1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben
Hivatalunk 2000. második felében is képviseltette magát a világszervezet minden jelentős eseményén, részt vett az ipari tulajdon és a szerzői jog oltalma területén rendezett valamennyi főbb nemzetközi értekezleten és ülésen, a Kormány képviseletében és esetenként külön felhatalmazása alapján.
A világszervezet II. félévi eseményei közül kiemelkedő jelentőségű volt szeptemberben a WIPO-tagállamok közgyűléseinek 35. üléssorozata, illetve decemberben az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelmét szabályozó nemzetközi szerződés létrehozása céljából tartott diplomáciai értekezlet. Folytatódott a WIPO szervezeti reformjával foglalkozó munkacsoport programja, sor került számos állandó bizottság (SCIT, SCT, SCP) ülésére, több iparjogvédelmi tárgyú regionális konferenciára, szemináriumra és megbeszélésre, melyeken Hivatalunk megfelelő szinten képviseltette magát.
2000. második felében megismételtük meghívásunkat a WIPO főigazgatója, Kamil Idris úr felé. E jelentős eseménynek ígérkező látogatás szervezése folyamatban van, várhatóan 2001. első felében valósul meg.
Az alábbiakban részletesebben ismertetjük a jelentősebb eseményeket.
A WIPO tagállamok közgyűléseinek 35. üléssorozata, Genf, szeptember 25. - október 2.
A Közgyűlésen Hivatalunkat az elnök és az elnökhelyettes képviselte. A napirenden szereplő kérdések és a hozott határozatok közül említésre méltóak az alábbiak.
Diplomáciai értekezlet az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelmét szabályozó nemzetközi szerződés létrehozására, Genf, december 5-20. és az ezt megelőző regionális konzultáció, Pozsony, október 5-6.
Az értekezletet megelőző pozsonyi konzultáción a régió országainak képviselői mellett jelen voltak a WIPO illetékes Állandó Bizottsága, a Nemzetközi Iroda, az EK és az USA képviselői is. Sor került az anyagi jogi rendelkezések alapjavaslata, az adminisztratív és zárórendelkezéseket tartalmazó alapjavaslat, továbbá az EK és az USA-küldöttség álláspontjának ismertetésére. Konzultáció folyt az alapjavaslat lényeges elemei, mint pl. a nemzetközi intézmény jogi természete (kiegészítő jegyzőkönyv vagy önálló egyezmény), a nemzeti elbánás, a jogátruházás stb. kérdéseivel kapcsolatban. Az európai és az amerikai álláspont néhány vitás kérdésben való eltérése miatt a regionális csoport országai kifejezték a kompromisszumos megoldások keresésére irányuló szándékukat.
A decemberi diplomáciai értekezleten több mint 120 állam és mintegy 50 szervezet képviseltette magát. A magyar küldöttséget az MSZH elnöke vezette. Küldöttségünk a Kormány által adott felhatalmazásnak megfelelően fejtette ki álláspontját és a közép-európai és a balti államok regionális csoportjának tagjaként járt el. A regionális csoport az értekezlet különböző fórumain számos lényeges kérdésben közös álláspontot alakított ki és adott elő szóvivője útján. Több alkalommal történt egyeztetés az EK küldöttsége és e csoport között. A csoport a közös álláspont megfogalmazásakor nagymértékben támaszkodott a magyar küldöttség véleményére és észrevételeire. Küldöttségünk helyettes vezetőjét a csoport szakmai koordinátorává választották.
Az értekezlet zárónapján a plenáris ülés ajánlást fogalmazott meg a WIPO Közgyűlése számára, amelyben kifejtette, hogy az anyagi jogi alapjavaslat 19 cikkéről ideiglenes megállapodás született, kivéve a jogátruházásra vonatkozó 12. cikket, mely tekintetében további tárgyalásokra van szükség. Az ajánlás alapján a WIPO 2001. szeptemberében összeülő Közgyűlése dönthet a Diplomáciai értekezlet összehívásáról, illetve folytatásáról.
Az értekezlet résztvevőinek - különösen az USA-nak és az EK-nak - az előadóművészi és a produceri érdekek közötti ellentétekre visszavezethető, élesen eltérő álláspontja miatt a jogátruházás kérdésében nem jött létre megegyezés, ezért nemzetközi szerződés létrehozására végül is nem került sor.
A szervezeti reformmal foglalkozó munkacsoport 2. ülése, Genf, július 4-6.
Hivatalunk szakértői szinten képviseltette magát az 1. ülés munkáját folytató rendezvényen. Napirendre tűzték az egységes hozzájárulási rendszer és a hozzájárulási osztályok, valamint az Egységes Közgyűlés létrehozásának kérdését is, melyeknek megvitatására az anyagok elkészültének hiánya miatt nem került sor. Az ülésen megvitatták a szerződéses szervek rendes ülései időszakosságával összefüggő kérdéseket, és konszenzusos határozat született olyan ajánlás megfogalmazására, amely a különböző testületek üléseinek megtartását 2 évről 1 évre módosítja, illetőleg kétéves költségvetési periódusokat ajánl. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy szóbeli nemzeti beszámolók helyett írásos formában történjék a beszámolás. Az országok egyhangúlag támogatták a Párizsi, Berni, Hágai, Nizzai Unió Képviselői Konferenciái és a Lisszaboni Unió Tanácsa további működésének megszüntetését, csekély tagságuk miatt. Nagy vita volt a Párizsi, Berni és a PCT Unió Végreható Bizottságai és a WIPO Koordinációs Bizottsága további ténykedésével kapcsolatban. Az országok véleménye e kérdést illetően a mostani stádiumban olyannyira heterogén, hogy csak országok csoportjainak véleménye követhető nyomon. A PCT Unió VB kivételével lényegében sem a Párizsi és a Berni Unió VB megőrzése, sem megszüntetése mellett nem hangzottak el konkrét érvek. Lényeges megállapítás, hogy bármennyire is "nem hasznos minősítést kapnának" a fenti Uniók Végrehajtó Bizottságai, megszüntetésükről csak akkor lehetne szó, ha alternatív megoldást találnának a WIPO Koordinációs Bizottságának megreformálására. Az ülésen elvi döntés született még a WIPO Konferencia megszüntetésének ajánlására.
