Szemle - 2000. 04.

DR. VERMES PÁL

Iparjogvédelem középfokon:
lehetőségek a főiskolai szintű képzésben

---

Az iparjogvédelmi képzés és a felsőoktatás
Az iparjogvédelmi képzés helyzete és sajátosságai Mezőtúron
Néhány következtetés
Hivatkozások

---

Az iparjogvédelmi képzés és a felsőoktatás

Egy közelmúltban megjelent tanulmány¹ érdemben, súlyának megfelelően foglalkozik a szellemi tulajdon védelmével. Ez a szellemi tulajdon védelmének egyik lehetséges megközelítési módja. Számtalan más kiindulási pontot is kereshetünk és magának a szellemi alkotások védelmének a jelenlegi helyzete, problémái, főként megoldásuk megítélése is sok szempontú és egyáltalán nem problémamentes.
   A tanulmány az "iparjogvédelmi analfabetizmus"-ról is ír, amely megoldást, sőt jellegét tekintve offenzívát igényel. Egyet lehet érteni Ficsor Mihállyal, hogy ebben az iparjogvédelemhez értők ("írástudók") sajátos hiánya játszik szerepet:

• az írástudók területi eloszlása nem szerencsés: éppen ott nincsenek vagy kihasználatlanok, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk - a kevésbé fejlett térségekben;
• "az iparjogvédelem nyelvét felsőfokon értők és beszélők mögé nem sorakozott még fel az alap- és középfokú írástudók serege".

   Természetesen korábban felismerte ezt már a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban MSZH) is. 1998. januárjában felsőoktatási ankétot szervezett az Innovációs Kutató Központtal együtt az iparjogvédelmi oktatásról.² Az MSZH-ban megalakult az Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ.
   Az MSZH több formában vesz részt az iparjogvédelem oktatásában. Már középiskolákban is tartanak tájékoztató előadásokat, iparjogvédelmet oktatnak egyetemeken és főiskolákon, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat szerveznek.³
   Jelen dolgozat a középfokú iparjogvédelmi képzés és a főiskolai oktatás közötti kapcsolatot tárgyalja az egyik képzési hely (Mezőtúr) szempontjából azzal a nem titkolt véleménnyel, hogy a képzés sajátosságai mellett talán másutt hasznosítható tapasztalatok is felmerülnek.

Az iparjogvédelmi képzés helyzete és sajátosságai Mezőtúron

Az iparjogvédelmi képzés Mezőtúron az 1980-as évek második felében az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán indult a Mezőgazdasági Tanszék gondozásában. Kezdetben alapfokú képzés folyt, majd 1991-től középfokú iparjogvédelmi szakvizsga letételére nyílt mód, melynek mai gazdája a felsőoktatási integráció következtében 2000. január 1-jétől létrejött Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) Karbantartás (illetve jogelőd) Tanszéke.
   A képzés a "Műszaki fejlesztés és iparjogvédelem" című két féléves tantárgy keretében folyik, melyet az 1999/2000. tanévig a mezőgazdasági gépészmérnöki szak egyes szakirányain (autógépész, mezőgazdasági gépész, minőségbiztosítási) gyakorlatilag kötelező jelleggel, heti 2 óra elméleti órával vettek fel hallgatóink.
   Az első félév (a tanulmányok 4. szemeszterében) a műszaki fejlesztés, innováció különböző területeit (fogalmak; gyártmány-, gyártásfejlesztés; színvonalmérés; K+F; minőség; gépminősítések; gazdaságosság stb.) tárgyalja, beleértve a szellemi alkotások szerepét, felhasználásuk módjait a fejlesztési folyamat során.
   A második félév (az 5. szemeszterben) tisztán iparjogvédelem. Az iparjogvédelmi oktatás célja, hogy a hallgatók a műszaki fejlesztési ismeretek birtokában konkrét iparjogvédelmi ismereteket kapjanak, ennek alapján képesek legyenek

• a gazdálkodó szervezetekben, intézményekben az iparjogvédelmi tevékenység irányításában, végrehajtásában részt venni;
• a szellemi termékek hasznosításában részfeladatokat végrehajtani.

