NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
1. Albánia
A) Albániában 1999. augusztus 2-án az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó módosított törvény lépett hatályba.
A főbb védjegyjogi változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Az Albán Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa vég-le-ge-sen dönt az abszolút lajstromozásgátló okok miatt elutasított véd-jegyügyekben. Az egyéb okokon alapuló elutasítások ellen 6 hónapon belül van lehetőség bírósági út igénybevételére.
A közismert védjegyek tulajdonosai akkor is megtilthatják védjegyük engedély nélküli használatát, ha a védjegy nincs lajstromozva.
A védjegyek átruházása az üzlet átruházása nélkül is lehetséges.
A módosított törvény szerint 3 évre csökkentették azt az időtartamot, amelynek eltelte után a védjegyet használat hiánya miatt töröltetni lehet.
Védjegyjogi bitorlás esetén a bíróság elrendelheti a bitorlás megvalósítására használt eszközök megsemmisítését.
A törvényes védjegytulajdonos kérelmére a vámhatóságok azonnal lefoglalhatják a bitorló termékeket.
B) 1999. szeptember 1-jén az integrált áramkörök topográfiáját védő új törvény lépett hatályba Albániában. Ilyen oltalomra az jogosult, aki eredeti topográfiát hozott létre. Ilyen jogot a kérelem benyújtásának napjától vagy a vonatkozó topográfiának a világon bárhol történő első kereskedelmi használata időpontjától (de attól számítva legfeljebb 2 éven belül) lehet szerezni. Az oltalom a korábbi időponttól számított 10 év elteltével jár le.
Az Albán Szabadalmi Hivatal folytatja le a topográfiák oltalmával kapcsolatos eljárást és vezeti a topográfiák lajstromát.
A lajstromozási eljárás a kérelem benyújtása alapján indul meg. A Hivatal megvizsgálja, hogy a kérelem a lajstromozás feltételeit kielégíti-e, és igenlő esetben a topográfiát lajstromozza.
A Hivatal határozatai ellen a Fellebbezési Tanácshoz lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni.
2. Amerikai Egyesült Államok
A) A Képviselőház 1999. augusztus 3-án elkezdte a szabadalmi törvény módosítására, valamint a Szabadalmi Hivatal átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat vitáját, amelynek során kiderült, hogy a Jogi Bizottság által jóváhagyott változat számos módosításon ment keresztül. Végül a Képviselőház augusztus 4-én elfogadta a törvényjavaslatot, amely az alábbi fontosabb változásokat irányozza elő:
a) az oltalmi időt meghossszabbítanák olyan esetekben, amikor a szabadalom engedélyezése a Hivatal hosszadalmas ügyintézése miatt késik;
b) lehetővé tennék a szabadalmi bejelentések közrebocsátását a benyújtást követő 18 hónap eltelte után, kivéve az olyan bejelentésekét, amelyeket külföldön nem nyújtottak be, és amelyek bejelentői ez ellen tiltakoznak;
c) lehetővé tennék harmadik felek kérésére a bejelentések inter partes d) a Szabadalmi Hivatalt átszerveznék nagyobb fokú vezetési, adminisztrációs és pénzügyi önállósággal, de a Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt.
B) A Képviselőház 1999. július 26-án a Fehér Ház számára előkészített egy olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a védjegybejelentések elleni felszólalást, valamint a hígítás miatti védjegytörlést.
3. Ausztrália
Az olimpia közeledtével egyre több sportoló kívánja védjegyoltalom alá helyezni saját arcmását. Az ausztrál bíróságok még nem döntöttek abban a kérdésben, hogy az ilyen tárgyú védjegyek érvényesek-e, és az sem világos, hogy a védjegyoltalom milyen körben érvényesíthető.
4. Benelux államok
Egy védjegyügynökség olyan hajlékony lemezeket hozott forgalomba, amelyek egy szoftvercsomag programjának kezdetét kukorékoló kakas hangjával jelezték. Emellett rádióhirdetéseiket Beethoven "Für Elise" című darabjának első 9 hangjegyével vezették be.