A magyar álláspont szerint a Világszervezet szervezeti egységeinek megreformálása tekintetében a reformok lépcsőzetes, lépésről-lépésre való bevezetésére van szükség. A nagy államok részéről is (USA, Franciaország, UK stb.) érezhető, "lassító" törekvések egybecsengenek a magyar állásponttal. A Koordinációs Bizottság megreformálásának kérdése jelen stádiumban rendkívül "amorf" képet mutat, további hosszadalmas viták várhatók. A munka folytatásaként 2001-ben további szakértői ülésekre kerül sor.
Munkacsoport a Lisszaboni Megállapodás Végrehajtási Szabályzatának módosításáról, Genf, július 10-12.
Az ülésen az MSZH-t szakértő képviselte, akit a munkacsoport elnökének választottak. A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálata a WIPO 2000-2001. évi programjában szerepel, azzal a céllal, hogy a szakértőbizottság munkájának eredményeként a módosító javaslatokat a Lisszaboni Unió 2001. évi Közgyűlése elé terjesszék. A munkacsoport feladata a módosítások irányának, elveinek meghatározása, illetve a velük kapcsolatos véleménycsere. A főbb témák közül a munkacsoport az alábbiakkal foglalkozott: meghatározások, a "Hivatal" fogalma, az eredetmegjelölésekkel és lajstromozásokkal kapcsolatos tulajdonjogi kérdések, a nemzetközi lajstromozás tartalma, a nemzetközi bejelentés hiányosságai, a hiánypótlás határideje, az elutasító nyilatkozat és a vele kapcsolatos eljárás, határidők, az oltalmi idő kezdete, javítások a nemzetközi lajstromban, megsemmisítés bejegyzése a nemzetközi lajstromba. A munkacsoport 2001-ben folytatja tevékenységét.
Az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) 5. ülése, Genf, július 10-14.
A 66 ország és 6 regionális szellemi tulajdonvédelmi szervezet részvételével sorra került ülésen Hivatalunkat szakértői küldöttség képviselte. Az ülés foglalkozott a Nemzetközi Iroda megváltozott információtechnológiai helyzetével, projektvezetési módszereivel és stílusával, a PCT Impact projekten belül az elektronikus bejelentési rendszer, a WIPONET projekt és az IP elektronikus könyvtári projekt (IPDL) helyzetével. Napirenden szerepelt az Integrált Ügyvitel Vezetési Rendszer (AIMS) projekt, az IT Disaster Recovery (katasztrófaelhárító) projekt helyzete; szó volt a WIPO-nak a GLOBALPAT projektben való részvételéről, továbbá a SCIT megfigyelői státusz kérdéséről.
Ausztrál vélemény szerint a munkacsoport- és a plenáris ülés csaknem egy időpontban való megtartása nem hatékony megoldás, a munkacsoport üléseinek lebonyolítására javasolják a nagyrészt üléseken kívüli elektronikus kommunikációt.
Védjegy, ipari minta és földrajzi árujelzők jogi oltalmával foglalkozó Állandó Bizottság (SCT) 5. ülése, Genf, szeptember 11-15.
Az ülés, amelyen magyar részről elnökhelyettes által vezetett küldöttség vett részt, folytatta a tavaszi ülésen megkezdett munkát. A Bizottság részletesen megvitatta a védjegyek interneten történő használatával foglalkozó szöveg tervezetét, amely az előző ülésen megvitatott munkaanyag átdolgozása volt. A legélesebb vita a tervezet 9. cikkének rendelkezésével kapcsolatban bontakozott ki (a megjelölések interneten való párhuzamos használatával összefüggő szabályok). Úgy tűnik, ezen a területen van a legtöbb konfliktus a védjegyhasználattal összefüggésben, mivel az internet globális jellege és a védjegy területi oltalma komoly ellentmondásokat hordoz. A hozzászólások alapján a Nemzetközi Iroda az egész tervezetet átdolgozta, az átdolgozott szövegrészeket ismét megvitatta, a további módosítások után az eredményt a "4e" jelzésű munkaanyagban összegezte. Magyar vélemény szerint a tervezet további finomításokra szorul.
A földrajzi árujelzők témakörében az elmúlt ülés óta a WIPO tanulmányt készített, mely részletesen elemzi a földrajzi árujelzők és a védjegyek kapcsolatát, az előbbiek és a homonim földrajzi árujelzők közötti konfliktusokat és a lehetséges megoldási módozatokat. A WIPO szerint a tisztább fogalommeghatározásokkal és az alapelvek lefektetésével elősegíthető az oltalomszerzés a jogosultak számára, amely a fennálló problémák összegyűjtésével még javítható is. A küldöttségek többsége nem támogatta a tanulmány megtárgyalását, mondván, hogy a konfliktusos helyzetek feloldása túllépne az ÁB hatáskörén és a WTO egyébként is foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Az ÁB ülésén megerősítették a védjegylicencia-szerződésekkel kapcsolatos normaszöveget, melyet közös ajánlásként terjesztettek a WIPO Közgyűlése elé.
A Program és Költségvetési Bizottság ülése, Genf, szeptember 20-21.
Hivatalunk küldöttségét az elnök vezette. Az ülésen négy dokumentum megtárgyalására került sor. Az első a költségvetési döntési folyamatok, az állandó és tartalékalapok működése, a többletek kezelésének helyzetét elemezte, a második az információtechnológiai projektekkel kapcsolatos teendőket tárgyalta. A harmadik az épületfelújítás és modernizáció feladatait, továbbá az új épület kialakításával kapcsolatos költségvetési teendőket taglalta. Említésre méltó, hogy az eredetileg 1998-2001. közötti időszakra tervezett feladatok megvalósítása elhúzódott, a költségek csaknem duplájukra emelkedtek. A tagországok részéről bírálat érte a szervezést és az előkészítés szakszerűtlenségét is. Az ülés ennek ellenére jóváhagyta a javaslatban szereplő többlet-hozzájárulás összegét.
