HÍREK, ESEMÉNYEK
-
A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere
Kiállításokon a Magyar Szabadalmi Hivatal 1998-ban
A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) hatósági és más, törvényben meghatározott feladata mellett különös figyelmet fordít az iparjogvédelmi tájékoztatásra, az ismeretek minél szélesebb körben való terjesztésére. Ennek érdekében tart előadásokat, ankétokat és szervez alap- és középfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat. Meggyőződésünk - és erre számos példa is van -, hogy minél korábban találkozik valaki egy, az érdeklődését felkeltő kérdéskörrel és próbál tájékozódni, ismereteket gyűjteni, annál könnyebben tudja beépíteni a megszerzett ismereteket mindennapi munkájába, tudja készségszinten használni választott szakterületén. Ebben a sorban, azaz az ismeretek korai megszerzésének sorában az iparjogvédelem mint a szellemi tulajdon védelmének egyik formája, különleges helyet foglal el. Különleges helyet foglal el azért, mert erre a tudásra széles körben, sok szakterületen is szükség van. Nemcsak a mérnökök vagy a műszaki területeken jártas szakemberek számára nyújthat segítséget a szabadalmi leírásokban felhalmozott, és meghatározott idő után közkinccsé váló megoldások sora, vagy a saját szellemi alkotásuk kizárólagos oltalomban részesítésének a lehetősége. A jogászok számára nélkülözhetetlen az iparjogvédelem ismerete a hasznosítási szerződések készítése vagy iparjogvédelmi peres és nem peres ügyekben történő képviselet esetén. Nem nélkülözhetik ezt a tudást azok a vállalkozók és közgazdászok sem, akik a saját fejlesztés vagy licenciavásárlás kérdésében döntenek. Talán nem túlzás azt állítani, hogy nemcsak az eddig felsoroltak, hanem a gazdasági élet minden szereplője számára nélkülözhetetlen az iparjogvédelem ismerete és használata. Az ipari formatervezők, de akár a képzőművészek is ipari mintaoltalommal védhetik formatervezett alkotásaikat, így védve meg őket az utánzástól.
Még szélesebb körben lehet és kell használni a védjegyeket. Egy ügyesen megtervezett és jól bevezetett védjegy komoly eszmei értékkel rendelkezik.
Utoljára említést érdemel az iparjogvédelmi ismereteknek a gazdasági élet minden szereplőjére kiterjedő azon hatása, hogy ismeretükben elkerülhető az akár vétlen bitorlás, annak összes káros következményével együtt. Mindezen gondolatok tudatában keresi az MSZH évről évre az iparjogvédelmi ismeretek terjesztésének, a tudás átadásának újabb és újabb lehetőségét. Ezt a szép feladatot felvállalva hirdette meg az Oktatási Minisztériummal közösen 1998-ban "A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere" című pályázatot, amellyel a középiskolai szakköröket és vezető tanáraikat szólította meg. Pályázni lehetett egy kétrészes, egyrészt a szakkörvezető tanár pedagógiai módszereit, másrészt a tanulók munkáit tartalmazó dolgozattal. A kiírásnak megfelelően a három legjobb pályázat rangsorolás nélkül díjazásban részesült.
A pályázat - az eredmények alapján - sikeres volt. A felhívás az ország szinte minden részén megmozgatta a szakkörök fantáziáját; az október 15-i határidőre 15 pályázat érkezett. A pályázatok tanárokat érintő része általában a tanulók figyelmét, érdeklődését felkeltő eszközöket, módszereket, lehetőségeket tartalmazta. A szakkörök híres feltalálók, természettudósok életének feldolgozását, egy jelenség kutatását, vizsgálatát, vagy egy önálló eszköz, berendezés megtervezését, kivitelezését választották témaként. Feltűnő volt a tanulók "érettsége", felelősségérzete, hiszen több mint 10 pályázat választotta témájának a környezetvédelmet, a környezetszennyezés megakadályozását vagy felszámolását. Szinte mindegyik pályázat az irodalomkutatás fontosságának ismeretéről, értő alkalmazásáról tett tanúbizonyságot.
Ritka az olyan pályázat, ahol a tanárok és a tanulók közösen, egymás munkáját támogatva, erősítve érhetnek el eredményt. Az elkészült pályaművek azt mutatták, hogy a pedagógusok komolyan vették a közös tevékenységet, amely az igényes kivitelű, tartalmas diákmunka mellett a tanárok tevékenységébe is bepillantást engedő dolgozatokban nyilvánult meg.
