NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
A) Clinton elnök 1999. november 29-én aláírt egy, a szellemi tulajdon reformjára vonatkozó olyan törvénytervezetet, amelyet a Képviselőház november 18-án, a Szenátus pedig november 19-én hagyott jóvá. Az új törvény egyúttal a Szabadalmi és Védjegyhivatal 2000. évi költségvetését is megalapozza.
A Hivatal 1999. november 10-én újonnan kinevezett vezetője, Commissioner Q. Todd Dickinson egy 1999. november 22-i nyilatkozatában kijelentette, hogy a szabadalmi reformcsomag törvénybe iktatása a szabadalmi törvény 1952. évi alapvető módosítása óta a legfontosabb szabadalomjogi változást jelenti.
Az új törvénynek a szabadalmi törvény módosítására vonatkozó főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
a)Ismét csökkentették a szabadalmi illetékeket. Így pl. az első fenntartási illeték 940 USD-ről 830 USD-re csökkent.
b) Lehetővé vált az oltalmi idő meghosszabbítása olyan szabadalmak esetén, amelyek engedélyezése a Szabadalmi Hivatal elővizsgálati eljárásának elhúzódása, interferencia-eljárás vagy fellebbezés miatt késett. Ilyen ok például, ha egy bejelentés benyújtási napját követő 14 hónapon belül nem adják ki az első végzést.
c) Az olyan szabadalmi bejelentéseket, amelyeket külföldön is benyújtanak, a benyújtás napjától számított 18 hónap eltelte után közre fogják bocsátani.
d)A járásbíróságok (district courts) előtt folyó peres ügyek számát csökkenteni fogják azáltal, hogy harmadik felek kérésére inter partes eljárásban lehetőség lesz szabadalmak újbóli vizsgálatának lefolytatására.
e) Új szabadalmi bejelentések elektronikus úton is benyújthatók.
f) A Szabadalmi Hivatalt "teljesítmény alapon működő" hivatallá szervezik át, amelyet továbbra is a Kereskedelmi Minisztérium felügyel, de ügyvitelét és adminisztrációját nagyobb hatáskörrel ellenőrzi a Hivatal vezetése. Ennek a rendszernek az alátámasztására a törvénytervezet idősebb hivatali szakemberekből olyan "igazgatótanács" felállítását írja elő, amely egy helyettes vezetőt, továbbá egy szabadalmi igazgatót és egy védjegyigazgatót is magában foglal. A helyettes vezetőt az elnök, míg a szabadalmi és a védjegyigazgatót a kereskedelmi miniszter nevezi ki öt év időtartamra. Ennek az elvnek a hátterében az a szándék áll, hogy a két utóbbi személy kinevezését mentesítsék politikai szempontoktól, vagyis ezekre a posztokra olyan személyek kerülhessenek, akiknek megfelelő igazgatási gyakorlatuk van.
B) Előző tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy a szoftver tárgyú szabadalmak terén új időszak kezdődött, amit a Szabadalmi Hivatal vizsgálati irányelveinek változása is jelez. Ezentúl nem az az eldöntendő kérdés, hogy a szoftver szabadalmazható-e, hanem az, hogy (i) a szabadalmi bejelentésben igényelt szoftvertalálmány új-e, hasznos-e és nem kézenfekvő-e, továbbá hogy (ii) a bejelentés a találmányt olyan módon írja-e le, hogy ezáltal lehetővé válik annak gyakorlatbavétele, és (iii) a bejelentés a találmányt egyértelműen annak megkülönböztető jellemzőivel igényli-e.
C) Az Amerikai Szabadalmi és Védjegyhivatal 1999. október 30-án megváltoztatta a védjegybejelentésekre vonatkozó szabályokat. Ennek alapján bejelentési napot kapnak az olyan bejelentések is, amelyek csupán a bejelentő nevét, levelezési címét, a védjegy világos rajzát és az áruosztályokat közlik. Ezenkívül egy áruosztályra le kell róni a bejelentési illetéket. A bejelentésre vonatkozó többi követelménynek eleget lehet tenni az elővizsgálati eljárás alatt is.
Az Amerikai Egyesült Államok megfenyegette Argentínát, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél panaszt fog emelni ellene, mert megsérti a TRIPS egyezmény előírásait. A fenyegetés közvetlen oka, hogy amerikai kereskedelmi szakemberek szerint Argentína nem védi a gyógyszerek vizsgálati adatait, jóllehet ezt a TRIPS egyezmény előírja. Az amerikai gyógyszerkutatók és gyártók (Pharmaceutical Research Manufacturers of America, PhMRA) felszólították a kereskedelmi megbízottat, hogy foganatosítson lépéseket Argentína ellen, mert az az amerikai gyógyszergyártók számára "a világ egyik legnehezebb piaca".
