 1624, 1998. március 13.).
31 Lásd Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzet alatti közlemény, 76. és 80. oldal.
32 Lásd az UNEP/CBD/COP/3/20 számú dokumentumot (1996. október 5.), No. 41-44; Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzet alatti közlemény 77. és 79. oldal.
33 A feltételek kölcsönösen elfogadottak akkor, ha azokat minden oldalról jóváhagyták. Lásd az UNEP/CBD/COP/3/20 számú dokumentumot (1996. október 5.) No. 46-50; Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzet alatti közlemény, 80. oldal.
34 Hendrickx/Koester/Prip: The Convention on Biological Diversity - Access to Genetic Resources: A Legal Analyses (A Biológiai Sokféleség Egyezménye - hozzáférés a genetikai forrásokhoz: jogi elemzés), Environmental Law and Policy 23, 250 (1993), idézik Glowka és munkatársai a 21. sz. jegyzetben említett közleményben, 81. oldal.
35 További részletekkel kapcsolatban lásd Glowka és munkatársai: 21. sz. jegyzetben idézett közlemény, 80. oldal.
36 Lásd Pennisi: Brazil Wants Cut of its Biological Bounty (Brazília el akarja herdálni biológiai gazdagságát), Science 279, 1445 (1998. március).
37 Lásd például Straus: IIC 24, 607 (1993); Burk/ Barovsky/Monroy: Biodiversity and Biotechnology (Biológiai sokféleség és biotechnológia), Science 260, 1900 (1993. június 25.).
38 Ezzel összefüggésben meg kell jegyeznünk, hogy a modern biotechnológiai technikák, mint például klónozás differenciált szomatikus sejtekből, nemcsak megoldást nyújtanak a genetikai források megőrzésére és fenntartható alkalmazására, hanem az előre látható jövőben elvezethetnek akár elveszett élőlények újraélesztéséhez is. Amint arról beszámoltak, 1500 történelem előtti mikroorganizmust élesztettek már fel, amelyek borostyántömbökben őrződtek meg (lásd Rohrbaugh: The Patenting of Extinct Organisms: Revival of Lost Arts (Megszűnt organizmusok szabadalmazása: elveszett élőlények újraélesztése), AIPLA Q. J. 25, 371. oldal, a 373. oldalnál (1997 nyár)). Lásd még Cohen: Can Cloning Help Save Beleaguered Species (A klónozás segíthet megóvni az ostromlott fajtákat), Science 276, 1329 (1997. május 30.).
39 Lásd Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzetben idézett közlemény, 84. oldal.
40 A ,,vagy megkönnyíteni" kifejezés világossá teszi, hogy a CBD szerint a szerződő felek nincsenek arra kötelezve, hogy parancsot adjanak magánszektoruknak a technológia átvitelére (Tinker, Buffalo Journal of International Law 1, a 18. oldalnál (1994 tavasz), amelyben a szerzőnek láthatóan bizonyos kételyei vannak ennek a kikötésnek az értelmezésével kapcsolatban). Bármely olyan értelmezés, amely szerint a szerződő feleket egyenesen kényszeríteni lehetne a hozzáférés biztosítására a magántulajdonú technológiákhoz, éles ellentétben lenne a piacorientált jogi rendszereket irányító elvekkel.
41 Lásd Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzetben idézett közlemény, 86. oldal; és az UNEP/CBD/COP/3/23 számú dokumentum (1996. október 5.), 34. oldal.
42 Lásd az alábbi beszámolót: ,,PTO, Biotech Group Explains Objections to Earth´s Biodiversity Treaty" (Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala Biotechnológiai csoportja megmagyarázza az ellenvetéseit a Föld Biológiai Sokfélesége Egyezményével kapcsolatban), PTCJ 44, 120-121 (1992. november).
43 Madeleine Albright, aki akkor az Egyesült Államok állandó képviselője volt az Egyesült Nemzeteknél, és Timothy Wirth, a Külügyminisztérium tanácsadója által kibocsátott közlemény, amely megtalálható az alábbi irodalmi helyen: Amerikadienst No. 23 (1993. június 9.), 1. oldal.
44 Lásd például Hathaway: Yes: A Threat to Property Rights (Igen! - fenyegetés a tulajdonjogokra), ABA Journal 42, (1992 szeptember); Hackett: No: A Competitive Disadvantage (Nem! - ez versenyhátrány!), ABA Journal 43 (1992. szeptember).