Az egyik nyertes, a Nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Középiskola Természettudományi Szakköre és vezető tanára Zsigó Zsolt, aki az alábbiak szerint fogalmazta meg pályázatában "ars poeticáját". Gondolatait rövidített formában adjuk közre.
Dr. Jakabné Molnár Judit
1992-ben kezdtem a tanári pályámat a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában, mint matematika-fizika szakos tanár. Még ebben az évben el is indítottam egy szakkört, amely nem egészen fizika szakkör volt, hiszen a csillagászattól kezdve a biológián és környezetvédelmen keresztül mindennel foglalkoztunk. Inkább nevezném természettudományi körnek. Az első néhány foglakozás után éreztem, láttam, hogy a szokványos szakköri munka itt nem vezethet eredményre. A szokványoson itt a feladatmegoldást értem. A gyerekek jó képességűek voltak, de látszott, hogy nem sokáig lehet benntartani őket a tanteremben. Az első próbálkozásom arra, hogy mégis benn maradjanak, érdekes problémák előkeresése volt, melyeket előadásszerűen mutattam be nekik. Ilyen téma volt például Stonehange. A hatás nem volt rossz, de nem volt az igazi, mert a diákokat meglehetős passzivitásra késztettem. Itt segített először a KÖMAL (Középiskolai Matematikai Lapok), majd a szerencse. A KÖMAL-ban ugyanis rátaláltam egy pályázatra, amelyet az Országos Meteorológiai Társaság írt ki. Ez a pályázat ugyan csak egyetlen gyerek figyelmét keltette fel, de közben megtanulta az ilyen pályázatokhoz szükséges tudnivalókat, és ezeket alkalmazta is (könyvtárhasználat, bibliográfia összeállítása, ismeretek összegyűjtése, rendszerzése stb.)
A másik jó lehetőséget szintén a KÖMAL csillantotta fel a mérési verseny meghirdetésével. A mérési verseny hónapról hónapra új, megoldandó, gyakorlati problémákat adott, és nem cél nélkül, hiszen a mérésekért járó pontok alapján egy listára kerültek fel a megoldók, és nagy izgalommal kísérhették figyelemmel a pontverseny állását. Közben megtanulták a mérések megtervezését, (ugyanis nem adták meg a mérés módszerét, csak a feladatot fogalmazták meg), a mérések kiértékelését, a törvényszerűségek, tapasztalatok összegzését.
A harmadik lehetőség a csillagászat által kínált lehetőségek felhasználása volt. Hozzákezdtünk egy Newton-rendszerű távcső építéséhez. Ez meglehetősen nagy feladat volt, amely nagy anyagi erőforrásokat is igényelt. Nagyon messze jutottunk a megvalósításban, hiszen a teljes mechanika elkészült a mozgatáshoz szükséges elemekkel együtt, de a nagyméretű távcső (a tubus hossza 2 méter, átmérője 0,4 méter) által megkövetelt optikai eszközök (a tükör) beszerzése, előállítása már meghaladta anyagi lehetőségeinket. A rossz minőségű tükörrel felszerelt a távcső csalódást okozott. Jelenleg már csak a mechanika és a tubus van meg. A mechanikai elemek elkészítése során nagyon sok problémát kellett megoldani, amiben sok segítséget jelentett, hogy a gyerekek gépgyártástechnológia-számítástechnika szakon tanultak intézményünkben. Ekkor sok segítséget kaptunk a szülőktől is, akik mindenben támogattak minket.
A problémamegoldás ilyen formán történő fejlesztése a feladatmegoldó versenyeken is hozott eredményeket, hiszen a szakkör tagjai rendszeresen indultak, indulnak ezeken a versenyeken is. Az elért eredmények jónak mondhatók, a megyei szintű fizika versenyeken a tagozatosok után rendszeresen a mi tanulóink következtek. (Egy alkalommal a KÖMAL mérési versenyén 3. helyet, egy alkalommal 13. helyet értek el a tanulók. 1995-ben pedig az egyik diák a Mikola Sándor Tehetségkutató Versenyen ért el 11. helyezést.)
