Szemle - 1999. 02.

NEMZETKÖZI KITEKINTŐ

DR. PALÁGYI TIVADAR

Hírek a külföldi szabadlmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

1. Amerikai Egyesült Államok

A Legfelsőbb Bíróság 1998. november 10-én hozott döntésében helybenhagyta a Szövetségi Fellebbezési Bíróság egy 1997-es határozatát, amely megállapította, hogy egy számítógépchip-foglalatra vonatkozó szabadalom érvénytelen, mert a feltaláló túl sokáig várt a bejelentés benyújtásával. A Legfelsőbb Bíróság döntésének indokolása szerint azt követően, hogy a szabadalmaztatni kívánt termék részletes műszaki rajzai elkészültek, a feltalálók terméküket a szabadalmi bejelentés benyújtása előtt csak egy éven belül hozhatják forgalomba, mert különben szabadalmi bejelentésük nem minősül újnak. Az 1952. évi szabadalmi törvény szerint ugyanis az egyéves türelmi idő a találmány forgalombahozatalának napján indul.

A Texas Instruments cég (TI) 1980 novemberében felkérte Wayne Pfaffot, hogy fejlesszen ki egy foglalatot vezeték nélküli integrált áramköri chipekhez. Pfaff megtervezett egy megfelelő foglalatot. Termékének általános elgondolását bemutatta TI képviselőinek, és egy független gyártónak 1981 februárjában részletes műszaki rajzokat küldött. TI megbízásából egy cég 1981. április 8-án 30 000 egység gyártására írásbeli rendelést küldött Pfaff vállalatának, a Plastronics cégnek, megerősítve a március 17-i szóbeli rendelést. Pfaff 1981 júliusában megkapta a legyártott egységeket, azokat bevizsgálta, majd az egész szállítmányt továbbította TI-nek.

Pfaff 1982. április 19-én nyújtott be szabadalmi bejelentést, aminek következtében a kritikus időpont, vagyis az egyéves türelmi idő kezdeti időpontja 1981. április 19. volt. A bejelentésre 1985. január 1-jén 4 491 377 számmal engedélyeztek szabadalmat.

Pfaff bitorlási pert indított a Wells Electronics cég ellen. A járásbíróság (district court) megállapította, hogy az alperes bitorolja Pfaff szabadalmának bizonyos igénypontjait. A bíróság döntése szerint az a tény, hogy Pfaff terméke a szabadalmi bejelentés előtt már kereskedelmi forgalomba került, nem befolyásolta a találmány újdonságát, mert találmánya a kritikus időpontban még nem volt fizikailag befejezve. A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (SzFB) megváltoztatta a járásbíróság döntését. Indokolása szerint az a döntő, hogy a kereskedelmi forgalomba hozatal időpontjában a találmány készenléti foka alapján el lehetett-e várni, hogy a befejezéskor működni fog a szándékolt felhasználási területen.

Pfaff foglalatának egyetlen elemét sem állították elő a kritikus időpontig megfogható termék alakjában. Ennek ellenére a bíróság arra a tényre támaszkodott, hogy (1) a gyártónak küldött rajzok elég részletesek voltak konkrét méret- és anyagadatokkal, és így gyakorlatilag egy prototípussal voltak egyenértékűek; (2) Pfaff annyira bízott abban, hogy a tervei alapján készítendő tárgy alkalmas lesz a szándékolt célra való felhasználásra, hogy a nagyüzemi gyártást prototípus elkészítése nélkül kezdte el; és (3) az igényelt találmány viszonylag egyszerű készülék volt, amiből arra lehet következtetni, hogy a foglalat kellő mértékben - bár nem fizikai értelemben - ki volt fejlesztve ahhoz, hogy az egyéves türelmi időt megkezdettnek lehessen tekinteni. Pfaff 1998. március 9-én a Legfelsőbb Bírósághoz kérelmet nyújtott be az alábbi kérdés megválaszolására: "Arra a régóta megalapozott törvényes meghatározásra tekintettel, hogy az egyéves türelmi idő a kereskedelmi forgalomba hozatal vonatkozásában csak akkor indulhat, amikor egy találmány teljesen ki van dolgozva, a Pfaff-féle szabadalom az amerikai szabadalmi törvény 102(b) szakasza alapján érvénytelennek tekinthető-e, ha Pfaff találmánya nem volt teljesen kész szabadalmi bejelentésének benyújtási napja előtt több mint egy évvel?

A Bíróság először azt tanulmányozta, hogy a 102(b) szakasz szerint hogyan kell értelmezni a "találmány" szót. Ha ehhez a találmány fizikai megvalósítására van szükség, Pfaff később igényelt találmánya a törvény értelmezése alapján nem lehetett kereskedelmi forgalomban a kritikus időpont előtt. A Bíróság a szabadalmi törvény 102(g) szakaszának szövege alapján úgy találta, hogy a "találmány" fogalma nem kívánja meg a fizikai megvalósítást, majd azt vizsgálta, hogy a SzFB által megállapított "lényegileg kész" standard elfogadható megközelítése a törvényes türelmi idő kezdőpontjának meghatározásához. A Bíróság elutasította ezt a standardot, mert úgy találta, hogy a "lényegileg kész találmány" szövegezés megtévesztő és következetlen, minthogy a 102(b) szakasz szövege "találmány"-ra, nem pedig "lényegileg kész találmány"-ra utal. Ehelyett a Bíróság kétlépéses próbát állapított meg annak meghatározására, hogy mikor kell a terméket kereskedelmi forgalomban levőnek tekinteni. Ennek megfelelően az egyéves türelmi idő akkor indul, amikor az alábbi két követelményt kielégítették:

• a terméket fel kell ajánlani kereskedelmi eladásra és
• a találmánynak "szabadalmazásra késznek" kell lennie. A Bíróság a második követelmény kapcsán megállapította, hogy egy találmány kétféle úton válhat szabadalmazásra késszé:
• amikor ténylegesen gyakorlatba vették, vagy
• amikor a feltaláló rajzok vagy más kifejezési mód használatával olyan leírást készített, amely szakember számára lehetővé teszi a találmány gyakorlatbavételét.

