Szemle - 2001. 06.

KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE

---

• Design 2005!
  • A Design 2005! megvalósítását támogató intézmények
  • A formatervezés szerepe a nemzetgazdaság versenyképességének növelésében
  • Az ipari formatervezés színvonalának fejlesztése
  • A formatervező vállalkozások versenyképessége
  • A formatervezési kultúra bemutatása
  • A középületek és közterületek modellértéke
  • A finn formatervezés nemzetközi ismertsége
  • A formatervezési stratégia megvalósítása
• Moldova György: A végtelen vonal
• A tudomány, a technológia és az innováció közgazdaságtana

---

Design 2005! (A formatervezés fejlesztését célzó finn kormányprogram)Arts Council of Finland and Finnish Ministry of Education, Helsinki, 2000, - ISBN 9 52-5253-27-9, www.minedu.fi/minedu/publications/design.html

    A világszerte méltán elismert finn formatervezés az elmúlt években ismét az érdeklődés középpontjába került. A Finn Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Alapítvány részletes jelentést készített a formatervezés és ipar kapcsolatáról, parlamenti bizottság vizsgálta a formatervezés lehetséges szerepét a nemzetgazdaság versenyképességének javításában, az Oktatási Minisztérium által kidolgozott fejlesztési program nyomán a kormány elkötelezte magát egy formatervezési stratégia megvalósítására. Az 1999 nyarán publikált Design 2005! jelentés már konkrét módszereket tartalmazott a formatervezés fejlesztésére.
    Az erre épülő, 2000-ben elfogadott elvi kormányhatározat feltárja a formatervezés, a gazdaság és társadalom együttes, egymást kölcsönös támogató fejlesztésének illeszkedési pontjait, konkrét intézkedéseket fogalmaz meg a gazdaság versenyképessége, a foglalkoztatás és a formatervezés színvonalának továbbfejlesztése érdekében. Az intézkedések négy területre összpontosulnak: a gazdaság versenyképessége, az oktatás színvonala, a formatervező vállalkozások támogatása, az eredmények megfelelő bemutatása és közzététele.

• Gazdaság
  Alapvető cél, hogy növeljék azoknak a vállalatoknak a számát, amelyeknél a formatervezés az alaptevékenység része. A formatervezés termékfejlesztésben betöltött stratégiai szerepének tudatosítását segítő nemzeti és regionális szolgáltatások fejlesztése az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium támogatásával.

• Oktatás
  A különböző szintű oktatási intézmények funkciójának és tematikájának áttekintése után a tananyag - az adott szintnek megfelelő - gazdasági és műszaki ismeretekkel történő kiegészítése.

• Vállalati támogatás
  A formatervező vállalkozások versenyképességét növelő, tanácsadó, tájékozató, marketing és egyéb szolgáltatást nyújtó intézmények létrehozása, illetve a már létező intézmények feladatkörének kibővítése.

• Kommunikáció
  A hazai és nemzetközi bemutatás szervezése, eszközei.

A Design 2005! megvalósítását támogató intézmények

• Design Forum Finland: rugalmas információs központ, amely mind a gazdaság szereplői, mind pedig a formatervezési szakma résztvevői felé közvetít. Feladata a tájékoztatás, nemzetközi kapcsolatok szervezése, kiállítások, konferenciák, szemináriumok rendezése, kiadványok publikálása.

• Designium: a Helsinki Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen működő formatervezési innovációs központ. Feladata: oktatás, kutatás, termékfejlesztés vállalatok számára, laboratóriumi, információs szolgáltatások. Távolabbi cél a központ szolgáltatásainak más finn régiókra történő kiterjesztése, összesen három koncentrált szolgáltatási központ kialakítása.

• Formatervezési kerekasztal: az ipar, kereskedelem, oktatás, állami intézmények, a formatervezési szakma, marketing és médiavállalatok képviselőiből álló szervezet. Feladata a nemzeti formatervezési rendszer folyamatos értékelése, a tennivalók meghatározása, az együttműködés támogatása.

    Az alábbiakban ismertetjük a Design 2005! program pontokba szedett, megfontolásra érdemes intézkedési tervét.

