DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
| 20. Tonga | ||
1. Amerikai Egyesült Államok
A) A Képviselőház ez év március 14-én a Fehér Ház számára továbbította azt a törvénytervezetet, amely a szabadalmi és védjegytörvény technikai jellegű módosításait tartalmazza.
A törvénytervezet az 1990. évi feltalálóvédelmi törvény szövegében pontosításokat tartalmaz az állami illetékek és az iratkezelés vonatkozásában. Visszaállítja a Szabadalmi és Védjegyhivatal vezetőjének "commissioner" elnevezését, és módosítja a szabadalmi törvény 102(e) szakaszában a szabadalmak és közzétett szabadalmi bejelentések újdonságrontó hatásával kapcsolatos szabályozást.
B) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) a Watts v. XL Sys., Inc. bitorlási ügyben megerősítette az elsőfokú bíróság döntését, amely elutasította a bitorlási keresetet.
A bitorlási ügy tárgyát képező szabadalom például olajfúrótornyokban használható csőcsatlakozásokra vonatkozott. Az igénypontok szerint a csatlakozások "második vége elszűkülő külső csavarmenettel van kialakítva, amely olyan módon van méretezve, hogy egy ilyen csatlakozást szorosan záró módon lehet közvetlenül összekapcsolni egy másik ilyen csatlakozással".
A CAFC szerint ez a korlátozás nem említ "eszközt", hanem egy szűkülő csavarmenetet, amit a szakmában olyan szerkezetként ismernek, amely végrehajtja a kívánt működést. A leírás kinyilvánítja, hogy ezt a működést az említett szerkezet végzi. A CAFC az igénypontokat az előnyös kiviteli alakra korlátozva értelmezte, mert az "olyan módon van méretezve" szóhasználat nem elég világos; a leírás csupán egyetlen szoros lezárási módot ismertet, ami ténylegesen korlátozza a találmányt, amikor kijelenti, hogy "a jelen találmány a kinyilvánított tulajdonságot használja". A bíróság korlátozott oltalmi körű igénypontot vett figyelembe, megjegyezve, hogy az előnyös kiviteli alak volt az egyetlen kinyilvánított megvalósítási alak. Emellett a bejelentő az elővizsgálati eljárás alatt az igénypontok oltalmi körét korlátozó nyilatkozatot tett.
A bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak azt az ítéletét, hogy az alperes nem követett el bitorlást, és nem fogadta el a felperesnek azt az érvelését, hogy bejelentése oltalmi körét nem korlátozhatta az elővizsgálati eljárás során, mert a szóban forgó nyilatkozat benyújtásakor nem módosította igénypontjait.
C) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) a Purdue Pharma L. P. v. Faulding Inc. ügyben 2000. október 25-én hozott ítélete helybenhagyta az elsőfokú bíróság (district court) ítéletét, amely megfelelő kinyilvánítás hiánya miatt érvénytelennek minősített egy nyújtott hatású, orálisan adagolható készítményre vonatkozó szabadalmat.
A szabadalom igénypontjai olyan morfinkészítményre vonatkoztak, amelynek a csúcskoncentrációja a testben meghaladta a 24 óra után mérhető koncentráció kétszeresét. Erről a leírás azt állította, hogy ellentétben áll a technika állásán alapuló tanítással, amely szerint a koncentráció állandó értéken tartása lenne kívánatos. A szabadalmi leírás szerint fontos a koncentráció gyors növelése. A leírás két példát tartalmazott, amelyek alátámasztották a "kétszeres koncentráció" tételét.
A CAFC szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a "gyors növekedés" más, mint a "kétszeres koncentráció", és hogy az adatok egyszerű kinyilvánítása nem szolgáltatott megfelelő alapot annak valószínűsítéséhez, hogy az igényelt találmány a feltalálók birtokában volt a benyújtás időpontjában.
D) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) megváltoztatta a Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának azt a döntését, amely elutasított egy olyan CD-re vonatkozó mintaszabadalmi bejelentést, amelynek csupán a középpontjában volt fémmel bevont visszaverő felülete, a külső részek körüli széles sáv bevonat nélküli volt.
A Fellebbezési Tanács újdonságrontó anyagként a szokásos CD-ket hozta fel, amelyeknek a szélén nagyon vékony, bevonat nélküli gyűrű van, továbbá egy olyan szabadalmi leírást, amely többszörös koncentrikus zónával rendelkező lemezeket ismertet. Minthogy ebben a szabadalmi leírásban olyan gyártási eljárást írtak le, amely a műanyagban levő hibákat a lemez bevonásakor kiküszöbölte, a CAFC azon a véleményen volt, hogy a szabadalom eltanácsolt a bevonat nélküli gyűrű használatától.
A bíróság megjegyezte, hogy a kézenfekvőséghez nem elegendő a szabadalmi leírásban annak kinyilvánítása, hogy a külső gyűrű kezdeti állapotában átlátszó volt, mert a mintaszabadalom végtermékre vonatkozott, nem pedig kiindulási lemezre.
2. Argentína
Az Argentin Szabadalmi Hivatal visszavonta azt a korábbi rendeletét, amely lehetővé tette, hogy az elsőbbség igénylésével benyújtott függő szabadalmi bejelentések ügyében a bejelentő benyújthasson olyan iratokat, amelyek bizonyítják, hogy az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság vizsgálata után engedélyeztek külföldi szabadalmat. A Hivatal szerint megszűntek azok a körülmények, amelyek szükségessé tették a most megszüntetett rendelet kiadását.