Végül a Bíróság a kétrészes próbát a Pfaff esetében ismert tényekre alkalmazta. Minthogy Pfaff elismerte, hogy a kritikus időpont előtt találmányát felajánlotta kereskedelmi eladásra, az egyetlen kérdés az volt a Bíróság számára, hogy Pfaff találmánya a kritikus időpont előtt "szabadalmazásra kész" volt-e. A gyártónak küldött részletes rajzok alapján a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses találmány szerinti foglalat a kritikus időpont előtt szabadalmazásra kész volt, mert egy szakember a találmányt gyakorlatba vehette volna a gyártónak küldött műszaki rajzok alapján.

A Legfelsőbb Bíróság tehát megerősítette, hogy a gyakorlatbavételnek nem kell feltétlenül megindítania az egyéves türelmi időt a "kereskedelmi forgalom" 102(b) szakaszban foglalt tilalma vonatkozásában. A Bíróság azonban új standardot állított föl annak meghatározására, hogy egy találmány kellő mértékben ki van-e dolgozva ahhoz, hogy a kereskedelmi forgalom tilalma vonatkozzék rá. A bírósági döntésből következik, hogy bizonyos típusú találmányok esetén a "szabadalmazásra kész" előírás miatt a türelmi idő a termék kifejlesztésének korábbi időpontjában kezdődik.

B) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala bevezette az elektronikus védjegy-bejelentési rendszert (Trademark Electronic Application System, TEAS), amely lehetővé teszi, hogy a bejelentők az interneten keresztül közvetlenül nyújtsanak be védjegybejelentést.

2. Ausztrália

A Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese egy harmadik fél számára engedélyt adott egy tárgyak felemelését segítő készülékre vonatkozó olyan szabadalom használatára, amely megszűnt, majd újból érvénybe helyezték. A szabadalom évdíjfizetés elmulasztása miatt szűnt meg 1993 márciusában. 1994 novemberében nyújtottak be újbóli érvénybehelyezésre vonatkozó kérelmet, és annak 1995 májusában adtak helyt. A közbeeső időszakban, amikor a szabadalom nem volt érvényben, egy vállalkozó (a továbbiakban V.) lépéseket tett a találmány gyakorlatbavételére.

A szabadalom újbóli érvénybehelyezése után V. a Szabadalmi Hivatal elnökétől engedélyt kért a találmány hasznosításának folytatásához.

A Hivatal elnöke azt vizsgálta, hogy V. a szabadalom tárgyát valóban gyakorlatba vette-e a megadott időszakban. Bár V. csak egy eskü alatti nyilatkozatot nyújtott be a kereskedelmi forgalomra vonatkozó számadatokkal és egy rajzzal az általa forgalmazott készülékről (amely nyilvánvaló módon megfelelt a szabadalom szerinti készüléknek), a Hivatal elnöke ellenkező bizonyíték hiányában megállapította, hogy V. egyértelműen lépéseket tett a találmány hasznosítására a szabadalmi oltalom megszűnését követően, de az újbóli érvénybehelyezés előtt. Ennek alapján V. kényszerengedélyt kapott a további hasznosításra is.

Ebből az ügyből arra lehet következtetni, hogy kényszerengedély megadásához csupán annak bizonyítására van szükség, hogy a találmány gyakorlatbavétele a szabadalmi oltalom megszűnésének időtartamára esett.

3. Ausztria

Ausztriában 1999. február 1-jén a szabadalmakra és használati mintákra vonatkozó törvényes rendelkezések vonalán változtatások léptek hatályba, amelyek közül a fontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze. Bevezették a belső elsőbbség jogintézményét. Ennek megfelelően lehetőség van arra, hogy egy olyan korábbi osztrák szabadalmi vagy használati minta bejelentés esetén, amelynek tárgyát a benyújtás napjától számított 12 hónapon belül továbbfejlesztették, 12 hónapon belül elsőbbséget igényeljenek egy olyan új bejelentés számára, amely magában foglalja mind az eredeti, mind az új fejlesztésnek megfelelő kinyilvánítást.

Az osztrák használati minták "leágaztatása" válik lehetővé minden olyan szabadalmi bejelentésből, amely Ausztriára nézve hatályos, vagyis mind nemzeti bejelentések, mind olyan európai és nemzetközi bejelentések esetén, amelyekben Ausztriát megnevezték, megfelelő használati minta bejelentést lehet benyújtani a szabadalmi bejelentés elsőbbségével. Ilyen leágaztatásra a szabadalmazási eljárás befejezésétől számított 2 hónapon belül - európai szabadalmak esetén tehát a felszólalási határidő lejártától számított 2 hónapon belül, és ha felszólalást nyújtottak be, az eljárás lezárásától számított 2 hónapon belül - van lehetőség.

Mostanáig Ausztriában a korábbi jogok vonatkozásában a teljes kiterjesztésű technika állása ("whole contents approach") volt érvényben. Ennek megfelelően a korábbi elsőbbségű, de még nem publikált szabadalmi és használati minta bejelentések teljes tartalma a technika állásához tartozott. A korábbi elsőbbségű, de még nem publikált európai és nemzetközi szabadalmi bejelentések vonalán változás történt, mert az európai szabadalmi bejelentések csak akkor minősülnek a technika állásához tartozónak, ha Ausztriára nézve a megnevezési illetéket ténylegesen lerótták, míg a nemzetközi bejelentések csak akkor, ha Ausztriában megindították a nemzeti szakaszt.

