Szimon Tivadarné
Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának két döntése
Az 1996. január 1-je óta
hatályos szabadalmi törvény - az 1995. évi XXXIII.
törvény, Szt. - a szabadalmazhatóság
feltételeit és az oltalom terjedelmének
meghatározására irányadó szabályokat
az Európai Szabadalmi Egyezménnyel összhangban
állapítja meg. Ezért érdemes figyelemmel
követni az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Műszaki
Fellebbezési Tanácsának (Technical Board of Appeal)
döntéseit. Ezeknek a döntéseknek az ismerete
elősegítheti, hogy az Szt. szerinti joggyakorlat is
kellőképpen harmonizáljon az EPO joggyakorlatával.
Ez az Európai Szabadalmi Egyezményhez való
csatlakozás előkészületei miatt is
lényeges.
Itt két kémiai tárgyú döntést
ismertetünk, mindkettő olyan joggyakorlati
problémákat vet fel, amelyekkel a szabadalmi bejelentések
elbírálása során nap mint nap találkozunk. A
T 939/92 számú döntés az olyan igénypontok
kérdésével foglalkozik, amelyek igen nagy
számú, egy általános képletbe foglalt
vegyületre vonatkoznak. A T 335/95 számú döntés
a ,,kis szénatomszámú" kifejezés igényponti
alkalmazásával kapcsolatos.
A T 939/92 számú döntés /AgrEvo
Az AgrEvo (0 246 749 számon
közzétett) bejelentését a vizsgálati
osztály elutasította, az Európai Szabadalmi
Egyezmény 84. cikkelyére hivatkozva. A bejelentő
fellebbezése után a Tanács az elutasító
döntést helybenhagyta, de az elutasítás
jogalapjaként az Egyezmény 56. cikkelyét jelölte meg.
A döntés azért is érdekes, mert értelmezi az
Egyezmény 84. cikelyét, amely előírja:
,,Az igénypontoknak tartalmazniuk kell azt a tárgykört,
amelyre az oltalmat kérik. Világosnak, tömörnek
és leírással alátámasztottnak kell
lenniük."
A döntés az indokolatlanul nagy oltalmi körű
igénypontok kérdésével foglalkozik. Ilyen
igénypontok leggyakrabban a kémia területén fordulnak
elő, amikor vegyületek egy csoportjára igényelnek
oltalmat, és ezt egy általános képlettel
jellemzik.
A bejelentés herbicid hatású
triazolszármazékokra vonatkozott, amelyet a bejelentő egy
általános képlettel jellemzett. A képletben
szereplő R3-mal jelölt helyettesítőt a
bejelentő ,,helyettesített fenilcsoport"-ként
definiálta. Az igénypontokban a bejelentő a
vegyületeket herbicid hatású vegyületekként
igényelte.
A vizsgálati osztály a bejelentést elutasította,
azzal érvelve, hogy az nem felel meg a 84. cikkely
követelményeinek, mivel az igénypont ,,nem világos",
mert nem lehet tudni, hogy a helyettesített fenilcsoport mely
jelentései mellett rendelkeznek a vegyületek herbicid
hatással. A leírás nem adott kellő támpontot
a helyettesített fenilcsoport értelmezésére. Az
ugyanis nem valószínűsíthető, hogy
bármilyen helyettesített fenilcsoport esetén herbicid
hatással rendelkeznek a vegyületek.
Az AgrEvo a szóbeli eljárás során
módosított igénypontsorozatot
nyújtott be. Az igénypontból törölte a herbicid
hatást mint jellemzőt, és magukat a vegyületeket
igényelte ,,per se". A leírás szerint valamennyi
igényelt vegyület rendelkezett a herbicid hatással. A
vizsgálati osztály kifogásolta, hogy az
igénypontokat nem támasztja alá a leírás, a
főigénypont indokolatlan
általánosítást jelent a leírásban
közölt példák alapján. Nem
valószínűsíthető ugyanis, hogy valamennyi,
szubsztituált fenilcsoportot hordozó vegyület rendelkezik
herbicid hatással.
A bejelentő fellebbezett.