Számomra a legfontosabb momentum az volt, hogy láttam, a gyerekek sokkal inkább szeretnek konkrét problémákat megoldani, mint feladatokat. A motiváció viszont így kevésnek tűnt, ezért minden elképzelhető helyen pályázatok után kutattam, illetve ötleteket gyűjtöttem, mi is lehetne a témája a gyereknek ezeken a pályázatokon. Abban az esetben, ha a diáknak van elérhető célja (vagyis nem olyan pályázatot és olyan témát választunk, amely eleve csak a kudarcot kínálhatja számára), akkor még a gyengébb képességűnek mondott diákok is képesek nagyon értékes, elmélyült munkát végezni. Közben pedig a problémák megoldása során elsajátítják, hogyan is kell egyáltalán elkezdeni egy ilyen munkát, ha zsákutcába jutottunk, hogyan találjuk meg azt a pontot, amely a rossz irányba vitt minket. Még azok a gyerekek is okozhatnak nagy meglepetéseket, akik nem vehetők rá arra, hogy a tételeket, törvényeket megtanulják, a típusfeladatokat megcsinálják, viszont itt a kreativitásuk a felszínre kerülhet. Nagyon érdekes tapasztalat az, hogy a gyengének mondott tanulók, ha őket érdeklő problémára akadnak, képesek mozgósítani az energiájukat és minden információt előbányásznak, nem kímélve időt és energiát. Az összes fellelhető, sőt néha még a fel nem lelhető szakirodalmat is előteremtik, és felhasználják. Volt több olyan diákom, akikről a szakköri munka kapcsán derült ki, hogy sokkal többre hivatottak, mint azt a tanulmányi eredményük mutatta, és néhány sikeres pályázat után a tanulmányi eredményükben is meglátszott, hogy valami történt bennük, megváltozott a szemléletük.
A szakközépiskolákban, általában a szakképző intézményekben nagyon nehéz úgy szakkört működtetni, hogy azon minden diák megjelenhessen. Ennek oka a gyakorlati oktatás, amely nem teszi lehetővé, hogy állandó időpontban legyenek a szakköri foglakozások. Hogy ez ne okozzon gondot, inkább a konzultációs formát választottam, azaz, ha valakinek gondja támadt, akkor bármikor megkeresett, és beszélgettünk arról, hogyan tovább. A szakköri foglalkozáson minden érdeklődő megjelenik, aki akkor ráér, és megbeszélünk mindent, ami problémaként felmerül. Itt lehetőség van egymás munkájának segítésére is. Az első szakköri foglalkozáson felírjuk a táblára, hogy milyen pályázatok vannak, milyen pályázatok lesznek biztosan. Ezután mindenki számára keresünk témát. A téma nehézsége természetesen függ a vállalkozó tanulótól is, hiszen vannak, akik egy téma új szempontból történő megvizsgálásával foglalkoznak, és nem önálló problémamegoldással. Ezen a szakkörön megtörténik a jelentkezés a KÖMAL feladatmegoldó és mérési versenyére is. A szakkör tagjai azokból az osztályokból vannak, ahol tanítok is, de megjelennek más osztályokból is tanulók, jelezve, hogy ők is részt vennének a munkában. Ez azt is jelenti, hogy a tagok szinte állandóan cserélődnek. Ennek előnye is, hátránya is van. Előnye, hogy új, friss gondolatok érkeznek, hátránya pedig, hogy ezeket az újonnan érkező tanulókat újra és újra meg kell tanítani a módszerekre, és segíteni őket a szakköri munkához szükséges tudnivalók elsajátításában.
Mivel ennek a pályázatnak a kiírása a tavalyi tanév vége felé érkezett, ezért kétféleképpen szerveztem meg a szakkör munkáját. Egyrészt pontosítottuk a már folyó munkával kapcsolatos teendőket, határidőket, másrészt megbeszéltük, kik azok, akik nyáron is tudnak foglalkozni a témájukkal. Ezek a munkák szintén részei a pályázatnak. Négy ilyen pályamű készült el. Másrészt pedig szeptemberre terveztem egy valódi "brainstorm"-ot. A nyár számomra volt fontos, hiszen nekem az értékelemzés módszerét kellett tanulmányoznom, és felfrissítenem a témával kapcsolatos ismereteket. E módszer alapján kívántam még hatékonyabbá tenni a szakköri munkát. Az első foglalkozáson a szakkör tagjaival megbeszéltük az ötletroham segítségével, milyen témakörben fogunk dolgozni. A választás a környezetvédelemre esett. Ezután szűkítenünk kellett a kört. Az első gondolat meg is maradt: a hulladékfeldolgozás, hulladékhasznosítás lesz az a téma, amivel foglalkozunk majd. A diákok azt a feladatot kapták, nézzenek körül környezetükben és próbáljanak olyan még meg nem oldott problémát találni, amelyre megoldást keresünk. A következő héten sok ötlettel jelentek meg a tanulók. Néhány ezek közül: akkumulátor begyűjtése és hasznosítása, a pillepalackok begyűjtése és hasznosítása, az alumínium sörös- és üdítősdobozok begyűjtése és hasznosítása, olyan áramkör tervezése, amely az elektromos készülékek standby állapotának energiafogyasztását csökkentené stb. A tagok az alumínium sörös és üdítős dobozok begyűjtését és hasznosítását választották, és hozzákezdtek, hozzákezdtünk a probléma végiggondolásához. Öt gyerek készített egy-egy egyoldalas kiindulási anyagot, egy tanuló a végtermék eladhatóságát elemezte, két tanuló pedig azt járta körül, hogy a begyűjtött dobozokat átveszik-e, és ha igen, akkor mennyiért.