A visszavont rendelet továbbra is érvényben marad az olyan bejelentések esetében, amelyekben a bejelentő a fenti követelményeket kielégítő külföldi bejelentések alapján kérte az argentin szabadalom megadását.
3. Ausztrália
Ausztráliában egy nemrég született legfelsőbb bírósági döntés szerint egy igénypontban a "comprising" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az további jellemzőket (például eljárási lépéseket vagy terméktulajdonságokat) kizár az oltalmi körből.
4. Brazília
A brazil doménnév-lajstromozó hivatal (APESP) 2001. március 6-ától kezdve külföldi társaságok doménneveit is lajstromozza, de ehhez a külföldi megbízónak brazil ügyvivőt kell igénybe vennie.
(A "doménnév" helyett helyesebb lenne a "hálónév" kifejezés használata, a "hálónév" ugyanis jól visszaadja és így laikusok számára is érthetővé teszi az angol kifejezés tartalmát.)
5. Dél-Korea
A) 2001. január 9-én a dél-koreai képviselőház jóváhagyta a módosított szabadalmi törvény változásait. A módosítás célja a szabadalmazási eljárás meggyorsítása, valamint a dél-koreai szabadalmi törvény összhangba hozása a Szabadalmi Jogi Szerződéssel (PLT-vel). A módosított törvény 2001. július 1-jén lép hatályba.
Az új törvény eltörli az előzetes módosítások jelenlegi 15 hónapos határidejét, mert a bejelentők az engedélyező vagy az elutasító határozat kézhezvételéig jogosultak lesznek bejelentésük módosítására.
A jelenlegi törvény olyan mértékig tesz lehetővé módosítást, amíg az nem változtatja meg az eredetileg kinyilvánított találmány lényegét. Az új törvény csak olyan módosításokat enged meg, amelyek az eredeti kinyilvánítás körén belül maradnak.
Ha egy bejelentést végleg elutasítanak, ez ellen 30 napon belül lehet fellebbezést benyújtani a Szellemi Tulajdon Hivatalnál, amely a bejelentést visszautalja az elővizsgálóhoz. A fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül módosítási kérelem nyújtható be. Ezt követően az elővizsgáló a módosítás alapján felülvizsgálja a bejelentést, és arra szabadalmat adhat, de a bejelentőnek mindenképpen be kell nyújtania egy formai fellebbezést részletes indokolással még akkor is, ha módosító beadványt nyújtott be.
Az új törvény szerint az ilyen módosítás benyújtása után csak formai fellebbezést kell benyújtani részletes indokolás nélkül. Részletes indokolás benyújtására csak akkor van szükség, ha az elővizsgáló fenntartja a végleges elutasítást.
A jelenleg hatályos törvény szerint egy megadott szabadalom módosításához "helyesbítési eljárást" kell indítani akkor is, ha a szabadalom ellen megsemmisítési eljárás van függőben. A módosított törvény szerint az ilyen szabadalom helyesbítése nem kérhető külön eljárásban, hanem csak a megsemmisítési eljárásban a megsemmisítési keresetre adandó válasz benyújtására a Hivatal által megadott határidőn belül.
Változott az engedélyezhető helyesbítések köre. A jelenleg hatályos törvény szerint az alábbi helyesbítések engedélyezhetők: (i) az igénypontok oltalmi körének helyesbítése; (ii) gépelési hibák helyesbítése és (iii) kétértelmű kifejezések tisztázása. Nincs lehetőség az igénypontok oltalmi körének tágítására vagy megváltoztatására.
A módosított törvény további korlátozást vezet be, mert az (i) és (iii) esetben csak az eredeti kinyilvánítás körén belül, míg a (ii) esetben csak "az eredetileg benyújtott leírás" keretében engedélyez helyesbítést.
Az évdíjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szabadalmi bejelentések vagy szabadalmak a módosított törvény értelmében újból érvénybe helyezhetők lesznek, ha a bejelentő vagy a szabadalmas bizonyítani tudja, hogy nem ő volt felelős a mulasztásért.
B) A használati minta törvény módosítását is jóváhagyta a Képviselőház. A módosított törvény 2001. július 1-jén lép hatályba.
A jelenleg hatályos törvény szerint a használati minta lajstromozását nem előzi meg érdemi vizsgálat. Ennek megfelelően, ha egyidejűleg nyújtanak be azonos tárgyra vonatkozó szabadalmi és használati minta bejelentést, az utóbbira akkor engedélyeznek oltalmat, amikor a szabadalmi bejelentés még függőben van. Annak érdekében, hogy elősegítsék ennek a kettős bejelentési rendszernek a fokozott használatát, a módosított törvény a jelenlegi szabályozástól eltérően lehetővé teszi, hogy egy használati minta bejelentésnek több igénypontja legyen, azzal a megkötéssel, hogy az igénypontoknak egyetlen találmányi gondolaton kell alapulniuk.
Hasonlóan a módosított szabadalmi törvényhez, a módosított használati minta törvény is korlátozza az engedélyezhető módosítások körét. Ennek megfelelően a módosításnak az eredeti leírásban kinyilvánított körön belül kell maradnia, szemben a jelenleg hatályos szabályozással, amely szerint a módosításnak nem szabad megváltoztatnia az eredetileg kinyilvánított találmány lényegét.
C) 2001. január 9-én a parlament a védjegytörvény módosítását is jóváhagyta. A módosított törvénybe beiktattak egy, a Madridi Jegyzőkönyvre vonatkozó fejezetet, amely különböző új rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy Dél-Koreában is be lehessen vezetni a nemzetközi védjegybejelentési rendszert.
