Dr. Bendzsel Miklós
Az európai szabadalmi rendszer reformja - hazai tükörben
A FELÜLVIZSGÁLATI IRÁNYOK KITŰZÉSE
I. Előzmények
II. A francia miniszterelnök megnyitó beszédének fő tételei
III. A konferencia munkadokumentumának tartalma
1. Az európai szabadalom alkalmazásának fejlesztése
A) Az európai szabadalom költségeinek csökkentése
B) A lajstromozási időszükséglet mérséklése
2. Az európai szabadalmi pereskedés harmonizációja
3. Az Európai Szabadalmi Szervezet döntéshozatali rendszerének korszerűsítése
4. Az "idő előtti feltárások" hatásai
5. Az Európai Szabadalmi Egyezmény Felülvizsgálati Konferenciája
IV. A kibővített záróülés nyilatkozatai
V. Következtetések és tennivalók
Az Európai Szabadalmi Szervezet alig több mint 20 éves története a sikeresen megválaszolt gazdasági, jogi és technológiai kihívások története. Az ezredfordulón azonban a továbblépéshez - amelynek hangsúlyos része a tagjelölt országok, köztük Magyarország közeli csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez - új erőfeszítésekre van szükség. A reformfolyamat 1999-ben gyorsult fel; első gyümölcseit a 2000 végi müncheni Diplomáciai Konferencia érlelheti meg, s ezeket már az új tagok is "kóstolhatják". Áttekintő elemzéssorozatunk itt következő első közleménye a felülvizsgálati programokkal, azok kialakításával foglalkozik a Szervezet tagállamainak a Párizsban, 1999. június 24-25-én megrendezett 1. Kormányközi Konferenciája által elfogadott dokumentumok és megfigyelői részvételünk tapasztalatai alapján. A további összefoglalók a reformjavaslatok megszületését és kritikus pontjait, illetve az idén októberben Londonban megrendezendő 2. kormányközi konferencia eredményeit, valamint az ügydöntő müncheni Diplomáciai Konferencia nagy várakozásokkal övezett munkáját fogják bemutatni.
- A Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerveként meghatározva a hivatalt, az e területen folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben - egyebek között - a következő feladatok ellátását írja elő a Magyar Szabadalmi Hivatalnak:
- képviseli a Kormányt - más szervezetek mellett - az Európai Szabadalmi Szervezetben;
- előkészíti az Európai Szabadalmi Szervezethez történő csatlakozást, ezt követően pedig gondoskodik a Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről;
- a szellemi tulajdon védelme terén részt vesz az Európai Megállapodás végrehajtásában és az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítésére irányuló felkészítésben, továbbá együttműködik az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival. E felelősségteljes funkciók sokágú feladatcsokrát csak a nemzetgazdasági és évszázados szakmakultúránkban gyökeredző érdekek hatékony képviseletével lehet sikeresen teljesíteni. Közleménysorozatunk célja a csatlakozási feltételrendszer és az európai szabadalmi útkeresés részleteinek elemző megosztása a szélesebb szakmai közösséggel.
A FELÜLVIZSGÁLATI IRÁNYOK KITŰZÉSE
I. Előzmények
1. A Belső Piaci Akcióterv kiemelt prioritásként kezeli az európai szabadalmi rendszer intézményi és területi bővítését, "versenyképességének" a trilaterális összehasonlításban való javítását és működésének korszerűsítését. Az ezzel foglalkozó Zöld Könyv (Promoting innovation trough patent - Green Paper on the Community patent and the patent system in Europe, COM (97) 314 final, 24. 06. 1997.) az első innovációs programcsomag középpontjába helyezte a közösségi szabadalom jogintézményének az Európai Szabadalmi Szervezet 21 éve működő intézményi bázisára támaszkodó létrehozását.
Múlt év februárjában az Európai Bizottság összegezte a Tanács, az EP és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára azokat a korábbi 18 hónapban lefolytatott széles körű szakmai egyeztetés és javaslatértékelés nyomán körvonalazott - mintegy 1200 oldalnyi, 150 dokumentumon alapuló - rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket, amelyeknek az USA és Japán hasonló rendszereinek szintjére kell emelniük az európai innovációs tevékenység szabadalmi eszközeit és kultúráját (The follow-up to the Green Paper on the Community Patent and the Patent System in Europe COM (1999) 42 final, 05. 02. 1999.). A közösségi szintű, "sürgős" minősítésű teendők sorából kiemelendő jelentőségűek a következők:
- az EC 235. cikkelyére alapozva a közösségi szabadalom szabályozási tervezetének kidolgozása,
- az EC 100A cikkelyére alapozva javaslat kidolgozása a számítógépes programok szabadalmazhatóságára vonatkozó irányelvre,
- a szabadalmi ügyvivők képesítéséről, szabad letelepedéséről és szolgáltatás nyújtásáról szóló bizottsági értelmező közlemény kiadása,
- a nemzeti szabadalmi hivatalok innovációs promóciós tevékenységének erősítése konkrét programok segítésével, valamint
- a feltalálók, kutatók, kis- és középvállalkozók szabadalmi tájékozódásának javítása érdekében bizottsági közlemény kiadása új ajánlások kidolgozása érdekében.
