ÉVFORDULÓNAPTÁR
230 éves a fonógép szabadalmazása
155 éve született Puskás Tivadar
130 éve született Kandó Kálmán
100 éve született Bíró László József
60 éve halt meg Bláthy Ottó Titusz
20 éve halt meg Issekutz Béla
230 éves a fonógép szabadalmazása.
Richard Arkwright angol feltaláló 1769. július 3-án szabadalmaztatta fonógépét. Az eredetileg borbélynak készült feltaláló 1769-ben Nottinghamben alapította első fonógyárát, majd két évre rá egy másikat Cromfordban. Találmánya fellendítette a textilipart és első lépés volt a termelést gépesítő ún. ipari forradalomban.
155 éve született Puskás Tivadar (Pest, 1844. 09. 17. - Budapest, 1893. 03. 16.), elektrotechnikus, a telefonhírmondó feltalálója.
Gyermekkorában korán kitűnt páratlan képességeivel, éles logikájával, ami különösen a matematikában mutatkozott meg, emellett nagyszerűen zongorázott. Tanulmányai befejeztével tudásvágya Angliába hajtotta. Egy londoni vasútépítő cégnél helyezkedett el, amely 1867-ben elnyerte az erdélyi vasút megépítésére kiírt pályázatot. A munkák vezetésével Puskás Tivadart bízták meg. Később nekivágott a korlátlan lehetőségek hazájának, Amerikának is. A vadnyugaton kutatott arany után, volt robbantási szakértő, s leleplezett egy áltudományos amerikai feltalálót. Később Thomas Alva Edison amerikai feltaláló munkatársa, majd európai képviselőjeként a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó lett. Jelentős találmánya volt a világon először Budapesten létrehozott vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, a Telefonhírmondó, amely 1894-1925 között működött.
Hangverseny a Telefonhírmondóban, 1896
130 éve született Kandó Kálmán (Pest, 1869. 07. 10. - Budapest, 1931. 01. 03.), gépészmérnök, akadémikus, a villamosvasúti vontatás úttörője.
1898-1902 között építette Olaszországban az első váltakozó áramú nagyvasúti villamos vonalat az általa kidolgozott nagyfeszültségű háromfázisú rendszer alapján. A Como-tónál haladó, több mint 100 kilométer hosszú Valtellina-vasutat 1902. szeptember 4-én adták át a forgalomnak. A rendszer sikere után az olasz kormány további 2000 kilométernyi vasútat villamosított ezzel a módszerrel. Olaszországi munkáját követően 1917-ben a Ganz-gyár vezérigazgatójává nevezték ki, de folytatta mérnöki munkásságát is. Hazai eredményein kívül külföldön is sikereket ért el, hosszabb ideig az Egyesült Államokban a Westinghouse tanácsadója volt. A róla elnevezett villamosmozdonyt a Budapest-Hegyeshalom közötti fővonal számára tervezte 1929-ben. Munkáját számos magyar és külföldi kitüntetéssel ismerték el. 1924-től a Mérnöki Kamara elnökeként tevékenykedett, de tagja volt a felsőháznak is.
Az 17858. számú szabadalmi leírás ábrája
100 éve született Bíró László József (Budapest, 1899. 09. 29. - Buenos Aires, 1985. 10. 25.), újságíró, a golyóstoll feltalálója.
Budapesten a Hongrie-Magyarország-Hungary című lapot szerkesztette, s festészettel és szobrászattal is foglalkozott. A golyóstoll feltalálásához az ötletet az adta, hogy az asztal lapján lévő golyók egy fölborult tintásüvegből kifolyt tintával nyomot rajzoltak. Először nagyméretű golyóval ládaszignáló tollat készített. Ezt bemutatta az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Később kisebb méretben írótollként is alkalmazta. 1939-ben a németek átvették a találmányt és forgalomba hozták, minthogy azonban tintával töltötték, gyorsan beszáradt. Az amerikaiak olajbázisú festékkel próbálták javítani, de ez sem vált be. A megfelelő sűrűségű festék kikísérletezésében először fivére, György volt segítségére, majd a Goy és Kovalszky cég műhelyeiben folyt a munka. (A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.) Bíró Argentínában való letelepedése után öntvényrepedést jelző festékkel próbálkozott eredményesen. 1943-ban először Eterpen néven hozta forgalomba, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusították. Angol nyelvterületen ma is biro pennek, rövidítve biron-nak nevezik. Bíró második hazájában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésének napja, szeptember 29-e az argentin feltalálók ünnepe. A golyóstollon kívül nevéhez fűződött még többek között egy palackcímkéző berendezés tervezete, de szabadalmaztatott eljárást fenolalapú műgyanták előállítására is.
Az 12037. számú szabadalmi leírás ábrája
60 éve halt meg Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. 08. 11. - Budapest, 1939. 09. 26.), gépészmérnök, akadémikus, az elektrotechnika kimagasló úttörője.
1885-ben Zipernowskyval és Dérivel együtt alapszabadalmat jelentett be párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozó áramú induktorok alkalmazásán alapuló áramelosztó rendszerre. Később induktorait zárt vasmaggal látta el és ezzel megszületett a mai transzformátor. Bláthy oldotta meg a világon elsőként a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolását és így 1889-ben kerültek forgalomba az áramfogyasztásmérők.
fogyasztásmérő
20 éve halt meg Issekutz Béla (Kőhalom, 1886. 01. 31. - Budapest, 1979. 07. 31.), Kossuth-díjas akadémikus.
A magyar gyógyszerkutatás és gyógyszeripar nemzetközileg is elismert személyiségeként számos eredeti gyógyszer kidolgozása fűződött a nevéhez; eredményesen foglalkozott a szívglikozidok gyógyszertanával, az inzulin hatásmechanizmusának és a piroxin hatásának tanulmányozásával. Könyvet írt a rák kemoterápiájáról és a gyógyszerkutatás történetéről.
Forrás: Évfordulónaptár, 1999 (MTI Sajtóadatbank)