Évfordulónaptár
140 éve született Bláthy Ottó Titusz
135 éve halt meg Semmelweis Ignác
100 éve született Bay Zoltán
100 éve született Kőnig Rezső
90 éve alapították a Chinoint
80 éve született Bodrossy Félix
75 éve halt meg Bermann Miksa
75 éve született Keller András
70 éve született Pusztai Árpád
140 éve született Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. 08. 11. - 
1855-ben Zipernowskyval és Dérivel együtt alapszabadalmat jelentett be párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozó áramű induktorok alkalmazásán alapuló áramelosztó rendszerre, majd induktorait zárt vasmaggal látta el és ezzel megszületett a mai transzformátor. Bláthy oldotta meg a világon elsőként a váltakozó áramű generátorok párhuzamos kapcsolását és így 1889-ben kerültek forgalomba az áramfogyasztás-mérők. Jelentős érdemei vannak az egyfázisú, soros kapcsolású kommutátoros motorok kifejlesztésében. 1891-ben a villamosművek számára önműködő fordulatszám-szabályozót szerkesztett, melyet vízturbináknál alkalmaztak. 1903-ban négy-, majd kétpólusú, egyre növekvő teljesítményű, gőzzel működő turbógenerátorokat szerkesztett. 1912-ben szabadalmaztatta az áramszámlálók hitelesítésére szolgáló sztroboszkópikus eljárást. Tökéletesítette a vasúti villamos mozdonyok fázisváltóját. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1958-ban Bláthy Ottó Titusz-díjat alapított.
135 éve halt meg Semmelweis Ignác (Buda, 1818. 07. 01. - 1865. 08. 13.) orvos, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kórtanának meg
1837-ben Bécsben a jogi karra iratkozott be, de egy év után már az orvosi kar hallgatója volt. Sokoldalú érdeklődését mutatta, hogy növénytani értekezéssel doktorált, de elvégezte a két hónapos szülészmesteri tanfolyamot is, ezenkívül rendszeresen eljárt boncolni. A bécsi Klein klinikán szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák tragédiájával. Ő ismerte fel, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye, és a fertőzést a (korábban boncoló) orvos keze terjeszti. Ezért védekezésül a fertőtlenítést javasolta (elsősorban a klóros vízzel való kézmosást). Felfedezését nagyon sokan elutasították, de ahol bevezették a fertőtlenítést - például a bécsi szülészeti klinikán - ott szinte teljesen megszűnt a gyermekágyi láz. Őt tekinthetjük a sebészi a szeptikus elv előfutárának is, és elsőként végzett hazánkban petefészek műtétet. 1850 októberében Pestre költözött. 1851-ben a Rókus kórház főorvosának, majd 1855-ben a szülészet és nőgyógyászat professzorának nevezték ki a pesti Tudományegyetemen.
100 éve született Bay Zoltán (Gyulavári, 
A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon végzett. 23 évesen már tanársegéd volt az egyetemen, majd 1926-ban ösztöndíjjal Berlinbe ment, ahol kísérleti témákkal foglalkozott. 30 éves korában professzornak nevezték ki a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékére, ahol munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf készüléket, sőt közel járt a szívritmus-szabályozó, azaz a pacemaker megvalósításához is. 1936-ban az Egyesült Izzó meghívta budapesti kutatólaboratóriumának élére. Ezzel egy időben a budapesti Műegyetem professzoraként is tevékenykedett, ahol - az országban elsőként - ő hozta létre az atomfizikai tanszéket. A tanszéken csakhamar hozzálátott egy másfél millió voltos gyorsító megépítéséhez, amely 1944-re elkészült ugyan, de a háború miatt használatba már nem kerülhetett. A II. világháború alatt őt bízták meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával, s vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 kilométer távolságból észlelte a tárgyakat. A komoly hadászati jelentőségű berendezést 1944-ben már sorozatban gyártották. A háború után a radar tudományos célú felhasználásának lehetőségeit kutatta, s 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért el a Holdról visszavert radarjelek észlelésével. Több nagysikerű külföldi tudományos előadás után, 1948-ban professzornak hívta a washingtoni George Washington Egyetem, ahol főként a fény sebességének vizsgálatával foglalkozott, s nagy része volt a radarcsillagászat tudományának kifejlesztésében is. 1955-ig dolgozott a George Washington Egyetemen, majd 1955-72 között az amerikai Országos Szabványhivatal fizikusa volt. 1972-től a washingtoni Amerikai Egyetem kutató professzora. Számos tudományos cikket publikált, és megírta visszaemlékezéseit. Aki letapogatta a Holdat címmel portréfilm is készült munkásságáról. 1993. április 10-én szülőföldjén, a gyulavári temetőben helyezték végső nyugalomra.