Az 1994. január 1-je után benyújtott európai szabadalmi bejelentések kapcsán az igényrontás feltételei ugyanazok, mint az osztrák szabadalmak esetében, vagyis az európai szabadalmakra nézve újdonságrontóként nevezhetők meg a korábbi, még nem publikált használati minták is. A szabadalmi törvény rendelkezései az osztrák használati mintákra is érvényesek, vagyis az eddigi "igényrontó kiterjesztésű technika állása" ("prior art approach") helyett itt is a teljes kiterjesztésű technika állása érvényes.

4. Dél-Korea

A) 1998. szeptember 23-án Dél-Korea kormánya úgy módosította a szabadalmi törvényt, hogy 1999. január 1-jétől kezdve lehetővé tette a szabadalmi bejelentések elektronikus benyújtását. Egyúttal az is lehetővé vált, hogy a Szabadalmi Hivatallal folytatott levelezés, például nyilatkozatok benyújtása is elektronikus úton történjék, számítógép-hálózaton keresztül online, vagy pedig hajlékony lemez felhasználásával.

B) A használati minta törvényt úgy módosították, hogy 1999. január 1-jétől kezdve a használati minta bejelentéseket alaki vizsgálat után, de érdemi vizsgálat nélkül lajstromozzák.

Egyúttal a szabadalmi törvényt is módosították. Ennek megfelelően az olyan bejelentő, aki mind használati minta, mind szabadalmi bejelentést be kíván nyújtani, jogosult először használati minta oltalmat kapni, és ezt követő egy éven belül benyújthat szabadalmi bejelentést, igényelve a használati minta bejelentés elsőbbségét. Ha az így benyújtott szabadalmi bejelentésre oltalmat engedélyeznek, a bejelentőnek ejtenie kell a lajstromozott használati mintát.

C) Az Iparjogvédelmi Hivatal bejelentette, hogy gyorsítani fogja a bejelentések vizsgálatát és egyúttal tovább növeli az elővizsgálók számát, egyidejűleg csökkentve az adminisztrációs létszámot. A szabadalmi és használati minta bejelentések vizsgálati ideje mostanáig körülbelül 36 hónap, a védjegy- és mintabejelentéseké körülbelül 17 hónap volt. Ezt az időtartamot a közeljövőben 30 hónapra, illetve 12 hónapra kívánják csökkenteni.

D) 1998. júniusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy megkezdte működését a Szabadalmi Bíróság, amelynek eddigi működése azt a meglepő tényt bizonyítja, hogy ez a Bíróság a hozzá kerülő ügyeket 6 hónapon belül elintézi. Az 1998. október 1-jéig, vagyis a megalakulástól számított első fél évben kezelt 374 ügyben 17 ügyet két hónapot belül, 71 ügyet 3 hónapon belül, 154 ügyet 4 hónapon belül és 92 ügyet 6 hónapon belül intéztek el. A korábbi Fellebbezési Bíróság egy szabadalmi üggyel átlagosan 14,6 hónapig, a mintaügyekkel 19 hónapig és a védjegyügyekkel 14,5 hónapig foglalkozott. Az eddigi tapasztalatok alapján az várható, hogy a Szabadalmi Bíróság a szabadalmi és használati minta ügyeket 6-7 hónap alatt, a minta- és védjegyügyeket pedig 4-5 hónap alatt fogja elintézni, kivéve azokat az eseteket, amelyeket valamilyen körülmény bonyolultabbá tesz.

E) A dél-koreai Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a RARAAVIS védjegy hasonló a LA RA védjegyhez. A döntés indokolása rámutat, hogy a fogyasztók a RARAAVIS védjegyet RARA hangzásra rövidíthetik, ami az áru származása tekintetében zavart okozhat, amikor a fogyasztó a két védjeggyel külön-külön találkozik eltérő helyen és időben. Ennek alapján a RARAAVIS védjegy lajstromozására vonatkozó kérelmet elutasították.

F) A Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa elutasította a MOZART védjegy lajstromozására irányuló kérelmet arra hivatkozva, hogy a védjegy árthat a híres osztrák zeneszerző hírnevének. A Legfelsőbb Bíróság azonban megváltoztatta ezt a döntést, megállapítva, hogy a védjegy az elhalálozott személynek csupán a nevét mutatja, és a személlyel nem áll semmilyen kapcsolatban. Ezért nem mondható, hogy a védjegy az elhalálozott híres személy vonatkozásában félrevezeti a fogyasztókat, és így lajstromozható.

G) 1998 júliusában a dél-koreai Legfelsőbb Bíróság szóbeli tárgyalást tartott egy olyan ügyben, ahol egy lajstromozott védjegy egy másik bejelentő számára való lajstromozhatóságának ügyében kellett dönteni. A HAE SUNG védjegyet az egyik bejelentő tankokra, helikopterekre, kerékpárokra, emelőkre és hasonló árukra lajstromoztatta. A másik bejelentő ugyanezt a védjegyet gépkocsimotorok hengerfejtömítésére kívánta lajstromoztatni.

A Bíróság úgy döntött, hogy mindkét védjegy lajstromozható, mert azok a fogyasztók megtévesztése nélkül létezhetnek egymás mellett, tekintettel arra, hogy a két ügyben teljesen eltérők a gyártók, a kiskereskedők és a fogyasztók.

