Szemle - 2001. 08.

TECHNIKATÖRTÉNET

Verancsics Faustus
(1551-1617)

Egy 450 éve született sokoldalú humanista tudós és feltaláló

Verancsics Faustusnak már a neve is izgatott borzongást kelt: képzeletünkben felrémlik az ördöggel szerződő tudós képe Goethe drámájából. Ő azonban nem a "sötét" középkor misztikus alakja, bár élete nem kevésbé izgalmas és gazdag - ha más értelemben is - mint híres névrokonáé.
    A XVI-XVII. század fordulóján élt, a közép-európai történelem egyik legzaklatottabb korszakában, amikor az állandó török támadások, a reformáció és ellenreformáció harca, a nagybirtokosok viszálykodásai és a Habsburg-ellenes küzdelmek miatt szenvedtek hazánk és a környező országok lakói. A boszniai eredetű Verancsics család a XIV. században Nagy Lajos királytól kapott nemességet és birtokot Magyarországon. A család egyik jeles tagja volt Faustus nagybátyja, Verancsics Antal esztergomi érsek és humanista történetíró, aki kisfiúként, 1561-ben vette magához a dalmáciai Sibenikben született unokaöccsét és először Pozsonyban, majd a világhírű padovai egyetemen taníttatta. A tehetséges fiatalember itt jogi, logikai, matematikai és mechanikai ismereteket szerzett. Bizonyára nagy hasznára lehetett nagybátyjának értékes kéziratokat és tudós munkákat tartalmazó gazdag könyvtára, amelyet később örökölt is.
    1579-ben Faustust Veszprém várkapitányává nevezik ki, majd I. Rudolf, a Prágában élő, az alkímiával és az asztrológiával megszállottan foglalkozó Habsburg császár titkára lesz. Feltételezhetően ebben a minőségében tárgyalhatott a várak megerősítése, a hadiipar fejlesztése során a kor technikai és természettudományos szakértőivel, talán ennek során ébredt fel az érdeklődése a gyakorlati műszaki kérdések iránt. 1594-ben kilép a király szolgálatából és Velencébe költözik. Itt adja ki ötnyelvű (latin- olasz-német-dalmát/horvát-magyar) szótárát.
    1598-ban a császár csanádi püspökké nevezi ki, egyúttal a királyi tanács tagja lesz, majd a sági prépostságot is megkapja, amely jövedelmét és így anyagi biztonságát teremti meg. Két alkalommal is készül rá, hogy belép a barnabiták szerzetesrendjébe, de azután letesz szándékáról. Az egyik alkalommal készült egyházi ajánlása, illetve jellemzése az egyetlen forrás, amelyből magánéletéről megtudhatunk valamit; eszerint 27 éves korában megnősült, gyermekei születtek, de családtagjai halála után nem lett volna akadálya szerzetbe lépésének.
    Faustus 1605-től Rómában él, majd halála előtt egy évvel, 1616-ban ismét szeretett Velencéjébe költözik. Ekkor jelenik meg Logica Nova (Új logika) című bölcseleti munkája és élete főműve, a Machinae Novae (Új gépek), nem csak - a kor szokása szerint - latin, hanem olasz, spanyol, francia és német nyelven is.
    Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában van találmányainak eredetiségével és hasznosságával, életművét igyekezett jogi oltalom alá helyezni és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni. Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétől kiváltságlevelet szerzett, mely szerint a szerző írásos felhatalmazása nélkül tilos a könyvet 15 éven belül újranyomtatni és terjeszteni, 30 éven belül pedig a könyvben szereplő új gépeket gyártani és felhasználni. Mint tudjuk, a mai magyar szabadalmi jog csak 20 évre teszi lehetővé a találmányok oltalmát - igaz, Verancsics Faustus idejében a technika még nem fejlődött olyan rohamos léptekkel, mint manapság.
    A Machinae Novae legfőbb jelentősége, hogy a XVII. század közepének teljes műszaki-szellemi világára, a technika fejlettségi szintjére lehet belőle következtetni. Emellett pedig egy sokoldalú, zseniális feltalálót ismerhetünk meg művein keresztül - bár a források hiányos volta miatt nem dönthető el egyértelműen, hogy az egyes megoldásoknak volt-e előzménye, és ha igen, milyen mértékben fejlesztette azt tovább Faustus.
    A bevezetőben a kortársak meg nem értésétől, gáncsoskodásától (már akkor is?!) tartó feltaláló szólal meg: "Tisztában vagyok azzal, hogy a többség, aki látta, sőt ... csodálatra méltónak ítélte ezeket a gépeket, később leszólja majd és közönségeseknek tartja őket." A szerző mégsem sajnálta a munkát és költséget alkotásainak leírására, közzétételére; célja, mint kifejti: "...hogy átnyújthassam azon keveseknek, akik megbecsülik".
    A gépek, készülékek, szerkezetek széles skálája vonul fel előttünk a könyv lapjain, többségük ábra és rövid leírás formájában. Találkozunk azonban olyan találmánnyal is, amelyről szerkezeti rajz és leírás nem készült, például a velencei díszkutak, melyeknek csak a külsejét ismerhetjük meg, működésükről nem kapunk felvilágosítást . Verancsics Faustus templomterveiből - amelyek egyike szülővárosa templomának átépítésére, a másik "az eszményi templom"-ra vonatkozik - az tűnik ki, hogy a szerző tehetséges és egyéni művészi elképzelésekkel rendelkező építész is volt, aki a barokk díszítőelemeket nem a máshol megszokott módon alkalmazta.
    Gépei, szerkezetei között szerepelnek órák, darálók, malmok, sajtolók, hidak, hajók, szivattyúk, fűrészek, szállítóeszközök, sőt ejtőernyő is. A gazdag választékból szeretnénk néhányat bemutatni.
    Egyszerű, de szellemes szerkezet a tűzóra (1. ábra). Ebben egy hosszú taplózsinór van felfüggesztve és a zsinórra egy órányi időtartam alatt leégő hosszúságonként egy-egy kődarab van felerősítve. A zsinórt alul meggyújtották, "egy órányi" szakasz elégése után a kődarab egy tálba hullva csörömpölésével jelezte az idő múlását. Még ébresztőóraként is lehetett használni a tűzórát: reggel a tapló kénes zsinór segítségével egy gyertyát gyújtott meg; a kő koppanása és a fény feltehetően felébresztette az alvót.

