Szemle - 2001. 08. | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Műszaki Fellebbezési Tanácsainak és Kibővített Fellebbezési Tanácsának döntéseit elemző sorozatunkat tovább fűzve, ezúttal a szabadalmi igénypontok módosításával kapcsolatos kérdéseket vizsgáljuk.
Ebben a témában azok a kérdések fordulnak elő leggyakrabban, hogy
- bővült-e a találmány tárgya,
- új tartalomról van-e szó,
- levezethető-e közvetlenül és egyértelműen szakember számára a módosítás az eredeti bejelentésből,
- kötelező jellemző törlése történt-e az igénypontokból.

Még szakmai körökben is gyakorta összekeveredik az új anyag bevitele - ami adott esetben elfogadható is lehet - a bővítő értelmű módosítással, ami sohasem engedélyezhető.
    Minden bővítő értelmű módosítás új anyag bevitelével jár, de nem eredményez valamennyi új anyag bevitele bővülést a találmány tárgyában.
    Tovább árnyalja a képet, hogy a módosítás elvégezhető új anyag bevitele nélkül is, ilyen például a szabadalmi leírásban előforduló nyilvánvaló nyelvi (pl. név-, szám-, betűcsere), helyesírási és számolási hibák korrigálása.
    Nem tekinthető új tartalom bevitelének az sem, ha a bejelentő, megmaradva az eredeti tárgykörön belül, szakember számára nem világos, illetve ellentmondásos megfogalmazást tesz egyértelművé, esetleg a leírás, a rajzok és az igénypontok közötti zavaró következetlenségeket küszöböli ki, akár saját kezdeményezésre, akár az elbíráló felhívására.
    Azonban már új tartalom bevitelét jelenti további információ szolgáltatása a releváns technika állásáról vagy a leírás, a rajzok, illetve az igénypontok olyan módosítása, amely által bővül az eredetileg benyújtott bejelentésben szereplő találmány tárgya. Ez utóbbi nem engedélyezhető, míg a technika állásának részletesebb definiálása elfogadható, adott esetben elengedhetetlen a szabadalom megadásához.
    Leggyakoribb eset az, amikor a bejelentő a találmány alkalmazhatósága vagy a feltalálói lépés igazolására az eredeti bejelentésben benyújtott példáit újabb példákkal egészíti ki.
    Az Európai Szabadalmi Hivatalnak az érdemi vizsgálathoz kiadott "Útmutatója" alapján (C rész, VI. fejezet, 5.4. pont) "a módosítás akkor lépi túl az eredeti bejelentés találmányának tárgyát és emiatt nem engedélyezhető, ha a bejelentés tartalmának megváltoztatása (hozzáadás, módosítás vagy törlés útján) következtében az adott területen jártas személy olyan információhoz jut, amely nem vezethető le közvetlenül és egyértelműen az eredetileg benyújtott bejelentésből".
    Az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom módosítására vonatkozó előírásokat az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 123. cikke tartalmazza, amelynek (2) bekezdése szerint a módosítás tárgykörében nem lehet bővebb, mint az eredetileg benyújtott bejelentés.
    A (3) bekezdés szerint "az európai szabadalom igénypontjait a felszólalási eljárás alatt nem lehet úgy módosítani, hogy az oltalom köre bővebb legyen".
    Ezen alapvető megfontolások után lássunk néhány konkrét példát az EPO Fellebbezési Tanácsainak döntései közül.

Az igénypontok tárgyi körének hibás megfogalmazása

Az EPC Végrehajtási Szabályzatának 29. szabálya meghatározza a szabadalmi igénypontok formáját és tartalmát. A 29. szabály (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ahol indokolt, az igénypontnak tartalmaznia kell a tárgyi kört, amely megjelöli a találmány tárgyának megnevezését és azokat a műszaki jellemzőket, amelyek szükségesek az igényelt tárgy meghatározásához és egymással kombinálva a technika állásához tartoznak.
    Az a) pont értelmében az igénypont jellemző részének tartalmaznia kell mindazokat a további jellemzőket, amelyeket a tárgyi kör jellemzőivel együtt oltalmazni kívánunk.
    A tárgyi körben szereplő jellemzők tehát általában egy, a technika állásához tartozó, ismert megoldás jellemzői, azaz nem újak. Mi a helyzet azonban akkor, ha tévedésből a tárgyi kör olyan jellemzőt vagy jellemzőket is tartalmaz, amelyek a bejelentés napján nem voltak együtt ismertek, tehát nem tartoztak a technika állásához? Milyen lehetőség van az engedélyezési eljárásban az igénypont módosítására?
    Az EPO Fellebbezési Tanácsának döntése a T 6/81 számú ügyben kimondja, hogy lehetőség van ilyen módosításra, ha azt objektív tények indokolják.
    A bejelentés villamos ellenállás-hegesztés elvén működő ponthegesztésre vonatkozott, amely tartósan megvezetett előtoló csúszószánból és a hegesztőelektródát tartó és egy rugó erejének hatása alatt álló elektróda-csúszószánból áll, mely csúszószán az előtoló csúszószánban görgőkkel van megvezetve az eredeti főigénypont tárgyi köre szerint. A jellemző rész értelmében az elektróda-csúszószán hegesztőelektróda-szorítóként van kialakítva, az elektródaerőt biztosító rugó az elektróda-csúszószánhoz van szerelve, de az elektródaerő az elektróda-csúszószánon kívülről állítható, és az elektróda-csúszószán az előtoló csúszószánon és az utóbbi a tartón görgős vezetősínekkel van megvezetve.
    Az érdemi vizsgálat során feltárt anterioritások alapján a főigénypont és az aligénypontok jelentős része nem igényelt feltalálói tevékenységet, ezért a bejelentést elutasították.
    A fellebbezési eljárás során a bejelentők végül olyan új főigénypontot terjesztettek elő, amely tartalmazta a legközelebbi technika állásából megismerhető jellemzőket a tárgyi körben, de nem tartalmazta, hogy az előtoló eszköz a tartón megvezetett előtoló csúszószán, és előadták, hogy az eredetileg megfogalmazott tárgyi kör csak egy házon belüli technika állása.
    Az igénypontot kiegészítették még néhány, a leírásból megismerhető jellemzővel, pontosítva, illetve szűkítve az igényelt oltalmi kört.
    A Fellebbezési Tanács megállapította, hogy az így módosított igénypont feltalálói tevékenységen alapul, és a szabadalmat engedélyezte.
    Indoklásában a Tanács kifejtette, hogy az alaki szabályok értelmében az igénypont tárgyi körében a technika állását képező, ismert jellemzőket kell szerepeltetni. Általánosan ezért feltételezhető, hogy a bejelentő által az igénypont tárgyi körében feltüntetett jellemzők, kombinációban egymással, nem újak. Másrészt viszont, az eredetileg megfogalmazott igénypontot nem szabad a jellemzők újdonságára vonatkozó kötelező érvényű nyilatkozatnak tekinteni, hanem egyszerűen csak egy arra vonatkozó kísérletnek, hogy összefoglalják a találmány lényeges, elengedhetetlen jellemzőit. Hogy melyek azok a jellemzők, amelyek ismertek voltak, ezért az igénypont tárgyi körébe kell, hogy kerüljenek, csak az ügy objektív tényeinek ismeretében dönthetők el.

A technika állásának hibás feltárása

A T 1039/93 számú fellebbezési ügyben az engedélyezési eljárás során feltalálói tevékenység hiánya miatt elutasított szabadalmi bejelentés bejelentője kérte a vizsgáló osztály döntésének megváltoztatását és a szabadalom engedélyezését.
    A fellebbezési eljárás során a bejelentő módosította az igénypontokat, a leírást és a rajzokat.
    A módosított 1. igénypont az alábbi:
    Magnetron meghajtóberendezés, amelynek van egy frekvenciakonvertere, amely nagyfrekvenciás feszültséget állít elő és kimenete a transzformátor primer tekercséhez csatlakozik, a traszformátor szekunder tekercse által előállított nagyfeszültségű energia egyenirányítón át anódra van vezetve, és a transzformátor fűtőtekercsén előállított áram a magnetron fűtőjéhez van vezetve; a transzformátornak vasmagja van, amelyre a primer tekercs, a szekunder tekercs és a fűtőtekercs van tekercselve; a vasmagnak első vasmagrésze van oszlopokkal és második vasmagrésze van oszlopokkal; a két vasmagrész oszlopai egymással szemben valamilyen szórással vannak elrendezve; és a fűtőtekercs csak egy vasmagrész oszlopára van tekercselve, azzal jellemezve, hogy
- az első vasmagrész és a második vasmagrész légréssel teljesen el van választva egymástól;
- a primer tekercs csak az első vasmagrészre van tekercselve, a szekunder tekercs és a fűtőtekercs pedig a második vasmagrészre van tekercselve;
- oly módon, hogy a szekunder tekercs és a fűtőtekercs között a csatolási tényező nagy, miközben a primer tekercs és a szekunder tekercs között, illetve a primer tekercs és a fűtőtekercs között a csatolási tényező kicsi.
    A feltalálói lépés alátámasztására a bejelentő kijelentette, hogy a rajz első három ábráját tévesen jelölték meg a technika állásaként, mert az csak a bejelentő előtt volt ismert, de nem hozták nyilvánosságra az elsőbbség napja előtt.
    A Fellebbezési Tanács elfogadta a bejelentő érvelését és megállapította, hogy az 1-3. ábrákon a "(PRIOR ART)" felirat törlése és a leírás vonatkozó részeinek módosítása szükséges a technika állása hibás ismertetésének elkerülésére. Ez a törlés nem érinti a találmány feltárását és nem ütközik a 123. cikk (2) bekezdése előírásaiba. A leírás így helyesen ismerteti a technika állását a 27. szabály (1) bekezdésének b) pontjában leírt követelménynek megfelelően.
    Az igénypont jellemzőit tartalmazta az eredeti leírás és rajz (lásd a 4., 5., 10A-10D ábrákat és a leírás vonatkozó részét) a Tanács véleménye szerint tehát a módosított bejelentés megfelel a 123. cikk (2) bekezdése előírásainak.
    Ezután a tanács, megvizsgálva a főigénypont által meghatározott találmány újdonságát és a feltalálói tevékenységet, szabadalmazhatónak ítélte a találmányt.