A közlemény kiemelte, hogy a hatékony, gazdaságos és biztonságos európai szabadalmi jogvédelem érdekében erősíteni kell a tagállamok közötti koordinációt; bátorítani és gyorsítani szükséges az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) felülvizsgálatát, különös tekintettel a műszaki fejlődés következményeire, a közösségi szabályozásra és a vonatkozó nemzetközi megállapodásokra; megfontolandónak ítélte a Közösség csatlakozását az Egyezményhez. A dokumentum szorgalmazza az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) díjcsökkentő erőfeszítéseinek folytatását csakúgy, mint az európai szabadalmak fordítási költségeinek erőteljes mérséklését.
Mindezen célkitűzések kapcsán a Bizottság fontos tényezőként veszi számba a közép-európai államokkal megkezdett csatlakozási tárgyalások végső eredményeként bekövetkező bővülést, valamint ezen államok méltányolt harmonizációs erőfeszítéseinek következtében az Európai Szabadalmi Szervezetbe legkorábban 2002. július 1-jétől megnyíló teljes jogú csatlakozási lehetőséget.
2. A tagállamok közötti koordináció erősítése jegyében, s a fenti célok kézzelfogható programokkal való támogatása érdekében kezdeményezte a francia kormány az EPO-tagállamok kormányközi konferenciájának megszervezését 1999. június 24-25-én, Párizsban. Az EPO Igazgatási Tanácsának 1999. január 29-ei, Magyarországon kívül hét másik kelet-közép-európai országot az EPC-hez való csatlakozásra 2002. július 1-jével kezdődően meghívó döntése alapján a konferencián elnöklő Christian Pierret francia ipari államtitkár meghívta a Kormány képviselőjét a június 25-ei tanácsülésre, megfigyelői minőségben.
A gazdasági miniszter megbízta a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnökét, hogy a konferencia záróülésén személyes képviselőjeként vegyen részt. A konferencia résztvevői voltak:
- a 19 tagország küldöttsége,
- az EPO küldöttsége Ingo Kober elnök vezetésével,
- az Európai Bizottság küldöttsége Mario Monti biztos vezetésével,
- az UNICE és az EPI (EPO-hoz delegált ipari és képviselői szervezetek) küldöttségei,
továbbá a záróülésen résztvettek: - a 8 csatlakozásra felhívott ország delegátusai közül: Bulgária, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia - Észtország távolmaradt,
- az EPC 166. cikkelye alapján nyitott csatlakozási pozícióban lévő 3 ország delegátusaiból: Izland és Norvégia - Törökország távolmaradt,
- az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete.
3.Magyarország az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatási Tanácsának korábbi döntése alapján 1997 októberétől megfigyelői státuszban részt vesz a negyedévente ülésező irányító testület munkájában csakúgy, mint annak Szabadalom Jogi Bizottsági tevékenységében.
Az MSZH elnöke a 2370/1996. (XII. 20.) Korm. sz. határozatban foglalt felhatalmazás alapján a hivatalos csatlakozási kérelem benyújtója volt, vezeti a Tanács munkájában részt vevő magyar küldöttséget, összehangolja és képviseli az európai szabadalmi integrációval kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot a végső, csatlakozási technikai tárgyalássorozaton.
Előzetes tájékozódás után, a Kormányközi Konferencia megfigyelői minőségében és az előzőekben vázolt folyamatok részeseként üdvözlő nyilatkozatot adtam át a Konferencia főtitkárának, Henri Deniaud nagykövet úrnak és a titkárságnak. A tagjelöltek között egyedülinek bizonyuló köszöntő gesztust nagyra értékelve a Konferencia titkársága a záróülés elejére közzétette a magyar nyilatkozat szövegét.
II. A francia miniszterelnök megnyitó beszédének fő tételei
A magyar nyilatkozat átadásakor kézhez kaptam az előző napi konferenciamegnyitón a francia miniszterelnök, Lional Jospin úr által tartott beszéd szövegét, melynek lényeges megállapításai - kivonatosan - a következők.
1.Az innovációk, az új technológiák és a kockázatkezelés a növekedés motorjai Európában, az európai szabadalom ambíciózus reformja alapvetően hozzájárulhat az európai gazdasági struktúrák együttes fejlesztéséhez, az erős és tartós növekedési feltételek biztosításához. A védelem, az energia és az egészségügy szektorainak európai dimenziói sikeresek - ehhez kell a termelési szektorok kedvező körülményeit horizontális politikákkal erősítő, piaci feltételeket javító további intézkedéseket hozni.
A nemzetgazdaságok, az ipari hagyományok és a specializáció változatosságán túl a hasonlóságok egy európai modellt körvonalaznak. Az infrastrukturális hálók sűrűsége, a képzési lehetőségek hatékonysága, a munkaerő minősége csakúgy, mint a társadalmi párbeszéd gazdagsága, a szociális védelem szintje, a jogszabályok tisztasága - mindez együttesen erősíti az európai hatékonyságot.
Elengedhetetlen az erők együttes, az innováció szolgálatában való felhasználása.