1. ábra

    Verancsics Faustus órái között természetesen "hagyományos" nap- és vízórák is szerepelnek.
    Az új gépek között nagyon sokféle malom található: szélmalmok, vízimalmok, hajómalmok, taposómalmok. A régebbi szélmalmoknál vízszintes tengelyt és függőleges vitorlasíkot alkalmaztak. Verancsics felismerte ennek a megoldásnak a hátrányát: az áttételek miatti rossz hatásfokot. Az általa tervezett szélmalmok sorának rajzait szemlélve észrevehető, hogy elgondolásait fokozatosan fejlesztette, tökéletesítette. A 2. ábrán látható egyik legjobb megoldású szélmalma. A függőleges, ún. királytengelyre két egymás fölötti szinten egy-egy nagy fogaskerék van szerelve, ezek adják át a forgatónyomatékot. A nagy fogaskerekek hajtják a négy pár őrlőkő tengelyén elhelyezett kis fogaskerekeket. A lapátkerék ívelt szárnyai jó hatásfokkal hasznosítják a szélenergiát. A tetőzet kialakítása is a minél kisebb légellenállást szolgálja. Mivel a szélerősség változó, ennek megfelelően egyszerre egy, kettő, három vagy négy őrlőberendezést (őrlőkőpárt) lehetett üzemeltetni, mivel az őrlőkövek állványait kerekeken gurítva el lehetett mozdítani, és így a fogaskerék-kapcsolatot létrehozni vagy megszüntetni.

2. ábra

    A 3. ábrán látható az a szélmalomváltozat, amelynek alapján egyes szakemberek Faustust a szélturbina feltalálójának nevezik. A torony melletti apró alaprajzot is szemlélve látjuk, hogy a járókerék nyolcszárnyú és a forgóelemet 30 fokos dőlésszögű terelők fogják körül. Bármilyen szélirány is volt, az áramló levegő két terelő között felgyorsult és elfordította a járókereket. A torony ablakán át látszik az őrlőkövek fogaskerekeit forgató nagy fogaskerék.

3. ábra

    A vízi energiát az ember ősidők óta hasznosította. Verancsics a vízimalmok tervezésénél abból indult ki, hogy a levegő és a víz azonos elvek alapján használható közegek. Szél- és vízimalmainál sok azonos, "szabványos" elemet alkalmazott. Ilyen például a négyszögletes királytengely, a fogaskerekek, a talpcsapágyak, a tengelyek pontszerű feltámasztása a tartóelemeken.
    A 4. ábrán olyan vízimalom látható, amelynek vízbe merülő hajókereke alul-felül nyíló-csukódó szárnyakkal van fölszerelve. Javítás vagy vízhiány esetén csigasorral lehetett a hajtóművet kiemelni. A királytengely körmös lábazattal kapaszkodik a folyómederbe. A vízsodrás erejének megfelelően itt is össze- illetve szétkapcsolhatók az őrlőművek a hajtótengellyel.

4. ábra

    Emberi erővel működik az 5. ábrán látható taposómalom. Figyelemre méltó, hogy Faustus felismerte az erőkifejtés legkedvezőbb helyét és irányát. Az őrlőművek ki- és bekapcsolása a királytengelyen a nagy fogaskerekek elmozdításával történhet. Tehát a fogaskerekes kapcsolás gondolata itt is megjelenik a szél- és vízimalmokhoz hasonlóan.

5. ábra

    A 6. ábrán látható olaj- vagy szőlősajtoló szerkezet egy nagy csigasorral emelhető-süllyeszthető kőtömb helyzeti energiáját alakítja mozgási energiává. A kőtömb sorozatos felemelésével és visszaejtésével sajtolták ki az olajat vagy a szőlőlét az elmozdítható keretbe helyezett bogyókból. Érdekes a kézikereket kitámasztó villa mint "balesetmegelőzési" eszköz a kerék kezelője számára.

