KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
Intellectual Property and the Internet /Jonathan Cornthwaite, Monitor Press, Sudbury, 1998- ISBN 1 871241 38 3
A szellemi tulajdon és az internet kapcsolatát bemutató jogi útmutató szerzője, Jonathan Cornthwaite a londoni Wedlake Bell ügyvédi iroda szellemi tulajdon és információtechnológia jogi területének vezetője. Ebben a kötetben a szellemi tulajdon és az internet kapcsolatát dolgozza fel az angol jog tükrében.
Mint azt a szerző bevezetőjében hangsúlyozza, a szellemi tulajdon várhatólag a 21. század legfőbb vagyona lesz. Az internet az emberiség történetében minden eddiginél jelentősebb információs technológiát képvisel. Ha az internet és a szellemi tulajdon, ez a két szellemi vagyon egymással összekapcsolódik, megdöbbentően nagy hatalom jön létre.
A szellemi tulajdonjog szabályai tartják vissza az embereket a korlátlan másolástól. Az internet mégis a világ legnagyobb "másológépe". Lehetővé teszi, hogy bármit azonnal, automatikusan és mindenütt jelenvalóan reprodukálhassunk. Ezért gyakori az a vélemény, hogy az interneten nincs szellemi tulajdonjog, de ha van is, az nem más, mint a dzsungel törvénye. Tény, hogy az internet nemzetközi szintű szabályozására való törekvés elkésett és néha kaotikus is. Azonban a szellemi tulajdonjog birtokosai számos esetben sikereket értek el szellemi tulajdonjoguk megvédésben, nemcsak az USA-ban, hanem Angliában is. Ezeket az eseteket tekinti át a kötet, kiegészítve a jogtulajdonosok számára adott tanácsokkal, melyek betartásával jelentősen javíthatják esélyeiket tulajdonjoguk érvényesítésénél.
Minden internetes szellemi tulajdonjogot érintő esetet terjedelmi okok miatt sem lehet feldolgozni egy rövidre szabott jogi kalauzban. A kötet nem a jogászok, hanem az interneten szörföző mindennapos használók számára nyújt alapvető szellemi tulajdonjogi ismereteket.
Bár a jogi útmutató az angol jog alapján elemzi az internetes jelenségeket, nem fölösleges megismerkednie vele a magyar olvasónak és internet-használónak sem.
Az egyes fejezetekben a szellemi tulajdon körébe tartozó fogalmak ismertetése, esettanulmányok, a legfontosabb tudnivalók akciótervvel kiegészítve kapnak helyet. Az akcióterv abban kíván az olvasó segítségére lenni, hogyan kerülje el a bitorlás veszélyét az internetes környezetben.
Az első fejezet a használt fogalmak definícióit ismerteti, úm. szellemi tulajdon, szellemi tulajdonjog, internet.
A második fejezet az interneten megjelenő műfajok és a szerzői jog kapcsolatát elemzi.
A kötet felvilágosítást nyújt mindazokról a műfajokról, melyek az interneten megtalálhatók és a szerzői jog körébe tartozhatnak. A szerzői jogi védelemre számot tartó műfajoknak a megnevezését és meghatározásukat is közli. Példákkal illusztrálja a szerzőség és jogtulajdonosság fogalmát, bemutatja a szerzői jog megoszlását egy szöveggel és grafikával rendelkező mű esetében.
A szerző példákat és esettanulmányokat közöl a téma értelmezésének érdekében, részletesen leírja a szerzői jog bitorlásának példáit az interneten, és ezek kivédésének lehetőségeire is felhívja a figyelmet. A fejezetek végén közreadott akcióterv pontokba foglalva ad gyakorlati tanácsot a bitorlás elkerülésére.
Olyan, a magyar olvasó számára újdonságot jelentő terület is megjelenik az ismertetésben, mint az úgynevezett erkölcsi jogok. Felmerül a kérdés: éppen az interneten van-e értelme erkölcsi jogról beszélni. A szerző az angol törvényekre hivatkozva kifejti, milyen paragrafus alkalmazható ezen a területen.
Az adatbázisok jogával kapcsolatban segítséget nyújt a jogértelmezéshez, meddig tart és milyen védelmet nyújt az adatbázisjog az angol jogszabályok szerint.
Az egyik legnagyobb terjedelmű fejezet az interneten megjelenő védjegyekkel és a doménnevekkel foglalkozik. Az előbbi terület különösen az internetes kereskedelmet érinti. Egy érdekes esetet ismertet a szerző: a Marks&Spencer cég védjegyzett nevét használta fel doménneve kialakításában a One In A Million cég. Bár a doménnév nem volt azonos a védjeggyel, a bíróság megállapította, hogy nyilvánvalóan hasonlít a védjegyre és ezáltal rontja kereskedelmi reputációját.
Ezzel áttértünk a doménnevek e területére, melyekről sokat hallhatunk manapság, de két azonos definíciót ritkán lehet róluk találni. A doménnév olvasható névformája az internetes egyedi címnek. Szavakból és egyes esetekben számokból épül fel, melyeket pontok tagolnak. Ez felel meg az internet Protocol Address-nek (IPA). Egyediségük megőrzése érdekében új doménnév alkalmzása előtt kutatást kell folytatni, hogy valóban megfelel-e az egyediség követelményének, mely a címezhetőség feltétele. Ezekkel a speciális kérdésekkel nagyszámú Network Information Centre (Hálózati Információs Központ) foglalkozik. Angliában Nominet néven működik és a jogvitákban a felek közötti egyeztető szerepét tölt be.
A védjegyjog jól szabályozott, azonban a doménnevek területére vonatkozóan még nem született hasonló jogi szabályozás, így a bitorlás sem szankcionálható. Két azonos doménnév mégsem létezhet, akár egymástól függetlenül különböző területen - mint ahogy ez lehetséges a védjegyek területén - mivel nem felel meg az egyedi azonosítótól elvárható követelményeknek. Az internetes kalózkodás körébe esnek azok a jelenségek, amikor busás üzleti haszon reményében jól ismert védjegyeket építenek be doménnevekbe. A közölt esettanulmányok a magyar internethasználók számára is rávilágítanak a felek érvelési módszerére és a bírósági ítéletek nem minden tanulság nélkül valók.
A védjegyek és a doménnevek után a szellemi tulajdon újabb területét veszi górcső alá a szerző: érdekes összehasonlítást tesz a számítógépes programok szerzői jogi védelme és az esetleges szabadalmazhatóságuk között. Mint ismeretes, a számítógépes programok a szerzői jog körében nyerhetnek védettséget, akár száz évre is, mégis miért igyekeznek szerzőik lehetőség szerint szabadalmi oltalmat nyerni rájuk? Nos, ez az időbelileg rövidebb, mindössze húsz évre elnyerhető oltalom olyan erős privilégiumokat adhat a szerző kezébe, melyek a bitorlástól jobban megóvják, mint a szerzői jogból eredő védelem.
Ha az "erkölcsi jogok" kifejezés ellentmondásosnak hangzik az internettel kapcsolatban, akkor a "bizalmas információ az interneten" egyenesen bizarrnak tűnhet. Az üzleti titkok, know-how-k, pénzügyileg fontos adatok és más bizalmas információk birtokosai számára az internet-éra felér egy rémálommal. Az elégedetlen alkalmazott pillanatok alatt beláthatatlan kárt okozhat egy-egy bizalmas üzleti információt tartalmazó fájl megszerzésével és saját céljaira való felhasználásával.
A titoktartási kötelezettség megszegése valójában nem sorolható a szellemi tulajdonjogok körébe. Azonban a bizalmas adatok igen jelentős eszmei vagyont jelentenek tulajdonosaik számára. Védelmükre - "a megelőzés hasznosabb, mint a helyrehozás" - módszerével élve a szerző pontokba szedi javaslatait annak érdekében, hogy a maximális jogorvoslat biztosítható legyen egy esetleges titoktartási kötelezettség megsértése esetére. De mindez még nem elég, mert az akciótervben gyakorlati - adminisztratív és technikai - tanácsokat ad azoknak az információknak a védelmére, melyek az internettel kapcsolatba kerülhetnek.
Felmerül a szellemi tulajdon bitorlásával kapcsolatos felelősség kérdése. A különböző típusú használók különböző módon sértik meg a szellemi tulajdonjogokat. A gátlástalan és jogosulatlan másolások sérthetik, de akár egy e-mail elküldése is jelentheti a szerzői jog csorbítását. Az internet-szolgáltatók felelősségének elemzésére nagyobb terjedelemet szentel a szerző.
Az internetes szellemi tulajdon bitorlási esetekben történő bíráskodás külön fejezetet kap esettanulmányokkal fűszerezve. A kötetet a szellemi tulajdon nemzetközi szabályozását és szervezeteit bemutató fejezet zárja.
A jogesetek részletes ismertetésével telitűzdelt kötet olvasása felér egy detektívregény izgalmával.
A magyar internet-használóknak nagy segítséget jelentene egy, a magyar szellemi tulajdonjogból építkező, hasonló szerkezetű ismeretterjesztő kötet.
Bakos Éva