A formatervezés szerepe a nemzetgazdaság versenyképességének növelésében

    1. A formatervezési szolgáltatások részei azoknak a szolgáltatásoknak, melyeket a munkaügyi és vállalkozói központok nyújtanak a gazdasági vállalkozásoknak. A formatervezési szervezetekkel együttműködve a központok kidolgoznak egy szolgáltatási modellt a kis- és középvállalatok számára. A cél a formatervezési ismeretek és módszerek integrálása a vállalati terméktervezésbe, valamint ezzel párhuzamosan üzleti alapokon történő általános alkalmazásuk a különböző ipari ágazatokban.
    2. A vállalatfejlesztéssel foglalkozó országos és regionális szervezetek az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium irányításával kidolgoznak és elindítanak egy projektet, melynek célja, hogy évente 200 vállalat integrálja a formatervezést alaptevékenységébe.
    3. A formatervezés oktatásának be kell épülnie a műszaki és gazdasági - ezeken belül is a termékfejlesztéssel foglalkozó - tananyagba. A műszaki és gazdasági képzésen belül a formatervezés oktatásában hangsúlyozni kell annak stratégiai jelentőségét és lehetőségeit. Az Oktatási Minisztérium támogatja az interdiszciplináris oktatási programok kidolgozását és folyamatos fejlesztését.
    4. Az egyetemek által nyújtott vállalatirányítási képzés során hangsúlyozni kell a formatervezés stratégiai szerepét a vállalati termékfejlesztésben.
    5. Az információs társadalom stratégiájának megvalósításakor figyelembe kell venni a formatervezés alkalmazásának lehetőségeit. Ösztönzést és folyamatos támogatást kapnak az egyetemek által kezdeményezett, a formatervezés és a kommunikációs technológiák integrált alkalmazására vonatkozó oktatási és kutatási programok.
    6. Az Oktatási Minisztérium és a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem közösen létrehozza a Designium formatervezési innovációs központot. A Designium a következő funkciókat integrálja: kutatás, oktatás, vállalati termékfejlesztés, vállalkozásfejlesztés támogatása, a formatervezés nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztése, kutatási adatokra vonatkozó tájékoztatás, üzleti inkubátorszolgáltatások, a formatervezési know-how nemzetközi közvetítése. A fenti tevékenységben és a működési tapasztalatok feldolgozásában más kutatási és oktatási intézmények is részt vesznek.
    7. A Design Forum Finland formatervezési információs központ tevékenységét - az Ipari és Kereskedelem Minisztérium irányításával - az ipar és a gazdaság szereplőire koncentrálja. Támogatja és ösztönzi a formatervezés alkalmazását az iparban és a gazdaságban, ismerteti a kortárs formatervezés eredményeit kiállítások, pályázatok, szemináriumok szervezésével, kiadványok készítésével.
    8. A formatervezés oktatásának hatékonyságát növelni kell egyrészt a jelenlegi tananyag újraértékelésével, másrészt a szakmai továbbképzés fejlesztésével. A tananyag növelése mellett fontos az ismeretek elmélyítése és a színvonal emelése. A magas színvonalú szakmai ismeretek birtoklása a siker előfeltétele a nemzetközi versenyben.