   Ez tehát nem célozza - nem is célozhatja - meg a végzettek önálló iparjogvédelmi feladatok ellátására való alkalmassá tételét. Azonosulva az MSZH vezetésének elképzeléseivel, a tantárgy alkalmas arra, hogy az ismereteket elsajátítva az iparjogvédelem alapjai birtokában kommunikációképesek, részfeladatok végrehajtására alkalmasak legyenek végzett hallgatóink.
   A tantárgy óráit belső oktatók és az iparjogvédelem részletező előadásait felsőfokú iparjogvédelmi vizsgával rendelkező külső munkatárs tartja. A követelményrendszerben két zárthelyi dolgozat, egy házi feladat és sikeres MSZH-vizsga vagy beszámoló szerepel. A félév gyakorlati jeggyel zárul.
   A félév során elsajátított "normál" ismereteket mélyíti el, részletezi, pontosítja, helyezi új megvilágításba az a kiegészítő konzultációsorozat, amelyet már az MSZH munkatársai tartanak a középfokú szakvizsga előkészítésére. Így létrejön a 60 órás tanfolyam [4] az MSZH szakmai-anyagi támogatásával, és lehetővé válik a középfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése.
   Részben a leírtak alapján a Tessedik Sámuel Főiskola keretében működő karon, Mezőtúron folyó iparjogvédelmi képzés sajátosságai:

• a graduális képzés része az alaptantárgy felvétele és az ismeretek gyakorlati jeggyel értékelt elsajátítása;
• szemléletmódját tekintve az innováció, a műszaki fejlesztés felől közelít, ily módon az iparjogvédelem mint lehetséges és hatékony eszköz jelenik meg;
• az MSZH-konzultációkat és a középfokú vizsgát nem feltétlenül kell hallgatóinknak felvállalniok, de mindenképpen ajánljuk a megfelelő előmenetelt tanúsítóknak, és döntő részük e lehetőséggel élni szokott;
• az MSZH vizsgabizottsága által megállapított eredmény beépül a tantárgy követelményrendszerébe, pontrendszerébe, ily módon a tantárgy kreditértékének része a mindenkori tanterv szerint.

   Az eddigi iparjogvédelmi képzést eredményesnek ítéljük. Ennek alátámasztására álljon itt a következő kimutatás.

KÖZÉPFOKÚ IPARJOGVÉDELMI SZAKVIZSGA
(TSF - korábban GATE MFK, Mezőtúr)

1990/91/2.	1991. május	13	11
1991/92/2.	1992. május	17	16
1993/94/1.	1993. dec. 15.	10	9
1994/95/1.	1994. dec.	20	20
1996/97/1.	1996. dec.	16	16
1997/98/1.	1997. dec. 18.	41	41
1998/99/1.	1998. dec. 14.	52	49
1999/2000/1.	1999. dec. 16.	25	25
Összesen		194	187

   A Mezőtúron sikertelen vizsgát tett 7 fő (3,6%) közül néhányan - tudomásunk szerint 3 fő - a Hivatalban ismételt és eredményes vizsgát tett. A számszerű adatokon kívül szeretnénk remélni, hogy a célkitűzést, az iparjogvédelmi ismeretekkel történő maradandó "megfertőzöttség"-et is nagyrészt elértük.
   Az eredményekben döntően közrejátszott az a kifogástalan együttműködés, melyet az MSZH munkatársaival, vezetőivel sikerült kialakítanunk. Segítőkészségüket, támogatásukat mindig élvezhettük és szakmai megítélésüket hallgatóink is elfogadták.
   Szeretnénk elérni, hogy a következő tanévtől is kialakuljon egy-egy csoport, amely ismerkedik az iparjogvédelemmel. Ez nem lesz könnyű, hiszen a tantervmódosítás következtében megszűnik a tantárgy részben kötelező jellege. Arra számítunk, hogy erőfeszítéseink ellenére is csökken majd a tantárgyat felvevő hallgatók száma. Nagy az egyes tantárgyak között a konkurencia és további csökkenés várható a heti (ún. kontakt) órák számát illetően.

