Dr. Palágyi Tivadar
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
|
1. Amerikai Egyesült Államok |
|
14. Kína |
1. Amerikai Egyesült Államok
A) A módosított szabadalmi törvény lehetővé teszi az oltalmi idő meghosszabbítását abban az esetben, ha a Szabadalmi Hivatal bizonyos meghatározott időn belül nem kezdi el a bejelentés vizsgálatát vagy nem végzi el a bejelentés kapcsán a hivatal számára előírt teendőket. Ezt az előnyt a 2000. május 29-én függő bejelentések vagy az ún. folytatólagos intézésű bejelentések (continued prosecution applications, CPA) esetében lehet igénybe venni.
B) 1999. decemberi tájékoztatónkban már beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Államokban az üzleti módszerekre is lehet szabadalmi oltalmat szerezni. Most arról kaptunk hírt, hogy az Amerikai Szabadalmi Hivatal 1998 februárjában az Open Market Inc. számára szabadalmat engedélyezett egy 1994-ben benyújtott szabadalmi bejelentés alapján, amely az interneten keresztül történő árurendelés egy sajátos módszerére vonatkozik. A szabadalom széles körben ismertté vált, mert az ún. "vásárlókártya" eljárást védi, amely számos kereskedelmi weboldal közös vonása.
Ez a szabadalom heves vitát váltott ki, mert úgy tűnik, hogy kézenfekvő ötlet szabadalmazását tette lehetővé, és azzal fenyeget, hogy tisztességtelen módon avatkozik be a piaci viszonyokba.
Ahhoz, hogy szabadalmi oltalmat lehessen szerezni, lényeges, hogy a találmány egyértelműen különbözzék attól, ami ismert és amit a bejelentés benyújtásakor használnak. Másrészről a találmány nagyon ismerősnek, sőt kézenfekvőnek tűnhet egy adott terület szakembere számára a szabadalom engedélyezésének időpontjában (általában két vagy három évvel a bejelentés benyújtása után). Ez gyakran előfordul gyorsan fejlődő technológiák esetén, ahol az általános tudásszint rendkívül gyorsan növekszik. Open Market kérdéses szabadalma esetében lehet állítani, hogy a szabadalmazott módszer manapság kézenfekvő bárki számára, aki az interneten szörföl, de teljesen más kérdés, hogy a szabadalmazott módszer kézenfekvő volt-e 1994-ben.
Itt említjük meg, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal eltérően ítéli meg az ilyen jellegű találmányok szabadalmazhatóságát. Az amerikai szabadalmi törvény szerint a szabadalmazható találmánynak hasznosnak kell lennie az újdonság és a nem-kézenfekvőség követelménye mellett, míg az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a szabadalmazhatóság feltétele az újdonságon és a feltalálói tevékenységen kívül a műszaki jelleg. Ez a különbség különösen a számítógépen alapuló üzleti módszerek területén jelent eltérést a szabadalmazási gyakorlatban. Míg ugyanis egy ilyen új üzleti módszer szabadalmazható lehet az Amerikai Egyesült Államokban, az Európai Szabadalmi Hivatalnál benyújtott bejelentés csak akkor tekinthető szabadalmazhatónak, ha a megoldás valamilyen különleges műszaki finomsággal is párosul, így például a számítógéprendszer működtetési eljárásának különböző lépései vagy komponensei között van valamilyen együttműködés vagy kölcsönhatás.
2. Argentína
A) 2000. október 24-től kezdve gyógyszerszabadalmakat is fognak engedélyezni Argentínában. Bár a Kongresszus elé terjesztettek egy olyan törvényjavaslatot, amely e határidő meghosszabbítását javasolja, jelenleg teljesen valószínűtlen, hogy azt elfogadnák.
3. Ausztrália Egy 1999. évi szövetségi bírósági döntés szerint egy termék értékesítése olyan instrukcióval, amely a termék használata folytán egy szabadalom bitorlásához vezet, a polgári törvénykönyv szerint szabadalombitorlást jelenthet. E döntés értelmében Ausztráliában is lehet közvetetett bitorlást elkövetni.
4. Ausztria Az Ausztria és Tajvan között megkötött kétoldalú megállapodás alapján az a bejelentő, aki 2000. június 15-én vagy ezt követően szabadalmi, használati minta vagy védjegybejelentést nyújt be az Osztrák Szabadalmi Hivatalnál, jogosult elsőbbség igénylésére Tajvanon.
5. Bhután Bhután (országkódja: BH) 2000. május 4-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez, továbbá a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodáshoz és az ehhez a megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvre vonatkozó csatlakozási okmányát. Így ezek a nemzetközi egyezmények Bhutánra nézve 2000. augusztus 4-én lépnek hatályba.
6. Brazília Brazíliában a Szabadalmi Hivatal a TRIPS Egyezmény aláírása, vagyis 1995. január 1-je után csak azokra a szabadalmakra engedélyezett 20 év oltalmi időt, amelyeket az 1997. évi új szabadalmi törvény hatálya alatt nyújtottak be. Emiatt számos olyan bejelentő kérte a bíróságot az oltalmi idő meghosszabbítására, akinek a TRIPS Egyezmény hatálybaléptekor függőben levő bejelentésére a szabadalmat még a régi törvény hatálya alatt rövidebb oltalmi idővel engedélyezték. Többek között az American Cyanamid, a DuPont de Nemours és a Sumitomo is benyújtott ilyen keresetet, és a bíróság szabadalmaik oltalmi idejét 20 évben állapította meg.
7. Cseh Köztársaság 2000. május 10-én új iparjogvédelmi törvény lépett hatályba, amely módosítja a találmányokra és ipari mintákra vonatkozó törvényt, a használati minta törvényt, a félvezető termékekre vonatkozó törvényt, valamint a védjegytörvényt.
8. Európai Unió 2000. július 5-én az Európai Bizottság rendelettervezetet tett közzé az egész Európai Unióban érvényes szabadalom létrehozásáról.
