ÉVFORDULÓNAPTÁR
155 éves a Morse-távíró
150 éve született Fabinyi Rudolf
140 éve született Bánki Donát
125 éves a budapesti fogaskerekű vasút
125 éve született Marconi, Guglielmo
100 éves az Ógyallai Obszervatórium
100 éve született Békésy György
80 éve halt meg Eötvös Loránd
70 éve halt meg Benz, Carl Friederich
35 éve halt meg Szilárd Leó
155 éves a Morse-távíró
Samuel Morse amerikai feltaláló 1832-ben álmodta meg a távíró elvét. Ezután következett a megvalósítás gyötrelmes időszaka. Az első nyilvános sikert végül az 1837-ben a New Yorki egyetemen tartott bemutató hozta meg. A távíró tökéletesített változatát 1838 februárjában mutatta be egy hivatalos washingtoni bizottság előtt. Az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombinációt Morse csak 1839-ben dolgozta ki. Az első távíróvonal Baltimore és Washington között épült, amelyen 1844. május 24-én futott végig az első mondat.
150 éve született Fabinyi Rudolf (Jolsva, 1849. 05. 30. Budapest, 1920. 03. 07.), kémikus, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke, akadémikus.
A budapesti műszaki, majd a tudományegyetem tanára volt, később a kolozsvári egyetemen oktatott, amelynek rektora lett. Nagy jelentőségűek a molekulasúly újabb meghatározási módszereiről közölt tanulmányai. A szerveskémiai kutatás magyar úttörőjeként elsőként állított elő benzopirillium sót, amelyből a növényi színanyagok származnak. Módszert dolgozott ki naftalinos oldatban lévő szerves anyagok molekulasúlyának meghatározására. Farkas Gyulával szénalapú tüzelőanyag-elemeket szerkesztett. Ő alapította az első kémiai szakfolyóiratot Magyarországon, a Vegytani Lapokat, amely 1882-től kezdve jelent meg Kolozsváron.
140 éve született Bánki Donát (Bakonybánk , 1859. 06. 06. Budapest, 1922. 08. 01.), gépészmérnök, akadémikus, feltaláló.
1881-től az Államvasúti Gépgyár műszaki díjnoka, 18821899 között a Ganz Vasöntő és Gépgyár konstruktőre, majd főmérnöke. Ő tervezte a pesti Duna-parti gabonaelevátort, a Mechwart-féle forgóekét, vasúti váltókat, fordítókorongokat, tetőszerkezeteket, turbinákat. Már egyetemi hallgatóként díjat nyert egy, a gázmotorokról szóló tanulmánya. A Ganz-gyárban a Műegyetem gépműhelyének vezetőjével, Csonka Jánossal számos közös szabadalmat nyújtottak be a gáz- és petróleummotorokkal kapcsolatban. Az "Újítások petróleummotorokon" című szabadalomban említik először a karburátort, fél évvel megelőzve Maybach németországi találmányát. A BánkiCsonka-motorokat a Ganz-gyár sorozatban gyártotta a századfordulón. Közben Bánki önálló szabadalmakat is benyújtott: 1894-ben nagynyomású robbanómotorját, amelyet 1898-ban a vízbefecskendezéses hűtéssel tökéletesített. Volt szabadalma motorkerékpárra, elsőkerék-meghajtású autóra és gázturbinára is. 1916-ban szabadalmaztatta vízturbináját, amely nevét a mai napig ismertté tette.
125 éves a budapesti fogaskerekű vasút.
Budapesten 1874. június 23-án indult meg a fogaskerekű vasút a Városmajortól a Svábhegyig. A 2,8 kilométer hosszú vasút abban az időben a harmadik ilyen jellegű tömegközlekedési eszköz volt a világon. A vonalat 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig: az azóta már 3,7 kilométer hosszú vasutat 1929-ben villamosították. 1973 augusztusában vonalát teljes egészében felújították.
125 éve született Marconi, Guglielmo (Bologna, 1874. 04. 25. Róma, 1937. 07. 20.), Nobel-díjas olasz fizikus, a drótnélküli távíró feltalálója.