A) Brazíliában 1999. december 15-én hatályba lépett egy kormányrendelet, amely az 1997. május 15. előtt benyújtott vegyi, gyógyászati és élelmiszeripari termékekre és ezek előállítási eljárására vonatkozó függő bejelentések tárgyában lényegileg az alábbi szabályozást tartalmazza.
a) Az 1994. december 31. előtt benyújtott fenti tárgyú bejelentések elutasítottnak tekintendők, ha azokat 1997. május 15-ig nem alakították át pipeline-bejelentéssé.
b) Az 1995. január 1. és 1997. május 14. között benyújtott, gyógyászati és agrokémiai termékekre vonatkozó szabadalmi bejelentések esetén a bejelentés napjától számítva a fennmaradó oltalmi időre engedélyezhető szabadalom. Az ugyanilyen időközben benyújtott, de eljárásra vonatkozó szabadalmi bejelentéseket elutasítottnak kell tekinteni, ha azokra a 1971. évi törvény alapján nem engedélyeztek szabadalmat.
B) 1999. október 19-én törvénymódosítás lépett hatályba, amely olyan szabadalmi bejelentések esetén, amelyekben már kértek vizsgálatot, az elővizsgálati eljárás meggyorsítása érdekében iratok önkéntes benyújtását teszi lehetővé.
A törvénymódosítás szerint az alábbi iratokat kell benyújtani:
a)az elsőbbségi országban vagy bármely párhuzamos bejelentés kapcsán engedélyezett szabadalom másolatát, feltéve, hogy a szabadalmat érdemi vizsgálat után engedélyezték;
b) az a) alatt engedélyezett szabadalom igénypontjainak portugál fordítását; és
c) a vizsgálati kérelem másolatát.
Az ilyen kérelem benyújtásának költsége illetékekkel együtt körülbelül 300 USD. Ehhez járulnak az igénypontok portugál fordításának költségei.
A törvénymódosítás hátterében az áll, hogy a Brazil Szabadalmi Hivatalnál egyre növekszik az elintézetlen szabadalmi bejelentések száma.
Itt megjegyezzük, hogy a brazil szabadalmi törvény 33. szakasza eddig is lehetővé tette iratok benyújtását és tájékoztatás adását érdekelt felek részéről a bejelentés közrebocsátása és a vizsgálat lezárás közötti időszakban.
A törvény 34. szakasza alapján a brazil elővizsgálók jogosultak végzésben felszólítani a bejelentőt a párhuzamos külföldi bejelentések elővizsgálati eredményeinek közlésére.
C) A Brazil Szabadalmi és Védjegyhivatal 1999. szeptember 9-én bejelentette, hogy 2000. január 3-ától kezdve az áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozását fogja alkalmazni, bár Brazília nem csatlakozott az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz.
A Dél-koreai Iparjogvédelmi Hivatalt a Szabadalmi Együttműködési Szerződés közgyűlése 1997 októberében tartott ülésén nemzetközi kutatási hatóságnak és nemzetközi elővizsgáló hatóságnak jelölte ki, de az ilyen hatóságként való működéshez bizonyos feltételeket szabott. Az elmúlt évben a dél-koreai Hivatal értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy eleget tett az előírt kívánalmaknak. Ennek alapján a két szerv közötti egyezmény 1999. december 1-jén lépett hatályba, vagyis ettől az időponttól kezdve a Dél-koreai Iparjogvédelmi Hivatal mint nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóság is működik.
Az Egyesült Arab Emirátusok Kabinetje 1999 augusztusában jóváhagyta a szövetségi védjegytörvény módosításait, amelyeket a Szövetségi Nemzeti Tanácsnak és a Legfelsőbb Tanácsnak is jóvá kell hagynia, majd az elnöknek alá kell írnia.
A módosítások egyszerűsítik a fellebbezési eljárást. Jelenleg ugyanis a Gazdasági Minisztérium határozata ellen a Védjegybizottsághoz lehet fellebbezni, amelynek vezetője a Minisztérium helyettes államtitkára, tagjait pedig az egyes emirátusok képviselői alkotják. A módosított törvény szerint a bejelentő a Minisztérium határozatát közvetlenül megfellebbezheti egy polgári bíróságnál.
A törvénymódosítás szerint a védjegyeket nem a hivatalos közlönyben, hanem a Védjegyközlönyben hirdetik meg a lajstromozás és a megújítás előtt.
Az Európai Parlament újonnan megválasztott tagjai 1999. október 27-én megszavazták a használati mintákra vonatkozó irányelvek tervezetével kapcsolatban az előző Parlament tagjai által beterjesztett módosításokat.
A tervezetről a parlamenti választások előtt 1997. március 12-én szavaztak, és "első olvasásban" elfogadták az 1997 decemberében publikált tervezetet. Az Európai Bizottság eredetileg azt várta, hogy a tervezet 1999 végéig az Európai Unió tagországaiban törvényerőre fog emelkedni.
Az irányelvek által legközelebbről érintett államok Luxemburg, Nagy-Britannia és Svédország, mert ezekben az országokban nem védi törvény ezt az oltalmi formát.
Miután az új Parlament a módosításokat október 27-én megszavazta, a 15 tagország minisztereinek tanácsa részéről várják a reakciókat. Egy esetleges második olvasás utáni szavazásban a Parlamentnek arról kell döntenie, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen-e az el nem fogadott pontokról.
