IV. A HAZAI SZELLEMI TULAJDONVÉDELMI KULTÚRA FEJLESZTÉSE
1. Szakmai tájékoztatás és ügyfélszolgálat-fejlesztés
a) Szabadalmi Tár és Iparjogvédelmi Szakkönyvtár
Az iparjogvédelmi - kiemelten szabadalmi - tájékoztatás központi nyilvános szakkönyvtáraként működő dokumentációs bázis a műszaki alkotó értelmiség kedvelt kutatóhelye, amelynek tári látogatottsága évről évre folyamatosan emelkedik.
| Év | Látogatók | % |
|---|---|---|
| 1998 | 5800 fő | |
| 1999 | 7033 fő | +21% |
| 2000 | 9811 fő | +39% |
A múlt évi igénybevétel intenzitása (egyötöd rész hivatali belső használó mellett) azért is kiemelkedő, mert a befejeződött bővítési rekonstrukció átrendezési teendői miatt ezt az eredményt csupán tíz hónapos teljes nyitvatartás mellett értük el.
A Zoltán utcai olvasóterem állományának bővülésével (DEPAROM, GlobalPat, USAPat), valamint a korszerű számítástechnikai hálózati összeköttetéssel a felhasználói forgalom egyenletesebbé vált a tárak között.
A különböző nemzetek szabadalmi dokumentumainak keresettségi sorrendje az év folyamán megváltozott. Az új sorrend: német közzétételi iratok, magyar és amerikai szabadalmi dokumentumok. A korábbi években: a magyar, amerikai, német sorrend volt a jellemző. A változás oka az lehet, hogy a munkatársak és a vendégkutatók egyre több külföldi dokumentumhoz férnek hozzá minimális erőfeszítéssel az interneten keresztül.
A téma szerinti keresés - papírhordozón - hasonlóan az elmúlt évekhez, ismét csökkenést mutat, de a tavalyi 31%-os visszaeséssel szemben az idén csupán 7%-os csökkenés jelentkezett. Az elektronikus bibliográfiai adathordozókon történő keresés, illetve az EP-kutatási jelentések használata, valamint az interneten elérhető adatbázisok bővülése egyértelműen a célzottan igényelt egyedi leírások iránti igény növekedéséhez vezetett (34%).
Az online-kutatások iránti igény a hatósági újdonságkutatás és -vizsgálatban folyamatos volt az év folyamán, az STN szolgáltatásait vették igénybe a leggyakrabban, miként a nyilvános szolgáltatásban is ez volt a legnépszerűbb. Az online-szolgáltatás iránti igény a korábban jelzetteknek megfelelően változatlanul alacsony: ez főként az információforrások sokféleségével, illetve a viszonylag magas költségekkel magyarázható. Az online kutatás aránya a kereskedelmi szolgáltatók igénybevételétől az internetes kutatás és letöltés felé tolódott el.
Az internetről letöltött dokumentumok mennyiségének figyelemmel kísérését 2000. III. negyedévben - az igények erőteljes növekedésével párhuzamosan - kezdtük számolni.
Az elmúlt félévben összesen mintegy 1900 alkalommal töltöttünk le szabadalmi dokumentumot az internetről, ez mennyiségében 16 ezer oldalt jelent. A letöltött oldalak több mint 95%-át az Esp@cenetről nyomtattuk.
A különféle bibliográfiai és képmás CD-adatbázisok hálózatos és lokális kínálata egyre gazdagodik; mintegy 25 nemzet, illetve regionális hivatal kínálatának tételes használati statisztikáját regisztrálja a Szabadalmi Tár.
A Hivatal teljes hagyományos és belső jukebox-forrású tári dokumentummásolási teljesítménye 12%-os növekedéssel meghaladta a 485 ezer oldalt. Ebből - gyorsabb, 17%-os éves növekedéssel - már 268 ezer oldal az elektronikus forrásból eredő szolgáltatási teljesítmény.
A nyilvános tárak tevékenységét 2000 első felében az új komplex szolgáltató egység (az Ügyfélszolgálati Osztály) beindításához szükséges állományátrendezés előkészítése, és a második félévben a költöztetés lebonyolítása határozta meg.
Az állományátrendezés koncepciójának kialakítása, majd elfogadása után október-november hónapban lezajlott a terv szerinti áttelepítés, amely 35 000 db tárolóegység (téka) megmozgatását, NSZO-rend szerinti áttelepítését jelentette. E jelentős volumenű munkák végzése alatt is változatlanul működtek a tári szolgáltatások mind a hivatali munkatársak, mind a külső olvasók számára.
Az átállás két hét alatt zajlott le, terveinknek megfelelően 2000. december 1-jére befejeződött.
Az állománygyarapítás a Szabadalmi Tár egyes egységeiben folyamatosan zajlott az elmúlt években. Papíralapú dokumentumfeldolgozás immár csak a magyar, az amerikai és az európai szabadalmi dokumentumállomány tekintetében folyik. A 2001. év egyik fontos teendője a Belső Újdonságvizsgálati Tár 1999-2001 közötti HU/US/EP/ PCT állományának hasznosulási vizsgálata, mert e papírdokumentumok gyakorlati információs értéke és szolgáltatási hatékonysága egyre devalválódik az elektronikus információhordozók használatba vételével.
Új hordozón szolgáltatja az USPTO (Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala) az amerikai szabadalmi leírásokat 2000. január 1-jétől: elektronikus DVD-lemezen érkeznek a leírások. Az USPTO még 1999-ben átállítási menetrendet küldött minden érintett hivatalnak a retrospektív feldolgozásról: 1790-ig visszamenőleg DVD-n küldenek meg minden amerikai szabadalmi leírást kutatható formában. 2001-re már csak egy rövid időszak: az 1920-1940 közötti leírások anyaga van hátra a retrospektív amerikai anyagból, a kurrens anyag eddig is folyamatosan érkezett.