2.Két éve a francia kormány az innováció három, megerősítendő pillérét jelölte meg, ezek: a vállalkozók, a tőke és a technológiák. "Újragyúrták" a pénzügyi politikát a cégalapítók és finanszírozóik kockázatvállalásának ösztönzése érdekében.
A kockázati tőkealapok egy év alatt megnégyszereződtek Franciaországban, ezzel a második helyre léptek Európában. A francia Parlament által éppen 1999 nyarán vitatott "innovációs és kutatási törvény" kedvező kereteket fog biztosítani az egyetemek és a kutatási intézmények részére a vállalatalapításhoz és a kutatási eredményeik gazdasági értékesítéséhez. Ezenkívül korszerűsíti a társasági jogot, s biztosítani fogja a gyors növekedéshez elengedhetetlen jogi rugalmasságot az erős növekedési potenciállal rendelkező kisvállalatok számára. (A július 7-ei Financial Times már a törvény megalkotásáról tudósított.)
Franciaország kiállt az 5. Európai K+F keretprogram világos, az európai versenyképességet meghatározó prioritásai mellett; szorgalmazza, hogy az európai befektetési bank támogassa pénzügyileg a nemzeti erőfeszítéseket. A kölni csúcs elfogadta ezt a javaslatot, s 1,5 milliárd euró többletforrás fordítódik a csúcstechnológiai beruházásokra.
3. Az európai szabadalmi jog fejlesztésének új szakaszát kell útnak indítani, különben Európának jelentős lemaradással kell számolnia. A találmányok jogi oltalma elsőrendű fontosságú eleme az innovációnak. A világkereskedelmi folyamatok, az innovációk minden eddiginél szélesebb elterjedése, a szellemi javak folytonosan növekvő világpiaci súlya és aránya, a tudományos és technológiai verseny általánossá válása idején az európai termékek versenyképessége forog kockán.
Jóllehet 1973. évi alapítása és 1978. évi intézményi működése megkezdése óta fejlődve tavaly az EPO már 113 ezer szabadalmi bejelentést várhatott, ez a siker nem feledtetheti a valóságot.
Míg 1986 és 1996 között az USA-ban megkettőződött a szabadalmi bejelentések száma, Európában a növekedés csak 40%-os volt. Az amerikai és japán bejelentések erőteljesebben növekedtek a kontinensen, az európai elsőbbségűek mennyisége stagnált ezekben az országokban. Európa mind kevesebb új technológiát képes exportálni; erre a legnagyobb határozottsággal reagálni kell!
"Vállalati és kutatási kultúránk kevéssé érzékeny a szabadalmak stratégiai jelentősége iránt".
A francia kormányzat is észlelte, hogy a vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok, valamint a kutató intézmények valóságos nehézségekkel küzdenek az eljárási folyamatok összetettsége, a gyakran elriasztó költségek, illetve a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos pereskedési kockázatok miatt. A francia kormány politikai síkon keresi a megoldást, s Lionel Jospin miniszterelnök nem titkolta, hogy kormánya gyors és kézzelfogható eredményeket vár.
Hosszú távon az egységes közösségi szabadalomra van szükség - jelentette ki. A végső cél - minden nehézség dacára - a "titre unique pour un marché unique" elvének érvényesítése, azok után, hogy sikerült megalkotni az egységes piacot, majd az egységes pénzt. Haladást értek el a nemzeti jogok harmonizációjában, az európai védjegytől a biotechnológiai találmányok védelméig, sorolta nem elfeledkezve az adatbázisok jogi oltalmáról. Így Európának képesnek kell lennie az egységes szabadalom megalkotására is. Franciaország határozottan támogatni fogja ezt.
4.A "közösségi szabadalomra várva" is elengedhetetlen az EPO működésének további modernizálása; a vitathatatlan fejlődés dacára közelíteni kell a felhasználás igényeihez.
A korábbi díjcsökkentések ellenére az európai innovációk védelméért fizetendő ár nem versenyképes Európa két nagy konkurensének viszonyaival egybevetve. A kontinensen nyolc európai államot lefedő szabadalom 160 ezer francia frankba kerül, míg az Egyesült Államokra vonatkozóan 30 ezer, sőt egy kis- vagy középvállalkozó számára 16 ezer frankért lehet szabadalomhoz jutni.
A brüsszeli bizottság és a francia kormány célja és igénye kell, hogy legyen az 50%-os pénzügyi tehercsökkenés elérése. A kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy több úton elindulva, képesek lesznek olyan életrevaló megoldásokat találni, amelyek nem mennek az európai nyelvi sokszínűség rovására, ennek - mint mondotta - személyesen elkötelezett híve. Fejlesztendőnek, erősítendőnek ítélte a jogi biztonság feltételrendszerét is. Gyors és jó minőségű ítéletek, európai szinten harmonizált tartalommal - erre van szükségünk - jelentette ki. A közösségi szintű szabadalmi ítélkezés megalkotásáig is egyszerűsíteni kellene valamennyi tagországban a jelenlegi eljárásokat, egyszersmind működtetve olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai szabadalmi jog divergáló értelmezésének elkerülését. E területen ez a leggyengébb láncszem, amely meghatározza Európa egészére nézve az innovációk védelmének minőségét.