A Parlament jogi bizottságának szóvivője kifejtette, hogy technikai okok miatt is szükséges egy megerősítő szavazás, mert az Amszterdami Szerződés 1997. május 1. óta hatályos módosított eljárási szabályai megváltoztatták számos tervezet jogi alapját.
A) Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának két új döntése (T0935/97 és T1173/97) megnyitotta az utat számítógépprogramok szabadalmi oltalmához. Mostanáig ilyen programokat csak eljárásként vagy módszerként lehetett szabadalmaztatni, aminek következtében a számítógépprogramok engedély nélküli használata nem jelentett bitorlást. Az említett döntések azonban megváltoztatták a helyzetet, és ma már számítógépprogramok is igényelhetők és szabadalmazhatók, ha a program számítógépen futtatva vagy abba betáplálva olyan műszaki hatást idéz elő, amely meghaladja a program és a számítógép közötti rendes kölcsönhatást. Ennek következtében az is szabadalombitorlást követ el, aki engedély nélkül másolja vagy terjeszti a programot.
B) Az Európai Szabadalmi Hivatal kibővített Fellebbezési Tanácsa két ügyben (G3/97 és G4/97) úgy döntött, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál benyújtott felszólalás nem megengedhetetlen csupán azért, mert felszólalóként a "valódi" felszólaló helyett egy harmadik felet nevez meg. A felszólalást azonban érvénytelenné teszi a felszólalási eljárással való visszaélés, például egy olyan személynek a felhasználása, akivel meg akarják kerülni azt a szabályt, hogy saját szabadalma ellen senki nem szólalhat fel.
1999. szeptember 1-jei hatállyal megváltoztatták az Európai Szabadalmi Egyezmény végrehajtási utasításának szabályait, hogy figyelembe vegyék a biológiai találmányok jogi oltalmára vonatkozó európai irányelveket. Az új szabályok, amelyeket a függő európai szabadalmi bejelentésekre is alkalmazni kell, megerősítik, hogy
- egy biológiai anyagnak a természetben való korábbi előfordulása nem zárja ki ennek az anyagnak a szabadalmazását, ha a természetben előforduló anyagot különítik el vagy műszaki eljárással állítják elő;
- "módosított" növények és állatok is szabadalmazhatók, ha a találmány megvalósíthatósága nem korlátozódik egy sajátos növényfajtára vagy állatfajtára; és
- mikrobiológiai és egyéb műszaki eljárások vagy az ilyen eljárásokkal kapott termékek (kivéve a növény- és állatfajtákat) is szabadalmazhatók.
1998. augusztusi tájékoztatónkban írtunk arról, hogy a BASF AG cég egy európai szabadalom megadásának a hivatali közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül nem nyújtotta be a Német Szabadalmi Hivatalnál az angol nyelvű szabadalom német fordítását, és e mulasztását azzal indokolta, hogy a fordítás benyújtásának követelménye ellenkezik az áruk szabad mozgását biztosító elvekkel.
Az ügyben most az Európai Törvényszék (European Court of Justice) hozott olyan határozatot, hogy a Közösségi Szerződés 28. (korábban 30.) szakasza nem zárja ki olyan nemzeti törvény alkalmazását, amely szerint egy, az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett szabadalom egy tagállamban semmisnek tekintendő, ha a szabadalmas a szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül a kérdéses állam szabadalmi hivatalánál nem nyújtja be a szabadalmi leírás fordítását az illető ország hivatalos nyelvén.
A Törvényszék ítélete szerint valószínűleg különbségek lesznek az áruk mozgásában annak függvényében, hogy a találmányt az összes tagországban, vagy csak egyes tagországokban védik, de ebből nem következik, hogy a piac ilyen megosztását a Szerződés 28. szakasza értelmében akadálynak kell tekinteni, mert a hatások túl bizonytalanok és közvetettek.
A Legfelsőbb Adminisztratív Bíróság egyik döntése szerint a gyógyászati és élelmiszeripari termékekre a TRIPS egyezmény ratifikálása alapján nem lehet visszamenőleges oltalmat igényelni. Ezért ilyen termékekre csupán az 1995. január 1-jén vagy azt követően benyújtott bejelentésekre engedélyezhető oltalom.
A franciaországi "sajtháborúban" a Legfelsőbb Bíróság (Cour de Cassation) az élelmiszergyártó Lactalis céget bűnösnek találta, mert az általa iparilag gyártott sajtot olyan cimkével árusította, amely egy szigorúan meghatározott eljárással gyártott sajt esetében volt csak megengedett.
A Legfelsőbb Bíróság döntése jóváhagyta több alsó fokú bíróság 1997 óta hozott határozatát, amelyek helytelennek találták az "Ementáli" címkének a Lactalis általi használatát. A Bíróság elfogadta a sajtgyártó Entremont versenytárs cégnek azt az érvelését, hogy az árat leszorító gyártási módszerek alkalmazása összeférhetetlen az "Ementáli" címke használatával, amit az élelmiszerek minőségére vonatkozó 1998. évi törvény szabályoz.