Az ügynökség 14 bejelentést nyújtott be a Benelux Védjegyhivatalnál e két zenei egységre vonatkozó védjegyjog megszerzése érdekében. Nem tudván, hogy milyen formában lehet ilyen védjegyet lajstromoztatni, ezekben a bejelentésekben a megfelelő hangokat a grafikus ábrázolás valamennyi lehetséges formájában variálták.
A "Für Elise" első 9 hangjegyét lekottázva ábrázolták, és leírták mint "a Für Elise első kilenc hangjegyét", valamint egyszerűen mint "E, GIS, E, DIS, E, B, D, C, A" hangjegysort is. A hangjegyekre és a leírt szövegre szóvédjegyként és logóként is oltalmat kértek. Egyes bejelentésekhez az alábbi osztályozást adták meg: "Hangvédjegy, amely a leírt hangból áll, ha ezt egy zongora játssza".
A kukorékoló kakas hangját a védjegyügynökség a "KUKELEKUUUUU" szó bejelentésével kívánta lajstromoztatni, mert a kukorékoló hang utánzásának ez a holland módja. Egy második megközelítés szerint a "Kakaskukorékolás" megjelölést nyújtották be lajstromozásra. Ezekre a szövegekre is oltalmat kértek mind védjegyként, mind logóként hangvédjegy osztályozással.
Egy számítógépprogramokat hajlékony lemezeken árusító üzlet J. Kist nevű tulajdonosa is használta a kakaskukorékolás hangját számítógépprogramjaiban és a "Für Elise" hangjegyeit rádióhirdetéseiben. Védjegyeire hivatkozva a védjegyügynökség ideiglenes intézkedést kért ezeknek a hangoknak a használata ellen.
A hangjegyek műszakilag nem lajstromozhatók. A szóvédjegyként és a logóként való lajstromozásokat a bíróság érvényesnek találta, a hangvédjegy osztályozású lajstromozásokat azonban érvénytelennek nyilvánította arra hivatkozva, hogy bár a benelux védjegytörvény nem tiltja hangok lajstromozását azok egyrészt nem világosak, másrészt jogbizonytalanságot okozhatnak.
A fentiek miatt nem adtak helyt az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek. A bíróság azonban megtiltotta ezeknek a hangoknak J. Kist általi használatát. Egyúttal azt is megállapította, hogy a hangvédjegyek oltalmának lehetővé tételéhez a benelux védjegytörvény végrehajtási utasításának módosítására van szükség. A Fellebbezési Bíróság e döntése alapján a Benelux Védjegyhivatal elkezdte visszautasítani a hangvédjegy-bejelentéseket.
5. Gyógyszerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi bizonylat
Az Európa Tanács 1992. június 18-án kelt, EG 1768/92 sz. rendelete lehetővé teszi gyógyszer tárgyú szabadalmak esetén kiegészítő oltalmi bizonylat ("supplementary protection certificate", SPC) engedélyezését. Ennek a rendeletnek az a tény áll a hátterében, hogy egy gyógyszer tárgyú szabadalom tényleges oltalmi idejét csökkenti az új gyógyszerre vonatkozó szabadalmi bejelentés benyújtási napja és a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének időpontja közötti, rendszerint igen hosszú idő. A rendelet 3. szakasza szerint ilyen bizonylat akkor engedélyezhető, ha abban az országban, amelyben a kérelmet benyújtják, a benyújtás időpontjában a következő feltételek teljesülnek:
a) a terméket érvényes alapszabadalom védi;
b) a termék gyógyszerként érvényes forgalomba-ho-za-tali engedély alapján hozható kereskedelmi forgalomba;
c) a termékre még nem engedélyeztek kiegészítő oltalmi bizonylatot;
d) a b) bekezdés szerinti engedély a terméknek gyógyszerként való forgalmazására vonatkozó első engedély.
A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 1997. június 17-i döntésével a következő kérdéseket továbbította az Európai Törvényszékhez (European Court of Justice, ECJ) az 1768/92 sz. rendelet 3. szakasza a) és b) bekezdéseinek értelmezésével kapcsolatban.
(a) A 3. szakasz b) bekezdése szerint követelmény-e, hogy az a termék, amelyre az SPC engedélyezését kérik, hatóanyagként legyen feltüntetve a forgalombahozatali engedélyen?
