Dr. Palágyi Tivadar:
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
A Fehér Ház f. év május 31-én bejelentette, hogy az Egyesült Államoknak sikerült megszüntetnie az Európai Unióval fennálló nézetkülönbségét a védjegyeknek a Madridi Jegyzőkönyv alapján történő nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos eljárás terén.
A Madridi Jegyzőkönyv 1996-ban lépett hatályba, és jelenleg egy tucatnál több ország ratifikálta. A Clinton-adminisztráció hosszú ideig azért nem terjesztette az egyezményt a Szenátus elé ratifikálás céljából, mert az Egyesült Államok tiltakozott az ellen, hogy az Európai Uniónak a tagállamok mellett külön szavazati joga legyen.
Ebben az évben az Európai Unió miniszterei az amerikai kívánságnak megfelelően rendezték a szavazati jogokat, ezzel lehetővé téve, hogy a Szenátus Igazságügyi Bizottsága ez év februárjában elfogadja a vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet még az elnöknek kell a Szenátus elé terjesztenie.
2. Ausztria
Az osztrák kormány 2000. május 5-én a hivatalos közlönyben bejelentette, hogy Tajvannal olyan egyezményt kötött, amelynek alapján a két ország kölcsönösen elismeri a szabadalmi és védjegybejelentések igényelt elsőbbségét.
3. Brunei
Bruneiben 2000. május 1-jén két új törvény lépett hatályba: az egyik az ipari mintákra, a másik a félvezető áramkörök elrendezésére vonatkozik. Ennek megfelelően a fenti időponttól kezdve ipari mintákra és félvezető áramkörök elrendezésére vonatkozó bejelentéseket lehet benyújtani a szultanátus Iparjogvédelmi Hivatalánál.
4. Cseh Köztársaság
A Cseh Köztársaságban 2000. május 10-én új iparjogvédelmi törvény lépett hatályba, amely módosítja a találmányokra, ipari mintákra, használati mintákra és védjegyekre vonatkozó törvényeket, és előkészíti a Cseh Köztársaságnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozását, egyúttal pedig bevezeti a gyógyászati és növényvédelmi készítmények kiegészítő oltalmát.
A Cseh Köztársaságnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozása feltehetően 2002. július 1-jén fog hatályba lépni. Ettől az időponttól kezdve a közrebocsátott európai szabadalmi bejelentések igénypontjait cseh fordításban fogja a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozni. Az európai szabadalom engedélyezésétől számított 3 hónapon belül a szabadalmasnak a Cseh Iparjogvédelmi Hivatalnál be kell nyújtania a szabadalmi leírás cseh nyelvű fordítását, amelyet a Hivatal publikál.
A gyógyászati és növényvédelmi készítményekre vonatkozó kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó rendelkezések 2000. május 10-én léptek hatályba. Ettől az időponttól kezdve lehet kérni a Hivataltól ilyen bizonylat kiadását.
Kiegészítő oltalmi bizonylatot olyan készítmények hatóanyagaira engedélyeznek, amelyeket forgalombahozatal előtt a gyógyszertörvény és a növényvédő szerekre vonatkozó törvény rendelkezéseinek megfelelően lajstromoztatni kell. Hatóanyagon olyan vegyi úton előállított anyagot vagy kompozíciót, mikroorganizmust vagy mikroorganizmus-kompozíciót kell érteni, amely emberek vagy állatok betegségei vonatkozásában általános vagy különleges gyógyító vagy megelőző hatást mutat, vagy amely az egészségi állapot javítására, módosítására vagy diagnosztizálására alkalmazható, vagy amelyet növények vagy növényi termékek védelmére használnak.
A kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó kérelmet a szabadalmas vagy annak jogutóda nyújthatja be a lajstromozás időpontjától vagy a szabadalom engedélyezésének napjától számított 6 hónapon belül. A kérelmet bevezetik a szabadalmi lajstromba és a hivatalos közlönyben publikálják.
A kiegészítő oltalmi bizonylat megadása az alábbi feltételekhez van kötve:
- az alapszabadalom érvényes a Cseh Köztársaság területén;
- a készítmény az alapszabadalom által védett hatóanyagot tartalmaz;
- az anyagra nem adtak korábban kiegészítő oltalmi bizonylatot;
- a készítmény lajstromozása első ízben engedélyezi egy generikus gyógyászati vagy növényvédelmi készítmény forgalomba hozatalát a Cseh Köztársaságban.
A kiegészítő oltalmi bizonylat oltalmi ideje megfelel annak az időtartamnak, amelyet úgy kapunk, hogy az alapszabadalom bejelentési napja és a készítménynek a Cseh Köztársaságban való forgalomba hozatalát engedélyező első lajstromozás időpontja közötti időtartamból levonunk öt évet, de ez az idő nem lehet hosszabb a hatálybalépés napjától számított öt évnél.
A kiegészítő oltalmi bizonylat az alapszabadalom oltalmi idejének megszűnésekor lép hatályba, és fenntartásához évi illetékeket kell fizetni.
A kiegészítő oltalmi bizonylat ugyanolyan jogokat biztosít tulajdonosának, mint az alapszabadalom, de az oltalom a lajstromozott készítményben levő vegyi anyagra vagy anyagkompozícióra, mikroorganizmusra vagy mikroorganizmus-kompozícióra korlátozódik.
A kiegészítő oltalmi bizonylat megszűnik
- oltalmi idejének lejártakor;
- a tulajdonos lemondásakor;
- az évdíjfizetés elmulasztásakor;
- a lajstromozás törlése miatt;
- ha az Iparjogvédelmi Hivatal törli.
A kiegészítő oltalmi bizonylatot törölni kell, ha
- nem elégíti ki az engedélyezéséhez szükséges feltételeket;
- az alapszabadalmat törölték vagy úgy korlátozták, hogy a bizonylattal védett anyagot ezáltal kizárták a szabadalmi oltalomból.