A negyedik dokumentum a WIPO 2000-2007. közötti időszakra vonatkozó elhelyezési tervével és az energia biztosításával foglalkozott. Kitűzött cél a bérlemények saját tulajdonnal való kiváltása (2007-ig kb. 88%-ig), illetve "energiaközpont" létesítése az egységes energiaellátás megoldására.
A Nizzai Unióval foglalkozó szakértőbizottság 18. ülése, Genf, október 9-12.
Hivatalunk szakértői szinten képviseltette magát. Az ülésen a résztvevők megvizsgálták a Nizzai Megállapodás szövegében történt változások hatását a Nizzai Osztályozás gyakorlati alakulására, a 8. kiadás hatálybalépésével, a kiadásra utaló jelölés bevezetésével [NCL (7)], a következő felülvizsgálati periódus hosszával kapcsolatos kérdéseket, valamint véglegesen jóváhagyták a Nemzetközi Osztályozás 7. kiadásán végrehajtandó módosításokat.
A Madridi Megállapodáshoz és a hozzá kapcsolódó Jegyzőkönyvhöz tartozó Közös Végrehajtási Szabályzat módosításával foglalkozó munkacsoport 1. ülése, Genf, október 9-13.
Az első ilyen témájú munkacsoportülésen Hivatalunk szakértői szinten képviseltette magát. A Közös Végrehajtási Szabályzat 1996. április 1-jén lépett hatályba. Az eltelt 4 év alatt átfogó felülvizsgálatára még nem került sor, egyes rendelkezései érdemi revízióra, mások pontosításra és egyszerűsítésre szorulnak. A munkacsoport összehívásának célja a fenti munka megkezdése volt.
A megvitatott dokumentumok közül kettő a Nemzetközi Iroda konkrét módosító javaslatait, továbbá a velük kapcsolatos magyarázatokat tartalmazta, a harmadik pedig vitaindító anyagként szolgált az oltalom visszautasításával kapcsolatos kérdéseket illetően. A tematikus összefüggésben megvitatott kérdések közül említésre méltóak az alábbiak: kérelmek és egyéb beadványok benyújtása a Nemzetközi Irodához, egy adott megjelölésre irányadó szerződés, ügyintézési utasítások, képviselő kijelölése, a nemzetközi bejelentésre vonatkozó feltételek és a jogosult rendelkezési jogának korlátozása.
A Szabadalmi Jogi Bizottság (SCP) 4. ülése, Genf, november 6-10.
A 70 párizsi uniós tagállam, 6 nemzetközi és 13 nem hatóság jellegű szervezet részvételével megtartott ülésen Hivatalunkat főosztályvezetői szintű küldöttség képviselte. Az ülésen a nemzetközi szabadalmi jog további fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal foglalkoztak. Az általános jellegű észrevételek között figyelemre méltó, többek között, az USA véleménye, mely szerint a PLT mintájára csupán néhány fontos kérdést célszerű harmonizálni (a technika állása, újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság stb.); a "first to invent - first to file" elv esetleges harmonizálásával kapcsolatban az USA csak kb. egy év múlva lesz abban a helyzetben, hogy állást tudjon foglalni. Japán kiemelte a harmonizáció jelentőségét, és azt, hogy a PCT valószínű reformja és az érdemi szabadalmi jogi harmonizáció egy jövőbeni globális szabadalmi rendszer alapját képezheti. Az Európai Szabadalmi Hivatal a fentiekkel egyetértve fontosnak tartja még a költségcsökkentés megvalósítását a harmonizáció révén. Magyarország támogatja az érdemi szabadalmi jog nemzetközi harmonizálását a költségcsökkentés és az eljárás kiszámíthatósága szempontjából; a harmonizáció területén érinteni kell minden fontos kérdést, de a realitások szintjén kell maradni, és csak az eredményekkel kecsegtető felvetésekkel kell foglalkozni.
A Nemzetközi Iroda nem hivatalos összeállítást készített az első körben harmonizálandó kérdésekről. Az észrevételeket az SCP/4/6 jelű irat 103-142. bekezdései tartalmazzák.
Az SCP/4/5 jelű irat kitér az USA, Japán és az EPO gyakorlatára az interneten feltárt műszaki információ tekintetében. Az ülésen nyomon követhető általános vélemény szerint az interneten feltárt megoldásnak a technika állásához való tartozását jogi szempontból a hagyományos módon kell kezelni. Javaslat született egy tagállamoknak elküldendő kérdőív összeállításáról, mely feltérképezné a tagállamok internetes környezetre vonatkozó gyakorlatát.
Az ipari oltalmi jogérvényesítéssel foglalkozó Tanácsadó Bizottság ülése, Genf, október 19-20.
A WIPO keretében első alkalommal tartott ilyen bizottsági ülésen Hivatalunkat elnökhelyettesi szintű küldöttség képviselte. Az első ülésen a Bizottság meghatározta saját munkaprogramját. A jövőben megvizsgálásra kerülő kérdések közül néhány, nem kimerítő jellegű felsorolásban:
A Tanácsadó Bizottság üléseit a továbbiakban évente két alkalommal rendezik majd meg.
A WIPO keretében és közreműködésével megrendezésére került főbb szemináriumok és konferenciák 2000. második felében
Interregionális iparjogvédelmi bevezető szeminárium, Genf, augusztus 29 - szeptember 1.