A leírásban szereplő lényeges jellemző nem törölhető az igénypontból

A T 133/85 számú fellebbezési ügyben az engedélyezési eljárás során a bejelentést elutasították, mert a módosított 1. és 3. eljárási főigénypontból olyan jellemzőket hagytak el, amelyek az eredeti közlés szerint a találmány elengedhetetlen jellemzői, ily módon ezen igénypontok hozzáadott anyagot tartalmaznak, amely túlterjed az eredeti bejelentés tartalmán, tehát megsértette az EPC 123(2) cikke előírásait.
    Az engedélyezési eljárás során a vizsgáló osztály kifogásolta az eredeti igénypontokat, főleg a 10. eljárási főigénypontot, állítva, hogy az igényelt találmány nincs alátámasztva a leírással, mivel a technika állása tükrében az oltalmi kör túlságosan széles. A leírás ugyanis olyan eljárást (és berendezést) ismertet, amely a másolás során egyoldalas iratokból kétoldalas, rendezett másolatokat állít elő oly módon, hogy megszámolja a lapokat, és páratlan lapszám esetén azokat átmeneti tárolóban tárolja, hogy elkerülje az ismert megoldásnál előforduló üres lap fölösleges másolását.
    A leírás megfelelő értelmezése szerint tehát a találmány alapvető jellemzője, hogy a rendszerben csak a páratlan számú lapok kerülnek az átmeneti tárolóba.
    Ezzel szemben az eredeti 10. igénypont magában foglalja azokat az eljárásokat is, amikor az összlapszám páros, és ekkor a páros számú lapok kerülnek másolásra és az átmeneti tárolóban elhelyezésre, emiatt ez az igénypont nincs összhangban a leírással.
    A felhívásra benyújtott módosított igénypontsorozat hat darab eljárási igénypontot tartalmazott (1. és 3. főigénypont), melyek alapján a bejelentés elutasításra került.
    Az elutasítás fő oka az alábbiakban foglalható össze.
    A találmány által megoldott feladat az eredeti leírás és igénypontok szerint egy másológép, amely a másolást egy adott sorrendben hajtja végre, nevezetesen az első és utolsó másolási ciklusban csak minden második iratot másolja, az összes többi ciklusban valamennyi iratot másolja. Ezzel szemben a módosított 1. és 3. igénypontokban a sorrend nincs meghatározva, ezért ezek az igénypontok olyan anyagot tartalmaznak, amely túlterjed az eredeti bejelentés tartalmán.
    A fellebbezés során a Fellebbezési Tanács megállapította, hogy az EPC 84. cikke értelmében az igénypontokat a leírásnak alá kell támasztania. Ezért ezt valamennyi bejelentés esetében vizsgálni kell, és a kellő alátámasztottság kétséges akkor, ha az igénypontok oltalmi köre a leíráshoz képest túl tág.
    Az, hogy a bejelentés a 123. cikk előírásaiba ütközik-e, csak módosítás esetén vizsgálandó, de vonatkozik bármely módosításra a leírásban és az igénypontokban (esetleg a rajzokban). Az, hogy a módosított bejelentés új anyagot tartalmaz-e, nem minden esetben állapítható meg az újdonság vizsgálata (novelty test) alapján, mutatott rá a tanács, hiszen ebben az esetben éppen valamely jellemző elhagyása eredményez az eredeti közlésen túlmenő megoldást, ami az újdonság vizsgálatával nem kimutatható.
    A tanács döntésével a bejelentő által javasolt igénypontot elutasította, de lehetőséget látott az eredeti 10. igénypont megfelelő átalakításával a szabadalom engedélyezésére, ezért vizsgálatra visszaküldte az ügyet a vizsgáló osztályhoz, amely a leírással összhangban álló egyetlen eljárási igényponttal megadta a szabadalmat.

Az igénypontból nem törölhető nélkülözhetetlen jellemző

Miután a találmány megvalósításához elengedhetetlenül szükséges igényponti jellemzők bármelyikének törlése az oltalmi kör, illetve az eredetileg benyújtott bejelentés tárgykörének bővüléséhez vezetne, a módosításnak ez a formája nem engedélyezett.
    Ilyen esetre vonatkozott többek között a T 823/96 számú döntés, amely a következők szerint foglalható össze.
    Az eredeti európai szabadalmi bejelentés vízbázisú, hőre keményedő bevonó kompozícióra vonatkozott, amely filmképzőt, fémmentes színezőanyagot, UV-fény abszorbert és adhézió-elősegítő komponenseket tartalmazott olyan mennyiségekben, amelyek gátolják a termékkárosító fénysugár átjutását átlátszó tartályokon.
    A bejelentő olyan módosítást nyújtott be, amely az UV-fény abszorber mennyiségét 0-5 tömegszázalék között határozta meg, azaz a korábbi kötelező jellemzőt választhatóvá szerette volna változtatni. Ez a jellemző törlésével egyenértékű minden olyan esetben, amikor az UV-fény abszorber mennyisége 0%.
    Ezt a módosítást az EPO nem fogadta el és elutasította a bejelentést, arra hivatkozva, hogy az nem elégíti ki az EPC 123 (2) cikkét, miután a módosítás az eredeti bejelentésből nem volt világosan és egyértelműen levezethető.
    A bejelentő fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elutasítás a szakember köteles tudásának alulértékelésén alapult, véleménye szerint ugyanis implicit módon, szakember számára megfelelő mértékben, olyan kompozíciók is ismertetésre kerültek a leírásban, amelyek nem tartalmaznak UV-fény abszorbert. Azzal érvelt a bejelentő, hogy az UV-fény abszorbert kötelezően tartalmazó kompozíciók csak a találmány előnyös megvalósításaira vonatkoztak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a találmány csak ezen kompozíciókra korlátozódna.
    További indoklásként arra hivatkozott a bejelentő, hogy valamennyi komponenst egész oldalon ismerteti a találmány részletes leírásában, egyedül az UV-fény abszorberrel foglalkozik mindössze 8 sorban, ami véleménye szerint azt támasztja alá, hogy az nem elengedhetetlen alkotóelem.
    A Műszaki Fellebbezési Tanács arra az álláspontra jutott, hogy a leírásból nyerhető minden információ teljes összhangban van az UV-fény abszorber kötelező jelenlétével. A testület nem értett egyet azzal az állítással, hogy