5. Egyesült Arab Emirátusok

Az Egyesült Arab Emirátusok kormánya szakértő bizottsággal törvénytervezetet dolgoztatott ki a szabadalmi törvény módosítására. A tervezet szerint - ellentétben a jelenlegi törvényi szabályozással - a gyógyszerek és a gyógyászati termékek is szabadalmazhatók lesznek.

6. Európai Unió

A biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó Irányelveket 1998. június 16-án második olvasásban elfogadta az Európa Tanács, és azok 1998. július 30-án, az Európai Közösség hivatalos lapjában való kihirdetés napján léptek hatályba. Ennek megfelelően a biotechnológiai találmányoknak 2000. július 30-ig a tagországok szabadalmi törvényei szerint szabadalmazhatóknak kell lenniük. Az Irányelvek szerint a biológiai anyagot tartalmazó vagy abból álló termékekre vagy a biológiai anyag előállítására, feldolgozására vagy használatára vonatkozó eljárásokra vonatkozó találmányok szabadalmazhatók, és az olyan biológiai anyag, amelyet természetes környezetéből műszaki eljárással különítettek el, szabadalom tárgya lehet akkor is, ha korábban a természetben előfordult. Az emberi test vagy egyes elemeinek egyszerű felfedezése nem szabadalmazható; szabadalmazható azonban az emberi testből elkülönített vagy egy műszaki eljárással más módon előállított elem, például egy génszekvencia.

Az Irányelvek szerint nem szabadalmazhatók a közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző biotechnológiai találmányok, különösen az olyan eljárások, amelyek állatok genetikai azonosságát módosítják és az állatnak szenvedést okoznak anélkül, hogy ember vagy állat számára lényeges hasznot eredményeznének. Nem szabadalmazhatók továbbá az ilyen eljárásokból származó állatok, az emberi lények klónozására és genetikai azonosságuk módosítására szolgáló eljárások, valamint a humán embriók felhasználása ipari vagy kereskedelmi célra.

A farmerek kedvezményben részesülnek, mert a biotechnológiai szabadalom tulajdonosa jogának megsértése nélkül használhatják az oltalmazott növényi és állati szaporítóanyagot.

Hollandia volt az egyetlen ország, amely a javaslat ellen szavazott, és októberben bejelentette, hogy az Európai Törvényszék előtt pert indított az Irányelvek érvénytelenítése érdekében, különböző jogi érvekre, így többek között arra hivatkozva, hogy az Irányelvek nélkülözik a megfelelő jogi alapot, sértik az emberi jogokat, összeegyeztethetetlenek nemzetközi szerződésekkel, és belső ellentmondást tartalmaznak a növény- és állatfajtákra enge- délyezett oltalom vonatkozásában. Az 1998. júniusi szavazáson Belgium és Olaszország tartózkodott.

Jelenleg teljesen bizonytalan, hogy a holland kereset eredményes lesz-e, és azt sem lehet tudni, hogy az Európai Törvényszék mikor fogja az ügyet megtárgyalni. Egyértelmű azonban, hogy a holland kifogás olyan bizonytalanságot okoz, amelyet éppen az Irányelvekkel kívántak kiküszöbölni.

Észtország kormánya 1998. augusztus 18-án letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás csatlakozási okmányát. Ennek megfelelően a Madridi Jegyzőkönyv Észtország vonatkozásában 1998. november 18-án lépett hatályba.

8. Japán

A) 1998. július 1-je óta meg lehet gyorsítani a szabadalmi bejelentések elővizsgálati eljárását azzal, ha a bejelentő a benyújtás napjától számított egy éven belül kér vizsgálatot.

B) A japán Legfelsőbb Bíróság 1998. október 17-én a szellemi tulajdon védelmének bitorlásokkal kapcsolatos területén fennálló nehézségek kiküszöbölésére az alábbi pontokban ismertetett gyakorlat bevezetését határozta el.

a) A Tokiói Kerületi Bíróságon szabadalmi perek vizsgálatával foglalkozó különleges részleget állítanak fel, amely két bíróból és két szakvizsgálóból fog állni. Így ezen a Bíróságon a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó eddigi két szaktanács mellett egy harmadik is fog működni.

b) 1999-től kezdve a Legfelsőbb Bíróságnak ki kell képeznie olyan bírókat, akik szakértők lesznek szabadalmi peres ügyekben.

c) 1999-ben a Legfelsőbb Bíróságnak növelnie kell a szabadalombitorlási perekkel foglalkozó bírók számát.

d) A Legfelsőbb Bíróságnak a szabadalombitorlási perekkel foglalkozó bíróit külföldi szabadalmi bíróságokhoz kell elküldeni a nemzetközi gyakorlat elsajátítása céljából. Ezeket a változtatásokat az tette szükségessé, hogy a szabadalombitorlási perek száma 1990-ben 300 volt, míg az 1990-es évek második felében ez a szám 500-600-ra nőtt. Emellett az elintézetlen peres ügyek száma az 1992. évi 828-ról 1997 végéig 1814-re nőtt.