A módosított törvény szerint egy védjegybejelentés alapján is lehet kártérítést kérni azokért a tényleges üzleti veszteségekért, amelyek a bejelentőt a lajstromozás előtt azt követően érték, hogy olyan figyelmeztető levelet küldött, amelyhez csatolta a védjegy bejelentését vagy publikálását igazoló iratot.
D) A képviselőház a mintatörvény módosításait is jóváhagyta. A módosítások célja az volt, hogy kiterjesszék az ipari minták oltalmi körét, és a dél-koreai gyakorlatot összhangba hozzák a nemzetközi szabályokkal. A módosított törvény 2001. július 1-jén fog hatályba lépni.
Az 1998-ban módosított mintatörvény lehetővé tette, hogy bizonyos termékek vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül lehessen mintát lajstromoztatni. Az új törvény szerint minden mintabejelentést vizsgálni fognak bizonyos alapkövetelmények megléte szempontjából, hogy ezáltal csökkentsék az érvénytelen minták lajstromozását.
Az új törvény szigorította a mintabitorlások büntetését, mert a jelenlegi 5 évről 7 évre növelte a kiszabható börtönbüntetés időtartamát, és 50 millió wonról 100 millió wonra emelte a kiszabható pénzbüntetés összegét.
6. Egyenlítői Guinea
Egyenlítői Guinea 2000. szeptember 23-án letétbe helyezte az Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezethez (OAPI) való csatlakozás okmányát. Ennek következtében az OAPI-nál 2000. november 23-ától kezdve benyújtott szabadalmi bejelentések az eddigi 15 OAPI-tagország mellett önműködően Egyenlítői Guineára is érvényesek.
7. Egyesült Arab Emírségek
Az Egyesült Arab Emírségek kereskedelmi minisztériumának iparjogvédelmi főosztálya (IPVF) bejelentette, hogy az Osztrák Szabadalmi Hivatallal megállapodást kötöttek, amelynek alapján az Egyesült Arab Emírségekben benyújtott szabadalmi bejelentések vizsgálatát az Osztrák Szabadalmi Hivatal fogja lefolytatni. Az IPVF ugyanis nem alkalmaz elővizsgálókat, és így jelenleg nem képes elvégezni a szabadalmi bejelentéseknek a törvény által előírt vizsgálatát és lajstromozását, amit most az Osztrák Szabadalmi Hivatal segítségével el tud majd végeztetni.
8. Európai Szabadalmi Hivatal
A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Műszaki Fellebbezési Tanácsa a "comprising" szó jelentésével kapcsolatban egy olyan szabadalmi bejelentés ügyében hozott döntést, amelynek az igénypontja egy többlépéses eljárásra vonatkozott az alábbi formában: "Process for preparing refined oil comprising removing nickel ..., forming a dispersion ..., filtering ..." (Eljárás finomított olaj előállítására, amely az alábbi lépéseket foglalja magában: nikkeleltávolítás ..., diszperzióképzés ..., szűrés ...).
Egy, a technika állásához tartozó nyomtatvány ismertette ezeket a lépéseket, de két további eljárási lépést is kinyilvánított. A Tanács szerint ez a nyomtatvány újdonságrontó volt az igénypontra nézve, mert a "comprising" szó nem zárta ki további lépések jelenlétét. Ezt a véleményt a leírás is alátámasztotta, mert olyan további lépéseket is ismertetett, amelyeket alkalmazni lehetetett a találmány szerinti eljárásban.
Itt megjegyezzük, hogy ez a döntés csupán megerősíti az EPO eddigi joggyakorlatát. Ugyanakkor arra is rá kell mutatnunk, hogy az EPO a "consisting of A + B + C" kifejezést nem mindig értelmezi "comprising only A + B + C" szövegként, különösen nem a mechanikai és elektronikai területen. Ezért, ha egy bejelentő a "consisting of" kifejezés használatával ki akar zárni egyéb elemeket, ezt célszerű egyértelműen kinyilvánítani a leírásban.
Egyúttal arra is utalunk, hogy Ausztráliában (lásd ott) egy nemrég született bírósági döntés másképp értelmezi a "comprising" kifejezést.
B) Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa 2000. május 12-én kelt határozatában egy megosztott bejelentéssel foglalkozott, amelyet az EPO elővizsgálati osztálya elutasított arra hivatkozva, hogy a megosztott bejelentés és az alapbejelentésre engedélyezett szabadalom tárgya átfedésben van, és emellett - összhangban az EPO vizsgálati irányelveiben foglaltakkal - a kettős szabadalmazás sem megengedett.
A Fellebbezési Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Szabadalmi Egyezményben nincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná egy tágabb oltalmi körű igénypont jelenlétét egy megosztott bejelentésben. A Tanács megállapította, hogy korábbi bejelentések esetében is előfordultak átlapolások, és nem látják, hogy ezt miért kellene megtiltatni megosztott bejelentések esetében, ha nincs erre vonatkozó kimondott rendelkezés. Ezért a Tanács úgy döntött, hogy a fellebbezési illetéket vissza kell fizetni.
9. Európai Unió
Az Európai Közösség tagállamainak az egységes belső piacért felelős miniszterei ("Internal Market Ministers") ez év március 12-én megbeszélést tartottak az Európai Unió szabadalmi rendszeréről abból a célból, hogy az év végéig megegyezésre jussanak a közösségi szabadalom ügyében. Bebizonyosodott, hogy a megegyezéshez szükséges hosszadalmas jogi eljárások miatt kevés az esély e cél elérésére.