A belső és külső újdonságkutatók, a külső szakemberek és más látogatók igényes kiszolgálása mellett különös figyelmet érdemelt az iparjogvédelemmel először ismerkedő fiatalok érdeklődésének felkeltése, ami ingyenes kutatási lehetőségek biztosításával, a különféle pályázatokon résztvevők kutatási segítésével nyert támogatást. 2000-ben rendszeresen került megrendezésre egyetemi, főiskolai hallgatók részére csoportosan szervezett tári bemutató. A bemutatókon az iparjogvédelem általános tudnivalóinak és a hozzáférhető adatbázisoknak ismertetésére, valamint kutatási gyakorlatok elvégzésére nyílt alkalom.
Az Iparjogvédelmi Szakkönyvtár virtuális bővítése, az elektronikus könyvtári hálózatba történő bekapcsolásának előkészítése volt a múlt esztendő legjelentősebb fejlesztési tevékenysége e téren. Az integrált rendszer bevezetése a tervezett ütemnek megfelelően folyik. A TINLIB integrált számítógépes könyvtári rendszer installálása megtörtént, lezajlott a könyvadatbázis és az iparjogvédelmi cikkadatbázis adatkonverziója. A retrospektív feldolgozással kapcsolatos anyag előkészítése, az adatbevitel ellenőrzése és a feldolgozott állomány visszaosztása a könyvtáros kollégák napi munkájának jelentős részét képezi.
Az Iparjogvédelmi Szakkönyvtár olvasószolgálatának működése is a forgalom emelkedését mutatja, de itt - értelemszerűen - a külső látogatók vannak még kisebbségben.
| Év | Látogatók | % |
|---|---|---|
| 1998 | 3915 fő | |
| 1999 | 4020 fő | +3% |
| 2000 | 5263 fő | +31% |
Évi négy gyarapodási jegyzékben, illetve az Iparjogvédelmi Szakirodalmi Tájékoztatóban 1200 kötetről és mintegy 1000 feltárt folyóiratcikkről jelent meg 2000-ben tájékoztatás. Tavaly a 172 külső irodalomkutatás, 2150 könyvtárközi kölcsönzés ugyanúgy 50%-os növekedést testesít meg, mint a 12,7 mFt-os könyvbeszerzés és a 25,8 mFt-os folyóirat-előfizetés együttese.
b) Ügyfélszolgálat-fejlesztés
A hatósági engedélyezési és jogszabály-előkészítő hivatali tevékenység korábbi, I. és II. fejezeti áttekintése, illetve az internet-honlapunknak III. fejezetben ismertetett látogatottsági viszonyai már érzékletes képet adtak a rohamosan növekvő szakmai és társadalmi érdeklődésről, a személyes megkeresések drámaian növekvő mértékéről.
Összefoglalóan leszögezhető, hogy az ezredfordulón a Hivatal éves viszonylatban az előző, a) pontban érintetteket nem számolva, hatósági engedélyező osztályain mintegy 12 000, nemzeti lajstromai ürügyén mintegy 15 000, jogi és egyéb osztályain 3000, hagyományos, korábbi ügyfélszolgálatán 4000 személyes megkeresést fogadott; az írásos, fax vagy e-mail tudakozódások a telefoni konzultációkkal együttesen pedig további 20 ezres nagyságrendet tesznek ki.
A kötött létszámkapacitás és az egységes, minőségi kezelésmód igénye, párosulva a Hivatal szervezett, hatékony és biztonságos működtetésének következményével új, valamennyi iparjogvédelmi jogintézményre kiterjedő, s lehetőleg komplex dokumentációs és kutatási kínálattal támogatott Ügyfélszolgálati Osztály létrehozását tette szükségessé.
Az Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ 2000. évi tevékenységének legjelentősebb szakmai kihívása az Ügyfélszolgálat újjászervezése és olyan - iparjogvédelmi dokumentumszolgáltatással történő - kiegészítése és fejlesztése volt, amely lehetővé teszi iparjogvédelmi és később a szerzői jog iránt érdeklődő cégek és ügyfelek teljes körű tájékoztatását.
Célkitűzésünk a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával, a legkeresettebb állományegységek szolgáltatása mellett, a korszerű elektronikus információforrásokból nyújtandó tájékoztatás biztosítása, az egyéni - ügyfélprofilra alapozott - kutatási lehetőség megteremtése, valamint a magas szintű szakmai elvárásoknak megfelelő, személyes, telefonos és levélbeni megkeresésen alapuló ügyfélszolgálati tevékenység megalapozása volt.
December 1-jétől kísérleti jelleggel, rövidített nyitva tartással indult az Akadémia utca 21. sz. alatt az új tári egységgel szoros egységben az ügyfélszolgálat. Korábban még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy az ügyfelek minden jogintézményre vonatkozó ügyfélszolgálati tájékoztatást, valamint az ezeknek megfelelő dokumentációs és információs bázist egy helyen, egy időben vehessenek igénybe.
A Tár állományának új csoportosítása, a komplex szolgáltatás beindítása a nyitás első napjától beváltotta reményeinket, az ügyfelek, olvasók visszhangja egyértelműen elismerő.
Az év utolsó hónapjában a részleges nyitva tartás alatt lehetőség nyílt arra, hogy házi tanfolyam keretében az eddig különböző főosztályokon dolgozó ügyfélszolgálati munkatársak saját szakterületükre vonatkozó, eljárási, szabályozási ismereteiket megosszák leendő kollégáikkal, minden iparjogvédelmi jogintézményre vonatkozóan. Ezzel párosult egy, a szerzői jog területéről hasznos ismereteket tartalmazó, folyamatosan bővülő, dokumentációs összeállítás és belső képzés az e-mail kezelési ismeretekről. Mindezt jogi szakismeret, kiadványterv, hatókör bővítés fogja támogatni 2001-ben.
Megfelelő tapasztalatok birtokában 2002-re a Szabadalmi Tár, az Iparjogvédelmi Szakkönyvtár és az Ügyfélszolgálati Osztály együttese alkalmas lesz az Európai Unió hazai Szellemi Tulajdonvédelmi Információs Pontja szerepének betöltésére.
2. Iparjogvédelmi képzés
Az iparjogvédelmi képzés rövid távú és távlati feladatainak meghatározása után célirányosan folytatódott a felkészülés az iparjogvédelmi szakemberképzés, az iparjogvédelmi tájékoztatás és oktatás átfogó feladatainak megoldására. A képzési tevékenység három nagy területen, a szakemberképzés, a széles körű ismeretátadást célzó tanfolyamok, valamint a távoktatás kereteinek meghatározása, eszközrendszerének kifejlesztése során hozott feladatokat és eredményeket. A szakemberképzés alapját az ügyvivői vizsgák, a felsőfokú, valamint a középfokú iparjogvédelmi tanfolyamok hivatali szervezése és bonyolítása jelentette.
A múlt évben befejeződött a felsőfokú tanfolyam III. és IV. féléve, 33 hallgató tett eleget a vizsgakövetelményeknek és kezdte meg szakdolgozata kidolgozását.
a) Középfokú iparjogvédelmi tanfolyam
Tavaly három középfokú tanfolyam befejezésére került sor. A tanfolyamokat a Hivatalban, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán és a Mezőtúri Főiskolán tartottuk, összességében mintegy hetven résztvevővel.
Az egyetemeken és a főiskolákon fokozódott a hivatali jelenlét mind az óraszám, mind pedig az intézmények száma tekintetében.
Már hagyományosnak tekinthető módon folytatódott a féléves iparjogvédelmi tantárgy oktatása a BME Vegyészmérnöki Karán és Közlekedésmérnöki Karán.
Szintén rendszeresnek tekinthetően, harmadik alkalommal vettünk részt a BME műszaki jog tantárgyának keretén belül 8 órás iparjogvédelmi előadással.
Második alkalommal vettünk részt a szolnoki Gazdasági Főiskola fogyasztóvédelmi tantárgyának részeként 16 órás iparjogvédelmi előadással.
A Képzőművészeti Főiskola ebben az évben második alkalommal kérte fel a Hivatalt kétórás iparjogvédelmi tájékoztató előadásra.
Ebben az évben is részt veszünk az ELTE posztgraduális képzésében 12 óra előadással és bemutatóval.
Új igényként jelentkezett a BME Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék részéről egy 12 órás előadás és gyakorlati bemutató, valamint a BME Villamosmérnöki Kar Elektronikai Technológia Tanszék részéről 6 órás kutatási bemutató.
A Hivatal 2000. évi új kezdeményezése volt - összefüggésben az ipari formatervezési minták oltalmáról szóló törvényi szabályozás küszöbön álló megújításával - a hazai formatervező műhelyek szervezett felkészítése az új hazai és nemzetközi versenyhelyzetre. Ennek keretében megállapodást kötöttünk a Magyar Iparművészeti Egyetemmel, hasonlót készítettünk elő a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karával, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem Soproni Alkalmazott Művészetek Intézetével iparjogvédelmi és szerzői jogi ismeretek koncentrált oktatására, kiegészítve azt számítástechnikai és pályázathirdetési segítséggel.
A céltanfolyam-szervezés keretében a MTESZ, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Veszprémi Innovációs Centrum együttműködésével került sor tájékoztató előadások, adatbázis-kezelési bemutatók szervezésére, összességében 93 órában.
| Képzési óra | A résztvevők száma | |||||
| 1998 | 1999 | 2000 | 1998 | 1999 | 2000 | |
| Szabadalmi ügyvivői vizsga | 3 | 1 | ||||
| Felsőfokú tanfolyam | 60 | 120 | 168 | 19 | 33 | 33 |
| Középfokú tanfolyam | 260 | 180 | 174 | 141 | 63 | 70 |
| Céltanfolyam | 152 | 150 | 93 | 282 | 300 | 200 |
| Felsőoktatás | 107 | 500 | ||||
Az oktatott óraszámból is láthatóan a képzési, oktatási tevékenység nagymértékben terhelte a zömében hivatali munkatársakból álló oktatói kört. Az év során 27-en vettek részt az oktatásban, 22 hivatali és 5 fő külső előadó.
Tavaly is érezhető volt, hogy a megnövekedett képzési igényekhez képest az előadók száma kevés. Ezen túlmenően a sok vidéki helyszín miatt a tényleges leterhelés az effektív oktatott óráknál lényegesen nagyobb volt.
b) Távoktatás
Az iparjogvédelmi képzés megfelelő feltételeit a szak- és céltanfolyamok szervezése mellett jegyzetek, oktatási anyagok, felkészülési segédletek rendelkezésre bocsátása is jelenti. Az alapösszefüggéseket tartalmazó jegyzet mellett a képzésben résztvevők az ebben az évben elkészült útmutatókat - szabadalmi, kutatási útmutató -, tájékoztatókat, kérdésbankokat - kérdések és feleletek a szabadalom és a védjegy témaköréből - használhatják.
A távoktatást mint a képzés egyik új formáját az iparjogvédelemben a szabadalmi oktatási csomag kifejlesztésével kezdtük meg. A múlt év közepén döntés született a csomag formájáról és tartalmáról: távoktatási munkafüzetet és egy segédanyagokat - filmrészleteket, önellenőrző teszteket és részletesebb irodalmi anyagot - tartalmazó CD-t, egy HUNPATÉKA CD-t, továbbá hivatali kiadványokat (bejelentési űrlapok, Mit, hol talál tájékoztató füzet, útmutatók) vehet majd kézbe a program résztvevője.
A távoktatás propagálására elkészült egy 20 perces promóciós film VHS kazettán. A távoktatási csomag CD-je ezt a filmet is tartalmazza.
A munkafüzet szöveganyaga, tipográfiája, címlapterve és szerkesztett változata elkészült, a megjelenés 2001 márciusában várható.
Összefoglaló tábla az iparjogvédelmi képzés egyes adatairól 1996-2000
| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | |
| Felsőfokú tanfolyam hallgatói létszáma | 19 | 19 | 19 | 33 | 33 |
| Középfokú tanfolyamok száma/összes hallgató | 3/ | 3/ | 5/41 | 3/63 | 3/70 |
| Felsőoktatásban tartott óraszám | 38 | 42 | 40 | 96 | 107 |
| Összes oktatott órák száma | 242 | 408 | 472 | 442 | 542 |
| Oktatók száma | 22 | 25 | 32 | 27 | 27 |
3. Közönségkapcsolatok és szervezett együttműködések
a) Részvétel a hazai K+F programokban
A Hivatal továbbra is közreműködik az Európai Unió 5. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában való magyar részvétellel összefüggő - iparjogvédelmi természetű - feladatok végrehajtásában.
A Hivatal képviselői részt vesznek az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága által meghirdetett KMÜFA pályázatok zsűrijében.
A Hivatal gondozza a külföldi szabadalmaztatást támogató pályázati rendszert.
b) Kiállítások
A belföldi kiállítási részvételt elsősorban a nagyközönség és a szakmai látogatók tájékoztatása motiválja. A Hivatal ilyenkor tulajdonképpen kihelyezett ügyfélszolgálatot működtet, ahol a standot felkereső érdeklődők megismerkedhetnek az iparjogvédelem eszközeivel és azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a Hivatal ügyfélszolgálata nyújt.
A külföldi kiállítások esetében fontos szempont, hogy a magyar gazdaságba és kutatás-fejlesztésbe beruházni kívánó, a magyar kutatókkal együttműködést kereső potenciális partnerek első kézből szerezhessenek információt a szellemi tulajdon területén Magyarországon érvényesülő jogbiztonságról.
Belföldi kiállítási részvételek 2000-ben
| Kiállítás | Időtartam | Regisztrált látogató | Egyéb látogató |
| Absolut Design | IV. 6-9. | 159 | kb. 400 |
| Genius 2000 | V. 4-7. | 63 | kb. 200 |
| Industria 2000 | V. 23-26. | 260 | kb. 500 |
| Innofórum 2000 | VI. 7-8. | 35 | kb. 90 |
| OMÉK 2000 | IX. 2-7. | 200 | kb. 500 |
| Absolut Design | X. 5-8. | 160 | kb. 300 |
Külföldi kiállítási részvételek 2000-ben
| Kiállítás | Időtartam |
| Hannover Messe 2000. III. 20-25. | 6 nap |
| PATLIB Helsinki V. 16-18. | 3 nap |
| IENA Nürnberg XI. 2-5. | 4 nap |
Az elmúlt esztendő belföldi kiállításai közül látogatottsága, jelentősége és a kiállítási megjelenés szempontjából a májusi Industria 2000 és a szeptemberi Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítás emelkedik ki.
Az Industria 2000 kiállításon a hivatal stilizált épületében "ügyfélszolgálati irodát" alakítottunk ki, ahol a korábbiaknál jóval többen vették igénybe a szolgáltatásokat. 260 látogatónak adtunk információt, illetve végeztek részükre munkatársaink kutatást.
Ugyancsak a Budapesti Vásárközpont adott helyet az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásárnak. A környezetbe illeszkedő stand megjelenítése sok látogatót vonzott.
A hétnapos kiállításon a szakmai kérdésekre a Hivatal mezőgazdasági és fajtaoltalmi, valamint védjegy-szakértői válaszoltak. Napi átlagban 40-50 látogatónak adtunk információt.
A belföldi kiállítások közül még az ipari minta, a használati minta és a védjegy jog-intézmények népszerűsítése, alkalmazásuk jelentőségének megismertetése szempontjából kiemelésre méltó az Absolut Design kiállítás, mely 2000-ben két alkalommal került megrendezésre.
Munkatársaink számítógépes munkaállomással, internetes hozzáféréssel, információs anyagokkal, részletes szóbeli felvilágosító munkával járultak hozzá a Hivatal sikeres megjelenéséhez.
A külföldi kiállítások közül a Helsinkiben rendezett, kizárólag a szakmai közönség által látogatott PATLIB konferenciát kísérő kiállítás tekinthető a viszonylag csekély látogatószám ellenére kiemelkedő jelentőségűnek.
Az ismertetett bel- és külföldi kiállításokon túl 17 alkalommal szerveztünk szakmai fórumokat, vettünk részt referenszesi tevékenységgel konferenciák, kiállítások, szakmai bemutatók lebonyolításában.
c) Díjadományozások
Jedlik Ányos-díj
A díj névadója születésének 200-ik évében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a következő kimelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeknek adományozott Jedlik Ányos-díjat:
dr. Ambrus Gábor gyógyszerkutató feltalálónak, a Gyógyszerkutató Intézet Kft. Biotechnológiai igazgatóhelyettesének, a hazai gyógyszeripari kutatás kiemelkedő egyéniségének;
dr. Beke György vegyészmérnök feltalálónak, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem címzetes egyetemi tanárának, a magyar hűtőipari gyártmányfejlesztés kiemelkedő képviselőjének;
dr. Csanda Ferenc építési szakmérnök feltalálónak, a Supernoding Kft. ügyvezető igazgatójának;
dr. Mándi Attila vegyészmérnök, szabadalmi ügyvivő, az EGIS Gyógyszergyár Résztvénytársaság Iparjogvédelmi Önálló Osztályának vezetőjének;
Ozvald István vegyészmérnöknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal Gyógyszeripari Osztálya elbírálójának.
Honoris causa Jedlik Ányos-díjban részesült:
Herczeg János matematika-fizika szakos tanár, az Élet és Tudomány folyóirat főszerkesztője;
dr. Isépy Tamás ügyvéd, országgyűlési képviselő;
Király Árpád gépészmérnök, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Jedlik Ányos Társaság főtitkára.
A Magyar Szabadalmi Hivatal kutatási Gábor Dénes-díja
Gábor Dénes születésének centenáriuma alkalmából a Magyar Szabadalmi Hivatal új műszaki alkotások, kutatási-feltalálói eredmények elismerésére pályázatot hirdetett
-
a) alkalmazott fizika
b) informatika és
c) környezetvédelem témakörökben.
A beérkezett pályázatok közül a bírálóbizottság az alábbi pályaműveket részesítette elismerésben:
dr. Koppa Pál: Vékony polarizációs hologramok multiplexelése és titkosítása;
dr. Vincze Árpád: Mérési technológia atomerőművi gáztisztító rendszerek hatékonyságának automatikus ellenőrzésére;
dr. Zarándy Ákos: Sávszerkezetű CNN-UM architektúrák és a belőlük építhető alacsony alkatrészszámú, nagy teljesítményű, önálló videojel processzorok;
a Magyar Szabadalmi Hivatal Elnökének különdíjában részesült:
Ipacs László: Új típusú őrlőberendezések és festékipari alkalmazásuk című pályázata.
A Magyar Innovációs Szövetséggel folytatott többéves együttműködés alapján ebben az évben is elismerő díjakat adományozott a Magyar Szabadalmi Hivatal.
Az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyen indulók közül
Hegedűs Ramón: Excimer lézeres abláció háromdimenziós gyorsfényképezése c. pályázatára I. díjat;
Fekete György: Stroboszkópos nyomatfigyelő rendszer c. pályázatára III. díjat kapott.
Az Innovációs Nagydíj keretén belül a Magyar Szabadalmi Hivatal Innovációs Díját a Paksi Atomerőmű nyerte el reaktorvédelmi rendszerének rekonstrukciójáért.
A "Lépés a jövőbe" pályázatra benyújtott alkotások közül a Magyar Szabadalmi Hivatal az alábbiaknak adományozott díjat:
Kósa Tibor és Zoltán Farkas Viktor: DOMI-NYOMI (dominó vakoknak),
B>Gosztom András: Optima (gyógyszeradagoló),
Lakatos György: G4 (sakk vakok részére).
A Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérium Ipari Formatervezési Nívódíj pályázatán a Magyar Szabadalmi Hivatal különdíját Terbe János és Mezei János: Pick-pack papírbútor termékcsaládja nyerte.
Az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjak átadására hagyományosan a Magyar Tudomány Napja alkalmából került sor. A díjazottak:
dr. Kende György a Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézet igazgatója, a hadtudomány kandidátusa;
dr. Matuz János a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság Búza Igazgatóságának vezetője;
dr. Vas Attila a Szent István Egyetem Jármű és Hőtechnikai Tanszéke egyetemi tanára.
Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal 1998 óta már harmadszor hirdette meg "A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere" című pályázatot magyar középiskolák számára.
A pályázó szakkörök diákjai tanáruk vezetésével a mindennapi műszaki életben jelentkező feladatot oldottak meg a technikatörténet, az energiagazdálkodás és a hulladékhasznosítás témakörben. A pályázat elbírálásánál fontos szempont a műszaki monográfiák és az iparjogvédelmi dokumentációk felhasználása.
A pályázatra érkezett pályamunkák közül az alábbiak részesültek díjazásban:
a tapolcai Batsányi János Gimnázium és Szakképző Iskola, szakkörvezető: Farkas Gyula;
a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum, szakkörvezető: Kolozsvári Imre;
a szolnoki Varga Katalin Gimnázium, szakkörvezető: Nagy Tibor.
d) Jelentősebb rendezvények
2000-ben a Hivatal rendezésében, illetve munkatársainak közreműködésével az alábbi eseményekre, rendezvényekre került sor
| A rendezvény elnevezése | Időpont | Helyszín |
|---|---|---|
| Kerekasztal-beszélgetés a védjegytörvénnyel kapcsolatban MAVE szakmai fórum | január 20. | MSZH Konferenciaterem |
| A Magyar Mérnökakadémia ünnepi ülése megalalkulásának 10. évfordulóján | január 28. | MSZH Konferenciaterem |
| Jedlik Ányos-díj átadása | március 13. | MSZH Konferenciaterem |
| Bolyai-díj átadása | április 4. | Budapest Kongresszusi Központ |
| MAVE szakmai ankétok | április 13. november 6. november 30. |
több helyszín |
| MIE konferencia | április 26-28. | Sopron |
| MAVE-ICC 33. kongresszusa | május 5. | MSZH Konferenciaterem |
| Emléktábla-avatás Gábor Dénes emlékére | június 5. | Falk Miksa u. 30. |
| Magyar Könyvtárosok Egyesülete 32. Vándorgyűlése | július 11-12. | Esztergom |
| AIPPI nemzetközi konferencia | szeptember 7-8. | Kempinski Szálloda |
| Magyarok a XX. század képzőművészetében kiállítás és konferencia | szeptember 14-16. | Magyar Kultúra Alapítvány |
| Budapesti Nemzetközi Vásár | szeptember 15-24. | BNV |
| Nívódíjas Ipari Forma pályázat különdíjának átadása | szeptember 18. | BNV |
| MIE konferencia | október 25-27. | Nyíregyháza |
| Akadémiai Szabadalmi Nívódíj átadása | november 3. | MTA díszterem |
| Ifjúság - Innováció - Tudomány | november 8. | MSZH Konferenciaterem |
| Mit hol talál az MSZH honlapján? előadás a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesülettel közös szervezésben | november 9. | MSZH Konferenciaterem |
| Matricák 2000 - elektrografikai kiállítás | november 14-30. | MSZH Konferenciaterem |
e) Kiadványok
Az Iparjogvédelmi Szemle ez évben is hat alkalommal jelent meg 364 oldal összterjedelemben. A nívós tanulmányok szerzői javarészt a hivatal munkatársai voltak.
A további jelentősebb kiadványok közül az alábbiakat emeljük ki.
Megjelent a Módszertani útmutató IV-VI. fejezete a mellékletekkel. Szintén hivatalos kiadvány a Locarnói osztályozás első magyar nyelvű fordítása.
A nagyközönségnek szánt Útmutató sorozat egyik újabb kötete a védjegybejelentőknek szól, a másik az iparjogvédelmi eljárásokról tájékoztat.
Az iparjogvédelmi oktatáshoz kapcsolódó segédanyagként jelent meg egyrészt a Hogyan kutassunk újdonságot c. füzet, valamint további tesztkönyvek a használati minta, ipari minta, illetve védjegy témakörben.
f) Sajtótevékenység
Csakúgy, mint a korábbi években a Hivatal nyilvánosság előtti szereplésének alapelve a nyitott átlátható tájékoztatás volt. Az év során 10 alkalommal adott ki a Hivatal sajtóközleményeket, amelyek az iparjogvédelemmel kapcsolatos eseményekhez kapcsolódtak, illetve tájékoztatást adtak a Hivatal tevékenységéről, a szellemitulajdon-védelem aktuális helyzetéről. A sajtóközlemények magyarul és angolul is megjelentek a Hivatal internetes honlapján.
Az Observer médiafigyelő segítségével tájékozódunk a magyar sajtóban megjelent, illetve az elektronikus médiában elhangzott szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos híradásokról. 2000-ben mintegy 600 alkalommal szerepelt a médiában találmányokkal, feltalálókkal, az iparjogvédelem és a szerzői jogok különféle aspektusaival kapcsolatos híradás, körülbelül 60%-uk magyar vonatkozású volt. A sajtó különös figyelmet szentel a "szenzációs" új találmányoknak; az ezekről szóló híradások kapcsán általában megállapítható, hogy az újságírók sok esetben nem kellő kritikával fogadják a feltalálók tájékoztatását.
Sikerült a jelentős napilapoknál olyan kapcsolatokat kiépíteni, amelyek alapján tárgyilagos, a Hivatal tevékenységét pontosan ábrázoló írásokat, interjúkat jelentettek meg (Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Világgazdaság). Ezen belül különös fontosságot tulajdonítottunk annak, hogy tájékoztatást nyújtsunk a Magyar Szabadalmi Hivatal új statútumáról, megváltozott feladat- és hatásköréről.
Továbbra is támogatjuk a Duna Televízió Heuréka! Megtaláltam! című műsorát, amelyben az iparjogvédelem és a Hivatal tevékenysége hangsúlyos részt kap. A műsor a korábbi kéthetenkénti sugárzási gyakoriságról 2001-ben áttér a hetenkénti adásra, ennek megfelelően a szellemi tulajdon védelme is nagyobb nyilvánosságot kap.
g) Regionális iparjogvédelmi tájékoztató szolgálat működtetése
A Hivatal 2000. júliusában újította meg 2003-ig terjedően a MTESZ-szel 1998-ban kötött, együttműködési megállapodását. A megállapodás célja, egyrészt egy olyan ügyfél-szolgálati hálózat kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfelek vidéken is hozzájuthassanak az alapvető iparjogvédelmi tájékoztatáshoz, másrészt pedig az, hogy minél szélesebb körben tegye ismertté az iparjogvédelem által biztosított lehetőségeket, annak eszköztárát.
A megújított megállapodás új alapokra helyezte a MTESZ és a Hivatal közötti munkakapcsolatokat a fenti célok hatékonyabb megvalósítása érdekében. Ennek alapján három munkatársunk áll folyamatos, napi kapcsolatban a Tudomány és Technika Házakban működő ügyfélszolgálatosokkal. Ezzel egyidejűleg tízről tizennégyre emelkedett azoknak a TTH-knak a száma, amelyek iparjogvédelmi ügyfélszolgálati irodát működtetnek, közülük hét központi, hét pedig ún. csatolt város szerepet tölt be. A 2000. év folyamán munkatársaink valamennyi központi várost felkeresték.
A belső munkatársak bevonásával könnyebben kezelhetővé váltak a "házon belül" megoldható közönségkapcsolati feladatok. Felkerültek a Hivatal honlapjára az ügyfélszolgálati hálózat adatai (elérhetőség, ügyfélfogadási idő stb.). Ugyanezek az adatok megtalálhatók szórólapon a Hivatal nyilvános részlegeiben (Könyvtár, Ügyfélszolgálat, Tár stb.). A Megyei Szaknévsorban a régióknak megfelelően, az MSZH hirdetése keretében, tájékoztatás jelent meg a vidéki ügyfélszolgálatokról.
h) Szakmai együttműködések 2000-ben
Külön együttműködési megállapodások alapján az alábbi szakmai szervezeteket és intézményeket támogatta a Hivatal 2000-ben:
- Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület
- Magyar Védjegy Egyesület
- Magyar Feltalálók Egyesülete
- AIPPI Magyar Csoportja
- Magyar Versenyjogi Egyesület
- Magyar Innovációs Szövetség
- Jedlik Ányos Társaság
- MTESZ
- Magyar Mérnökakadémia
- Budapesti Műszaki Egyetem
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Élet és Tudomány
- Országos Műszaki Múzeum
- Csodák Palotája
- Millenáris Kht.
V. A HIVATAL 2000. ÉVI GAZDÁLKODÁSA
1. A költségvetési teljesítés főbb mutatói
A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szerve, amelyet a Kormány irányít. A Kormány nevében a gazdasági miniszter látja el a felügyeletét, illetve gyakorolja a meghatározott irányítási jogokat.
A Hivatal az államháztartás központi költségvetési fejezetrendjében önálló címként működő, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó szervezet. Önfinanszírozó módon gazdálkodik, feladatai ellátásához állami támogatást nem igényel. A gazdasági miniszter rendeleteivel szabályozott iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakból és a Hivatalt megillető hasonló nemzetközi eljárási díjakból származó bevételek szolgálnak a hatósági feladatkör ellátásához szükséges kiadások forrásául.
A körültekintő tervezés, illetve a I. fejezetben részletesen bemutatott bejelentőiaktivitás-növekedés és munkatehertöbblet következtében a korábbi, 1999. évi 12%-os forrásbővülést követően tavaly a korábbi tényszámhoz képest 29,9%-os növekedéssel a működési bevételek a tervezett 2.209,3 millió forinttal szemben 2.860,0 millió forintra teljesültek. A teljes bevétel 8,5%-át, 244,1 millió forintot az előző évi előirányzat-maradvány engedélyezett igénybevétele képezte.
A bevételi szerkezet immár tartós jellemzője a szabadalmi bejelentési, eljárási és fenntartási díjak mintegy kétharmados, 62%-os (előző évben 68%-os) dominanciája. Ezek több mint 80%-a külföldi eredetű, nemzetgazdaságunk mérete és ipari potenciálunk jellege, valamint tulajdonosi szerkezete miatt. E belső megoszlás másik alapvető oka a hazai jogosultak körében gyakoribb független feltaláló-bejelentőket és tulajdonosokat jogszerűen erőteljesen preferáló kedvezményes díjrendszer még 1999. évi továbbfejlesztése, ami csak korlátozhatja a Hivataltól független magas ügyvivői és piacrajutási költségek visszahúzó hatásait.
A hazai és külföldi jogosultaktól származó nemzeti védjegy-bejelentési és -megújítási díjak 18,3%-os bevételi részesedése, és a Madridi Unió nemzetközi védjegy-lajstromozási eljárásai keretében a Nemzetközi Irodától származó, s a hivatali közreműködés fejében járó térítés 6,9%-os tétele együttesen a hatósági bevételek egynegyedét képviseli.
Kiadási oldalon a 2000. évi módosított előirányzathoz viszonyítva a teljesítés 2.343,6 millió forinttal 82,2%-os volt. A források együttesen biztosították a pénzügyi eszközöket a hivatali célkitűzések maradéktalan és színvonalas megvalósításához. A teljesített kiadások kiemelt előirányzati bontásban a következők szerint alakultak.
A kiadások legjelentősebb hányadát a személyi juttatások képezik, összhangban a Hivatal mértékadó nemzetközi színvonalon teljesítő kutatási, vizsgálati és engedélyezési tevékenységének súlyával. Ennek összege a munkaadókat terhelő járulékokkal együtt 1.112,3 millió Ft, amely a működési kiadások 61,5%-át, a teljes kiadási főösszegnek pedig a 47,5%-át teszi ki.
| Kiemelt kiadási előirányzatok | 1999 Adatok millió Ft-ban |
2000 Adatok millió Ft-ban |
Változás %-ban |
|---|---|---|---|
| MŰKÖDÉSI KIADÁS | |||
| Személyi juttatás | 763,5 | 822,4 | 107,7 |
| Munkaadókat terhelő járulék | 253,7 | 289,9 | 114,3 |
| Dologi kiadások | 589,9 | 650,8 | 110,3 |
| Pénzeszköz átadás | 22,6 | 44,3 | 191,6 |
| ÖSSZESEN | 1.629,7 | 1.807,4 | 110,9 |
| FELHALMOZÁSI KIADÁS | |||
| Felújítás | 43,0 | 21,3 | 49,5 |
| Felhalmozás | 281,3 | 508,2 | 180,7 |
| Felhalmozási célú támogatási kölcsön | 3,0 | 6,7 | 223,3 |
| ÖSSZESEN | 327,3 | 536,2 | 163,8 |
| MINDÖSSZESEN | 1.957,0 | 2.343,6 | 119,8 |
A személyi juttatások hivatali szintű 7,7%-os növekményének alapvető célja és jogcíme a Hivatal 2000. évi költségvetésében központilag jóváhagyott illetményemelési lehetőségen túl a hatósági engedélyezési tevékenység tartósan érvényesülő hivatali mennyiségi és minőségi követelményrendszerének kiegészítése a kétoldalúan vállalt többletteljesítményi, 10%-os ösztönzési rendszerrel, valamint a személy- és munkakörfüggő céljutalom-kitűzéssel. Az előbbiek elégséges tartalékául szolgált az eredeti kiemelt előirányzat, az utóbbi forrását a jóváhagyott költségvetési törvény szerinti bevételeket meghaladó működési bevételek biztosították.
Körültekintő, megalapozott és költségtakarékos gazdálkodásunkat támasztja alá a kiadási főösszeg 27,8%-át képviselő dologi kiadásoknak az éves infláció mértékét alig meghaladó növekedése (10,3%). Az infláción felüli növekedési többletet a szélesedő informatikai eszközpark és a korábbi évek kiemelkedő beruházásainak új üzemeltetési költségei (szabadalmi tárak, hálózati fejlesztések), továbbá a nemzetközi és hazai hatósági alap- és kiegészítő feladatok okozták.
A felhalmozási kiadások - felújításon felüli - 21,7%-os aránya magasnak tűnik ugyan, de a 2000. évi felhalmozási kiadásainkban 202,7 millió forint 1999. évi előirányzat-maradvány is szerepel, amely összeg nélkül ez az arány csak 13%-os lenne a teljes kiadáson belül. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a magasabb felhalmozási kiadások általánosan jellemzőek a világszínvonalú infrastruktúra <%2>állandó fejlesztésére kényszerülő nemzeti szellemi tulajdonvédelmi hatóságok életében. Így a Magyar Szabadalmi Hivatal vonatkozásában is a világviszonylatban vett újdonságvizsgálat követelményei, a lényegében állandó létszámkapacitás (amely még mindig 5%-kal alacsonyabb az 1995. évinél) mellett az egyes területek 15-30%-os munkateher-növekedésével való megbirkózás csak erőltetett ütemű automatizálással és ügyvitelfejlesztéssel biztosítható.
A Hivatal a járulékfizetési kötelezettségek előírásszerű, időben és maradéktalanul való teljesítése mellett eleget tett az államháztartási törvény és a vonatkozó szabályozások alapján az állammal szembeni befizetési követelményeinek (áfa, szja).
Az általános intézményi üzemeltetési feladatokon túlmenően a hivatali gazdálkodás a szakmai vezetők önálló felelőssége mellett sikerrel támogatta a hatósági újdonságvizsgálathoz szükséges bel- és külföldi tudományos és műszaki információforrások (nyomtatott, elektronikus, online), illetve jogi és gazdasági szakszolgáltatások igényes biztosítását, a központi iparjogvédelmi tájékoztatás és képzés programjait, a hatósági publikációs és kiadói kötelezettségek nemzetközi színvonalú ellátását. Az országos hatáskörű szakhatósági feladat- és hatáskörből fakadó együttműködési, koordinációs és testületi tevékenységek és a hazai iparjogvédelmi kultúra fejlesztését ugyancsak biztonságos anyagi feltételek szolgálták 2000-ben.
A múlt évi hivatali beruházási tevékenységében a már említett számítástechnikai-informatikai programok mellett súlyponti szerepet vitt a Budapest, V. Garibaldi u. 1. és Akadémia u. 21. sz. alatti nyilvános szabadalmi tárhoz kapcsolódó, nemzetközi gyűjteményi kutatóhelyek, irattárak és ügyfélszolgálati egységek kialakítását felölelő többéves program megvalósulása, valamint a Zoltán u. 6. alatt a Pályázati Irodának helyet adó terület kialakítása.
A gazdálkodási tevékenységet 2000-ben tíz külső ellenőrzési program vizsgálta. A Gazdasági Minisztérium Ellenőrzési Főosztálya az 1998-1999. évi tevékenységre vonatkozóan költségvetési ellenőrzést végzett, továbbá a fejezet által adatbekérésen alapuló ellenőrzés még öt alkalommal történt. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal adat- bekérésen alapuló számonkérései (három alkalommal) a használt ingatlanok állományára, a házipénztári készpénzfelvételek és kifizetések szabályozottságára, továbbá a belső ellenőrzés működésére és szabályozottságára irányultak. Az Állami Számvevőszék pedig a költségvetés területén működő belső kontrollmechanizmus meglétét és ellenőrzését vizsgálta adatbekéréssel. A szakhatósági vizsgálatok megalapozott, fegyelmezett és hatékony pénzügyi-gazdasági munkát azonosítottak és méltattak jelentéseikben.
Ezeket az eredményeket jelentős súllyal alapozták meg a belső költségvetés részletes monitorfunkciói és a közbeszerzési programok kiemelt kezelése.
A Magyar Szabadalmi Hivatal 2000. évi működési bevétele
(jogintézményenkénti megoszlás a teljes bevétel százalékában)
| Megnevezés | Teljesítés MFt | Megoszlási % |
|---|---|---|
| Szabadalmi fenntartási és bejelentési díjak | 1.773,2 | 62,0 |
| Védjegy-bejelentési és -megújítási díjak | 522,9 | 18,3 |
| Nemzetközi WIPO bevételek | 197,3 | 6,9 |
| Ipari minta díjak, bejelentések | 11,2 | 0,4 |
| Használati minta díjak, bejelentések | 17,7 | 0,6 |
| Egyéb bevétel | 93,6 | 3,3 |
| Előirányzat-maradvány | 244,1 | 8,5 |
| Összesen: | 2.860,0 | 100,0 |
Információs tábla a 2000. évi bevételek és kiadások összesített adatairól
Adatok MFt-ban
| Megnevezés | Költségvetési előirányzat | Teljesítés (2000. 12. 31-ig várható) | Teljesítés a módosított előirányzathoz viszonyítva % | |
|---|---|---|---|---|
| Eredeti | Módosított | |||
| Bevételek | ||||
| Alaptevékenység bevételei | 2.190,8 | 2.572,8 | 2.579,0 | 100,2 |
| Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevétel | 7,0 | 7,0 | 9,1 | 130,0 |
| Intézmények egyéb sajátos bevétel | 7,5 | 7,5 | 7,7 | 102,7 |
| Pályázati Iroda és az SzJSzT működésével kapcsolatos bevétel | 13,5 | 13,7 | 101,5 | |
| ÁFA bevételek és visszatérülések | 4,0 | 4,0 | 1,5 | 37,5 |
| Felhalmozási és tőke jellegű bevétel | 1,7 | |||
| Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése | 3,2 | 3,2 | 100,0 | |
| 1999. évi előirányzat-maradvány igénybevétele | 244,1 | 244,1 | 100,0 | |
| Bevétel összesen | 2.209,3 | 2.852,1 | 2.860,0 | 100,3 |
| Bevételek | ||||
| Személyi juttatások | 684,1 | 824,7 | 822,4 | 99,7 |
| Munkaadókat terhelő járulék | 255,2 | 290,0 | 289,9 | 99,9 |
| Dologi kiadások | 820,0 | 1.063,9 | 650,8 | 61,2 |
| Pénzeszköz átadás | 60,0 | 74,0 | 39,8 | 53,8 |
| Felújítás | 40,0 | 40,0 | 21,3 | 53,3 |
| Felhalmozás | 345,0 | 547,8 | 508,2 | 92,8 |
| Lakástámogatás vissza nem térítendő támogatása | 1,0 | 4,5 | 4,5 | 100,0 |
| Lakástámogatási kölcsön | 4,0 | 7,2 | 6,7 | 93,0 |
| Kiadások összesen | 2.209,3 | 2.852,1 | 2.343,6 | 82,2 |
2. Humánerőforrás-gazdálkodási eredmények
Az MSZH engedélyezett létszáma 2000-ben 259 fő volt. Célunk a stabil, szakmailag jól felkészült, nemzetközi tapasztalatot szerzett és elismert, a világnyelveket jól beszélő munkatársi állomány megfelelő megbecsülése és megőrzése.
A köztisztviselői illetményrendszer differenciált alkalmazása, a kiterjedt és szigorú céljutalomrendszerhez kapcsolt újszerű, az előzetesen vállalt többletteljesítményhez kötött illetményemelési rendszer alkalmazása jelentős szakmai sikereket eredményezett. A biztosított 14. havi illetmény, az ötödik évébe lépett önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás intézménye, az összes lehetséges köztisztviselői juttatás biztosítása, valamint a továbbképzési, tanulmányúti és szociális támogatási programok és rendszerek jól segítik az erős munkaerő-piaci vonzások mérséklését.
A Hivatal köztisztviselőinek 63%-a felsőfokú végzettségű és 25%-a többdiplomás szakember, 113 fő rendelkezik egy vagy több nyelvvizsgával. Tavaly 78 fő előresorolása, 41 fő minősítése történt meg; 63 fő tett eredményes közigazgatási alap- vagy szakvizsgát. Jelenleg 59 fő részese a hivatali nyelvtanfolyamoknak.
A jóléti és szociális célú erőfeszítések, segély- és támogatásfunkciók mellett kiterjedt egészségügyi szűrővizsgálati és munkaegészségügyi szolgáltatások (előbbit csaknem a teljes hivatali állomány, 255 fő aktív munkatárs, továbbá 19 fő nyugdíjas volt dolgozónk vette igénybe), valamint hatékony és népszerű üdülési szolgáltatás, illetve választék segíti az aktív kezdeményező és alkotó hivatali légkör erősítését, a "szellemi erőnlét" megőrzését.