Hivatalunk szakértői szinten képviseltette magát 74 ország 127 képviselője között. A WIPO vezető tisztségviselői és szakértői tájékoztatást adtak a világszervezet működéséről és főbb feladatairól, továbbá a szellemi tulajdon oltalmának alapjairól és aktuális kérdéseiről. A szeminárium keretében a WIPO tisztségviselői megvitatták a fogadó hivatalok és intézmények képviselőivel a tanfolyamok jövőjét. A küldöttek jelezték a WIPO felé a hivatalaik számára az oktatás lebonyolítására és a vendégek fogadására leginkább alkalmas időpontokat. Ez az MSZH esetében a II-IV. hó és a IX-X. hó. Az ütemterv elkészítése után a WIPO a végleges változatot megküldi a hivataloknak.
PCT-szeminárium haladóknak a Szlovák Iparjogvédelmi Hivatalban, Besztercebánya, szeptember 12-13.
A WIPO és a Szlovák Hivatal közös szervezésében tartott szemináriumon a résztvevők megismerkedhettek a PCT-rendszer felépítésével és működésével. A szemináriumon Hivatalunk részéről a témával a gyakorlatban foglalkozó három munkatárs vett részt.
Szeminárium a madridi védjegylajstromozási rendszerről, Genf, szeptember 14-15.
E szeminárium szervezésével a világszervezetnek három fő célja volt: a madridi lajstromozási rendszer alapelveinek megismertetése az új felhasználókkal, tájékoztatás nyújtása az esetleges változásokról és finomításokról, továbbá lehetőség biztosítása bizonyos konzultációs jellegű kérdések megválaszolására. A szemináriumon részt vevő hallgatókat kiküldő hivatalok már több éve tagjai a fenti rendszernek. A szeminárium főként konzultatív jellegű. A mostani rendezvényen a Svájci Hivatal Védjegy Osztályának vezetője ismertette a vonatkozó svájci gyakorlatot is. A szemináriumon Hivatalunk részéről két fő vett részt.
Regionális szeminárium a földrajzi árujelzőkről, Brijoni-sziget, október 9-10.
A Horvát Szellemi Tulajdoni Hivatal és a WIPO közös rendezvényének célja a földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos nemzeti, regionális és nemzetközi szabályozási megoldások bemutatása és a jogalkalmazási tapasztalatok kicserélése volt. 14 közép-, kelet- és dél-európai ország iparjogvédelmi és mezőgazdasági szakemberei mellett nagy számban vettek részt horvát sajt- és bortermelők is. A rendezvény szakmai programján gyakorlati élelmiszer- és egyéb termékbemutató is szerepelt. Hivatalunk szakértői szinten képviseltette magát.
"Kreativitási és találmányi fórum", Helsinki, október 5-7.
A 38 ország mintegy 150 küldötte részvételével tartott fórumon a szabadalmi hivatalok munkatársai mellett részt vettek a tudományos élet reprezentánsai, feltalálók, egyetemi oktatók, kutatók, a gazdasági élet vezetői is. A WIPO és a finn hivatal által összeállított program keretében a résztvevők gazdasági és társadalmi szemszögből is áttekinthették azokat a körülményeket, melyek elősegítik a kreativitás kibontakozását, a találmányok létrejöttét. A kétnapos tanácskozás olyan témákat ölelt fel, mint az innováció, a találmány és kreativitás mint a fejlődés előfeltétele, a feltalálók mint a nemzetek intellektuális tőkéje, a kreativitást támogató környezet, az innováció és a találmány mint a gazdasági és társadalmi fejlődés mozgatója és jelentősége a tudás alapú társadalmakban. A kitűnően szervezett és naprakész írásos anyagokat is biztosító rendezvény résztvevői látogatást tettek a Nokia cégnél. Hivatalunkat középvezetői szintű küldöttség képviselte.
Regionális szeminárium az elektronikus kereskedelemről, Krakkó, október 25-26.
A WIPO és a Lengyel Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által közösen szervezett szubregionális találkozón 17 ország képviselői vettek részt, az MSZH két szakemberrel. A szeminárium keretében áttekintették az elektronikus kereskedelem kialakulását és fejlődését, jogi környezetét, a kérdés intézményi, jogi és politikai vonatkozásait, különösen regionális megközelítésben. Több előadó megosztotta a hallgatósággal a doménnevek nyilvántartásával, a viták rendezésével kapcsolatos tapasztalatait. Külön egységet képeztek a digitális társadalom és a szerzői jog összefüggései, amelyen belül az előadók az interneten terjesztett zenék és szoftverek védelmére, az internetes szolgáltatók nemzetközi magánjogi megközelítésű felelősségi kérdéseire és a digitális jogkezelés kérdéseire helyezték a hangsúlyt. Hivatalunk a rendezvényen szakértői szintű részvételt biztosított.
WIPO nemzetközi konferencia az elektronikus kereskedelmi viták rendezéséről, Genf, november 6-7.
A konferencia elsősorban a vitarendezési eljárások szempontjából foglalkozott az elektronikus kereskedelemmel. Az előadók beszámoltak a vitarendezési eljárások megkönnyítésére szolgáló legújabb technikai megoldásokról. Bemutatták a WIPO által bevezetett választott-bírósági rendszer működését, eddigi eredményeit. Hivatalunkat szakértő képviselte.
WIPO-ösztöndíjasok fogadása
A korábbi évek jól bevált és "bejáratott" gyakorlatához hasonlóan a WIPO felkérésére Hivatalunk szeptember 23 - október 7. között 1-1 fő ösztöndíjast fogadott Szudánból, Ugandából, Pakisztánból és Guatemalából, számukra a Hivatal különböző főosztályain és külső helyszíneken iparjogvédelmi szakmai továbbképzési és tanulási lehetőséget biztosított. A WIPO és maguk az ösztöndíjasok is nagyra értékelték a Hivatal gesztusát és elismerően nyilatkoztak Hivatalunk szakmai színvonaláról.
