KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
Műszaki fejlődés - természettudományos műveltség Műszaki és Természettudományi Egyesületek, Társaságok Magyaroszágon / Németh József - Készült a MTESZ
"A múlt erőt, hitet is ad. A tettek, eredmények mögött mindig ott állt, fel-felvillan az egyén, aki nemzedékeken átörökítve soha el nem fogyva, mindig újabbat, nemesebbet akart. Akart jobb jövőt, boldogabb élethelyzetet családjának, nemzetének. Múltunk példamutató nagyjai helytállása buzdítást ad a jelen s a jövő tudósainak, mérnökeinek. Mutatja: a mindig megújulni kész emberi erő és kitartás, annyi küzdelem árán is, annak ellenére is, képes maradandót létrehozni, alkotni." - Havass Miklós, a MTESZ elnökének bevezető szavai adják meg az alaphangot a MTESZ alapításának 50. évfordulójára összeállított összegező kötethez. A monográfia bemutatja a szövetséghez tartozó egyesületek történetét, amely egyben a magyar gazdaság és ezen belül a magyar ipar, valamint a magyarországi természettudományos kultúra és művelődés fő állomásainak rajza is. A MTESZ 50 éve hű tükre a magyar történelem hullámzásának.
A kötet fejezetei:
I. Műszaki természettudományi egyesületek és társulatok a kezdetektől a II. világháborúig
1. Egyesületi és társulati élet 1848-1918 között
2. Műszaki-természettudományi egyesületek és a Mérnöki Kamara a két világháború között
II. A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (1944-1948)
III. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) megalakulása (1948. június 29.)
IV. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1950-1968 között
V. A gazdasági reformtól a rendszerváltó évekig (1968-1990)
VI. Esélyek és lehetőségek az ezredfordulón (1990-1998)
VII. Függelék
A kötet valójában 150 év magyar tudománytörténetének kisenciklopédiája, hatalmas tényanyagot sűrít magába. 1848-tól indul fejlődésnek a magyar gazdaság és társadalom, az első fejezet az I. világháborúig tekinti át a technikatörténetet Az iparfejlesztés a felsőfokú szakemberképzés iránti igényeket is magával hozta, a magyar nyelvű műszaki szakirodalom a "Hétilapok" című folyóirattal jelentős támogatást kapott. A lapot gróf Széchenyi István is olvasta. A magyar technikatörténet első fejezete izgalmas olvasmány, szinte minden kiemelkedő magyar technikatörténeti nagyság tevékenysége említést nyert e lapokon.
A Műegyetem létrehozásával új fordulatot vett a műszaki felsőfokú képzés. Egyre nagyobb számban végeztek ifjú mérnökök a Műegyetemen. 1867-ben megalakult a Magyar Mérnök Egylet, mely joggal tekinthető a MTESZ elődintézményének. A századforduló első évtizedében megalkultak a legkülönbözőbb tudományos és műszaki egyesületek. A tudományos egyesületek tudományterületükön szakfolyóiratokat alapítottak és a fejlődés eredményeit bemutató fórumokká váltak.
A Trianonnal lezáródó I. világháború a gazdaság és műszaki fejlődés számára megváltozott helyzetet eredményezett.
A két világháború közötti tudományos egyesületek a műszaki fejlődés helyi kérdéseivel foglalkoztak. 1924-ben kezdte meg működését a Budapesti Mérnöki Kamara, melynek fő célja a mérnökök szervezett jogvédelme, szociális támogatása, munkahelyek, illetve munkalehetőségek megteremtése volt. Ebben az időszakban jött létre a Magyar Műszaki Múzeum Lósy-Schmidt Ede vezetésével.
A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a műszaki értelmiség II. világháború utáni aktivizálásában jelentős szerepet kapott, egyben a megszüntetett Mérnök Kamara jogutódja is lett. A mérnökszakszervezet két fontos feladat megvalósítását tűzte ki célul: egyrészt a műszaki értelmiség hatékony érdekvédelmét, másrészt a mérnökök, technikusok bekapcsolását az újjáépítésbe.
