KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
Az elmúlt 2000 év legfontosabb találmányai (Szerkesztette John Brockman), Tudósklub a világhálón, Vince Kiadó, Budapest, 2001. - ISBN 963 9323 17 9
Ez a könyv nem egy megfellebbezhetetlen tudományos tekintélyű személyiség által rangsorolt listát tartalmaz az elmúlt kétezer év legfontosabbnak ítélt találmányairól. Ellenkezőleg, rendkívül szubjektív megnyilatkozásokat találunk benne, amelyek egy interneten feltett körkérdés nyomán születtek.
A 2000. év közeledtével merült fel az ötlet, hogy a millennium méltó fogadásához az elmúlt korok találmányainak értékelése is hozzájárulhatna, ezért a kötet szerkesztője, John Brockman, egy jó nevű New York-i tudománynépszerűsítő cég alapítója körkérdést intézett az internetes "EDGE" (Határ) című folyóirat levelezőlistáján keresztül számos, nemzetközileg elismert tudóshoz - köztük Nobel-díjasokhoz - és közéleti személyiséghez.
A körkérdés így hangzott: "Mit tart az elmúlt 2000 év legfontosabb találmányának? És miért?"
A provokatív (és annak is szánt) kérdések megmozgatták a potenciális válaszadók fantáziáját. Többnyire tudósok, kutatók vannak közöttük: számítógéptudósok, biológia, kémia, pszichológia, filozófia, asztrofizika professzorok; de jelentős nemzetközi cégek vezérigazgatói, továbbá bankelnök, tudományos újságíró, a művészek képviseletében pedig egy fuvolaművész és egy közismert popegyüttes tagja.
Az objektív és szubjektív értékelés egymás mellett jelenik meg a válaszokban. A legfontosabbnak tartott találmány értékelése során nem csak az első helyre rangsorolt találmány jelentőségét méltatják, hanem rövid eszmefuttatásukat a mai kor emberének életére jellemző megjegyzésekkel fűszerezik.
A beérkezett válaszok rövidek, lényegre törőek: a legrövidebb talán öt sor, de a leghosszabb is legfeljebb két oldal. Minden írásmű végén megtalálhatók a szerzőkre vonatkozó adatok, amelyek segítségével az olvasó következtethet a válaszadó tudományos, illetve közéletben elfoglalt helyére.
109 választ találunk a gondosan szerkesztett kötetben. A magyar olvasóban biztosan felmerül a kérdés, mely országok tudósai képviseltetik magukat és vajon vannak-e magyarok közöttük?
Nos, a válaszadásra felkért kiemelkedő személyiségek között két magyar származású tudós szerepel: Csíkszentmihályi Mihály, a kaliforniai Claremont Graduate University professzora (több találmány, köztük a zászló értékelésével) és Charles Simonyi, a Microsoft főtervezője (a nyilvános kulcsú rejtjelező rendszerek méltatásával).
A tudományos életben elfoglalt súlyuknak megfelelően az amerikaiak mellett az angolok vettek részt nagyobb számban a válaszadásban. A túlnyomórészt amerikai egyetemeken működő tudósok mellett elvétve akad más országban működő tudós, művész vagy közéleti személyiség.
A megnevezett találmányok jelentős része nem felel meg ugyan az iparjogvédelmi törvényekben foglalt kritériumoknak, de mindenképpen az emberi találékonyság terméke.
A szerkesztő két fő részre tagolja kötetet: az első rész az "Ahogyan élünk", míg a második az "Ahogyan gondolkodunk" címet viseli. Az előszó John Brockman, a New York-i Brockman Inc. irodalmi és szoftverügynökség alapítójának munkája, melyben megismertet a gyűjteményes munka létrejöttének történetével és egyben megragadja a lehetőséget, hogy a számára legfontosabb találmányt, a DNI-t, (Distributed Networked Intelligence=Szerteágazó Hálózatos Intelligenciát) bemutassa. Az utószó, mely egyben összefoglalása a kötet írásainak, Jared Diamond tollából származik, aki az University of California, Los Angeles Medical School orvosprofesszora és a tudományos könyveknek kijáró Pulitzer-díj egyik nyertese.
Az utószó szerzője, Jared Diamond szerint a beérkező válaszok közül a legtöbb "szavazatot" a nyomtatás kapta, "nyomdagép", "gutenberg nyomdagépe" és hasonló megnevezéssel. Ennek valószínűleg az is oka lehet, hogy a tízéves gyerekeknek az amerikai és európai iskolákban ezt tanítják. Más lehet a helyzet Kínában, ott a kínai iskolások valószínűleg másképp tanulják a találmányok történetét. Az utószó szerzője rövid eszmefuttatásában jelzi azokat a fontos részleteket, amelyek Gutenberg találmányának lényegére vonatkoznak. A társadalmi háttér nem választható el egy-egy jelentős találmány sikerétől, melyek kézenfekvő példája a nyomtatás, Gutenberg nyomdagépének története.
A nyomtatás a modern társadalmakra kifejtett óriási hatása miatt mindenképpen az elmúlt évezred legjelentősebb találmánya, még akkor is, ha korábban Kínában, de a krétai Phaisztoszban is nyomtattak, ha nem is mai fogalmaink szerint. A találmány és korának kapcsolata alapvető kérdéseket vet fel: miért merült feledésbe a minószi nyomtatás ahelyett, hogy további fejlesztésekre ösztönzött volna a nyomtatási technika területén, ahogyan a kínai és a reneszánsz kori európai nyomtatás? Jared Diamond választ ad ezekre az alapvető kérdésekre, és kiemeli azokat az előnyöket, melyekkel Gutenberg találmánya rendelkezett mind a kínai, mind a krétai megoldásokkal szemben, a kor társadalmának jellemzésével együtt.
A találmányok sorsával kapcsolatban rendkívül szemléletesen foglalja össze véleményét:
"...a találmányokkal mint a fejlődés motorjaival kapcsolatos elfogadott nézeteink gyakran nem a lényeget érintik. Egy találmányt megalkotni talán a könnyebbik dolog; az igazi akadályt a haladáshoz az is jelentheti, hogy a társadalomból hiányzik a befogadókészség a találmány hasznosításához. (...) A feltalálókat illető általános félreértéssel kapcsolatban, miszerint társadalmi problémákat akarnak megoldani, az a szólás járja, hogy a szükség a feltalálás anyja. Valójában a feltalálás a szükség anyja, mivel olyan szükségleteket ébreszt, amelyek azelőtt nem léteztek. - A társadalom nemhogy örömmel üdvözölné a feltételezett igényeinek kielégítését célzó találmányokat, hanem korlátozott érdeklődése miatt inkább ellenáll az újításoknak."
A kötetben nem kizárólag műszaki találmányok jelennek meg, hanem az emberiség "szellemi termékei" is, miként a második fejezet címe: "Ahogyan gondolkodunk" mutatja.
Ezek között szerepel az oktatás, oktatási rendszer, az általános iskoláztatás, a 20. század végi egészségügyi ellátás stb. társadalmi vívmányai, de a matematikai módszerek, a filozófiai kétkedés, kétkedés a természetfölöttiben, a kereszténység és az iszlám, a folyamatos tudományos és technikai haladás gondolata vagy a szekularizmus elmélete is megtalálható.
A megjegyzések személyes hangvétele, a tudósok sziporkázó gondolatmenete szórakoztatva tanító olvasmánnyá teszik a kötetet, melyből nem hiányzik a "legunalmasabb" találmány ismertetése sem.
Mivel a válaszadók között egy csoportot, a szellemi tulajdonvédelmi szakemberekét nem találjuk, érdekes lenne feltenni ezeket a kérdéseket az ő számukra is.
Vajon mennyire esnének egybe a szellemi tulajdonvédelemmel professzionális szinten foglalkozók válaszai a tudományt a gyakorlatban művelők válaszaival?