2. Az Európai Megállapodásban vállalt és az integrációs tárgyalássorozatból adódó iparjogvédelmi kötelezettségek
Az év első feléhez hasonlóan a II. félévben is főosztályvezetői és szakértői szinten részt vettünk az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokon, számos regionális és sokoldalú konzultáción és konferencián. Szükséges esetben ez iparjogvédelmi kérdésekben a kormányzati szakmai álláspont kidolgozását, egyeztetését és képviseletét jelentette, adott esetben külső szakértők bevonásával, konzultálva a brüsszeli EK misszióval, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságával, a Gazdasági Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium illetékes szakembereivel.
A főbb események időrendben:
3. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez (EPC) és Szervezethez (EPO) való csatlakozás előkészítése
Az év első feléhez hasonlóan Hivatalunk küldöttségei 2000. második felében is rendszeresen jelen voltak az Európai Szabadalmi Hivatal Igazgatótanácsa (AC) és a Szabadalmi Jogi Bizottság ülésein, elnök vagy elnökhelyettes vezetésével, megfigyelői minőségben.
Szabadalmi Jogi Bizottság 14. ülése, München, július 3-7.
A szakértői rendezvény, melyen Hivatalunk küldöttségét elnökhelyettes vezette, az EPC felülvizsgálatára irányuló munka folytatását és az ún. alapjavaslat (Basic proposal) minél teljesebb körű, lehetőleg konszenzuson alapuló előkészítését tűzte ki célul. Az ülésen az alapjavaslat cikkeit megvitatás szempontjából három kategóriába sorolták: a) amelyeket nem szükséges megvitatni, b) megvitatandó cikkek, c) részletes vitát igénylő cikkek.
Az EPC cikkeinek alábbi módosítása került terítékre (kiemelés főként a fontosság miatt): 14., 22., 37. és 51., 54., 65., 76., 80., 87., 93., 94., 99., 101., 105. és 106. (új 105. (a)-(c) cikk), 117., 120. és 123., 127., 138. (2) (3), 124., 33. és 35., 52., 121. és 122., 149. (a), 164.
A Bizottság foglalkozott egy előterjesztéssel, melynek célja annak megvizsgálása, milyen körülmények között lehetne létrehozni a tagállamok szellemi tulajdoni ügyekért felelős minisztereinek rendszeres konferenciáját.
A diplomáciai értekezlet előkészítése keretében a Bizottság határozata értelmében az alapjavaslat tárgyalandó változatát egy több részből álló ún. előkészítő irat (Preparatory Document) fogja tartalmazni. Magyarország a 2. cikk (2) (a) pontja értelmében a diplomáciai értekezleten ún. "harmadik országként" vehet részt megfigyelőként.
Inkább tájékoztatás, mint megvitatás céljából a Bizottság elé terjesztették a szabadalom elektronikus benyújtásának jogi kereteivel foglalkozó dokumentumot.
Az igazgatótanács (AC) 81. ülése, München, szeptember 5-8.
Az AC ülés célja, amelyen Hivatalunk elnökhelyettesi szintű küldöttséggel vett részt, a Szabadalmi Jogi Bizottság 14. ülése által szakértői szinten megkezdett munka folytatása, az alapjavaslat nyitva maradt kérdéseinek megvitatása, a londoni kormányközi konferencia és a diplomáciai értekezlet előkészítése volt.
Az EPC módosítására vonatkozó alapjavaslat megfelelő cikkeivel összefüggő javaslatok megvitatása után az AC foglalkozott a diplomáciai értekezlet eljárási szabályaival és részletes tájékoztatást kapott annak előkészületeiről. Az ülésen informális megbeszélés folyt a csatlakozást követő európai képviselet kérdéseiről.
Az Igazgatótanács (AC) 82. ülése, München, október 10-12.
Az ülésen az elnök által vezetett magyar hivatali küldöttség vett részt. Fő cél volt az EPC felülvizsgálatára irányuló munka folytatása, az alapjavaslat kapcsán jelentkező módosítási igények megtárgyalása, illetőleg személyi kérdések eldöntése. Az ülés során megválasztották az AC Fellebbezési Bizottságainak póttagjait a 2001. évre, illetve elfogadták a Statisztikai Munkabizottság működésének 2000. decemberétől való beszüntetésére vonatkozó javaslatot. Részletes beszámoló hangzott el a 2000. június 14-16. között tartott EPO-JPO-USPTO háromoldalú találkozó eredményeiről.
Az igazgatótanács (AC) 83. ülése, München, december 5-8.
A számos napirendi ponttal zsúfolt ülésen hivatali küldöttségünket elnökhelyettes vezette. Az AC két korábbi üléséről készült jegyzőkönyv elfogadása után az EPO elnöke jelentést tett az EPO éves tevékenységéről. Ebben rámutatott a már szinte állandósult tendenciára, hogy az engedélyezési eljárással kapcsolatos hivatali munkateher 2000-ben is erősen növekedett. A beszámoló részletesen érintette az engedélyezési eljárás bizonyos kérdéseit, az EPO székházaival kapcsolatos helyzetet, személyzeti ügyeket, a Hivatal pénzügyi helyzetét, a jogi fejleményeket, a nemzetközi ügyeket és a szabadalmi információ területét. Megválasztották a Fellebbezési Tanácsok két elnökét, két új tag kapott megbízatást, hat tagjának lejárt megbízatását pedig további öt évre meghosszabbították. A leköszönő Mota Maia helyett az AC elnökhelyettesi tisztét a jövőben a Dán Szabadalmi Hivatal elnöke, Mogens Kring látja el. A DG5 E elnökhelyettese a jövőben Desantes Real lesz. Az AC ülése foglalkozott, többek között, a ratifikációs folyamatok helyzetével, a "grace period"-nak az európai szabadalmi jogba való bevezetésével, a 18. trilaterális EPO-JPO-USPTO találkozó eredményeivel, az EPO és az Osztrák Szabadalmi Hivatal között a PCT kutatási tevékenység harmonizálására létrejött megállapodással, a szabadalmi bejelentések elektronikus benyújtásának jogi kereteivel, a nem tagállamok EPOQUE hozzáférésével, az EPO 2001-2005. évekre vonatkozó középtávú üzleti tervével.