100 éve született Kőnig Rezső (Budapest, 1900. 07. 07. - Budapest, 1971. 10. 24.), Kossuth-díjas vegyész, gyógyszeripari kutató.
1920-tól a Chinoin-gyárban dolgozott mint gyakorló vegyész, 1938-tól főmérnök, 1946-tól igazgató, majd vezérigazgató volt. 1948-tól azonban, a Kutatási főosztály megszervezése nyomán, főosztályvezetőként irányította az ott folyó munkát. 1963-68 között a kutatólaboratóriumot vezette. A magyar gyógyszeripar történetének jelentős alakja volt: nevéhez fűződött az Ultraseptyl szabadalma. Eredményes kutatásokat végzett a kristályos penicillinnel kapcsolatban, kidolgozta több más gyógyszer előállítását. Számos szakközleménye jelent meg gyógysze- részeti szaklapokban.
90 éve (1910. 09. 07.) alapították a Chinoint.
Wolf Emil és Kereszty György vegyészmérnök 1910. szeptember 7-én Budapesten, a VI. kerületi Petneházy utca 23. szám alatt megalapították az Alka Vegyészeti Gyárat. Céljuk a magyar szintetikus eljárású vegyipar megteremtése volt. A gyárat 1912-ben telepítették Újpestre, majd 1913-ban felvették a Chinoin nevet. A Chinoin 1912 óta működik részvénytársasági formában, de a II. világháború után több mint 40 évig az Rt. csak névlegesen létezett. A cég 1989 decemberében vált ismét igazi részvénytársasággá, amikor is átértékelték alaptőkéjét, amely 14,5 millió forintról 3 milliárd forintra emelkedett. 1991-ben a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt.-ben 40 százaléknyi részesedést szerzett a francia állam többségi tulajdonában lévő, Elf-Aquitaine csoporthoz tartozó Sanofi cég. 1999-től a Chinoin cég részvényeinek több mint 99 százaléka egy kézben, a francia Sanofi tulajdonában van.
80 éve született Bodrossy Félix (Temesvár, 1920. 09. 27. - Budapest, 1983. 02. 10.), Balázs Béla-díjas rendező, operatőr.
1938-tól dolgozott a filmszakmában, először filmlaboránsként, majd operatőrként. 1949-től számos dokumentum- és népszerű tudományos filmet fényképezett. Különleges, saját találmányú optikával néhány térhatású filmet is forgatott. Kísérletezésének tapasztalatait A plasztikus film című könyvében adta közre. Az 1960-as évektől rövidfilmeket rendezett.
75 éve halt meg Bermann Miksa
A budapesti műegyetemi tanulmányai befejezése után, 1892-től a MÁV északi főműhelyének osztályvezetője, 1910-től vezetőhelyettese, majd két év múlva vezetője lett. Később a laboratóriumi anyagvizsgálat irányításával bízták meg. Új eljárást dolgozott ki a különböző acélfajták gyors felismerésére, foglalkozott az edzés és hegesztés problémáival is. Több tudományos munkája jelent meg.
75 éve született Keller András (Budapest, 1925. 08. 22. - 1999. 02. 07.) magyar származású angol kémikus.
A budapesti Tudományegyetemen folytatott tanulmányai után, 1948-ban hagyta el Magyarországot. Angliába ment, ahol hét évig Manchesterben kutató volt. 1955 és 1957 között a bristoli egyetem tanársegédeként dolgozott, majd előadóként, 1965-69-ig docensként, ezt követően pedig a polimertudomány kutatóprofesszoraként tevékenykedett 1991-es nyugdíjba vonulásáig. 1972-ben a Royal Society, 1994-ben az Európai Akadémia tagjává, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
70 éve született Pusztai Árpád (Budapest, 1930. 09. 30.) magyar származású Skóciában élő biokémikus.
1953-ban szerzett vegyészdiplomát az ELTE Természettudományi Karán. Az MTA Biokémiai Intézetének munkatársa volt 1956-ig, majd a forradalom után kivándorolt Nagy-Britanniába. Ford Foundation-ösztöndíjasként doktorált a londoni egyetemen. 1963-ban meghívták Aberdeenbe, ahol a Rowett Research Institute kutatójaként géntechnikai vizsgálatokat végzett. 1987 óta a Skót Tudományos Akadémia tagja. 1990-től (nyugdíjazásától) 1998-ig kutató főmunkatársa volt a Rowett Institute-nak. A professzor géntechnológiai kísérletei során rájött arra, hogy a génmanipulált termények, illetve élelmiszerek károsak az állati, illetve az emberi szervezetre. Az erről tett tv-nyilatkozata országos botrányt indított el Angliában, s a nyugati sajtóban is vitát váltott ki.
Forrás: Évfordulónaptár, 2000 (MTI Sajtóadatbank)