1948-ig tartó tevékenysége, vezető személyiségei beírták nevüket a magyar történelembe. A politikai akarat megszűnésre ítélte a szervezetet, azonban II. kongresszusán még hangot kapott az az elhatározás, melynek értelmében megalakult a MTESZ. A kongresszus kimondta: "Feladata a magyar műszaki értelmiség szakmai és tudományos egyesületének az eddiginél jóval nagyobb mértékű kiépítése, ésszerű megszervezése és egységes szervezetben való összefogása a természettuodmányi egyesületekkel együtt."
1948. június 29-én tartották a MTESZ alakuló közgyűlését. Első elnöke Komondy Zoltán műegyetemi tanár lett. 14 műszaki és természettudományi társulat együttműködésével jött létre az új szervezet.
Az eredmények a szövetség létrejöttekor megfogalmazott teendők megvalósításának igényét tükrözték. Az 50-es években a feltételek nehezedtek, több lett a gyors, nem mindig jól előkészített döntés, de a MTESZ vezetői és az egyesületek tagjai igyekeztek végezni teendőiket a hivatásuk diktálta szellemben.
A műszaki értelmiség szerepe egyre csökkent a tervek kidolgozásában és végrehajtásában. 1956 októberétől 1957 közepéig szünetelt a MTESZ tevékenysége.
1960. december 9-10-én tartotta a MTESZ V. közgyűlését, ahol elemezték az eltelt 12 év legfontosabb állomásait. Egyre több tudományos és műszaki egyesület vett részt e szövetség munkájában. Ekkor került napirendre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság létrehozásának kérdése.
Az 1965-ben tartott VI. közgyűlés ismertette az előző évek eredményeit, a fiatal szakemberek számának növekedését, a népgazdasági összefüggések iránti érdeklődés növekedését és az egyesületi munka új módszereit. A műszaki és tudományos országos feladatok megtárgyalásának igénye is egyre sürgetőbben jelentkezett.
A gazdasági reform előkészítésében a műszakiak szerepe az egyik legfontosabb kérdése volt a Szövetség 1968-as munkájának. A tagegyesületi munka szerepének növekedése az érdemibb véleménynyilvánítás igényében fogalmazódott meg.
A gazdasági reform minden ellentmondásossága ellenére élénkülő gazdasági életet eredményezett. A 70-es években a műszaki színvonal az egyre erőteljesebb elmaradás veszélyét vetítette előre. A tendencia a 80-as években sem fordult meg. Ugyanakkor azonban néhány terület kiemelt fejlesztése indult meg, pl. járműgyártás, világítástechnika.
A MTESZ-ben az egyesületi munka mellett jelentős volt a területi, megyei, városi szervezetek tevékenysége. A MTESZ nemzetközi tevékenysége a vezetés számára minden időben fontos volt. A kelet-európai országok társszervezeteivel rendszeres kapcsolat alakult ki a továbbképzés, információcsere stb. területén.
Az új tudományterületek megalakuló új egyesületei szintén csatlakoztak MTESZ-hez.
A jubileumi 25., 30. évfordulókon ünnepi közgyűléseken emlékeztek meg a Szövetség tevékenységéről. A meghívottak között a kormány magas rangú képviselői méltatták az elért eredményeket.
Az egyes rövidebb időszakok feladait megismerhetjük a korszak elemzéséből, a tagegyesületek tevékenységének és legfontosabb rendezvényeinek ismertetése a gazdaság és tudomány aktuális kapcsolatára világít rá, pl. a rendszerváltás előtti és utáni kettősségre a magyar iparban. (Néhány csúcsgyártmányt előállító mellett sok közepes, illetve gyenge minőségben termelő üzem tehertétele a gazdaságban.)
Az 1990-1998 közötti időszak eseményeinek elemzése segítségével az ezredfordulón túlmutató tendenciák is megállapíthatók. A nemzetközi együttműködési programok a piaci versenyképesség növelését, a kutatás és felsőoktatás támogatását célozták. 1997-ben fogadta el a kormány a műszaki fejlesztés koncepcióját. A műszaki fejlesztés elsőrendű célja a nemzetgazdaság versenyképességének és ennek alapján a társadalom életminőségének javítása. A műszaki fejlesztés többszakaszos folyamat, amely magában foglalja az ötlettől az alap- és alkalmazott kutatások kísérleti fejlesztésén át az új technika, technológia megismertetését és bevezetését, széles körű elterjesztését.