4. Az európai szabadalmi rendszer reformja tárgykörében tartott rendezvények
E területen az AC ülésein történt előkészítő munkálatok után különös jelentősége volt októberben az európai szabadalmi rendszer reformjáról Londonban tartott 2. kormányközi konferenciának (IGC), illetőleg novemberben az európai szabadalmi rendszer felülvizsgálatára Münchenben összehívott diplomáciai értekezletnek.
Kormányközi Konferencia (IGC) az európai szabadalmi rendszer reformjáról, London, október 16-17.
A reform átfogó folyamatát az 1999 júniusában, Párizsban tartott 1. IGC indította útjára, megadva a mandátumot a szükséges szakértői szintű munkálatok elvégzéséhez. Az EPO AC 1999. decemberi ülésen történt magyar kezdeményezés alapján az EPC-hez való csatlakozásra felkért és megfigyelői státuszt élvező országok bekapcsolódhatnak, szintén megfigyelői minőségben, a felülvizsgálattal foglalkozó munkacsoportok, kormányközi és egyéb értekezletek munkájába. E konferencián - a magyar Kormány képviseletében - az MSZH státuszával összhangban és a gazdasági minisztertől kapott megbízást teljesítve, az MSZH elnöke az illetékes szakmai főosztály vezetőjével vett részt. A konferencia néhány főbb eredménye:
Diplomáciai értekezlet az európai szabadalmi rendszer felülvizsgálatáról, München, november 20-26.
A diplomáciai értekezleten hivatali küldöttségünk az elnök vezetésével vett részt, aki a Kormány felhatalmazásának birtokában képviselte a magyar álláspontot.
Az értekezlet elkészítette és elfogadta ugyan az EPC felülvizsgálatának munkálatait bizonyos mértékig tükröző felülvizsgálati szöveget, amely az értekezlet záróokmánya szerint az EPO-nál az országok számára 2001. szeptember 1-jéig aláírásra nyitva áll, a záróokmány mégis egyértelművé teszi, hogy az értekezlet által elért végeredmény még nem kielégítő, a reformmal kapcsolatos munkálatokat folytatni kell.
Az értekezlet a párizsi kezdeményezés révén megindított és a londoni "újbóli megerősítés" formájában testet öltött erőfeszítéseket az EPC felülvizsgálatára tudomásul veszi ugyan, de kénytelen elismerni, hogy a felülvizsgálat terén még sok a teendő. Számos kérdés "még nem kellőképpen átgondolt". Egyértelműen kimondja, hogy a szövegben nem változtak a szoftverrel kapcsolatos rendelkezések, a már korábban e tárgyban megindult konzultációkat még be kell fejezni, de ez a kérdés a végtelenségig nem hagyható megoldás nélkül. Fontos megállapítás, hogy az EPC bizonyos rendelkezései, így pl. a biotechnológiai tárgyú találmányok esetében, további elemzésére van szükség.
Sürgetés fogalmazódik meg az Igazgatótanács és az Európai Szabadalmi Szervezet egyéb illetékes testületei felé, hogy minél előbb kezdődjenek meg egy következő diplomáciai értekezlet előkészületei. A szoftver szabadalmi oltalmának kérdése mellett még olyan kérdések tanulmányozását is napirendre kell tűzni, melyekre a közösségi szabadalommal kapcsolatban haladéktalanul szükség van, mint ahogyan az EU állam- és kormányfői a 2000. márciusában, Lisszabonban tartott tanácskozásukon ezt kinyilvánították.
5. A PHARE Regionális Iparjogvédelmi Programban (RIPP) való hazai részvétel hivatali végrehajtása és közreműködés a szerzői jog területével kapcsolatos PHARE-programban
Ez a nemzetközi tevékenység a RIPP 2001. május 1-jétől 2001. december 31-éig érvényes 15. munkaprogramja által meghatározott szempontok, feltételek és ütemterv szerint zajlott, melyet a RIPP XV. koordinációs értekezlete hagyott jóvá.
RIPP XV. koordinációs értekezlet, Prága, szeptember 18.
Az értekezleten tíz RIPP-ország iparjogvédelmi hivatala - köztük az MSZH - elnökei, kapcsolattartó szakemberei, az EPO elnöke, vezető munkatársai, a RIPP Programirányító Egység munkatársai, az OHIM és az EU Bizottságának képviselői vettek részt.
Az értekezlet visszamenőleg, 1991-ig értékelte a RIPP első három szakaszának eredményeit. E program fő célja volt a kelet- és közép-európai országok integrálása az európai iparjogvédelmi struktúrák arculatába. A program közös finanszírozása az EU részéről 10 millió Eurót, az EPO részéről további 4,5 millió Eurót emésztett fel és a program rendkívüli gyorsasággal az EPO legnagyobb közép- és kelet-európai műszaki együttműködési programjává vált. A BBM és az OHIM későbbi csatlakozása a lehetőségeket tovább bővítette.
Néhány fontosabb információ és számadat:
A 2000. szeptemberétől indult 4. szakasz fő céljaiként nevesíthetők a továbbképzések, főként a jogérvényesítés (pl. ügyvivőknek, vámtisztviselőknek, rendőrségi szakembereknek, stb.), a regionális információs központok fejlesztése és az ipar számára a szabadalmi információ biztosítása témakörben. 2001 végéig már nem készülnek külön féléves munkatervek. Az összesen 1 200 000 Euro nagyságrendű költségvetésen belül mintegy 300 000 Euro jut a RIPP-országokban tréningekre. Hivatalunk konferenciaterme 2001-ben a fenti 3 témakörben lesz RIPP-szeminárium helyszíne: a védjegy-jogérvényesítés témakör 2001. februárjában ügyvivők és iparjogvédelmi ügyekkel foglalkozó bírók számára különösen nagy érdeklődést kiváltó eseménynek ígérkezik. Az EPO, a BBM és az OHIM szervezésében 2001-ben számos európai helyszínnel a program keretében több továbbképzésre kerül sor, később kialakítandó menetrenddel.