Az ipari formatervezés színvonalának fejlesztése

    9. A formatervezés oktatásával foglalkozó egyetemek más egyetemekkel közösen formatervezési kutatási stratégiát dolgoznak ki. Az egyetemek a Finn Akadémiával, a Nemzeti Technológiai Irodával és más lehetséges résztvevőkkel együtt megterveznek egy multidiszciplináris kutatási programot, amely a formatervezési kutatásokat más tudományágak területén folytatott kutatásokkal integrálja.
    10. Az Oktatási Minisztérium előrejelzést ad ki annak érdekében, hogy a formatervezés oktatása megfeleljen a szakmai várakozásoknak. Az előrejelzés a formatervezést felhasználó gazdasági vállalkozások igényeire, a formatervezési munkakörökben szükséges tudásra és készségekre, a munkaerőpiacon jelentkező kereslet mennyiségi és minőségi összetevőire kell hogy koncentráljon. A formatervezés oktatására vonatkozó igények előrejelzésének és a megfelelőség értékelésének tartós és folyamatos tevékenységgé kell válnia az oktatási intézményekben.
    11. A formatervezés stratégiai szerepét helyesen értékelő szakemberek képzése érdekében szükség van a tananyag továbbfejlesztésére. Az egyetemi szintű oktatást ki kell bővíteni a fogyasztási cikkek piacára, a társadalmi fejlődésre, a technológiai változásokra, a designközpontú üzleti folyamatokra és a kulturális innovációkra vonatkozó ismeretekkel. Az oktatási koncepció fejlesztése a formatervezés fogalmának a gazdasági versenyképességet, innovativitást és a globalizálódást támogató eszközzé történő bűvülését eredményezi.
    12. A főiskolák tantervét úgy kell módosítani, hogy a formatervezési szakemberek megfelelő műszaki és kereskedelmi ismereteket és gyakorlatot is szerezzenek.
    13. Az iparművészeti szakiskolákban folyó oktatás esetében a Nemzeti Oktatási Bizottság megvizsgálja az alapképzés munkaerőpiaci szempontból lényeges követelményeit. A gyakorlati alapozó képzés elsődleges feladata a gyártásra vonatkozó manuális készségek és módszertani ismeretek elsajátítása. A terméktervezésen és gyártáson túlmenően az oktatás célja vállalkozói, termékfejlesztési, marketing és munkaszervezési ismeretek megszerzése.
    14. A Nemzeti Oktatási Bizottság a tantervi irányelvek lefektetésekor erősíteni fogja a formatervezés státuszát. Célja a formatervezés jelentőségének bemutatása a termékek és szolgáltatások használhatóságában, valamint az esztétikus környezet kialakításában.

A formatervező vállalkozások versenyképessége

    15. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium projektet kezdeményez a formatervezéssel foglalkozó finn vállalatok külföldi kapcsolatainak erősítésére a Finpro vállalat közvetítésével. A projekt célja a finn formatervező vállalkozások felkészültségének fejlesztése annak érdekében, hogy sikeresek legyenek a nemzetközi piaci versenyben és külföldi megbízásokhoz jussanak. Távolabbi cél, hogy 2005-ig tíz, 2010-ig pedig húsz finn formatervező vállalat ismertté váljon és tevékenykedjen a nemzetközi piacon.
    16. A formatervezés oktatásában prioritásként kell kezelni a formatervezők gazdasági tudásának elmélyítését. Folyamatos képzést kell biztosítani a gyártás, termékfejlesztés, marketing és üzleti ismeretek területén. A továbbképzés fontos részét képezi az új és gyorsan fejlődő tervezési technológiák oktatása.
    17. Az Arabus üzleti inkubátorház és a Lapp Egyetemi Design Park tapasztalatai alapján az üzleti inkubátorházak a regionális munkaügyi és vállalkozói központok támogatásával elősegítik a formatervezési módszerek és ismeretek általános alkalmazását. Az inkubátorházak felhasználhatók új formatervezési szolgáltatások nyújtására, vállalatok indítására és versenyképességük fokozására.
    18. A finn adottságokhoz alkalmazkodó, speciális üzleti inkubátorházak segítenek összekötni a kis sorozatú iparművészeti alkotások előállítását más, helyi gazdasági tevékenységgel.

A formatervezési kultúra bemutatása

    19. Az Oktatási Minisztérium támogatja az Iparművészeti Múzeumnak a finn formatervezést bemutató tevékenységét, annak korai szakaszától napjainkig, segíti annak gyűjteménygyarapító, kiállításszervező és oktató munkáját, megfelelő erőforrásokat biztosít a múzeum fenti alaptevékenységéhez.

A középületek és közterületek modellértéke

    20. Az állami épületek berendezésének tükrözniük kell a finn formatervezés vívmányait. A finn formatervezés külföldön történő megismertetésében kulcsszerepet játszanak a nagykövetségek. Az új követségi épületek esetében sikeres az építészet és a formatervezés harmonizálása. A "Design a követségeken" elnevezésű projekt továbbra is támogatni fogja azt a törekvést, hogy a finn követségek ismertessék és reklámozzák a finn formatervezést külföldön.

A finn formatervezés nemzetközi ismertsége

    21. Az Oktatási Minisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium más, a formatervezés területén érdekelt intézményekkel együtt gondoskodik a finn formatervezés nemzetközi marketingjéről és publicitásáról. Ez az együttműködés változatos kommunikációs módszereket tesz lehetővé. A kommunikációban fel kell használni az új internetes technológiákat is, érdekes és folyamatosan frissített felhasználói felületet biztosítva.

