Szemle - 2001. 02.

HÍREK, ESEMÉNYEK

Iparjogvédelmi információs szolgálat vidéken

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) és az MSZH 1998 májusában együttműködési megállapodást kötött.

A megállapodás célja az volt, hogy az iparjogvédelmi ismeretek minél szélesebb körű elterjesztésének, illetve az iparjogvédelmi tudatosság fokozásának érdekében meghatározza a két szervezet együttműködésének kereteit.

A megállapodás szerint a MTESZ az MSZH támogatásával a vidéki Tudomány és Technika Háza (TTH) hálózat keretében iparjogvédelmi információs rendszert hoz létre, szervez meg és tart fenn. Mivel a TTH-k a megyeszékhelyeken találhatók, a megállapodás nyomán mód nyílt egy országos iparjogvédelmi információs rendszer létrehozására.

A megállapodásnak megfelelően a vidéki TTH-k munkatársai elvégezték a középfokú iparjogvédelmi tanfolyamot, és az MSZH által rendelkezésükre bocsátott tájékoztató és információs anyagok felhasználásával, heti rendszerességgel megkezdték az ügyfélszolgálati munkát.

1998-ban öt megyeszékhelyen (Pécs, Békéscsaba, Miskolc, Székesfehérvár, Szolnok) indult meg a munka, a következő évben pedig megduplázódott az ügyfélszolgálattal rendelkező városok (s így egyben a megyék) száma: Kecskeméten, Győrött, Debrecenben, Szombathelyen és Vácott kezdte meg működését a TTH-ban az iparjogvédelmi ügyfélszolgálat. (Vácon van a MTESZ Pest megyei szervezetének központja.)

2000. július 5-én a két szervezet az addigi tapasztalatok felhasználásával módosította, és újabb 3 évre (2003-ig) meghosszabbította az együttműködési megállapodást. A módosításnak megfelelően, jobban alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz, hét iparjogvédelmi régiót alakítottak ki, amelyek egy-egy régióközpontból, s egy-egy ún. csatolt városból állnak. A csatolt városokban rendszerint a régióközpontban dolgozó munkatársak látják el az ügyfélszolgálati feladatokat, vagy operatív segítséget nyújtanak az ottani kollégák részére. Végeredményben így ma már 14 megyében érhetők el közvetlenül az iparjogvédelemre, illetve az MSZH tevékenységére vonatkozó információk. (Az ügyfélszolgálatok elérhetőségét a cikk végén tüntetjük fel.)

A módosítás nyomán közvetlenebbé vált az ügyfélszolgálati munkatársak és a Hivatal kapcsolata is, mivel ay eddig a MTESZ központ keretében működő iparjogvédelmi koordinátor feladatait a Hivatal munkatársai vették át.

Az első vidéki ügyfélszolgálatok megindulása óta eltelt két és fél esztendő már elegendően hosszú idő ahhoz, hogy néhány összegző megállapítást tehessünk. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a vidéki információs centrumok létrehozása szükséges és helyes lépés volt, amely összhangban van egyfelől a hazai igényekkel, másfelől a nemzetközi tapasztalatokkal. Az európai országok szinte mindegyikében léteznek decentralizált iparjogvédelmi információs pontok, olyanokban is (pl. Lengyelország), melyeknek iparjogvédelmi hagyományai, illetve tevékenysége semmiképpen sem tekinthető gazdagabbnak hazánkénál. (Minden ország más-más megoldást választ: van ahol az egyetemekre, van ahol regionális könyvtárakba, vagy valamely közigazgatási intézménybe telepítik az információs pontokat.)