45 <%1>A CBD 16(5) cikkelye úgy értelmezhető, mint utalás további párbeszéd-<%3>re a szellemi tulajdonjogok hatásáról a technológiaátvitelre (lásd Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzetben idézett közlemény, a 91. oldalnál).
46 A további részletekkel kapcsolatban lásd Straus: Implications of the TRIPS Agreement in the Field of Patent Law (A TRIPS Egyezmény jelentősége a szabadalmi törvény területén), In: Beier és Schricker (szerkesztők): From GATT to TRIPS - The Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, Weinheim (1996), 160. oldal; Correa: The GATT Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights: New Standards for Patent Protection (A GATT szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezménye: új kívánalmak a szabadalmi oltalomhoz), EIPR (1994), 327. oldal, a 328. oldalnál.
47 Lásd a 46. sz. jegyzetnél idézett közleményeket, Straus: 185. oldal; Correa: EIPR, 328 (1994).
48 Lásd Straus: Genpatente - Rechtliche, ethische, wissenschafts- und entwicklungpolitische Fragen (Génszabadalmak - jogi, etikai, tudomány- és fejlesztéspolitikai kérdések), Basel és Frankfurt (1997), 56. oldal.
49 Lásd Straus: a 46. sz. jegyzetben idézett közlemény, 46. oldal; Correa: EIPR, 329 (1994).
50 Ezzel kapcsolatos Correa érvelése: Implementing the TRIPS Agreement in the Patents Field-Options for Developing Countries (A TRIPS Egyezmény megvalósítása a szabadalmak terén - opciók a fejlődő országoknak), Journal of World Intellectual Property, 1, 75. oldal, a 79. oldalnál (1998); és az Egyesült Nemzetek Konferenciája a Kereskedelemről és Fejlesztésről (United Nations Conference, on Trade and Development, UNCTAD), titkársága tanulmányának érvelése (amely tanulmány Correa/Maskus/Reichman/Ullrich közreműködésével készült): The TRIPS Agreement and Developing Countries (A TRIPS Egyezmény és a fejlődő országok), Genf (1996), No. 145, a 34. oldalon; ebben azt magyarázzák, hogy mivel a TRIPS Egyezmény ténylegesen nem tartalmazza a ,,találmány" meghatározását, a hazai törvénykezés kizárhatja a ,,természetben megtalálható anyagok" oltalmát, ide értve a sejteket és szubcelluláris komponenseket (például géneket). Az UNCTAD tanulmány szerzőinek azonban vannak kételyeik saját értelmezésükben, amely az előző §-ban található észrevételekben mutatkozik meg, ahol a következők olvashatók: ,,A TRIPS Egyezmény követőinek azonban általában szabadalmi oltalmat kell biztosítaniuk mikroorganizmusokra és ,,nem-biológiai és mikrobiológiai eljárásokra" annak a kétségtelen premisszának az alapján, hogy a mikroorganizmusok és a mikrobiológiai eljárások szabadalmazása nem vonja maga után az élő természet oltalmát" (ugyanott, No. 144). Ezzel összefüggésben tudomásul kell venni - anélkül, hogy itt mód lenne részletesebb vizsgálatra -, hogy a természet termékeinek szabadalmazásához igényelt speciális követelmények eltérőek lehetnek a WTO-tagországok nemzeti törvényeiben és joggyakorlatában (lásd ezzel a kérdéssel kapcsolatban például Kadidal: Plants, Poverty, and Pharmaceutical Patents (Növények, szegénység és gyógyszerszabadalmak), Yale Law Journal 103, 223. oldal, a 237. oldalnál (1993)).
51 Erről a latin-amerikai törvénykezésről Correa számol be ugyanitt, aki láthatóan azon a véleményen van, hogy az ilyen kizárások nincsenek ellentmondásban a TRIPS Egyezmény kötelezettségeivel.
52 A 31(b) cikkely csak a ,,nemzeti érdekű sürgősség" esetében vagy ,,rendkívüli sürgősség más körülményei" esetében biztosít kivételt. Az ilyen esetekben is kell azonban értesíteni a jogosultat ,,mihelyt ez ésszerűen megvalósítható".