A formatervezési stratégia megvalósítása

    22. A Formatervezési kerekasztal intézményében a kormányt az Oktatási Minisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelemi Minisztérium képviseli. A formatervezési rendszerben érintett intézmények közötti hálózati együttműködés létrehozásával a kerekasztal ösztönzi és értékeli a rendszer működését és hatékonyságát, közös vállalatokat hoz létre, koordinálja a formatervezés társadalmi, gazdasági és kulturális hatásairól információt gyűjtő partnerek együttműködését.
    23. Az Oktatási Minisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelemi Minisztérium felállít egy munkacsoportot a Design 2005! program monitorozására. A csoport feladata részletes akcióprogram tervezése, a program megvalósításának ellenőrzése, és további intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása.

Bana Zsuzsanna

A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról. / Moldova György - Budapest, 2001, ICO. Rt., - ISBN 963 00 5711 5

    Szokatlan dolog szakfolyóiratban olyan könyvet ismertetni, amely nem tartozik a szakkönyvek kategóriájába. Moldova György legutóbbi dokumentumregénye azonban felér egy iparjogvédelmi esettanulmány-sorozattal.
    A golyóstoll történetéről és feltalálóiról szóló legújabb kötete, amelyet az ICO Rt. megalakulásának ötvenedik évfordulójára, a cég felkérésére írt, nem csak magát a találmányt kíséri végig a világsikerig, hanem általános érvényűen mutatja be mindazokat a buktatókat, amelyek gátolhatják a feltalálókat az áhított siker elérésében. A kiemelkedő feltalálói személyiségek mellett a találmány körül bábáskodó embereket, továbbá a világtörténelem e korszakának a találmány megvalósulására gyakorolt hatásait is megismerhetjük a történetből.
    Nem véletlenül emelte ki az író mottóként a Fachzeitung Papier - Baden Baden cikkének sorait a történet jellemzésére:
    "A golyóstoll története kalandos história. Árad belőle a műszaki tehetség illata, a vakmerőség, az erőteljes kutatói ambíció, a kockázatokra is kész vállalkozói törekvés, de nem hiányzik lapjairól a nyerészkedési vágy, az intrika és a konkurensek egymás iránti irigysége sem. Találkozhatunk ebben a történetben sokmilliós hasznokkal, de kielégületlen becsvágyakkal és tönkrement egzisztenciákkal is. Komoly kereskedők és tehetséges tudósok éppúgy feltűnnek az események forgatagában, mint hazardőrök és primitív haszonlesők."
    A dokumentumregény eredeti dokumentumok - memoárok, jegyzőkönyvek, szerződések és kortársak vallomásai - alapján rekonstruálja számunkra a feltalálók életét, küzdelmeit, kudarcait és sikereit. Moldova korábbi dokumentumregényeit a szenvedélyesség jellemezte, e mostaniban azonban éppen a mindkét főhőse iránti tárgyilagosságra törekvés növeli a feszültséget.
    A két feltaláló, Bíró László és Goy Andor egymástól igen különböző természetű ember volt, életútjuk a feltalálók két jellegzetes típusára jellemző. A nagy horderejűnek bizonyuló találmány hozta őket össze rövid időre, majd fordította szembe egymással.
    Bíró László, mint Moldova írja, "zsenigyanús" alkotó volt, kora ifjúságától kezdve mindig az új és újabb dolgok feltalálásán gondolkodott. Ki tud ma már arról, hogy hányféle találmánya volt, hányféle buktatón ment keresztül, míg megvalósult az az egy, amitől híres lett. Sokféle foglalkozásba kóstolt bele, orvostanhallgatótól a hipnotizőrig, autóversenyzéstől az újságíráson át a festőművészetig sok mindent kipróbált, sőt ez utóbbi területen jelentős nevet is szerzett magának.
    A feltalálói "szakma" minden más kenyérkereset vagy elfoglaltság mellett a legfontosabb volt egész életében. Találmányainak se szeri, se száma. Ezt a tehetségét valószínűleg édesapjától örökölte, akinek ugyancsak volt találmánya, érdekes módon éppen egy újfajta tollal kísérletezett.