1999. júniusi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy a kormány a termékoltalom bevezetésére vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be a Parlamentnek, és azt a Parlament 1999. március 10-én el is fogadta. Ez a lépés a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozást és a TRIPS egyezmény aláírását követte, aminek alapján a gyógyszer tárgyú találmányok is szabadalmazhatóvá váltak. Az új törvény azonban még nem oldotta meg a vegyi termékek oltalmát, és a gyógyszer tárgyú szabadalmak oltalmi ideje sincs egyértelműen meghatározva. Ezeket a kérdéseket az indiai törvényhozásnak a közeljövőben meg kell oldania.
Jamaicán módosították a védjegytörvényt, aminek következtében lehetővé vált a szolgáltatási védjegyek lajstromozása is.
A) 2000. január 1-jétől kezdve a védjegybejelentések kapcsán a Védjegyközlönyben az alábbi adatokat fogják közölni:
- a védjegybejelentő neve és lakhelye;
- a védjegybejelentés száma és időpontja;
- a védjegy mintája;
- a megjelölt áru- vagy szolgáltatási osztály;
- egyéb szükséges adatok.
Ez az adatközlés elmarad, ha a Hivatal vezérigazgatója úgy találja, hogy az adatok publikálása közrendbe vagy közerkölcsbe ütköznék.
B) 2000. január 1-je óta egy védjegybejelentő a védjegyének használata által okozott kár megtérítését kérheti lajstromozás előtt is, ha a védjegy használójának figyelmeztető levelet küldött.
C) Japánban 1998-ban 401932 szabadalmi bejelentést, 10917 használati minta bejelentést, 39352 mintabejelentést és 112469 védjegybejelentést nyújtottak be. A szabadalmi bejelentések közül 359381 származott külföldi és 42551 belföldi bejelentőtől.
1998-ban külföldi bejelentések alapján 15744, míg hazai bejelentések alapján 125704, vagyis összes 141 448 szabadalmat engedélyeztek.
1998-ban 132066 védjegyet lajstromoztak, ezek közül 114895-öt hazai és 17171-et külföldi bejelentés alapján.
A jemeni Kereskedelmi Minisztérium 1999. október 1-jén kiadott rendelete 50%-kal növelte a védjegylajstromozási eljárás illetékeit, és módosította a védjegyosztályozást: az 1-5., 8., 9., 16., 21. és 28-32. osztályokban alosztályokat vezettek be, aminek következtében a védjegybejelentéskor minden egyes alosztály után is külön illetéket kell leróni.
Az 1999. szeptember 22-én ratifikált új védjegytörvény 1999. december 1-jén lépett hatályba. A törvénymódosítás fő célja az volt, hogy eleget tegyenek a TRIPS egyezmény előírásainak.
A törvényváltozás fontosabb vonásait az alábbiakban foglaljuk össze.
a)A híres védjegy a törvény meghatározása szerint olyan jel, amelynek hírneve a származási ország - ahol eredetileg lajstromozták - határain is túljutott, és amelynek ismertsége a jordániai fogyasztókhoz is eljutott.
A törvény 8. szakasza egyértelműen tiltja az olyan védjegyek lajstromozását, amelyek azonosak egy híres védjeggyel vagy hasonlók ahhoz, vagy annak fordítását képezik.
b) Kollektív védjegyeket is lehet lajstromozni.
c) A cég nélkül is át lehet ruházni védjegyeket, ami korábban nem volt lehetséges.
d) A védjegyek oltalmi ideje 7 év és 14 év volt. Ez most 10 évre változott, és hasonló időtartamokra a védjegy megújítható.
e) Harmadik fél egy törölt védjegyet csak a törlést követő egy év eltelte után lajstromoztathat.
f) A védjegy törlését csak abban az esetben lehet kérni, ha a védjegyet három éven át nem használták. A korábbi törvény szerint ez az időtartam két év volt.
Kanada Szövetségi Bírósága (Federal Court of Canada) 1999. szeptember 15-én abban a kérdésben hozott határozatot, hogy mikor lehet ideiglenes intézkedést elrendelni egy gyógyszer tárgyú védjegy jogosulatlan használata ellen.
A felperes Fournier Pharma Inc. (a továbbiakban: Fournier) gyógyászati termékeit többek között a Fournier Pharma Industrie et Santé cégen keresztül árusítja. 1999. március óta Fournier LIPIDIL MICRO néven 200 mg-os narancsszínű fenofibrát kapszulákat hozott forgalomba; erre a "mikronizált" termékre szabadalma van. Egy lipid-metabolizmus-szabályozóval kapcsolatban Fournier-nak lajstromozott LIPIDIL MICRO védjegye is van. Ezzel a gyógyászati készítménnyel kapcsolatban Fournier "Orange Capsule Design" védjegyre lajstromozási kérelmet nyújtott be.