A Tanács szerint a vizsgálati osztály a szóbeli
eljárás során már helytelenül
kifogásolta a vizsgált igénypontot azzal, hogy ,,nem
világos", mert ez a kifogás elesett azzal, hogy a
bejelentő magukat a vegyületeket igényelte. Így a
helyettesített fenilcsoport bármivel helyettesített
fenilcsoportot jelenthet, és ez a definíció már
egyértelmű. A Tanács véleménye szerint a 84.
cikkely követelményeiből nem következik, hogy egy
igénypont támadható egyszerűen csak azért,
mert az oltalmi kör ,,túlságosan tág". A
Tanács értelmezése szerint a 84. cikkelynek azon
követelménye, hogy a leírásnak alá kell
támasztania az oltalmi igényt, egyszerűen annyit jelent:
,,Azoknak a műszaki jellemzőknek, amelyek a
leírás szerint a leírt találmánynak
alapvető jellemzői, azonosaknak kell lenniük azokkal a
jellemzőkkel, amelyek az igénypontokban a találmány
meghatározására szolgálnak."
A Tanács szerint a vizsgálati osztály helytelenül
kifogásolta az igénypontok leírás általi
alátámasztottságát, amikor azzal érvelt,
hogy szakember nem hiheti, hogy valamennyi igényelt vegyület
rendelkezik herbicid hatással. A herbicid hatás már nem
képezte az oltalmazni kívánt találmány
definíciójának részét.
Azonban a Tanács nézete szerint a herbicid hatás
meglétének nagy jelentősége van, de nem a 84.
cikkely, hanem az 56. cikkely szerinti feltalálói
tevékenység (inventiv step) követelménye
szempontjából.
Az 56. cikkely kimondja:
,,A találmány csak akkor tekinthető
feltalálói tevékenységen alapulónak, ha az
adott területen jártas szakember számára nem
nyilvánvaló módon következik a technika
állásából."
Az 56. cikkely szerinti követelményt vizsgálva azt a
kérdést kell feltenni, hogy a szakember
előállította volna vagy megkísérelte volna
előállítani a találmány szerinti
vegyületeket. A jelen esetben a technika állása szerint
ismertek voltak hasonló szerkezetű, herbicid hatással
rendelkező triazolszármazékok. Az inventiv step
meglétének vizsgálatánál először
azt kell megnézni, hogy a találmány mivel járult
hozzá a technika állásához. Ezután meg kell
határozni a megoldandó műszaki problémát,
majd végül azt kell vizsgálni, hogy a technika
állása adott-e útmutatást a szakembernek az
igényelt megoldás megvalósításához. A
Tanács nézete szerint, ha egy vegyület nem rendelkezik
műszakilag hasznosítható tulajdonsággal, akkor jogos
a kétely, hogy egyáltalán műszaki
találmányról van-e szó, hiszen bármely
ismert vegyület szerkezeti módosításával
előállíthatók új vegyületek.
Ezért új vegyületek csak akkor oltalmazhatók, ha az
előállított, oltalmazni kívánt
vegyületek kiválasztása nem önkényes, hanem a
vegyületek rendelkeznek valamilyen előnyös műszaki
tulajdonsággal, amely ahhoz a szerkezeti jellemzőhöz
köthető, amely megkülönbözteti az oltalmazni
óhajtott vegyületeket más vegyületektől.
Ebből az is következik, hogy a vegyületeknek egy
általános képlettel jellemzett csoportja csak akkor
oltalmazható, ha okkal feltételezhető, hogy valamennyi
igényelt vegyület rendelkezik az adott előnyös
műszaki jellemzővel. Az oltalom terjedelmének
arányban kell állnia azzal, amennyivel a találmány
hozzájárult a technika állásához, hiszen ez
a hozzájárulás teszi jogossá a szabadalmi
monopóliumot. Az adott találmány esetén a technika
állása és a leírásban lévő
információk alapján megállapítható,
hogy a megoldandó műszaki probléma új, herbicid
hatású vegyületek rendelkezésre
bocsátása volt. Az előadott bizonyítékok nem
győzték meg a Tanácsot, hogy lényegében
véve valamennyi igényelt vegyület rendelkezik herbicid
hatással, ezért a Tanács arra a
megállapításra jutott, hogy az igényelt
vegyületcsoport nem felel meg az 56. cikkely szerinti inventiv step
követelményének.