    Bíró László feltalálói pályafutását - talán az apai örökség nyomán - a vizes töltőtoll nevű találmányával kezdte, de nem maradt meg ezen a területen. Következő újdonsága a "mesemosó" mosógép volt, melyet gyártani is kezdtek, de nagy sikert nem tudhatott magáénak. Első olyan találmánya, amelyből anyagi haszonra is szert tett, egy mechanikus, automata sebességváltó szerkezet volt. A találmányt a General Motors megvásárolta, de nem azért, hogy gyártsa, hanem a konkurencia hatástalanítása miatt.
    Az olvasó vagy reménybeli feltaláló mindazokat a buktatókat megismerheti a dokumentumregényből, amelyek még az igazán versenyképes találmányokat is akadályozhatják a siker elérésében. A nagy örömmel fogadott szerződés olyan csapdákat rejthet magában, amely morzsákat juttat a feltalálónak, vagy még azt sem. A jogi buktatókat többnyire mindenki a maga kárán tanulja meg felismerni a szerződések szövegében. Bíró László esetében sem volt ez másképp.
    Bíró újságíróként kereste a biztos megélhetést, törzshelye a Japán Kávéház volt. A sérelmek, melyek zsidó származása miatt érték, a '30-as évek vége felé megerősítették benne a kivándorlás gondolatát. A külföldi újrakezdéshez azonban jelentős tőkére volt szükség, melyet egy új találmány révén tartott elérhetőnek. Bíró Lászlóra is érvényes Szent-Györgyi Albert mondása: "Feltalálónak lenni annyi, mint: látni azt, amit mindenki lát és gondolni olyat, amit senki sem gondol." A golyóstoll ötlete az újságíró Bíró agyában született meg - sok szétfolyó, elmaszatolódott írással küszködött, jó lett volna olyan íróeszköz, amely kiküszöböli ezeket a hátrányokat. Ekkor gondolkodott el a rotációs gépek tulajdonságain: egyenletesen, nem szétkenődve viszik fel a festéket a papírra. Még akkor is nagy jelentőségű ez a találmány, ha voltak már előzményei, nem csak szabadalmakban, hanem kiállítási darabokként is megjelentek a mai golyóstoll elődjének számító, igaz, technikailag tökéletlen íróeszközök. Ez azonban nem tántorította el Bírót, aki teljes erővel fogott a kísérletezésbe, jóllehet a megfelelő festékanyag megtalálásához hat évi kemény munkára volt szükség. A költségek fedezésére olyan segítőkész embert kellett találnia, aki nemcsak szabadalma fenntartási díjait tudta állni, de műszaki problémákban is segítségére lehetett. Az 1938-as évben két, a későbbiekre nagy hatással levő találkozásra került sor Bíró László életében. Fogorvosánál véletlenszerűen találkozott Pogány Máriával, későbbi argentínai üzlettársával, valamint Goy Andorral, feltalálótársával és mecénásával.
    Goy Andor írógépműszerészként saját erejéből küzdötte fel magát és nyitott írógépjavító szervizt, amely hamarosan száz főnél nagyobb létszámmal dolgozott. Ekkor már Goy Andor is hódolhatott kedvenc foglalatosságának, a feltalálói tevékenységnek. Bíró Lászlóval történt találkozása meghatározó lett a találmány történetére nézve, még akkor is, ha Bíró önéletrajzában ritkán említi meg feltalálótársát. A szabadalmaztatás elindult, Goynak volt kellő tőkéje a gyártás megkezdésére, melynek határidejét a szerződésben 1938. december 31-es dátummal rögzítették.
    A találmány azonban még korántsem volt tökéletes, megfelelő festéket nem tudtak előállítani hozzá, folyt, pacázott vagy beszáradt. Közben Bíró és segítőtársai kapcsolatokat találtak Argentínában, egy tábornok személyében, aki nagy lehetőséget látott a találmányban. Bíró mindenkor igyekezett több irányban tájékozódni a golyóstoll piaci elhelyezése érdekében.
    Goy Andor maga is tevőlegesen járult hozzá a találmány továbbfejlesztéséhez, azonban nem tartotta fontosnak saját fejlesztési eredményeit szabadalmaztatni. Ezt a mulasztását később megbánta. Goy érdeklődése a nagy német írószergyártó cégeknél nem járt sikerrel. Kisebb cégekhez voltak kapcsolatai, de a festékpaszta még mindig nem volt kielégítő minőségű, a gyártás megkezdését ez mindinkább késleltette. A két feltaláló meglehetősen ritkán találkozott egymással, mindketten a maguk útját járták. Bíró Lászlóban megérett az elhatározás, hogy még az 1938-as évben emigrál. December 24-én találkozott életében utoljára Goy Andorral, a későbbi licenciaper alapját képező megállapodás ekkor váltotta fel a korában kötött szerződést.