1999. március 26-án az alperes Apotex Inc. (a továbbiakban: Apotex) bizonylatot kapott arról, hogy APO-FENO MICRO generikus terméke bioekvivalens a felperes LIPIDIL MICRO termékével, és saját generikus termékét, amelyet bizonyos kanadai tartományokban a felperes termékével azonos értékűnek tüntetett fel, 200 mg-os narancsszínű kapszulákban APO-FENO MICRO védjeggyel elkezdte Kanadában forgalmazni.
1999 tavaszán Fournier használati engedélyt adott a Pharmascience generikus cégnek a PMS Fenofibrate Micro termék forgalmazására, amely azonos Fournier LIPIDIL MICRO termékével.
Fournier először közbenső intézkedést kért szabadalombitorlásra, "passing off"-ra, védjegybitorlásra, valamint hamis és megtévesztő megjelölésekre hivatkozva. Ezt a kérelmet a bíróság elutasította azon az alapon, hogy a felperes nem szolgáltatott kellő bizonyítékot kérelme megalapozásához. Fournier valóban nem tudta alátámasztani a szabadalombitorlásra vonatkozó állítását. Ezért úgy döntött, hogy keresetéből törli ezt a részt, és a továbbiakban az alperes által a "MICRO" szó, valamint a narancsszínű kapszula használatából következő védjegybitorlásra, valamint hamis és félrevezető megjelölésekre alapozta ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét.
A Szövetségi Bíróság egy 1994-es ítélet [RJR-MacDonald Inc. v. Canada (Attorney General)] alapján egy háromrészes próbát alkalmaz az ideiglenes intézkedések elrendelésekor: (1) a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy komoly kérdésben kell dönteni; (2) a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy jóvátehetetlen kárt szenved, ha kérelmét nem teljesítik; (3) a kérelem engedélyezéséből származó hátrányoknak a kérelmezőnél kell nagyobbaknak lenniük.
A próba első része kapcsán Fournier meg tudta győzni a bíróságot, hogy zavar származhat abból, ha Apotex a "MICRO" szót használja termékeinek leírásakor, és hogy ez valószínűleg félrevezeti a közt, mert Apotex termékei nem mikronizáltak, szemben a saját mikronizált termékeivel. A Bíróság azonban nem látott komoly kérdést a narancsszínű kapszulák használatával kapcsolatban, illetve nem látta valószínűnek, hogy fennforog az összetéveszthetőség veszélye, mert egyéb gyógyszerek kapszulái is lehetnek narancsszínűek, vagyis a színből nem lehet a kapszula eredetére következtetni.
A Bíróság azt is megállapította: nem bizonyították, hogy a MICRO szó használata Apotex által befolyásolta volna a fogyasztók vásárlási döntését, és így a kanadai versenytörvény szerint nem forgott fenn komoly kérdés annak eldöntése kapcsán, hogy a hamis megjelölés szerepet játszott-e Apotex terméke forgalmazásának előmozdítása terén.
A próba második része szerint a felperesnek a jóvátehetetlen kár egyértelmű bizonyítékát kell szolgáltatnia. Fournier ezt elmulasztotta, mert ilyen kárként a piac megosztásából származó kárát, valamint jóhírének elvesztését tüntette fel, de kárát nem számszerűsítette. Jóllehet Fournier azt állította, hogy a MICRO szó és a narancsszín használata Apotex által kapszuláinak azonosítására védjegye megkülönböztető jellegének elvesztését idézte elő, és ez hátrányosan befolyásolta termékeinek hírnevét, a bíróság szerint "a piac megosztása rendes következménye egy generikus termék piacra lépésének, és a veszteséget minden esetben számszerűsíteni lehet".
Fournier szerint LIPIDIL MICRO terméke generikus változatának a piacon való bevezetése pénzügyileg hátrányos következményekkel járt rá nézve. Ez azonban a Bíróság szerint egyszerűen a verseny következménye volt, és nem utalt védjegybitorlás jogtalan gyakorlatára. Fournier nem bizonyította egyértelműen, hogy a MICRO szó vagy a narancs szín Apotex általi használatának tulajdonítható piacmegosztás jóvátehetetlen kárt okozna.
A Bíróság a próba harmadik részével kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy az alperes az ideiglenes intézkedés elrendelése esetén nagyobb kárt szenvedne, mint a felperes. A Fournier által LIPIDIL MICRO terméke egy generikus változatának forgalmazására a Pharmascience-nek adott használati engedély miatt a Bíróság úgy találta, hogy az alperes egy kritikus időszakaszt mulasztana el, ha az ideiglenes intézkedés kitiltaná a piacról. Ha ezután Apotex egy nem hasonló kinézésű termékkel újra a piacra lépne, kevés esélye lehetne arra, hogy jelentős eladásokat érhessen el, mert Fournier már komoly előnyre tett szert.
Ebben az esetben tehát nem tudták bizonyítani, hogy egy termék külső megjelenésének állítólagos bitorlása egy generikus társaság által a felperes számára piacmegosztási veszteséget okozott. Úgy tűnt, hogy a piacmegosztásban fellépő ilyen veszteséget nem védjegybitorlás, hanem inkább az okozta, hogy a generikus termékeket alacsonyabb áron lehet forgalmazni.
