Szemle - 2001. 10.

HÍREK, ESEMÉNYEK

A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye

---

Mot de bienvenue au groupe hongrois de l'ALAI
Üdvözlet a magyar ALAI-csoportnak
Alapszabály
    1. Általános rendelkezések
    2. Az Egyesület célja és jellege
    3. Az egyesületi tagság keletkezése és megszűnése
    4. A tagok jogai és kötelezettségei
    5. Az Egyesület szervezete, működése
    6. A Közgyűlés
    7. Az Elnökség
    8. Az Elnök
    9. Az Alelnök
    10. A Titkár
    11. Egyéb rendelkezések

---

Az MSZSZ-EJI a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 74. §-ában, valamint a 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján megállapította és - a nemzeti kulturális örökség miniszterének jóváhagyását követően - a Magyar Közlöny 2001/95. számában közzé tette az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díját és a felhasználás egyéb feltételeit. A Jogdíjközleményben közzé tett jogdíjak 2001. augusztus 1. napjától december 31. napjáig érvényesek.

Tájékoztató a "Magyar Szerzői Jogi Fórum" Egyesület háza tájáról és az ALAI-ról

Megalakulása óta 18 szerzői joggal foglalkozó ügyvéd, illetve szakjogász kérte felvételét az Egyesületbe. Az Egyesület Alapszabálya szerint a tagfelvételről az Elnökség dönt, amely 2001. szeptember 12-ei ülésén egyhangúlag támogatta a jelentkezők felvételét. Ennek következtében - az alapítókkal együtt - immár 28 tagja van az Egyesületnek. A Szerzői Jogi Szakértő Testület és a Magyar Szabadalmi Hivatal anyagi támogatása következtében 2001-ben nem szükséges tagdíjat megállapítani sem az alapító tagok, sem az újonnan felvett tagok számára. A támogatás fedezetül szolgál az Egyesület 2001-es ALAI-tagdíjára is. Ugyanakkor a 2002-es évre vonatkozó esetleges tagdíjak meghatározására a jövő évi költségvetés ismeretében kerül majd sor, amit az Egyesület ez évi novemberi Közgyűlése véglegesít és hagy jóvá.
    Az Egyesület elnöksége körlevelet küldött szét a Szerzői Jogi Szakértő Testület valamennyi tagjának, amelyben - az Egyesület céljainak és a 2003-ban Budapesten megrendezésre kerülő ALAI-kongresszusra történő felkészülés ismertetése mellett - felhívással fordult a Testület tagjaihoz azzal, hogy - amennyiben egyetértenek a célkitűzésekkel - tagként vagy pártoló tagként segítsék az Egyesület munkáját. Victor Nabhannak, az ALAI elnökének köszöntő szavait és az Egyesület Alapszabályát az alábbiakban tesszük közzé.

Mot de bienvenue au groupe hongrois de l'ALAI

C'est avec grand plaisir que je souhaite la bienvenue au Forum Hongrois du Droit D'Auteur, comme le groupe hongrois de l'ALAI, qui est le plus jeune groupe de notre association et le premier groupe formé en Europe centrale et orientale.
    L'ALAI est une association vouée ŕ la défense et ŕ la promotion des droits des créateurs. Elle a été fondée en 1878 sous le nom d'Association Littéraire Internationale, avec Victor Hugo comme président d'honneur. Par la suite, et en raison d'un élargissement de son mandat, elle fut transformée en Association Littéraire et Artistique Internationale (ALAI) en1884.
    Sans doute un des acquis majeurs de l'ALAI fut la demande adresssée aux autorités suisses de convoquer une conférence diplomatique internationale dans le but d'obtenir la signature d'un premier instrument international multilatéral visant a protéger les auteurs sur la base du traitement national. Cette remarquable initiative fut couronnée de succčs puisqu'une Convention concernant la creation d'une Union Internationale pour la protection des oeuvres littéraires et artistiques fut en effet signée ŕ Berne en 1886. On peut donc dire que l'ALAI a servi de parrain ŕ la Convention de Berne, qui a par la suite connu un destin enviable.
    L'action de l'ALAI ne s'est jamais démentie depuis, et son militantisme et nombreuses prises de position en faveur des droits des créateurs se sont constamment manifestés, tant au niveau international que national. Plus particuličrement, et de nos jours, les droits des auteurs sont de plus en plus menacés par les nouvelles techniques numériques de diffusion et de reproduction. Il appartient plus que jamais aux auteurs de resserrer leurs rangs, et ŕ des associations comme l'ALAI de manifester leur présence.
    La constitution du groupe hongrois de l'ALAI arrive ainsi ŕ point. On peut ainsi s'attendre ŕ ce qu'il soit ŕ l'avant-garde des defenseurs et des promoteurs de la cause du droit d'auteur en Hongrie. Cette mission sera d'autant plus facile ŕ entreprendre que le groupe hongrois peut se compter fier d'avoir comme animateur et président Mr. Mihaly Ficsor, une des personnalités mondiales les plus éminentes et les plus respectées du droit d'auteur.
    Le groupe hongrois est certes le dernier-né des groupes de l'ALAI. Mais malgré son jeune âge, c'est un enfant qui se fait et se fera remarquer par son dynamisme et sa vigueur. Ainsi il est fort probable qu'ŕ l'invitation de votre président un Congrčs de l'ALAI puisse se tenir en Hongrie, en 2003. Je voudrais formuler l'espoir et le voeu que cet evenement puisse avoir lieu, et que nous puissions avoir le plaisir de discuter des grands problčmes du droit d'auteur en 2003, ŕ Budapest.
    Permettez-moi de conclure en réitérant mon message de bienvenue au groupe hongrois ainsi que mes meilleurs voeux de succčs.

Victor Nabhan
Président de l'ALAI

Üdvözlet a magyar ALAI-csoportnak

Nagy örömmel köszöntöm a Magyar Szerzői Jogi Fórumot, mint az ALAI magyar csoportját, amely legfiatalabb nemzeti csoportja társaságunknak és az első, amely Közép- és Kelet-Európában megalakult.
    Az ALAI az alkotók jogainak a védelmére és előmozdítására hívatott társaság. 1878-ban alakult, eredetileg mint Nemzetközi Irodalmi Társaság (Association Littéraire Internationale) és Victor Hugo volt első, tiszteletbeli elnöke. Később, miután tevékenységi köre bővült, Nemzetközi Irodalmi és Művészeti Társasággá (Association Littéraire et Artistique Internationale) alakult át 1884-ben.
    Az ALAI egyik legnagyobb vívmánya kétségkívül ahhoz kapcsolódik, hogy felkérte a svájci hatóságokat, hívjanak össze nemzetközi diplomáciai értekezletet a szerzői jog nemzeti elbánás alapján való védelmét szolgáló első sokoldalú nemzetközi okmány elfogadása végett. Ezt a kiemelkedő jelentőségű kezdeményezést siker koronázta, és 1886-ban Bernben elfogadták azt az egyezményt, amely létrehozta az irodalmi és művészeti művek védelmét szolgáló Nemzetközi Uniót. Elmondható tehát, hogy az ALAI döntő szerepet játszott annak a Berni Egyezménynek a létrejöttében, amely azután igen sikeresen fejődött tovább.
    Az ALAI tevékenysége azóta is hű maradt ezekhez a célokhoz, s mindig harcosan kiállt és állást foglalt az alkotók jogainak védelmében mind nemzetközi szinten, mind pedig az egyes országok vonatkozásában. Napjainkban a közönséghez való közvetítésnek és a többszörözésnek a digitális technikán alapuló új lehetőségei egyre inkább veszélyeztetik a szerzők jogait. Ezért soha nem volt még annyira szükséges, mint most, hogy a szerzők szoros egységben tömörüljenek, és hogy az olyan társaságok, mint az ALAI keretet nyújtsanak mindehhez.
    A magyar ALAI-csoport ebben a helyzetben alakult meg. Joggal számíthatunk arra, hogy a szerzői jog védelmezőinek és előmozdítóinak élcsapataként küzd majd Magyarországon. Küldetésének teljesítését bizonyára megkönnyíti az, hogy olyan szervezője és elnöke van, mint dr. Ficsor Mihály, aki a szerzői jog egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb tiszteletben álló személyisége az egész világon.
    A magyar a legfiatalabb az ALAI-csoportok között. Fiatalsága ellenére, dinamizmusával és tettrekészségével tűnik ki. Ennek megfelelően - minden valószínűség szerint - elnökük meghívásának megfelelően, az ALAI Magyarországon tartja kongresszusát 2003-ban.
    Azt a reményemet és kívánságomat szeretném kifejezni, hogy ez így legyen, s hogy így Budapesten vitathassuk meg a szerzői jog nagy kérdéseit 2003-ban. Engedjék meg, hogy befejezésül még egyszer köszöntsem a magyar csoportot és sok sikert kívánjak neki.

Victor Nabhan
az ALAI elnöke

Alapszabály

A "Magyar Szerzői Jogi Fórum" Egyesület alakuló Közgyűlésén Alapszabályát a következőkben állapítja meg:

1. Általános rendelkezések

1.1. Az Egyesület neve: "Magyar Szerzői Jogi Fórum" Egyesület.
1.2. Az Egyesület rövid neve: MSzJF.
1.3. Az Egyesület idegen (angol) nyelvű neve: Hungarian Copyright Forum.
1.4. Az Egyesület idegen (angol) nyelvű rövid neve: HCF.
1.5. Székhelye: 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. (a Magyar Szabadalmi Hivatal épülete).
1.6. Működése kiterjed az ország egész területére.
1.7. Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek felajánlásaiból és adományaiból fedezi. A felajánlások egyes tagok tagdíjának a fedezetét is szolgálhatják.

