NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
A) 1998-ban az Amerikai Egyesült Államokban 151 024 szabadalmat engedélyeztek, ami 32,8%-kal több az előző évinél, és a legmagasabb ilyen adat az Amerikai Szabadalmi Hivatal történetében. 1998-ban a legtöbb szabadalmat az Egyesült Államokban az alábbi bejelentők kapták:
| Helyezés | Cég | Engedélyezett szabadalmak száma |
| 1. (1.)* | IBM Corp. (USA) | 2682 |
| 2. (2.) | Canon Corp. (Japán) | 1934 |
| 3. (3.) | NEC Corp. (Japán) | 1632 |
| 4. (4.) | Motorola Inc. (USA) | 1428 |
| 5. (9.) | Sony Corp. (Japán) | 1321 |
| 6. (16.) | Samsung Electronics Co. (Dél-Korea) | 1306 |
| 7. (5.) | Fujitsu Ltd. (Japán) | 1205 |
| 8. (8.) | Toshiba Corp. (Japán) | 1194 |
| 9. (10.) | Eastman Kodak Co. (USA) | 1125 |
| 10. (7.) | Mitsubishi Electric Corp. (Japán) | 1120 |
Feltűnő a dél-koreai Samsung Electronics Co. számára engedélyezett szabadalmak számának az előző évihez képest 2,2-szörös növekedése, amivel az előző évi 16-odikról a 6. helyre ugrott.
B) 1998. augusztusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy az Egyesült Államok Képviselőháza a Szabadalmi és Védjegyhivatal számára lehetővé teszi a hivatali illetékek csökkentését. Clinton elnök 1998. november 11-én aláírta a Hivatal erre vonatkozó felhatalmazását, amelynek alapján 1998. október 1-jéig visszamenő hatállyal a hivatali illetékek az alábbi mértékben csökkentek (zárójelben megadjuk az illeték korábbi összegét is):
- bejelentési alapilleték 760 USD (790 USD)
- mintaszabadalmi bejelentési illeték 310 USD (330 USD)
- engedélyezési illeték 1210 USD (1320 USD)
- fellebbezési illeték 300 USD (310 USD)
- a 3,5 évi utáni megújítási illeték 940 USD (1050 USD)
- a 7,5 év utáni megújítási illeték 1900 USD (2100 USD)
- a 11,5 év utáni megújítási illeték 2910 USD (3160).
C) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala megállapodott a Japán és az Európai Szabadalmi Hivatallal, hogy ebben az évben megkezdik egy közös vizsgálati rendszer működtetését a fontos technológiai területeken mindhárom hivatalnál benyújtott szabadalmi bejelentések kapcsán azzal a céllal, hogy meggyorsítsák az ilyen szabadalmak vizsgálatát a szükséges információcserével és egységes vizsgálati követelmények felállításával. Ezt fontos lépésnek tekintik egy globális szabadalmi rendszer megalkotása irányában, amelyet 2010-ben terveznek megindítani.
A három hivatal a közös vizsgálati rendszer kidolgozása mellett elővizsgálók cseréjét és közös adatbázis kidolgozását is tervezi.
D) Az Amerikai Egyesült Államok 1974. évi kereskedelmi törvényének 301-es rendelkezése alapján Magyar<->országot a különleges listára helyezték azzal az indokolással, hogy a szellemi tulajdon oltalma nem kielégítő, és jelentős hiányok maradtak a szabadalmi jog és a szerzői jog területén, amelyek nem elégítik ki a TRIPS előírásokat.
Az Egyesült Államok kormánya sürgeti, hogy a magyar kormány foglalkozzék ezekkel a hiányosságokkal, és használja ki a 2000. január 1-jéig fennálló határidőt arra, hogy teljesítse a TRIPS szerződésből eredő kötelezettségeit.
Ausztria kormánya 1999. február 12-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a Jegyzőkönyv Ausztria vonatkozásában 1999. április 13-án lépett hatályba.
Bolívia kormánya letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott (UPOV) Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Bolíviára nézve 1999. május 21-én lépett hatályba.
A) A Szabványosítási, Mérésügyi és Szabadalmi Intézet körlevele szerint a korábbi Jugoszláviában engedélyezett szabadalmakat 1998. december 31-ig lehetett újra lajstromoztatni Bosznia-Hercegovinában. A Jugoszláviában lajstromozott védjegyeket és ipari mintákat azonban még mindig érvényesíteni lehet, ha az ilyen jogokat Jugoszláviában 1992. március 1. előtt engedélyezték, és e határidő előtt befizették a tízéves oltalmi időre vonatkozó fenntartási illetéket, feltéve, hogy ez az időtartam az újralajstromozási kérelem benyújtásának időpontjában még nem járt le.