Ez a bírósági döntés azt is megerősíti, hogy védjegybitorlások esetén magas az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kérelmek elbírálásakor a bizonyítási küszöb. Emellett az ideiglenes intézkedések engedélyezésekor alkalmazott hármas próba szempontjából a vállalati hírnév és a piacrészesedés elvesztéséből adódó megkülönböztető jelleg csökkenése nem vezet szükségszerűen jóvátehetetlen kárhoz. Egyértelműen kell bizonyítani a forgalom csökkenéséből származó jóvátehetetlen károkat. A vizsgált esetben a bizonyítékot a bíróság spekulatívnak minősítette.
1999. szeptember 6-án Kazahsztánban új szabadalmi törvény lépett hatályba, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
A rendes szabadalom engedélyezése előtt, az alaki vizsgálat befejezését követően ideiglenes szabadalmat engedélyeznek, amelynek oltalmi ideje 5 év, és ez 3 évvel meghosszabbítható.
Az érdemi vizsgálatra vonatkozó kérelmet a bejelentés napjától számított 3 éven belül vagy - ha az ideiglenes szabadalom oltalmi idejét meghosszabbították - a bejelentés napjától számított 5 éven belül kell benyújtani.
A rendes szabadalom 20 év oltalmi idejét legfeljebb 5 évvel meg lehet hosszabbítani, ha a szabadalom tárgyát képező találmány használatához hatósági engedélyt kell kérni (így például gyógyszerek esetén, amelyek forgalmazásához egy kormányhivatal engedélye szükséges).
Az évdíjfizetés elmulasztása folytán megszűnt szabadalmak az elmulasztott határidőtől számított 3 éven belül újra érvénybe helyezhetők.
A) A Merck KgaA ToxAlert védjegyet kívánt lajstromoztatni vízminőség-vizsgáló és mérgezési veszélyt jelző készülékeire. A Közösségi Védjegyhivatal Fellebbezési Tanácsa megállapította, hogy bár a lajstromoztatni kívánt szó nem található szótárakban, világosan és egyértelműen utal a védjegyzett áruk felhasználási céljára, és nem lelhető fel benne a találékonyság vagy kreativitás semmiféle eleme. Ezért a védjegy lajstromozását elutasították.
A Fellebbezési Tanács ugyancsak elutasított egy olyan kérelmet, amely egy vizet tartalmazó palack teljes látható felületén alkalmazott kobaltkék színt kívánt lajstromoztatni, mert a bejelentő nem tudta bizonyítani, hogy az érintett fogyasztók összefüggést találhatnak a bejelentő által forgalmazott palackozott víz és a lajstromoztatni kívánt szín között.
B) A Közösségi Védjegyhivatalnál 1999 júniusáig összesen 16000 felszólalást és ezek közül 11000-et még 1998-ban nyújtottak be.
Jelenleg a publikált védjegybejelentéseknek átlagosan mintegy 19%-a ellen nyújtanak be felszólalást, ami annyit jelent, hogy a bejelentéseknek több, mint 80%-a túljut a Hivatal általi elutasítást eredményező abszolút lajstromozást gátló okok akadályán, harmadik felek általi megtámadás nélkül.
Mostanáig az elintézett felszólalásoknak mintegy 23%-a volt eredményes.
A Thermos Limited v. Aladdin Sales and Marketing Limited ügyben az Angol Szabadalmi Bíróság úgy foglalt állást, hogy mintaoltalmi ügyekben általában nincs szükség szakértők igénybevételére.
A lajstromozott minta a Thermos cég kettős fedelű vákuumedényére vonatkozott. A minta tulajdonosa azt állította, hogy az Aladdin cég bitorlást követett el. Utóbbi ezt tagadta, és ellenkérelmet nyújtott be a lajstromozott minta megvonására. Aladdin azzal érvelt, hogy a minta a technika állásának ismeretében nem volt új. Azzal is érvelt, hogy a lajstromozást érvénytelennek kell tekinteni, mert a minta bizonyos vonásai szerkezeti módszerekre vagy elvekre vonatkoznak. Erre példaként a vákuumedény fogóját hozta fel, amely I-tartó típusú szerkezetből állt.
A bíró az 1949. évi mintatörvény 7(1) szakaszára hivatkozott, amely szerint bitorlás forog fenn, ha a bitorlás tárgyát képező tárgy azonos vagy "nem különbözik lényegesen a lajstromozott mintától". Egy 1993-as bírósági döntésre is hivatkozott, amely szerint "azt a döntést, hogy a lajstromozott minta és a vélt bitorlás szerinti minta lényegileg különbözik-e, a bíróságnak kell eldöntenie, és nem lehet tanúk véleményétől függővé tenni".
A bíró megjegyezte, hogy a per a Legfelsőbb Bíróság régi szabályai szerint indult, és a sokéves gyakorlatnak megfelelően mindkét fél szakértői véleményeket nyújtott be. A bíró megállapítása szerint a régi gyakorlat, amely szabadon engedélyezte szakértők igénybevételét, azt eredményezte, hogy mindkét fél kényszerítve érezte magát saját szakértő igénybevételére, akiktől azután azt várták, hogy adjanak szakvéleményt.