C) Japánban több év óta olyan irányzat tapasztalható, hogy szigorúbban bírálják el a bitorlási ügyeket. Ezt bizonyítja, hogy a Tokiói Kerületi Bíróság a SmithKline Beecham (SB) v. Fujimoto ügyben 1998. október 12-én a Fujimoto Pharmaceutical Co., Ltd. (F) alperest 3019 billió jen (közelítőleg 25,2 millió USD) megfizetésére kötelezte a felperes által licenciadíjak és eladások terén elszenvedett veszteségek fejében. A bitorlást F azzal követte el, hogy a felperes tagamet nevű, gyomorfekély elleni szerét cyclock néven forgalmazta. A bitorlás időszaka 1986 decemberétől 1993. szeptember 5-ig, a felperesi szabadalom oltalmi idejének lejártáig tartó időszakra terjedt ki. Ilyen összegű bírságot bitorlási ügyben még nem ítélt meg japán bíróság. SB 1973. szeptemberében nyújtott be szabadalmi bejelentést a tagamet előállítási eljárására, és a szabadalmat 8 évvel később engedélyezték. A bíróság megállapította, hogy F az SB szabadalma által védett eljárással gyártotta az általa forgalmazott gyógyszert; emellett az akkori Jugoszláviából (a mai Szlovénia területéről) nagy mennyiségben importált bitorló terméket, amelyet 1986 és 1993 között hozott kereskedelmi forgalomba. F azzal érvelt, hogy gyártási eljárása nem esett SB szabadalmi igénypontjainak oltalmi köre alá, amivel azonban a bíróság nem értett egyet, és a bírság egyötödét az elmaradt licenciadíjak fejében, a fennmaradó négyötöd részt pedig SB elmaradt haszna fejében állapította meg, 15%-os haszonkulcsot véve alapul.

A Japán Szabadalmi Hivatal statisztikája szerint az 1990-től 1994-ig terjedő időszakban a japán bíróságok összesen kb. 46 millió jen bírságot szabtak ki szabadalmi ügyekben, ami az Amerikai Egyesült Államokban ugyanezen időszakra eső 92 millió USD-nek kevesebb mint 1%-a. Japán szakmai körökben remélik, hogy az ismertetett, igen magas bírság elrettentő hatású lesz szabadalombitorlások terén.

9. Kanada

A) Az AZT néven forgalmazott gyógyszerrel kapcsolatban a Kanadai Szövetségi Bíróság (KSzB) az alkalmazási igénypontok kérdésével foglalkozott. A szóban forgó kanadai szabadalom 78 igénypontot tartalmazott, amelyek közül az első 20, az AZT hatóanyagot egy gyógyászati hordozóval kombinálva tartalmazó gyógyászati készítményekre vonatkozott, a készítmény bármilyen alkalmazására való utalás nélkül. A fennmaradó igénypontok közül több vonatkozott a készítmény alkalmazására humán retrovírus-fertőzések kezelése vagy megelőzése, különösen AIDS kezelése vagy megelőzése céljából.

A szabadalommal kapcsolatos bitorlási perben az alperes azzal érvelt, hogy ezek az alkalmazási igénypontok érvénytelenek, mert tárgyuk csupán egy orvosi kezelés, amit Kanadában régóta nem tartanak szabadalmazhatónak. 1972-ben a Legfelsőbb Bíróság a Tennesse Eastman and Co. et al. v. Commissioner of Patents ügyben egy olyan igénypontot vizsgált, amely sebészeti beavatkozások után a vágásoknak egy ismert kötőanyaggal való lezárására vonatkozott. A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a találmány fogalmának törvény szerinti meghatározása nem vonatkozik az orvosi kezelési módszerekre. Ez az értelmezés bizonyos mértékig az akkori szabadalmi törvénynek azon a rendelkezésén alapult, hogy gyógyszerre nem engedélyeztek szabadalmi oltalmat, és a Bíróság úgy látta, hogy az orvosi kezelési módszerekre vonatkozó igénypontok engedélyezése ütközne az ilyen rendelkezés alapját képző jogalkotói szándékkal.

A Tennessee Eastman döntést 1986-ban a Szövetségi Fellebbezési Bíróság egy másik döntése követte az Imperial Chemical Industries Co., Ltd. v. Commissioner of Patents ügyben, ahol a Bíróság hangsúlyozta, hogy a Tennessee Eastman ügyben a kanadai szabadalmi törvény egy alapelvét tárgyalták meg, amely független volt a törvény konkrét rendelkezéseitől. Ennek következtében a szabadalmi törvény olyan módosítása, amely lehetővé teszi az új gyógyszerekre vonatkozó termékigénypontok engedélyezését, nem befolyásolja az orvosi kezelési módszerek szabadalmazhatóságának kérdését.

Az AZT ügyben azonban a szabadalmas azt kérte, hogy a bíróság alkalmazza a Shell Oil Co. v. Commissioner of Patents ügyben a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntést, amely kimondja, hogy egy ismert vegyület új alkalmazására lehet szabadalmat kapni.

A KSzB utalt arra, hogy a Shell Oil ügyben hozott döntést követően a Szabadalmi Hivatal elnöke egy olyan bejelentés kapcsán, ahol a hatóanyagot egy korábbi amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban már kinyilvánították, engedélyezett alkalmazási igénypontokat, megállapítva: "Egy ismert vegyület új alkalmazása találmánynak minősül, amely jogosult lehet szabadalmi oltalomra." A KSzB megállapította, hogy bár a Tennessee Eastman ügyben a Legfelsőbb Bíróság elutasított egy ismert vegyület új alkalmazásán alapuló kezelési módszert, és bár az AZT vegyület önmagában ismert, a szóban forgó AZT szabadalom egyaránt tartalmaz új formulázási, valamint a formulázással kapott kompozíció alkalmazására vonatkozó igénypontokat, és ilyen alapon más elbírálás alá esik, mint a Tennessee Eastman ügy. Az alkalmazási igénypontok fenntartása nem szolgáltatna a szabadalmas számára olyan oltalmat, amilyet másképp nem kaphatna meg, mert a szabadalmasnak már kizárólagos joga volt a kompozíció előállítására, használatára és eladására.

A KSzB további döntések elemzése után arra a kérdésre tért vissza, hogy lehet-e egy ismert vegyületet olyan új gyógyászati kompozíció alkalmazására vonatkozó igénypont alakjában szabadalmaztatni, amely nem orvosi kezelési módszer. Más szavakkal: a feltalálók csupán egy kezelési módszert találtak fel az ismert vegyület felhasználásával, vagy pedig egy ismert vegyület gyógyszerként való új alkalmazását találták fel? A KSzB szerint a szabadalmi leírásban megadott adagolási útmutatás általános volt, és nem vonatkozott valamilyen sajátos betegségre vagy alkalmazásra, sem pedig kezelésre vagy megelőzésre. Kidolgozásához szükség volt szakmai ügyességre és ítélőképességre. Ezért a kompozíció alkalmazására vonatkozó igénypontokat a Bíróság fenntartotta.

B) Védjegyekre vonatkozó számos kanadai döntésben az az elv érvényesült, hogy egy védjegynek az első része a legfontosabb a védjegy azonosítása szempontjából, mert ez kelt döntő benyomást a közönségben. Ezt az alapelvet a KSzBa Fonorola Inc. v. Motorola Inc. et al. ügyben hozott újabb döntésében átértékelte, és megerősítette a Védjegyfelülvizsgálati Bíróságnak azt a határozatát, hogy a FONOROLA védjegy bejelentője elmulasztotta bizonyítani, hogy nincs komoly valószínűsége a FONOROLA név és a közismert MOTOROLA lajstromozott védjegy összetévesztésének. Ennek megfelelően a FONOROLA védjegyre vonatkozó bejelentés valószínűleg összetéveszthető a MOTOROLA lajstromozott védjeggyel, ami részben annak tulajdonítható, hogy az első három betű eltérése ellenére közös a két védjegy OROLA végződése.

Mindkét fél telekommunikációs rendszerekkel kapcsolatos árukat és szolgáltatásokat adott el. A bíróság azt állapította meg, hogy a hasonlóságot a két védjegy utolsó öt betűjének azonos megjelenése és kiejtése okozza, aminek következtében ez a végződés jelentősen befolyásolja a védjegyek egészének elbírálását. Ezért indokolt az eltérés azoktól a korábbi döntésektől, amelyek két védjegy közötti hasonlóság megítélésekor az első szótagnak tulajdonítottak elsődleges jelentőséget.

10. Kína

A kínai védjegytörvény szerint az első bejelentő számára lajstromozzák a védjegyeket. Ennek az elvnek az alapján egyes vállalatok szándékosan lajstromoztatják más vállalatok híres védjegyeit eltérő áruosztályokban és szolgáltatásokra, majd a védjegy eredeti tulajdonosának eladásra kínálják fel az ilyen lajstromozott védjegyeket. Ez a tevékenység nyilvánvalóan sérti a polgári törvénykönyvnek a becsületességre és hitelességre vonatkozó általános elveit. Egy A-nak nevezett kínai társaság 1995 decembere óta más társaságok 200-nál több védjegyére vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújtott be más osztályokban, és sikerült 156 olyan védjegyet lajstromoztatnia, amelyek más vállalatok híres és közismert kínai védjegyei és kereskedelmi nevei. Az A társaság rendkívül magas áron ajánlotta fel a védjegytulajdonosoknak az ilyen védjegyeket. Ez az érintett vállalatok és a köz részéről erős kritikát vont maga után, és több vállalat felszólalást, illetve törlési keresetet nyújtott be a Kínai Védjegyhivatal Fellebbezési Tanácsához.

A Hivatal helyettes igazgatója kijelentette, hogy az A társaság tevékenysége nyilvánvalóan tisztességtelen, és a Hivatal az ilyen védjegylajstromozásokat törölheti, tekintet nélkül arra, hogy a törlést kérték-e vagy sem. Ennek az álláspontnak az alapján az A vállalat számára lajstromozott 67 védjegyet töröltek, és a fennmaradó hasonló lajstromozásokat is vizsgálják. Így valószínű, hogy Kínában határozattan tilos lesz ilyen védjegyeket lajstromoztatni.

11. Mexikó

A mexikói kormány 1996. október 26-án hatályba léptette a növényfajtákra vonatkozó törvényt annak eredményeként, hogy korábban csatlakoztak az új növényfajták oltalmára vonatkozó (UPOV) egyezményhez. 1998. szeptember 25-én a törvény végrehajtási utasítása is hatályba lépett, amely néhány különleges rendelkezést is tartalmaz; ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze. A 7. szakasz szerint külföldi termesztők jogai csak akkor oltalmazhatók Mexikóban, ha a külföldi termesztők országa viszonosságot biztosít a mexikói termesztők számára.

A 16. szakasz szerint a megfelelő külföldi bejelentés elutasítása vagy visszavonása azt eredményezi, hogy a Mexikóban benyújtott bejelentés elsőbbségének kérelmét nemlétezőnek tekintik. A 42. szakasz szükséghelyzetben adandó használati engedélyre vonatkozik, és úgy rendelkezik, hogy amikor egy növényfajtának, például főzelékfélének a kielégítő termelése az ország egy meghatározott területén vagy az egész országban nem kellően biztosított, de a lajstromozott növényfajta alkalmas a hiány megszüntetésére, az oltalom tulajdonosának vagy jogutódjának lehetőséget kell nyújtani a hiány pótlására. Ha azonban a lajstromozott növényfajta tulajdonosa nem tudja pótolni a hiányt vagy nem érdekelt annak pótlásában, a Mezőgazdasági Minisztérium nyilvános versenytárgyalást hirdet harmadik személyek számára.

12. Monaco

Monaco kormánya 1998. október 23-án letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljára történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így ez a Szerződés Monaco vonatkozásában 1999. január 23-án lépett hatályba.