A közösségi szabadalom fontos eleme annak a stratégiának, amelyet 2000-ben az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács Lisszabonban tartott ülésén körvonalaztak. Az Európai Bizottság ez év március 13-án bírálatot intézett különböző tagállamokhoz, amelyek nem értenek egyet a közösségi szabadalmi rendszer bevezetésének rendszabályaival.
Spanyolország és Portugália kifogásokat támasztott a közösségi szabadalommal szemben, mert az a szabadalom nyelvét angolra, franciára és németre kívánja korlátozni. A nemzeti szabadalmi hivatalok szerepével kapcsolatban is aggályuknak adtak hangot, és a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett szabadalom és a közösségi szabadalom közötti kapcsolat sem felel meg elképzeléseiknek.
Ha az Európai Unió 15 tagállama megegyezik a közösségi szabadalomról, hat héten belül kérniük kell az Európai Szabadalmi Szervezetet, hogy hívjon össze diplomáciai konferenciát az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálatára.
"Az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálatára azért van szükség, mert a közösségi szabadalmat a Bizottság javaslata szerint az Európai Szabadalmi Hivatalnak kellene kiadnia" - mondta Jonathan Todd, a Bizottság szóvivője. A közösségi szabadalom célja, hogy csökkentse az európai szabadalom elnyerésének költségeit és a szabadalmazás időtartamát.
A Bizottság véleménye szerint az Európai Szabadalmi Hivatal útján történő szabadalmazás költségei 3-5-ször nagyobbak, mint az Amerikai Egyesült Államokban vagy Japánban. E magas költségek jelentős részét a 11 európai uniós nyelvre való fordítás költségei teszik ki, és ez a fő oka annak, hogy a nyelvek számát korlátozni kívánják.
Az Európai Közösség belső piaci főbiztosa, Frits Bolkestein felszólította az Európai Unió államfőit, hogy hárítsák el a Spanyolország és Portugália által támasztott akadályokat, és jussanak megegyezésre a március 23-án és 24-én Stockholmban tartandó csúcsértekezleten.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke március 14-én az Európai Parlamentben felszólította a közösségi országok kormányait, hogy cselekedjenek következetesen és mutassanak nagyobb felelősséget. "A tagállamok nem érzik az ügy sürgősségét" mondta Prodi, megígérve, hogy Stockholmban sürgetni fogja az országok vezetőinél a közösségi szabadalom elfogadását és az ehhez szükséges intézkedéseket.
10. Észtország
Az Észt Parlament által elfogadott szabadalmi ügyvivői törvény, amely lefekteti az Észtországban folytatott szabadalmi ügyvivői tevékenység alapjait, 2001. április 21-én lépett hatályba.
A szabadalmi ügyvivők találmányokkal, védjegyekkel, ipari mintákkal, félvezető áramkörök topográfiájával és földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban fejthetnek ki tevékenységet.
Szabadalmi ügyvivői jogosítványt olyan személynek lehet adni, aki megfelel az alábbi követelményeknek:
- Észtország vagy az Európai Unió valamelyik tagállamának az állampolgára;
- állandó lakhelye van Észtországban;
- felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
- ismeri az észt nyelvet;
- legalább négy évig egy szabadalmi ügyvivőnél volt alkalmazva;
- legalább két idegen nyelvet ismer, amelyek közül legalább az egyik az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos munkanyelve;
- szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt nem állt büntetés alatt;
- letette a szabadalmi ügyvivői vizsgát.
Egy szabadalmi ügyvivő nem nyújthat jogi szolgáltatást olyan személy számára, akinek érdekei ütköznek egy olyan másik személyével, akinek ugyanez a szabadalmi ügyvivő ugyanabban az ügyben jogi szolgáltatást nyújt vagy nyújtott.
A szabadalmi ügyvivőre bízott tájékoztatás bizalmas. A szabadalmi ügyvivőnek titokban kell tartania a jogi szolgáltatás nyújtása közben tudomására jutott üzleti titkokat. Ez a kötelezettség időben korlátlan, és a szabadalmi ügyvivő hivatalos tevékenységének befejezése után is érvényes.
Egy szabadalmi ügyvivői társaság vagy egy egyedüli tulajdonosként működő szabadalmi ügyvivő üzleti nevében szerepelnie kell a "szabadalmi iroda" vagy "szabadalmi ügyvivő" kifejezésnek.
A szabadalmi ügyvivő felelős az általa nyújtott jogi szolgáltatás során általa okozott kárért. Az ilyen károkozás fedezetének megalapozása érdekében a szabadalmi ügyvivőnek vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak biztosítást kell kötnie.
A szabadalmi ügyvivők fölötti szakmai felügyeletet a gazdasági miniszter gyakorolja.
Az Észtországban már lajstromozott szabadalmi ügyvivőknek újra kell lajstromoztatniuk magukat ugyanazon a tevékenységi területen, ahol a törvény hatálybalépte előtt voltak jogosultak tevékenykedni.
11. Japán
A) A Japán Szabadalmi Hivatal 2000. december 28-án honlapján közzétette a "Számítógépszoftver-vonatkozású találmányok vizsgálati irányelvei"-nek módosított változatát, amelyet a korábban nyilvánosságra hozott tervezetre beérkezett nagyszámú megjegyzés figyelembevétele alapján szövegeztek meg. Az irányelvek részét képezik a szintén felülvizsgált és egyidejűleg kiadott "Szabadalmi és használati minta vizsgálati irányelvek"-nek.
Az irányelvek számítógépprogram tárgyú igénypontokra vonatkozó részeit a 2001. január 10. után benyújtott szabadalmi bejelentések esetén alkalmazzák.