53 A TRIPS Egyezmény kényszerengedélyre vonatkozó szabályaival kapcsolatban további részletek találhatók: Straus: a 46. sz. jegyzetben idézett közlemény, 202. oldal.
54 Lásd Glowka és munkatársai: a 21. sz. jegyzetben idézett közlemény, 1. oldal.
55 Törvényjavaslat a brazíliai biológiai sokféleség hozzáféréséről (Draft Bill of Law on Access to Brazilian Biodiversity) No. 306 (lásd UNEP/CBD/COP/3/20 számú dokumentumot, 1996. október 5., No. 16).
56 Lásd az UNEP/CBD/COP/3/20 számú dokumentumot, 1996. október 5., No. 17).
57 Állami szinten Nyugat-Ausztrália már jóváhagyta a Megőrzés és Földkezelés (Conservation and Land Management (CALM)) módosított törvényét (1993). E szerint a törvény szerint például a CALM megfelelő részlege felhatalmazást kapott arra, hogy kizárólagos egyezményeket kössön a flóra kereskedelmi hasznosításáról. 1994 májusában Ausztrália létrehozott egy szövetségi állami munkacsoportot (Commonwealth-State Working Party (CSWP)) a biológiai források hozzáférésével kapcsolatban abból a célból, hogy nemzeti szinten ellentmondások nélküli megközelítést fejlesszen ki Ausztrália biológia forrásainak (beleértve a genetikai forrásokat is) kezelésére és irányítására (lásd a UNEP/CBD/COP/3/20 számú dokumentumot, No. 18-20). A hozzáférési és haszonmegosztási kérdés Ausztráliában és Új-Zélandban különösen bonyolult a bennszülött népesség speciális jogai miatt, amelyet nemzeti törvények vagy szerződések hoztak létre. Lásd Robertson és Calhoun: Treaty on Biological Diversity: Ownership Issues and Access to Genetic Materials in New Zealand (Biológiai Sokféleség Egyezménye: tulajdonjogi kérdések és hozzáférés a genetikai anyagokhoz Új-Zélandban), EIPR (1995), 219. oldal; Blakeney: Bioprospecting and the Protection of Traditional Medical Knowledge of Indigenous Peoples: An Australian Perspective (Biológiai kilátások és a bennszülöttek hagyományos orvosi ismereteinek oltalma: az ausztrál perspektíva), EIPR (1997), 298. oldal. Azt is meg kell jegyezünk, hogy a bennszülöttek kulturális és szellemi tulajdonának kérdését több éve tárgyalják egyetemes szinten az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsában (United Nations Economic and Social Council) ennél sokkal szélesebb összefüggésben, amelyet itt nem tudunk megfelelően ismertetni; itt például az orvosi kutatás és a biológiai kilátások csak egy a sok kérdés közül (lásd például az Egyesült Nemzetek E/CN.4/Sub.2/1993/28 számú dokumentumát, 1993. július 28., elsősorban a No. 90-et).
58 Lásd az UNEP/CBD/COP/2/13 számú dokumentumot (1995. október 6.), No.16. és az UNEP/CBD/COP/3/20 számú dokumentumot (1996. október 5.), No. 11-12.
59 További részletekkel kapcsolatban lásd az UNEP/CBD/ COP/3/20 számú dokumentumot (1996. október 5.), No. 13-15. Említést kell tenni itt arról a tényről is, hogy például Gambia az 1994. évi nemzeti környezeti tevékenységi törvényével (13/94. számú törvény) és Kamerun az 1994. évi 94/01. számú törvényével létrehozta azt a jogi alapot, amellyel a genetikai forrásokhoz való hozzáférést szabályozni lehet. Mindkét ország elfogadta azt az alapelvet, hogy a genetikai források az államhoz tartoznak, és senki sem aknázhatja ki ezeket tudományos, kereskedelmi vagy kulturális célokra felhatalmazás nélkül (lásd az UNEP/CBO/COP/2/13 számú dokumentumot, No. 18).
60 Lásd Straus: IIC 24, 614 (1993); ugyanez másutt: Biotechnology and Intellectual Property (Biotechnológia és szellemi tulajdon), In: Rehm és Reed, Pühler és Stadler közreműködésével (szerkesztők): Biotechnology, második, teljesen átdolgozott kiadás, 12. kötet: Legal, Economic and Ethical Dimensions (Jogi, gazdasági és etikai dimenziók), kötetszerkesztő: Brauer, Weinheim/New York/Basel/Cambridge/Tokio (1995), 281. oldal, a 296. oldalnál; Kadidal: Yale Law Journal 103, 243 (1993); Sedjo: Journal of Law & Economics 35, 211 (1992. április).