az eredeti igénypont-megfogalmazás olyan kompozíciókat is magában foglalna, amelyekből hiányzik az UV-fény abszorber, miután az eredeti szabadalmi bejelentés 4. oldalán egyértelműen olvasható, hogy az UV-fény abszorber "tipikus" mennyisége 0,5-5 tömegszázalék, előnyösen 1,5-4 tömegszázalék a gyanta szilárdanyagára vonatkoztatva.
    A tanács megítélése szerint, az UV-fény abszorberre vonatkozó (implicit közlésnek nevezett) kitanításnak nem tulajdonítható olyan értelmezés, ami nem tartozik a találmány ismertetéséhez.
    Az implicit információ csak olyan tartalomra vonatkozhat, amely világosan és egyértelműen következik mindabból, ami (explicit módon) említésre került a leírásban.
    Mindezek alapján a tanács elvetette a bejelentő fellebbezését és visszaadta a bejelentést az eredetileg benyújtott igénypontokkal további vizsgálatra az elbíráló osztálynak.
    Végül az európai szabadalom engedélyezésre került olyan igényponti megfogalmazással, amelyben az UV-fény abszorber 0,5-5,0 tömegszázalék mennyiségben szerepel.

Az alternatív vegyületek egy részének törlése az igényponti felsorolásból

Az előbbi esettől élesen elkülönítendő az a helyzet, amikor nem a kötelező jellemző törléséről, hanem annak szűkítéséről van szó. Nézzünk meg erre is egy konkrét példát!
Az EPO által engedélyezett, préselt mágneses porra vonatkozó szabadalommal szemben felszólalással éltek. A felszólalási eljárás döntéseként olyan módosított igénypont született, amely abban különbözött az eredetileg benyújtott 1. igényponttól, hogy a magnézium-oxid, a kobalt-oxid és a nikkel-oxid törlésre került a 8,5-nél kisebb elektronegativitású szervetlen vegyületek csoportjából azért, hogy az újdonságrontó dokumentumoktól elhatárolódjon a találmány.
A fellebbezésben a kérelmező arra hivatkozott, hogy a fenti törlés olyan "disclaimer"-nek minősül, amely az eredeti bejelentésben ki nem nyilvánított feltalálói kiválasztáshoz vezetett. Álláspontja alátámasztásául a kérelmező megjelölte a Fellebbviteli Tanács T 170/87, T 188/83, T 597/92 és T 710/92 számú döntéseit, amelyekben a disclaimer ugyan biztosította a találmány újdonságát, de a feltalálói lépést már nem, hiszen előre nem várt hatás nem került igazolásra.
A Műszaki Fellebbezési Tanács jelen ügyhöz tartozó (T 491/96 számú) döntésében kinyilvánította, hogy a magnézium-oxid, a kobalt-oxid és a nikkel-oxid törlése nem tekinthető disclaimernek olyan értelemben, ahogyan az idézett döntésekben történt, hiszen a jelen esetben az igénypontban megmaradt összes vegyület kifejezetten megjelölésre került az eredeti bejelentésben, így nem bővült a bejelentés tárgya, ami előidézhette volna az eredetileg ki nem nyilvánított feltalálói kiválasztást.

Általános képlettel megadott kémiai vegyületek körének szűkítése

A nukleofil poliszubsztituált aril-akridinium észterekre, azok konjugátumaira, előállításukra és alkalmazásukra vonatkozó szabadalmi bejelentés eredetileg benyújtott 1. igénypontja olyan akridinium észterre vonatkozott, amelynek általános képletében:
- R₁ jelentése alkil-, alkenil-, alkinil-, aril- vagy aralkil-csoport,
- R₂, R₃, R₅ és R₇ jelentése egymástól függetlenül: hidrogén, amino-, amido-, acil-, alkoxil-, hidroxil-, halid-, nitro-, -CN, - SO₃, -NHC(=O)R, -C(=O)R, -C(=O)OR, -C(=O)NHR vagy -SCN csoport, ahol R jelentése: alkil-, alkenil-, alkinil-, aril- vagy aralkil-csoport,
- R₄ és R₈ jelentése egymástól függetlenül: hidrogén, alkil-, alkenil-, alkinil-, aralkil- vagy alkoxil-csoport,
- R₆ jelentése Q-R-Nu, Q-R(-I)-Nu, vagy Q-Nu, ahol Q jelentése: -O-, -S-, -NH-, -C(=O)-, -NHC(=S)NH-, -NHC(=O)NH-,-NHC(=O)O-, -NHC(=O)-, -C(=O)NH-, diazo vagy =NHC(=NH₂)-, ahol R jelentése az előbbi, I jelentése: -SO₃, -OSO₃, -PO₃ vagy -OPO₃,
- Nu jelentése nukleofil csoport,
- X jelentése anion.