13. Németország

A) A Szövetségi Szabadalmi Bíróság újabban több döntést közölt, amely italok tárolására szolgáló edények alakjának lajstromozhatóságával kapcsolatos. Ezeket az edényeket háromdimenziós védjegyként jelentették be.

A Bíróság többek között megállapította, hogy az italok tárolására szolgáló edények lajstromozható védjegyek, és akkor minősülnek megkülönböztető jellegűnek, ha alakjuk olyan mértékben különbözik az italtárolásra általánosan használt edények alakjától, hogy ez megkülönböztető jelleget kölcsönöz. Színlajstromozásra vonatkozó két edényalakról hoztak külön döntést. Az egyik fekete dugóval ellátott tejfehér palackra vonatkozott. Ezzel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy ez a színkombináció nem kölcsönöz megkülönböztető jelleget, mert a fehér porcelán és a fekete dugó nem szokatlan az italpalackok esetében, és eredetükre nézve sem szolgáltat sajátos tájékoztatást. A másik ügyben a bíróság megállapította, hogy a barna vagy a sötétzöld színű palack az ital korai öregedésének megelőzésére szolgál. A zöld és a kék színárnyalat a frissesség és tisztaság érzetét kelti. Ilyen okok miatt a bíróság megtagadta a zafirkék színű palack oltalmára vonatkozó kérést. Minthogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság nem döntött a háromdimenziós védjegyek megkülönböztető jellegének kérdésében, a Szabadalmi Bíróság engedélyezte fellebbezés benyújtását a Legfelsőbb Bírósághoz azokban az esetekben, amikor ezt kérték.

B) A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság "Scherbeneis" vezérszavú döntésében megállapította, hogy a használati mintákra vonatkozó törlési eljárásban a lajstromozott alakot kell a vizsgálat tárgyává tenni akkor is, ha a minta tulajdonosa később módosított igénypontokat nyújtott be.

Az új igénypontok benyújtását csupán a tágabb oltalmi körű minta törlése elleni kifogásról való lemondásnak kell tekinteni. Ezt a lemondást azonban világosan és feltételek nélkül kell kinyilvánítani. Ilyen lehetőség nincs akkor, amikor az újonnan benyújtott igénypontok az oltalmi kör meg nem engedett bővítését eredményezik és így nem tekinthetők a használati minta tárgyának.

14. Omán

Omán szultánja rendeletben jóváhagyta, hogy az ország csatlakozzék a Párizsi Uniós Egyezményhez.

15. Szabadalmi Együttműködési Szerződés

A) 1999. január 1-jétől kezdve az alapilleték és a megjelölési illeték együttes összege 200 CHF-fel csökken, ha a bejelentő a papíron benyújtott nemzetközi bejelentéshez hajlékony lemezen elektronikus másolatot is csatol.

B) 1998 első 9 hónapjában a genfi Nemzetközi Irodához 49 833 nemzetközi bejelentés érkezett a különböző átvevő hivataloktól. Ez 1997 hasonló időszakához képest 19,9%-os növekedést jelent. Ugyanezen időszak alatt 35 550 nemzetközi elővizsgálati kérelmet nyújtottak be, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 17,5%-os növekedésnek felel meg.

16. Szingapúr

A) Szingapúrban új védjegytörvény fog rövidesen hatályba lépni. A jelenleg hatályos védjegytörvény alapvetően az 1938. évi angol védjegytörvényen alapszik. Az új védjegytörvényt 1998. október 12-én terjesztették a Parlament elé és november 26-án módosítás nélkül elfogadták, így életbelépéséhez már csak elnöki jóváhagyás szükséges. Az új törvény nagy vonalakban hasonlít az 1994. évi angol védjegytörvényhez, de vannak bizonyos különbségek, amelyek egyes esetekben fontosak lehetnek. Néhány vonatkozásban az új törvény az 1995. évi ausztrál védjegytörvény rendelkezéseit alkalmazza.

Az új törvény egyszerűsíti és korszerűsíti a védjegyekre vonatkozó szabályozást, és lehetővé teszi, hogy Szingapúr teljesítse a Párizsi Uniós Egyezményben és az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozásában (TRIPS) előírtakat, valamint azt, hogy csatlakozni tudjon a védjegyekre vonatkozó nemzetközi egyezményekhez, így a Madridi Jegyzőkönyvhöz.

Az új törvény szerint a védjegy vizuálisan észrevehető jel, amely grafikusan ábrázolható és alkalmas áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére; az árukkal a kereskedelemben kell foglalkozni, illetve a szolgáltatásokat ott kell nyújtani. Az utóbbi követelmény miatt a csupán hirdetésben szereplő védjegyek nem lajstromozhatók. Az új törvény oltalmazza a közismert védjegyeket, és lehetővé teszi kollektív védjegyek lajstromozását, valamint azt, hogy elsőbbséget - a Párizsi Uniós Egyezmény tagállamaiban benyújtott bejelentéseken kívül - a Kereskedelmi Világszervezet tagállamaiban benyújtott korábbi bejelentés alapján is lehessen igényelni.

A régi törvény előírja, hogy a védjegyet a tulajdonosnak kell használnia, de engedélyezi a lajstromozott használó általi vélt használatot is. Az új törvény csupán nyilatkozatot kíván arra nézve, hogy a védjegyet a kereskedelemben "a bejelentő használja vagy az ő engedélyével használják". Egy függő bejelentés, amelyet az új törvény hatálybalépése előtt még nem hirdettek meg, e határidőtől számított 6 hónapon belül átalakítható az új törvény hatálya alá eső bejelentéssé. Az átalakított bejelentés azonban elveszti eredeti benyújtási (vagy elsőbbségi) napját, és úgy kezelik, mint az új törvény hatálybalépése után közvetlenül benyújtott bejelentést. Az ilyen átalakítás azért lehet célszerű, mert az új törvény szerinti lajstromozási követelmények kevésbé szigorúak.