Végül a "tudományos felfedezések idő előtti feltárásának" ismert problémájára kitérve, a tudományos publikációs késztetés iránti empátiával elismerve a szabadalmaztatási követelményekkel ütköző mivoltát ezen érdekeknek, s tudatosítva a megosztott közvélekedés okozta nehézségeket, az "a priori" elvének elvetésével konstruktív és gyors megoldás keresésére hívott fel a "grace periode" problémája kapcsán.
Összefoglalóan a fél évszázaddal ezelőtt megfogant európai szabadalmi gondolat sikerességére apellálva, a jogi realitások sokfélesége és a technikai körülmények összetettsége ellenére a bevezetőjében kifejtettek jegyében azon bizakodásának adott hangot Lional Jospin, hogy egy erős politikai akarat legyőzheti ezeket az akadályokat, s egyetértett az itt elhatározandó reformmunkálatok eredményeinek szentelendő hasonló konferencia egy éven belüli megrendezésével.
III. A konferencia munkadokumentumának tartalma
1. Az európai szabadalom alkalmazásának fejlesztése
A) Az európai szabadalom költségeinek csökkentése
A kormányközi konferencia, tekintettel a vállalatok európai szabadalmazási költségeinek csökkentési igényeire, az európai szabadalom teljes szövege - a tagországok szabályozásainak többségében megkövetelt - fordításának magas költséghányadára, továbbá arra, hogy az EPC 65. cikkelye szabad lehetőséget hagy a szerződő államoknak
- saját belső, szervezeti előírásaik függvényében megkövetelni azt vagy eltekinteni a náluk érvényesítendő európai szabadalom egészének vagy egy részének fordítását illetően annak benyújtásától,
- a fordítás publikálásának költségeit részben vagy egészben megfizettetni a bejelentővel, illetőleg jogosulttal vagy elengedni azt,
- az előző kötelezettségek teljesítésétől függővé tenni az európai szabadalom kezdetére visszaható hatállyal az érvényességének elismerését,
felállít egy (a zárónapi diszkusszióban megjelölt módon Franciaország által elnökölt, továbbá a hármas irányítási sémában Svédország és Portugália által támogatott vezetésű) munkacsoportot, amelynek feladata 1999. december 31-éig a szerződő államok kormányai és az EPC-t felülvizsgáló konferencia részére benyújtani egy olyan javaslatokat tartalmazó jelentést, amelyek biztosítják a fordításhoz kötődő költségek 50%-kal való csökkentését.
A megvizsgálandó megoldások között különös figyelem illessen meg - egy "fenntartási" lehetőséget az EPC Végrehajtási Szabályzata 27. pontjának a, b, c bekezdéseiben foglalt, fordítási korlátozásokkal kapcsolatban, a munkacsoport a 27. szabály újrafogalmazását is ajánlhatja;
- egy hasonlóan optimális lehetőséget az államok számára a fordítások központi, EPO-nál megvalósuló benyújtására, az egyenkénti, tagországi hatóságoknakmegkövetelt hasonló letétbe helyezések helyett;
- az EPO-nál letétbe helyezendő fordítások szabadalomjogosult általi benyújtására szabott határidő 2 vagy 3 évesre való kiterjesztését, annak számbavételével, hogy a 3 hónapos határidő csak az igénypontok fordításaira lenne értelmezhető;
- mindazon más javaslatokat, amelyeket az EPO Szabadalom Jogi Bizottsága megvizsgál vagy valamely küldöttség tesz. Célszerűen azok a javaslatok kapjanak prioritást, amelyeknek a legnagyobb esélyük van jelentős számú tagország támogatását elnyerni.
A munkacsoport megbízása kiterjed egy, a kormányzatok és a felülvizsgálati konferencia részére előterjesztendő olyan, az EPC-hez csatolt fakultatív Jegyzőkönyv-tervezet kidolgozására is, amelynek aláíró államai nem követelnek többet a szabadalmi leírások fordítása terén, mint hogy az legyen angolul elérhető.
Ha kívánatosnak tartja, a munkacsoport javasolhat olyan alternatívát is, amelyben a fenti tagállami önkorlátozás úgy módosul, hogy az aláíró tagállam fordítási követelmények terén vállalt önkorlátozása az EPO hivatalos nyelvei közül megjelölt egyetlen, az állam által kiválasztott valamelyik nyelvre szorítkozzon.
B) A lajstromozási időszükséglet mérséklése
A felhasználási érdekeknek megfelelő átfutási időket a nemzetközi versenyfeltételek megkövetelik, ezért a Kormányközi Konferencia felhívja az Európai Szabadalmi Szervezetet mindazon erőfeszítések megtételére, amelyekkel a minőségi követelményekben tett bármilyen engedmények nélkül az európai szabadalomengedélyezés átlagos időszükséglete 3 évre szorítható.
2. Az európai szabadalmi pereskedés harmonizációja
Abból kiindulva, hogy az európai szabadalom egységes értelmezését támogató bíráskodási rendszerrel lehetséges és szükséges az európai szabadalom oltalomképességének hatékonyságát és jogbiztonságát növelni, továbbá, hogy az európai vállalatok és feltalálók olyan bírósági rendszert igényelnek, amely minden tagállamban gyors és jó minőségű elsőfokú döntéseket hoz, a Kormányközi Konferencia
1) a szerződő államok mindegyikének, akit illet, javasolja mindazon szükséges intézkedések tanulmányozását, melyekkel a minimumra, azaz háromra vagy annál kevesebbre lehet korlátozni a szabadalmi perekkel foglalkozó bíróságok számát; e bíróságok felsőbb beosztású köztisztviselőinek folyamatos képzését az EPO által biztosított keretek között fogják biztosítani;
2) felállít egy (Svájc által elnökölt, luxemburgi és német társirányítással működő) munkacsoportot, megbízva új javaslatok kidolgozásával, különösen annak tanulmányozásával, hogy
- az érvényességi és a bitorlási jogviták választott bírósági úton való eldöntésének elve milyen feltételekkel válhat elismertté a szerződött államokban, valamint
- milyen módon lehet létrehozni és finanszírozni egy olyan köztestületet, amelyhez fordulva a nemzeti igazságszolgáltatás (bíróságok) az érvényesség és a bitorlás kérdéseit érintő perekkel kapcsolatban mértékadó véleményt nyerhetnek. A munkacsoportnak ugyancsak ki kell dolgoznia egy, az EPC-hez kapcsolódó fakultatív Jegyzőkönyv-tervezetet, amelynek révén az európai szabadalmakat érintő perek kapcsán az aláíró államok alávetik magukat egy integrált bíráskodási rendszernek, amely egységes eljárási szabályokat és közös fellebbviteli fórumot működtet.
A fenti jelentést 2000. július 1-jéig kell benyújtani a szerződött államok kormányainak és az EPC Felülvizsgálati Konferenciája részére.
3. Az Európai Szabadalmi Szervezet döntéshozatali rendszerének korszerűsítése
A döntéshozatali eljárások hatékonyságának javítása érdekében, s számolva a Szervezet Igazgató Tanácsának 2002. július 1-jétől bizonyos számú új tagállamot csatlakoztató döntésével, a Kormányközi Konferencia felkéri a szervezetet
- a döntéshozatal megkönnyítését, az átláthatóság erősítését és a tagországok egyenlő kezelését célzó javaslatok kialakítására azzal, hogy ezek a javaslatok két éven belül kerüljenek bevezetésre,
- az EPC 35. cikkelye 2. paragrafusában foglalt minősített többség 2/3-os mértékűre való leszállítási lehetőségének megvizsgálására.
4. Az "idő előtti feltárások" hatásai
A kormányközi Konferencia számba véve
- a kutatóintézetek, egyetemek és egyes vállalatok abbéli törekvéseit, hogy a feltárás bizonyos formáiban való érdekeltségük mellett is legyen lehetőségük szabadalmi bejelentésük megtételére,
- a modern kommunikációs technikák - így az internet - kutatási eredmények akaratlan feltárását növelő kockázati hatásait, s
- azt a tényt, hogy ezek a feltárások Európában s a világ más országaiban megakadályozzák a feltalálókat találmányaik szabadalmi védelmében,
megbízza a Szervezetet annak megvizsgálásával, hogy a korábbi feltárások hatásait milyen feltételekkel vehetné tekintetbe a benyújtáskor az európai szabadalmi jog.
(Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsa a portugál hivatal elnökét bízta meg e témakör vizsgálatának irányításával.)
5. Az Európai Szabadalmi Egyezmény Felülvizsgálati Konferenciája
A Kormányközi Konferencia tekintettel
- a 3. pontban felsorolt célok számbavétele folytán szükségessé váló új egyezményszövegre,
- a BEST-eljárás (a szabadalmi újdonságvizsgálat és elővizsgálat merev - földrajzilag is érvényesülő - szétválasztását módosító, a munkálatok integrált, egyazon szabadalmi elbíráló általi elvégzését bevezető program) hivatali hatékonyságot javító hatására, szilárd jogi megalapozásának szükségességére,
- a számítógépi szoftvert érintő találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos valamennyi bizonytalanság elhárításának kívánatosságára, az Európai Bizottság legrövidebb időn belül kiadandó hasonló tárgyú irányelvére,
- a vonatkozó nemzetközi szerződések és közösségi dokumentumok adaptálásának sürgető voltára,
- a közösségi szabadalom bevezetése kapcsán szükségessé váló szoros együttműködésre az Európai Közösség és a Szervezet között,
felkéri a Szervezetet határidő megjelölése nélkül, az EPC 172. cikkelyének megfelelően egy Felülvizsgálati Konferencia összehívására a 2000. év folyamán, annak előirányzásával, hogy még 2001. január 1-je előtt elfogadásra kerüljön egy olyan felülvizsgált szöveg, amely új rendelkezéseket tartalmaz különösen a következő pontok vonatkozásában:
- az EPC 35. cikkelye a döntéshozatalról,
- az EPC 6., 16. és 17. cikkelye és a központosítási jegyzőkönyv I. fejezete a BEST-eljárás kiterjesztése érdekében,
- az EPC 52. cikkelyének 2. paragrafusa: a számítógépes programok kizárásának feloldása a szabadalmazható találmányok listáján,
- az EPC IX. része (különféle szerződések).
