KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
Technology policy in the European Union/John Peterson, Margaret Sharp, Macmillan Press, 1988, London
The European Union series. ISBN 0-333-65643-1
Az Európai Unió sorozat megjelent és tervezett tematikus köteteiből olyan gyűjtemény állítható össze az Európai Unióról, amely az általános bevezetőktől kezdve a részletes értékelésekig összefoglalja a legfontosabb Uniós intézmények tevékenységét, elemzi a politikai döntéseket követően lezajló folyamatokat és a tagállamok szerepét.
Az ismert elméleti szakemberek művei a legújabb kutatásokon és tudományos vitákon alapulnak. A kötetek célja, hogy világos megfogalmazással mindenki számára érthetővé tegye a feldolgozott témát.
A sorozat kötetei négy terület köré csoportosulnak:
összefoglaló kézikönyvek,
a legfontosabb intézmények és irányítók tevékenysége,
a politika legfontosabb területei,
a tagállamok és az Unió.
A sorozat koncepciójába szervesen illeszkedik az 1998-ban megjelent Technológiapolitika az Európai Unióban c. kötet. Autentikus értékelését adja az európai technológiapolitika fejlődésének és mindazoknak az intézkedéseknek, amelyek következtében az európai technológiai innováció a mai szintre jutott, ugyanakkor a jelenlegi irányzatok kritikáját is tartalmazza.
A szerzők a politikatudomány és a tudománypolitika neves képviselői olvasmányos formában ötvözik az elméletet és a gyakorlati tapasztalatokat, miközben bepillantást engednek a gazdaság és a politika egymásra ható elemeibe.
A szerzők saját bevallásuk szerint sokkal inkább érdeklődnek az iparpolitika, illetve a kormányok azon tevékenysége iránt, amellyel a különböző iparágak tevékenységét a globális versenyképesség elérése érdekében gazdasági eszközökkel kívánják befolyásolni.
A kötet az Európai Unió, illetve elődje, a Közös Piac megalakulásától történeti fejlődésének megfelelően elemzi a technológiapolitikai célokat és a megvalósításukhoz rendelt eszközöket, projekteket, programokat.
A kötet főbb fejezetei:
1. Bevezetés
2. Történeti háttér
Korai kísérletek az európai együttműködésre, a kudarc okai és a tanulság: miért kellett a 80-as években jelentősen növelni a K+F ráfordításokat.
3. Verseny, együttműködés és integráció
A technológiai változások modelljeinek áttekintése, integráció és az európai irányelvek kidolgozása.
4. Davignon, Esprit és az első keretprogramok
Az Európai Keretprogram története és fejlődése. Nyilvánvaló ellentmondások az 1992-es programban: verseny és együttműködés.
5. EUREKA!
Kibontakozása és egyszerű komplementerből rivális programmá fejlődése.
6. Maastricht és a IV. Keretprogram
A Maastrichti Egyezmény aláírása körüli politikai krízis, valamint a Keretprogrammal kapcsolatos bonyolult tárgyalások.
7. Európai Technológiai Közösség?
Az Európai Unió mai technológiai helyzetének legfrissebb elemzése.
8. Döntéshozatal: ki mit kap és miért?
A gazdaság és politika egymásra hatása: a K+F döntéshozatali politika részletes analízise.
9. Mi az eredmény?
Az európai technológiai programok eredményének elemzése.
10. Következtetések
Adekvát választ és megoldást kínálnak-e a technológiapolitika irányelvei a felmerülő problémákra?
A Közös Piac megalakulásától kezdődően kíséri végig a szerzőpáros a technológiapolitikai változásokat, melyek a tagállamok számának növekedésével párhuzamosan következtek be.
A nemzeti műszaki fejlesztési koncepciókat nem önmagukban, hanem a többi tagállammal való együttműködés kontextusába helyezve vizsgálják. Japán, az Egyesült Államok és az Európai Közösség közötti technológiai különbség felismerése vezette az Európai Unió technológiapolitikáért felelős politikusait arra, hogy a versenyképesség fokozása érdekében komplex terveket dolgozzanak ki.
Bár az európai technológiapolitika politikai gazdaságtanának széles körű áttekintése is a kötet tárgyát képezi, mégis az EU-programok kutatási technológiai együttműködéseinek és az EUREKA-program kapcsolatának elemzése az elsődleges szempont. A fő cél: a kutatás és műszaki fejlesztés együttműködési elméletének, gyakorlatának és megvalósításának minden részletre kiterjedő képét megrajzolni.
1999-ben indul az V. Keretprogram, amelynek előkészítő munkálatai során figyelembe vették a korábbi programok kudarcainak és eredményeinek tapasztalatait.
A szerzőpáros az Európai Unió történetén végigvonuló technológiapolitikai változásokat elemezve négy megállapítást fogalmaz meg:
1. Az ESPRIT modell túlélte magát.
2. Európa versenyképessége továbbra is probléma, a technológiapolitika látókörét szélesíteni kell.
3. Új alapokra kell helyezni a nemzeti és az európai technológiai együttműködési programokat.
4. A globalizáció azt jelenti, hogy a technológiapolitikának a munka világára és az infrastruktúrára kell irányulnia.
A szerzők a technológiai programok elemzéséhez gazdag ábra-, táblázat- és grafikonanyagot bocsátanak az olvasó rendelkezésére. A kötet végén a fejezetekhez kapcsolódó ajánlott irodalom jegyzéket, gazdag bibliográfiát és tárgyszóindexet találunk.
Bakos Éva