Az új törvény kimondja, hogy a lajstromozott védjegyből származó jogok kimerülnek, ha a védjeggyel ellátott árukat a tulajdonos vagy az ő hozzájárulásával harmadik személy a világon bárhol forgalomba hozta. Az új törvény szerint a lajstromozás érvénytelennek minősíthető, ha a védjegyet valamilyen abszolút lajstromozást gátló ok - például hasonló védjegy korábbi lajstromozása - fennforgása ellenére lajstromozták, vagy a lajstromozást csalás vagy megtévesztés útján érték el. A közismert védjegyek tulajdonosai megsemmisítési eljárást kezdeményezhetnek. Az új törvény szerint a lajstromozás visszavonható, ha a védjegyet a megfelelő áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában a lajstromozási eljárás befejezésének időpontjától számított 5 éven belül nem használták, vagy ha az ilyen használatot megszakítatlan ötéves időtartamra felfüggesztették, és a használat hiányát nem tudják megfelelően indokolni. A régi törvény szerint 5 évnél fiatalabb védjegy esetén nem lehetséges használat hiánya miatti megvonás.

B) A szingapúri Parlament 1998. november 23-án első olvasásban tárgyalta az integrált áramkörök topográfiájára vonatkozó törvény tervezetét és azt 1999. januárjában hagyta jóvá. Ilyen szellemi termékekre vonatkozó oltalmat eredeti, nem köznapi topográfiákra lehet kapni, amelyeket dokumentációs alakban feljegyeztek vagy egy integrált áramkörbe beiktattak. A törvénytervezet szövegezésénél figyelembe vették a TRIPS Egyezmény előírásait. Ennek megfelelően nem lehet ilyen oltalmat kapni eljárásokra, módszerekre, rendszerekre, ötletekre, elvekre és felfedezésekre. Az oltalomszerzés feltétele, hogy az integrált áramköri topográfia egy szingapúri állampolgár vagy lakos vagy a Világkereskedelmi Szervezet tagországának állampolgárának szellemi terméke legyen. Nincs szükség lajstromozási vagy letétbehelyezési eljárásra. A tulajdonos joga, hogy védett topográfiáját másolja és kereskedelmileg használja. Az a személy, aki engedély nélkül másolja vagy kereskedelmileg használja a védett topográfiát, bitorolja a tulajdonos jogait. Nem minősül bitorlásnak a nem kereskedelmi jellegű használat és kutatás, valamint a jóhiszemű, tehát a védettség ismerete nélküli használat. Ezért a szerzőnek érdekében áll, hogy a topográfia mindenfajta megjelenési formáján fel legyen tüntetve a neve és szerzőségi igénye.

Az oltalmi idő 15 év a megalkotás évétől számítva. Ha azonban a topográfiát az alkotástól számított 5 éven belül kereskedelmileg alkalmazzák, az oltalom az első kereskedelmi alkalmazás évétől számított 10 év után megszűnik. Az integrált áramköri topográfiára vonatkozó jogok teljesen vagy részben átruházhatók. Az átruházást írásban kell rögzíteni az átruházó aláírásával. A versenyellenes gyakorlat megakadályozására kényszerengedély is adható.

17. Szváziföld

Szváziföld kormánya 1998. szeptember 14-én letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodáshoz és e megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően mind a Megállapodás, mind a Jegyzőkönyv Szváziföldön 1998. december 14-én lépett hatályba.

18. Tajvan

Az 1994-ben módosított szabadalmi törvény szerint a szabadalmak oltalmi ideje 20 év, a használati mintáké pedig 12 év. A szabadalmi törvény 1997. évi végrehajtási utasítása lehetővé teszi a gyógyászati és mezőgazdasági termékekre és az ilyen termékek gyártási eljárására vonatkozó szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítását, de a szabadalmasnak a szabadalom gyakorlatbavételére vonatkozó jóváhagyási bizonylatot kell szereznie. Ha az utóbbi bizonylat megszerzése a szabadalmi bejelentés közrebocsátását követő két évnél később történik, a szabadalmas az oltalmi idő kettőtől öt évig terjedő hosszabbítását kérheti.

Ilyen kérelmet csak egyszer lehet benyújtani. Ha a szabadalmas külföldi, az oltalmi idő hosszabbítására csak akkor van lehetőség, ha a külföldi országa viszonossági szerződést kötött Tajvannal. (Jelenleg csak az Amerikai Egyesült Államokkal és Ausztráliával kötöttek ilyen egyezményt; Japánnal tárgyalások vannak folyamatban.)

19. Tonga

Tongában a Kormány új iparjogvédelmi törvényt terjesztett a Parlament elé, amelynek végső jóváhagyása 1999. első negyedében várható. Az új törvény szerint Tonga saját védjegylajstromozási eljárást fog bevezetni, vagyis megszüntetik azt a módszert, hogy a nagybritanniai védjegyeket újralajstromozzák. Bevezetik az uniós elsőbbség intézményét, és lehetővé válik a több áruosztályban való bejelentés. A védjegylajstromozás engedélyezése előtt fel lehet szólalni. Az oltalmi idő 10 év lesz, amely hasonló időszakokra megújítható. Az új törvény hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül az összes lajstromozott védjegyet újra kell majd lajstromozni.

20. Törökország

Törökország kormánya 1998. október 1-jén letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Így ez a Jegyzőkönyv Törökország vonatkozásában 1999. január 1-jén lépett hatályba.