61 Lásd Sedjo: fentebb idézett hely; Lerch: a 16. sz. jegyzetben idézett közlemény, 195. oldal (No. 11).
62 Ezt Watal javasolja: The TRIPS Agreement and Developing Countries - Strong, Weak or Balanced Protection? (A TRIPS Egyezmény és a fejlődő országok - erős, gyenge vagy kiegyensúlyozott oltalom?), The Journal of World Intellectual Property, 281. oldal, a 292. oldalnál (1998). Watal amellett érvel, hogy ezeknek az előírásoknak benne kellene lenniük a TRIPS Egyezményben.
63 Lásd a közleményt a Tanács érveléséről: O. J. EC No. C 110/26 (a 29. oldalon, No. 25) (1998. április 8.) és ennek Sterckx által kifejtett kritikáját: Some Ethically Problematic Aspects of the Proposal for a Directive on the Legal Protection of Biotechonogical Inventions (A biotechnológiai találmányok jogi oltalmára vonatkozó irányelv javaslatának néhány etikailag kérdéses szempontja), EIPR 123 (1998): a szerző kijelenti, hogy az Európai Parlament által javasolt módosítások szükségesek lennének ,,abból a célból, hogy az EU tagállamainak szabadalmi törvényei összhangban legyenek" a CBD 16(5) cikkelyével, nevezetesen biztosítsák, hogy ezek a törvények támogassák a CBD célkitűzéseit és ne ütközzenek ezekbe.
64 98/44/EC irányelv a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról, (1998. július 6.), O.J. EC L. 213/13.
65 Az Irányelv nem hagy kétséget afelől, hogy ,,a biológiai anyagok, amelyeket természetes környezetükből izoláltak vagy valamely technikai folyamat segítségével termeltek, találmány tárgyai lehetnek még akkor is, ha ezek korábban előfordultak a természetben" [3(2) cikkely]. Az 5(2) cikkely, amely az emberi test elemeinek, beleértve a DNS szekvenciákat, szabadalmazására vonatkozik még speciálisabb, és kijelenti, hogy ez igaz akkor is, ha a szóban forgó szerkezet ,,azonos a természetes elem szerkezetével".
66 Egyszerűsítési okokból ennek gyakorlatáról csak egy referenciát adunk meg: Correa: Journal of World Intellectual Property 1, a 76. oldalnál (1998), amelyben további referenciák találhatók.
67 Lásd feljebb az 50. és 51. sz. jegyzetet.
68 Lásd Correa: Journal of World Intellectual Property 1, a 82. oldalnál (1998), amely közlemény beszámol egy indiai intézet programjának beindításáról mintegy 500 gyógynövény elemzésére abból a célból, hogy az információt CD-ROM-on elhelyezze és a köz számára hozzáférhetővé tegye (lásd ugyanerről a 16. lábjegyzetet is).
69 Nem mehetünk el azonban az Egyesült Államok szabadalmi törvénye (elsősorban a 102. fejezet újdonsági előírásai) szabadalmazási követelményeinek sajátosságai mellett, amelyek nincsenek teljesen összhangban a legtöbb más ország szabadalmi törvényének hasonló előírásaival. Az indiai miatyánkcserjéből kivont vegyi anyagokra az Amerikai Egyesült Államokban megadott szabadalmakkal kapcsolatban valóságos ,,miatyánkcserje-paranoia" alakult ki Indiában. Tényként kell azonban elfogadni, hogy amíg ezek a különbségek léteznek, ezeket is figyelembe kell venni a szolgáltató országok előnyeinek érvényesítésével összefüggésben; ez a helyzet azonban bizonyos mértékig rossz hírbe keveri a szellemi tulajdon oltalmi rendszerét és ennek alapjául szolgáló elveit, és ennek megfelelően ezeknek a különbségeknek el kell tűnniük a szabadalmi törvények további harmonizálása során. További részletekkel kapcsolatban lásd Kadidal: Subject-Matter Imperialism? Biodiversity, Foreign Prior Art and the Neem Patent Controversy (Imperializmus a szabadalmak tárgyában? Biológiai sokféleség, a technika állása külföldön, és a vita a miatyánkcserje szabadalommal kapcsolatban), IDEA 37, 371 (1996/97). Lásd még Wolfgang: Patents on Native Technology Challenged (Kétségbevont szabadalmak ősi, természetes technológiákról), Science 269, 1506 (1995. szeptember 15.).