A Kormányközi Konferencia kívánatosnak tartja, hogy a felülvizsgált szöveg 2002. július 1-je előtt lépjen hatályba.
IV. A kibővített záróülés nyilatkozatai
1.A záróülés nem hozott érdemi párbeszédet a tagjelölt országok képviselői és a konferencia részesei között. A III. fejezetben ismertetett munkadokumentum a második nap reggelén közzétett olyan szöveganyag volt, amely a zárt ülésű konferencia szövegezési és a munkacsoportokkal összefüggő irányítási-személyi kérdéseket illetően végzett érdemi munkát, javított (bővített) változat közreadása nélkül.
A záróülés előtt az elnöklő házigazda Christian Pierret úr, a Ministčre de I'Économie Finances et l'Industrie miniszteri rangú ipari államtitkára fogadta a megjelent 9 meghívott ország képviselőjét; a személyes találkozón csakúgy, mint az ülés nyitóüdvözletében történelmi alkalomnak s a megalapozott európai szabadalmi csatlakozásunk folyamatában kiemelkedő, együttmunkálkodásunk kezdetét jelentő találkozásnak minősítette részvételünket a konferencián.
Rövid személyes megbeszélésünk a magyar nyilatkozat méltatására, illetve a magyar gazdaság növekedési kilátásai iránt tudakozódó kérdésekre terjedt ki. - Pierret államtitkár úr elismeréssel fogadta a fékező jelenségek ellenére az Európai Unió növekedési ütemének kétszeresére valószínűsíthető gazdasági teljesítményünket.
2.Az elnöki megnyitó beszédet követően Ingo Kober úr, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke foglalta össze a kétnapos konferencia eredményeit - a Hivatal szemszögéből. Legfontosabb megállapításai a következők.
a) A közös európai szabadalmi rendszer megteremtésének 1947. évi francia eszméjétől indulva széleskörű, félévszázados szakmatörténeti tablóba helyezte az EPC/ EPO fejlődését s az új kihívásokat, a globális verseny, s a "nemsokára 19-ről kétségkívül 27-re, majd 30-ra gyarapodó" tagállami együttműködő kör hordozta új feladatokat.
b)Nem minden globalizációs jelenség "jó", a világ egyetlen szabadalmi rendszere sem szolgál más célokat, mint saját létrehozóiét, a nacionalizmus, protekcionizmus és a diszkrimináció mára meghaladott gazdasági magatartások. Az európai ipar jobb szolgálata az európai piac minden gazdasági szereplője számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító hatékony védelmi rendszert jelent.
c)Jóllehet az elmúlt két esztendőben 40%-kal csökkentek az európai szabadalmi lajstromozás eljárási díjai, egy átlagosan 8 európai államra kiterjedően lajstromozott szabadalom fordítási kötelezettségekhez kapcsolódó költségei ezek háromszorosát teszik ki. Ez a tény nem csupán a kis- és középvállalkozók szélesebb körű európai szabadalmaztató tevékenységének legnagyobb akadálya, hanem valamennyi vállalatra nézve földrajzi értelemben szükítő, érdeklődésüket a legnagyobb 5-6 európai államra korlátozó hatással van, ami méltánytalanul marginalizálja a többi tagország gazdaságát.
Mindezen közgazdasági tények ellenére az elmúlt évtizedben nem sikerült egyhangú támogatást kialakítani a fordítási költségek reformja terén, s ez egyebek mellett a Luxemburgi Megállapodás hatályosulásának is útját állta. A francia miniszterelnök szerint a bizonyos tagországi belső kényszerek elismerését is lehetővé tévő módon szorgalmazott francia javaslatcsomag új távlatokat nyithat rugalmasabb, több megoldást is megengedő reformjaival.
d)A másik - ugyancsak a kis- és középvállalatok számára kiemelkedően jelentős - akciócsomag az áttekinthetőbb, egységesebb és gyorsabb vitarendezési, illetve európai szabadalmi jogorvoslati, fellebbviteli rendszer kialakítását célzó intézkedéssorozat.
A Hivatal elnöke osztotta a francia politikusok azon véleményét, mely szerint olyan bírósági rendszert kell kifejleszteni, amely egyaránt támogatja az európai és a jövendő közösségi szabadalom jogintézményét. Az a tény, hogy a közösségi szabadalom a római szerződés 235. cikkelyén alapuló szabályozással és elfogadással fog bevezetődni (!), üdvözlendő, hiszen a közösségi jog alkalmazása a nemzeti bírósági hatóság felelőssége, annak fenntartásával, hogy el kell ismerniük az EK római szerződése 177. cikkelye alapján alapított "Cour de Justice"-ének a közösségi jogokat illető értelmezési kompetenciáját.