A MTESZ-ben az 1990 és 1998 közötti időszak az átalakulás és folyamatosság közel egy évtizede. Átalakítása és folytatása a megkezdett munkának, melynek célja, hogy a szakembereknek olyan fóruma maradjon, ahol a gazdaság "honlapját" fogalmazzák meg.
A kötet függelékében gazdag adattár található. Tartalmazza a MTESZ közgyűléseinek felsorolását a rendezés dátumával, a tagegyesületek és helyi csoportok nevét, alapításuk évszámát, a MTESZ állandó bizottságait, a MTESZ-díjasok névsorát, valamint a MTESZ központi és területi szerveit.
A kötet összeállítója dr. Németh József professzor, a technikatörténet kiemelkedő tudósa.
Bakos Éva
Joanna R. Jeremiah/ Merchandising Intellectual Property Rights, John Wiley & Sons, Chichester, 1997, 416 p.
ISBN 0-471-96579-0
A szellemi alkotások tulajdonosainak fontos érdeke, hogy műveiket a kereskedelmi forgalomban értékesítsék. Ez azonban gyakran módot ad arra, hogy az alkotásokat más személyek jogtalanul felhasználják és ezáltal az azokhoz fűződő szellemi tulajdonjogokat megsértsék. A tulajdonosok számára tehát csak akkor érdemes kereskedelmi tevékenységek felé fordulni, ha elegendő biztosítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy alkotásaikat jogi eszközökkel megvédhessék. A fenti gondolatok által vezérelve gyűjti egybe és vizsgálja meg részletesen a szerző, Joanna R. Jeremiah ügyvéd - a Faculty of Business Administration, National University of Singapore volt előadója - a napjainkban alkalmazott különböző oltalmi lehetőségeket. A könyv 10 fő fejezete összegezi az olvasó számára a legfontosabb védelmi formákat, amelyekkel a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységeket biztosíthatják. A kötet elsősorban az Egyesült Királyság jogrendszerében honos szokásokat ismerteti, azonban széles körű betekintést nyújt más országokban, különösképpen az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban és az Európai Közösségen belül alkalmazott eljárásokba és bővebben foglalkozik a nemzetközi szinten kialakított oltalmi rendszerrel is.
Az első fejezet röviden bemutatja az olvasónak a különböző oltalmi formák általános jogi alapjait, rávilágítva az esetleges problémákra és azokra a pontokra, amelyek vita tárgyát képezhetik. A további fejezetek e különböző alapelméletek azon sajátos alkalmazásait vizsgálják, amelyek a szellemi alkotások értékesítése során merülnek fel. A részletes esettanulmányok hasznos kiegészítő magyarázattal szolgálnak a jogászok és a gazdasági életben jártas olvasók részére egyaránt.
Az egyik legfontosabb eljárás, amelyet az áru védelmezésének érdekében indíthatnak az úgynevezett "passing-off" fogalmára épül, mely azt a módszert jelöli, amikor az árut nem a valódi eredet feltüntetésével bocsátják forgalomba. Ez az eset többek között olyan áruk értékesítésénél észlelhető, amelyek valamilyen módon utalnak fiktív vagy valóságos és általában híres személyekre. A szerző a kötet első fejezeteiben a nemzetközi esetjogra támaszkodva bemutatja az elmélet kialakulását és alkalmazásának fejlődését, a tradicionális szemlélettől az ausztrál bíróságok által kialakított szélesebb elméletig, mely utóbbi már a tisztességtelen verseny koncepciójához áll közelebb.
A valóságos vagy fiktív személyiségekre vonatkozó értékesítési jogok kapcsolódhatnak többek között az áru jelzőjéhez, nevéhez vagy kivitelezéséhez, amelyek tulajdonjogokat képeznek. Erről a témáról a 3. fejezetből tudhat meg többet az olvasó.