A hazai kiállításokon és egyéb rendezvényeken szerzett tapasztalatok is egyértelműen utaltak arra, hogy a vidéki feltalálók, illetve alkotók, szívesen fogadnak minden olyan lehetőséget, amely a számukra szükséges iparjogvédelmi információkat közelebb viszi működési területükhöz, illetve könnyebben, gyorsabban, olcsóbban elérhetővé teszi azokat. Az egyéni alkotók jelentős része nyugdíjas, nekik terhet jelentenek a közlekedés, illetve a kommunikáció költségei. (E tapasztalatok vezettek a zöld szám, az ún. kreatív vonal bevezetéséhez is.)

Az a változatos, széles körű, különböző szintekre tagolódó és rugalmasan kezelhető információtömeg, amely az egyes ügyfélszolgálatoknál rendelkezésre áll, igen kedvező fogadtatásra talált az érdeklődők körében. Az alapvető iparjogvédelmi, illetve az MSZH működésére, eljárási és ügyfélfogadási rendjére vonatkozó tájékoztató kiadványokon túl az ügyfeleknek lehetőségük van kutatni a HUNPATÉKA-adatbázisban, böngészni a Hivatal internetes honlapján, informálódni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő (SZKV) frissen megjelent számaiból, illetve tájékozódni a különböző osztályozási rendszerekben. Speciális, bonyolultabb problémák esetén a vidéki kollégák közvetlenül az MSZH munkatársaihoz fordulhatnak, s úgy tudják megadni a kívánt felvilágosítást.

A meglévő igények kielégítésével egyenrangú fontosságú feladat az új igények felkeltése. Erre számos lehetőség kínálkozik, s a helyi viszonyok ismeretében a vidéki kollégák változatos módon élnek is ezekkel.

Számos esetben célszerűnek bizonyult a térség jelentősebb K+F tevékenységet is folytató vállalkozásainak levélbeli, telefonos, illetve személyes felkeresése. Különösen jó lehetőségeket kínálnak ebből a szempontból a K+F tevékenységet, s így a valószínűsíthető iparjogvédelmi aktivitást mintegy koncentráló ipari parkok. Néhány esetben (pl. Borsod megyében) már együttműködési megállapodás is született az ilyen kezdeményezésből.

Ugyancsak ígéretes lehetőség a megyei, illetve térségbeli alkotók regisztrálása az SZKV adatai alapján. Ezek az emberek célzottan megkereshetők az új iparjogvédelmi információkkal. E lehetőségekkel eddig Békés és Baranya megyei kollégáink éltek a legjobban.

Az ifjú nemzedék iparjogvédelmi kérdések iránti érdeklődésének felkeltésére több mód is kínálkozik. Általános iskolások számára sikeres feltalálókkal, találmányokkal, tudománytörténettel kapcsolatos vetélkedőket szerveztek például Borsod-, illetve Baranya megyében, melyeket a Hivatal is támogatott. Ugyancsak hasznos kezdeményezés a műszaki jellegű közép- illetve felsőoktatási intézmények felkeresése, kerekasztal-beszélgetés szervezése az érintett oktatókkal, melynek nyomán már több vidéki iskolában, főiskolában került sor iparjogvédelmi témájú előadásra, előadássorozatra.

Kellő igény esetén természetesen középfokú tanfolyam megszervezésére is sor kerülhet.

Fejér megyében ígéretes együttműködés látszik kialakulni az MTESZ-szel egy épületben működő "Multicenter" oktatási centrum és az iparjogvédelmi ügyfélszolgálat között. Ugyanitt az ügyfélszolgálatos kolléga személyében valósít meg kapcsolatot a regionális területfejlesztési tanáccsal, amely szintén ígéretes együttműködési irány lehet.

Az iparjogvédelmi információk terjesztésére, az igények felkeltésére kiváló alkalmat kínálnak azok a szakmai rendezvények, kiállítások, vásárok, amelyeket a MTESZ tagegyesületei, vagy egyéb, a szövetséggel kapcsolatban lévő szervezetek, pl. kereskedelmi kamarák, szakmai egyesületek stb. szerveznek. Az ilyen alkalmakkor rendszerint nagy érdeklődés nyilvánul meg a rendelkezésre álló információs és tájékoztató anyagok iránt, és élénk érdeklődés kíséri az iparjogvédelmi témájú előadásokat, melyeket az MSZH munkatársai, illetve a helyi kollégák tartanak. (Számos érdeklődőt vonzott pl. 1999-ben az Optimum fogyasztóvédelmi egyesülettel közösen négy városban rendezett előadássorozat.) Speciálisan iparjogvédelmi témájú regionális rendezvények szervezésére is számos példa akadt ebben az időszakban, különösen nagy érdeklődést váltottak ki a kisvállalkozók számára szervezett, döntően a védjegyoltalomról informáló előadások.

Követendő kezdeményezés lehet információs anyagok elhelyezése a regionális könyvtárakban, erre több megyében is találhatunk példát.

A vidéki információs centrumok tevékenységének megismertetése szempontjából alapvető jelentőségű a helyi médiumokkal való kapcsolat. A vidéki tömegkommunikáció működésének ismeretében nem meglepő, hogy a jó személyes kapcsolatok megléte jelentősen hozzájárulhat a médiumokban való megjelenés lehetőségéhez. Általánosságban leszögezhető, hogy a médiumok inkább az "eseménynek" tekinthető, esetleg protokolláris elemekkel is fűszerezett eseményekre "mozdulnak rá" szívesen, az ügyfélszolgálatok mindennapi munkájáról nem tudósítanak. Még azt sem könnyű, olykor nem is lehet elérni, hogy az ügyfélszolgálat nyitvatartási rendjéről (díjmentesen) tájékoztatás jelenjen meg a helyi lap vagy a regionális tv szolgáltató rovatában. E tények ismeretében jelentős eredménynek tekinthető, hogy több helyi lapban, megyei kamarai újságban is cikksorozatot sikerült elhelyezni a különböző oltalmi formákról a helyi kollégák tollából.

Az eltelt időszak tapasztalatai, és a havonta érkező ügyfélszolgálati jelentések egyaránt azt mutatják, hogy igen jelentős különbségek vannak az egyes régiókban működő ügyfélszolgálatok munkájának színvonala és hatékonysága között. Az természetesnek tekinthető, hogy az egyik városban az egyik tevékenységi terület erősebb, a másikban a másik, de ez egyedül nem magyarázza a különbségeket. Úgy vélem, hiba lenne egyetlen okot keresni a jelenség magyarázatára. Egyaránt szerepet játszhat ebben az országrészek különböző gazdasági helyzete, fejlesztési potenciálja, a helyi szakmai, társadalmi szervezetek közti kapcsolatrendszer minősége, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó kollégák lelkesedése, előképzettsége, tájékozottsága.

Alapvető következtetésként levonható, hogy jó kezdeményezésnek bizonyult a regionális ügyfélszolgálatoknak a megyei TTH-ba való telepítése. Eredeti céljaiknak megfelelő működés esetén a TTH-k a megyeszékhely műszaki értelmiségének találkozási pontjai, egyben a rokon tevékenységi területű szervezetek aktivitásának kiemelt helyszínei is. Ekként ideális helyszínnek tekinthetők az iparjogvédelmi információk terjesztésére. Természetesen, ha az adott városban bármi okból problémák mutatkoznak a helyi MTESZ és pl. a Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolatában, ez kihat az iparjogvédelmi ügyfélszolgálat működésének sikerére is.

Összefoglalva a vidéki iparjogvédelmi ügyfélszolgálatok működésének tapasztalatait, leszögezhetjük, hogy tevékenységük, a helyi lehetőségekhez megfelelően illeszkedve, reményteljes irányt jelenthet az iparjogvédelmi információk egyre szélesebb körű terjesztésébe, az ezirányú tudatosság fokozásában.

Gács János

Iparjogvédelmi ügyfélszolgálat a MTESZ Technika Házakban