B) A Boszniai Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója 1999. május 4-én olyan tájékoztatót adott ki, amelyben módosította a korábbi Jugoszláviában engedélyezett szellemi tulajdonjogok boszniai érvényesítésére vonatkozó szabályokat.
Az új szabályok szerint lehetőség van arra, hogy a korábbi Jugoszláviához tartozó országokból, vagyis Horvát<->országból, Macedóniából és Szlovéniából származó iratokat figyelembe lehessen venni a korábbi Jugoszláviában engedélyezett jogok újbóli érvényesítésekor. Ez a Jugoszlávia ellen folyó háború teljes időtartamára vonatkozik.
A) A Brazil Szabadalmi és Védjegyhivatal (INPI) hivatalosan bejelentette, hogy elfogadta az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodást.
B) Az INPI 1999. februárban kiadott hivatalos közlönye tartalmazza a Hivatal elnökének "Stratégiai teendők" című cikkét, amelyben kinyilvánítja: az elnöki hivatal 1999-ben azon fog munkálkodni, hogy az INPI a MERCOSUR Egyezményhez tartozó országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) regionális hivatalává váljék.
A cikk megállapítja, hogy a latin-amerikai országokban a brazil Hivatalé a vezető szerep, és ez a Hivatal lesz a MERCOSUR országok szellemi tulajdonjogainak központja.
A cikk szerint az INPI tervezi, hogy egy kétnyelvű (portugál és spanyol) számítógéprendszert fejlesztenek ki a Hivatal birtokában levő know-how felhasználásával. Tervezik összeköttetés létesítését a MERCOSUR országok szabadalmi és védjegyhivatalai között, valamint egy olyan nemzetek fölötti szabadalmi és védjegybíróság létrehozását, amely szintén Brazíliában székelne.
Végül a közlemény megállapítja, hogy a Hivatal nemzetközi téren tett erőfeszítései alapján az INPI-t rövidesen el fogják ismerni mint a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) nemzetközi kutatási hatóságát.
C) 1999. március 23-án a brazil Képviselőház jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely szerint az ország csatlakozhat az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi (UPOV) Egyezményhez. Ennek megfelelően a brazil kormány letétbe helyezte az Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Így az Egyezmény Brazíliára nézve 1999. május 23-án lépett hatályba.
A jelenleg hatályos brunei védjegytörvény az 1938. évi nagy-britanniai védjegytörvényen alapszik. Ennek megfelelően az angol bíróságok által alkalmazott elvek általában érvényesíthetők Bruneiben is.
A lajstromozást kétrészes lajstromba lehet bevezetni.
Az A lajstromban kell lajstromozni a bejelentő nevét vagy aláírását, a kitalált szavakat, az áruk jellegére vagy minőségére közvetlenül nem vonatkozó szavakat és minden egyéb megkülönböztető jellegű jelet.
A B lajstromban kell lajstromozni a Bruneiben legalább két éve jóhiszeműen használt védjegyeket, valamint az 1938-as angol védjegytörvény szerint a B lajstromba tartozó védjegyeket.
A védjegybejelentéshez a kérelmen kívül csatolni kell egy meghatalmazást is. Egy bejelentés csak egy áruosztályra vonatkozhat. A Hivatal közli esetleges kifogásait a bejelentővel, amire a Hivatal által adott határidőn belül válaszolni kell. A Hivatal határozata ellen fellebbezni lehet a bíróságokhoz.
Az elfogadott bejelentéseket a hivatalos lapban meghirdetik, és a lajstromozás ellen két hónapon belül felszólalás nyújtható be.
A lajstromozott védjegyek oltalmi ideje a bejelentés benyújtásától számított 7 év, amely Defenziv és bizonyító védjegyek is lajstromozhatók.
A) Ecuador kormánya 1999. március 22-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az Egyezmény Ecuadorra nézve 1999. június 22-én lép hatályba.
B) Ecuador kormánya 1999. március 22-én szerződést kötött a Szellemi Tulajdon Világszervezetével, amelynek alapján segítséget fog kapni új Szabadalmi és Védjegyhivatalának megszervezéséhez. A megállapodás keretében a Világszervezet Ecuadornak ahhoz is műszaki segítséget fog nyújtani, hogy korszerűsítse a szellemi tulajdonjogok oltalmát biztosító jogrendszerét.
8. Európai Szabadalmi Egyezmény
1999. január 1-jei hatállyal úgy módosították az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 109. szakaszát, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) határozatai ellen 3 hónapon belül lehet fellebbezést benyújtani. A korábbi határidő egy hónap volt.
Az EPC végrehajtási utasítását is módosították. Ennek megfelelően az EPO egy későn érkezett iratot időben átvettnek tekint, ha azt a határidő előtt 5 napon belül postázták, vagy elismert szállítószolgálatnál a határidő lejárta előtt 5 napon belül vették át kézbesítésre. Ilyen elismert szolgálat jelenleg a DHL, az Express Post, a Federal Express, a TNT és az UPS. Nem tekintik időben beérkezettnek az olyan küldeményt, amely az említett követelmények betartása ellenére a határidő lejártát követő 3 hónap eltelte után érkezik meg.
A) 1998-ban 106 000 szabadalmi bejelentést nyújtottak be az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO), ami az 1997. évihez képest 15%-os emelkedést jelent.
B) Az EPO nem kívánja elsőbbségi irat benyújtását az elsőbbség igénylésével az európai országokból benyújtott európai szabadalmi bejelentések, az EPO-nál mint átvevő Hivatalnál benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések és a Japánban benyújtott szabadalmi vagy használati minta bejelentésekre alapozott európai bejelentések esetén.
C) Az EPO szabadalmat engedélyezett az IBM számára egy olyan szabadalmi bejelentésre, amely új programot hordozó, önmagában ismert közegre vonatkozott. Számítógép-programokra azonban nem lehet szabadalmi oltalmat kapni.
A) Előző tájékoztatónkban már beszámoltunk az Európai Bizottság azon tervéről, amely lehetővé tenné, hogy egyetlen szabadalmi bejelentéssel lehessen az Európai Unió 15 tagállamára érvényes oltalmat szerezni. Az Európai Parlament képviselői támogatnak egy olyan megújított szabadalmi rendszert, amely kiküszöbölné a jelenlegi rendszerekkel kapcsolatos nehézségeket. A képviselők határozata szerint az új rendszer legyen egyszerű, innovációt ösztönző, gyors, olcsó és jogbiztonságot nyújtó.
Minthogy sem a közösségi szabadalomra vonatkozó 1975. évi Luxemburgi Egyezmény, sem az 1989. évi, azt kiegészítő Egyezmény nem lépett hatályba, a képviselők annak a nézetüknek adtak hangot, hogy értelmetlen lenne további kormányközi megegyezésekkel vagy irányelvekkel próbálkozni. Ehelyett azt javasolták, hogy olyan szabályzat (Regulation) útján kell megoldani a kérdést, amely egy meghatározott időponttól kezdve Európában a törvény erejével bírna.
A Parlament olyan határozatot hozott, hogy előnyben részesítene olyan megoldást, amely felhatalmazná a müncheni Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy az új "EU-rendszer" műszaki lebonyolítója legyen, együttműködve a nemzeti szabadalmi hatóságokkal, "különösen azokban az országokban, amelyeknek a nyelve nem egyezik meg az Európai Szabadalmi Hivatal egyik hivatalos nyelvével sem".
A parlamenti ülésen Carlos-Alfred Gasoliba spanyol képviselő a Gazdasági, Pénzügyi és Iparpolitikai Bizottság számára tartott beszámolójában az alábbi kijelentést tette: "Azt hisszük, hogy a szabadalmak vonalán a Közösség beavatkozásának új formájára van szükség, tekintettel a tagállamok által alkalmazott rendszerek eltéréseire, míg ugyanakkor a költségek megsokszorozódnak és csökken a jogbiztonság."
A politikai csoportok által kidolgozott határozattervezetben a számítógépprogramok szabadalmazhatósága mellett is állást foglaltak, feltéve, hogy a vonatkozó termék kielégíti a műszaki találmányok újdonságával és megvalósíthatóságával kapcsolatos feltételeket.
Mario Monti belső piaci biztos kijelentette, hogy rövidesen ki fognak dolgozni egy olyan tervezetet, amely egyértelműen tükrözi a Bizottság sajátos szándékait.
Egy részletesebb szabályzat megszövegezése előtt a Bizottság összehasonlító tanulmányt fog készíteni az Amerikai Egyesült Államok és Japán szabadalmi rendszeréről, különös tekintettel a költségek és az ipari versenyképesség kapcsolatára.
B) Az Európai Parlament elé f. év március 12-én beterjesztették a használati mintákra vonatkozó törvénytervezetet. Jelenleg kevés esély van arra, hogy ezt a tervezetet ez év végéig a tagországok nemzeti törvényhozásában is megfelelően figyelembe vegyék. Ilyen téren legjobban az Egyesült Királyság, Luxemburg és Svédország érintett, mert ezekben az államokban jelenleg nincs használati mintára vonatkozó törvény.
Az Európai Parlament elé 30-nál több módosító javaslatot terjesztettek, amelyeket a Miniszterek Tanácsa tanulmányozott annak érdekében, hogy a 15 tagállam számára elfogadható közös javaslatot dolgozzanak ki. A Tanács azonban nem tudta befejezni ezt a munkát a Parlament májusi feloszlatása előtt. Így a nyári választások után összeülő új Parlament fog a javaslattal tovább foglalkozni, de nem várható, hogy a kérdésben még ebben az évben közös álláspont alakuljon ki.
Mario Monti belső piaci biztos visszautasította a legtöbb módosító javaslatot, mert szerinte azok túlmennek azon a határon, amelynek betartása szükséges lenne ahhoz, hogy a nemzeti törvényeket összhangba lehessen hozni ezen a területen.
Előzetes konzultációk azt jelezték, hogy az üzleti körök legnagyobb része kedvezően fogadta az Európai Unió kezdeményezését, mert különösen bizonyos iparágakban, így a játékipar, az óraipar, az optikai és a mikromechanikai ipar területén valóban szükség van egy ilyen könnyebben megszerezhető és rövidebb oltalmi időt biztosító jogra, amely a kisebb jelentőségű műszaki találmányok esetén kedvezőbb oltalmi lehetőségeket biztosítana, mint a szabadalom.
A Parlament támogatja a javasolt 10 év oltalmi időt, amely a legtöbb országban megegyezik a használati minták oltalmi idejével. A Parlament abban is egyetért, hogy az első oltalmi időszak 6 év legyen, amelyet további 4 évvel lehetne meghosszabbítani.
A francia vámosok által 1998-ban bitorlás miatt lefoglalt áruk mennyisége rendkívüli mértékben megnőtt. Egy 1999. március 24-én kiadott kormányjelentés szerint Franciaország az Európai Unióba és Afrikába szánt bitorló áruk elosztóhelyévé vált. A leggyakoribb bitorló áruk gyermekjátékok, órák, bőráruk, ékszerek, sportszerek, gépkocsi-alkatrészek, cipők és szemüvegek.
A francia vámosok a Franciaországban lajstromozott védjegyek megsértése miatt 1998-ban 2853 idézést bocsátottak ki és több mint 2,3 millió bitorló tárgyat koboztak el a határokon. Az elkobzott áruknak közelítőleg egy negyede kapcsolódott az 1998. évi Labdarúgó Világbajnoksághoz.
Az elkobzott áruk mennyisége 1997-ben 700 000 darab, míg 1995-ben csak 300 000 darab volt.
Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy az indiai kormány a termékoltalom bevezetésére vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be a Parlamentnek. Most arról kaptunk hírt, hogy a Parlament a gyógyászati és mezőgazdasági vegyi termékekre vonatkozó törvénytervezetet 1999. március 10-én elfogadta.
A törvénymódosítás az 1995. január 1-je után benyújtott szabadalmi bejelentések vonatkozásában visszamenőleges hatályú.
Az írországi Stafford-Miller Ltd. cég és az izraeli Drug Company, Inc. cég bitorlási pert indított az izraeli Trima Pharmaceutical Products Ltd. ellen arra hivatkozva, hogy az utóbbi cég a lajstromozatlan PERIODENTIX védjegy használatával bitorolta PARODONTAX védjegyüket.
A felperesek a PARODONTAX védjeggyel fogkrémet, szájvizet és gyógyászati termékeket forgalmaznak Izraelben és számos más országban is, és jelentős összegeket ruháztak be védjegyük hirdetésébe, aminek révén az egész világon jelentős vevőkört szereztek.
Az alperes Izraelben tulajdonosa a DENTIX védjegynek szájvizekre és fogromlást gátló gyógyászati készítményekre, és ezzel a védjeggyel éveken keresztül forgalmazott Izraelben szájvizet, majd 1998-ban fogínyfertőzések kezelésére szájvizet kezdett árusítani a lajstromozatlan PERIODENTIX kereskedelmi névvel.
1998. június 1-jén a felperesek levélben felszólították az alperest, hogy azonnal szüntesse meg a PERIODENTIX név használatát, mert az lajstromozott védjegyük bitorlását jelenti. Az alperes azt válaszolta, hogy joga van e név használatára, és visszautasította a felperesek kérelmének teljesítését. Utóbbiak a tel-avivi Kerületi Bíróságnál 1998. novemberében bitorlási pert indítottak, és kérték a bíróságot az alperes ellen tartós tiltó végzés kiadására, hogy ezzel megakadályozzák a PERIODENTIX név használatát mind angol, mind héber írásmóddal.
A per központi kérdése a lajstromozott PARODONTAX védjegy és a lajstromozatlan PERIODENTIX név hasonlóságának eldöntése volt. A bíróság számára nem okozott nehézséget annak megállapítása, hogy a két védjegy nagymértékben hasonlít egymásra mind vizuálisan, mind fonetikusan. Ezért végzése többek között az alábbi megállapítást tartalmazta: "Az alperes védjegye valójában nem más, mint a felperesek kereskedelmi neve csekély kozmetikai változtatásokkal, amelyek azonban nem tudják elhomályosítani a két védjegy közötti jelentős hasonlóságot."
A védjegyek fonetikai hasonlóságára, valamint a felperesek által az egészségügyi termékek területén birtokolt széles vevőkörre hivatkozva a bíróság megállapította, hogy az alperes termékeit vásárló fogyasztók számára nagy valószínűséggel fennáll a megtévesztés veszélye.
Válasziratában az alperes előadta, hogy a két védjegy között a minta és a szín variációi folytán fennálló különbség kiküszöböli a fogyasztók megtévesztését. Ezt az érvelést azonban a bíróság elutasította, megállapítva, hogy bitorlási perekben a hasonlóság megítéléséhez elegendő egyetlen próbát alkalmazni. Ez a próba az adott esetben a kérdéses védjegyek közötti fonetikus vagy vizuális hasonlóság lehet. Ezért az alperes védjegyének színében vagy stílusában mutatkozó változtatás nem eredményezi a felperesek által birtokolt védjegyhez való hasonlóság megszüntetését.
Ilyen okok miatt a bíróság helyt adott a felperesek kérésének, és a per alapkérdésében később hozandó döntésig is fenntartotta a felperesek tartós tiltó végzésre vonatkozó kérésének helyt adó korábbi határozatát.
A) Japánban 1999. január 1-jén új szabadalmi törvény lépett hatályba, amely az alábbi fontosabb módosításokat tartalmazza.
a) A bitorlással okozott kár számítási módjára új rendszert vezettek be.
b) Ha egy szabadalmi vagy használati minta bejelentést ejtenek, visszavonnak vagy elutasítanak, az olyannak minősül, mintha sohasem nyújtották volna be.
c) Ha két vagy több azonos tárgyú szabadalmi bejelentést azonos napon nyújtanak be, a feleknek egymás között meg kell egyezniük, és ha nem tudnak megegyezni, egyik fél sem kap szabadalmat.
d) Egy szabadalom érvénytelenségének kérdésében a Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa dönt. Ha egy ilyen döntést bitorlási ügy kapcsán kell hozni, a határozatnak meg kell előznie a bitorlási perben hozandó döntést. Ha egy érvénytelenítési ügyben egy fél új indokokat terjeszt elő, amelyek alapvetően eltérnek a korábban előterjesztettektől, az ügyben új eljárást kell indítani.
e) Jelentős mértékben csökkentették az első 13 évben fizetendő fenntartási díjakat.
B) 1999. január 1-jei hatállyal a mintatörvényt úgy módosították, hogy a "minta" meghatározásába egy tárgy része is beleérthető, vagyis mintaként oltalmazható egy tárgy vagy annak egy része is, ha alakja, mintázata, színe vagy kombinációja megfelel a mintaoltalomra vonatkozó törvény előírásainak. Egy tárgy vagy annak egy része azonban nem oltalmazható csupán azon az alapon, hogy alakja nélkülözhetetlen a tárgy működésének biztosításához.
C) A japán szabadalmi törvény további módosítását előirányzó törvénytervezetet terjesztettek a Parlament elé, és az annak megfelelő módosított törvény 2000. január 1-jén fog hatályba lépni. A törvénytervezet szerint:
D) 2000. január 1-jei hatállyal a védjegytörvényt is módosítani fogják. A módosított törvény szabályozni fogja mind a Japánban lajstromozott védjegyek alapján indított nemzetközi lajstromozási eljárást, mind a külföldön lajstromozott védjegyek alapján Japánban benyújtott védjegyek lajstromozási eljárását.
A védjegybejelentéseket a lajstromozás előtt közzé fogják tenni.
E) A Japán Szabadalmi Hivatal elnöke, Takeshi Isayama 1998. november 16-án beszédet mondott a Szellemi Tulajdonjogok Tulajdonosainak (Intellectual Property Owners, IPO) San Franciscói éves összejövetelén, és kijelentette, hogy a japán szabadalmi rendszerben végrehajtott változtatások jelentős szerepet fognak játszani abban, hogy Japán kilábaljon a recesszióból. Szerinte a japán gazdasági nehézségek nem csupán szerkezeti és pszichológiai tényezőkre vezethetők vissza, hanem az ázsiai valuták instabilitására is. Kijelentette, hogy Japánnak meg kell tennie a szükséges lépéseket a hazai és nemzetközi gondok megoldására, de a szabadalmi rendszerben is változtatásokat kell végrehajtani, és az innováció számára kedvező környezetet kell teremteni.
Isayama szerint Japán komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megteremtse egy új "gazdasági szociális rendszer"-ben a hosszú távú fejlődés alapjait. Ennek keretén belül az egyetemek és a kutató szervezetek fejlesztési eredményeit folyamatosan vissza kell juttatni a társadalomba. A szabadalmi rendszerben meg kell változtatni a mennyiségi szemléletet, és az alapvető kutatási eredményekre kell szabadalmat szerezni. Japánban jelenleg mintegy 900 000 érvényes szabadalom van, amelyek közül azonban mintegy 600 000-et nem használnak a gyakorlatban.
A szellemi tulajdonra vonatkozó stratégiát három oszlopra kell alapozni:
F) A Japán Szabadalmi Hivatal elnöke bejelentette, hogy a szabadalmi rendszer korszerűsítésével lehetővé kívánják tenni a szabadalmi bejelentők számára, hogy négy éven belül kapjanak szabadalmat, ami közelítőleg a fele a jelenlegi időtartamnak. Ennek érdekében a szabadalmi rendszer módosítására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztettek a Parlament elé. Céljuk az, hogy a japán szabadalmi törvény összhangban legyen az amerikai szabadalmi törvénnyel és az Európai Szabadalmi Egyezménnyel.
G) A svájci Sandoz cég "Új polipeptidek, eljárások azok előállítására, ilyen polipeptideket tartalmazó gyógyászati kompozíciók és azok alkalmazása" című szabadalmi bejelentését a Japán Szabadalmi Hivatal elutasította arra hivatkozva, hogy a bejelentés leírása nem bizonyította az igényelt vegyületek hasznosságát.
A bejelentő a Japán Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsát kérte a hivatali határozat megváltoztatására, de a Tanács is fenntartotta a bejelentés elutasítását, és ezt a határozatot a tokiói Legfelsőbb Bíróság is megerősítette.
A japán bejelentést 1995. július 1. előtt nyújtották be. Az akkor hatályos szabadalmi törvény 36(4) szakasza így hangzik: "A találmány részletes magyarázatában ki kell fejteni a találmány célját, lényegét és hatásait olyan módon, hogy azt szakember könnyen megvalósíthassa." 1994-ben ezt a szakaszt a következőképpen módosították: "A találmány részletes magyarázatában ki kell fejteni a találmányt olyan módon, hogy azt szakember könnyen megvalósíthassa." A találmány hatását tehát ma már nem kell megmagyarázni. Ezért a bejelentést valószínűleg nem utasították volna el, ha 1995. július 1. után nyújtották volna be.
A Jugoszláv Szabadalmi Hivatal a háborús körülmények ellenére is működik, de a nyitvatartási idők rendellenesek, és a hivatali illetékeket 100%-kal megnövelték.
Várható, hogy a háború miatt elmulasztott határidőket a háborús állapot befejezése után pótolni lehet. Az ilyen irányú kérelmeket azonban csak akkor veszik majd figyelembe, ha azokat a háborús állapot befejezésének hivatalos bejelentése után 8 napon belül benyújtják.
Kenya Kormánya letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott (UPOV) Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Kenyára nézve 1999. május 13-án lépett hatályba.
A) A Szellemi Tulajdon Állami Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) (korábban a Kínai Szabadalmi Hivatal) javasolta a Nemzeti Kongresszus állandó bizottságának a szabadalmi törvény újabb módosítását. Egyúttal a Hivatal módosított szabadalmi törvénytervezetet is kidolgozott, amelyet f. év májusában átadott az Államtanács törvényalkotási irodájának.
A módosított törvénytervezet szerint a jelenleg hatályos szabadalmi törvényt az alábbi főbb vonatkozásokban fogják megváltoztatni:
B) Kína letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi Egyezményhez (UPOV) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Kínára nézve 1999. április 23-án vált hatályossá.
C) Kínában 1998-ban 121 989 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, amelyek közül 35 960 volt találmányi, 51 397 használati minta és 34 632 mintaszabadalmi bejelentés. Összesen 96 233 bejelentés származott hazai bejelentőktől.
1998-ban 157 683 védjegybejelentést nyújtottak be, amelyek közül 129 394 származott hazai bejelentőktől. Az 1998-ban lajstromozott védjegyek száma 107 710 volt.
1998 végéig Kínában összesen 968 827 védjegyet lajstromoztak.
1999 januárjában a szabadalmi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet terjesztettek a Parlament elé, amelynek értelmében a bejelentés napjától számított, jelenleg érvényes 15 év oltalmi időt 20 évre hosszabbítanák meg. A tervezet lehetővé teszi továbbá, hogy a szabadalom engedélyezésétől számított 3 év elteltével kényszerengedélyt lehessen kérni.
A) 1998. szeptember 28-án módosították az angol szabadalmi törvényt, amivel egyszerűsítették a szabadalmak módosítási eljárását. Ez az eljárás ugyanis túlságosan bonyolult, lassú és költséges volt, különösen, ha az Európai Szabadalmi Hivatal ilyen téren mutatott nagyvonalúságát vesszük figyelembe. A törvénymódosítás alapján a következő eljárási lépésekkel lehet egy szabadalmat módosítani.
A bejelentőnek a Hivatal, valamint minden érdekelt fél számára nyilatkoznia kell a módosítási szándékról. A nyilatkozatban arra is ki kell térni, hogy a kérelem szükségessé teszi-e igénypontok törlését vagy megváltoztatását. Ha az igénypontok módosítására is szükség van, ki kell fejteni, hogy az nem ütközik-e törvényes előírás(ok)ba.
Ha a módosítással a szabadalmat a technika állásától kívánják elhatárolni, ismertetni kell a vonatkozó technika állását, valamint azt az időpontot, amikor a bejelentő vagy annak képviselője számára a vonatkozó irodalmi hely ismertté vált. Ha ez az időpont 6 hónapnál korábbi, a késedelem okát is ki kell fejteni.
Ha a módosítással a szabadalmi leírás nem kielégítő voltát kívánják orvosolni, részletesen ismertetni kell, hogy a bejelentő vagy jogutódja mikor ismerte fel ezt a hibát.
A Bíróság felhívhatja a bejelentőt arra, hogy nyújtson be eskü alatti nyilatkozatot az előadott tények igazolására.
B) Nagy-Britannia kormánya letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi (UPOV) Egyezmény 1991. évi szövegéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az Egyezmény Nagy-Britanniára nézve 1999. január 3-án lépett hatályba.
Panama Kormánya letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott (UPOV) Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Panamára nézve 1999. május 23-én lépett hatályba.
Paraguay az Amerikai Egyesült Államokkal a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó kétoldalú egyezményt kötött. Ennek alapján Charlene Barshefsky kereskedelmi megbízott egy 1998. november 17-én tartott sajtókonferencián bejelentette, hogy Paraguayt törölni fogják az 1974. évi kereskedelmi törvény 301-es különleges rendelkezése alapján vezetett, külföldi államokra vonatkozó elsőbbségi listáról.
Pápua Új-Guinea kormánya 1999. március 15-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az Egyezmény Pápua Új-Guineára nézve 1999. június 15-én lépett hatályba.
23. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének főigazgatója, Kamil Idris 1999. március 26-án bejelentette, hogy a 2000. és 2001. évekre szóló költségvetési tervezetben a nemzetközi szabadalmi bejelentések benyújtási költségeit tovább kívánják csökkenteni. Ha a költségvetési tervezetet elfogadják, a nemzetközi bejelentések költségei 2000. január 1-jétől átlagosan 13%-kal fognak csökkenni, ami az 1998-ban és 1999-ben megvalósított csökkentésekkel együtt összesen 29%-os átlagos költségcsökkenésnek felel meg.
Az illetékek csökkentését a PCT-rendszer fokozott használata tette lehetővé.
A Szellemi Tulajdon Világszervezete annak a lehetőségét is vizsgálja, hogy a PCT-illetékek csökkentését szegényebb országokra is kiterjessze, enyhítve azokat a feltételeket, amelyek kielégítése esetén egy bejelentő kedvezményt igényelhet. A jelenlegi rendszer szerint az illetékek 75%-os csökkentését abban az esetben lehet kérni, ha az egy főre eső nemzeti jövedelem 3000 dollár alatt van, és mindegyik bejelentő az illető ország állampolgára.
A) Szaúd-Arábia kereskedelmi minisztere tárgyalásokat folytatott a Kereskedelmi Világszervezet vezetőivel arról, hogy országa csatlakozni kíván a Szervezethez.
B) 1999. február 21-én Rijadban ünnepélyes külsőségek között megnyitották az Öbölszervezet Tanácsának Szabadalmi Hivatalát. A Hivatalnál egyébként már 4 hónappal korábbi időponttól kezdve lehetett bejelentéseket benyújtani.
25. Szellemi Tulajdon Afrikai Szervezete
A Szellemi Tulajdon Afrikai Szervezete (Organisation Africaine de la Propriété Intellectuelle, OAPI) Tanácsa 1998. december 4-én az ipari tulajdonjogok kiterjesztését tette lehetővé új országokra, illetve egy országról az OAPI-ra. Ilyen kiterjesztést az új országok csatlakozásától számított 18 hónapon belül lehet kérni.
A csatlakozás lehetősége még fennáll Guinea-Bissau-ra, francia Guineára és Malira, amelyek vonatkozásában ilyen kérelem 2000. június 4-ig nyújtható be.
A) 1999. februári tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Szingapúrban új védjegytörvény fog rövidesen hatályba lépni. Most arról kaptunk hírt, hogy az új törvény már 1999. január 15-én hatályba lépett.
B) A szingapúri Parlament 1998. november 23-án első olvasásban hallgatta meg az integrált áramköri topográfiákra vonatkozó törvénytervezetet, amely szerint egy ilyen topográfia akkor minősül oltalmazhatónak, ha eredeti, nem kézenfekvő, és dokumentálható formában fel van jegyezve vagy be van építve egy integrált áramkörbe.
A törvénytervezet kielégíti a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó egyezményben (TRIPS) előírt alapelveket.
A törvény nem fog oltalmat biztosítani ötletekre, eljárásokra, rendszerekre, módszerekre, elvekre és felfedezésekre.