6. ábra

    A mezőgazdasági munkák ésszerűsítésének egyik példája a búzamosó (7. ábra), amelynek használatát Verancsics Faustus a rostálás helyett ajánlotta. A rostába helyezett búzát lengető mozdulatokkal rázogatták a folyóvízben. A nehezebb anyagok, például por, homok, alul kihullottak a rostából, a könnyű pelyva fölül elúszott a folyóvízzel. A megmosott magvakat vászonra terítve, napon szárították. A szakemberek szerint a búzamosás ajánlásával Verancsics messze megelőzte korát, mert ez a módszer csak századunkban terjedt el.

7. ábra

    Ugyancsak évszázadok múlva valósultak meg a feltaláló által tervezett, teljes egészében fémből öntött hidak és lánchidak. A Machinae Novae egyik lapján pedig a libegő ősét fedezhetjük fel (8. ábra). A két pillér között kifeszített vastag kötélen csigákon van felfüggesztve a kas, amelyet a kezelő egy vékonyabb kötél segítségével húz át egyik oldalról a másikra.

8. ábra

    Ejtőernyőt már Leonardo da Vinci is tervezett, erről elvileg Verancsics is tudhatott, mivel egyik barátja foglalkozott Leonardo kéziratos hagyatékának feldolgozásával. Azonban az új gépek között szereplő ejtőernyő ("Homo volans", azaz repülő ember, 9. ábra) egészen más rendszerű és a szakértők szerint a Leonardo által tervezettel ellentétben működőképes; amint Verancsics írja: "... segítségével az ember minden baj nélkül leszállhat a földre toronyból vagy más magas helyről. Mert ha éppen szélcsend is van, a lezuhanó ember súlya szelet támaszt, ami a vásznat lelassítja, nehogy hirtelen essen le... A vászon nagyságát az ember súlyának megfelelően kell kimérni."

9. ábra

    A hajók, vízi járművek sorából kiemelkedik a tengerfenék vagy folyómeder tisztítására szolgáló berendezés, a markológép őse (10. ábra), amelynek markolókanalát külön-külön kötélrendszerrel lehetett nyitni-zárni illetve emelni-süllyeszteni. A megtelt markolókanál kiemelése taposókerékkel történt. Tartalmát egy tartállyal ellátott csónakba ürítették.

10. ábra

    Túlnő a cikk keretein Verancsics Faustus minden szellemes ötletének bemutatása, mint például a kötélfonógép, a metszetek készítésére szolgáló nyomóhenger, a teherhordást könnyítő kerekes szerkezetek, a rugós kocsi és a kerékre szerelhető fék. Végezetül - látványos volta miatt - "a tejgazdaság öszvérét" érdemes megemlíteni (11. ábra). Szegény állat megadóan cipeli a két oldalára erősített díszes hordszékben ülő utasait, bár Verancsics leírása szerint a teljes teher könnyebb, mint a hagyományos gyaloghintó maga. A nyitott fülkék az időjárás viszontagságai ellen bőrrel befedhetők. Az urakat követő öszvér egész konyhafelszerelést és hordozható tűzhelyet szállít.

11. ábra

    Verancsics Faustus a humanizmus és reneszánsz korszakának kiemelkedő, sokoldalú tudósa és politikusa volt. Említett művein, az ötnyelvű szótáron, a logikai munkán és találmányait tartalmazó könyvén kívül foglalkozott etikával, írt keresztény erkölcstant és politikai tízparancsolatot a katolikus fejedelmek számára, valamint több művében foglalkozott a katolikus egyház állapotával, a katolikus hit ápolásával a török megszállás alatt.
    Halála körülményeiről nem sokat tudunk, de érezhette, hogy nem sok ideje van hátra, mert legfontosabb műveit közvetlenül halála előtt kiadta. Szülőhelye közelében, Prvic szigetén temették el, végakarata szerint koporsójába helyezve még kéziratban levő művét, a Dalmácia történetét.
    Verancsics Faustust három nemzet is magáénak vallja: a horvátok származásának okán, az olaszok, mivel hosszú ideig élt Velencében és Rómában és műveit is ott adta ki; de mi, magyarok is érezhetjük honfitársunknak, hiszen családja magyar nemességet kapott, tanulmányait Pozsonyban kezdte, magas egyházi és világi méltóságokat töltött be nálunk. Az akkori magyar szellemi élettel való szoros kapcsolatát mutatja, hogy barátai közé tartozott Pázmány Péter. Többfelé tartozását jól jelképezi ötnyelvű szótára. Úgy véljük, bármiféle "kisajátítási szándék" nélkül is jogosan lehetünk büszkék rá, mint az azóta hazánkban tevékenykedő számos híres feltaláló egyik ősére. Tartozzunk mi is "azon kevesek" közé, akik Verancsics Faustus munkáját érdeme szerint megbecsülik!

Felhasznált irodalom

Machinae Novae és más művei / Verancsics Faustus.- válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót és jegyzeteket írta S. Varga Katalin. - Bp: Magvető Könyvkiadó,1985.- 394 p. - (Magyar Hírmondó)