2. Az Egyesület célja és jellege

2.1. Az Egyesület szakmai érdekvédelmi társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

2.2. Az Egyesület céljai:

• a szerzői jog érvényesülésének és fejlődésének, különösen pedig az alkotók jogvédelmének az előmozdítása;
• a szerzői jog hazai, európai és nemzetközi helyzetének tanulmányozása, fejlődésének figyelemmel kísérése, az erre vonatkozó információk gyűjtése, és a tagok, valamint minden érdeklődő számára való hozzáférhetővé tétele;
• a Szerzői Jogi Szakértő Testület és - szerzői jogi tevékenységük tekintetében - a Magyar Szabadalmi Hivatal és más állami szervek munkájának társadalmi támogatása;
• az ALAI (Association et Litteraire Artistique Internationale - International Literary and Artistic Association, Párizs) céljainak szolgálata és tevékenységében való részvétel.

2.3. Az Egyesület, mihelyt ilyen minőségében ebbe a szervezetbe felvételt nyer, az ALAI magyar csoportjának a szerepét is ellátja.

3. Az egyesületi tagság keletkezése és megszűnése

3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan magyar állampolgár vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyektől, feltéve, hogy az előző pontban említett célok szolgálatát vállalja, és tevékenysége nem olyan, amely e célokkal ellentétben állna, továbbá, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az Alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
3.3. A tagfelvételről a 7. pontban említett Elnökség dönt, és erről a Közgyűlés következő ülésén beszámol. Amennyiben, a jelölt tevékenységére tekintettel, aggály merülne fel a tagfelvételt illetően, az Elnökség döntés végett a Közgyűlés elé terjeszti az ügyet.
3.4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.
3.5. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.
3.6. A Közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal - az Elnökség javaslatára - kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az Alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, illetve tevékenysége ellentétbe kerülne az Egyesület céljaival, vagy ha a tagdíjfizetési kötelezettségének - felszólítás ellenére - tartósan nem tesz eleget.

4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható. Az Egyesület minden tagja részt vehet az Egyesület munkájában, választhat és választható. A tag köteles az Egyesület céljaival összhangban álló tevékenységet folytatni.
4.2. Az Egyesület tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
4.3. Az Egyesület pártoló tagjai tájékoztatást kapnak az Egyesület munkájáról, megkapják az Egyesület kiadványait, és meghívást kapnak a Közgyűlésre. A pártoló tagok a Közgyűléseken nem szavazhatnak, továbbá nem választhatnak, és nem választhatók a különböző tisztségekre.

5. Az Egyesület szervezete, működése

5.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
5.2. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontját követő 8. napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
5.3. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.
5.4. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• az Elnök, az Alelnök és a Titkár megválasztása és visszahívása,
• az Alapszabály elfogadása és módosítása,
• az Egyesület éves beszámolójának elfogadása,
• a tagságra vonatkozó döntések meghozatala,
• az Egyesület éves költségvetésének a meghatározása,
• az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása.

5.5. Az Alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

6. A Közgyűlés

6.1. A Közgyűlést évenként egy alkalommal kell összehívni (rendes Közgyűlés). Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni akkor, ha az Alapszabály szerint a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben kell dönteni, vagy ha az összehívást a bíróság elrendeli. Szükség esetén a rendkívüli Közgyűlés bármikor összehívható.
6.2. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. Ha az arra jogosultak Közgyűlés összehívását indítványozzák, az Elnök az összehívást nem tagadhatja meg.
6.3. A tagokat a Közgyűlés összehívásáról írásbeli, a Közgyűlés helyét, időpontját, napirendjét tartalmazó meghívóval kell értesíteni. A meghívókat legalább a Közgyűlést megelőző 15 nappal el kell küldeni. Az Elnök, az Alelnök és a Titkár visszahívására, megbízatásának megszüntetésére irányuló indítványt írásban, megfelelő indokolással az Elnökhöz kell eljuttatni olyan időpontban, hogy az Elnök a visszahívást a Közgyűlés napirendjére tűzhesse.
6.4. A meghívónak a 6.3. pontban említetteken felül tartalmaznia kell a határozatképtelenség következményeiről és a szavazati jog gyakorlásáról szóló tájékoztatót is.
6.5.A Közgyűlésen a tag személyesen vesz részt.
6.6. A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni. A jelenléti ívet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető Titkár aláírásával hitelesíti. A levezető elnököt és a jegyzőkönyvvezetőt a jelenlévők maguk közül választják.
6.7. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

• az Egyesület nevét,
• a Közgyűlés helyét és időpontját, a Közgyűlésen megjelent tagok nevét, és a tanácskozási joggal jelenlévőket,
• a Közgyűlés Elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, és a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét,
• a Közgyűlés napirendjét, lényegesebb eseményeit, az elhangzott indítványokat,
• a napirendi pontokhoz kapcsolva a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát.

6.8. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök írja alá, és az egyik tag hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet.
6.9. A Közgyűlés határozatait naptári évenként újra kezdődően sorszámozott Határozatok Könyvébe kell foglalni. A Határozatok Könyve vezetése a Titkár kötelezettsége.

7. Az Elnökség

7.1. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott, 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak Közgyűlés által megválasztott Elnök, Alelnök és Titkár.
7.2. A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket 5 évre választja. Az Elnökség tagjainak megbízatása - a Közgyűlés eltérő döntése hiányában - egybeesik a mindenkori Szerzői Jogi Szakértő Testület megbízatási idejével.
7.3. A Közgyűlés id. dr. Ficsor Mihályt Elnöknek, dr. Pálos Györgyöt Alelnöknek és dr. Kiss Zoltánt Titkárnak megválasztotta.
7.4. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
7.5. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a Közgyűlés, illetve a tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.
7.6. Az Elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
7.7. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

8. Az Elnök

8.1. Az Elnök az Egyesület képviselője, aki az Egyesületet bel- és külföldi személyekkel szemben, továbbá hatóságok előtt képviseli. Az Egyesület nevében aláírásra egyedül jogosult, azaz teljes nevét hiteles aláírási nyilatkozatának megfelelően önállóan írja az Egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá.
8.2. Az Elnök vezeti a Közgyűlés üléseit. Akadályoztatása esetén a Közgyűlés tagjai közül üléslevezető elnököt választ.
8.3. Elnöknek csak természetes személy jelölhető.
8.4. Az Elnök jogai és kötelességei:

• a Közgyűlést bármikor összehívhatja;
• a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;
• a kiadások számláit ellenőrzi;
• megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
• harmadik személyekkel való szerződések megkötése;
• a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie;
• a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell;
• az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőrzi.

8.5. Az Elnököt vissza kell hívni, ha az Egyesülettel szemben fennálló, az Alapszabályban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
8.6. Az Elnököt vissza lehet hívni, ha az Egyesület céljának elérését veszélyeztető, vagy érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.
8.7. Az Elnök a visszahívására vonatkozó határozat meghozatalában nem vehet részt, továbbá az ülést nem vezetheti.
8.8. Az Elnök visszahívására a megválasztás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
8.9. Az Elnök akadályoztatása esetén képviseleti és aláírási jogosultságát az Alelnök gyakorolja.

9. Az Alelnök

9.1. Az Alelnök jogai és kötelességei:

• akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az Elnököt;
• az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

10. A Titkár

10.1. A Titkár végzi az Egyesület tevékenységével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket, ideértve a tagok nyilvántartását is. Akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az Alelnököt.
10.2. A Titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei:

• az Egyesület iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése;
• az Egyesület pénzállományának kezelése;
• a számlák kezelése és nyilvántartása;
• a pénztárkönyv vezetése;
• mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése;
• a számlák hitelességének ellenőrzése.

11. Egyéb rendelkezések

11.1. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, Közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.
11.2. A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
11.3. Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
11.4. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
11.5. Az Egyesület képviseletére az Elnök jogosult. Az Alelnök, illetve a Titkár a teljes hatáskörben történő helyettesítés (9.1. és 10.1. pont) alapján, ugyancsak jogosult az Egyesület képviseletére. Mindhárom képviselő egyidejűleg és önállóan jogosult a képviseleti jog gyakorlására, a kötelezettségeket létesítő jogviszony, illetve a bankszámla feletti rendelkezési jog kivételével. Kötelezettségeket létesítő jogviszonyhoz vagy a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges.
11.6. A Közgyűlés által 5 évre megválasztott képviselők neve: id. dr. Ficsor Mihály (Elnök), dr. Pálos György (Alelnök), dr. Kiss Zoltán (Titkár).
11.7. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
11.8. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
11.9. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.
11.10. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelnek.
11.11. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az Alapszabály vagy a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá, ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
11.12. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
11.13. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradványösszegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
11.14. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
11.15. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.
11.16. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó Közgyűlési határozatok az irányadók. Ezt az Alapszabályt az Egyesület 2001. március hó 21. napján összehívott Közgyűlésen fogadta el.

Kelt Budapesten, 2001. március hó 21. napján

                                 id. dr. Ficsor Mihály         dr. Pálos György         dr. Kiss Zoltán