Iskolánkban eddig ilyen szemléletű foglalkoztatás nem volt. A módszert már régebben ismertem és szerettem volna kipróbálni.
A kreativitás és az életkor között szoros az összefüggés. A kreativitás, az alkotóképesség a kisgyermekkorban a legnagyobb, ötéves kortól csökkeni kezd. A tapasztalat, amely az életkor előrehaladtával növekszik, bizonyos mértékben korlátozza a képzelőerő működését. Az újításhoz, az új dolgok előállításához viszont mindkettőre egyszerre van szükség. A kreativitás és a tapasztalat 35 éves kor táján egyenlítődik ki. József Róbert új módszert dolgozott ki a kreativitás fejlesztésére, melynek neve: csoportos kreativitási foglalkoztatási rendszer. (Élet és Tudomány, 1994. 2. sz. 54-55. oldal; 1995. 3. sz. 78-79. oldal). A módszer az 1947-ben az Egyesült Államokban kialakított értékelemzés nevű rendszernek gyermekekre való alkalmazása. Japán az értékelemzéssel lett gazdasági nagyhatalom: új termékeik 85 százalékát fejlesztették ki ezzel a módszerrel. Az értékelemzés a "termék" funkciói, betöltendő feladatai és ezek költségei viszonyának sokoldalú elemzése, valamint a "termék"-nek a műszaki és gazdasági szempontból egyaránt a legkedvezőbbet megközelítő érték elérésére való átalakítása. A módszer ismérvei: egy meghatározott, lehetőleg számszerűsített cél elérésére irányuló törekvés; a funkció és a funkció-költség párok elemzése; meghatározott munkalépések szerint végzett csoportmunka; az alkotó bírálat és az alkotó munka szabályainak alkalmazása a kedvező megoldás elérése végett; sokoldalú szakmai szemlélet.( Az értékelemzés alkalmazható meglévő termékre és új termék kifejlesztésére.) Az Együtt - jobbat! rendszerben az új termék kifejlesztésének módszere kerül alkalmazásra, figyelembe véve azt, hogy a gyermekek nem egy meghatározott gyártókörnyezetben élnek, és képzeletük akkor a leghatékonyabb, ha az, egy általuk szükségesnek vélt termék kifejlesztéséhez szükséges. A gyermekek többnyire nem ismerik a jelenlegi megoldásokat esetleg azt tudják, miért nem használható, adható el jól -, s ismeretlen számukra a termékek gyártási költsége, bár becsléseket tudnak tenni. Ezen okok miatt az eredeti módszert meg kell fosztani a teljes költségszámítástól, a versenyképesség, az olcsó ár csak egy szempont. A módszer legfőbb célja, hogy az új "termék kifejlesztése" révén megismerkedjenek a csoportmunkával, és saját tapasztalataik alapján kialakuljon bennük az együttműködési készség.