A bíró e gyakorlatot "nagyon kevéssé hasznosnak" minősítette, sőt kijelentette, hogy az adott esetben a szakértő igénybevétele teljesen felesleges volt, mert a műszaki tények, amelyekben a szakértők segíteni akartak a Bíróságnak, kézenfekvők voltak. Az ilyen "kézenfekvő" elemek példájaként említette azt a tényt, hogy az edények fogóinak konstrukciója a célnak megfelelő volt.
A bíró kijelentette, hogy az új szabályok szelleme és hatása a bíróságtól a szakértők igénybevételének szükségességével kapcsolatban alaposabb vizsgálódást kíván meg. A jövőben a bíróságnak nagyon gondosan kell mérlegelnie, hogy egyáltalán igénybe vegyen-e szakértőket, és ha szükség van szakvéleményre, a bíróságnak világosan meg kell határoznia, hogy a szakvélemény milyen területre vonatkozzék.
A bíró szerint a legtöbb minta fogyasztói cikkekre vonatkozik, amelyeket eleve a nagyközönségnek szánnak. A bíróság számára hasznos lehet - bár csak másodlagos jelentőségű - a szakvélemény, de a bíró továbbment, kijelentve, hogy hasonló esetekben ki kell zárni a szakértői bizonyítást. Elismerte ugyan, hogy egyes esetekben a szakértő műszaki vagy ténybeli kérdésekben segítségére lehet a bíróságnak, azonban azt is megállapította, hogy ha néha szükség lehet is szakvéleményre, ez nem jelenti azt, hogy két szakértőt kellene igénybe venni.
A bíró a ténybeli bizonyítás mértékét is megkérdőjelezte, mondván, hogy a feleknek nem szabad elfeledniük: az ilyen ügyekben a legfontosabb kérdés az, hogy a minta hogyan néz ki, és minden egyéb kérdés csak másodlagos. Nem állítva, hogy minden ténybeli bizonyíték felesleges, a bíró azon a véleményen volt, hogy a felek sok esetben megegyezhetnek bizonyítási eljárás nélkül is. Javasolta, hogy a felek csak azt kérjék a bíróságtól: csupán a lajstromozott mintára, az állítólagos bitorlásra és a technika állására alapozva alakítsa ki álláspontját.
Oroszországban 1998 augusztusa óta működik a Legfelsőbb Szabadalmi Tanács, amelynek feladata, hogy a Fellebbezési Tanács döntései ellen benyújtott fellebbezéseket, a használat hiányára alapozott védjegytörlési kereseteket és a Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke alapján közismertnek minősülő védjegyekkel kapcsolatos kérdéseket kezelje.
Az öt éven át nem kielégítő mértékben használt lajstromozott védjegyek ellen harmadik felek törlési keresetet nyújthatnak be ennél a Tanácsnál, amely értesíti a védjegy tulajdonosát a kérelemről. Utóbbi válaszolhat a kérelemre, és ha nem tudja bizonyítani, hogy a védjegyet kielégítő mértékben használta, a Tanács törli a védjegyet a lajstromból.
Jelenleg mintegy 40 ügy függ e Tanács előtt, amely néhány ügyben már döntést hozott. A döntéseket azonban nem publikálják.
A Legfelsőbb Szabadalmi Tanács döntései ellen polgári bíróságnál lehet fellebbezést benyújtani.
1999. októberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy San Marino kormánya 1999. július 1-jén szabadalmi, minta- és védjegytörvényt léptetett hatályba, és ugyanezen a napon megnyitotta a Szabadalmi és Védjegyhivatalt. Most részletesebb hírt kaptunk az új védjegytörvényről.
Előzetesen megjegyezzük, hogy San Marino nem tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, és így közösségi védjegybejelentés útján nem lehet az országban érvényesíthető védjegyet szerezni. Az ország tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek és - 1961 óta - a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodásnak is.
Az új védjegytörvény számos része megfelel az olasz védjegytörvénynek, amelyet viszont már összhangba hoztak az európai védjegyek harmonizálására vonatkozó európai irányelvekkel.
Az új törvény főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
Védjegyként lajstromozhatók a grafikusan ábrázolható jelek, így a szavak (ide értve a személyneveket is), betűk, számjegyek, hangok, termékformák és csomagolások (háromdimenziós védjegyek), színkombinációk és sajátos színárnyalatok. Egy jel lajstromozható, ha használat útján megkülönböztető jellegre tett szert.
Nem lajstromozhatók a San Marinoban vagy Olaszországban lajstromozott vagy használt jelekhez vagy üzleti nevekhez zavarbaejtően hasonló vagy azokkal azonos jelek.
A közismert védjegyek oltalmazhatók.
Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított 10 év, amely hasonló időtartamokra a lejárat napjától számított 6 hónapon belül meghosszabbítható.