    Goy segítségével Franciaországban az EVELCO cégnél helyezkedett el, itt azonban éhbérért minden jogot meg akartak szerezni tőle. Családját kihozatta, azonban egy hónapnál tovább nem tudta megélhetésüket biztosítani, így kénytelenek voltak visszatérni Magyarországra. Elkeseredettségében eszébe jutott Lángné Pogány Mária névjegye, ajánlatát táviratban küldte el az Argentínában élő magyar üzletasszonynak. A válaszra azonban sokáig hiába várt. A háborús helyzet miatt a gyártás megkezdésére egyre kevesebb esély mutatkozott. Bíró a pénzhiány miatt igyekezett a legkisebb szalmaszálba is belekapaszkodni, de az igazi lehetőséget Lángné levele jelentette, melyben pénzt és hajójegyet küldött az argentínai utazáshoz. Csak később derült ki, hogy a golyóstoll volt Lángék utolsó esélye, mert vállalkozásuk a csőd felé sodródott. Bíró munkatársával együtt a megszállás előtti utolsó pillanatban hagyta el Párizst, családját csak évek múlva láthatta viszont.
    A dolgok Argentínában sem mentek simán, Lángékkal kénytelen volt olyan szerződést kötni, amely számára egyáltalán nem volt kedvező, azonban - más lehetőség nem lévén - el kellett fogadnia. A találmányon éjt nappallá téve dolgozott, mégsem érte el a kívánt eredményt. Szinte áthághatatlan akadályokat kellett legyőzniük. Lángék már egyre kevésbé hittek a megvalósíthatóságban és a nyereséges termelésben. Egy jó taktikai húzással azonban sikerült befektetőt találni az üzlethez.
    Széles körű hírverés után vezették be a "birome" elnevezésű golyóstollat. A reklámkampány bevált, a termelés óriási mértékben felfutott, a várva várt siker végre megérkezett.
    Lángné egész életében kitűnő üzletasszony volt, fokról-fokra sikerült Bírót kiforgatnia szinte minden jogából, szükség esetén az érzelmi zsarolástól (ti. hogy családját nem hozathatja ki) sem riadt vissza.
    A sikeres kampány nyomában fellendülő termelés lehetővé tette, hogy Lángékkal elszámoljon és saját vállalkozást indítson, majd családjával együtt folytassa feltalálói és festőművészi tevékenységét. Hiába lett Argentínában "biro" a golyóstoll neve, mesés anyagi haszonra soha nem tett szert találmányából.
    Goy Andor története sem kevésbé kalandos, mint feltalálótársáé. Egészen más pályát futott be, itt, Magyarországon akarta sikerre vinni találmányát. Neki-nekirugaszkodott, már-már úgy tűnt, a siker kapujában áll, amikor a történelem beleszólt az események menetébe. A háború után üzemet alapított, a termeléshez minden anyagot megrendelt, a megfelelő festékpasztát is megtalálta és beszerezte Svájcból, amikor az államosítás miatt úgy tűnt, a golyóstoll hazai pályafutása örökre abbamarad. A sors és a Licencia, találmányokat értékesítő vállalat munkatársa szólt bele történetébe, az akkori Nyugat-Németországban kezdtek érdeklődni a golyóstoll iránt. Ajánlatokban nem volt hiány, ha Goy bármelyiket elfogadja, anyagilag jól járhatott volna. Korrektsége azonban mást diktált, mindenkor a hivatalos és államilag jóváhagyott utat követte. Amint az előre látható volt, a kiosztott szerepek szerint a Bíróval szembeni licenciapert szövetkezete nem nyerhette meg, és ő sem juthatott hozzá sem az anyagi, sem az erkölcsi sikerhez. Egyszeri alkalommal húszezer forinttal díjazták "a golyósiróngyártás területén szerzett érdemei" elismeréséül. Fáradhatatlan munkabírásával még 90 évesen is bejárt szövetkezetébe. Az ő feltalálói tevékenységének a világhír ugyan nem, de legalább ez a könyv emléket állít.
    Moldova György új dokumentumregényét ajánlom mindenkinek, aki valamilyenmódon kapcsolatba került az innovációval, iparjogvédelemmel. Bíró László és Goy Andor esettanulmánya okulásul szolgálhat mindazok számára, akik saját találmányuk megvalósításán fáradoznak. Ugyanakkor érdekfeszítő olvasmány mindazok számára, akik egy nagy jelentőségű magyar találmány történetével akarnak megismerkedni.
    A kötet végén megtaláljuk a fontosabb felhasznált források jegyzékét, valamint szabadalmi leírások részleteit, a feltalálókkal és a találmánnyal kapcsolatos fényképeket, cikkeket, hirdetéseket és Bíró László néhány festményét.

Bakos Éva

The Political Economy of Science, Technology and Innovation (A tudomány, a technológia és az innováció közgazdaságtana)/Ben R. Martin & Paul Nightingale, Edward Elgar Publishing Limited, 2000 ISBN 185 898 961 2

    A nagynevű kiadó e kötete a téma irodalmának legjavából ad válogatást. Hétszáznál több nagyalakú és a szó mind közvetlen, mind átvitt értelmében sűrű oldalon 31 tanulmányt, illetve tanulmányrészletet sorakoztat fel, a gyökerektől egészen a legújabb művekig. Kezdve a sort Francis Bacon, az 1561-1626 között élt angol filozófus és államférfi 1629-ben megjelent művének egy részletével, több mint 350 év ebbéli gondolkodásának kiemelkedő eredményeit nyújtja át a téma iránt érdeklődőknek.
    Ma már a legcsekélyebb kétség sem férhet ahhoz, hogy lemarad és előbb-utóbb menthetetlenül lehanyatlik az az ország, az az iparág, az a cég, amely nem tesz meg mindent innovációs képességének és főként innovációs teljesítményének a fenntartásáért és fejlesztéséért. Az innováció, az azt támogató technológiai fejlődés és a mindezt megalapozó tudomány sorsdöntő gazdasági jelentőségét mindennél világosabban mutatják a világgazdaságban végbemenő változások. Mindenkihez közelálló, különösen markáns példa erre, hogy aki nem képes legalább felzárkózni az innováció, technológia és tudomány rendkívül nagy koncentrációját jelentő internet-korszak fejleményeihez és követelményeihez, nem képes a maga számára kiaknázni az abban rejlő lehetőségeket, annak - legyen ország, régió, cég vagy szakember - rohamosan sötétről gyászossá változnak a kilátásai. Jobb helyeken ehhez igazítják az innováció-, a technológia- és a tudománypolitikát és ennek megfelelően ösztönzik és támogatják az előrelépést az innovációs potenciál fejlesztésében a gazdaság minden szintjén és területén, az új eredmények létrehozásában, és úgyszintén azok széles körű elterjesztésében és hasznosításában.
    Az Egyesült Államok 1980-ban törvényben nyilatkoztatta ki, milyen nagynak ítéli az innováció gazdasági súlyát a maga számára. Ennek - Stevenson - Wydler Technology Innovation Act of 1980 - első tétele leszögezi, hogy "a technológia és az ipari innováció központi jelentőségű az Egyesült Államok polgárainak gazdasági, környezeti és szociális jóléte szempontjából". Meg kell rögtön azt is jegyezni, hogy a törvény a továbbiakban nagyrészt arról rendelkezik, mit tegyen az állam az innováció előmozdítása érdekében. Az Európai Unió vezetése szintúgy az egyik legfontosabb feladatának tekinti az innováció, a technológia és a tudomány előmozdítását. Az Európai Unió innovációról szóló Zöld Könyvének legelső mondata megállapítja: "Az innováció létfontosságú". Az Unió egyik kutatóintézetének 1996-ban megjelent jelentésében Edith Cresson hangsúlyozza: "Az Európai Unió alapvető gyengesége, amint azt az utóbbi években elemzések sora kimutatta, hogy a gazdaság innovációhiánytól szenved". (IPTS Report, 1996. szeptember). Nagyon sokatmondó az is, hogy amint az egyes tagországok átveszik az Unió soros elnökének tisztét, az egyik legfontosabb feladatként deklarálják a tudomány-, technológia- és innovációpolitikát, az innováció és a tudásalapú társadalom erősítését és az ezt szolgáló intézkedések megtételét.
    Ez a tanulmánykötet arról ad sokoldalú és különösen tanulságos áttekintést, hogy milyen gazdasági és társadalmi tartalom áll ezek mögött. A felsorakozó nézetek, a mögöttük álló értékrendek igen sokfélék. Az olvasó egymástól nagyon különböző felfogásokba és véleményekbe kaphat betekintést a segítségükkel, kezdve a már említett Francis Baconnal, aki egyike volt a legelsőknek, akik felvetették a tudományszervezés és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolat gondolatát, Ove Grandstrand és szerzőtársai 1997-es írásáig.