A 3. szakasz b) bekezdése szerinti követelmény ki van-e elégítve akkor, ha a forgalombahozatali engedélyben a termék hatóanyagaként egyetlen só van feltüntetve, az SPC-t azonban a szabad bázisra és/vagy a termék egyéb sóira kérik?
(b) Milyen követelmények szerint kell értékelni, hogy a termék a 3. szakasz a) bekezdése értelmében alapszabadalomként van-e védve, ha az SPC engedélyezését egy termék szabad bázisára és annak sóira kérik, de az alapszabadalom igénypontjai csak a termék szabad bázisát említik, és egyetlen példában ennek a szabad bázisnak csak egyetlen sója szerepel? Az alapszabadalom igénypontjának a szóhasználata, vagy pedig az alapszabadalom oltalmi köre a mérvadó?
Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása azért volt fontos, mert az Európai Közösség tagországaiban a joggyakorlat eltérő, különösen az (a) kérdéssel kapcsolatban. Így például Németországban az SPC-t csak a forgalombahozatali engedélyben meghatározott hatóanyagra engedélyezik, míg más tagállamokban, így Nagy-Bri-tan-niában a szabad bázisra és annak gyógyászatilag elfogadható sóira is.
Az ECJ a fenti kérdésekben a következő döntéseket hozta.
(a) A kiegészítő oltalmi bizonylat, különös tekintettel a 3. szakasz b) bekezdésére, egy terméknek az alapszabadalom által védett valamennyi alakjára vonatkozhat, ha a terméket a forgalomba-hozatali engedélyben jelzett alakban egy érvényes alapszabadalom védi.
(b) Az 1768/92 sz. rendelet és különösen a 3. szakasz a) bekezdésének alkalmazása keretében az alapszabadalomra alkalmazható rendelkezések határozzák meg, hogy egy terméket véd-e ez az alapszabadalom.
A fenti döntések értelmében az ECJ figyelembe veszi, hogy ha a kiegészítő oltalmi bizonylat csak a terméknek arra a konkrét sójára vonatkoznék, amely a for-ga-lom-ba-ho-za-tali engedélyben hatóanyagként van feltüntetve, a versenytársak rendelkeznének azzal a lehetőséggel, hogy az alapszabadalom oltalmi idejének lejárta után ugyanazon termék egy másik sójára forgalombahozatali engedélyt kérjenek és kapjanak és így olyan sókat hozhassanak kereskedelmi forgalomba, amelyek gyógyászati szempontból egyenértékűek a bizonylat szerinti sóval. Az ECJ kifejezésre juttatta, hogy ezzel nem érnék el az 1768/92-es rendelet célját, vagyis azt, hogy az alapszabadalom tulajdonosa számára piaci monopolhelyzetet biztosítsanak az alapszabadalom oltalmi idejét meghaladó időn túl is. Abban az esetben, ha a bizonylat nem vonatkozik az alapszabadalom által védett termékre mint gyógyszerre és a forgalombahozatali engedély tárgyára az összes lehetséges formájában, a rendeletnek azt a célját sem érnék el, hogy kielégítő oltalmat biztosítsanak a kutatás előmozdítására a gyógyszeripar területén.
A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy mivel az adott esetben a forgalombahozatali engedélyben egy terméket egy só formájában említenek, és azt egy érvényes szabadalom védi, a bizonylat a terméket mint olyat és annak különböző származékait, így sóit és észtereit is védheti, amennyiben azok az alapszabadalom oltalmi köre alá esnek.
A döntés b) részét a bíróság azon az alapon hozta, hogy a szabadalmi törvényeket a tagországok még nem harmonizálták, és ezért a szabadalmi oltalom terjedelmét olyan szabályok alapján kell meghatározni, amelyek nem esnek a Közösségi Törvény alá. A Bíróság hangsúlyozta azonban, hogy a bizonylat oltalmi köre nem lehet tágabb, mint az alapszabadalomé.
6. Hágai Megállapodás
1999. június 16-tól július 6-ig diplomáciai konferenciát tartottak Genfben az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás új szövegének létrehozására. A konferencia 1999. július 2-án elfogadta a Hágai Megállapodás Genfi Szövegét. Az utóbbit elfogadó záróokmányt Magyarországgal együtt összesen 42 állam írta alá.