Említésre méltó, hogy az MSZH elnökének felvetésére az értekezleten megfogalmazódott az az igény, hogy az új EPC szöveghez való csatlakozás ún. "checklist" bázisán, különböző, később megnevezendő témákban, 2001-ben és 2002-ben - a jelölt országok fejlettségi szintje szerint is differenciálva - a különböző hivatalok szakembereinek bevonásával jöjjenek létre műhelyek, melyek megvizsgálnák és értelmeznék a jelölt országok EPC-hez való csatlakozása szempontjából felmerülő legfontosabb kérdéseket. A magyar és a cseh hivatal "kétoldalú" szinten szívesen szervezne ilyen műhelymunkát Budapesten és Prágában.
PHARE-szemináriumok az MSZH-ban
2000 második felében Hivatalunk konferenciatermében és közreműködésével az alábbi nemzetközi szemináriumokra került sor:
6. Regionális nemzetközi együttműködési tevékenység
Európai Közösségek Belső Piaci Harmonizációs (Védjegy- és Ipari Minta) Hivatala (OHIM)
Az OHIM és az MSZH elnöke által aláírt együttműködési megállapodás alapján az év első felében megindult és intenzívebbé vált kapcsolatok az év második felében újabb lendületet vettek. Ennek főbb eseményei a következők.
Tanulmányút az MSZH szakemberei számára az OHIM-ba, október 9-20.
Az MSZH 3 középvezető munkatársa az együttműködési megállapodás által megnyitott lehetőség kihasználásával tanulmányutat tett Alicantéban a közösségi védjegyek (CTM) rendszerének megismerése, az OHIM felépítésének, gyakorlati működésének, jogi szabályozásának és joggyakorlatának megismerése céljából.
A 620 fős létszámú és megalakulása óta már mintegy 180 ezer közösségi védjegybejelentést kezelő hivatal - ahol megvalósultak a papírmentes (paperless) működés feltételei - illetékes munkatársai oktatóprogram keretében bemutatták az EURONICE adatbázist, melynek célja a védjegybejelentések árujegyzékei 11 közösségi nyelvre való szakszerű és egységes fordításának megkönnyítése. Szakembereink tájékoztatást kaptak, egyebek mellett, az alaki vizsgálat folyamatáról, a feltétlen kizáró okok vizsgálatának gyakorlatáról, a Felszólalási Osztály, és a Jogi Osztály munkájáról, a felszólalások érdemi elbírálásáról, az OHIM számítógépes kutatási rendszeréről.
A helyszíni megismerkedés lehetősége fokozta a program hasznosságát és számos kérdésben mód nyílt a magyar gyakorlattal való összehasonlításra.
További lépések az OHIM-MSZH kapcsolat elmélyítése terén
Az ősz folyamán megtörtént az intézmények közötti kapcsolatok bonyolítását "vezénylő" kapcsolattartó szakember és a számítógépes kapcsolatokért felelős szakember kijelölése és az MSZH tevékenységének keresztmetszetét reprezentáló hivatali küldöttség OHIM-beli látogatásának előkészítése. Egyeztetések után, végül is, ez 2001. januárjának végén valósul meg. A találkozó célja a 2001. évi kooperáció konkrét feladatainak számbavétele. Megérkezett a meghívó a 2001. februárjában tartandó OHIM Liaison Meeting soron következő 9. ülésére, melyen a Hivatal képviselői a jövőben évente két alkalommal megfigyelőként vesznek részt. Hamarosan megindulnak az előkészületek egy OHIM közreműködésével 2001. második felében, Budapesten rendezendő nemzetközi szeminárium szervezésére is.
"Visegrádi országok" szabadalmi hivatalai elnökeinek éves találkozója, Varsó, október 23-24.
A magyar, cseh, lengyel és a szlovák hivatal elnöke évente rendszeresen, egymás országaiban felváltva találkozik egymással az együttműködés előmozdítása, illetve a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi és európai integrációs ügyek megvitatása céljából. Az ezúttal Varsóban tartott találkozón a 3 fős magyar hivatali küldöttséget az elnök vezette.
A közös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos nyílt véleménycsere kérdésében áttekintették az EPO-val, az OHIM-mal és a WIPO-val folytatott együttműködés főbb területeit, illetve néhány egyéb jelentős kérdést.
7. Kétoldalú hivatalközi együttműködési tevékenység, az EU- és az EPC-csatlakozás szempontjainak figyelembevételével
2000 második felében folytatódtak a már 1999-ben célként kitűzött, főként az európai integrációs szempontokra orientált kétoldalú hivatalközi együttműködések. Kiemelkedő a Román Állami Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) főigazgatójának és az USPTO elnökének budapesti látogatása, az ÖPA-ban tett magyar szabadalmi hivatali elnöki látogatás és a magyar-osztrák hivatalközi szakemberi szintű együttműködés folytatása, a Francia, továbbá a Dán, Svéd és Német Szabadalmi Hivatalban tett magyar hivatali szakember-látogatások. 2000 végén 2001-re vonatkozóan körvonalazódott az Angol, az Ukrán, az Osztrák Szabadalmi Hivatal elnöki szintű fogadásának előkészítése, illetve a Cseh, a Svájci és a Kínai Iparjogvédelmi Hivatalban teendő magyar elnöki látogatások előkészítése.
Az alábbiakban a fenti elnöki szinten lezajlott események néhány említésre méltó eredményét adjuk közre.
A Román Állami Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) főigazgatójának látogatása az MSZH-ban, augusztus 20-24.