Bakos Éva
Strategic Management of Technology and Innovation
Napjainkra a szellemi vagyon, és - annak részeként - a jövedelemtermelő képesség megteremtését, illetve fenntartását biztosító technológiák és innovációs eredmények a vállalatok egyik legfontosabb erőforrásává váltak és meghatározó szerepet játszanak a cég értékének alakulásában. E mű témája már ezért is kiemelkedő jelentőségű mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból. Technológia, innováció. Ha akad egy cég felsővezetői közt olyan, aki úgy ítéli, neki nincs köze ezekhez a kérdésekhez, arról bízvást feltehető, hogy sem a szemlélete, sem a felkészültsége alapján nem alkalmas arra, hogy a mai, mindinkább tudásalapú gazdaságban jól lássa el a feladatát. Annak méginkább szüksége van arra, hogy tanulmányozza ezt a könyvet...
Menni vagy meghalni - nincs komolyabb cég, amely megkerülhetné, vagy akárcsak hosszabban elodázhatná ezt a választást alkalmazott technológiáinak fejlesztését és az innováció terén való előrehaladását illetően. Csak az engedheti meg magának, hogy ne tegye központi feladatává, stratégiájának egyik legfontosabb építőelemévé a tecnológiafejlesztés és innováció menedzselését, amely már tegnap menthetetlenül összeomlott. Bár, ha a romokból még ki akarja menteni a maradék értéket, akkor annak is igencsak nagy szüksége lehet erre.
A cégek hosszabb távú teljesítményét, jövedelemtermelő képességük és versenyhelyzetük alakulását döntő mértékben meghatározza, hogy milyen teljesítményt tudnak elérni a technológiák közötti versenyben és az innovációban. A problémák gyökere, amelyek miatt sokuk többé-kevésbé sikertelennek mutatkozik, nem is abban van, hogy nehéz lenne felismerni, mennyire létkérdés a cég e képességeinek állandó és következetes erősítése, menedzselése. Ehhez még piackutatást vagy átvilágítást sem kell végezni - feltehetően minden vállalatvezető tisztában van vele, aki nyitott szemmel és ésszel jár a világban és főként a piacon. Megvalósítani viszont már korántsem könnyű. A stratégiai gondolkodás nélkülözhetetlen képességén túl igen komoly szakmai felkészültség, sok tudás is kell hozzá. Ez a könyv ilyen ismeretek kincsesbányájaként kínálkozik: kilencszáz nagyalakú oldalon rengeteg értékes tudást és azt kiteljesítő gyakorlati tapasztalatot sorakoztat fel. Kiadója a szakirodalmi kiadók legjavának élvonalába tartozik, ami önmagában is arra enged következtetni, hogy aligha férhet bármi kétség a benne felsorakoztatott ismeretek megbízhatóságához.
Maguk a szerzők a következőképpen vázolják fel művük lényegét és hasznosságát: "A mű rendeltetése, hogy segítségül szolgáljon a vezetőknek, akiknek feladata egy szervezet vagy önálló szervezeti egység stratégiai menedzsmentjének ellátása, hogy kezelni tudják az innovációval és technológiával kapcsolatos feladatokat. Különösen fontos feladata a vezetőknek az erőforrások megszerzése, fejlesztése, allokációja, valamint - ennek részeként - a cég innovációs képességének fejlesztése és kiaknázása."
A téma gazdasági súlyáról nagyon sokat elmond maga az a mélyreható változás, amely a technológia fogalmának jelentéstartalmában nálunk is megjelent a legutóbbi néhány évtized során. Még a hatvanas években is a technológia fogalma kifejezetten valamilyen munkafolyamat elvégzésének műszaki megvalósítási módját, annak technikai lépéseit jelentette. A hetvenes évekre, az innovációval, az árutermelés stratégiai kérdéseivel összefüggésben, a technológia fogalma új jelentéstartalmat kapott. Ez felöleli egy meghatározott termelési feladat, illetve feladatcsoport megvalósításához tartozó, pl. termékek és/vagy szolgáltatások előállítására, hasznosítására, forgalombahozatalára, vagy éppen a hozzájuk kapcsolódó értékesítési technikákra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket, termelési és kereskedelmi tapasztalatokat, az e célra kidolgozott vagy a feladathoz adaptált sajátos megoldásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó, az iparjogvédelem körébe tartozó oltalmi jogokat. Ebből már világosan megmutatkozik, miért sorsdöntő minden komolyabb vállalat számára, hogy a lehető legjobban lássa el technológiai fejlődésének menedzselését. Csak akkor végezheti valóban eredményesen tevékenységét, csak akkor őrizheti meg versenyképességét, és így gazdaságilag is csak akkor lehet tartósan sikeres, ha mindig olyan technológiák felhasználására támaszkodik, amelyek az adott feltételrendszerben a fejlődés élvonalába tartoznak. Az innováció pedig egyebek közt a technológiák fejlesztésének, megújításának alapvető eszköze.