7. Horvátország
Horvátország 1999 őszén csatlakozni kíván a Kereskedelmi Világszervezethez, és ennek megfelelően a szellemi tulajdon területén szabadalmi, védjegy- és ipari mintaoltalomra, valamint földrajzi eredetmegjelölésekre és integrált áramkörök topográfiájának oltalmára vonatkozó új törvények léptek hatályba 1999. július 31-én. Az új törvényeket 2000. január 1-jétől kezdve fogják a gyakorlatban is alkalmazni.
Az új szabadalmi törvény szerint a szabadalmazás feltétele, hogy a találmány új legyen, feltalálói tevékenységen alapuljon és iparilag alkalmazható legyen. Abszolút újdonságot kívánnak meg.
A szabadalmazásból ki vannak zárva a növény- és állatfajták, valamint a lényegileg biológiai eljárások ezek előállítására, kivéve a mikrobiológiai eljárásokat. Ki vannak zárva továbbá a sebészeti, biológiai és kezelési eljárások, ha azokat közvetlenül az emberi vagy állati testen alkalmazzák, de az ilyen célra szolgáló termékek szabadalmazhatók.
Az új törvény lehetővé teszi, hogy érdemi elővizsgálat nélkül engedélyezzenek 10 év oltalmi idejű ún. megegyezéses szabadalmakat. Ezek oltalmi ideje alatt a bejelentő bármikor kérheti a bejelentés teljes vizsgálatát és ha a vizsgálat kedvező eredménnyel zárul az oltalmi időnek 20 évre való meghosszabbítását. Az ilyen bejelentésre engedélyezett szabadalom teljes vizsgálatát harmadik fél is kérheti az oltalmi idő alatt bármikor.
A megegyezéses szabadalmak közrebocsátásától számított 3 hónapon belül felszólalást lehet benyújtani. A bejelentő az erről szóló értesítés kézhezvétele után teljes vizsgálatot kérhet; ellenkező esetben a bejelentést elutasítják.
Arra is lehetőséget ad az új törvény, hogy a bejelentő 20 év oltalmi idejű rendes szabadalmi bejelentést nyújtson be. Ennek vizsgálatát a közrebocsátástól számított 6 hónapon belül kell kérni.
Az új szabadalmi törvény sajátos vonása, hogy lehetővé teszi a bejelentő számára szabadalom elnyerését a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében nemzetközi újdonságvizsgálatot és nemzetközi elővizsgálatot végző hivatalok által engedélyezett szabadalmak alapján is. Ilyen esetben a Hivatal további természetesen kevésbé alapos vizsgálattal megállapítja, hogy a találmány kielégíti-e a horvát szabadalmi törvény által támasztott követelményeket, és igenlő esetben 20 év oltalmi idejű szabadalmat engedélyez.
Az új védjegytörvény nem változtatta meg a védjegyoltalom idejét, terjedelmét és átruházhatóságát, de bevezette a felszólalási eljárást. Lehetővé vált bizonylati védjegyek lajstromozása is. Az új törvény szerint bitorlásnak minősül a bitorló áruk raktározása is.
Az új törvény 1999. december 31-ig teszi lehetővé a korábbi Jugoszláviában lajstromozott és érvényben levő védjegyek újralajstromozását.
Az új mintatörvény bevezette a közzétett ipari minták elleni felszólalás lehetőségét 3 hónapon belül.
8. Japán
A) Japánban két lehetőség van a szabadalmi bejelentések elővizsgálatának meggyorsítására: a kedvezményes és a gyorsított elővizsgálati rendszer.
A kedvezményes elővizsgálati rendszer azt a célt szolgálja, hogy el lehessen kerülni a 18 hónap utáni közrebocsátásból a bejelentőre háruló hátrányokat, míg a gyorsított elővizsgálati rendszer célja, hogy lehetővé tegye azoknak a találmányi bejelentéseknek a gyorsított vizsgálatát, amelyeket gyakorlatba vettek vagy külföldön is bejelentettek.