A középfokú iparjogvédelmi képzésben résztvevők körében végzett felmérés eredményei

A képzés továbbfolytatásához is szükség van a vélemények egzakt megismerésére, a tapasztalatok összegzésére. Ennek érdekében az 1999/2000. tanévben a tantárgyat felvett 46 fő hallgató körében egyszerű - mindössze 11 kérdésből álló és szöveges véleménykifejtésre módot adó - kérdőíves felmérést készítettünk. Névtelenül 34 db kitöltött kérdőívet (74%) kaptunk vissza. Ezek feldolgozását végeztük el, és szemléltetésül néhány ábrát is bemutatunk. A feldolgozás bizonyos következtetések levonására is módot ad.
   A kérdések a tantárgy felvételére, a tananyagra, az előadókra, a tantárgy követelményrendszerére, a számonkérés minősítésére és az ismeretek hasznosíthatóságára vonatkoztak.

• A választ adók többségét (60%-át) azok tették ki, akik nemcsak a tantárgyat tanulták, hanem az MSZH-konzultációkat és a középfokú szakvizsgát is vállalták. Nappali tagozatos hallgatók esetében ez az arány 100% volt.
• Elgondolkoztató, hogy a képzésben résztvevők csaknem 60%-ának semmiféle előzetes iparjogvédelmi ismerete nem volt (1. ábra), ez az arány nappali tagozatos hallgatók esetében 70%.

A tantárgy felvétele előtt volt-e előzetes ismerete az iparjogvédelem szerepéről, feladatáról, az ismeretek jellegéről?

1. ábra Az előzetes iparjogvédelmi ismeretek aránya

• A hallgatóknak csak 35%-a választotta volna a tantárgyat, ha az a szakirány tantárgyai között nem szerepelt volna. A nappali tagozatos hallgatók 82%-a nem vette volna fel a tantárgyat.
• Minden hallgató részére a vonatkozó jogszabályokból és egyéb kiegészítő anyagokból összeállított kari oktatási segédlet, az MSZH "Iparjogvédelmi alapismeretek" c. jegyzete állt rendelkezésre, valamint a könyvtárban tanulmányozhatták az Iparjogvédelmi kézikönyvet. A rendelkezésre álló tananyagot a felkészülés szempontjából a válaszolók csaknem 80%-a megfelelőnek vagy jónak tartotta (2. ábra).

Milyennek tartja a tananyagot a felkészülés szempontjából? (MSZH jgyzet és kari segédlet együtt)

2. ábra Az írott tananyagról alkotott vélemény

• A nappali hallgatók a tantárgy külső előadóját elég változatosan értékelték, de felkészültségét 65%-uk elismerte. Tükröződik a válaszokban a felsőoktatás egyik jelenlegi sajátossága, nevezetesen: nem kötelező elméleti órákra járni. Az MSZH-előadókat (együttesen kezelve) felkészültnek és jónak tartotta a konzultáción részt vettek több mint 70%-a.
• A tantárgy követelményrendszerét a hallgatók 70%-a megfelelőnek, korrektnek tartotta. Érdekes, hogy a levelezők csaknem 30%-a a túl szigorú minősítés mellett voksolt. (A tantárgyi követelményeket egyébként a szemeszter megkezdésekor szóban ismertettük, ezzel egyidőben a hirdetőtáblán írásban is megjelent, ahol a szemeszter végéig látható volt.)

Hogyan minősíti a tantárgy követelményrendszerét?