70 Ezt a szempontot különösen hangsúlyozza Eisner: Issues in Science and Technology (A tudomány és technológia kérdései), 1989/90, 31. oldal. Lásd még Rosenthal munkáját is: Equitable Sharing of Biodiversity Benefits: Agreements on Genetic Resources (A biológiai sokféleség hasznainak méltányos megosztása: egyezmény a genetikai forrásokról), In: OECD Proceedings: ,,Investing Biological Diversity", The Cairns Conference, Párizs (1997), 253. oldal, a 257. oldalnál.
71 A bennszülött közösségeknek jutó hasznot ebben az összefüggésben legalábbis részben úgy lehet értelmezni, mint a növénygenetikai források megőrzéséhez, javításához és rendelkezésre bocsátásához a múltban, jelenben és a jövőben végzett hozzájárulásukból eredő jogaik mikrogazdasági elismerését. Ez azonban nem teljesen oldja meg a ,,gazdálkodói jogok" (farmer´s right) koncepciójának kérdését, amelyet a FAO úgy határozott meg, mint a gazdálkodóknak a növénygenetikai források megőrzésében, javításában és rendelkezésre bocsátásában végzett múltbeli, jelenbeli és jövőbeli hozzájárulásából kialakult jogait. Ez különösen azoknál a forrásoknál érvényes, amelyek az eredet/sokféleség kérdéseinek középpontjában állnak. Ezek a jogok a FAO felfogása szerint átszállnak a nemzetközi közösségre, mint a gazdálkodók jelen és jövő generációinak letéteményesére abból a célból, hogy teljes hasznot biztosítsanak a gazdálkodóknak, és támogassák hozzájárulásuk folyamatosságát, valamint a nemzetközi kötelezettségek általános céljainak megvalósítását [lásd a CPGR/93/Inf.2. számú FAO dokumentumhoz (1993. március) szerkesztett II. Függelék (1998. november 19.) 5/89 határozatát]. Bár ennek a közleménynek a kereteit meghaladja a gazdálkodói jogok kérdésének megtárgyalása, meg kell jegyeznünk, hogy több javaslatot tettek már az ilyen jogok gyakorlati elismerésére, ezek egyikében azt javasolva, hogy hozzanak létre olyan alaptőkét, amely megfelelő ügyrend segítségével mintegy 1,5 milliárd amerikai dollár mennyiségű évi pénzmennyiséget szolgáltatna [lásd a CPGR/94/WG9/4 számú FAO dokumentumot (1994. február), No. 40 és 12. sz. jegyzetet].
72 Lásd Science 256, 1142 (1992. május 22.). Lásd még Stone: The Biodiversity Treaty: Pandora´s Box or Fair Deal? (A Biológiai Sokféleség Egyezménye: Pandora szelencéje, vagy tisztességes megállapodás?), Science 256, 1624 (1992 június 19); ennek az egyezménynek a történetével kapcsolatban lásd Haeussler: International Cooperation (Nemzetközi Együttműködés), In: The Use of Biodiversity for Sustainable Development: Investigation of Bioactive Products and Their Commercial Applications, szerkesztő: Seidl, Brazilia/Rio de Janeiro (1994), 71. oldal.
73 További részletekkel kapcsolatban lásd Eisner: Proceedings of the American Philosophical Society 138, 385 (1994); és Rosenthal: a 71. sz. jegyzetnél idézett közlemény.
74 Thomas Eisner, a Cornell University, Ithaca, New York, professzora javasolta, hogy létesüljön egy speciális ,,biotikus alap" mintegy 250 millió USD-vel. Ezt részben a genetikai források kereskedelmi, szabadalmilag oltalmazott alkalmazásából származó bevételből kellene fedezni. A részletekkel kapcsolatban lásd Eisner: Proceedings of the American Philosophical Society 138, 388 (1994).
Fordította: Dr. Szarka Ernő