Az irányelvek felülvizsgálatának oka az internet által képviselt információs technológia (IT) gyors fejlődése és elterjedése, ami szükségessé tette:
- az információs technológiát alkalmazó üzleti módszerekre vonatkozó találmányok vizsgálati alapelveinek tisztázását és
- a szoftvervonatkozású találmányok megfelelő oltalma érdekében a számítógéppel leolvasható eszközök, így a CD-ROM-ok mellett az összekapcsolt számítógépek hálózati rendszerének is a figyelembevételét olyan eszközként, amely szétosztja a számítógépprogramokat.
Amikor hardver segítségével konkrétan megvalósítanak szoftverrel végzett információfeldolgozást, az említett szoftver a szabadalmi törvény szerint szabadalmazható találmánynak minősül.
Az irányelvekben számos példát közölnek az üzleti módszerre vonatkozó találmányok találmányi szintjének a meghatározására, és kinyilvánítják, hogy egy találmány nem alapszik feltalálói tevékenységen akkor, ha egy olyan szakember szokásos kreatív tevékenységének a gyakorlását jelenti, aki mind a szóban forgó üzlet, mind a számítógéptechnológia területén ismeretekkel rendelkezik.
B) A Japán Legfelsőbb Bíróság egy 2000. április 11-én hozott ítélete jelentősen befolyásolni fogja a japán szabadalmi perek lefolyását.
A felperes Texas Instruments Inc. (TI) 1959. február 6-án egy integrált áramkörök előállítására vonatkozó szabadalmi bejelentést nyújtott be, amelynek Jack Kilby volt a feltalálója. A bejelentés alapján benyújtott megosztott bejelentésre 1989-ben engedélyeztek szabadalmat, amely egyrészt lehetővé teszi áramkörök összekötését anélkül, hogy az áramkör vezetékeit szigetelt tárgyhoz rögzítenék, másrészt szigetelést biztosít tranzisztorok és kondenzátorok áramkörei számára.
A Fujitsu Ltd. cég 1991-ben pert indított a TI ellen, azt állítva, hogy a TI-nek nem volt joga a Kilby-szabadalom állítólagos bitorlása miatt kártérítést követelni.
Az első szóbeli tárgyaláson egy tokiói kerületi bíróság úgy ítélkezett, hogy a Fujitsu termékei nem bitorolják a Kilby-szabadalmat. A TI fellebbezése alapján 1997-ben a Tokiói Felsőbíróság is a Fujitsu javára döntött. Ezt követően a TI a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtott be fellebbezést. Ez a bíróság is elutasította a TI fellebbezését, és ítéletét az alábbiakkal indokolta:
"... A jelen szabadalom esetében nyilvánvalónak tűnik, hogy a szabadalom megsemmisíthető, és biztosra vehető, hogy egy megsemmisítési kereset benyújtása után a szabadalmat meg fogják semmisíteni, az alábbi okok miatt ésszerűtlen lenne ideiglenes intézkedési vagy kártérítési igényre vonatkozó keresetnek helyt adni.
(1) Ha egy ilyen szabadalmi jog alapján a találmány gyakorlatba vételét megtiltanák és helyt adnának az okozott kár megtérítésére irányuló keresetnek, a szabadalmas jogtalan haszonhoz jutna, és akik a találmányt gyakorlatba vették, jogtalan hátrányt szenvednének, ami nem lenne méltányos.
(2) Kívánatos a vitákat egyetlen eljárásban és a lehető legrövidebb idő alatt megoldani. Ha arra lenne szükség, hogy először a Japán Szabadalmi Hivatalnál megsemmisítési eljárást kezdjenek, és addig kellene várni, amíg a megsemmisítés ügyében jogerős határozat nem születik, nem lehetne a szabadalmi jog gyakorlatba vétele elleni védekezés egyik eszközeként kihasználni azt a tényt, hogy a szabadalom nyilvánvalóan megsemmisíthető, és akkor az érintett felek, akik esetleg nem szándékoznak erga omnes a szabadalom megsemmisítését kérni, kénytelenek lennének nem kívánt módon elindítani a megsemmisítési eljárást. Ez a pereskedés gazdaságossága ellen hatna.
Ennek megfelelően még mielőtt egy szabadalom megsemmisítése ügyében a határozat jogerőssé válna, a szabadalmi jog bitorlását vizsgáló bíróságnak el kell tudnia dönteni, hogy a szabadalom nyilvánvalóan okot ad-e a megsemmisítésre. Ha a bíróság megfontolásainak eredményeként úgy látja, hogy a szabadalom nyilvánvalóan megsemmisíthető, akkor a szabadalmi jogra alapozott ideiglenes intézkedésre vagy kártalanításra vonatkozó igényt a szabadalmi joggal való visszaélésnek kell tekinteni és nem kell megengedni, különleges körülmények fennforgásának esetét kivéve."
Ez a legfelsőbb bírósági ítélet a potenciális alperesek számára nagy jelentőségű. Ha Japán alsó fokú bíróságai követik a fenti ítéletet és szabadalombitorlási perekben megsemmisítési kérelmeket bírálnak el, az ítélet alkalmazása nem eredményez megkülönböztetést ártatlan és valódi bitorló alperesek között. A japán bírói gyakorlat szerint bármilyen perben mindegyik fél a saját költségeit viseli, és ez hátrányosan érinti az ártatlan alpereseket, akik kénytelenek vállalni bitorlási perben az alperes félként való pereskedés költségeit, még ha megfelelő alap nélkül perelték is be őket.