3. ábra A tantárgyi követelmények minősítése

• A képzésben résztvevők több mint 70%-a érzi úgy, hogy a tantárgyra kapott gyakorlati jegye - amelyben az MSZH-vizsga minősítése is benne van - a tényleges ismeretét jól, illetve nagyrészt tükrözi, viszont 26 %-uk szerint rosszabb jegyet kaptak (ez a nappali tagozatnál 47%). A levelező tagozaton 6% véli úgy, hogy jobb jegyet kapott a megérdemeltnél.
• Utólagos megítélés alapján a tantárggyal való foglalkozás hasznosságát a nappali tagozatos hallgatók eléggé megoszlóan, a levelezők lényegesen pozitívabbnak értékelték. Az összkép végül is elfogadható, különösen annak tükrében, hogy az iparjogvédelemről előzetes ismeretekkel a hallgatók a tantárgy felvételekor alig rendelkeztek. A 4. ábra szerint a hallgatók csaknem 70%-a hasznosnak tartotta a tantárgyat.

Utólag hogyan látja, érdemes volt-e a tantárggyal foglalkoznia?

4. ábra A tantárgy utólagos megítélése

• A levelező hallgatók több mint fele, a nappaliaknak alig 6%-a adott határozott igen választ az ismeretek hasznosítási lehetőségét illetően, de igen nagyarányú a reménykedő (talán) válaszok aránya. Az összkép - különösen a kiinduló helyzettel összevetve - kedvező. (5. ábra)

Megítélése szerint hasznosak lehetnek-e az Ön számára a megszerzett ismeretek?

5. ábra Az ismeretek hasznosításának esélyei

Néhány következtetés

A karon folyó iparjogvédelmi képzés az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműen hasznosnak ítélhető. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a tényleges, kézzelfogható ismeretek megszerzése mellett szemléletben kaptak hallgatóink többet és mást mint egyéb tantárgyakban. Végzett hallgatóink legalább érzékelni fogják az iparjogvédelemmel kapcsolatos problémákat, lesz elképzelésük azok megoldására, ismeretük elegendők ahhoz, hogy részt vegyenek iparjogvédelmi ügyek megoldásában és ennek érdekében kommunikációképesek lesznek. Ebben a tantárgyhoz kötötten megszerezhető középfokú iparjogvédelmi szakvizsgának döntő jelentősége van.
   A karon folyó képzés tekintetében fontosnak tartom, hogy

• fakultatív tárgyként is folyamatosan legalább egy-egy csoport vegye fel az iparjogvédelmet ezután is;
• növekedjen a karon nem iparjogvédelmet oktatók iparjogvédelmi ismerete;
• legyen főállású oktató a karon, aki az iparjogvédelmet is képes megfelelő színvonalon oktatni;
• továbbra is számíthassunk az MSZH támogatására és szakembereik oktatásban történő részvételére;
• a kari oktatás tapasztalatait folyamatosan értékeljük és lehetőség szerint képzésünket javítsuk;
• tanfolyamos/posztgraduális formában az iparjogvédelmi képzést bővítsük. Érzékeljük, hogy iparjogvédelmi szempontból a főiskolai kar környezete, és az a környezet, ahonnan hallgatóink hozzánk kerülnek, meglehetősen ingerszegény. A karon folyó iparjogvédelmi képzés ezért is megkülönböztetetten fontos.

Hivatkozások

¹ Ficsor Mihály könyvismertetése: Borsi Balázs et al.: A magyar innovációs rendszer főbb összefüggései. Budapest: OMFB, 1999. In: Iparjogvédelmi Szemle, 104. évf. V. szám, 1999. október p. 25-27.
² Felsőoktatási ankét: MSZH-IKK, Budapest, 1998. jan. 30.
³ A hazai iparjogvédelmi kultúra fejlesztése. In: Magyar Szabadalmi Hivatal. Tájékoztató kiadvány. MSZH, Budapest, 1999. 35. p.
⁴ Az ipari és kereskedelmi miniszter 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelete az iparjogvédelmi szakképesítésről. Magyar Közlöny, 1995. évi 117. szám p. 7532-7533.