9. Franciaország A francia parlament 1999. december 29-én olyan törvényt hagyott jóvá, amely lehetővé teszi a generikus gyógyszerek gyorsabb forgalomba hozatalát. Ez a törvény hasonlít az amerikai "Bolar-kivételhez", amelyet Waxman-Hatch törvényként is ismerünk. Az új törvény szövege a következő:
10. Hollandia Ez év márciusában a Hágai Kerületi Bíróság kimondta, hogy egy igényelt vegyület származékának használatával nem bitorolják a második gyógyászati indikációra vonatkozó igénypontot. Négy hónappal korábban egy angol bíróság ennek az ellenkezőjét állapította meg.
11. Japán A) Japán 1900-ban csatlakozott a Párizsi Uniós Egyezményhez. Ebből az alkalomból Tokióban 1999. november 16-án szimpóziumot tartottak, amelyen Desmond Ryan, az AIPPI volt elnöke is beszédet mondott. Beszédében a szabadalmi jogok nemzetközi harmonizációjával foglalkozott. Megállapította, hogy a különböző nemzetközi szerződések révén ez a folyamat kedvező irányban halad, de rámutatott, hogy van egy fontos terület, amely mostanáig alapvetően kimaradt a nemzetközi szabályozásból és harmonizálásból, és ez a szellemi tulajdonjogok érvényesítése. "A szellemi tulajdonjogoknak ez a fontos területe jelenleg rendkívül nagy változatosságot mutat, és ez különösen érvényes a szabadalmakra, ahol az anyagi jog egységessége, a harmonizálási eljárások és a közös adatbázisok növekvő hozzáférhetősége ellenére azonos találmányra vonatkozó szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek különböző államokban alapvetően eltérő megítéléshez vezethetnek."
12. Jordánia A jordán minisztertanács 2000. március 28-i ülésén elfogadta a szabadalmi törvény olyan módosítását, hogy a gyógyászati, orvosi és élelmiszer-ipari készítmények körébe tartozó vegyi termékek is szabadalmazhatók.
13. Kanada A) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2000. március 17-én jelentést adott ki arról a vitáról, amelyet az Európai Közösség és annak tagállamai kezdeményeztek Kanada ellen, kifogásolva a kanadai szabadalmi törvény két rendelkezését, amelyek szerintük nem biztosítanak a TRIPS Egyezmény követelményeivel összhangban álló oltalmat szabadalmazott gyógyszertalálmányokra. A hivatkozott két rendelkezést korai gyakorlatbavételi, illetve készletezési kivételként szokás említeni. Ez a két kivétel nem kizárólag gyógyszer tárgyú szabadalmakra vonatkozik, de ez a legjelentősebb alkalmazási területük.
14. Kína A) A Siemens cégnek Kínában számos mintaszabadalma van, így többek között egy olyan távbeszélőformára, amely számos nemzetközi díjat nyert.
15. Kuvait A Kuvaiti Szabadalmi Hivatal közleményt tett közzé arról, hogy elsőbbségi bejelentéseket sem fogad el arab nyelvű hiteles meghatalmazás és kivonat nélkül. A szabadalmi bejelentések egyéb mellékletei három hónapon belül pótolhatók.
16. Litvánia A Legfelsőbb Bíróság egy 2000. március 14-én hozott ítéletében úgy döntött, hogy a "Birzieciu" szó (jelentése: Birzai körzeti lakosok) nem használható sörüzem védjegyeként, mert ehhez a szóhoz nem társítanak sajátos sörgyártót vagy sörgyártási helyet.
17. Olaszország Ismeretes, hogy az Európai Unióban a bitorlással gyanúsított személyek vagy cégek jogosultak a Közösségen belül bíróságot választani, és így egy nemleges megállapítási keresetet az Unió területén bármelyik bíróságnál benyújthatnak. Ennek megfelelően sokan választanak olasz bíróságot, ahol a peres ügyek hosszú ideig húzódnak, majd a Brüsszeli Egyezmény 21. szakaszára (amely előírja, hogy egy bíróságnak vissza kell utasítania az ítélkezést, ha egy másik tagállam bírósága előtt ugyanaz az ügy függőben van) hivatkozva kijelentik, hogy az általuk választott bíróság előtt függőben van az ügyük. Ez a taktika "olasz torpedó" néven vált ismertté.
18. Omán 2000 májusában Ománban öt új rendelet lépett hatályba a szellemi tulajdon oltalma területén. E szultáni rendeletek alapján új védjegytörvény, új mintaoltalmi törvény, a földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvény és integrált áramkörök topográfiájára vonatkozó törvény lépett hatályba.
19. Pakisztán Pakisztánban egy elnöki rendelettel módosították az 1911. évi szabadalmi törvényt, hogy összhangba hozzák a TRIPS Egyezmény előírásaival. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
20. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A) A 2000. év első három hónapjában a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához a különböző átvevő hivataloknál benyújtott 20 520 nemzetközi bejelentés érkezett, ami az előző év hasonló időszakához képest 15,6%-os növekedésnek felel meg.
21. Szabadalmi Törvény Szerződés A Szabadalmi Törvény Szerződést (Patent Law Treaty, PLT) elfogadták a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által szervezett, 2000. május 11-től június 2-ig tartó genfi Diplomáciai Konferencián. A szerződés azt követően 3 hónappal fog hatályba lépni, hogy tíz állam ratifikálta.
22. Szellemi Tulajdon Világszervezete A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) még ebben az évben olyan szervezetet kíván létrehozni, amely a genetikai tárgyú szabadalmakkal kapcsolatos véleménykülönbségek és ellentmondások vizsgálatára lesz hivatott.
23. Szudán A Szudáni Védjegyhivatal elnöke új rendeletet adott ki arról, hogy átruházási iratokat csak szudáni konzul által felülhitelesítve fogadnak el. Az átruházási iratot az átruházásra vonatkozó megállapodástól számított 6 hónapon belül kell benyújtani.
24. Tajvan A) A tajvani szabadalmi törvény 131.2 szakasza előírja, hogy ha egy szabadalmas bitorlási keresetet nyújt be, a vélt bitorlót írásban fel kell szólítania a vélt bitorlás abbahagyására, és a keresethez csatolnia kell a levél másolatát, valamint egy kárbecslési jelentést. A törvény 131.3 szakasza kimondja, hogy ilyen iratok benyújtása nélkül a bitorlási ügyben az eljárást nem lehet megindítani.
25. Trinidad és Tobago Az 1996. évi szabadalmi törvény és annak végrehajtási utasítása 1997. december 1-jén lépett hatályba. A törvény hatályon kívül helyezte az angoloktól örökölt egyszerű bejelentési rendszert. Főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
26. Ukrajna Ukrajnában a Parlament 2000. június 1-jén módosított szabadalmi és mintatörvényt fogadott el, amely június 12-én lépett hatályba. A főbb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze. Szabadalmazhatóvá váltak a növényi és állati sejttenyészetek, és szabadalmazható az ismert termékek vagy eljárások új célra való felhasználása is.
Az Argentin Szabadalmi Hivatal jelenleg elfogad 1995. január 1. óta benyújtott, gyógyászati termékekre vonatkozó szabadalmi bejelentéseket, de az argentin szabadalmi törvényt szabályozó, 260/96 sz. kormányrendelet 100. szakaszára hivatkozva visszautasítja a fenti időpont előtt benyújtott ilyen tárgyú bejelentések vizsgálatát.
A TRIPS Egyezmény 70.7 szakasza szerint az egyezmény alkalmazásának időpontjában függő szellemi tulajdonjogi oltalmi igények módosítására van lehetőség, de a módosítás nem tartalmazhat új anyagot. Az "új anyag" kifejezés vonatkozhat az eredetileg benyújtott bejelentésben ki nem nyilvánított anyagra, de éppen a fentebb hivatkozott, 260/96 sz. rendelet szerint ha az eredeti bejelentés gyógyászati terméket is kinyilvánított, a bejelentés módosítása termékigénypontok beiktatásával nem minősíthető új anyagnak, és a szabadalmat engedélyezni kell. Egy másik értelmezés szerint az "új anyag" kifejezés a TRIPS Egyezmény hatálybalépése előtt szabadalommal nem oltalmazható tárgyra vonatkozik. A Szabadalmi Hivatal ezt az értelmezést fogadja el, és ennek megfelelően elutasítja az 1995. január 1. előtt benyújtott és gyógyászati termékigénypontokat tartalmazó szabadalmi bejelentéseket, mert a TRIPS Egyezmény hatálybalépése előtt Argentínában a gyógyászati termékek nem voltak szabadalmazhatók.
1999. december 7-én a Szövetségi Fellebbezési Bíróság I. főosztálya a re Pfizer
Az Argentin Szabadalmi Hivatal e döntés ellen fellebbezést nyújtott be. Így később fog eldőlni, hogy a Szövetségi Fellebbezési Bíróság másik két osztálya és a Legfelsőbb Bíróság milyen álláspontot foglal el az ügyben.
B) 2000. június 14-én a hivatalos közlönyben kihirdették azt a rendeletet, amelynek alapján a Szabadalmi Hivatal lehetővé teszi, hogy az engedélyezési eljárás meggyorsítása érdekében a rendelet keltétől számított egy éven belül - ez a határidő további egy évvel meghosszabbítható - az elsőbbség igénylésével benyújtott minden függő szabadalmi bejelentés kiegészítéseként a bejelentő benyújtson olyan iratokat, amelyek azt bizonyítják, hogy ugyanarra a találmányra alapozott külföldi bejelentésére az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság vizsgálata után szabadalmat engedélyeztek. Az ilyen követelményeket kielégítő bejelentések ügyében a Szabadalmi Hivatal az újdonságvizsgálatot kiegészíti a hazai szabadalmi bejelentések és szabadalmak vizsgálatával, és ha ez a vizsgálat nem tár fel újdonságrontó anyagot, engedélyezi a szabadalmat, amennyiben az nem alapszik az oltalomból kizárt találmányon (például tudományos elméleten, matematikai módszeren stb.).
A fenti rendelet az új szabadalmi törvény hatálybalépése után, vagyis 1995. szeptember 9-től kezdve benyújtott szabadalmi bejelentésekre vonatkozik. A korábbi törvény hatálybanléte alatt benyújtott szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra már hatályban van hasonló előírásokat tartalmazó rendelet.
A legnagyobb mértékben a találmányokra és ipari mintákra vonatkozó törvényt változtatták meg, mert annak szövegét összhangba hozták egyrészt az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC), másrészt a TRIPS Egyezmény előírásaival.
A törvény új módon szabályozza a jogok kimerülését. A szabadalmasnak ezentúl nincs joga, hogy harmadik személyek számára megtiltsa a szabadalmazott termék használatát, ha a terméket ő maga hozta vagy az ő hozzájárulásával hozták a Cseh Köztársaságban forgalomba. A szabadalmak megsemmisítésének okait, valamint a találmány egységességére vonatkozó követelményeket az EPC-vel összhangban határozták meg.
Az új törvény az európai szabadalmi bejelentésekre és európai szabadalmakra vonatkozó külön fejezetet tartalmaz, amely 2002. július 1-jén, vagyis azon a napon lép hatályba, amikor a Cseh Köztársaság az Európai Szabadalmi Szervezet tagja lesz. Ez a fejezet rendelkezéseket tartalmaz az európai bejelentések nemzeti bejelentéssé alakításáról, az európai szabadalmak hatásáról, az európai szabadalomból származó oltalom terjedelméről, a kettős oltalom tilalmáról és az európai szabadalom törléséről.
A szabadalmi törvény egy további fejezete a gyógyászati termékekre és növényvédő szerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi bizonylat engedélyezéséről rendelkezik, ami annyit jelent, hogy az Európai Bizottság 1768/92 sz. és 1610/96 sz. irányelveit beépítették a cseh szabadalmi törvénybe. Ilyen bizonylat engedélyezése iránti kérelmet a szabadalmasnak a Cseh Köztársaságban adott forgalombahozatali engedély keltétől számított 6 hónapon belül kell benyújtania. Ha ezt az engedélyt a szabadalom megadása előtt adták, a kiegészítő oltalmi bizonylat iránti kérelmet a szabadalom engedélyezésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani. Ilyen kérelem nem alapozható "pipeline" szabadalmakra.
A kiegészítő oltalmi bizonylat oltalmi ideje annak az időtartamnak felel meg, amely öt év levonásával az alapszabadalom alapját képező bejelentés benyújtási napja és a készítmény csehországi első forgalombahozatali engedélyének kiadása között eltelt, de nem haladhatja meg az öt évet.
A kiegészítő oltalmi bizonylatot az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezik:
A kiegészítő oltalmi bizonylat az alapszabadalom oltalmi idejének lejártakor lép hatályba. Érvényben tartásához évdíjat kell leróni.
A kiegészítő oltalmi bizonylat ugyanolyan jogokat biztosít, mint az alapszabadalom, de az oltalom a lajstromozott készítmény hatóanyagára korlátozódik.
A használati mintákra, valamint a félvezető termékekre vonatkozó törvényekben csak elhanyagolható változásokat vezettek be.
Az új védjegytörvény lehetővé teszi hozzájáruló nyilatkozat ("konszent") adását.
Az Európai Unió egységes piacáért felelős biztos, Frits Bolkestein az Európai Parlamentben arról számolt be, hogy a Bizottság döntésének hátterében az európai szabadalmi oltalom megszerzésének magas költségei állnak. Bolkestein szerint egy amerikai egyesült államokbeli szabadalom megszerzése 10 000 dollárba, egy japán szabadalomé 15 600 dollárba, míg az Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül az Unió 8 országában érvényes szabadalom megszerzése 47 000 dollárnál is többe kerül.
A korábbi erőfeszítések, amelyek arra irányultak, hogy lehetővé tegyék az 1975. évi Luxemburgi Egyezmény alapján közösségi szabadalom megszerzését, a szerződő államok általi ratifikálás elmaradása miatt híúsultak meg.
Az új oltalmi formát a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal engedélyezné. Bolkestein szerint a Bizottság határozata összhangban áll az Európai Közösség államai vezetőinek az óhajával, akik 2001 végéig szeretnék a közösségi szabadalom megvalósítását. "A közösségi szabadalomra az innováció ösztönzéséhez van szükség, ami kulcsfontosságú Európában a növekedéshez, a versenyképességhez és a munkahelyek létesítéséhez" mondta. Szerinte az új európai közösségi szabadalom egyidejűleg létezne a meglévő rendszerekkel, és kiegészítené azokat azáltal, hogy vonzóbb alternatívát nyújtana mind a kisüzemek, mind a nagyvállalatok számára. A nemzeti szabadalmak, az európai szabadalmak és az új közösségi szabadalmak párhuzamosan működnének. Kifejtette továbbá, hogy az új rendszer létrehozását az Európai Szabadalmi Egyezményt aláíró Európai Unió saját jogán oldaná meg. Ez szabaddá tenné az utat az Európai Szabadalmi Hivatal számára a közösségi szabadalom engedélyezéséhez.
A rendelettervezet kísérőiratában a Bizottság kifejti, hogy bár az Európai Szabadalmi Egyezmény egyetlen bejelentéssel teszi lehetővé az európai szabadalom megszerzését, jelentős többletköltségek merülnek fel annak következtében, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamai az európai szabadalom érvényesítéséhez megkívánják a saját hivatalos nyelvükre való fordítást. Emellett az európai szabadalommal kapcsolatos vitákban a nemzeti bíróságok maradnak illetékesek, aminek következtében "15 államban elvileg 15 különböző jogi eljárás 15 eltérő módon és eltérő eredmények kockázatával folyhat le".
Az Európai Törvényszék intézményeként működő Luxemburgi Szabadalmi Bíróság megalapítása az Európai Szerződés módosítását teszi szükségessé, és a kérdést jelenleg is tanulmányozza egy kormányközi konferencia. Valószínű, hogy decemberben egy nizzai csúcstalálkozón a szerződést módosítani fogják. A Bizottság kísérőirata szerint ennek a bíróságnak a hatásköre lényegileg közösségi szabadalmak bitorlásával és érvényességével kapcsolatos vitákra fog korlátozódni. "Az egyéb vitákat, így a licenciaszerződésekre vagy a szabadalmak tulajdonjogára vonatkozó vitákat a nemzeti bíróságok fogják tárgyalni."
Az Európai Parlamentnek adott beszámolójában Bolkestein a tervezett közösségi szabadalom jellemzőit az alábbi módon részletezte: "Az egész Közösségben érvényes lesz, és egyetlen szabálysorozatnak lesz alávetve, aminek következtében csökkenni fog a 15 eltérő nemzeti törvényhozás okozta bizonytalanság. A jogbiztonságot jelentősen javítani fogja egy központi bírósági rendszer létrehozása, ami garantálni fogja a közösségi szabadalmakra vonatkozó joggyakorlat minőségét és egyöntetűségét."
A költségeket csökkenteni fogja az Európai Szabadalmi Hivatal három munkanyelven: az angolon, a francián és a németen kívüli további fordítások szükségességének kiküszöbölése. A Bizottság kísérőirata szerint a gyakorlatban az angol a szabadalmak általános nyelve, és a fordításokat "nagyon ritkán tanulmányozzák".
Bolkestein szerint az Európai Unió reformjára vonatkozó jelenlegi kormányközi konferencia olyan lehetőséget kínál, amelyet ki kell használni további tagállamok csatlakozására.
Az első és a második mondatban foglaltak nem jelentenek változást a francia jogban, mert a francia Legfelsőbb Bíróság 1998. március 24-én a Promedica & Chiesi v Allen & Handburys
Lehetséges, hogy a francia kormány egy új, a Bolar-kivételhez hasonló törvényt fog majd kidolgozni, ami viszont az Európai Bizottságot arra indíthatja, hogy meggyorsítsa a generikus gyógyszerekre vonatkozó szabályozás kidolgozását.
A két ügy hátterében az amerikai Calne cég egy második gyógyászati indikációra vonatkozó szabadalma áll, amelynek főigénypontja a következő szövegű: "Rapamicin alkalmazása szervátültetés után szervkilökődés gátlására szolgáló gyógyszer előállítására." A szabadalom használatára az American Home Products cég (AHP) kizárólagos jogot kapott.
A svájci Novartis egy SDZ RAD-nek nevezett, transzplantáció utáni kilökődést gátló anyaggal kapcsolatban klinikai próbákat folytat. Az SDZ RAD a rapamicin egy származéka. AHP angol, holland és német bíróságoknál benyújtott kereseteiben azt állítja, hogy az SDZ RAD használatával Novartis bitorolja a Calne-szabadalmat.
A High Court of Justice szabadalmi bírósága (az angol elsőfokú bíróság) 1999. december 6-án hozott ítéletében megállapította, hogy az SDZ RAD használata a Calne-szabadalom szó szerinti bitorlását jelenti, mert a szabadalom leírása kellő mértékben világos és teljes a rapamicin összes olyan származékának a lefedésére, amely miként az SDZ RAD a kívánt kilökődésgátló hatást mutatja. Az angol bíróság szerint ettől eltérő vélemény ellentmondana a józan észnek.
A Hágai Kerületi Bíróság 2000. március 29-i ítélete ezzel szemben azt állapítja meg, hogy a SDZ RAD használatával nem követtek el bitorlást, mert bár a szabadalmi leírás címe és tartalma utal rapamicin-származékok létezésére, az igénypontok nem tartalmaznak ilyen utalást. A bíróság szerint az ekvivalencia elv figyelembevételével sem követtek el bitorlást az alábbi gondolatmenet alapján: Egy szakember felismerné, hogy vannak olyan rapamicin-változatok, amelyek a kívánt hatást mutatják, és azt is látná, hogy a szabadalmas (Calne) ennek tudatában volt, azonban Calne azt a megoldást választotta, hogy ilyen származékokat nem említ igénypontjaiban. Ilyen körülmények között az Európai Szabadalmi Egyezmény 69. szakaszának (amely az oltalom terjedelmét határozza meg) mérlegelése alapján arra a belátásra kell jutni, hogy harmadik felek jogbiztonsága fontosabb. A felperes nem kielégítő kinyilvánításra vonatkozó érvelésének elbírálásával a holland bíróság nem foglalkozott, és elutasította a megsemmisítésre vonatkozó ellenkérelmet. A bíróság a szabadalmat újnak és feltalálói tevékenységen alapulónak találta.
Mostanáig csak a holland bíróság foglalkozott az ügynek mind a bitorlási, mind a megsemmisítési vonatkozásaival. Az angol ügy annyiban eltérő, hogy Angliában a felek megegyeztek abban, hogy csak a bitorlással és a kielégítő kinyilvánítással foglalkoznak, vagyis az újdonság és a feltalálói tevékenység kérdését nem vették figyelembe.
Németországban a bitorlási perrel más bíróság foglalkozik, mint a megsemmisítési keresettel. A bitorlási ügyben a Müncheni Bíróság ez év májusában tartott tárgyalást, de az eredményről még nem kaptunk hírt. A német megsemmisítési ügy hosszabb ideig fog tartani. Az angol fellebbezés ügyében júliusra tűztek ki tárgyalást.
Ilyen okok miatt az AIPPI elnöke a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén nyomatékosan felhívta a figyelmet az egységesítés szükségességére.
B) A Vogue divatlapot 1909 óta a Conde Nast Publications Inc. (CN) adta ki. Ez a cég 1988-ban egyesült az Advanced Magazine Publisher Inc. (AM) céggel. CN 1961-ben a VOGUE névre védjegybejelentést nyújtott be a nyomtatványokra vonatkozó 26. áruosztályban, és 1964-ben védjegyoltalmat kapott, amelyet 1975-ben, 1984-ben és 1994-ben is megújított.
1986-ban a Top Mercy K. K. (TM) a MEIVOGUE névre lajstromozási kérelmet nyújtott be a ruházkodásra vonatkozó 17. áruosztályban, és 1989-ben 2 108 307 számmal védjegyoltalmat kapott.
1994-ben AM a Szabadalmi Hivatalnál keresetett nyújtott be a MEIVOGUE védjegy törlésére. Kérelmét azzal indokolta, hogy a sérelmezett védjegy használata TM által megtéveszti a fogyasztókat a VOGUE védjeggyel kapcsolatos áruk és szolgáltatások területén; emellett a MEIVOGUE védjegy lajstromozása sértette az első bejelentőt megillető jogra vonatkozó alapelvet. A Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa elutasította AM keresetét, megállapítva, hogy TM számára jogosult volt a MEIVOGUE védjegy lajstromozása, mert ez a védjegy viszonylag rövid mind vizuálisan, mind verbálisan, és ezért a fogyasztók a védjegyet mint egységes kifejezést tudják felismerni.
AM azzal érvelt, hogy a MEIVOGUE védjegy használata a fogyasztók körében az áruk származását illetően megtévesztést okozhat, mert a VOGUE név a divatmagazin címeként híres, és benne foglaltatik TM védjegyében. Ezt az érvelést azonban a Tanács nem fogadta el, mert a MEIVOGUE védjegy japán átírásban öt szótagból áll, de egy kilégzéssel ejthető ki, és egyetlen szóként való értelmezése nem természetellenes. A Tanács nem talált olyan okot, amely indokolná e védjegynek MEI és VOGUE tagokra való bontását. AM VOGUE védjegye elismerten híres, de nem valószínűsíthető, hogy az alperes védjegye a felperes védjegyével összetéveszthető lenne, és nyilvánvaló, hogy a két fél védjegye eltérő megjelenésű. Emellett a felperes védjegyét "voug"-ként, míg az alperes védjegyét "meiboug"-ként ejtik. Ez a két kiejtés nyilvánvalóan eltérő. Ennek megfelelően, ha TM ruhákon használja védjegyét, a fogyasztók nem fogják azt AM üzletével társítani. Így valószínűtlen a két védjegy összetévesztése.