Ha egy harmadik fél gyártani kezd egy közrebocsátott szabadalmi bejelentés oltalmi köre alá eső terméket, és a vizsgálat befejezésének időtartama a távoli jövőben van, a bejelentő károsodhat. Ennek elkerülését teszi lehetővé a kedvezményes elővizsgálati rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy feleslegessé tegye harmadik felek korlátozását azáltal, hogy egy bejelentő figyelmeztetést küld nekik, amellyel találmánya gyakorlatbavételét kívánja meggátolni, amikor a szabadalom még nincs engedélyezve. A kedvezményes elővizsgálati rendszer tehát alapvetően akkor vehető igénybe, amikor nem a bejelentő, hanem egy harmadik fél hasznosítja kereskedelmileg (például árusítja) a találmányi bejelentés oltalmi köre alá eső terméket.
A kedvezményes elővizsgálatra irányuló kérelem benyújtásának előfeltétele, hogy az érdemi vizsgálati kérelem már be legyen nyújtva és a bejelentés közre legyen bocsátva, valamint hogy egy harmadik fél a közrebocsátás után gyakorlatba vegye a találmányt.
A kérelemhez csatolni kell a figyelmeztető levél másolatát és egy olyan iratot, amely bizonyítja, hogy a találmányt egy harmadik fél gyakorlatba vette.
A kedvezményes vizsgálat kérelmezéséhez nem kell illetéket leróni.
A gyorsított elővizsgálati eljárást 1986-ban vezették be. Ilyen eljárást elsősorban olyan bejelentések esetén kérnek, amelyekre külföldön is oltalmat kívánnak szerezni. A Japán Szabadalmi Hivatal 1996. január 1-jén módosította ezt az elővizsgálati rendszert annak érdekében, hogy fokozattabb mértékben figyelembe vegye a bejelentők érdekeit. Egyúttal lehetővé tette a gyorsított vizsgálat kérelmezését elutasított bejelentések ellen benyújtott fellebbezések esetén is.
A gyorsított vizsgálat benyújtásának feltétele, hogy be legyen nyújtva vizsgálati kérelem, és a találmány tárgya a bejelentő vagy egy licenciavevő által gyakorlatba legyen véve a gyorsított vizsgálati kérelem benyújtásától számított 2 éven belül, vagy a bejelentésnek megfelelő külföldi szabadalmi bejelentés is be legyen nyújtva.
B) A Japán Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy az új gyógyszerek kifejlesztése terén erősődő nemzetközi versenyre tekintettel meg fogja gyorsítani az új gyógyszerekre vonatkozó bejelentések vizsgálatát, és 2000 októberéig az ilyen bejelentések elővizsgálati eljárásának időtartamát 12 hónapra fogja csökkenteni.
C) Az angol Unilever cég az oszakai Kerületi Bíróságnál bitorlási pert indított a Rohto japán gyógyszergyár ellen, azt állítva, hogy a japán cég bitorolja egy Japánban szabadalmaztatott, terhesség megállapítására szolgáló gyógyszerét. Az Unilever termékét száznál több országban forgalmazzák, így Japánban is, ahol az Omron cég kapott kizárólagos használati jogot.
Most arról kaptunk hírt, hogy az angol cég bíróságon kívül megegyezett a Rohto céggel. A japán cég kártérítést fizet az eddigi forgalom után, és licenciadíjat fizet a jövőbeni eladásokért.
9. Jemen
A német Henkel cég a 3. áruosztályban lajstromoztatta "FA" védjegyét, és erre hivatkozva törlési keresetet nyújtott be a török Evyap Sabun Yav cég "FAX" védjegye ellen, amelyet szintén a 3. áruosztályban lajstromoztattak. A felperes arra hivatkozott, hogy az utóbbi védjegy a fogyasztókat megtévesztő módon hasonlít saját védjegyéhez.
A Jemeni Kereskedelmi Bíróság elutasította a keresetet, mert nem találta a hasonlóságot olyan mértékűnek, hogy a törlés indokolt legyen. A bíróság szerint a hasonlóságot nem a betűk hasonlósága, hanem a védjegy általános megjelenése alapján kell megítélni. Az alperes védjegyét megkülönböztető jellegűnek találták, mert az különbözik a felperes védjegyétől mind általános megjelenés, mind betűinek írásmódja és alakja tekintetében, ami kizárja a fogyasztók megtévesztését, akik közelebbi vizsgálat nélkül is könnyen meg tudják különböztetni a két védjegyet.
A Bíróság a felperest a költségek megtérítésére is kötelezte.
