ÉVFORDULÓNAPTÁR
165 éve halt meg John Loudon McAdam, (Ayr, Skócia, 1756. 09. 21. - Moffat, Dumfriesshire 1836. 11. 26.), skót mérnök.
A római típusú utakkal szemben új eljárást alakított ki. Kimondta, hogy "a szilárd felülettel épített, tehát zúzott kőutakon is a járművek kerekei csak a felületet koptatják, tehát ha ez a felület jól van elkészítve és karbantartva, az útalapzat nem rongálódik meg. Ahhoz pedig, hogy az útfelület jó, egyöntetű és vizet át nem eresztő legyen, csupán az szükséges, hogy az út anyagának befogadására szolgáló ágyazat száraz és minden idegen testtől mentes legyen." Tehát nem alkalmazott külön kőalapot, hanem 2-3 rétegben kb. 25 cm vastag, szögletes (ún. zúzott) 5-7 cm szemnagyságú követ terített le. Ezeket az utakat nevezték el később feltalálójukról makadam útnak (a gőzhenger feltalálása után, 1805-től hengerrel tömörítették).
100 éves a Nobel-díj átadása (1901. 12. 10.).
Stockholmban és Oslóban átadták az első Nobel-díjakat. Az Alfred Nobel svéd vegyész által 1895-ben alapított és először 1901-ben kiosztott kitüntetés a világ legismertebb és legrangosabb díja. Az alapító akarata szerint azok érdemlik ki, "akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották". A díjat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom terén kiemelkedő tudósok, írók kapják, illetve a Nobel-bédekíjat azok, akik a béke ügyéért a legtöbbet tették. Ez utóbbit Oslóban adják át. 1969 óta az eredetivel erkölcsileg és anyagilag is egyenértékűt, de a svéd állam által alapított "Alfred Nobel-emlékdíjat" osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. A kitüntetést - a vele járó oklevelet és csekket - minden évben december 10-én - Nobel halálának (1896.) évfordulóján adják át.
80 éve halt meg John Boyd Dunlop (Dreghorn, 1840. 02. 05. - Balls Bridge 1921. 10. 23.), skót állatorvos, a légtömlős gumiabroncs feltalálója.
A gumi 1865-től terjedt el a járművek kerekeinél, de tömör változatban. Dunlop a felfújt tömlőt impregnált vászonnal látta el. Először vízzel töltötte meg, de az túl rázósnak bizonyult, ezután a levegő utántöltésére szelepet konstruált. Először csak kerékpárra alkalmazta, de hamarosan a gépkocsiknál is elterjedt. 1888-ban kapott szabadalmat, s találmányának értékesítésére 1889-ben gyárat alapított Angliában, melyet 1896-ban Byrne Brothers IndiaRubber Company néven jegyeztek be. A vállalat 1900-ban vette fel a Dunlop Rubber Company Ltd. nevet, s hat évvel később megkezdte az autóabroncsgyártást. Dunlop, hogy megoldja a cég folyamatos nyersgumi ellátását, gumiültetvényeket kezdett vásárolni a Maláj-félszigeten. 1926-ra a Dunlop vállalaté volt a Brit Birodalom legnagyobb, egy kézben lévő földbirtoka.
A Dunlop-féle légtömlős gumiabroncs keresztmetszete
70 éve halt meg Thomas Alva Edison (Milan, Ohio, 1847. 02. 11. - West Orange, 1931. 10. 18.), amerikai feltaláló.
1869-re megépítette az egy vezetéken két üzenetet továbbító távírót s az elektromos jeleket betűkké alakító nyomtatót, majd önálló lett. 1876-ban Menlo Parkba költözött, s a híres laboratóriumban alkotta meg a szénmikrofont, a fonográfot, a szénszálas izzólámpát. 1884-ben West Orange-ban birtokot vásárolt, ott gyártotta sorozatban a fonográfot, megalapozta a mozgófilmet és az alkálielemet. Később megvette Thomas Armat mozgóképvetítőjét, s sajátjaként mutatta be. 1893-ban alapította az első filmstúdiót, 1899-ben az Edison Filmet. A lúgos, nikkel-vas akkumulátor kidolgozása után 1909-re ő lett a tengeralattjárók és más járművek telepeinek fő szállítója. 1912-ben Henry Ford kérte fel, hogy tervezzen akkumulátort a híres T-modell önindítójához. Később a villanyvilágítási üzletágból kiszorult, de újító szelleme nem hagyta el, még 80 felett is aktívan dolgozott. Áramellátási, világítási ötleteire 389, a hangrögzítésre 195, a távíróra 150, elektromos telepeire 141, a telefonra 34 szabadalmat kapott. Neve ma is "A feltalálót" jelenti.
15 éve halt meg Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. 09. 16. - Woods Hole, 1986. 10. 22.), Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus.
1928-1945 között a szegedi tudományegyetem professzora volt, s az 1930-as években elsőként izolált paprikából C-vitamint. Ezért - eddig is még egyetlen Magyarországon dolgozó tudósként - 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". A II. világháború idején jelentős szerepet játszott a különbéke-törekvésekben, több titkos tárgyaláson vett részt. 1945-47-ben a budapesti tudományegyetem tanára volt. 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol kutatásait a Woods Hole-i tengerbiológiai intézet kutatólaboratóriumában folytatta. Fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt. 1987-től nevét viselte a szegedi orvostudományi egyetem, amely 2000-től a Szegedi Egyetem része. Főbb művei: Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok, 1937; Studies on biological oxidation and some of its catalysis, 1937; Studies on muscle, 1945, Chemistry of muscular contraction, 1947; Chemical physiology of contraction in body and heart muscle, 1953; Bioenergetics, 1957; Introduction to a submolecular biology, 1960; Egy biológus gondolatai, 1970; Az élő állapot, 1973; Az élet jellege, 1974; Válogatott tanulmányok, 1983;
Forrás: Évfordulónaptár 2001. (MTI Sajtóadatbank)