e)A harmadik akcióirány az európai szabadalmi rendszer hatékonyságnövelő és új technológiákat alkalmazó eszközök segítségével való modernizálása; ez egy már sikeresen zajló folyamat. Szükséges az európai szabadalmi eljárás időtartamának csökkentése mind az ügyhátralék feldolgozása, mind pedig az engedélyezési eljárás határidő-szabási gyakorlatának felülvizsgálata révén. Ugyancsak előrehaladott a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló európai irányelv beépítése a szabadalmi szabályozásba és a számítógépes programokkal kapcsolatos találmányok védelmének megalapozása, valamint a BEST-program általánosítása.
f) Az ún. "türelmi idő" problematikájában - elismerve az egyetemi kutatások és a kis- és középvállalkozások speciális szerepét és gondjait ezen a téren - az EPO kész a nyitott együttműködésre. Az európai bejelentők nem kevesebb mint kétharmada ebből a körből származik, miközben az európai bejelentések kétharmada a nagyvállalatoktól érkezik. Az először megvilágítandó kérdés e téren az, hogy a felhasználók e két kategóriájának érdekei valóságosan ellentétesek, vagy ellenkezőleg, azonosak, vagy pedig összeegyeztethetőek-e.
g)Végül a Hivatal elnöke, reflektálva a döntéshozatali mechanizmust érintő korszerűsítési feladatokra, kifejezte a bizonnyal rövidesen 27 tagra bővülő Európai Szabadalmi Rendszerrel kapcsolatban azon kételyeit, hogy a formális eljárási intézkedések oldanák meg maradéktalanul ezt a problémát. Az intézmény egész története azt bizonyítja, hogy mégoly nehéz, politikai természetű kérdésekben is elérhető a konszenzus, mégpedig annak világos feltárásával, hogy mi az, ami a közös érdektől függ, s mi az, amit fenn kell tartani az egyes tagországok szuverén kompetenciája részére.
Meggyőződése, hogy az új, figyelemreméltó fejlődést felmutató tagjelöltek csatlakozása semmilyen fennakadást nem fog okozni - s együttesen még hatékonyabb és erősebb szabadalmi szervezetet testesítünk majd meg.
3. A konferencia záróbeszédét tartó Christian Pierret államtitkár - az előzőekhez képest új vagy többletinformációt tartalmazó - főbb megállapításai a következők voltak.
a) Az elmúlt húsz év gazdaságpolitikai és szabadalomtudatossági körképe - a teherbíró alapok ellenére - számos hiányosságot mutat a piaci szereplők felkészültsége és az igényeikhez illeszkedő oltalmi rendszer egyenszilárdságú kiépítése terén. Ehhez társul az Európai Szabadalmi Szervezet programozott kibővítése - amelyet ismét kívánatosnak és mélyen üdvözölhetőnek ítélt - jelenlétünket állítva a középpontba.
b) A kötelező reformstratégia kétirányú:
- hatékony oltalmi intézmények és eszközök elterjesztése az egész világon (ezen a címen teljes mértékben elkötelezettnek minősítette Franciaországot a WTO TRIPS Szerződése hatékony érvényesítésében);
- az európai cégek támogatása az oltalmi eszközök használatában saját hazai piacaikon (ez utóbbiakban nyomatékosan összegezte az árak és az eljárási reformok kérdésében megnyilvánuló egységes politikai álláspontot).
c) Az árpolitikában közös menetrend és csatlakozási irány lesz a jellemző, az egyes államok csatlakozási szabadságának tiszteletben tartásával. A fordítási volumen, az érvénybehelyezési költségek csökkentése, a szabadalmasi fordítási határidők kitolása - a fő kérdéskörök - a 2000. évi konferencián nyerhetnek közös előrehaladási kereteket; itt kerülnek meghatározásra a közösen felvállalt reformcsomag intézkedései. Ezt a rendezvényt Nagy-Britannia fogja vendégül látni.
d) Az elsőfokú szabadalmi bíráskodás mennyiségi és minőségi, államonkénti fejlesztése és annak EB általi támogatása mellett politikai hangsúlyt kapott az arbitrázs intézményének elterjesztése és ezzel párhuzamosan egy közösségi fokú szabadalombitorlási és érvényességi véleményt adó intézmény létrehozása. Jóllehet ennek ítéleteit számos állam nem (köztük Franciaország sem) tudja még elismerni, azonban az akarat és az elhatározás iránya egyértelmű. A mai heterogén döntési kultúra javítása az egy év múlva esedékes javaslatok részleteitől függetlenül is elvárható. Egyes államok számára egyenesen a gyorsabb haladás a kívánatos ezen a téren; a közösségi fokú ítélet számukra megnyíló kötelező alkalmazása így párosulhat a szélesebb körű "informális" hatással. A svájci hivatal elnöke, Richard Grossenbacher (akit időközben a Szervezet Igazgató Tanácsa 3 évre elnökéül választott) fogja e nehéz és összetett kérdéskörnek szentelt munkacsoportot irányítani.
e) A Konferencia - pontos intézményi reform kötelezettsége nélkül - hatékonysági feladatokat tűzött mind szakmai működői, mind pedig döntéshozatali szinten a Hivatal és annak elnöke elé.
Az ún. "türelmi idő" fogalmának elismerése Franciaország szerint önmagában nem elegendő a támogatandó szektorok segítéséhez; ezért számottevő szenzibilizációs, promóciós és képzési programokat szorgalmazott a francia államtitkár.