Tanulságként az vonható le, hogy a bitorlóként perbe vonható feleknek figyelniük kell a saját működési területükön engedélyezett japán szabadalmakat - ami lehetséges, mert a japán szabadalmi bejelentések a közrebocsátással nyilvánosságra jutnak -, és megfelelő jogalap esetén célszerű megsemmisítési eljárást kezdeményezniük, hogy elkerüljék a költségesebb bitorlási pert.
12. Kanada
A) Előző tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy a kormány a szabadalmi törvény módosítását terjesztette a Szenátus elé. Most a törvénymódosítás pontos szövegét is kézhez kaptuk, amely szerint a 45. szakasz új szövege a következő:
"45(1) A 46. szakasz függvényében, ha egy szabadalmi bejelentést 1989. október 1-je előtt nyújtottak be, a szabadalom oltalmi ideje az engedélyezés napjától számított tizenhét év.
(2) Ha a szabadalomnak az (1) bekezdésben említett oltalmi ideje még nem járt le ennek a szakasznak a hatálybalépése előtt, az oltalmi idő a szabadalom megadásától számított tizenhét év vagy a bejelentés napjától számított húsz év, ha az utóbbi időtartam hosszabb."
A 45(1) bekezdésben említett 46. szakasz előírja, hogy a szabadalmak érvényben tartásához évi illetéket kell fizetni.
Az oltalmi idővel kapcsolatban az új 45. szakaszban előírt változtatás főleg a gyógyszer tárgyú szabadalmakat érinti. Az Industry Canada szerint a régi szabadalmi törvénnyel védett mintegy 30 kereskedelmileg fontos gyógyszer oltalmi ideje meghosszabbodik átlagban legfeljebb hat hónappal. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő generikus termékeket ugyanennyi idővel később lehet majd forgalomba hozni.
B) A Whirpool Corp. v. Camco Inc. ügyben a Legfelsőbb Bíróság a kettős szabadalmazás kérdésében hozott ítéletet.
A Whirpool mosógépek kettős keverőjére vonatkozó három találmányt szabadalmaztatott. Az első szabadalom szerint a kettős keverőt meghajtótengely mozgatta, a második szabadalomban a meghajtótengelyt tengelykapcsolóval helyettesítették.
A bíróság arra következtetett, hogy mindkét szabadalom megkívánta, hogy az alsó keverőn merevek legyenek a szárnyak. Ezért a bitorlással vádolt alperes flexibilis szárnyas keverője nem ütközött ezekbe a szabadalmakba. A harmadik szabadalomban azonban flexibilis szárnyakat igényeltek, és ezért a bíróság bitorlást állapított meg. A bírósági tárgyalás időpontjában csak a harmadik szabadalom volt még érvényben, de annak oltalmi ideje is lejárt 1998. február 16-án. Annak érdekében, hogy csökkentse kártérítési felelősségét, az alperes azzal érvelt, hogy a harmadik szabadalom engedélyezése esetén a Whirpool szabadalom által nyújtott kizárólagos jog meghosszabbításaként nem forgott fenn kettős szabadalmazás.
A bíróság az igénypontok elolvasása és külső szakértők igénybevétele alapján megállapította, hogy a "szárnyak" (vanes) szó az igénypontokban merev szárnyakra vonatkozott, és így kizárta a flexibilis szárnyakat. Ezt követően arra a kérdésre, hogy a később benyújtott bejelentésre engedélyezett második szabadalom, amely flexibilis szárnyakat igényelt, érvénytelen volt-e kettős szabadalmazás miatt, igenlő választ adott, mert a korábban engedélyezett harmadik szabadalom lényegileg ugyanarra a tárgyra, vagyis javított keverőberendezésre vonatkozott, de csupán általában "szárnyakat" igényelt.
A későbbi, harmadik szabadalom igénypontjai nem voltak azonosak a korábbi, második szabadalom igénypontjaival. A bíróság megállapította, hogy a flexibilis szárnyakkal készített tárgyak, amelyek a későbbi, második szabadalom bitorlását eredményezték, nem bitorolták a korábbi, harmadik szabadalmat.
Végeredményben a bíróság fenntartotta a második szabadalmat, megállapítva, hogy nem áll fenn kettős szabadalmazás az első szabadalomhoz viszonyítva, és elutasította a fellebbezést, mert a második szabadalom vonatkozásában bitorlást állapított meg.
13. Kartagénai Egyezmény
A Kartagénai Egyezményt egy 486. sz. új rendelettel módosították, amelynek hatálya kiterjed az Andok Paktum összes országára, tehát Bolíviára, Ecuadorra, Kolumbiára, Perura és Venezuelára. Az új rendelet 2000. december 1-jén lépett hatályba.
A módosított Egyezmény szabályozza a biológiai tárgyú találmányok szabadalmazhatóságát, és a szabadalmazható találmányok köréből kizárja a természetben található élőlényeket vagy azok részeit, a természetes biológiai eljárásokat és a bármilyen természetes élőlényből elkülöníthető biológiai anyagokat.
A gyógyászati termékekre vonatkozó találmányok szabadalmazhatók.
A új rendelettel módosított egyezmény a használati minták oltalmi idejét a korábbi 8 év helyett 10 évben határozza meg, és eltörli a ruházati eszközökre vonatkozó ipari minták oltalmának tilalmát.
A módosított Egyezmény a védjegyek oltalmi körét kiterjeszti minden olyan jelre, amely alkalmas a piacon áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére. Védjegyként lajstromozhatók a grafikai megjelenítésre alkalmas jelek. Nem lajstromozhatók a szerzői jogba ütköző védjegyek.