Az EPO vizsgáló osztálya elutasította azt a módosított bejelentést, amelyben R₄ és R₈ jelentései közül a hidrogén törlésre került, továbbá amelybe egy disclaimert építettek be, miszerint ha R₆ jelentése Q-Nu, akkor Nu hidroxil-csoporttól eltérő jelentésű.
    Az elutasítás indoklásában szerepelt, hogy a módosítás az EPC 123. (2) cikke alapján nem volt elfogadható, miután az "új kiválasztáshoz", eredetileg ki nem nyilvánított, új találmányhoz vezetett.
    A módosításra vonatkozó EPC 123. cikke célja az, hogy a bejelentő ne növelhesse pozícióját olyan, eredetileg ki nem nyilvánított találmány utólagos hozzáadásával, amely jogtalan előnyökhöz juttatná és a jogbiztonságot hátrányosan befolyásolná az eredetileg benyújtott leírásra támaszkodó harmadik fél számára (lásd pl. a Kibővített Fellebbezési Tanács G 1/93 számú döntését).
    Ugyanez a rendelkezés szabályozza azt az esetet, amikor a módosítás korlátozást eredményez az igénypont oltalmi körében, akár további technikai jellemző hozzáadása révén, akár - mint a jelen esetben is - eredetileg kinyilvánított jelentésnek a helyettesítők köréből való törlésével.
    Vannak esetek, amikor az oltalmi kör terjedelmének korlátozása valóban új találmányt ("új kiválasztást") generál, tehát olyat, amely az eredeti bejelentésben nem szerepelt. Mindezekből azonban az nem következik, hogy az igénypont korlátozása szükségképpen az eredetileg kinyilvánítottól eltérő, új találmányhoz vezetne.
    A Fellebbezési Tanács T 615/95 számú döntésében a megválaszolandó kérdés az volt, hogy az elutasító határozat helyes volt-e, miszerint a módosított igénypontok szerinti találmány tárgya nem került ismertetésre az eredeti bejelentésben, illetve nem volt származtatható abból.
    A tanács megítélése szerint R₄ és R₈ értelmezésében a hidrogén jelentése világosan ismertetésre került a leírásban, mint lehetséges alternatíva. R₆ szubsztituens esetében pedig a bevezetett disclaimer nem jelent mást, mint bizonyos alternatívák törlését a számos lehetőség közül, amelyek szintén kinyilvánításra kerültek az eredeti bejelentésben, implicit módon.
    Tehát a módosított 1. igénypont, amelyet kifogásolt a vizsgálati osztály, világosan elkülöníthető, eredetileg kinyilvánított jelentések törlését tartalmazta.
    A törlés nem vezetett speciális jelentések különleges kombinációjához, olyan vegyülethez, vagy vegyületcsoporthoz, amelyek nem voltak eredetileg ismertetve, hanem megmaradt az eredetileg ismertetett általános vegyületcsoport, de kisebb számú vegyületre kiterjedően.
    A tanács hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és további eljárásra visszaadta a bejelentést az eredetileg benyújtott igénypontokkal további vizsgálatra az elbíráló osztálynak.

Paraméterek helyettesítése funkcionális jellemzővel

A cellulóz szuszpenzióból kiinduló papír- és kartonlap előállítására vonatkozó szabadalmi bejelentés eredeti 1. igénypontjában az eljáráshoz szükséges kationos polimer mennyisége az alábbiak szerint volt megfogalmazva a cellulóz szuszpenzió szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva: "kb. 0,03% fölötti, amikor a szuszpenzió tartalmaz legalább körülbelül 0,5% kationkötőt, vagy kb. 0,06% feletti, amikor a szuszpenzió kationkötő tartalma nem több, mint kb. 0,5%.
    A Fellebbezési Tanács T 374/93 számú döntésében azt vizsgálta, hogy a kationos polimer mennyisége helyettesíthető-e a következő funkcionális jellemzővel:
    "olyan mennyiségű, amely legalább 0,03% a szuszpenzió szárazanyagára vonatkoztatva és amely alkalmas arra, hogy olyan mikroszálak képeződjenek, amelyek ellenállnak a további degradációnak és amely megfelelő kationos töltést hordoz ahhoz, hogy kölcsönhatásba lépjen a bentonittal, hogy jobb visszatartást okozzon, mint ...".
    A tanács megítélése szerint a kérdéses jellemző, amely funkcionális módon definiálja az adagolandó kationos polimer mennyiségét, világos alátámasztást kapott az eredeti leírásban.
    A tanács indoklása szerint a jelen funkcionális jellemző engedélyezhető az igénypontban, miután az adagolandó polimer mennyisége sok paramétertől függ (pl. az alapanyag természete a polimer kationos töltésétől és a polimer természetétől függően), és precízebben nem határozható meg a találmány oltalmi körének korlátozása nélkül, továbbá a jelen funkcionális jellemzők olyan definíciót adnak, amely elég világos szakember számára, és ezt világosan alátámasztja az eredeti leírás is.
    A Fellebbezési Tanács akkor ítéli megengedhetőnek az egy jellemző törlésével vagy helyettesítésével járó igénypont-módosítást, ha a törölt vagy helyettesített jellemző nem nélkülözhetetlen a találmány megvalósítása szempontjából (lásd a T 331/87 és T 60/90 számú döntéseket).
    Jelen esetben az eredeti leírás egyértelműen ismerteti, hogy a szuszpenzióhoz adagolt kationos polimer mennyisége számos paramétertől függ és kísérleti úton könnyen meghatározható. Miután számos relatív meghatározást tartalmaz a leírás erre vonatkozó része (pl. "néhány esetben", "általában" stb.), szakember számára nem derül ki azonnal és egyértelműen, hogy az 1. igénypontból törölt jellemző kötelező lenne.
    Így a tanács végül megállapította, hogy az igénypontok kielégítik a EPC 123(2) cikk előírásait.