Napjainkban mind a tulajdonosok, mind a vállalatvezetés számára egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bír a cég értékének menedzselése. A technológia menedzsment ebben is kiemelkedő fontosságú, hiszen a vállalat tudáskészletének, szellemi vagyonának túlnyomó része, vagy éppen egésze, technológiáiból tevődik össze. A mű első része röviden felvázolja, mit kell tudnia a cég vezetőjének, hogy képes legyen megfelelő egységben kezelni a technológiákat és cége stratégiáját, valamint felbecsülni annak innovációs kapacitását. Eszközöket vonultat fel a technológiák és a stratégia közötti kapcsolatok vizsgálatához, valamint a cég innovációs képességeinek értékeléséhez. A szerzők itt maguk is meghatározzák, milyen tartalommal kezelik a technológia fogalmát, miben áll a cég innovációs képessége. Mindezt egy igen figyelemreméltó tanulmány - a szerzők szavával "olvasmány" - egészíti ki a csúcstechnológiák menedzselésének tudományáról.
A második rész a technológiai stratégia tervezésével és fejlődésével foglalkozik. Ez egymaga a mű felét teszi ki. Bemutatja a technológiai stratégia lényegét, valamint részletezi azokat a legfontosabb külső és belső erőket, amelyek meghatározó szerepet játszhatnak annak fejlődésében. Fő témakörei: a technológiai stratégia tervezése és megvalósítása; megkülönböztető technológiai kompetenciák és képességek; technológiai fejlődés; ipari összefüggések; szervezeti összefüggések; stratégiai akciók.
16 esettanulmány és ugyanannyi "olvasmány" bontja ki egyrészt gyakorlati, másrészt elméleti vonatkozásaiban az itt felsorakoztatott ismereteket. A harmadik rész azt vizsgálja, hogyan tükrözi a cég innovációs tevékenysége technológiai stratégiáját és hogyan szolgálja az utóbbi innovációs képességeinek továbbfejlesztését és kiteljesítését. Hangsúlyos kiemelést érdemel, hogy a nagyobb vállalatok számára igen figyelemreméltó megállapításokat sorakoztat fel a fejlesztésalapú belső vállalkozásokról és arról, milyen módon tudja a cég a maga számára kiaknázni az azokban rejlő lehetőségeket. Fő témakörei: a vállalati innováció rendszereinek tervezése és menedzselése; a technológiákhoz való hozzájutás forrásai; vállalati innováció.
Ebben a részben nyolc esettanulmány és hét "olvasmány" teljesíti ki a felkínált tudásanyagot. A negyedik rész tárgya a fejlesztési stratégia kialakítása és megvalósítása. Megszívlelendő nyitó tétele, hogy "Technológia-intenzív környezetben a lényeg a fejlesztési projektekben van. A fejlesztési projektek a hasznok garmadáját teremthetik meg a cég számára." Az itt felsorakozó nyolc esettanulmány és nyolc "olvasmány" két témakörhöz kapcsolódik. Ezek egyike a termékfejlesztés, a másik a termékfejlesztés szerepe a cég kompetenciáinak, illetve képességeinek létrehozásában.
Az ötödik, befejező rész röviden összegzi a legfontosabb témákat olymódon, hogy egy esettanulmány keretében felvázolja azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a működő cég felső vezetésének az innováció terén szembe kell néznie. Az esettanulmány témája valódi csemege: az Apple számítógép sorsának újjáformálása.
Osman Péter