A tisztességtelen verseny elkerülése és az innováció ösztönzése végett az egyes termékek tulajdonosa bizonyos monopóliumokban részesül. Ezeket ismerteti a 4. fejezet, amely elsősorban a már közhelynek számító tárgyak kérdésével foglalkozik. Vitatható ugyanis, hogy elképzelhető-e monopólium ilyen típusú tárgyakkal kapcsolatban. Problémát különösen a termék formájának védelme jelenthet, mivel a forma könnyen közhellyé válhat. A könyv bemutatja az angol esetjog által kialakított azon elméletet melynek alkalmazásával bizonyos esetekben közhelynek tűnő formák is állhatnak védelem alatt.
Az 5. fejezet alfejezetei országonként ismertetik a tisztességtelen verseny fogalmának különböző értelmezéseit. Szintén az 5. fejezet foglalkozik a híres személyiségek és a reklámvilág kapcsolatával. Egyre több jogeset tanúskodik arról, hogy milyen jelentős problémákat okozhat, ha egy híres ember személyiségét, vonásait ez utóbbi beleegyezése nélkül használják fel reklámokhoz. Ennek elkerülése érdekében kiváltképpen az Egyesült Államokban alakultak ki különböző újabb koncepciók. Egy másik, már szabályozott üzleti szokás az ún. összehasonlító reklámozás. Ennek lényege a reklámozott termék érdemének összehasonlítása egy konkurens termék érdemeivel.
A 6. fejezet bemutatja az üzleti élet során a védjegyek felhasználását. A szerző felhívja az olvasó figyelmét arra a tényre, hogy milyen nagy helyet foglalnak el az áruvédelemben a védjegybitorlás miatt indított perek. A védjegyoltalom különösen kiterjedt az Egyesült Királyság jogrendszerében. Az Európai Közösségben bevezetett közösségi védjegy újabb oltalmi lehetőségeket nyújt majd a kereskedelmi élet résztvevői számára. Célja a Közösség területén egyenlő szintű védjegyoltalom elérése.
A szerzői jog is fontos szerepet játszhat a fiktív szereplőkkel (pl. Miki egér vagy Sherlock Holmes) és a hozzájuk fűződő üzleti tevékenységekkel kapcsolatos jogok szabad gyakorlásában. Ezenkívül a kereskedelmi tevékenységek védelme fontos az ipari mintaoltalom alkalmazását illetően is.
A 8. fejezet az egyéb oltalmi formákkal foglalkozik, mivel a szellemi alkotások jogának fő ágain kívül még néhány mellékes jogforrás is nyújthat védelmet egyes személyiségek számára bizonyos, mások által jogtalanul folytatott kereskedelmi tevékenységekkel szemben. Az olvasó betekintést nyerhet a becsületsértés, a szándékos félrevezetés elméletébe, ezenkívül megismerheti a magánéletre vonatkozó jogszabályokat, valamint a bizalom elméletének alkalmazását a felsorolt országokban. A fejezet szintén tartalmazza a bűnügyi eljárások leírását.
Külön fejezetet szentel a szerző a polgári jog által nyújtott jogorvoslati lehetőségeknek.
A kötet utolsó része hasznos útmutató a szellemi tulajdonjogok és kereskedelmi jogok nemzetközi szintű védelmi rendszeréhez. A fejezet többek között a TRIPS Egyezményt foglalja össze, amely óriási lépést jelentett a szellemi alkotások jogának nemzetközi védelmében, kiváltképpen a hamisítványok ellen való küzdelemben.
A nemzetközi esetjoggal bőven illusztrált kötet összegezi a szellemi tulajdonjogok által nyújtott védelmi lehetőségeket és világosan ismerteti a legújabb jogállásokat. A rendkívül praktikus függelékek, amelyek a legfontosabb angol jogszabályokat tartalmazzák, valamint a könyvben említett jogesetek, főbb fogalmak és törvények betűrendes jegyzéke segítenek az olvasóknak elmélyedni ebben ez érdekes és aktuális témában.
International Information Technology Law,
John Wiley & Sons, Chichester, 1997, 420 p.
ISBN 0-471-96871-4
A modern technológia rohamos fejlődése egyre újabb és összetettebb jogi keretek kidolgozását teszi szükségesé. A korszerű információs eszközök mind szerteágazóbb kommunikációs lehetőségeket biztosítanak, különösen a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek a tendenciának nélkülözhetetlen következménye a már meglévő előírások aktualizálása, valamint új jogszabályok kialakítása az információtechnológia szabályozása érdekében. E gyorsan változó jogterülethez nyújt útmutatót a kötet, melyben különböző nemzetiségű jogi szakemberek mutatják be országuk jelenlegi jogállását ezen a téren.