5. Dél-Korea
Egy magánszemély szolgáltatási védjegyként lajstromoztatta a WALL-MART nevet. A Wal-Mart Stores Inc. amerikai cég kérte a lajstromozás érvénytelenítését. A Koreai Iparjogvédelmi Hivatal Felülvizsgálati Tanácsa helyt adott a kérelemnek, és a lajstromozást érvénytelenítette.
A védjegytulajdonos pert indított a Szabadalmi Bíróságnál, és a Tanács döntésének megváltoztatását kérte.
A Szabadalmi Bíróság ítéletében a szabadalmi törvény 7. szakaszának (1)4 pontjából indult ki, amely kimondja, hogy közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző védjegy vagy szolgáltatási védjegy nem lajstromozható. Ez a törvényi rendelkezés azt jelenti, hogy egy védjegy nem oltalmazható, ha utánozza más közismert védjegyét, és a lajstromozás a közismert védjegy hírnevének jogtalan kihasználását jelentené.
Az adott esetben a Wal-Mart név a cég alapítójának, Sam Waltonnak a nevéből vett Wal szóból és az üzletre utaló Mart szóból van összetéve, és rendkívül hasonlít a védjegyzett WALL-MART szóhoz mind megjelenésben, mind hangzásban és jelentésben. A két kifejezés esetében a megjelölt szolgáltatások is hasonlóak, így fennáll az összetéveszthetőség veszélye a szolgáltatások eredetét illetően. Ezért a bíróság fenntartotta a Felülvizsgálati Tanács döntését.
6. Egyesült Arab Emirátusok
Egy francia cég egy gyógyászati terméket LANZOR védjeggyel hozott forgalomba, míg egy helyi cég ugyanezt a terméket LANSO védjeggyel forgalmazta az Egyesült Arab Emirátusokban.
A francia cég 1995. szeptember 11-én nyújtott be lajstromozási kérelmet a LANZOR védjegyre, míg a helyi cég november 8-án nyújtott be hasonló kérelmet saját LANSO védjegyére.
A LANSO védjegyet 1996. októberében lajstromozták. A LANZOR védjegy lajstromozására vonatkozó kérelmet lassabban bírálták el, és amikor 1997-ben lajstromozták, a LANSO védjegy tulajdonosa a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumnál fellebbezést nyújtott be azon az alapon, hogy a két név hasonló, és emellett a LANSO védjegyet korábban lajstromozták.
A Minisztérium a LANSO védjegy tulajdonosának adott igazat, ami miatt a LANZOR védjegy tulajdonosa bírósághoz fordult. Keresetében a védjegytörvény 3. és 4. szakaszára hivatkozott. A 3. szakasz kimondja, hogy nem lehet olyan védjegyet lajstromoztatni, amely megtéveszti a közönséget, vagy utánzó vagy hamis kereskedelmi nevet tartalmaz. A 4. szakasz szerint a nemzetközi hírnévnek örvendő külföldi védjegyek csak az eredeti tulajdonos kérelmére lajstromozhatók. A LANZOR védjegy tulajdonosa mint felperes kérte a LANSO védjegynek a lajstromból való törlését arra hivatkozva, hogy a LANZOR védjegy nemzetközi hírnévnek örvend, és a LANSO védjegy utánzáson alapszik. A felperes bizonyította, hogy védjegyét 1989-ben Franciaországban, majd számos egyéb országban is lajstromoztatta és használta.
Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperes kérelmének, és elrendelte a LANSO védjegy törlését a lajstromból. Az alperes fellebbezett a Szövetségi Fellebbezési Bírósághoz, amely azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
7. Európai Szabadalmi Egyezmény
Minthogy 2000. november 1-jétől kezdve Törökország (lásd ott) megjelölhető európai szabadalmi bejelentésekben, ettől az időponttól kezdve az Európai Szabadalmi Szervezetnek az alábbi 20 tagországa lesz: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és Törökország.
8. Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának egy régebbi, G/88 számú döntése olyan esetre vonatkozott, amelyben egy ismert kenőanyag új felhasználásaként rozsdagátlást igényeltek. Ebben az ügyben a Tanács azon a véleményen volt, hogy a súrlódás csökkentésére történő ismert felhasználás után a rozsdagátlás új alkalmazásnak minősül. Ennek a döntésnek az alapján az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) gyakorlata szerint egy ismert tárgy vagy anyag nem gyógyászati célra való új felhasználása kielégíti az újdonság követelményét.
T 892/94 számú új döntésében a Tanács abban a kérdésben foglalt állást, hogy egy ismert termék új alkalmazására vonatkozó igénypont újnak tekinthető-e, ha az új alkalmazás egy újonnan felismert műszaki hatáson alapszik.
Az igényelt alkalmazás egy izzadsággátló készítmény gátló mechanizmusán alapult. A műszaki magyarázat az volt, hogy az észterázt termelő mikroorganizmusok növekedését gátolni lehet egy ismert anyaggal, és ez a műszaki magyarázat nem volt ismert.
A Tanács úgy döntött, hogy az igénypont tárgya nem új, mert csupán a műszaki hatás magyarázata volt újnak tekinthető, de maga az alkalmazás nem.
9. Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigeteki Szellemi Tulajdon Hivatal körlevelet adott ki, amely szerint a védjegyek használatát igazoló eskü alatti nyilatkozatot (Affidavit of Use) vagy tényleges használati nyilatkozatot (Declaration of Actual Use) aláírás után nem kell sem hitelesíttetni, sem Fülöp-szigeteki konzul által felülhitelesíttetni.
10. Hollandia
Az utrechti kerületi bíróság 1999. december 28-án ítéletet hozott a Pfizer Inc. által az Enra cég ellen benyújtott ideiglenes intézkedési kérelem ügyében.
Pfizer kérelmének az képezte az alapját, hogy a férfiak számára VIGRO és a nők számára VIGORA néven kék színnel vagyis a VIAGRA színével forgalmazott termékek eladása az ő VIAGRA védjegyének bitorlását jelenti. Emellett Enra saját VIGRO/VIGORA termékét úgy hirdeti, hogy az a VIAGRÁNÁL kedvezőbb megoldást jelent, amivel árt a VIAGRA jó hírnevének. Enra cáfolta ezeket az állításokat.
A bíróság részben piackutatás
alapján feltételezte, hogy a VIAGRA védjegy elég
általánosan ismert, és még ha a Párizsi
Uniós Egyezmény 6bis A védjegybitorlást illetően a
bíróság megállapította, hogy bizonyos
hasonlóság fennáll a VIAGRA és a VIGRO/VIGORA
védjegyek között. Figyelembe véve a VIAGRA
védjegy által nyújtott oltalom széles
körét és a védjegy egésze által
nyújtott benyomást, lehet hasonlóságról
beszélni. A bíróság szerint Pfizer kellő
mértékben hihetővé tette, hogy e
hasonlóság alapján a nagyközönség Enro
védjegyét Pfizer termékével
társíthatja, és így a VIGRO/VIGORA
védjegyű termék gyártóját
összetévesztheti a VIAGRA gyártójával. Az
összetévesztés
valószínűségét tovább növeli az
a tény, hogy a felek termékei hasonló célra
szolgálnak és a közönség által azonosnak
tekinthetők részben annak a módnak a
következményeként, ahogyan Enra a termékeit hirdeti.
A bíróság megállapította
továbbá, hogy a gyógyszereket gyártó Pfizer
cégnek jogos érdeke, hogy meggátolja a VIAGRA és a
VIGRO/VIGORA összetévesztését. Ezért Pfizer
jogosan kívánja annak biztosítását, hogy a
közönség ne tekintse a VIAGRÁT nemi
izgatószernek; Enra ugyanis elsősorban ilyennek tünteti fel
termékeit. Így hátrányosnak kell tekinteni azt,
hogy Enra hirdetései miatt a
vásárlóközönség
összetévesztheti a két terméket.
A Pfizer által birtokolt védjegyoltalom azonban nem terjed ki
arra is, hogy meggátolhassa Enrát abban, hogy
termékét kék kapszulák alakjában hozza
forgalomba, és az sem állítható, hogy e
szín használata által Enra bitorolta Pfizer
védjegyjogait vagy bármilyen szempontból kárt
okozva járt volna el Pfizerrel szemben.
Pfizernek azzal az állításával kapcsolatban,
hogy Enra kárt okozóan viselkedett, a
bíróság úgy döntött, hogy Enra
viselkedését az összehasonlító
hirdetés keretei között kell vizsgálni.
Kiindulási pontnak azt lehet tekinteni, hogy Pfizer az impotencia
kezelésére szolgáló gyógyszer egyetlen
gyártója, és így amikor Enra a hirdetési
anyagaiban és használati utasításaiban
egyéb termékekre vonatkozó megjegyzést tesz, az a
szándék vezeti, hogy kedvező színben tüntesse
fel termékét Pfizer VIAGRA termékéhez
viszonyítva, vagy legalábbis azonos
értékűként tüntesse fel a saját
termékét. Pfizer kielégítő
mértékben valószínűsítette, hogy a
vásárlóközönség ezeket az
állításokat ilyen módon fogja értelmezni.
Fontos tényező, hogy Enra hirdetési anyagaiban
és használati utasításaiban az
összehasonlító hirdetés tárgyaként a
VIAGRÁT felismerhető formában írta le.
Enrának kellett volna bizonyítania, hogy a saját
terméke impotencia kezelésére ugyanolyan hatásos,
mint a VIAGRA, de Enra ezt elmulasztotta.
A bíróság szerint Enra egyéb
állításai Végre igazság a
férfiaknak és nőknek és Végre
igazság is károsak voltak Pfizerre nézve, mert azt
a benyomást keltették, hogy a VIGRO és a VIGORA
használata által a VIAGRA egy sajátos
hiányossága megszüntethető. A
bíróság szerint ezt félrevezetőnek
és Pfizerrel szemben károsnak kell tekinteni, mert a VIAGRA csak
az impotencia kezelésére van szánva és azzal
szemben hatásos.
A bíróság megállapította, hogy Enra
állításai károsak Pfizer termékére nézve.
11. Hongkong 2000. június 16-án a hivatalos lapban
kihirdették az új védjegyrendeletet, amely
előreláthatólag 2001. második negyedében
fog hatályba lépni. Az új rendelet nagyrészt az
1999. évi angol védjegytörvényen alapszik.
A jelenlegi hongkongi védjegytörvény alapvetően
az 1938. évi angol védjegytörvényt követi,
bár 1996-ban a TRIPS Egyezmény alapján bizonyos
módosításokat bevezettek. Az új
védjegyrendelet célja, hogy egyszerűbbé tegye a
védjegyek lajstromozási és fenntartási
eljárását és hogy megerősítse a
lajstromozott védjegyek oltalmát. Főbb
rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
A védjegy meghatározását kiterjesztik minden
olyan megjelölésre, amely alkalmas egy vállalat
termékeinek vagy szolgáltatásainak más
vállalatok termékeitől vagy
szolgátatásaitól való
megkülönböztetésére, valamint grafikus megjelenítésre.
Az oltalmi idő a bejelentés
benyújtásától számított 10
év, amely illeték ellenében további
10-10 évre megújítható.
Bevezetik a kollektív védjegyek oltalmát.
Eltörlik a védjegylajstrom A és B részét,
és így minden védjegynek egyetlen
megkülönböztetési próbát kell kielégítenie.
A Párizsi Uniós Egyezmény vagy a Kereskedelmi
Világszervezet tagállamaiban benyújtott
bejelentések alapján 6 hónapon belül
elsőbbséget lehet igényelni.
A közismert védjegyek fokozott oltalomban
részesülnek, mert bitorlásukra különleges
rendelkezéseket léptetnek hatályba.
A lajstromozott védjegyek felhasználhatók
összehasonlító hirdetés céljára.
Bevezetik a jogok nemzetközi kimerülését.
A védjegyeket a védjegytulajdonos cég
nélkül is át lehet ruházni, és a
részleges átruházás is lehetővé válik.
A védjegyekre vonatkozó használati engedélyek
általánosak vagy bizonyos árukra vagy
szolgáltatásokra korlátozottak lehetnek.
A lajstromozott védjegy megvonását lehet kérni,
ha a védjegy általánossá vagy
félrevezetővé vált, vagy ha egymást
követő 3 éven át nem használták.
12. Írország Írországban
nyilvánosságra hozták az ipari minta törvény
tervezetét, amely elfogadása után az 1927-ből
származó mintatörvény helyére fog
lépni. A tervezet figyelembe veszi az Európai Parlament ipari
mintákra vonatkozó irányelveit is.
A törvénytervezet által bevezetni kívánt
főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
A lajstromozhatóság feltételei megegyeznek az
irányelvek 3-7. szakaszában foglaltakkal. Egy mintának
újnak kell lennie, és egyedi jelleggel kell rendelkeznie.
A minta akkor tekinthető újnak, ha a lajstromozás vagy
elsőbbség napja előtt a köz számára
nem vált hozzáférhetővé azonos minta. Az
újdonságot nem befolyásolja a tulajdonos
hozzájárulása nélküli
publikáció az elsőbbség napját
megelőző 12 hónapon belül. Nem
újdonságrontó a hivatalosan bejegyzett belföldi vagy
külföldi kiállításon való
bemutatás sem.
Egy minta akkor rendelkezik egyedi jelleggel, ha a tájékozott
használóban az ismert mintától
eltérő összbenyomást kelt, figyelembe véve a
tervezői szabadságot.
Egy összetett termék alkotórésze is
oltalmazható, ha a rendes használat alatt látható
marad, és kielégíti az újdonság és
az egyéni jelleg követelményét.
Nem oltalmazhatók egy terméknek azok a vonásai,
amelyeket kizárólag a műszaki funkció diktál.
A mintát a lajstromozáskor publikálni fogják,
de a bejelentő kérheti a publikálásnak a
bejelentés vagy az elsőbbség napjától
számítva legfeljebb 30 hónappal való elhalasztását.
A minta oltalmi ideje legfeljebb 25 év. Az 5., majd a további
5-5 év lejártakor fenntartási illetéket kell fizetni.
A lajstromozott mintát érvényteleníteni lehet,
ha az a lajstromozáskor nem elégítette ki a
lajstromozhatóság feltételeit, vagyis közrendbe vagy
közerkölcsbe ütközik, vagy korábbi mintával,
védjeggyel vagy nemzeti jelképpel ütközik.
Ha a minta tulajdonosa nem gyártja a mintát magában
foglaló termékeket a kereskedelmi szükségletet
kielégítő mennyiségben, bárki kérhet
a Szabadalmi Hivataltól kényszerengedélyt.
A mintaoltalomra vonatkozó jogok kimerülnek olyan
termékek vonatkozásában, amelyeket a lajstromozott
tulajdonos beleegyezésével tettek a köz
számára hozzáférhetővé az
Európai Unió országaiban.
13. Japán A Japán Szabadalmi Hivatal ez év
végéig módosítani fogja a szoftver
tárgyú szabadalmak vizsgálati irányelveit.
A jelenlegi joggyakorlat szerint azok a szoftverre vonatkozó
bejelentések szabadalmazhatók, amelyek eljárásra,
termékre vagy olyan, számítógéppel
olvasható tároló-közegre vonatkoznak, amelyen
program van rögzítve.
Az irányelvek tervezett módosítása szerint a
számítógépprogram
önmagában mint termék értelmezhető, vagyis a
módosítás hatályba lépése
után szabadalmazható lesz.
14. Kanada A) A Kanadai Szövetségi
Fellebbezési Bíróság olyan döntést
hozott, hogy a Harward Egyetem számára
engedélyezhető az onkoegérre vonatkozó szabadalom.
Ez alapvetően megváltoztatta az eddigi joggyakorlatot, amely
Kanadában nem tette lehetővé magasabb
életformákra szabadalom engedélyezését.
A Bíróság döntése
általánosabb érvényű, mert arra is utal,
hogy a szabadalmi törvény célja a technológia
fejlődésével párhuzamosan felmerülő
új megoldásokra oltalom adása.
A Szabadalmi Hivatal elnöke a f. év augusztus 3-án
hozott bírósági döntés napjától
számított 60 napon belül fellebbezhet a Legfelsőbb Bírósághoz.
B) A Kanadai Szövetségi Bíróság 2000.
március 29-én ítéletet hozott egy olyan
fellebbezés ügyében, amelyben azt kellett eldönteni,
hogy a PAXIL és az IXEL védjegyek összetéveszthetők-e.
A Pierre Fabre Médicament (PFM) cég depresszióellenes
tablettákra kérte az IXEL védjegy
lajstromozását. A Smithkline Beecham Corporation (SBC)
cég felszólalt a saját, szintén
antidepresszáns gyógyszerekkel kapcsolatban lajstromozott PAXIL
védjegyével fennálló hasonlóságra
hivatkozva. A Szabadalmi Hivatal úgy találta, hogy
valóban fennáll az összetéveszthetőség
veszélye a két védjegy között, és
ezért az IXEL védjegy lajstromozási
kérelmét elutasította.
PFM fellebbezést nyújtott be a Szövetségi
Bíróságnál. Utóbbinak az
ítélete szerint a felperes által benyújtott
bizonyítékok azt támasztották alá, hogy a
két védjegy között nem áll fenn az
összetéveszthetőség veszélye. Ilyen
szempontból ugyanis fonetikai és vizuális
tényezőket kell meghatározónak tekinteni. A
Bíróság azt is figyelembe vette, hogy a
kérdést egy átlagos kétnyelvű (frankofon
vagy anglofon) fogyasztó szemszögéből kell
vizsgálni, tekintettel Kanada hivatalos
kétnyelvűségére. A szakvélemény
hangsúlyozta, hogy az összetéveszthetőség
szempontjából a védjegy első szótagja
bír döntő fontossággal, és a
bíróság elismerte, hogy a joggyakorlatban is alapelv,
hogy a védjegy első szótagja kelt döntő
benyomást a vásárlóközönségben.
A szakvélemény alapján a bíróság
megállapította, hogy a PAXIL szó első része
alapvetően különbözik az IXEL szó első
szótagjától. Emellett a P betű egyike
az abc legerősebb és legdisztinktívebb
mássalhangzóinak. Ezért a PAXIL első
szótagja nem okozhat összetéveszthetőséget az
IXEL szóval sem fonetikusan, sem vizuálisan, és ez a
megállapítás mind az angol, mind a francia nyelvű
fogyasztókra érvényes.
A fenti indokok alapján a bíróság a
felszólalást elutasította, és utasította a
Hivatalt az IXEL védjegy lajstromozására.
15. Kína A) Kína 2000. április 23-án
vált az új növényfajták oltalmára
vonatkozó Nemzetközi Unió (UPOV) tagjává. Az
új növényfajták oltalmára vonatkozó
rendelet egy évvel korábban lépett hatályba,
és ettől az időponttól kezdve be lehetett
nyújtani új növényfajtákra vonatkozó
bejelentéseket, de az ilyen bejelentésekkel kapcsolatos
felelősséget megosztották a Mezőgazdasági
Minisztérium és az Erdőügyi Minisztérium
között úgy, hogy az új fafajtákra, bambuszra,
fás dísznövényekre és
gyümölcsfákra vonatkozó bejelentéseket az
utóbbi minisztériumnál kell benyújtani.
1999. december 31-ig a Földművelődésügyi
Minisztériumnál 115 bejelentést nyújtottak be,
amelyek közül 15 vonatkozott rizsre, 95 kukoricára, 4
kínai káposztára és egy burgonyára. 67
vizsgált bejelentés közül 66 elégítette
ki a törvényes oltalmi feltételeket.
1999. december 31-ig az Erdőügyi Minisztériumnál
109 bejelentést nyújtottak be, amelyek közül 6
új fafajtára és 103 fás
dísznövényre vonatkozott.
B) Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt
Kínában a védjegybitorlások száma, ami
hátrányosan befolyásolja a külföldiek
beruházási kedvét. Az Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium f. év augusztusi jelentése szerint az
év első felében a helyi hivatalok 665
védjegybitorlási ügyet kezeltek, ami éves
szinten 16,3%-os növekedésnek melel meg.
A Minisztérium szóvivője kijelentette, hogy
Kína további erőfeszítéseket fog tenni a
védjegybitorlások elleni küzdelemben.
16. Közösségi szabadalom Mint ismeretes, az Európai
Közösség 1975-ben létrehozta a
Közösségi Szabadalmi Egyezményt (Community Patent
Convention, CPC), más néven Luxemburgi Egyezményt
és ennek révén a közösségi szabadalmat,
de az soha nem lépett hatályba. A ratifikálás
elmaradásának egyik fő oka az volt, hogy nem
biztosított megfelelő fórumrendszert. A
közösségi szabadalomról 1985-ben
újrakezdték a tárgyalásokat, és 1989-ben
létrehozták a Közösségi Szabadalmi
Megállapodást (Agreement on the Community Patent, ACP), amely a
CPC felülvizsgált változata volt, és egy
jegyzőkönyvet tartalmazott a fórumrendszerről
(Protocol on Litigation). Az utóbbi a közösségi
szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek intézésére
meglehetősen bonyolult rendszert állapított meg. Az ACP-t
sem ratifikálta annyi állam, amennyi elegendő lett volna
a megállapodás hatálybalépéséhez.
Ilyen okok miatt az Európa Bizottság a tagállamoknak
azt javasolja, hogy ejtsék el a Közösségi Szabadalmi
Megállapodást, és egy európatanácsi
rendelettel (EC Counsel Regulation) vezessék be a
közösségi szabadalmat, hasonlóan a
közösségi védjegyhez. Ez a rendelet a bitorlási
és a megsemmisítési ügyeket is szabályozná.
A rendelet tervezete szerint a közösségi szabadalmi
rendszer egyidejűleg létezne a nemzeti és az
európai szabadalmi rendszerrel, és így a
feltalálók szabadon választhatnák meg a
szükségleteiknek legjobban megfelelő szabadalmi oltalmi
típust. A tervezet szerint az Európai Közösség
csatlakozna a Müncheni Egyezményhez, ami lehetővé
tenné az Európai Közösségnek olyan
területként való megjelölését, amelyre a
közösségi szabadalmat meg lehet adni, vagyis ezáltal
az Európai Szabadalmi Egyezmény előírásai
alkalmazhatók lennének a közösségi szabadalmi
bejelentések esetén is. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal
megadta a szabadalmat, az a rendelet értelmében
közösségi szabadalommá válna.
A Müncheni Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az
Európai Szabadalmi Hivatal elvégezze ezeket a feladatokat; ehhez
módosítani kell. Ez valószínűleg
rövidesen meg fog történni, mert a Müncheni
Egyezmény éppen felülvizsgálat előtt
áll. Az Egyezmény tagállamai 1999
júniusában Párizsban kormányközi
konferenciát tartottak. Ezen két munkabizottságot
állítottak fel, amelyeknek az a feladata, hogy javaslatot
dolgozzanak ki egyrészt a költségcsökkentésre
és a szabadalmazási idő csökkentésére,
másrészt a közösségi szabadalommal kapcsolatos
peres ügyek harmonizálására. A Müncheni
Egyezmény tervezett felülvizsgálata során a
szerződő államoknak hozzá kellene járulniuk
az egyezmény olyan módosításához, hogy az
lehetővé tegye az Európai Szabadalmi Hivatal
számára ezeknek az új feladatoknak a
teljesítését, valamint az Európai
Közösség csatlakozását.
A javasolt rendelet nem kívánja módosítani az
európai szabadalmi rendszer jelenlegi szerkezetét, ezért
nem irányozza elő az Európai Szabadalmi Hivatalon
belül új részlegek
felállítását. Ehelyett a Hivatal meg lesz
bízva a közösségi szabadalomra vonatkozó
különleges feladatokkal, de mint az Európai
Közösségtől független nemzetközi szerv
tovább fogja folytatni az európai szabadalmakkal kapcsolatos tevékenységet.
A közösségi szabadalomnak rendelettel való
létrehozása alapvetően azt a célt
szolgálja, hogy csökkenteni lehessen a szabadalmazási
költségeket, mert a rendelet tervezete szerint a megadott
európai szabadalom leírását csak az
egyik hivatalos munkanyelvre kellene lefordítani, és
csak az igénypontokat fordítanák le a két
másik hivatalos nyelvre.
A fordítási költségek
csökkentésével megbízott munkabizottság egy
külön megállapodástervezetet dolgozott ki az
Európai Szabadalmi Egyezmény 65. szakaszának a
módosítására. E tervezet szerint a
csatlakozó országok lemondanának a 65. szakasz
első bekezdésében előírt
követelményről, amely szerint a megadott európai
szabadalom érvényesítéséhez a
megjelölt országokban be kell nyújtani a szabadalmi
leírás fordítását az illető
ország hivatalos nyelvén.
Ez év október 16-án és 17-én Londonban
az Európai Szabadalmi Hivatal kormányközi
konferenciát fog tartani, amelyen az európai szabadalmi rendszer
használatával kapcsolatos költségek
csökkentéséről fognak tárgyalni, és
meg fogják bízni a peres ügyek
munkabizottságát, hogy legkésőbb 2001
végéig dolgozzon ki tervezetet az európai szabadalmakkal
kapcsolatos fórumrendszerre. Egyúttal a
közösségi szabadalomra vonatkozó rendelettervezetet is
meg fogják tárgyalni.
17. Nagy-Britannia Minthogy az Amerikai Egyesült Államokban egyre több
üzleti módszerre engedélyeznek szabadalmat,
Nagy-Britanniában is növekszik az érdeklődés
az üzleti módszerek szabadalmazásának
lehetőségei iránt, különös tekintettel
arra, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal is engedélyez oltalmat
a számítógéprendszer
segítségével megvalósított üzleti
módszerekre, bár a tiszta üzleti módszerekre,
amelyek nem számítógép
segítségével valósíthatók meg,
egyelőre nem ad szabadalmat. Lehetséges azonban, hogy ez az
álláspont a közeljövőben meg fog
változni, mert az Európai Szabadalmi Egyezmény
küszöbönálló felülvizsgálata
során ez a kérdés is napirenden lesz.
Az üzleti módszerek szabadalmazhatóságának
lehetővé tétele érdekében az Európai
Szabadalmi Egyezmény 52. szakaszának (1)
bekezdését a TRIPS egyezménnyel összhangban az
alábbi módon tervezik megváltoztatni:
Európai szabadalmat minden technológiai
területen (in all fields of technology)
engedélyeznek az új, feltalálói
tevékenységen alapuló és iparilag
alkalmazható találmányokra.
A Collins-féle angol szótár a
technológia szóra az alábbi
meghatározást adja: a gyakorlati tudományok
alkalmazása az iparban vagy a kereskedelemben. Így
Nagy-Britanniában nem tartják kizártnak, hogy
az üzleti módszerekre vonatkozó találmányok
ennek a meghatározásnak a körébe esnek,
különös tekintettel arra, hogy Európa
lépést kíván tartani amerikai és
japán versenytársaival.
18. Németország A) A Szövetségi Legfelsőbb
Bíróság 2000. február 15-én
ítéletet hozott egy kiegészítő oltalmi
bizonylat (SPC) ügyében. Az ítélet szerint egy
szabad bázis alakjában levő hatóanyagra
engedélyezett SPC oltalmi köre kiterjed a szabad bázisnak
az alapszabadalom oltalmi köre által felölelt
származékaira is.
SPC-t engedélyezni lehet egy gyógyszer szabad
bázis alakjában használt hatóanyagára akkor
is, ha a gyógyszerengedélyező hatóság
csupán e bázis sójának
forgalmazására adott engedélyt, feltéve, hogy az
alapszabadalom oltalmi köre kiterjed mind a szabad bázisra, mind
annak sójára.
B) A Német Alkotmánybíróság 2000.
május 5-én hozott ítéletében
megerősítette a Legfelsőbb Bíróság
egy 1995. július 11-én hozott ítéletét,
amely szerint egy szabadalommal védett hatóanyaggal
végzett klinikai kísérletek nem minősülnek bitorlásnak.
19. Omán Ománban ebben az évben az alábbi új törvényeket hirdették ki szultáni rendelettel:
20. Oroszország 2000. május 15-én
Oroszországban a közismert védjegyekre vonatkozó
rendelet lépett hatályba, amely meghatározza, hogy milyen
ismérvek alapján lehet egy védjegy
közismertségét meghatározni.
Mostanáig csupán két ízben
ismerték el egy védjegy közismertségét. Az
egyik ilyen védjegy ciril betűkkel az IZ-VES-TIA védjegy
volt, amelyet ez a legrégebbi napilap 1930 óta használ; a
másik ilyen védjegy cirill betűkkel az
URAL-MASH szó, egy híres orosz
fémkohászati gyár neve volt.
Várható, hogy az új rendelet
hatálybalépése után számos ilyen
tárgyú lajstromozási kérelmet fognak
benyújtani, mert a vállalatok erősebb oltalmat
kívánnak szerezni legértékesebb
végjegyeikre, annál is inkább, mert
Orosz-országban számos külföldi védjegyet
eltulajdonítottak, és azok visszaszerzése komoly
nehézségekbe ütközik.
A rendelet egy gyakorlati szempontból fontos vonása, hogy
lehetővé teszi a közismertség visszamenőleges
hatályú igénylését. Így
például az IZVESTIA védjegy
közismertségét 1992 óta ismerték el.
21. Öbölparti országok A hat öbölparti ország: Bahrein,
Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az
Egyesült Arab Emirátusok Szabadalmi Hivatala bejelentette, hogy a
szabadalmi bejelentések mellékleteként
benyújtandó iratokat konzuli
felülhitelesítéssel kell ellátni. A konzuli
felülhitelesítést célszerű az irat
utolsó oldalára rávezetni, és ahol ez nem
lehetséges, az iratlapokat össze kell fűzni és a
fűzőzsinór leragasztott végét
hitelesítő bélyegzővel kell ellátni.
22. Pakisztán Pakisztánban 2000. szeptember 10-én
lépett hatályba az új mintaoltalmi törvény,
amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
Mintaként lajstromozható a bármilyen ipari
eljárással vagy eszközzel egy tárgyon alkalmazott
alak, minta, konfiguráció vagy díszítés,
amely a kész terméken látás útján
felismerhető. Nem oltalmazható a kizárólag a
műszaki funkció által diktált alak vagy konfiguráció.
A lajstromozható mintának újnak és eredetinek
kell lennie. Az újdonságot világviszonylatban kell
érteni. A minta nem minősül újnak vagy eredetinek,
ha nem különbözik lényegesen ismert
mintáktól vagy mintakombinációktól.
Nem újdonságrontó a bejelentés vagy az
elsőbbség napja előtti 12 hónapon belüli
nyilvánosságra hozatal a bejelentő vagy jogutóda
által, vagy a harmadik személyek általi jogtalan
nyilvánosságra hozatal.
A lajstromozott minta törlését kérheti
bármely érdekelt fél a minta lajstromozása
után bármikor a Legfelsőbb
Bíróságnál vagy 2 éven belül a Hivatal
elnökétől, ha a mintát nem lett volna szabad
lajstromozni, mert nem elégítette ki a törvényes
lajstromozási követelményeket.
23. Peru A perui szabadalmi törvény 38. szakasza
szerint egy szabadalom gyakorlatbavételének az
minősül, ha a szabadalmazott terméket
gyártják vagy a szabadalmazott eljárást teljes
egészében megvalósítják. A szabadalmazott
termék importja, elosztása és forgalmazása
szintén gyakorlatbavételnek minősül.
Az Andok Közösség Titkársága azzal
vádolta Perut, hogy a szabadalmi törvény említett
szakasza sérti a Kartagénai Egyezmény ilyen
vonatkozású előírását. Az ügyet
az Andok Bíróság elé vitték, amely
elrendelte, hogy Peru kormánya módosítsa a szabadalmak
gyakorlatbavételére vonatkozó rendelkezést.
Ennek alapján a perui kormány úgy
módosította a fenti törvényszakaszt, hogy az import
további elosztás és forgalmazás nélkül
nem tekinthető egy szabadalom gyakorlatbavételének.
24. Spanyolország A spanyol kormány a 2000. június 8-i
hivatalos közlönyben közzétette a 812/2000 sz.
királyi határozatot az élelmiszer-ipari
bejelen-tésekre vonatkozó szabadalmak előzetes
elővizsgálat utáni engedélyezéséről.
Ennek az új azonban nem kötelező
eljárásnak a keretében a Spanyol Szabadalmi Hivatal
vizsgálni fogja, hogy a bejelentés kielégíti-e az
újdonság és a feltalálói
tevékenység követelményét. Az új
eljárást azokkal a bejelentésekkel kapcsolatban kell
alkalmazni, amelyek kutatási jelentését 2000.
június 8. után publikálják.
A kutatási jelentés publikálását
követő 6 hónapon belül a bejelentő
kérheti bejelentésének érdemi
vizsgálatát. A vizsgálati kérelem
publikálásától számított 2
hónapon belül bármely érdekelt fél
felszólalhat a szabadalom engedélyezése ellen.
A vizsgálati kérelemnek az iparjogvédelmi
közlönyben való publikálását
követően a Szabadalmi Hivatal lefolytatja a bejelentés
vizsgálatát, és a felszólalás esetét
kivéve engedélyezi a szabadalmat, ha a bejelentés
kielégíti a törvényes követelményeket.
25. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A f. év első felében a
Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi
Irodájához 45 448 nemzetközi bejelentés
érkezett, amelyeket világszerte az átvevő
hivataloknál nyújtottak be; ez az előző év
hasonló időszakához képest 25,8%-os
növekedésnek felel meg.
Ugyanebben az időszakban a nemzetközi előzetes
elővizsgálati kérelmek száma 31 693 volt, ami az
előző év hasonló időszakához
képest 17,2%-os növekedést jelent.
26. Szingapúr A) Az amerikai Merck & Co. Inc. (Merck) a
koleszterin-szintézis egy inhibitorára vonatkozó
szabadalmának bitorlása miatt pert indított a
szingapúri Pharmaforte cég ellen. Az ügyben a
Legfelsőbb Bíróság hozott végleges döntést.
A Merck szabadalma egy hipokoleszterémiás
fermentációs anyag, a mevinsav
laktonizálására és az így kapott
termékre vonatkozott. Az eljárással 0,2
tömeg%-nál kevesebb dimerszennyezést tartalmazó
laktont lehet előállítani, amelyet a Merck
Lovastatin néven forgalmazott.
A Pharmaforte cég gyógyászati termékeket
importál és forgalmaz Szingapúrban, így
többek között importált a kanadai Apotex
cégtől Apo-Lovastatint, amely szintén 0,2
tömeg%-nál kevesebb dimerszennyezést tartalmaz.
Merck bitorlási pert indított a Pharmaforte ellen, mert
szerinte az Apo-Lovastatin importálása és eladása
Szingapúrban szabadalmának bitorlását jelenti.
Pharmaforte kétségbe vonta Merck szabadalmának
érvényességét újdonsághiány
és feltalálói tevékenység hiánya
miatt, és azzal is érvelt, hogy Apotex eljárása az
Apo-Lovastatin előállítására eltér
Merck szabadalmazott eljárásától.
Az elsőfokú bíróság döntése
szerint ismert termékek tisztább formái nem
szabadalmazhatók, ha a tisztább formának nincsenek jobb
gyógyászati tulajdonságai. A felek meghallgatása
után a Bíróság azt állapította meg,
hogy a felperes nem bizonyított kedvezőbb
gyógyászati tulajdonságokat, és az ismert
átkristályosítási és csontszenes
derítési eljárások szakember számára
lehetővé tették hasonlóan tiszta Lovastatin előállítását.
A bíróság szerint Merck
termékigénypontjai gátolják a jövőbeni
gyártókat tisztább Lovastatin eladásában
akkor is, ha a terméket eltérő eljárással
gyártják. Ennek megfelelően a
termékigénypontokat érvénytelennek mondta ki
újdonság, feltalálói tevékenység
és hasznosság hiánya miatt, az eljárási
igénypontokkal kapcsolatban azonban azt állapította meg,
hogy Apotex eljárása eltér a Merck-féle
eljárástól, és ezért Pharmaforte nem bitorolt.
Merck fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz. Az
ügyben ez év májusában tartottak
meghallgatást, és ezt követően a
Bíróság elutasította a fellebbezést arra
hivatkozva, hogy a találmány nélkülözi a
feltalálói tevékenységet.
B) 2000. június 30-án első olvasásban
hallgatták meg a képviselők a mintatörvény tervezetét.
Jelenleg Szingapúrban a Nagy-Britanniában lajstromozott
minták alapján lehet mintaoltalmat szerezni. A
törvénytervezet önálló mintaoltalmi rendszert
kíván bevezetni. Főbb rendelkezéseit az
alábbiakban ismertetjük.
A minta meghatározása azért
különbözik az angol mintatörvény
meghatározásától, mert nem kívánja
meg, hogy a minta jellemzői a szem által láthatók
és megítélhetők legyenek.
A lajstromozhatóság alapvető követelménye,
hogy a minta egy gyártmányon legyen alkalmazva valamilyen ipari
eljárással, de a minta nem vonatkozhat szerkesztési
módszerre vagy elvre, sem pedig olyan kialakításra, amely
a gyártmány funkciójából következik.
Emellett a mintának újnak kell lennie, és nem
ütközhet közrendbe vagy közerkölcsbe.
Egy uniós tagországban vagy a Világkereskedelmi
Szervezet tagországában benyújtott minta
elsőbbsége 6 hónapon belül igényelhető.
A mintabejelentéseket csak alakiságokra
vizsgálják. A bejelentés elutasítható, ha a
minta nem elégíti ki a formai követelményeket vagy
nem új.
A első lajstromozás oltalmi ideje a lajstromozás
időpontjától számítva öt év,
és ez további kétszer öt évre meghosszabbítható.
A lajstromozott tulajdonos vagy a kizárólagos
használati engedély birtokosa indíthat bitorlási
pert, és kérhet eltiltást,
kártérítést vagy a haszonból való
részesedést, vagy kérheti az áru
lefoglalását. Az alperes azonban nem minősül
bitorlónak, ha bizonyítani tudja, hogy nem tudott a
kérdéses minta lajstromozásáról. A
registered vagy bármilyen hasonló szó vagy
rövidítés használata csak akkor jogosít
kártérítésre, ha a lajstromszám is fel van tüntetve.
Azokat a mintákat, amelyeket az új törvény
hatálybalépése előtt lajstromoztak az angol
törvény alapján, továbbra is lajstromozottnak
fogják tekinteni mindaddig, amíg a nagy-britanniai
lajstromozás érvényben van.
27. Tajvan A) A Tajvani Szellemi Tulajdon Hivatal 2000.
június 3-án bejelentette, hogy 2000. június 15-től
kezdve az Osztrák Szabadalmi Hivatallal együtt
kölcsönösen elismeri a szabadalmi, használati minta
és védjegybejelentések elsőbbségét.
Ez a megállapodás a Tajvanon, illetve Ausztriában 2000.
június 15-én vagy azt követően benyújtott
bejelentésekre érvényes.
Tajvan hasonló egyezményeket kötött az Amerikai
Egyesült Államokkal, Ausztráliával,
Franciaországgal, Japánnal, Liechtensteinnel,
Nagy-Britanniával, Németországgal és
Svájccal. Szabadalmi és használati minta
bejelentések esetén az elsőbbséget 12
hónapon belül, védjegybejelentések esetén 6
hónapon belül lehet igényelni.
B) A defenzív védjegyet nem kell használni ahhoz, hogy az
érvényben maradjon. Így a defenzív
védjegyek hatásos eszközt szolgáltatnak a
védjegy jogtalan használata ellen.
A védjegyek és a szolgáltatási védjegyek
közötti kapcsolat erősödése figyelhető meg
például az élelmiszerek és az ellátó
szolgáltatások vagy a számítógépek
és a számítógépszoftvert
készítő szolgáltatások között,
aminek következtében fennáll a szükséglet a
védjegyek és a szolgáltatási védjegyek
kölcsönös védelme területén. Erre
tekintettel a Szellemi Tulajdon Hivatala egy ebben az évben tartott
összejövetelen bejelentette, hogy engedélyezi
védjegyek defenzív lajstromozását megjelölt
termékekre és szolgáltatási védjegyek
lajstromozását megjelölt szolgáltatásokra.
Ennek következtében a védjegytulajdonosok kérhetik
védjegyeik defenzív lajstromozását a
termékeikkel kapcsolatos szolgáltatások
vonatkozásában is.
28. Törökország Törökország Kormánya 2000.
augusztus 28-án letétbe helyezte az Európai Szabadalmi
Egyezményhez (EPC) való csatlakozás
okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény
Törökországra nézve 2000. november 1-jén
lép hatályba, és így
Törökországot ettől az időponttól kezdve
lehet megjelölni európai szabadalmi bejelentésekben.
29. Ukrajna Az Ukrán Szabadalmi Hivatalt a
Közoktatási Minisztérium Szellemi Tulajdon
Főosztályává szervezték át. Ez a
főosztály önálló jogi
személyiség, és végrehajtó hatalommal
rendelkező független testület. Igazgatójaként
Mikola Paladyit nevezték ki.
A szabadalmak újdonságvizsgálatát
végző Tudományos Kutató Központot is
állami ügynökséggé szervezték át,
amelynek a tevékenységét a Szellemi Tulajdon
Főosztálynak rendelték alá.