Az Európai Szabadalmi Egyezményt felülvizsgáló konferenciának adaptálnia kell a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló irányelvet - Franciaország szükségesnek tartja a szabadalmazhatósági követelményeket érintő új szöveg tételes átvételét. Sokkal óvatosabb álláspontot képviselt a házigazda a szoftverek szabadalmazhatóságának reformjában - itt a szoftveriparra gyakorolt s az eddig szabad felhasználású szoftverekkel összefüggő hatások elemzésétől várják a vállalati közös megoldások felmutatását.
Végezetül leszögezte, nem lehet kétséges, hogy Franciaország kívánatosnak tartja és szorgalmazza a közösségi szabadalom megteremtését, de itt és most az előzőekben összefoglalt közelítések voltak reálisak; a jövendő munkálatokat a közösségi felelősségnek kell áthatnia.
V. Következtetések és tennivalók
1. Magyarország számára előnyös, hogy pontos reformkoncepció és felülvizsgálati ütemterv született az európai szabadalmi rendszer megújítása ügyében. Az utóbbi betartása esetén az EPC-hez való csatlakozásunk legkorábbi időpontja (2002. július 1.) előtt 12-18 hónappal már ismertté válhatnak a ma még vitatott nyelvi és költségcsomag-tartalmak, a biotechnológiai és szoftverkihívásokra adott válasz, a közösségi szabadalmi bíráskodás felé vezető út állomásai, a "türelmi idő" kezelése és a döntéshozatali mechanizmus megújítása. Jóllehet a sikeres szabadalmi jogharmonizációnkkal már minden lényeges ponton megfelelünk a mai európai Szabadalmi Egyezményben foglaltaknak, egyrészt a változó gazdasági környezet, másrészt a technikai illeszkedés megköveteli "a mozgó célpont" követését.
A párizsi Kormányközi Konferenciához hasonlóan hazánk meghívottja lesz 2000-ben a kidolgozott javaslatokat értékelő londoni konferenciának csakúgy, mint az EPC felülvizsgálatára ez év végén összehívandó Diplomáciai Konferenciának. Informálisan felvetettem, hogy az EPO Igazgatási Tanácsában és Szabadalom Jogi Bizottságában gyakorolt megfigyelői státuszunkhoz hasonlóan a most életre hívott két munkacsoportban is hasonló módon követhessük (tanácskozási jogunkkal élve akár befolyásoljuk) a reformcsomag egyes elemeinek kialakítását. Ha belső munkaszervként definiálnák saját kereteiket, a szakértői anyagok informális megismerése és feldolgozása ebben az esetben is fontos tennivaló, s a Szabadalom Jogi Bizottság munkáján keresztül kell lépést tartanunk a munkálatokkal.
(Az Igazgató Tanács 1999. decemberi ülésén megismételt, írásban is benyújtott magyar igény a tagjelölti csoport egészére nézve méltánylást nyert, s 2000 tavaszán a munkacsoportok 3. értekezleti fordulóján csakúgy, mint a Szervezet Jogi Bizottsági ülésén már részt vehettünk megfigyelőként a reformcsomagok diszkussziójában.)
2. a) Az európai szabadalmak nemzeti nyelvi fordításai terén a megkövetelhetőség, teljesség, határidők problematikájában a hivatalos EPC-nyelvek (angol, német, francia) egyikét sem használó "kis országok" bizonyosan kompromisszumokra kényszerülnek majd. A jogbiztonság és a nemzeti kultúra szempontjait - a francia állásponton túl is - meg kell próbálnunk képvisel(tet)ni.
b) A költségcsökkentés döntően a fordítások, illetve az európai szabadalom nemzeti elismerési kérdéskörében hoz majd tennivalókat. Ugyanakkor a független feltalálók/bejelentők teljes oltalmi időre kiterjesztett új kedvezménye olyan, jó irányba tett hazai lépés volt [32/1999. (VI. 16.) GM rendelet], amelyet a kis- és középvállalkozások - addigra már jogilag definiált - körére is ki kell majd terjeszteni.
c) A biotechnológiai és szoftvertalálmányok szabadalomengedélyezési joggyakorlata a hazai törvényi szabályozás keretei között eddig is lépést tartott (esetenként kezdeményező volt) az EPO joggyakorlatával. Célszerű az ilyen tartalmi, anyagi jogi szempontok miatti törvénymódosításainkat szinkronizált, egyetlen aktussal 2001-2002-ben érvényesíteni.
d) Fontos egybeesés, jóllehet Párizsban erre nem mutattak rá, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetében folyó harmonizáció, melynek eredményeképpen a 2000 májusára összehívott, az ún. "Patent Law Treaty" létrehozatalát célzó diplomáciai konferencia megrendezése. A bejelentők érdekeit szolgáló, az alaki követelmények maximumát és az eljárási rendet újraszabályozó (időközben június 2-án Magyarország által is aláírt) szerződés - összhangban egyéb, pl. TRIPS-követelményekkel - ugyancsak a fenti időhorizontra teljesíthető módosításokat irányoz elő a számunkra.