    A két szerkesztő igen alapos bevezetője után a kötet öt részből áll. Az első a gyökerekről szól, s itt olyan nevek sorakoznak, mint Adam Smith, Karl Marx, a sajátos ideológiai kötődésű J. D. Bernal és természetesen Joseph Schumpeter. A második rész súlypontja a tudomány, a harmadiké a technológia, a negyediké az innováció, az ötödiké pedig az innováció, a technológia és a tudomány gyakorlati hasznosítója, a cég. Érdekes ugyanakkor, hogy a kötet tanulmányai között nem szerepel Schumpeter az innováció egyik alapműveként tekintett munkája, A gazdasági fejlődés elmélete.
    Az írások túlnyomó hányada a második világháború utáni korból származik. Amint azt a szerkesztők vázolják, a tudomány, a technológia és az innováció gazdaságtanának ebben az időszakban végbement fejlődése egymást követő kérdéskörökre bontható.
    1950 és 1960 között a legfontosabb a növekedés problémaköre volt. Ehhez kapcsolódott, hogy a tudomány felismerte, milyen fontos szerepet játszik a technológia a termelékenység javulásában. Ebben az időszakban a tudománypolitika nagy részét a "tudomány vezette innováció" modelljére formálták, amely szerint a tudományba történő befektetés technológiát hoz létre, az pedig gazdasági növekedést eredményez.
    A hatvanas években a közgazdászok felismerték, hogy gyakorta a technika változása adja a gazdasági növekedés legfőbb hajtóerejét. A hetvenes években a fő téma annak feltárása volt, hogyan jön létre az innováció. A gyakorlati tapasztalatok feldolgozása azt is kimutatta, hogy a tudomány és a technológia viszonya egyáltalán nem egyszerű. A kötetben szerepel David Mowery és Nathan Rosenberg A piaci kereslet hatása az innovációra c. tanulmánya, amely a szerkesztők szerint a témakörben a hetvenes évek talán legnagyobb hatású műve volt.
    A nyolcvanas években mind nagyobb hangsúlyt kapott a technikai változásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, valamint az aggodalom a felett, hogy az elmélet még nem érti e változások számos vonását. Igen fontos területté fejlődött az a felfogás, amely az innovációt az intézmények által közvetített technológiaáramlások hálózatainak keretei között vizsgálja.
    A kilencvenes évek a nemzeti versenyképesség kérdései körül folyó vitákkal kezdődött. Fontos témává lett, hogy milyen kapcsolat áll fenn a nemzeti versenyképesség, valamint aközött, hogy a vállalatok hogyan integrálják a kutatás-fejlesztést és a termelést. A menedzsment tudósai mind nagyobb szerepet kaptak a vállalati innovációk természetének megértésében. Ugyancsak fontos kutatási területet jelentett a vállalatok képességei közötti eltérés abban, hogy hogyan tudják használni erőforrásaikat. A kilencvenes években ezek mellett előtérbe került a tudomány gazdasági hasznosítása.
    2000 után a tudomány bizonnyal még inkább nemzetközivé, még inkább interdiszciplinárissá válik, jobban az alkalmazás felé fordul, és nagyobb szerepet kapnak benne a kutatók csoportjai és hálózatai. Bizonyos technológiai előrelépések széles körű társadalmi változásokat hozhatnak, ezek pedig alapvető hatással lehetnek a gazdaságra. A demográfiai változások hatással lesznek a technikaváltás irányára, így pl. a nyugati világ elöregedése növekvő nyomást fejt ki az egészségügyi ellátás fejlesztésére. Mind fontosabbá válik a technológiák negatív hatásainak feltárása és kiküszöbölése is.

Osman Péter