Hat hónapon belül lehet igényelni kiállítási elsőbbséget. Az első külföldi lajstromozás elsőbbsége is 6 hónapon belül igényelhető. Az 5 évnél hosszabb ideig nem használt védjegyek megvonhatók.
Felszólalni nem lehet a bejelentés lajstromozása ellen, de érdekelt felek a bejelentés meghírdetésétől számított 1 éven belül a Hivatalnál megjegyzéseket nyújthatnak be.
Vizsgálatot a formai követelményekre és abszolút lajstromozást gátló okokra végeznek.
2000. január 1-jétől kezdve olyan országból származó bejelentés elsőbbségét is lehet igényelni nemzetközi bejelentés benyújtásakor, amely ország tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, de nem tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek. Az ilyen elsőbbséget azonban nem kell elismernie az olyan PCT-tagállamnak, amely nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek.
1999. december 20-án a szabadalmi törvény módosított végrehajtási utasítása lépett hatályba. Az alábbiakban összefoglaljuk a fontosabb változásokat.
a)Az elsőbbségi iratot az elsőbbség időpontjától számított 28 hónapon belül kell benyújtani. A korábbi határidő az elsőbbség időpontjától számított 22 hónap volt. Ha az eredeti bejelentés nem angol nyelvű volt, annak hiteles angol fordítása is benyújtandó.
b) A bejelentések vizsgálatát 22 hónap helyett 28 hónapon belül kell kérelmezni.
c) Ha a kutatási kérelem benyújtása után az elővizsgáló a bejelentés tárgyát nem találja egységesnek, a bejelentő az erre vonatkozó értesítés keltétől számított két hónapon belül kérheti a második vagy további találmány tárgyára kiegészítő kutatás elvégzését. Korábban erre csak egy hónap határidőt engedélyeztek.
d) A vizsgálat kérelmezése után kiadott végzésre a bejelentő 5 hónapon belül válaszolhat. Korábban ez a határidő 3 hónap volt.
e)Az engedélyezési illetéket az elsőbbségi/bejelentési időponttól számított 54 hónapon belül kell befizetni. Ez a határidő korábban 42 hónap volt.
Szlovénia 1999. október 21-én bejelentette a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsának, hogy a lótenyésztésben alkalmazott "Lipicai" név használatával kapcsolatban megegyezett az Európai Unióval kétoldalú megállapodás megkötéséről.
Szlovénia korábban arról értesítette a Kereskedelmi Világszervezetet, hogy a nyugat-szlovéniai Lipica városból származó lovak vonatkozásában a név kizárólagos használatára tart igényt, mert a híres fehér lovakat először ott tenyésztették. Ezt az igényt megtámadta az európai uniós tag Ausztria, amely az I. világháború után a lipicai lovak fő tenyésztési központjává vált.
A) 1998. decemberi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy Tajvanon 1998. november 1-jén módosított védjegytörvény lépett hatályba. Most arról kaptunk hírt, hogy a Tajvani Szellemi Tulajdon Hivatal újabb módosításokat kíván bevezetni a védjegyrendszerben. A tervezett főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Oltalmazhatók lesznek a háromdimenziós védjegyek.
A bejelentési eljárás egyszerűsítése érdekében egy bejelentés több áru- vagy szolgáltatási osztályra is vonatkozhat.
Jelenleg a megújított védjegyeket alaki és érdemi vizsgálatnak vetik alá, és a megújítás feltétele az is, hogy a védjegytulajdonos igazolja a védjegy használatát. A tervezett változtatás szerint a megújított védjegyek érdemi vizsgálatát el fogják törölni.
A felszólalás időtartamát 3 hónapról 2 hónapra fogják csökkenteni.
Biztosítani fogják a közismert védjegyek speciális oltalmát.
B) Egy tajvani cég ellen bírósági eljárást indítottak arra hivatkozva, hogy bitorolja egy tajvani polgár szabadalmát. A bíróság azonban elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy a termékeket Kína területén gyártották és forgalmazták, vagyis a törvénytelen tevékenységet Tajvan területén kívül folytatták, és így a tajvani szabadalmi törvény nem alkalmazható.
Tongán új iparjogvédelmi törvénytervezetet dolgoztak ki, amely áruvédjegyek és szolgáltatási védjegyek önálló lajstromozását teszi lehetővé, szemben az eddigi rendszerrel, amely csak az Egyesült Királyságban lajstromozott védjegy alapján tette lehetővé az országban védjegyek lajstromozását.
Azt várják, hogy az új törvény 2000 első felében fog hatályba lépni.
A 2000. évben a vietnami kormány új védjegytörvényt kíván bevezetni, amely jobban figyelembe veszi majd a szellemi tulajdonjogok oltalmának üzleti fontosságát - közölte a Szellemi Tulajdon Hivatalának igazgatóhelyettese egy 1999. október 28-án tartott sajtóértekezleten. Szerinte sok vietnami üzletember tájékozatlan arról, hogy hogyan lehet védjegyeket lajstromoztatni. Emellett a lajstromozási eljárás túl hosszadalmas. Az új törvény ezeken a hiányosságokon segíteni kíván.