AM a Fellebbezési Tanács határozata ellen bírósági fellebbezést nyújtott be.
A törvénymódosítás 2000. március 2-án lépett hatályba. Ennek alapján az Egészségügyi Minisztériumot utasították, hogy a hatályos szabadalmi törvénnyel összhangban kezdje el az ilyen készítményekre vonatkozó szabadalmi bejelentések lajstromozását.
A korai gyakorlatbavételi kivétel lehetővé teszi, hogy gyártók használhassanak egy szabadalmazott találmányt, és így gyárthassák például egy szabadalmazott gyógyszer generikus változatát a vonatkozó szabadalom oltalmi idejének lejárta előtt, ha a használat célja csupán az, hogy saját termékükre forgalombahozatali engedélyt kapjanak. A készletezési kivétel azt teszi lehetővé, hogy olyan gyártók, akik a korai gyakorlatbavételi kivételt igénybe veszik, a vonatkozó szabadalom lejárta előtt 6 hónapon át a szabadalom bitorlása nélkül tárolják a saját generikus terméküket. A tárolt termék eladása azonban a szabadalmi oltalom lejártáig tilos.
Kanada arra hivatkozott, hogy mindkét rendelkezés a TRIPS Egyezmény 30. szakaszában meghatározott "korlátozott kivétel" hatálya alá esik, és hogy egyik kivétel sem áll ellentétben a TRIPS Egyezmény 33. szakaszában előírt minimális oltalmi idővel.
A WTO szakbizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a készletezési kivétel ütközik a TRIPS Egyezmény 28.1. szakaszában foglaltakkal, ellentétben a gyakorlatbavételi kivétellel, amelyről ez nem állítható. A jelentés olyan ajánlást tartalmaz, amely szerint Kanadának a raktározási kivételt összhangba kell hoznia a TRIPS Egyezmény ratifikálásából származó követelményekkel.
A Kereskedelmi Világszervezet Döntőbírósági Tanácsa (Dispute Settlement Body, DSB) elfogadta a szakbizottság jelentését. Kanada 2000. április 25-én arról értesítette ezt a testületet, hogy az annak ajánlásaiban foglaltak végrehajtásához megfelelő időre van szüksége. Feltételezhető, hogy Kanada kénytelen lesz eltörölni a szabadalmi törvényének 55.2(2)szakaszában foglalt készletezési kivételt és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket.
B) Előző tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy a Kereskedelmi Világszervezet Döntőbírósági Tanácsa 2000. március 31-én megállapította, hogy a Kanadában 1989. október 1-je előtt engedélyezett szabadalmak 17 év oltalmi ideje ellentétben van a TRIPS Egyezmény előírásaival. Most arról kaptunk hírt, hogy a WTO szakbizottsága jelentést adott ki erről a kérdésről, amelyben azt a nézetét fejti ki, hogy a korábbi kanadai szabadalmi törvénynek megfelelően a szabadalom engedélyezésének napjától számított 17 év nincs összhangban a TRIPS Egyezmény 33. szakaszának azzal a rendelkezésével, hogy az oltalmi idő nem lehet rövidebb a bejelentés napjától számított 20 évnél. Ennek következtében a szakbizottság azt ajánlotta a Döntőbírósági Tanácsnak, hogy az hívja fel Kanadát a TRIPS Egyezmény elfogadásából eredő azon kötelezettségére, hogy szabadalmi törvényének 45. szakaszát hozza összhangba a TRIPS Egyezmény 33. szakaszának előírásaival. Ha a Döntőbírósági Tanács elfogadja a szakbizottság javaslatát - ez az eljárás egy évig is eltarthat -, Kanadának tájékoztatnia kell ezt a tanácsot arról, hogy hogyan tesz eleget a szakbizottság ajánlásainak. Ha a Kanada által javasolt megoldás nem fogadható el a Kanada ellen panaszt benyújtó Egyesült Államok számára, ismét igénybe lehet venni a Döntőbírósági Tanácsot. Jelenleg nem ismeretes, hogy Kanada milyen megoldást fog választani.
1999-ben ismertté vált, hogy Kína déli részén egy kínai cég olyan távbeszélő készülékeket kezdett gyártani és forgalmazni, amelyek lényegesen hasonlítottak a Siemens által lajstromoztatott mintaszabadalomban védett megoldáshoz. A kínai cég nem úgy hirdette készülékeit, hogy azok a Siemens gyártmányai, hanem saját védjegyét helyezte a készülékekre és így hozta azokat Kínában forgalomba.
2000. áprilisában a Siemens szakértője tárgyalásokat kezdett a kérdésről a Szabadalmi Hivatal Guangzhouban levő vidéki irodájával, amely magáévá tette Siemens álláspontját, megkereste a kínai céget, és a bitorló termékek gyártására vonatkozó további bizonyíték alapján közvetítői tárgyalást tűzött ki.
Tekintettel arra, hogy a Siemens által előadott panasz jól megalapozott volt, és azzal a Szabadalmi Hivatal egyetértett, a bitorló kínai üzem beleegyezett abba, hogy az esetet a Szabadalmi Hivatal által kitűzött tárgyalás előtt rendezzék.
Az ügyből az az érdekes tanulság meríthető, hogy a Kínai Szabadalmi Hivatal és annak vidéki irodái általánosan alkalmazzák a közvetítő eljárást, és hajlandók foglalkozni olyan ügyekkel, amelyek nem egy minta tökéletes utánzásán alapulnak. A tisztességtelen utánzás bizonyos esetekben elegendőnek tűnik ahhoz, hogy a Szabadalmi Hivatal eljárást kezdeményezzen. Ha a Hivatal felvállalta az ügyet, a sértett fél rendszerint nagyon hatékony eljárásban kaphat anyagi kárpótlást.
B) Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Védjegyhivatala kinyilvánította, hogy a "personal digital aid" (egy népszerű elektronikai készülék neve) szavak PDA rövidítése általánosan használt kifejezés, és ezért törölte a lajstromból a Fulande Business Development Company 1997-ben lajstromozott ilyen védjegyét.
Fulande szerzői jog bitorlásáért beperelt egy hongkongi céget, amely egyik termékére a PDA rövidítést nyomtatta. A hongkongi cég a per miatt anyagi veszteséget szenvedett, és a Védjegyhivatalhoz fellebbezett, amely 2000. május 16-án hozta meg fenti döntését arra hivatkozva, hogy a kínai védjegytörvény szerint nem lajstromozhatók védjegyként a generikus nevek vagy azok a megjelölések, amelyek egy termék működését vagy használatát írják le.
C) Kilenc évi üzleti tevékenység után a Qiangdao Jiari Jiudan (QJJ) szállodát értesítették, hogy nevét meg kell változtatnia, mert bitorolja az amerikai Holiday Inn (HI) szállodalánc védjegyét.
Holland tulajdonosa szerint HI a JIARI kifejezésnek védjegyként való használatára sok évvel korábban kizárólagos jogot szerzett. Emellett HI az Állami Ipar- és Kereskedelmi Kamaránál 1986-ban lajstromoztatta a "JIARI JIUDAN" és a "HOLIDAY INN" nevek használatának jogát. Ennek következtében a qiangdaoi szállodáknak törölniük kell nevükből a JIARI nevet. A Qiangdao Jiari Jiudan szálloda bár jól ismert, és jelentős vagyona van, újsághirdetésekben bejelentette, hogy nevét megváltoztatta.
Ebben az ügyben a "Zalsvytis" sörfőzde (a továbbiakban: felperes) a "Ragutis" sörfőzde ellen keresetet nyújtott be, kérve a bíróságot, hogy nyilvánítsa az alperes "Birzieciu" és "Birzieciu naminis alus" (jelentése: "a Birzai körzet lakosai által otthon előállított sör") védjegyeit érvénytelennek, mert a "Birzieciu" szó csak egy bizonyos sörtípust és/vagy a sör származási helyét jelzi.
A felperes keresetét mind az elsőfokú, mind a fellebbezési bíróság elutasította, míg a Legfelsőbb Bíróság törölte a "Birzieciu" védjegy lajstromozását arra hivatkozva, hogy mind a "Birzieciu" szó, mind a "naminis alus" (jelentése: házi sör) szavak nem védhető elemek, ha sör megjelölésére használják őket, mert mindkettő az ilyen típusú sör származási helyét és minőségi tulajdonságait jelzi.
Az ítélet szerint a fogyasztók a "Birzieciu" szót nem társítják egy sajátos sörfőzdével vagy sörgyártó hellyel, hanem inkább egy bizonyos sörfajtával, amelyet a körzet sörfőzdéi által kidolgozott recept szerint állítanak elő bizonyos minőségi tulajdonságokkal. Minthogy a "Birzieciu" sör gyártása nem szükségszerűen igényel ebből a körzetből származó alkotórészeket, "Birzieciu" sört bárhol elő lehet állítani; és az a tény, hogy az ilyen típusú sört nem ebben a körzetben állítják elő, nem vezeti félre a vásárlóközönséget.
Ilyen vonatkozásban a Brescia-i bíróság egy nemrég hozott ítéletében megerősítette az olasz bíróságok joghatóságát az Olaszországtól eltérő egyéb államokban engedélyezett szabadalmak nemleges megállapítási ügyeiben. A bíró ugyanis bitorlás hiányát állapította meg egy olasz, egy francia és három svájci szabadalom ügyében.
A fentiekből kitűnik, hogy az Európai Közösség szabadalmi pereire vonatkozó rendelkezések nem kielégítőek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hasonló esetek nem csak olasz bíróságok előtt is egyre gyakoribbá válnak.
a) A gyógyászatban vagy a mezőgazdaságban való felhasználásra szánt vegyi termékre vonatkozó szabadalmi bejelentések vizsgálatát 2005. január 1-jén fogják elkezdeni.
b) Az a) bekezdés szerinti bejelentéseket 2005. január 1-jétől számított 18 hónapon belül kell elfogadásra kész állapotba helyezni, és a pecsételésre (végleges megadásra) előírt határidőt is ettől az időponttól kell számítani.
c) Ha egy bejelentő a gyógyászatban vagy a mezőgazdaságban való felhasználásra szánt vegyi termékre vonatkozó szabadalmat és forgalmazási engedélyt kapott a Kereskedelmi Világszervezet egy másik tagországában, kizárólagos joga van az említett termék forgalmazására a Szövetségi Kormány forgalmazási engedélyének megadásától számított öt évig vagy ha ez a határidő rövidebb a szabadalom megadásáig vagy elutasításáig.
Az Egyezmény II. fejezete alapján benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma ugyanebben az időszakban 14 227 volt.
B) Belize csatlakozásával 2000. március 17-én a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT-hez) csatlakozott fejlődő országok száma 54-re nőtt, ami a szerződő államok teljes számának a felét jelenti. A fejlődő országok PCT iránti növekvő érdeklődését tükrözi az ilyen országokból származó nemzetközi bejelentések számának a növekedése is. 1999-ben ez a szám 1745 volt, ami az 1998-as évben az ilyen országokból benyújtott bejelentések számához viszonyítva 48%-os növekedésnek felel meg.
