Az Európai Bizottság 2001. évi országjelentése
és a szellemi tulajdonjogok
A csatlakozási partnerség az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés megerősített stratégiájának kulcsfontosságú része. Az Európai Bizottság a csatlakozási partnerség keretében a csatlakozni kívánó országokról évente országjelentéseket (1998-99 Progress Report, 2000 Regular Report) készít, elemezve az adott időszak jogharmonizációs eredményeit.
A Bizottság hazánk vonatkozásában 2001. november 13-án tette közzé "2001. éves jelentés Magyarország előrehaladásáról a tagság felé" (2001 Regular Report on Hungarys Progress towards Accession [SEC (2001) 1748]) címet viselő anyagát, valamint ezzel egy időben egy stratégiai dokumentumot (Enlargement Strategy Paper 2001). Ez utóbbiban a csatlakozás általános tendenciái, valamennyi tagjelölt országot érintő megállapításai kerülnek felvázolásra. Ezek közül kiemelendő, hogy az időbeli ütemezésre vonatkozóan a Bizottság szerint indokolt a 2004-es bővítéssel számoló göteborgi forgatókönyv életben tartása, továbbá a bővítés akár tíz új ország bekapcsolásával is megvalósulhat. A dokumentum 1. számú mellékletét képezi az egyes tagjelölt országok egyéni értékelése, amely az éves országjelentések rövidített összefoglalása. A Magyarországról szóló részben megállapításra kerül, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok harmonizációja nagyrészt megtörtént és azok érvényesítése is megfelelőnek tekinthető.
Ugyanezt a megállapítást tartalmazza az éves jelentés "Vállalati jog" elnevezésű 5. fejezete is, a bevezetőben külön megemlítve azt az előremutató eredményt, hogy 2001 júniusában elfogadásra került a formatervezési minták oltalmáról szóló jogszabály.
Bár a szellemi tulajdonra vonatkozó magyar joganyag az acquis-val nagyrészt összhangban áll, a jelentés szerint további intézkedésekre van szükség a gyógyszertermékek és a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséhez. A harmonizációt ki kell egészíteni az adatbázisokra, az információs társadalommal kapcsolatos szerzői jogokra és az újraeladási (követő) jogra vonatkozóan. Magyarországnak továbbá implementálnia kell a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló közösségi joganyagot is. Emellett rögzíti a jelentés, hogy hazánk ratifikálta a WIPO 1996. évi szerzői jogi, valamint az előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződéseit. Megjegyzendő, hogy Magyarország a Bizottság által felvetett további harmonizációs intézkedéseket, egy kivételével, a kormány jogharmonizációs programját megállapító - legutóbb a 2158/2001. (VI. 27.) Korm. határozattal módosított - 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozata alapján 2002-ben teljesíti. Az adatbázisok ún. sui generis védelmét érintő szerzői jogi törvénymódosítást idén november elején fogadta el az Országgyűlés.
A szellemi tulajdon hazai intézményeire is kitér az országjelentés. Felhívják a figyelmet a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállására, a szellemi tulajdon védelmében betöltött szerepére, kiemelve azt, hogy a szellemi tulajdon mindkét fő területéért (az iparjogvédelemért és a szerzői jogért) egyaránt felelős. Elismerőleg említik meg továbbá, hogy az MSZH önállóan gazdálkodó szervezet, több, mint 250 munkatárssal. A szerzői és szomszédos jogok kezelését hat szervezet végzi egyesületi formában. A Bizottság utal arra a szerintük fennálló ellentmondásra, hogy bár a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik szinte valamennyi szellemi tulajdont érintő esetre, ilyen tárgyú ügyek azonban vidéki bíróságok előtt is felmerülnek.
A bíróságok egyébként 1997 óta több, mint 200 előzetes intézkedést foganatosítottak védjegybitorlási esetekben, és a vámhatóságok által tett cselekmények is meghaladják már a 200-at, amelyből kb. 100 ügy a bíróság elé került. A kalóz és hamisított áruk mennyisége csökkent, azonban ez még mindig magas szintet ér el. Nem számottevőek a szellemi tulajdon terén született büntető ítéletek és a büntetések sem tűnnek szigorúnak.
Az éves jelentés elismerően nyilatkozik mind a Magyar Szabadalmi Hivatal, mind a közös jogkezelő szervezetek szakmailag jól felkészült személyi állományáról, viszont a rendőrség, a vámhatóság, az ügyészek és bírák vonatkozásában folytatni kell a továbbképzéseket a hatékony jogérvényesítés érdekében. A hatékonyság terén már megfigyelhető az előrelépés, mindazonáltal a továbbiakban is szükségesek a gyors és visszatartó erővel rendelkező jogi eszközök, különösen a vámigazgatási intézkedésekben. Végül a Bizottság Magyarországnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez történő csatlakozását 2002 júliusára prognosztizálta.
A bemutatott dokumentumok interneten hozzáférhetők mind az Európai Bizottság (europa.eu.int/comm/ enlargement/report2001/index.htm), mind a Külügyminisztérium (www.kum.hu/euanyag/regreport2001/ RegularReport2001.doc) honlapján.
Munkácsi Péter