Az évente váltakozó helyszínnel megrendezendő elnöki szintű találkozók legutóbbi budapesti fordulóján véleménycsere folyt az ipari tulajdon oltalmának időszerű nemzetközi kérdéseiről, Magyarország és Románia új és tervezett iparjogvédelmi jogszabályairól, az MSZH-ban és az OSIM-ban történt új fejlesztésekről, továbbá szó esett a kétoldalú együttműködés egyéb lehetőségeiről is. A tárgyalások alatt az MSZH elnöke elismerő díjjal és oklevéllel tüntette ki az OSIM teljes munkatársi állományát és a küldöttségek vezetői interjút adtak a Duna Televízió számára a szakmai téren elért legújabb eredményeikről.
Az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatala (USPTO) elnökének látogatása, szeptember 6.
A MIE-AIPPI Nemzetközi Konferencia alkalmából Budapesten tartózkodó USPTO elnök, Todd Dickinson személyében első alkalommal látogatott amerikai szabadalmi hivatali elnök Magyarországra. Kíséretében voltak az USA Magyarországi Nagykövetségének munkatársai is. A rövid látogatás idején, a Hivatal általános bemutatása keretében a vendégek megismerkedtek az MSZH jogállásával, tevékenységének főbb jellemzőivel és eredményeivel, a magyar iparjogvédelmi rendszerrel és a hatósági munka főbb statisztikai mutatóival, beleértve az USA-beli bejelentőkre, illetve jogosultakra vonatkozó adatokat is.
A kétoldalú kapcsolatoknak az USA és Magyarország között 1993-ban kötött, az ipari tulajdonra vonatkozó bilaterális megállapodás alapján való áttekintése főként arra szolgált, hogy a magyar fél nyilvánvalóvá tegye, e megállapodást maradéktalanul végrehajtotta, továbbá hogy kifogásoljuk az USA kereskedelmi törvényének ún. "Special 301" cikkére épülő egyoldalú gyakorlatát.
A TRIPS-egyezmény végrehajtásáról főleg az ún. non-violation típusú viták és a földrajzi árujelzők ügyében volt szó és a magyar hivatal kifejtette véleményét a törzskönyvi adatvédelem vitatott kérdéséről.
Az MSZH elnöki szintű küldöttségének látogatása az Osztrák Szabadalmi Hivatalban (ÖPA), szeptember 13-15.
A tavaszi budapesti kétoldalú elnöki szintű találkozó után ez alkalommal a két hivatal küldöttsége Bécsben találkozott. A találkozó napirendjén főként az iparjogvédelem nemzetközi kérdéseivel kapcsolatos véleménycsere, az EPC felülvizsgálatának kérdése, az MSZH-ban és az ÖPA-ban végrehajtott fejlesztések és a két hivatal együttműködésének részeként teljesített vagy tervezett feladatok áttekintése szerepelt.
Említésre méltó, hogy az ÖPA felügyeletét 2000-től a gazdasági miniszter helyett a közlekedési, innovációs és technológiai miniszter vette át és 2001. januárjától bevezetik a papírmentes védjegyügyintézést. Osztrák részről nagy érdeklődés mutatkozott az MSZH felügyeleti és gazdálkodási rendjének részletei iránt, kezdeményezték a két hivatal között olyan "one-shop" rendszer létrehozását, mely révén a hivatalok honlapjain elérhető adatbázisok kölcsönösen egymásra utalhatnak, továbbá szorgalmazták, hogy a közös határ menti városokban (pl. Sopron), bevonva az EU regionális fejlesztési forrásait, közös iparjogvédelmi képzésre kerüljön sor, osztrák és magyar egyetemi hallgatók, továbbá kis- és középvállalkozások számára.
Az elnöki szintű találkozók 2001-ben folytatódnak.
8. Egyéb nemzetközi fogadások és események, melyeknek a hivatal helyszínt biztosított
Említésre méltó, hogy a II. félévben hivatalunk vezető szakemberei fogadták a Japán AIPPI Nemzeti Csoportjának vezető munkatársait (szeptember 22.), a Bolgár Iparjogvédelmi Szövetség négy tagját a gyógyszeripari szabadalmaztatás kérdéseinek tanulmányozása végett (október 26.).
Hivatalunk konferenciaterme nagy sikerű kétnapos szemináriumnak adott helyt, melynek során az Amerikai Szellemi Tulajdonjogi Egyesület (AIPLA) nyolc tagja és az MSZH két munkatársa tartott előadást mintegy 70 magyar résztvevő számára. A szemináriura az MSZH, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és az AIPPI Magyar Csoportja közös szervezésében került sor.
9. Magyarország kül- és gazdaságpolitikájából adódó nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolatok
TRIPS Tanács ülései, Genf, szeptember 21-22. és november 27. - december 1.
A TRIPS Tanács üléseinek célja a nyolc fejlődő tagállam nemzeti jogszabályainak felülvizsgálata, a földrajzi megjelölésekkel összefüggő (TRIPS 23.4 és 24.2 cikk) munka folytatása, a TRIPS 27.3 cikk b) pontja alkalmazásának felülvizsgálata, a 64.3 cikk szerinti non-violation alapon indítható vitarendezési eljárások jogalapjainak és alkalmazhatóságának további vizsgálata, továbbá az elektronikus kereskedelemmel összefüggő munkaprogram folytatása volt.
A földrajzi megjelölések sokoldalú regisztrációs és notifikációs rendszerére vonatkozóan tett magyar beadvány az európai javaslatot egészíti ki és fejleszti tovább. Lényege, hogy a regisztrációs és notifikációs rendszer működése körében keletkező, tagállamok közötti jogviták rendezésére egy erga omnes hatályú, kötelező döntéssel záruló választottbírósági vitarendezési eljárás bevezetését szorgalmazza.
Az üléseken a magyar küldöttséget az MSZH és az IM szakemberei, illetve a WTO melletti Magyar Misszió képviselője alkotta.