A munkacsoport létszáma maximum 20 fő, de mindenképp páros szám, mivel ennek a későbbiek folyamán fontos szerepe lesz, a gyermekek párban is fognak együtt dolgozni. A munka időtartama előreláthatólag 10 hét. Ez heti egy találkozást jelent, a hét többi napjain önálló munka folyik. A munka során nagy mértékben támaszkodunk a számítógép, a számítástechnika által nyújtott lehetőségekre. Minden résztvevő az iskolai számítógépes hálózaton saját azonosítóval rendelkezik, és eléri a csoport által közösen használt levelesládát, ahol a közös foglalkozások közötti időben elhelyezhetik társaik számára a különböző üzeneteket. Erre azért van szükség, mert a csoport összetétele tetszőleges lehet, nincs semmilyen megkötés. A különböző osztályokból, különböző korú gyermekek is együtt tudnak működni, megismerik egymás munkáját. A foglakozásokon elő tudjuk venni a már elkészített anyagokat és ezt azután közösen dolgozzuk fel. Mivel iskolánk műszaki középiskola, ezért a problémák jó része műszaki jellegű lesz (ez nem feltétlenül lesz így). Ezért szükségessé válhat, hogy az esetleg felvetődő problémákra az iskolán kívül keressenek a diákok megoldást. Itt használhatják ki az Internet lehetőségeit. Ezeken keresztül a probléma megoldásához kapcsolódó ismeretekhez juthatnak hozzá. Megtalálhatják az esetleg már kész, működő megoldásokat, találhatnak a világ különböző országaiban hasonló érdeklődésű gyermekeket, velük megvitathatják a felmerült nehézségeket, közösen kereshetik a megoldást.
Zsigó Zsolt
Kiállításokon a Magyar Szabadalmi Hivatal 1998-ban
A kiállítás - kommunikációs eszköz
A gazdasági rendszerváltással kialakuló piacgazdaság magával hozta a piaci szereplés sikeréhez szükséges eszközök használatát, nevezetesen előtérbe került a marketing, ezen belül a vevőkkel, felhasználókkal való kommunikáció. Ennek egyik kiemelkedő, hatékony eszköze a különböző vásárokon, kiállításokon való részvétel. A figyelem felhívásának, a meggyőzésnek, a versenytársak között történő reális elhelyezkedésnek ez a kiemelkedő eszköze képes a marketingkommunikáció teljes fegyvertárát bevetni, meghatározott időben, meghatározott helyen.
Mi is a vásárok és kiállítások lényege?
Ezek olyan szimulált piaci helyzetet jelentenek, ahol a kínálat és kereslet térben és időben koncentráltan találkozik. A kiállítás mint média - a többi médiától eltérően - kétirányú kommunikációt tesz lehetővé, tehát nemcsak az áru vagy szolgáltatás népszerűsítője "üzen " a külvilágnak, hanem egyidejűleg visszajelzést is kap. A szakirodalom ajánlásai szerint mindenkinek célszerű kiállításokon részt venni, aki aktívabb piaci tevékenységet kíván folytatni, szeretné termékeit, szolgáltatásait szélesebb körben megismertetni, értékesítését növelni, vevőkörét szélesíteni. A fenti meghatározást megalkotói ugyan a hagyományos piaci folyamatok szereplőinek szánják, de az állítás nem csak a gyártóknak, forgalmazóknak, kereskedőknek megszívlelendő, hanem az olyan "virtuális" áruval rendelkező intézménynek is, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH).
Az iparjogvédelem eszközei, az MSZH információs bázisából nyújtható ismeretrendszer nem konkrét áru, nincsenek fizikai jellemzői, speciális tulajdonságai miatt csak közvetve tárgyiasítható, például ábrázolni csak absztrakt módon lehet. A piaci érdekérvényesítésben azonban egyedülálló eszköz felhasználója kezében, ezért sok helyen és módszerrel kell népszerűsíteni, a felhasználók körét egyre inkább szélesíteni szükséges.
Kiállítási alkalmak - a bőség zavara
A megváltozott piaci környezetben a kiállítások szervezésének területén alapvető változás zajlott le. Az eddig monopolhelyzetet élvező Hungexpo mellett számos kiállításrendező cég jelent meg, és az éles verseny miatt a cégek, vállalkozók is egyre nagyobb számban élnek a kiállítások adta piacszerző lehetőségekkel. A korábban jellemző - az esztergapadtól a szalámiig minden árut befogadó - általános vásárokat felváltották a szakkiállítások, szakvásárok, amelyek egy-egy témára, iparágra specializálódva adnak teljes, nem ritkán világméretű képet egy-egy szakmáról.
Ebből következően (is), a rendezvények száma jelentősen megnőtt, egy-egy általános vásár átalakulását öt-nyolc, különböző szakterületet megjelenítő szakvásár váltotta fel.
Tudjuk, az iparjogvédelem a gazdasági élet szinte teljes körét tekintve lehetőséget kínál az oltalomszerzésre, ezért az MSZH megjelenése igen nagyszámú fórumon lehetne indokolt. Éppen emiatt kell előzetesen az egyes megjelenéseket különböző szempontok - a kiállítás szakmai színvonala, jelentősége, résztvevői, időpontja, költségei stb., elemzése - után körültekintően tervezni, biztosítva a részvétel hatékonyságát. Az Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ és az Iparjogvédelmi Promóciós Osztály egyik kiemelt feladata volt a kiállítási megjelenések hivatali megszervezése. Munkánkat a hatósági elbírálásban tevékenykedő és informatikus munkatársainkkal együtt végeztük, akik nagy kedvvel, felelősségteljesen, szakmai tudásuk legjavát adva képviselték az MSZH-t ezeken a fórumokon.
Fontos momentum, hogy a kiállításon a résztvevők megcélzandó körét nem csak az eseményt látogatók jelentik, hanem maguk a kiállítók is, hiszen tevékenységük a helyszínen megismerhető, a képviselőkkel azonnali kapcsolatfelvétel lehetséges.
Munkatársaink a Hannover Messe '98-on
1998-as megjelenéseinket - időrendi sorrendben - az alábbi felsorolás mutatja be:
Genius '98 Feltalálók Világkiállítása III. 19-22.
Hannover Messe '98 IV. 20-25.
Kriminalexpo '98 IV. 22-25.
Iparjogvédelmi tájékoztató
szolgáltatás a Műcsarnokban V. 12. - VI. 7.
INDUSTRIA '98 V. 19-23.
Innofórum '98 VI. 10-12.
Budapesti Nemzetközi Vásár IX. 11-20.
Pannon Állattenyésztési Napok IX. 25-27.
IENA '98 Nürnberg X. 28. - XI. 2.
Iparjogvédelmi referensz- szolgáltatás a Műcsarnokban az Erdély Miklós kiállítás és szimpózium alkalmából X. 26-28.
IST '98 Bécs XI. 30. - XII. 2.
A fenti felsorolásban szereplő alkalmak jelentőségükben, időtartamukban, tematikájukban igen széles skálán mozognak. Végigtekintve a felsoroláson, utólag elmondható, hogy jelenlétünk minden egyes alkalommal indokolt, célszerű és hasznos volt. Vagy azért, mert - mint az INDUSTRIA-n, a beruházási javak legjelentősebb nemzetközi szakvásárán - a jelenlét szinte "kötelező" volt, vagy azért, mert az eddigiektől teljesen eltérő közegben és eddig kevéssé megcélzott közönség figyelmét igyekeztünk felhívni az iparjogvédelem sajátosságaira, ahogy ezt két alkalommal is tettük a Műcsarnok egy-egy kiállítása idején.
A továbbiakban néhány kiemelkedően fontos vagy újszerű kiállítási megjelenésünkről számolok be.
INDUSTRIA '98
INDUSTRIA '98 Beruházási Javak Szakvására "Szakmáról-szakmára"
Az INDUSTRIA, amely a korábbi "Tavaszi BNV" utódja, a beruházási javak legjelentősebb nemzetközi szakvására. 1998-ban 825 egyéni kiállító és 476 cég mutatkozott be a több mint 30 000 látogatónak. 1998-ban az INDUSTRIA kiállításon való megjelenést kiemelt eseményként kezeltük.
A Hivatal ötven négyzetméteres standján a gazdasági élet különböző területeinek folyamatos iparjogvédelmi tevékenységet folytató résztvevőivel együtt jelentünk meg. Megfogalmazott célunk az MSZH, mint az innovációs folyamatot elsősorban információs bázisával támogató intézmény bemutatása volt, az eddigiekhez képest nagyobb alapterületen, figyelemfelkeltő, látványos kiállítási stand építésével.
Kiállító partnerekként a gazdasági élet olyan szereplőit kértük fel, akik jelentős iparjogvédelmi aktivitást mutatnak, az általuk kifejlesztett, később hasznosított termékeikre, eljárásaikra korábban iparjogvédelmi oltalmat szereztek. A kiválasztásban szempont volt, hogy a műszaki területek különböző ágait reprezentálják, és hogy segítségükkel az oltalmi formák lehető legszélesebb skáláját mutathassuk be. Az alábbiakat sikerült megnyerni a részvételre:
- Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt.
- KONTAVILL Rt.
- Penta Vox Kft.
- Richter Gedeon Rt.
- Terbe János iparművész, feltaláló A kiállító partnerek a standon belül egy-egy elkülönített részen, saját információs anyagaikkal, és egy-két munkatársukkal jelentek meg, míg az MSZH munkatársai négy számítógépes munkaállomás segítségével nyújtottak információt adatbázisainkból és az INTERNET segítségével az érdeklődők számára.
A látogatottság jelentős volt. A standot naponta felkereső mintegy 50-60 érdeklődő között több volt a konkrét iparjogvédelmi kérdés iránt érdeklődő, mint a véletlenül odatévedt látogató, és számosan voltak, akiknek a stand tetszetős kivitelezése tűnt fel.
Budapesti Nemzetközi Vásár "Tíz színes nap"
Az őszi BNV elsősorban a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, a fogyasztási cikkek és lakossági szolgáltatások legnagyobb hazai rendezvénye, melyek sorában az idei, a Tíz színes nap-szlogent viselő alkalom valóban igen széles áru- és szolgáltatási skálát vonultatott fel. A Hivatal, a Külügyminisztérium gesztusaként második alkalommal kapott vendégkiállítói lehetőséget a KM által felállított ún. Európa-standon. A Külügyminisztérium - a HUNGEXPO-val együttműködésben - az elmúlt évekhez hasonlóan az Európai Közösséggel, a csatlakozással kapcsolatos információkkal ismertette meg az érdeklődőket. Az Európa Stand'98 tematikájának központi eleme az Európai Gazdasági és Monetáris Unió, a közös európai valuta küszöbön álló bevezetése volt, de helyet kapott az EU-ról szóló általános információk terjesztése is.
A Hivatal egy számítógépes munkaállomással vett részt az Európa Standon, elsősorban az Európai Szabadalmi Hivatalt, illetve az európai szabadalmaztatás lehetőségeit ismertető anyagokkal.
Társkiállítóként szerepeltek az ITD-Hungary mellett az Euro Info Service és két vidéki Európa Pont munkatársai is. Az EK-ra vonatkozó írott és elektronikus információs eszközök adta lehetőségek mellett olvasósarok, karikatúrakiállítás és a naponta meghirdetett játékos vetélkedőnek helyt adó kb. 50 személyes nézőtér és színpad is a stand részét képezte.
Mivel az OTTHON-témakört reprezentáló, legnagyobb A- pavilont szinte mindenki felkeresi, a standot is igen sok látogató érintette, ahol a színes információs anyagok és a vetélkedők jelentettek komoly vonzerőt. A szakmailag nagyon színvonalas, informatív tartalom, ám a "könnyedebb", eszközök felhasználása tudatos a rendezők részéről: hiszen az Európai Közösségre, a csatlakozásból eredő sajátosságokra, az EK monetáris politikájára vonatkozó, meglehetősen bonyolult információkra való figyelemkeltés, ezek "sulykolása", ebben az igen színes, ingergazdag környezetben nem kis feladat elé állítja a közvetítőket.Úgy véljük, ez a "know-how" hasonló környezetben az iparjogvédelem népszerűsítésben is hatásos lehet.
Az eltöltött idő alatt jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a Külügyminisztérium, az ITD-Hungary, és a vidéki Euro-pontok jelen lévő tagjaival.
A vásár ideje alatt nagyjából megismertük a kiállítói palettát: ennek alapján mintegy száz olyan kiállítót választottunk ki, akiknek ez év elején az MSZH működésére és a műszaki-szellemi alkotások jogvédelmére vonatkozó figyelemfelkeltő levelet küldünk, és érdeklődés esetén igény szerinti további segítséget ajánlunk fel.
Az eltöltött tíz nap alatt az a vélemény alakult ki a résztvevő munkatársak körében, hogy az elkövetkező időben önálló kiállítóként is érdemes lenne megjelennünk az MSZH tevékenységét népszerűsítve, elsősorban a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató diákok érdeklődését megcélozva.
Tájékoztató szolgálat a Műcsarnokban
Iparjogvédelmi tájékoztató szolgálat a Műcsarnokban Haraszty István retrospektív kiállítás, Erdély Miklós-szimpózium
Hogyan kerül az iparjogvédelem a Műcsarnokba? A választ a színvonalas Haraszty István-katalógusban a Hivatal tevékenységének bemutatása alkalmából így fogalmaztuk meg az alkotóművészek és a műszaki-szellemi alkotások kapcsolatáról:
"Az évtizedek óta használt legismertebb hazai és nemzetközi védjegyek alkotói kiváló alkalmazott grafikusok.
A század eleje óta ismert alkotótevékenység, az ipari fomatervezés, a tömegtermelés uniformizáló hatását karakteres, individuális arculattá formálja.
Az alkotók és alkotások védelme a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentéssel valósítható meg."
Ilyen formán a képzőművészeti alkotásokat bemutató helyszíneken, a tárlatokat látogató művészek és látogatók körében is teret kap az iparjogvédelem eszközeinek bemutatása, mint alkotásaik védelmét szolgáló jogi eszköz.
Első bemutakozásunk 1998. május 12 -június 7. között, Haraszty István szobrászművész retrospektív kiállításának idejére esett. Az alkotót a hozzértők a hazai kinetikus (a mechanikai mozgást felhasználó műveket, mobilokat alkotó) művészet művelőjeként tisztelik, mobilszobrainak anyaga vas, acél, réz stb., amelyek sokszor hordoznak társadalomkritikai és ironikus tartalmat.
Az MSZH és a Műcsarnok együttműködésének első állomásaként a hivatal munkatársai a kiállítás ideje alatt hetente egyszer - elsősorban védjegy és ipari minta témakörben - nyújtottak iparjogvédelmi tájékoztatást. A múzeum előterében helyeztük el alkalmanként információs anyagainkat, a munkatársak itt válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
Októberben, az Erdély Miklós életmű-kiállítása ideje alatt megtartott, a művész irodalmi, filmművészeti, képzőművészeti és elméleti munkásságát tárgyaló szimpózium két napján nyújtottak munkatársaink hasonló szolgáltatást.
Az újfajta helyszínen és közegben törénő megmérettetés összességében kedvező tapasztalatokat hozott: különösen az Erdély-szimpozion érzékeny, minden új vagy ismeretlen iránt fogékony közönsége mutatott határozott érdeklődést az általunk bemutatott információk iránt.
Kriminalexpo '98 A szellemi közbiztonság egyik ágának bemutatása
A 7. Nemzetközi Biztonsági, Védelmi, Informatikai, Környzetbiztonsági Szakkiállítás és Konferencia programjában a Magyar Védjegyegyesület javaslatára vettünk részt, ahol elsősorban védjegyekkel kapcsolatos információt szolgáltatva járultunk hozzá a rendezvény tematikájához a "szellemi közbiztonság" egyik ágának megismertetésével. A négynapos kiállítás idején komoly érdeklődés elsősorban az új védjegytörvényt tárgyaló szakmai napon volt, ám a társkiállítók a program egész tartama alatt folyamatosan látogatták standunkat.
Ezen a kiállításon is új célközeggel sikerült iparjogvédelmi információt megismertetnünk.
Pannon Állattenyésztési Napok Cél: a fajtaoltalom népszerűsítése
1998. szeptember 25-27. között tartották Kaposváron első ízben a Pannon Agrártudományi Egyetem és a Pannon Lovasakadémia szervezésében a Pannon Állattenyésztési Napokat, amely a rendezők szándékai szerint hagyományt teremtve kívánta bemutatni a szakmai és a nagyközönség részére a legkorszerűbb állattenyésztési kutatási, szakmai eredményeket, kiállítás és szakmai konferencia keretében.
A Hivatal standja a Pannon Állattenyésztési Napokon
A kiállításon a szakterület hivatali képviselője és egy informatikus tartott tájékoztató szolgálatot. A hivatal tevékenységét bemutató és alapvető iparjogvédelmi információkat tartalmazó információs anyagok mellett elsősorban - a szakmai terület munkatársai által erre az alkalomra elkészített - az állat- és növényfajta oltalom lényegét ismertető anyaggal szerepeltünk. A látogatók többek között a bejelentéssel, bitorlási kérdésekkel kapcsolatban keresték fel standunkat, a kiállításon jelen lévő nagyszámú középiskolás is különös figyelmet szentelt az itt megismerhető tudnivalóknak.
Minden egyes kiállítás új tapasztalatokat hozott, és ezeket a tapasztalatokat felhasználva - elkerülve a buktatókat és használva a sikeres elemeket - reményeink szerint egyre nagyobb tudással és növekvő hatékonysággal mutathatjuk be intézményünket és eszközrendszerünket a következő kiállításokon. A különböző kiállítások, vásárok változatos tematikája, a felhasználható eszközök, módszerek széles választéka a jövőben is igen jól használható a műszaki szellemi alkotások oltalmi formáinak fokozott népszerűsítésére és az iparjogvédelmi tudatosság erősítésére.
Varju Zsuzsa