A megoldandó probléma újrafogalmazása kizárólag a rajzokból hozzáférhető információ alapján

A tágulóképes érprotézisre, illetve érbeültetésre vonatkozó EP 221 570 számú európai szabadalmat az EPO felszólalási osztálya visszavonta, újdonság és feltalálói lépés hiányára hivatkozva.
A fellebbezési eljárás során a szabadalmas az elhatárolás érdekében átfogalmazta igénypontját, olyan jellemzők szerepeltetésével, amelyeket csak az eredetileg benyújtott rajzokból lehetett megismerni. A Fellebbezési Tanács T 818/93 számú döntésében foglalkozott azzal, hogy ezen módosítás az EPC 123(2) cikke alapján elfogadható-e.
A tanács megállapította, hogy az igénypontba olyan jellemző bevonása, amely csak a rajzokból vehető ki, nem bővíti a találmány tárgyát, miután a rajzok a bejelentés többi részével teljesen egyenrangúak. Tehát pusztán az a tény, hogy egyes jellemzők csak a rajzokon kerülnek ismertetésre, nem gátolja meg azt, hogy ezek a jellemzők döntővé váljanak az eljárás során (lásd még a T 169/83 és T 523/88 számú döntéseket).
Ezen túlmenően a probléma olyan újrafogalmazása (például az újdonság és a feltalálói lépés kifogásolása miatt), amely nélkülözhetetlenné válik, nincs kizárva az EPC szerint abban az esetben, ha az szakember számára levezethető az eredeti bejelentésből.
Tehát, ha az újrafogalmazott probléma csak a rajzokból származó jellemzőkből vezethető le, nem lehet megkövetelni, hogy annak előnyös hatásai és műszaki jellemzői szerepeljenek az eredeti bejelentésben.
Bár az igénypontba beépített jellemzők explicit módon nem szerepeltek az eredeti leírásban, a rajzokból ezek a jellemzők az igénypontba és a leírásba foglalhatók abból a célból, hogy az az oltalmi igény megalapozásául szolgáljon ( lásd a T 169/83 számú döntést).
A tanács hatályon kívül helyezte a visszavonó határozatot, és további eljárásra visszaadta a bejelentést a módosított igénypontokkal további vizsgálatra az elbíráló osztálynak. A szabadalom 2000. 10. 04-én végül engedélyezésre került.

A felhozott dokumentum rajzát annak leírása alapján kell értelmezni

Az előző esethez hasonlóan ebben az esetben is a rajz adott módot arra, hogy a szabadalmas igazolja találmánya oltalomképességét a hullámvezető optikai szálak bevonására vonatkozó EP 261 772 számú európai szabadalom esetében, amely ellen felszólalást nyújtottak be, kérve a szabadalom visszavonását, hivatkozva az újdonság és a feltalálói lépés hiányára. Miután a felszólalási osztály nem találta indokoltnak a szabadalom visszavonását, a felszólaló fellebbezést nyújtott be, és kérte az újdonság hiányának megállapítását.
    A Fellebbezési Tanács T 93/95 számú döntésének meghozatalában az volt az egyik kérdés, hogy az újdonságot támadó felhozott dokumentum rajzán látható rés (ami a szabadalomtól való eltérést jelentette) tekinthető-e a rajz pontatlanságának.
    A felszólaló álláspontja szerint a sematikus rajz nem alkalmas arra, hogy érdemi információhoz lehessen belőle jutni. Igaz, hogy látható rés a rajzon, és a leírás sem fejezi ki egyértelműen, hogy ilyen térközök elkerülendők, de szakember számára nyilvánvaló, hogy közvetlen kapcsolódás szükséges a bevonó és a kondicionáló között, az említett térközt pedig a vázlatos rajz pontatlansága okozza.
    A tanács cáfolva mindezeket, megállapította, hogy a rés szükségességét a leírás teljes mértékben alátámasztja, a rajz és a kitanítás teljes összhangban vannak, így a szabadalom újdonsága nem vitatható.
    Mindezekkel összefüggésben vizsgálta a Tanács továbbá, hogy a fellebbezési eljárás során benyújtott módosított 1. igénypont kielégíti-e az EPC 123(2) és (3) cikkét.
    Miután az 1. igénypont módosításkor hozzáadott jellemzője, "a kondicionáló direkt kapcsolódása a bevonóhoz", közvetlenül és egyértelműen levezethető a rajzokkal értelmezett eredeti bejelentésből és mivel a 4. és 5. igénypontok kombinációján alapul, az anterioritástól való egyértelmű elhatárolás céljából elvégzett módosítás nem ütközik az egyezmény előírásaiba, a Tanács megítélése szerint.