Ebben a döntésében a Tanács lényegében
George Szabó gondolatmenetét alkalmazta az inventiv step
vizsgálatára. (1) és (2)
A T 337/95 számú döntés /Nihon Nohyaku
Ez a döntés a kimondja:
1. Az igénypontoknak a jogbiztonság követelménye
miatt világosaknak kell lenniük.
2. Tekintve, hogy az a viszonylagos meghatározás, hogy ,, kis
szénatomszámú alkilcsoport" a szerves kémia
területén nem rendelkezik általánosan elismert
jelentéssel a szénatomok maximális számát
illetően, a meghatározás nem egyértelmű
és ezért nem alkalmas arra, hogy az oltalom tárgyát
az igénypontban világosan megadja olyan igénypontok
esetében, amelyek a szerves vegyületek egy csoportjára, mint
olyanokra vonatkoznak.
A bejelentés egy általános képlettel
meghatározott vegyületcsoportra vonatkozott, ahol a
helyettesítők jelentésének
meghatározásában szerepelt a ,,kis
szénatomszámú alkilcsoport" (,,Niederalkyl")
definíció. A vizsgálati osztály megadta a
szabadalmat, amely ellen fellebbezést nyújtottak be. A
Tanács az Egyezmény 84. cikkelye alapján helyt adott a
fellebbezésnek az alábbi indoklással.
Azt kell vizsgálni, hogy az igénypontok megfelelnek-e az
Egyezmény 84. cikkelye szerinti követelménynek, amely
magában foglalja, hogy az igénypontoknak világosaknak kell
lenniük. Az Egyezmény Végrehajtási
Szabályzatának 29. szabálya (19)
bekezdésének első mondata előírja, hogy
,,Az oltalmi igény tárgyát a szabadalmi
igénypontokban a találmány műszaki
jellemzőinek megadásával kell meghatározni".
A 35. szabály (12) utolsó mondata szerint az iratokban,
így az igénypontokban is ,,Alapvetően csak olyan
műszaki fogalmak, jelzések és szimbólumok
alkalmazhatók, amelyeket a szakterületen általában
elismernek".
Az általános képletbe tartozó vegyületeket
úgy kell definiálni, hogy a szakember egyértelműen
el tudja dönteni, hogy mely vegyületek tartoznak az oltalmi
körbe és melyek nem. Az adott szakterület a jelen esetben a
szerves kémia. Sem a benyújtott iratok alapján, sem a
Tanács által vizsgált szerves kémiai
szakirodalomban nem egyértelmű a ,,kis
szénatomszámú" kifejezés használata, a
döntés több példát idéz, melyek
eltérően határozzák meg ezt a kifejezést. A
vizsgált leírás sem határozza meg
egyértelműen a ,,kis szénatomszámú"
kifejezés jelentését, ezért a jelen esetben a
Tanácsnak nem kellett arról döntenie, hogy a ,,kis
szénatomszámú" kifejezés elfogadható
lenne-e, ha ezt a leírás egyértelműen
definiálná. A bejelentő azzal is érvelt, hogy egy
korábbi döntés szerint (T 860/91) a
,,vízoldható" kifejezés kellően
egyértelmű ahhoz, hogy igényponti definíció
részét képezhesse, azonban a Tanács ezt az
érvelést sem fogadta el, mivel a fenti döntés
indoklása szerint a ,,vízoldható" kifejezés
jelentése a szakterületen kellően
egyértelmű.
Források:
(1) George S. A. Szabó: Problems Concerning Novelty in the Domain
of Selection Inventions, - I.I.C. 1989, (20) 3. szám, 225. oldal
(2) George S. A. Szabó: ,,Der Ansatz über Aufgabe und
Lösung in der Praxis des Europäischen Patentamts", Mitteilungen der
deutschen Patentanwälte, 1994. szeptember, (85) 225-239. oldal
(3) Ian Karet: Over-Board Patent Claims: An Inventive Step by the EPO,
EIPR 1996, (10) 561. oldal
(4) Pierre Lançon: The Case Law of the Boards of Appeal of the
EPO 1994 to 1996 -a Summary - Problems of European Patent Law Eighth Symposium
of European Patent Judges, I.I.C. (28) 6. szám, 889. oldal (1997)
(5) T 337/95 GRUR Int. 1997, 2. füzet, 159. oldal.