10. Jordánia
A Képviselőház 1999. augusztus 25-én jóváhagyta a találmányi szabadalmakra és ipari mintákra vonatkozó törvényt, és azt továbbította a Felsőháznak.
A Képviselőház által jóváhagyott védjegytörvényt a Felsőház 1995. augusztus 25-én tárgyalta meg, és azt felülvizsgálatra visszaküldte a Képviselőháznak.
11. Makao
Portugália 1999. május 12-én letétbe helyezte azt a kérelmét, hogy a Párizsi Uniós Egyezményt terjesszék ki Makaóra. Ennek megfelelően ez az Egyezmény 1999. augusztus 12-től kezdve Makao vonatkozásában is érvényes.
12. Malajzia
Az 1996-ban elfogadott ipari minta törvény 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba, és Malajziában az ipari minták független oltalmát teszi lehetővé. Ennek következtében megszűnt az a korábbi joggyakorlat, hogy Malajziában az ipari mintákat az 1949. évi angol mintatörvény alapján lehetett lajstromoztatni.
Az új törvény lehetővé teszi, hogy hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül még lajstromoztatni lehessen Malajziában ipari mintákat olyan angol mintabejelentések alapján, amelyek az új törvény hatálybalépésének napján még függőben vannak.
A Párizsi Uniós Egyezmény alapján lehetőség van a külföldön benyújtott ipari minták elsőbbségének igénylésére a malajziai mintabejelentés alkalmával.
Az új mintatörvény szerint a lajstromozható mintának újnak kell lennie, de az újdonságot csak Malajzián belüli publikálás rontja le. A bejelentést megelőző 6 hónapon belüli kiállítás és jogtalan használat nem minősül újdonságrontónak.
Nem oltalmazhatók mintaként a szerkesztési módszerek vagy elvek. Ki vannak zárva a mintaoltalomból az olyan megoldások, amelyeknek az alakját a működés határozza meg.
A lajstromozás oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 5 év, amely további kétszer 5 évvel meghosszabbítható. Az angol mintatörvény alapján lajstromozott minták a teljes 25 év oltalmi időt élvezik, ha a lajstromozó az előírt illetéket lerója.
A minta bitorlója ellen bitorlási pert lehet indítani a bitorlás megkezdésétől számított 5 éven belül. A lajstromozott minta újdonsághiány miatt megvonható.
13. Marokkó
Marokkó 1999. július 8-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően Marokkó (országkódja: MA) a PCT 104. tagországa lett, és 1999. október 8-tól kezdve megjelölhető, illetve kiválasztható nemzetközi bejelentésekben.
14. Mozambik
1999. áprilisi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy Mozambikban lehetőség van ideiglenes védjegyoltalom szerzésére. Most arról kaptunk hírt, hogy 1999. július 5-én hatályba lépett az új iparjogvédelmi törvény, amely szabályozza a szabadalmi, védjegy-, használati minta és mintabejelentéseket.
Mozambik tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek. A Szabadalmi Hivatal az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányokra engedélyez oltalmat. Abszolút újdonságot követelnek meg. A szabadalmazásból ki vannak zárva a gyógykezelési eljárások és a számítógépprogramok.
A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év. Évenként fenntartási díjat kell fizetni, de a díjfizetésre 6 hónap türelmi időt engedélyeznek.
A használati mintákra vonatkozó előírások lényegileg megegyeznek a szabadalmakra vonatkozókkal, de az ilyen bejelentések oltalmának nem feltétele a feltalálói tevékenység. A használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 10 év. Az oltalom fennállásának feltétele az évdíjfizetés.
Ipari mintaoltalmat tárgyak külső megjelenésére engedélyeznek. A mintaoltalomnak is feltétele az abszolút újdonság. A minták oltalmi ideje a lajstromozástól számított hét év. Évenként fenntartási illetéket kell fizetni.
Minden egyes áruosztályban külön védjegybejelentést kell benyújtani, a Védjegyhivataltól beszerezhető hivatalos formanyomtatványt kell használni. Jelenleg még nem világos, hogy mikor kezdik meg a védjegybejelentések vizsgálatát.
15. Nagy-Britannia
Nagy-Britannia Védjegyhivatala és bíróságai az alakvédjegyek lajstromozhatóságával kapcsolatban sokkal szigorúbb megközelítést alkalmaznak, mint a Közösségi Védjegyhivatal (OHIM). Ezt a különbséget szemlélteti az alábbi döntés.
A Dualit Limited (DL) cég főleg az élelmiszeriparban használt nagy teljesítményű kenyérpirítókat gyárt. A cég 1995. június 14-én két modelljének alakját kívánta lajstromoztatni, amelyeket 1986-ban, illetve 1994-ben hozott forgalomba. A bejelentés elleni felszólalás eredményes volt, és ennek alapján DL az Angol Felsőbírósághoz (English High Court) fellebbezett. Ez a Bíróság 1999. július 5-én elutasította a fellebbezést arra hivatkozva, hogy bár a kérdéses kenyérpirítók alakjai alkalmasak DL termékeinek a megkülönböztetésére, megkülönböztető jellegük nem inherens tulajdonság, és emellett a bejelentés napjáig történt használat által nem szerezték meg a megkülönböztető jelleget.
16. Németország
1998 júliusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a BASF AG cég nem nyújtotta be a Német Szabadalmi Hivatalnál egy angol nyelvű európai szabadalom német fordítását, arra hivatkozva, hogy a fordítás követelménye ellenkezik az áruk szabad mozgásának a Római Szerződésben lefektetett elvével.
Az ügyben a Európai Törvényszék 1999. május 22-én elutasító döntést hozott.
17. Románia
Románia 1999. június 25-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a Szerződés Románia vonatkozásában 1999. szeptember 25-én lépett hatályba.
18. San Marino
San Marino kormánya 1999. július 1-jén szabadalmi, minta- és védjegytörvényt léptetett hatályba, és ugyanezen a napon megnyitotta az állam Szabadalmi és Védjegyhivatalát (Ufficio di Stato Brevetti e Marchi, USBM).
Az új törvényről később fogunk közelebbi részleteket közölni.
19. Svájc
A) 1999. május 1-jén a szabadalmi törvény olyan módosítása lépett hatályba, amely lehetővé teszi, hogy hasonlóan a gyógyszerszabadalmakhoz növényvédő szerekre vonatkozó szabadalmak esetén is lehessen kérni kiegészítő oltalmi bizonylatot (SPC).
Az SPC oltalmi ideje az alapszabadalom oltalmi idejét legfeljebb 5 évvel haladhatja meg, és a növényvédő szer forgalombaho-zatali engedélyének megadását követő 6 hónapon belül kell kérni, illetve ha a szabadalmat az előbbi engedélynél később adták meg, a szabadalom engedélyezésétől számított 6 hónapon belül.
B) 2000. január 1-jén jelentős illetékcsökkenés fog életbe lépni. Így többek között el fogják törölni a határidő-hosszabbítás illetékét és a nyomtatási illetéket, az évi illetékeket pedig kb. 20%-kal fogják csökkenteni.
20. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A) 1999 első 6 hónapjában a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) átvevő hivatalainál benyújtott 36 097 nemzetközi bejelentés érkezett, ami az előző év hasonló időszakához képest 7,8%-os növekedést jelent.
A hasonló időszakban benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma 26 836 volt, ami az előző év hasonló időszakához képest 10,9%-os növekedésnek felel meg.
B) 1998-ban 269 bejelentő nyújtott be 25 vagy ennél több nemzetközi bejelentést, ami az 59 597 közrebocsátott nemzetközi bejelentés 34,9%-ának felel meg. A 269 bejelentő közül 49,4% volt amerikai egyesült államokbeli, 14,9% japán és 12,3% német.
100-nál több nemzetközi bejelentést 44 bejelentő nyújtott be.
1998-ban a legtöbb nemzetközi bejelentést a Siemens Aktien-gesellschaft nyújtotta be: közrebocsátott bejelentéseinek száma 1061 volt.
21. Szudán
Szudánban 1999. július 20-án hatályba lépett az ipari minta törvény végrehajtási utasítása, amely többek között előírja, hogy a Kereskedelmi Minisztériumban létre kell hozni egy Ipari Minta Hivatalt az ipari mintabejelentések átvételére, vizsgálatára és az oltalom engedélyezésére. Egyúttal egy tanácsadó testületet is létrehoztak, amelynek feladata, hogy véleményt mondjon az ipari minta bejelentések lajstromozhatóságáról, valamint az ilyen bejelentések kapcsán benyújtott fellebbezésekről és felszólalásokról.