A módosított Egyezmény lehetővé teszi a doménnevek oltalmát. A rosszhiszeműen lajstromozott doménnevek bármelyik tagországban töröltethetők.
14. Kína
A svájci Swiss Montres Rolex S. A. cég a pekingi Második Közbenső Népbíróságnál pert indított a pekingi China International Network Information Co. (CINET) ellen, mert az utóbbi cég lajstromoztatta a "rolex.com.cn" doménnevet.
A Rolex száznál több országban lajstromoztatta a Rolex-védjegyet, és 1982 óta Kínában is van ilyen érvényes védjegye. Ügyvédei a bíróságon arra hivatkoztak, hogy a Rolex név világszerte széles körben ismert, és kérték egyrészt, hogy a CINET szüntesse meg a kifogásolt doménnév használatát, másrészt hogy fizesse meg a per megindításával kapcsolatos (20 000 RMB ~ 2410 USD) költségeiket.
A CINET arra hivatkozott, hogy a doménnév lajstromozása nem sért kínai törvényt, mert a Rolex név nem közismert védjegyként van lajstromozva. Arra is hivatkozott, hogy az általa lajstromoztatott doménnevet nem árusította, és nem is próbálta meg eladni, a védjegytörvény pedig nem tiltja a doménnevek lajstromozását és eladását. A bíróság rövidesen nyílt tárgyalást fog tartani az ügyben.
Itt megjegyezzük, hogy Kínában az IKEA már sikeresen lépett föl illegális doménnévfoglalók ("domain name squatters") ellen. Ebben az ügyben a bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy milyen "erős" volt a vitatott név, és azt is figyelembe vette, hogy a doménnévfoglaló megpróbálta az általa lajstromoztatott doménnevet eladni - ami a rosszhiszeműség klasszikus bizonyítéka. Ez magyarázza, hogy a CINET miért védekezett azzal, hogy nem próbálta meg eladni a doménnevet.
Minthogy a Rolex-védjegy már majdnem két évtizede lajstromozva van Kínában, és hírneve is elismert, valószínű, hogy a CINET védekezése sikertelen lesz.
15. Nagy-Britannia
Nagy-Britannia kormánya 2001. március 12-én bejelentette régóta várt döntését, amely szerint továbbra is folytatják azt a gyakorlatot, hogy nem adnak szabadalmat számítógépszoftverre, különösen üzleti módszerekre, ellentétben az Egyesült Államok által elfogadott megközelítéssel.
A kormány szerint "... ezen a területen széles körű innovációs tevékenység észlelhető. A Kormány arra a következtetésre jutott, hogy azok, akik üzleti módszerekre valamilyen szabadalmazási lehetőséget kívánnak, nem bizonyították kellő mértékben, hogy ez elősegítené az innovációt. Amíg ilyen bizonyítékot nem szolgáltatnak, az üzleti módszerek nem lesznek szabadalmazhatók."
A fentiekből következően a Kormány az alábbi következtetésekre jutott:
- a szoftverszabadalmazás vonalán nem kell jelentős változást bevezetni;
- az üzleti módszereket továbbra sem lehet szabadalmaztatni; és
- a törvény ilyen téren nem elég világos, és az Európai Bizottságnak sürgősen tisztáznia kell a helyzetet.
16. Nepál
2000. március 22-én Nepál (országkódja: NP) letétbe helyezte a Párizsi Unióhoz való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően ez a nemzetközi egyezmény Nepál vonatkozásában 2001. június 22-én lép hatályba.
17. Svédország
A Svéd Üzletfejlesztési Iroda (NUTEK) cselekvési programot dolgozott ki annak a visszás helyzetnek a megszüntetésére, hogy a legutolsó évtizedben a svéd szabadalmi bejelentések feltalálóinak csak öt százaléka volt nő. A program célja, hogy megvizsgálják, milyen tényezők vezetnek ilyen aránytalansághoz, és konkrét javaslatokat dolgozzanak ki a férfiak és a nők innovációs tevékenysége közötti különbség megszüntetésére. Egyes okokat természetesen már felderítettek, de még számos területet meg kell vizsgálni.
Az egyik felderített ok szerint az ipari vállalatokat a férfiak uralják, és ennek megfelelően a vállalati újítási rendszerek kidolgozását is férfiak végzik, sőt az újításokat is férfiak bírálják el. Így azt is természetesnek tartják, hogy az "újítási dobozok"-ba is elsősorban férfiak dobják be újítási javaslataikat.
Másrészről a nők által gyakran betöltött foglalkozások, így az egészségügy és bizonyos egyéb közéleti tevékenységek területén nincs hagyománya az innováció ösztönzésének, aminek következtében itt teljesen eltérő az innovációs klíma, és hiányzik az a szervezet, amely a női munkaerő ötleteit hasznosíthatná.
A nők hátrányát ezen a téren az is okozhatja, hogy a "technológiai" és a "technikai" vagy a "műszaki" képességeket a hagyományos felfogás a férfiaknak tulajdonítja. Ez sok nőt gátol abban, hogy műszaki képességeit felismerje, netán műszaki foglalkozást válasszon. Ennek következtében a nők gyakran nem is tekintik újításaikat "technikai" jellegűnek, és lebecsülik azok jelentőségét különösen olyan esetekben, amikor újításuk nem felel meg a "technológia" szűk meghatározásának.
"Annak a régimódi, de még mindig megtalálható vélekedésnek is szerepe van, hogy a technológia megértésének képtelensége egy nőt nőiesebbé tesz" - mondja Inga Lill Stjerndahl, a NUTEK "Nők az innovációért" programjának vezetője. "Ha olyan társadalmat akarunk építeni, amelyben komolyan veszik a nők innovatív tevékenységét, a Ťtechnikaiť kifejezést olyan módon kell átértékelni, hogy az egyaránt megfeleljen a nőknek és a férfiaknak."
A nők sok tekintetben a férfiakétól eltérő módon látják a szükségleteket és azok megoldását. A nők általában a biztonságos megoldásokra hajlanak, míg a férfiak gyakrabban választanak kockázatos megoldásokat. A gyakorlatban azonban a férfiak által kidolgozott normákat alkalmazzák, és férfiak által megszabott követelmények határozzák meg az innovációk jutalmazását. Sok esetben, amikor női feltalálók tanácsért vagy anyagi támogatásért folyamodnak szervezetekhez, azt a választ kapják, hogy találmányuk nem üti meg a műszaki innováció kívánt mértékét; a "műszaki" kifejezést azonban majdnem biztosan szűk, hagyományos értelemben használják. Az ilyen szervezetek döntéshozói nem képesek felismerni a nők szükségleteit egyszerűen azért, mert férfiak. Így a női feltalálók olyan körülmények közé vannak szorítva, ahol a férfiak alkotják a szabályokat és hozzák a döntéseket.
A NUTEK fentebb említett programja alapján javaslattal fordult a svéd kormányhoz, amelyben különleges tanácsadók kijelölését sürgeti a női innovátorok számára. A NUTEK programjának végrehajtásához 60 millió svéd korona támogatást és ahhoz is segítséget kért, hogy folytathassa kutatásait a férfi és a női innováció közötti különbségek területén.
Meggyőződésünk, hogy nálunk is érdemes lenne átvenni a svéd tapasztalatokat.
18. Szellemi Tulajdon Világszervezete
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 1999-ben felállított egy olyan döntőbíróságot, amely lehetővé teszi, hogy doménnevek jogos tulajdonosai költséges jogi eljárás nélkül visszaszerezhessék az őket megillető doménneveket.
Ez a döntőbíróság most a japán Sankyo gyógyszergyártó cég javára döntött a "sankyo.com" doménnév ügyében.
Ezt a doménnevet eredetileg a kínai Zhu Jiajun lajstromoztatta. Zhu arra hivatkozott, hogy a nevet, amely a japán nyelvben "három együtt" jelentésű, azért lajstromoztatta, hogy egy olyan hálóoldalt létesítsen, amely a művészet három ágát, a zenét, az irodalmat és a festészetet egyetlen fórumon hozná össze.
A Sankyo mintegy száz éve használja nevét, és arra hivatkozott, hogy ilyen doménnévre is kizárólagos joga van, mert neve közismert Japánban, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is.
A döntőbírósági eljárás során kiderült, hogy Zhu egyéb japán gyógyszercégek nevét is lajstromoztatta, ami arra engedett következtetni, hogy doménnévfoglaló ("domain name squatter"), vagyis annak érdekében lajstromoztat doménneveket, hogy azokat a törvényes tulajdonosnak eladja nagyobb összegért.
A döntőbíró, Sang Jo Jong szerint Zhunak nem volt törvényes joga a szóban forgó doménnévre; ezért elrendelte, hogy azt ruházzák át Sankyora.
Jelenleg négy japán és három kínai doménnévre vonatkozó vitás ügy áll elbírálás alatt a WIPO döntőbírósága előtt.
19. Tajvan
A Kereskedelemügyi Minisztérium 2001 márciusában új védjegytörvény tervezetét hozta nyilvánosságra, amely az 1993. óta jelenleg is hatályban levő törvény számos módosítását tartalmazza. Az új törvény szövegezésénél figyelembe vették a TRIPS-egyezmény vonatkozó előírásait. A főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze:
Védjegyként lajstromozhatók a hangok és a háromdimenziós tárgyak is, ha kellően megkülönböztető jellegűek.
Az internet fejlődési irányzatainak figyelembevétele céljából a védjegytörvényben említett védjegyhasználat a védjegynek az interneten való használatát is felöleli.
Nem lajstromozhatók az olyan védjegyek, amelyek a híres védjegyek hígítását eredményeznék.
Nem lajstromozhatók az olyan, szeszes italokkal kapcsolatban használt védjegyek, amelyeket nem a megjelölt területen állítottak elő.
Egy védjegybejelentés kapcsán több áruosztály is megjelölhető.
Az új törvény tervezete a felszólalási eljárást is megváltoztatja. A Szellemi Tulajdon Hivatal lajstromozza az olyan védjegybejelentéseket, amelyek a Hivatal vizsgálata szerint megfelelnek a törvényes követelményeknek. Az ilyen lajstromozás meghirdetésétől számított két hónapon belül lehet felszólalást benyújtani.
A lajstromozási határozat vagy egy védjegy kizárólagos használati jogának törlésére vonatkozó határozat ellen közvetlenül lehet keresetet indítani az Adminisztratív Bíróságnál anélkül, hogy előzőleg szükség lenne adminisztratív fellebbezés benyújtására, feltéve, hogy a megtámadott határozatot alapos felülvizsgálat és szóbeli tárgyalás előzte meg.
A törvénytervezet földrajzi árujelzők lajstromozását is lehetővé teszi.
20. Tonga
2000. március 14-én Tonga (országkódja: TO) letétbe helyezte a Párizsi Unióhoz való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően ez a nemzetközi egyezmény Tonga vonatkozásában 2001. június 14-én lép hatályba