Oltalom igénylése eredetileg explicit módon nem közölt berendezésre

A T 784/89 számú fellebbezési ügy során az engedélyezési eljárásban utólag igényelt berendezési igénypontok szabadalmazhatóságáról döntött a Fellebbezési Tanács. Az engedélyezés során ugyanis a vizsgáló osztály elutasította a bejelentést, mivel a bejelentő az eredeti 1-13. eljárási igényponthoz további 14-26. berendezésre vonatkozó igénypontokat illesztett. A döntés szerint ezen igénypontok nem engedélyezhetők, mert nincsenek alátámasztva a leírással és a rajzokkal, ezért a módosítás új anyag hozzáadásának minősül. Az eljárási igénypontok egyébként szabadalmazhatók lennének.
Az eljárási igénypontok számítógéppel vezérelt NMR képeket előállító eljárás lépéseit tartalmazzák, melyek a leírásból teljes mértékben megismerhetők. A leírás hivatkozik egy korábbi szabadalmi leírásból megismerhető berendezésre, amely tartalmaz egy programozható egységet, amely megfelelően programozva használható az igényelt eljárás végrehajtására. A Fellebbezési Tanács úgy vélte, hogy csak ez a bizonyos kombináció került közlésre a leírásban. Az eljárást végrehajtó berendezés igénylését a szabadalmi bejelentés meg nem engedhető kiterjesztésének tekintették, mivel egy ilyen igénypont által meghatározott berendezés más eljárásokban is használható lenne és más hatások is elérhetők lennének vele. A döntés értelmében az egyedüli megengedett igénypont egy olyan berendezésre vonatkozik, amely olyan programozható elemet tartalmaz, amely az eljárás végrehajtására alkalmas módon van programozva.

Egy megosztott bejelentés igénypontjának kiegészítése az eredeti bejelentés tartalmából vett jellemzővel

A T 873/94 számú fellebbezési ügyben az engedélyezési eljárás során a bejelentő megosztotta eredeti félvezető eszközre vonatkozó bejelentését. Az elbíráló osztály felhívásában kétségbe vonta a feltalálói lépést. A bejelentő az alábbi módosított igénypontot nyújtotta be:
    "1. Félvezető eszköz, amely tartalmaz egy első vezető típusú első félvezető tartományt (201), egy második vezető típusú második félvezető tartományt (202) és egy összekötő réteget (203), amely tartalmaz egy második vezető típusú szennyezést, ahol
- az első félvezető tartomány (201) egy p-n összekötő dióda (204) részét képezi;
- az összekötő réteg (203) összeköti az első félvezető tartományt (201) a második félvezető tartománnyal (202), az első félvezető tartomány (201) egy MOS tranzisztor drain tartománya, és a második félvezető tartomány (202) a MOS tranzisztor gate elektródája;
- egy második vezető típusú harmadik félvezető tartomány van az első félvezető tartományban (201) kialakítva oly módon, hogy az összekötő rétegből (203) a szennyezés az első félvezető tartományba (201) diffundál, amely ugyanolyan kristályos félvezető anyagú, mint a harmadik félvezető tartomány;
- a harmadik félvezető tartomány alkotja az első félvezető tartománnyal (201) a p-n összekötő diódát (204); és a p-n összekötő dióda (204) egy Esaki dióda."
    A módosítás a megosztáshoz benyújtott igényponthoz képest az utolsó jellemző: "a p-n összekötő dióda egy Esaki dióda".
    A további eljárás során az elbíráló osztály elutasította a bejelentést azon az alapon, hogy a módosítás eredményeként olyan új anyagot tartalmaz, amely túlterjed a megosztott bejelentés eredeti tartalmán, ellentétben az EPC 123. (2) cikk előírásaival. Az elutasítás oka lényegében a módosított igénypontban szereplő jellemző volt, hogy a p-n összekötő dióda egy Esaki dióda, és a jellemzők ilyen kombinációja nem volt leírva a megosztott bejelentésben (vagy az eredeti bejelentésben).
    A bejelentő fellebbezett a döntés ellen, és módosított igénypontváltozatokat nyújtott be az eljárás folyamán. A Fellebbezési Tanács alapállása az volt, hogy a módosított igénypontnak meg kell felelnie mind az EPC 76. cikk (1) bekezdése, mind a 123. cikk (2) bekezdése előírásainak.
    A 76. cikk értelmében tehát először azt kell vizsgálni, hogy a megosztott bejelentés az eredeti bejelentés tartalmát nem lépi-e túl. Amennyiben a megosztott bejelentés engedélyezési eljárása során a leírás vagy az igénypont(ok) szövegét módosítják, az nem tartalmazhat a megosztott bejelentés elsőre benyújtott változatához képest új anyagot. Ilyenkor természetesen a bejelentés teljes információtartalmát [a leírást, igényponto(ka)t és rajzot] kell vizsgálni.
    A Fellebbezési Tanács ezen szempontok szerint vizsgálta a bejelentő által benyújtott újabb igénypontváltozatokat, és megállapította, hogy azok kielégítik a módosítással szemben támasztott követelményeket és az elbíráló osztály elutasítását hatályon kívül helyezve azt új eljárásra utasította.