Az ipari minta bejelentések elutasítása ellen az igazságügyi miniszterhez lehet két héten belül fellebbezést benyújtani.
Megfelelő díjfizetés ellenében az Ipari Minta Hivatal lehetővé teszi a kutatást a lajstromozott minták között.
22. Tajvan
A) 1999. január 26-án megszűnt a szabadalmi és védjegybejelentéseket hivatalosan vizsgáló Nemzeti Szabványügyi Hivatal, és feladatkörét a Szellemi Tulajdon Hivatal vette át, amely a szabadalmi és védjegyügyeken kívül szerzői jogi kérdésekkel, valamint integrált áramkörök topográfiájára vonatkozó bejelentésekkel is foglalkozik.
Vezetőjének nyilatkozata szerint az új Hivatal létrehozása annak a ténynek a felismerésén alapszik, hogy a szellemi tulajdonjogok a XXI. században nélkülözhetetlen fegyvert fognak képezni a túlélésért vívott harcban.
B) A Tajvani Szellemi Tulajdon Hivatal 1999 áprilisában az új szabadalmi bejelentések gyorsított kezelésére vonatkozó irányelveket adott ki, amelyek május 17-én léptek hatályba. Ennek megfelelően az új szabadalmi, használati minta és mintabejelentések vizsgálatát azonnal meg kell kezdeni. Ha valaki a Hivatalnál személyesen nyújtja be az új bejelentést, az elővizsgálati eredményről személyesen kell őt tájékoztatni.
C) Az amerikai Princetown Biomedical Technology Inc. cég (PBT) Tajvanon szabadalmaztatta egy terhesség megállapítására alkalmas készletét, és szabadalma alapján figyelmeztető leveleket küldött számos olyan üzletnek, amely versenytársának hasonló célra szolgáló termékét árusította. A levélben felkérte a címzetteket arra, hogy szüntessék meg a termék árusítását, mert a termék azonos saját szabadalmazott termékével, és így annak eladásával bitorlást követnek el. A levélben PBT részletezte szabadalmának jellemzőit és azt is, hogy versenytársának terméke miért minősül bitorlónak. Ennek ellenére a Tisztességes Kereskedelmet Ellenőrző Tanács megállapította, hogy ha a szabadalmas úgy véli, hogy szabadalmát bitorolják, kizárólagos jogát csak azzal érvényesítheti, ha a szabadalmi törvény alapján pert indít, de arra nincs joga, hogy a versenytárs kereskedelmi partnereit figyelmeztető levéllel arra kényszerítse, hogy versenytársával ne kereskedjenek.
PBT-nek fel kellett volna szólítania versenytársát, hogy szüntesse meg törvényellenes tevékenységét a figyelmeztető levelek elküldése előtt. Ennek elmulasztása azt eredményezte, hogy versenytársát kereskedelmi lehetőségektől fosztotta meg. Ezzel PBT tisztességtelen verseny elleni törvénybe ütköző cselekményt követett el.
23. Türkmenisztán
Türkmenisztán 1999. június 28-án letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására létrehozott Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Így ez a Jegyzőkönyv Türkmenisztán vonatkozásában 1999. szeptember 28-án lépett hatályba.
24. Vietnam
A vietnami kormány képviselői f. év július 22-én megbeszélést tartottak a Kereskedelmi Világszervezet megbízottaival, és írásban közölték azt az időbeosztást, amelynek alapján iparjogvédelmi törvényeiket hozzáigazítják a TRIPS követelményeihez. Ez a megbeszélés egyébként a harmadik volt azt követően, hogy Vietnam 1995 januárjában kérelmezte a Kereskedelmi Világszervezetbe való felvételét. Ennek megfelelően a szabadalmakra és védjegyekre vonatkozó törvény korszerűsítésén kívül be fogják vezetni az ipari minták, a földrajzi eredetmegjelölések és az új növényfajták oltalmát, és a szabadalmak oltalmi idejét 20 évre fogják növelni.
Hanoi szándéka szerint a tervezett változtatásokat 2000 végéig el fogják végezni.