Integrált áramkörök topográfiájára szingapúri állampolgárok vagy a Kereskedelmi Világszervezet tagjai szerezhetnek oltalmat, ha az elrendezést függetlenül dolgozták ki. Nincs szükség lajstromozásra vagy letétbe helyezési eljárásra. Csak a tulajdonosnak van joga oltalmazott elrendezését másolni és kereskedelmileg hasznosítani.
Az oltalmi idő az integrált áramkör megalkotásának évétől számított 15 év. Ha azonban az elrendezést a kidolgozás időpontjától számított öt éven belül kereskedelmileg hasznosítják, az oltalom az első kereskedelmi hasznosítás évétől számított 10 éven belül megszűnik.
C) Szingapúr csatlakozott az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz, amely Szingapúrra nézve 1999. március 18-án vált hatályossá.
A) Szváziföldön 1999. május 1-jén lépett hatályba az új szabadalmi és mintatörvény. Ez - ellentétben a korábbi rendszerrel, amely a Dél-afrikai Köztársaságban engedélyezett szabadalom vagy minta alapján tette lehetővé szabadalom bejegyzését - önálló szabadalmi vagy mintabejelentés benyújtását teszi szükségessé, és egyúttal az oltalomszerzés költségeinek jelentős növekedését is okozza.
Az új törvény szerint a szabadalmi oltalom megszerzésének az abszolút újdonság a feltétele, de a bejelentő vagy annak jogutódja által a bejelentés napja előtt 12 hónapon belül eszközölt nyilvánosságra hozatal nem minősül újdonságrontónak.
B) Szváziföld kormánya 1998. december 14-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodáshoz, valamint e Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően mind a Megállapodás, mind a Jegyzőkönyv Szváziföld vonatkozásában 1999. február 12-én lépett hatályba.
A) 1998. október 15-én a tajvani Parlament (Yuan) jóváhagyta a Szellemi Tulajdonjogok Hivatalának felállítására vonatkozó törvénytervezetet. Az új Hivatal előreláthatólag még 1999 első felében megkezdi működését.
Jelenleg Tajvanon a szellemi tulajdonjogokat több különböző kormányhatóság kezeli. Az új Hivatal felállítására vonatkozó tervezési munkát az Országos Szabványügyi Iroda kezdte meg 1994-ben. Ennek az irodának a szabadalmi bejelentésekkel foglalkozó szakembereit az új Hivatal gyakorlatilag teljes létszámban át fogja venni.
Az új Hivatal felállításával egyidejűleg a szabadalmak elővizsgálati rendszerében is változásokat fognak életbe léptetni. Az új törvény előírja, hogy az összes elővizsgálónak felsőfokú műszaki végzettséggel kell rendelkeznie. Jelenleg az Irodában dolgozó elővizsgálók száma valamivel több 100-nál, és mintegy 580 külső elővizsgálót foglalkoztatnak. Az új törvény szerint csak belső elővizsgálók végezhetnek elővizsgálati munkát; ennek megfelelően a külső elővizsgálók alkalmazását 5 éven belül meg kell szüntetni.
B) A Szellemi Tulajdon Hivatala (IPO) 1999. március 9-én a közismert védjegyekre vonatkozó irányelveket tett közzé, amelyek célja lehetővé tenni annak meghatározását, hogy a védjegytörvény alapján egy védjegy közismert és oltalomra jogosult-e.
A védjegytörvény szerint senki nem jogosult olyan védjegy lajstromoztatására, amely azonos egy közismert védjeggyel vagy hasonlít ahhoz. A közismert védjegy defenzív védjegyként lajstromoztatható olyan árucikkek vonatkozásában, amelyek nincsenek rokonságban a fővédjegy által fedett árukkal. Ezzel szemben a köz számára nem jól ismert védjegyek defenzív védjegyként csak olyan áruk vonatkozásában lajstromozhatók, amelyek rokonok a fővédjegy által fedett árukkal.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az irányelvek főbb pontjait.
a) Egy közismert védjegy olyan jelekre vonatkozik, amelyek széles körű használat folytán általánosan ismertek azok számára, akik a védjegyhez tartozó áruk vagy szolgáltatások rendes vagy valószínű vásárlóinak körébe tartoznak.
b) A hivatali lajstromozás nem előfeltétele annak, hogy egy védjegy közismertnek minősüljön.
c) A közismertség meghatározásakor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
d) Egy védjegy használata nem korlátozódik a tulajdonos általi használatra, vagyis a védjegy ismertségének meghatározásakor a tulajdonos leányvállata vagy egy harmadik fél által való használatot is figyelembe lehet venni.
e) Egy védjegy közismertségét nem kell bizonyítani, ha a védjegyet a megelőző két évben megfelelő bizonyítékok alapján már közismertnek minősítették.