A Diplomáciai Konferencián mintegy 150 állam képviselői vettek részt. A PLT elfogadása öt évig tartó tárgyalássorozatnak az eredménye, és fontos lépésnek tekinthető a szabadalmi jog harmonizációja terén. A WIPO vezérigazgatója, dr. Idris kijelentette, hogy "a következő lépést a jogi szabályok harmonizációja és esetleg egyetlen globális oltalomtípus felé kell megtenni". Szerinte a legnagyobb megtakarítást azzal lehetne a szabadalmazás terén elérni, ha a világ szabadalmi hivatalai képesek lennének a kutatási és vizsgálati eredményeket megosztani egymással. Az Állandó Szabadalomjogi Bizottság múltbeli ülésein és a WIPO tagországainak 1999. szeptemberi közgyűlésén számos küldöttség fejezte ki azt az óhaját, hogy a PLT elfogadása után a szabadalmi törvények további harmonizációját is tűzzék napirendre. Ezt a szándékot tükrözi a WIPO 2000. és 2001. évi munkaterve és költségvetése is.
Hatálybalépése után a PLT világszerte harmonizálni és korszerűsíteni fogja a szabadalmazási és a szabadalom-fenntartási eljárást. A szabadalmi oltalmat kereső feltalálóknak első lépésben bizonyos alaki követelményeket kell kielégíteniük annak érdekében, hogy elkerüljék bejelentésük elutasítását. Ezek az alaki előírások jelenleg országról országra változnak. A PLT a szabályok egységesítésével mind a feltalálók, mind a nemzeti és regionális szabadalmi hivatalok számára számos előnyt jelent, amelyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze:
A WIPO tagországainak küldöttei ez év április 17-től 18-ig Genfben a genetikai források szellemi tulajdoni vonatkozású kérdéseivel foglalkozó ülésen vettek részt, és egyetértettek abban, hogy a WIPO hozzon létre olyan szakértői csoportot, amelynek feladata lesz a genetikával összefüggő iparjogvédelmi kérdések, így a genetikai források hozzáférhetőségének, a biováltozékonyságnak és a genetikai tárgyú ismeretek oltalmának a tanulmányozása.
A Legfelsőbb Bíróság 2000. május 19-én hozott ítélete megállapítja, hogy a bitorlási kárbecslési jelentés benyújtása nem kötelező, mert az hátrányosan befolyásolja a fél jogait, és így sérti az alkotmányt.
B) Tajvanon 1998-ban 34 243 belföldről származó és 19 260 külföldről származó, összesen 54 003 szabadalmi bejelentést nyújtottak be és 25 051 szabadalmat engedélyeztek. 1999-ben ezek a számok a következők voltak: 32 643, illetve 19 278, így összesen 51 921 szabadalmi bejelentés és 29 144 megadott szabadalom.
1998-ban 16 558, míg 1999-ben 19 387 szabadalmi bejelentést utasítottak el.
A védjegybejelentések száma 1999-ben 73 212 volt, és 55 429 védjegyet lajstromoztak.
Az új törvény alapján Szellemi Tulajdon Hivatalt létesítettek, és elővizsgálati rendszert vezettek be, de az újdonságkutatást és az elővizsgálatot egy, az országon kívüli hatóság fogja elvégezni, mert az új hivatalnak egyelőre nem állnak rendelkezésére a szükséges személyi és anyagi feltételek.
A szabadalmazás feltétele az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság. Abszolút újdonságot követelnek meg, de nem újdonságrontó a szabadalmas vagy jogutóda által a benyújtás napja előtt egy éven belüli nyilvánosságra hozatal.
A szabadalmazásból ki vannak zárva a felfedezések, tudományos elméletek és számítási módszerek, a szellemi tevékenység végrehajtására szolgáló szabályok és módszerek, az emberi vagy állati test diagnosztizálására, gyógyítására és sebészeti kezelésére szolgáló módszerek, valamint a közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző találmányok.
A szabadalmat újdonságvizsgálat és érdemi vizsgálat után engedélyezik az első bejelentő vagy annak jogutóda számára. Felszólalásra nincs lehetőség.
A szabadalom oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év, és az oltalom az engedélyezés meghirdetésének napján lép hatályba.
Minthogy Trinidad és Tobago tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek, valamint a Szabadalmi Együttműködési Szerződésnek, a tagországokban benyújtott korábbi szabadalmi bejelentések elsőbbsége igényelhető.
Az évi illetékeket a bejelentés napjának első évfordulójától kezdve előre kell fizetni.
A korábbi törvény hatálya alatt benyújtott függő szabadalmi bejelentéseket a korábbi törvény alapján kezelik, de az így engedélyezett szabadalmak 14 év oltalmi idejét a bejelentés napjától számított 20 évre fogják meghosszabbítani. Az ilyen szabadalmak esetében nem kell évi illetéket fizetni.
A szabadalmi törvény bevezette a hasznossági bizonylat oltalmi formát, amelynek engedélyezéséhez nem kívánják meg a feltalálói tevékenységet. A hasznossági bizonylat oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 10 év.
Egy szabadalmi bejelentés engedélyezés előtt bármikor átalakítható hasznossági bizonylat bejelentéssé és vice versa.
Az új törvény eltörölte a korábbi törvény szerinti megerősítési szabadalmakat, amelyeket az angol szabadalom alapján lehetett lajstromoztatni.
A szabadalmi törvénnyel azonos napon lépett hatályba az új ipari minta törvény is.
A találmányi szabadalmak mellett bevezették a kinyilvánítási szabadalmat, amelynek oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 6 év. Az ilyen bejelentéseket csak alakiságokra és hazai újdonságra vizsgálják, vagyis az újdonságvizsgálat során csupán az Ukrajnában benyújtott szabadalmi bejelentéseket és megadott szabadalmakat veszik figyelembe.
Használati mintákra is engedélyeznek kinyilvánítási szabadalmat, amelynek oltalmi ideje a benyújtás napjától számított 10 év. Az ilyen bejelentéseket csak alaki szempontból vizsgálják.
A gyógyszerekre vonatkozó szabadalmak oltalmi ideje meghosszabbítható a bejelentés időpontja és a forgalombahozatali engedély napja közötti időtartammal, de legfeljebb öt évvel.
Az elsőbbségi irat fordításának benyújtása nem kötelező, azt csak az elővizsgáló külön felhívása esetén kell benyújtani.
Nemzetközi bejelentések esetén a leírás ukrán fordítását a nemzeti szakasz megindításától számított két hónapon belül kell benyújtani.