A módosítás csak folyamatban levő szabadalmazási és felszólalási eljárásban nyújtható be

A rövid hatásidejű béta-adrenerg receptorblokkoló ágensek stabil gyógyászati kompozícióira vonatkozó EP 179 807 számú szabadalom engedélyezése 1992. január 8-án publikálásra került az Európai Szabadalmi Közlönyben.
    1992. február 14-én a fellebbező kérvényt nyújtott be a szabadalom szövegének módosítására az EPC Végrehajtási Szabályzatának 88. szabályára (R. 88) hivatkozva.
    A Fellebbviteli Tanács J 42/92 számú döntése az alábbi volt.
    Miután a 88. szabály, az Egyezmény Végrehajtási Utasításában szerepel és nem az EPC-ben magában, már ez is azt jelzi, hogy az csak egy alárendelt rendelkezés, amely csak addig alkalmazható, amíg az eljárás függőben van valami egyéb oknál fogva az EPO előtt. Az európai szabadalom engedélyezése után az EPC 64(1) cikke értelmében a további hatáskört a tagállamok nemzeti hivatalai veszik át, kivéve, ha külön rendelkezés, mint például a felszólalásra vonatkozó, nem ruházza a jogkört az EPO-ra. Ez a jogátruházás kizárja, hogy az explicit kijelentés hiánya - miszerint a 88. szabály csak azon esetekre korlátozódik, amikor függőben van az eljárás - azt jelentené, hogy, hivatkozással erre a szabályra, bármikor lehetne kérelmet benyújtani.
    A J 17/91 számú határozat is olyan esetre vonatkozik, amelyben sikertelen volt a kizárólagos licencjog bejegyeztetése, miután minden eljárás lezárult az EPO-nál.
    A fentiekből következően a leírás, illetve igénypont korrekcióját a 88. szabály alapján csak függő eljárás esetén lehet kérelmezni.
    Miután az EPC 97(4) cikk értelmében az európai szabadalom megadásáról szóló határozat attól a naptól hatályos, amint az erről szóló értesítés az Európai Szabadalmi Közlönyben megjelenik, a Tanács - hivatkozva az előzőekre - elvetette a kérelmet.

A szabadalom-engedélyezési szándékról megküldötthatározatot követő módosítás

Az EPC Végrehajtási Szabályzatának 51(4) szabálya alapján a vizsgáló osztály határozatot küldött a bejelentőnek, amelyben az engedélyezni szándékozott szöveget továbbította jóváhagyásra. A bejelentő időben jóvá is hagyta a megkapott szöveget.
    Ezután az 51(6) szabály értelmében felhívást küldött a vizsgáló osztály a szabadalom-engedélyezési és kinyomtatási díjak befizetéséről. Ezalatt a bejelentő nyilatkozatot nyújtott be, amelyben visszavonta a szövegjóváhagyást és módosított igénypontokat nyújtott be, mint általa jóváhagyott verziót. A javasolt módosítás az 1. igénypontban lévő gépelési hiba javítására vonatkozott. Ezen kívül 3 új igénypontsorozatot is benyújtott 3 megjelölt szerződő állam számára, amelyek az EPC 167(2) cikke értelmében fenntartással éltek olyan találmányokkal kapcsolatban, amelyek tárgya vegyi úton előállított termék, gyógyszer, illetve élelmiszer.
    A vizsgáló osztály elfogadta a korrekciós módosítást a 88. szabály alapján, de a többi javasolt módosítást nem, hivatkozva arra, hogy a bejelentőt köti korábbi jóváhagyása.
    A Kibővített Fellebbezési Tanács G 7/93 számú döntésében azonban azt állapította meg, hogy a megküldött szöveg jóváhagyása nem köti sem a bejelentőt, sem a hivatalt a szó igazi értelmében, nevezetesen hogy megtiltson minden további módosítást a bejelentésen. A vizsgáló osztály mérlegelheti a módosítás engedélyezhetőségét annak eldöntéséig, amíg nem határoz a szabadalom megadásának kérdésében akár a bejelentő, akár a hivatal kezdeményezésére. A vizsgáló osztálynak mérlegelésében figyelembe kell vennie a bejelentő érdekeit és az EPO érdekeit is. A bejelentőnek így olyan oltalmat kell kapnia, amely jogilag érvényes minden szerződő államban, ugyanakkor a vizsgálati eljárást a szabadalom engedélyezhetőségének kérdésében le kell zárni és ezeket az érdekeket kiegyensúlyozottan kell érvényesíteni.
    Olyan kisebb módosítások, amelyek nem teszik szükségessé a vizsgálati eljárás újabb fordulóját és amelyek nem okoznak késlekedést a szabadalmazhatóság eldöntésében, engedélyezhetők lehetnek még az EPC Végrehajtási Szabályzatának 51(6) szabálya szerinti felhívás kiküldése után is, bár az engedélyezési eljárás végső fázisában a módosítás inkább kivétel, mint általános szabály.

Keresés űrlap

Szemle - 2001. 08.