A könyv 13 fő fejezetében Ausztrália, Brazília, Kanada, Dánia, Anglia és Wales, Franciaország, Németország, Olaszország, Szingapúr, Svédország, az Egyesült Államok, valamint Venezuela jogállásáról kap átfogó képet az olvasó. A komplex téma feldolgozásában nagy segítséget nyújt a betűrendes tartalomjegyzék, valamint a kötetben említett esetek és jogszabályok országonkénti felsorolása.
Az egyes fő fejezeteken belül a szerzők három fontos témát dolgoznak fel.
A kötet elsősorban az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések körében felmerült kérdésekkel foglalkozik. Az olvasó megismerheti a különböző országokban hatályban lévő, a hardvereket és szoftvereket érintő jogszabályokat. Az aktuális problémák közé tartozik a hardverek és a szoftverek értékesítése, az ún. kulcsrakész rendszerek és az adatbázisokhoz fűződő szolgáltatások. A könyv foglalkozik még a különböző távközlési formákkal és szabályozásukkal, valamint az adatok elektronikus módon történő cseréjével is. Érdekes információkat szerezhetünk továbbá a létesítmények üzemeltetéséről, a kezelésükhöz kapcsolódó jogszabályokról és az egyéb, gyártó és felhasználó között történő megállapodásokról.
Az információtechnológia oltalmának másik fontos aspektusa a szellemi tulajdonjogok területe. A szerzői joggal kapcsolatban különösen sok probléma merül fel. Nemcsak a szerzői jog tulajdonosa személyének megállapítása okozhat gondot, hanem az alkotáshoz fűződő tulajdonjogok megsértése is, főleg ami a számítógépi programok többszörösítését, felhasználását illeti. A könyv egyik érdekessége, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes országok hogyan adaptálták szerzői jogi törvényeiket, hogy ezek kiterjedjenek a szellemi alkotások legmodernebb formáira is. Sok országban a szerzői jogi törvény kifejezetten kimondja, hogy a számítógépi programok mint írásművek, a szerzői jog oltalma alatt állnak.
A szerzők összefoglalják továbbá a legfontosabb tudnivalókat az ipari titkokat, a know-how-t illetően, és a nemzetközi iparjogvédelemről is hasznos képet kap az olvasó.
A számítógépi programok szabadalmaztathatósága érdekes jogi vitáknak ad helyet.
A számítógépi program önmagában általában nem szabadalmaztatható, elfogadott azonban, hogy oltalomban részesülhet a találmány, ha az újdonság a hardvert érinti vagy abban az esetben ha a számítógép része egy szabadalmaztatható berendezésnek vagy eljárásnak.
Sok országban van hatályban önálló törvény az integrált áramkörök, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája, valamint a csipek védelmére vonatkozóan. A jogszabályok kiterjednek többek között a topográfiák lajstromozási feltételeire, a jogtulajdonos megállapításának problémájára vagy az esetleges szabad felhasználási lehetőségekre.
A kötet ismerteti ezenkívül az olvasóval a védjegyeket érintő legfontosabb tudnivalókat.
A harmadik témakör a szabályzatok végrehajtásával foglalkozik és az adatbázisok védelmének kérdését, kiváltképpen a személyiségi jogokat érintően, a trösztellenes és üzleti versenyre vonatkozó törvényeket, a számítógépek illegális használatát, a távközléssel kapcsolatos szabályokat, valamint az adatok országok közötti közlését tanulmányozza.
Az azonos sorrendű és tartalmú fejezetek megkönnyítik a különböző államok jogrendszerének összehasonlítását. Szembetűnő, hogy az európai országokban mennyire hasonlatosak a jogszabályok, mivel a témára vonatkozó, az Európai Közösség által előírt jogszabályokkal való harmonizáció már szinte mindenhol megtörtént.
A kötet nemcsak segít eligazodni a szakembereknek a modern technológia világában, hanem fontos eszköz is egy aktuális nemzetközi körkép kialakításához.
Cserba Veronika