Arisztokrata, földbirtokos családban született. Érettségi után nem iratkozott be egyik egyetemre sem, de kedvtelésből kitűnő professzorok előadásait hallgatta, s amikor megismerte Hertz elektromágneses hullámait, Bologna melletti villájuk parkjában maga is kísérletezésbe kezdett. Azt kutatta, hogy e hullámok milyen távolságra terjednek. Első mutatványa az volt, hogy egy kapcsolással megmozgatott egy iránytűt, anélkül, hogy hozzáért volna. A folyamatos jelátvitel céljából villanycsengőt alkalmazott, amely jelezte a fémszemcsék érintkezése révén létrejött áramkört. Vevőberendezése 1894 decemberében szólalt meg. Következő kísérletét a parkban 1895-ben egy domb két oldalán végezte, s az elektromágneses hullámok megkerülték azt. 1869. június 2-án nyújtotta be szabadalmát Angliában. A londoni bemutató során 270 méteres távolságra morsekészülékkel továbbított írásos üzenetet. Az angol Pierce támogatásával 1896. december 12-én sikerült nagy közönség előtt is bemutatnia találmányát. Marconit hazájában is nagy diadallal fogadták, de hamarosan tisztázódott, hogy a drótnélküli táviratozásban nem minden érdem az övé: sokat felhasznált az angol Lodge és az orosz Popov eredményeiből. Marconinak 1899. március 27-én először sikerült a La Manche csatornán át üzenetet küldenie, majd 1899-ben Amerikában is ünnepelték. Hazafelé, amikor hajója mintegy 100 km-re volt a szárazföldtől, létesített távírókapcsolatot az angliai Wight-szigeti szikratávíró állomással. Ezután elhatározta, hogy megkísérli a lehetetlent: távírókapcsolatot létesít az Atlanti-óceánon át. Ezt mindenki képtelenségnek tartotta, hiszen tudták, hogy a rádióhullámok egyenes vonalban terjednek, nem követik a föld görbületét. Anglia legnyugatibb részén, Cornwallban állították fel az első óceáni adóállomást. 1901. december 12-én mégis sikerült Angliából Új-Fundlandba rádiójeleket továbbítania. (A hogyanra csak később jöttek rá, miszerint a hullámok visszaverődnek a légkör felső, ionizált rétegeiről.) Marconi 1909-ben, K. F. Braunnal megosztva aki a rezgőkört az antennával induktív úton kapcsolta össze, s ő javasolta a vételhez a kristálydetektor használatát fizikai Nobel-díjat kapott a drótnélküli távíró kifejlesztésében való érdemeiért.
100 éves az Ógyallai Obszervatórium.
Konkoly-Thege Miklós csillagász 1871-ben Ógyallán (ma: Szlovákia) magán csillagvizsgálót létesített, amelyet 1899. május 16-án a magyar államnak ajándékozott. Mai utóda az MTA Csillagászati Kutatóintézete.
100 éve született Békésy György (Budapest, 1899. 06. 03. Honolulu, 1972. 06. 13.), Nobel-díjas akusztikus, biofizikus, akadémikus.
Apja magyar diplomata volt. Kémiai tanulmányait a berni egyetemen kezdte, s 1923-ban Budapesten fejezte be fizikusi doktorátussal. A posta távbeszélő üzemének laboratóriumában kezdett dolgozni, ott működött 1946-ig. Közben 1926-27-ben a berlini Siemens és Halske cég laboratóriumában alkalmazták. Aktívan részt vett a magyar rádióadások megindításában. 193946 között a budapesti egyetemen a kísérleti fizika professzora volt, majd Stockholmban a Karolinska Intézet kutatója lett. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, s a Harvard egyetem munkatársa, 1966-tól a hawaii egyetem professzora volt, de magyar állampolgárságáról sohasem mondott le. Munkásságát csaknem kizárólag az akusztika terén fejtette ki, 1923-tól foglalkozott fiziológiai akusztikai kutatásokkal. Kutatásaiért, a fül csigájában létrejött ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat. Ezek az eredményei még főként budapesti kutatásaiból származtak. Később felismerve az érzékszervi mechanizmusok közös sajátságait a tapintás, a bőrérzékelés, az ízlelés és a szaglás folyamatait is igyekezett tisztázni. Stockholmban szerkesztette meg önműködő hallásvizsgáló berendezését, amelyet Békésy-féle audiométer néven ismer a szakirodalom. Honoluluban már az agy értékelő tevékenységét kutatta. A fizika mellett a közép-amerikai indián kultúráknak is nemzetközileg elismert szakértője volt. Értékes gyűjteményét a Nobel-alapítványra hagyta.
80 éve halt meg Eötvös Loránd, (Buda, 1848. 07. 27. Budapest, 1919. 04. 08.), fizikus, egyetemi tanár, akadémikus.
18911892-ben a pesti egyetem rektora, 18891905 között az MTA elnöke volt. Az ő kezdeményezésére alakult 1891-ben a Mathematikai és Physikai Társulat, amelynek elnöke is lett. Egy ideig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, s első kurátora az általa 1895-ben alapított miniszter-író édesapjáról, báró Eötvös Józsefről elnevezett Eötvös-kollégiumnak. Fizikusként legnevezetesebb alkotása a gravitációs tér térbeli változásának mérésére szerkesztett torziós inga. Új módszert dolgozott ki a felületi feszültség mérésére is, és felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést. Igazolta, hogy a gravitációs erő független a tömeg anyagi minőségétől, s a tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának igazolásával ő teremtette meg az általános relativitáselmélet kísérleti alapjait. Halálakor 1919-ben Einstein szerint "a fizika egyik fejedelme szállt sírba". 1950 óta az ő nevét viseli a budapesti tudományegyetem.
80 éve halt meg Kvassay Jenő (Buda, 1850. 07. 05. Budapest, 1919. 06. 06.), mérnök.
1880-tól az általa javasolt és megszervezett Kultúrmérnöki Intézmény, majd 1889-től az Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatal vezetője volt. Négy évtizedes működése új korszakot jelentett a hazai folyószabályozásban és a talajjavításban. Nevéhez fűződött a vízjogi törvény megalkotása. Ő kezdeményezte a balatoni és a budapesti kikötők építését, ő kezdte meg a soroksári Duna-ág csatornázását és a Csepeli Szabadkikötő építését, tiszteletére a kikötő zárt medencéjének bejárati zsilipjét ma is Kvassay-zsilipnek hívják. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős, mezőgazdasági vízműtana évtizedeken keresztül a kultúrmérnöki munka kézikönyve volt.
70 éve halt meg Benz, Carl Friederich (Karlsruhe, 1844. 11. 25. Ladenburg, 1929. 04. 04.), német mérnök, a modern gépkocsi-technika egyik úttörője.
Gépészmérnöki tanulmányait apja korai halála miatt nem tudta befejezni, ezért lakatosképesítést szerzett. Már 1878-ban előállította egy kétütemű motor prototípusát, mivel nem akarta Nikolaus Otto négyütemű motorra vonatkozó szabadalmát megkerülni. 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett tovább. 1884-ben szerkesztette első önjáró, háromkerekű kocsiját, melyet egy elektromos gyújtású, 0,8 lóerős, egyhengeres négyütemű motor hajtott. (Ekkor már Otto szabadalma Daimlerék révén érvényét vesztette.) A világ eme első benzinautójának már hűtője és differenciálműve is volt, szíjhajtóműves áttételt és tömörgumi kerekeket alkalmazott. Benz automobilhoz illő karosszériát is tervezett, míg korábban csak egy kismértékben átalakított lovaskocsiba szerelték a motort. A konstrukciót 1886-ban szabadalmaztatták. Benz maga gyártotta autóit, s 1894-ben már 67 darabot sikerült eladnia, egy évvel később 135-öt. 1899-re a cég tekintélyes részvénytársasággá fejlődött, 572 kocsit adott el, és kétszemélyestől 12 személyesig nagy választékot állított elő. 1901-ben tíz különböző modellt kínált. Kocsijai azonban viszonylag lassúak voltak, a vevők sebességre vágytak, s Benz kénytelen volt visszavonni véleményét, mely szerint "az 50 km/h éppen elég". A Benz és Társa Gázmotorgyár 1926-ban egyesült a Daimler motorgyárral, így jött létre a Daimler-Benz AG.
35 éve halt meg Szilárd Leó (Budapest, 1898. 02. 11. La Jolla, 1964. 05. 30.), fizikus, biofizikus, világhírű atomtudós.
Berlinben végezte egyetemi tanulmányait, itt doktorált, egy ideig Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Bécsben, Londonban, Oxfordban, majd az USA-ban élt. 1939-től Enrico Fermivel az uránhasadás elméleti lehetőségeit vizsgálta, majd az első atomreaktor megteremtésén dolgozott. Az atomreaktor szabadalma Fermit és Szilárdot illette meg, de a háború után e szabadalmat megvette az Amerikai Egyesült Államok jelképes egy dollárért. A hitleristák elleni bevetés reményében 1939-ben Fermi, Wigner Jenő, Einstein és Teller Ede társaságában levélben hívta fel Roosevelt amerikai elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Ugyanakkor a második világháború befejezése után Einsteinnel együtt már ő figyelmeztette az USA kormányát az atombomba bevezetésének szükségtelenségére, és szorgalmazta az amerikai és a szovjet tudósok együttműködését, a fegyverkezési verseny megakadályozását. A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában. Chicagóban és Kaliforniában már a biológia professzora volt. Őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni.