106. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
2001. ÁPRILIS
A Szerzői Jogi Szakértő Testület Ügyrendje
-
I. A Szakértő Testület
II. A Szakértő Testület tisztségviselői
III. A Szakértő Testület elnöksége, elnöke, elnökhelyettese és tiszteletbeli elnöke
IV. A Szakértő Testület titkára és helyettese
V. A Szakértő Testület tanácsainak kijelölése és eljárása; iratkezelési szabályok
VI. Aláírási jogkör
VII. Díjazás
A Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: a Szakértő Testület) elnöksége a 156/1999. (XI. 3.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (1) bekezdése alapján az alábbiakban állapítja meg a Szakértő Testület ügyrendjét.
1. A Szakértő Testület székhelye: Budapest
2. A Szakértő Testület címe és postacíme: 1054 Budapest, Garibaldi utca 2.; 1370 Budapest 5, Pf. 552.
3. A Szakértő Testület pecsétje: a Magyar Köztársaság címere "Szerzői Jogi Szakértő Testület" körirattal [R. 5. § (5) bekezdés].
4. A Szakértő Testület az R. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.
5. A Szakértő Testület közigazgatási tevékenységet végez, amely az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény alapján tárgyi adómentes tevékenységnek minősül. SZJ száma: 751318
II. A Szakértő Testület tisztségviselői
6. A Szakértő Testület tisztségviselői:
- az elnök;
- amennyiben az elnök a 12. pont szerint az elnökség valamely tagját erre kijelöli, az elnökhelyettes;
- amennyiben az elnökség a 16. pont szerint ilyen címet adományoz, a tiszteletbeli elnök;
- az elnökség tagjai; és
- a titkár, illetve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: az MSZH) elnöke a 21. pont szerint helyettest is kijelöl, a titkárhelyettes.
III. A Szakértő Testület elnöksége, elnöke, elnökhelyettese és tiszteletbeli elnöke
7. A Szakértő Testületet az elnök irányítja és képviseli [R. 4. § (1) bekezdés].
8. Az elnök képviseleti jogkörében bíróság, más hatóság, más külső szerv, illetve harmadik személy irányában eljár a Szakértő Testület nevében.
9. Az elnök tisztsége megszűnik:
- a megbízatási időtartam [R. 3. §. (1) bekezdés] leteltével;
- lemondással; vagy
- felmentéssel.
10. A lemondást írásban kell bejelenteni az MSZH elnökének, aki arról az igazságügy-minisztert tájékoztatja.
11. Ha az elnök tisztségének betöltésére tartósan alkalmatlanná válik, kérésére, vagy az MSZH elnökének javaslatára, az igazságügy-miniszter felmenti.
12. Az elnök, távolléte vagy akadályoztatása esetére - az R. 4. §-a (1) bekezdésének második mondata alapján - az elnökség tagjai közül általános elnökhelyettest jelölhet ki. Az elnök szükség esetén az elnökség tagjai közül mást is megbízhat eseti helyettesítéssel.
13. Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértő Testület működését. Az elnök rendszeresen tájékoztatja az elnökséget a Szakértő Testület munkájáról és az elvi jelentőségű vagy egyébként különös fontosságú ügyekről.
14. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülést tart [R. 4. § (3) bekezdés]. Az elnök az elnökséget postai úton, sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, szóban, illetve külön kézbesítő útján - hívja össze.
15. Az elnökség határozatképességéhez az elnökség legalább nyolc tagjának a jelenléte szükséges. A jelenlévők nyílt szavazással és szótöbbséggel határoznak; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
16. Az elnökség valamely tagjának tiszteletbeli elnöki címet adományozhat. A tiszteletbeli elnök e címét a szerzői joggal összefüggő bármely tevékenységével kapcsolatban használhatja; egyebekben a tiszteletbeli elnököt a többi elnökségi taggal azonos jogok illetik meg.
17. Az elnökségi tagság megszűnésére az elnök tisztségének megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
18. Ha az elnöknek aggálya merül fel az eljáró tanács szakértői véleményével szemben, az elnökség elé terjesztheti az ügyet. Az elnökség az eljáró tanács szakértői véleményét mellőzheti és az ügyet az elnök által kijelölendő másik tanácsnak adhatja át.
19. A Szakértő Testület tagjainak névsorát, ügyrendjét, éves beszámolóját, valamint - az eljáró tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt az MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni [R. 5. § (4) bekezdés].
20. Amennyiben bármely hatóság a szerzői joggal összefüggő általános kérdésben - mint például jogszabály-előkészítés vagy nemzetközi szervezetek tevékenységével kapcsolatban a magyar álláspont kialakítása - a Szakértő Testület véleményét kéri, annak megadására az elnökség jogosult.
IV. A Szakértő Testület titkára és helyettese
21. A Szakértő Testület ügyvitelével összefüggő feladatokat az MSZH elnöke által megbízott titkár, illetve, ha az MSZH elnöke helyettest is megbíz, a titkárhelyettes (továbbiakban együttesen: a titkár) látja el.
22. A titkár látja el a Szakértő Testület ügyvitelét. Így különösen:
- nyilvántartást készít;
- tájékoztatást ad az elnök részére, és számára az iratokat előkészíti;
- átadja az iratokat az eljáró tanács kijelölt tagjainak;
- értesíti az eljáró tanácsot az ülés kitűzött időpontjáról;
- gondoskodik az ülések megtartásának személyi és tárgyi feltételeiről;
- végzi a működéssel kapcsolatos egyéb adminisztrációs feladatokat.
23. A titkár előkészíti az elnökségi üléseket; az elnökségi ülés határozatairól emlékeztetőt készít.
24. A titkár vezeti a nyilvántartást a Szakértő Testület tagjairól az adatvédelmi szabályoknak megfelelően.
V. A Szakértő Testület tanácsainak kijelölése és eljárása; iratkezelési szabályok
25. A Szakértő Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat a titkár az iktatókönyvbe bevezeti. Az iktatókönyv az alábbiakat tartalmazza:
- a megkeresés, illetve a megbízás számát;
- a megkeresés, illetve a megbízás iktatásának napját;
- a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó nevét;
- a felek megnevezését;
- az iktatószámot;
- az eljáró tanács elnökének, előadó tagjának, valamint szavazó tagjának, illetve tagjainak a nevét.
26. Az iktatást követően a titkár megküldi az ügy iratait az elnöknek, aki
- dönt a megkeresés, illetve a megbízás elfogadásáról és ezt a megkereső bíróságnak vagy más hatóságnak, illetve a megbízónak visszaigazolja;
- kijelöli az eljáró tanács elnökét, előadó tagját és szavazó tagját, illetve tagjait;
- szükség esetén külső szakértőt rendel ki az R. 6. §-ának (2) bekezdése alapján.
27. Ha az elnök nem fogadja el a bírósági vagy más hatósági megkeresést, illetve a megbízást, nyolc napon belül visszaküldi az iratokat a megkereső bíróságnak vagy más hatóságnak, illetve a megbízónak.
28. Az eljáró tanács kijelölése után a titkár átadja az iratokat az eljáró tanács tagjainak.
29. Az eljáró tanács tagjai haladéktalanul kötelesek közölni a Szakértő Testület elnökével minden olyan körülményt, amely kétségeket ébreszthet függetlenségük vagy pártatlanságuk tekintetében. Amennyiben a Szakértő Testület elnöke ilyen körülményről szerez tudomást, más tagot jelöl ki az eljáró tanácsba.
30. Az eljáró tanács tagjaival a Szakértő Testület elnöke megbízási szerződést köt, és az VII. fejezetben említett díjak kifizetése a 49. pontban említett igazolás, illetve hivatali ellenjegyzés alapján történik.
31. A Szakértő Testületnek adott megbízás esetén, a szakértői véleményért járó díjat - az R. 7. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint - a megbízónak előre be kell fizetnie. Az eljáró tanács a szakértői véleményt az attól számított 30 napon belül köteles megadni, hogy a díj befizetéséről az eljáró tanács elnöke a titkártól - az MSZH Pénzügyi Osztályának közlése alapján - értesítést kap.
32. Bíróság vagy más hatóság megkeresése esetén az eljáró tanács a szakértői véleményt a bíróság, illetve más hatóság által megjelölt határidőn belül köteles megadni.
33. Az eljáró tanács a szakértői véleményt az R. 8. §-ában foglaltak szerint zárt ülésen alakítja ki. A külső szakértő, valamint a Szakértő Testület elnöke szavazati jog nélkül részt vehet az eljáró tanács ülésén.
34. Az eljáró tanács előadó tagja a szakértői vélemény tervezetét - a tanács tagjainak számától függően - három, illetve öt példányban a zárt ülés megtartása előtt nyolc nappal elkészíti és a titkár útján eljuttatja az eljáró tanács elnökének és szavazó tagjának, illetve tagjainak. Az eljáró tanács elnöke és szavazó tagja, illetve tagjai, az eljáró tanács elnöke által meghatározott módon, az ülés előtt vagy magán az ülésen kötelesek a tervezetről érdemben nyilatkozni, véleménykülönbség esetén különvéleményüket írásban rögzíteni és az ülésen vitára bocsátani. Egyszerűbb ügyekben, az eljáró tanács elnöke hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanács előadó tagja az ülésen szóban terjessze elő a tervezetet.
35. Az ülésen készült jegyzőkönyv tartalmazza
- az ülés napját;
- az eljáró tanács elnökének, előadó tagjának és szavazó tagjának, illetve tagjainak, valamint a jelen levő titkárnak a nevét;
- külső szakértő meghallgatása, illetve a Szakértő Testület elnökének jelenléte esetén, ezt a tényt;
- az ügy rövid megjelölését, az ügyszámot és az iktatószámot;
- a megkeresésben felvetett kérdéseket és az eljáró tanács ezekre adott válaszát, az esetleges különvéleményekkel együtt.
36. A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni.
37. Amennyiben a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan szakértői vélemény megadása a Szakértő Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.
38. A bíróságokhoz vagy más hatóságokhoz intézett átiratokat, a megbízónak adott érdemi választ, valamint a Szakértő Testület működésére vonatkozó általános jellegű iratokat az elnök írja alá.
39. A titkár írja alá a Szakértő Testület ügyviteli iratait.
40. A Szakértő Testület bevételeit az R. 7. §-ának (2)-(4) bekezdésében meghatározott és az R. mellékletében részletezett díjak képezik.
41. A Szakértő Testületnek adott megbízás esetén az elnök, az eset körülményeinek figyelembevételével, az R. mellékletében megjelöltnél magasabb díjat, illetve, amennyiben azt közérdek, vagy más nyomós körülmény indokolja - az elnökség jóváhagyásával - az R. mellékletében megjelöltnél alacsonyabb díjat is megállapíthat, illetve a szakvélemény ingyenes megadását is vállalhatja.
42. A díjakat a Magyar Szabadalmi Hivatal 10032000-01731842-00000000 számlaszámra kell befizetni. Az átutalási megbízás megjegyzés rovatában az alábbi szövegrészt kell feltüntetni: "SzJSzT szakértői díja, KTK 310".
43. Az R. 7. §-ának (2) bekezdése és az R. melléklete szerint felszámítható alapdíjból a tanács tagjainak járó tiszteletdíj mértéke a következő:
(a) háromtagú tanács esetén, a 120 000 Ft-os alapdíjból
- az eljáró tanács elnökének tiszteletdíja az alapdíj 35%-a, azaz 42 000 Ft;
- az előadó tanácstag tiszteletdíja az alapdíj 35%-a, azaz 42 000 Ft;
- a szavazó tanácstag tiszteletdíja az alapdíj 30%-a, azaz 36 000 Ft.
(b) öttagú tanács esetén, a 190 000 Ft-os alapdíjból
- az eljáró tanács elnökének tiszteletdíja az alapdíj 26%-a, azaz 49 400 Ft;
- az előadó tanácstag tiszteletdíja az alapdíj 26%-a, azaz 49 400 Ft;
- a szavazó tanácstagok tiszteletdíja (tagonként) az alapdíj 16%-a, azaz 30 400 Ft.
44. Az R. 7. §-ának (2) bekezdése szerint felszámítható pótdíj, továbbá megbízás esetén a tiszteletdíjak mértékének kiszámítására a 43. pontban megállapított százalékos arányok az irányadók.
45. Az R. 7. §-ának (3) bekezdése esetén a 43. és 44. pontokban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
46. Külső szakértő közreműködése esetén az ezzel kapcsolatban felmerülő költség az alapdíjat növeli. A külső szakértő tiszteletdíja legalább a szavazó tanácstag tiszteletdíjával azonos mértékű.
47. Ha a szakvélemény előkészítéséhez helyszíni szemle, iratok, műpéldányok tanulmányozása, szöveg-összehasonlítás vagy más hasonló tevékenység szükséges, s ennek elvégzése több mint három órát vesz igénybe, ezért a tevékenységért az azt elvégző tanácstagot, illetve külső szakértőt a szavazó tanácstag tiszteletdíja annyiszor növelt összegének megfelelő óradíj illeti meg, mint amennyiszer az igénybe vett idő a három órát meghaladja.
48. Kiküldetés esetén a belföldi hivatalos kiküldetési költségek és az igazolt szükséges készkiadások számíthatók fel.
49. A tiszteletdíjakat, valamint az esetleges óradíjat, illetve kiküldetési díjat a 30. pontban említett megbízási szerződés alapján az MSZH Pénzügyi OsztályA utalja át az e díjak jogosultjainak az attól számított nyolc napon belül, hogy a titkár igazolja a szakértői véleménynek és az eljáró tanács jegyzőkönyvének a megküldését a bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó részére. Az MSZH ezeket abban az esetben is kifizeti, ha a díj az említett időpontig még nem folyt be. Ilyen kifizetés esetén az MSZH a díj behajtásában közreműködik.
Budapest, 2000. augusztus 29.
id. Dr. Ficsor Mihály
a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnöke
Az R. 5. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyrendet jóváhagyom.
Budapest, 2000. augusztus 29.
Dr. Bendzsel Miklós
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke