DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-,ipari minta- és védjegyjog területéről
1. Amerikai Egyesült Államok
A) A Képviselőház 2001. szeptember 5-én a megadott szabadalmak újbóli vizsgálatára vonatkozó törvényjavaslatot fogadott el. A korábbi törvény szerint egy újbóli vizsgálatra vonatkozó kérelmet a Szabadalmi és Védjegy Hivatal akkor köteles elfogadni, ha a kérelmező által megnevezett nyomtatvány (szabadalom vagy kinyomtatott közlemény) a szabadalom bármelyik igénypontjával kapcsolatban "lényeges új szabadalmazási kérdést" vet fel. A törvényjavaslat szerint "egy lényeges új szabadalmazási kérdés meglétét nem zárja ki az a tény, hogy a megnevezett szabadalmat vagy kinyomtatott közleményt a hivatal korábban már megnevezte vagy figyelembe vette".
B) A Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróság (CAFC) egy 2001. augusztus 29-i ítéletében megállapította, hogy egy szabadalom módosítása az elővizsgálati eljárás során a Festo döntés (lásd 2001. februári tájékoztatónkat) ellenére nem zárja ki, hogy egy igénypont bitorlása esetén az ekvivalenseket is figyelembe vegyék, ha a módosítás nem szűkítette az igénypontok oltalmi körét.
Ugyanebben az ítéletében a bíróság azt is megállapította, hogy az új anyag bevitelével módosított egyik szabadalmi igénypont érvénytelen, mert az eredeti leírás nem támasztotta alá. A bíróság elutasította azt az érvelést, hogy a módosítás tárgya "inherensen" ki volt nyilvánítva az eredeti leírásban, jóllehet a módosítás az eredeti leírás alapján kézenfekvőnek volt minősíthető.
C) A CAFC a Glaxo Group Ltd. v. Ranbaxy Pharma, Inc. ügyben nem hagyta jóvá a Glaxo ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét, amelyben a Ranbaxy eltiltását kérte a cefuron-axetil antibiotikum gyártásától. A Glaxo szabadalma a Ceftin nevű antibiotikum "lényegileg kristályos anyagtól mentes" alakjára vonatkozott.
A CAFC egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, amely szerint a leírásnak az "alapvetően kristályos anyag nélkül" kifejezését kell alapul venni. A "lényegileg mentes" kifejezés eredetileg egy aligénypontban szerepelt, amelynek főigénypontja a "lényegileg amorf" kifejezést tartalmazta egy olyan példához kapcsolva, amely szerint a termék 10% kristályos anyagot tartalmazott. Figyelembe véve, hogy egy aligénypont oltalmi körének szűkebbnek kell lennie, mint a főigényponté, eldöntendő volt az a kérdés, hogy a 10% a "lényegileg amorf" vagy a "lényegileg mentes" kifejezés vonatkozásában értendő-e.
A Glaxo szabadalmát megalapozó külföldi elsőbbségi bejelentésben a bejelentők megjegyezték, hogy egy olyan röntgensugár-diagram, amely nem mutatott gyűrűket, "lényegileg mentes" anyagra vonatkozott, és bizonyították, hogy 10%-nál nagyobb mértékű kristályosság kimutatható lenne a röntgendiagramon. Ennek alapján CAFC ítélete szerint a "lényegileg mentes" kifejezés felső határa 10%-nak tekintendő.
A Ranbaxy gyógyszerfor-galmazási engedélyre irányuló kérelme szerint termékei 10-15% kristályosságot mutattak, és így nem okoztak szó szerinti bitorlást.
Az elővizsgálati eljárásban a Glaxo a vita alapját képező igénypontját három eredeti igénypont összevonásával szövegezte meg egy olyan végzésre adott válaszként, amelyben az elővizsgáló a bejelentést határozatlanság miatt kifogásolta; így a Festo ügyben hozott ítélet miatt a Glaxo igénypontjainak oltalmi köre csak szűken volt értelmezhető.
A CAFC megállapította, hogy a Glaxo nem közölt a bírósággal adatot arra nézve, hogy milyen anyagi veszteséget vár a vélt bitorlás miatt, és így a Ranbaxyról sem bizonyítható, hogy nem tudná kifizetni tartozását.
A fenti tények figyelembevételével a CAFC nem látta indokoltnak ideiglenes intézkedés elrendelését.
A) 2001. áprilisi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy 2000 novemberében elfogadták a módosított szabadalmi törvényt, amely a kisszabadalom helyett bevezeti az innovációs szabadalom jogintézményét. Ez az új törvény 2001. május 21-én lépett hatályba.
Az új törvény azt is lehetővé teszi, hogy az angoltól eltérő nyelven benyújtott bejelentések is kapjanak bejelentési napot. Ilyen esetben az Ausztrál Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt az angol fordítás benyújtására.
Az ausztrál kormány tervezi a szabadalmi törvény további módosítását. Így többek között be kívánják vezetni az abszolút újdonság követelményét, valamint kötelezni fogják a bejelentőket arra, hogy közöljék a hivatallal az általuk ismert kutatási eredményeket.
B) Az Ausztrál Védhegyhivatal egy felszólalási eljárásban kimondta, hogy a zöld szín nem alkalmas a BP Amoco üzemanyagtöltő állomásainak megkülönböztetésére, és így nem is lajstromozható. Ez a döntés arra világít rá, hogy az Ausztrál Védjegyhivatal nem mutat hajlandóságot egyes színeknek védjegyként való lajstromozására.
A döntés alapját a BP Amoco (BP) üzemanyagtöltő állomások zöld színére vonatkozó, 1991-ben benyújtott két védjegybejelentése képezi. BP-nek Ausztráliában mintegy 1300 töltőállomása van. Az egyik bejelentés egy zöld négyzetet ábrázolt azzal a megjegyzéssel, hogy "a védjegy a bejelentési kérelemhez csatolt ábrázoláson bemutatott zöld színre korlátozódik". A lajstromozás ellen a Woolworths Limited (WL) nyújtott be felszólalást.
A BP 1989 óta több éven keresztül használta a védjegybejelentésében megjelölt zöld színárnyalatokat és tónusokat.
Az Ausztrál Védjegyhivatal kialakult gyakorlata szerint egyetlen szín nem alkalmas megkülönböztetésre. Ezért a BP-re hárult az a teher, hogy bizonyítsa ennek ellenkezőjét. Ezt a BP meg is tette, és így az elővizsgáló végül elfogadta a védjegybejelentést, ami ellen a WL felszólalt.
A WL felszólalásában elsősorban arra hivatkozott, hogy a zöld szín nem alkalmas a BP szolgáltatásainak megkülönböztetésére.
A BP ausztrál újságokból cikkeket nyújtott be annak alátámasztására, hogy a fogyasztók a zöld színt a BP-vel azonosítják.
A Felszólalási Tanács a BP érvelését nem találta elegendőnek ahhoz, hogy elismerje a BP védjegyének megkülönböztető jellegét, ezért a lajstromozási kérelmet elutasította.
2001. október 1-jén Dániában az 1970. évi törvény helyett új mintaoltalmi törvény lépett hatályba.
Az új törvény a mintákra vonatkozó európai irányelveken alapszik, és számos javítást tartalmaz, amelyeket röviden az alábbiakban foglalunk össze.
Az új törvény szerint egy minta egy termék vagy egy termék részének külső kialakítására vonatkozik, amelyet magának a terméknek vagy a termék díszítésének különleges vonásai határoznak meg. A mintának újnak kell lennie és egyéni jelleggel kell rendelkeznie. Ettől eltekintve elvben az üzleti élet valamennyi termékmintája védhető, így például a csomagolás, az orvosi berendezések, a háztartási készülékek, a bútorok és a textíliák. A törvény oltalmat engedélyez képernyőn megjelenő képekre, így honlapokra, továbbá egy termék részeire, például termékeken látható elemekre, így nyomógombokra és díszítésekre is.
Az új törvény bevezeti az egyéves türelmi időt, ami annyit jelent, hogy ha egy minta megalkotója publikálja mintáját egy kiállításon vagy a honlapján, ez nem újdonságrontó, ha a publikálást követő egy éven belül benyújtja a mintára vonatkozó bejelentést. Ez a türelmi idő a törvény hatálybalépése előtt publikált mintákra is vonatkozik.
Egy korábban létező minta csak akkor újdonságrontó, ha az Európai Unión belül a szakemberek körében ismertté vált.
Egyetlen bejelentésben több minta is lajstromozható, vagyis az ugyanabba az osztályba tartozó több különböző mintaváltozat igényelhető egy bejelentésben, ami csökkenti a mintaoltalmi költségeket.
Egy minta lajstromozásának oltalmi ideje 5 év, amely azonban négy alkalommal további 5-5 évre meghosszabbítható, vagyis a teljes oltalmi idő 25 év.
Egyszerűsödött a minták lajstromozási eljárása, mert megszűnik a már létező mintalajstromozások területén végzett önműködő kutatás, és a bejelentőnek ezentúl újdonsági nyilatkozatot sem kell aláírnia. Kérni lehet azonban a Szabadalmi Hivataltól illeték ellenében újdonságvizsgálat lefolytatását.
Egy minta lajstromozását töröltetni lehet, ha utólag kiderül, hogy a minta nem új és eredeti. Ilyen törlési eljárást bárki indíthat.
Dél-Korea, Japán és Kína Szabadalmi Hivatalainak vezetői 2001. szeptember 17-én Tokióban tartott megbeszélésükön úgy határoztak, hogy egyesítik erőiket a törvénytelen másolatok kereskedelme elleni harcban. Ezért megállapodtak egymás kölcsönös tájékoztatásában, valamint abban, hogy fokozzák együttműködésüket az illetékes hatóságok szakembereinek kiképzésében. Abban is megállapodtak, hogy egységesíteni fogják a szabadalmazási alapelveket a biotechnológia, a géntechnológia és az üzleti módszerek területén.
A) Az Európai Szabadalmi Hivatalnál működésének 1977. évi megkezdése óta egymilliónál több szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Ez messze meghaladja a várakozásokat, mivel arra számítottak, hogy évente legfeljebb 30 000 bejelentés érkezik; ezt a határt azonban a bejelentések száma már 1983-ban meghaladta.
A hivatalnál 1999-ben 1421 esetben, míg 2000-ben 1157 esetben tartottak szóbeli meghallgatást.
B) Az Európai Szabadalmi Hivatal kibővített Fellebbezési Tanácsa G 2/98 sz. ítéletében állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy mikor lehet azonos találmányról beszélni annak eldöntésekor, hogy egy bejelentés jogosult-e egy korábbi elsőbbségre. Az állásfoglalás szerint az "azonos találmány" kifejezést szűken kell értelmezni, és valójában "azonos tárgy" (same subject matter) esetén tekinthető egy találmány azonosnak.
Az "azonos tárgy" kérdésében az a mérvadó, hogy egy szakember szokásos átlagos szaktudása alapján az igénypont tárgyát közvetlenül és egyértelműen le tudja-e vezetni a korábbi bejelentésből mint egészből.
Ez a döntés megerősíti az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatát, amely szerint egy igénypont tárgyának legalább közvetve kinyilvánítottnak kell lennie a korábbi bejelentésben.
Az Európai Parlament Bizottságának egy közleménye szerint a kelet-európai országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások során tekintettel kell lenni arra, hogy ezekben az országokban a lakossága számára létfontosságúak a megfizethető gyógyszerek. Figyelembe kell venni azt is, hogy a csatlakozás erősíti a generikus gyógyszerek piacát az Európai Unióban, hogy ezekben az országokban az egészségügyi helyzet sokkal rosszabb, mint a nyugati országokban, és súlyos a környezetszennyezés is. Mindehhez anyagi nehézségekkel terhes egészségügyi ellátás társul.
Az egészségügy tehát az Európai Unió részéről különleges stratégiai megközelítést kíván. Ezért a Bizottság javasolja, hogy az újonnan csatlakozó országokban még a szabadalmak érvényességének lejárta előtt engedélyezzék a generikus gyártóknak a regisztrációs célból végzett biológiai vizsgálatokat. Az erre vonatkozó jogszabály hasonló jellegű lenne, mint az amerikai szabadalmi törvény Roche-Bolar záradéka.
Itt megemlítjük, hogy az Európai Generikus Gyógyszeripari Szervezet (EGA) már hosszú ideje lobbizik ilyen jellegű engedélyért. Ugyanakkor az Európai Parlament Bizottsága az Európai Gyógyszeripari Szervezetek Szövetségének (EFPIA) kérésére a TRIPS-Egyezmény megsértésének vádjával beperelte Kanadát, mert az engedélyezte a szabadalom lejárta előtt gyártott generikus készítmények készletezését; a Kereskedelmi Világszervezet azonban a készletezéstől eltekintve jóváhagyta a kanadai törvényt.
Franciaországban 2001. október 1-jén hatályba lépett a minták jogi oltalmára vonatkozó, 98/71/EC sz. európai irányelv. Ennek következtében a korábbi mintatörvényt számos vonatkozásban módosították. A főbb változásokról az alábbiakban számolunk be.
Egy minta akkor oltalmazható, ha új és egyéni jellegű.
Az újdonság követelménye abszolút, vagyis bármilyen azonos minta - földrajzi korlátok nélkül - újdonságrontónak minősül.
Nem újdonságrontó a publikálás, ha a mintát a publikálását követő 12 hónapon belül bejelentik az Iparjogvédelmi Hivatalnál.
A minta oltalmi ideje a bejelentés benyújtásának napjától számított 5 év, és ez négy alkalommal 5-5 évvel meghosszabbítható; így a teljes oltalmi idő 25 év. A korábbi törvény szerint a minták oltalmi ideje 25 év volt, amelyet további 25 évvel meg lehetett hosszabbítani. Az új törvény szerint a 2001. október 1. előtt benyújtott minták oltalmi ideje is csak 25 év lesz, vagyis nem hosszabbítható meg további 25 évvel.
2001. szeptember 17-én India kormánya letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére létrejött Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a szerződés India vonatkozásában 2001. december 17-én lép hatályba.
A) A Japán Szabadalmi Hivatal az üzleti módszerekre vonatkozó szabadalmi bejelentések számának gyors növekedése miatt az ilyen bejelentések vizsgálatára külön osztályt állított fel "Elektronikus kereskedelmet vizsgáló osztály" elnevezéssel, amelynek kezdetben mintegy 30 tagja lesz.
Az üzleti módszerekre vonatkozó bejelentések száma 2000-ben körülbelül 15 000 volt, ami majdnem ötszöröse az 1997-ben benyújtott 3200 ilyen tárgyú bejelentésnek.
B) Japán, Dél-Korea és Kína szabadalmi hivatalainak szakértői megállapodtak abban, hogy 2002-től kezdve a másik két országból benyújtott bejelentésekre egyidejűleg fognak szabadalmat engedélyezni egységes vizsgálati irányelvek alapján.
A fenti megállapodásoknak az az alapja, hogy az utóbbi években mindegyik országban jelentősen nőtt a másik két országból származó bejelentések száma.
2000. októberi tájékoztatónkban írtunk arról, hogy a Kanadai Szövetségi Fellebbezési Bíróság olyan ítéletet hozott, hogy a Harvard Egyetem számára engedélyezhető az onkoegérre vonatkozó szabadalom. Ez ellen a Szabadalmi Hivatal elnöke fellebbezést nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz, amely folyó év június 14-én bejelentette, hogy szóbeli meghallgatást fog tartani.
Az ügyben kapott tájékoztatóból kiderül, hogy a Fellebbezési Bíróság szabadalmat engedélyező ítéletének alapját az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a Diamond, Commissioner of Patents and Trademarks v. Chakrabarty-ügyben hozott ítélete képezte. Erre hivatkozva a bíróság a következő megállapítást tette:
"A Chakrabarty-ügyben világos a bíróság álláspontja. A szabadalmi törvény nyelvezete tág és általános, és tágan is kell értelmezni, mert a találmányok szükségszerűen nem láthatók előre ... A Chakrabarty-ügyben használt meghatározást alkalmazva úgy vélem, hogy az onkoegér egy ťanyagösszetételŤ."
Ez a bírósági ítélet valószínűleg befolyásolja majd a kanadai szabadalmi joggyakorlatot a jelenleg szabadalmazásra alkalmatlannak tekintett szoftverekre, üzleti módszerekre és orvosi kezelési módszerekre vonatkozó találmányok területén is.
Az új szabadalmi törvény Kazahsztánban 1999 második felében lépett hatályba, és a Kazah Szabadalmi Hivatal 2000 februárjában adta ki az "Ideiglenes szabadalmakra, találmányi szabadalmakra és használati minta szabadalmakra vonatkozó utasítások" című rendeletét, amelynek új rendelkezéseit röviden az alábbiakban ismertetjük.
A rendelet a munkaköri kötelesség keretén belül benyújtott találmányi szabadalmak bejelentési jogát a munkáltatóra ruházza, ha a munkaadóval kötött szerződésben nincs ezzel ellentétes kikötés. A munkaadó azonban elveszti a bejelentésre vonatkozó jogát, ha az alkalmazottnak a találmány megalkotására vonatkozó értesítésétől számított 4 hónapon belül nem nyújtja be a szabadalmi bejelentést.
Az utasítás lehetővé teszi az olyan szabadalmak oltalmi idejének 5 évvel való meghosszabbítását, amelyek gyakorlatbavételéhez valamilyen állami szervtől külön engedély szükséges. Ilyen tárgyú találmányok elsősorban gyógyászati és állatgyógyászati termékekre vonatkoznak. Az oltalmi idő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet az oltalom utolsó évében kell benyújtani, de ez a határidő 6 hónappal meghosszabbítható.
Még 2001 folyamán várható a védjegylajstromozási kérelmek benyújtására és vizsgálatára, valamint az eredetmegjelölések lajstromozására és alkalmazására vonatkozó rendelet kiadása.
A) 2001. július 1-jén a kínai szabadalmi törvényt a TRIPS-Egyezmény előírásaival összhangban módosították. A módosított törvény lehetővé teszi, hogy a szabadalmasok meggátolják a szabadalmuk tárgyát képező termékek vagy technológiák eladását a hivatalos forgalombahozatal előtt.
A rendelkezés célja, hogy még a kezdeti stádiumban elejét vegyék a szabadalombitorlásnak.
B) A Legfelsőbb Bíróság 2001. június 7-én irányelveket adott ki ideiglenes intézkedésről szabadalombitorlási ügyekben, amelyek 2001. július 7-én léptek hatályba.
Az irányelvek szerint a pereskedés megkezdése előtt a szabadalmas, annak jogutódja vagy érdekelt fél - ideértve a használati engedélyest - kérelmezhet ideiglenes intézkedést szabadalombitorlás miatt.
A bíróságnak a következő tényezőket kell figyelembe vennie annak eldöntésekor, hogy engedélyez-e ideiglenes intézkedést:
- a bitorlással vádolt fél cselekedetei miatt tartani kell-e a szabadalom bitorlásától;
- a felrótt cselekmények a kérelmező törvényes jogaiban vagy érdekeiben helyrehozhatatlan károkat okoznának-e;
- a kérelmező milyen biztosítékot nyújtott az ideiglenes intézkedés esetére; és
- az ideiglenes intézkedés kárt okoz-e a közérdek szempontjából.
A kérelem benyújtásával egyidejűleg azt is bizonyítani kell, hogy a bitorlás alapját képező szabadalom érvényben van, valamint hogy a vélt bitorló ténylegesen bitorol, vagy a bitorlás a közeljövőben következhet be.
A bíróságnak a kérelem kézhezvételétől számított 48 órán belül kell rendelkeznie az ideiglenes intézkedés felől, de a bíróság arra is jogosult, hogy 48 órán belül kérje az egyik vagy mindkét felet, hogy keresse fel meghallgatásra a bíróságot. A határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül bármelyik fél kérheti a bíróság határozatának megfontolását, de a határozat a megfontolási időszak alatt is hatályban marad.
Az ideiglenes intézkedés a bitorlási perben hozott végleges ítélet meghozataláig hatályban marad. A bíróság azonban az ideiglenes intézkedést meghatározott időtartamra is hozhatja, és amikor ez az időtartam lejárt, elrendelheti az intézkedés hatályának meghosszabbítását.
Ha a kérelmező az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem indítja meg a bitorlási pert, a bíróságnak az ideiglenes intézkedést hatályon kívül kell helyeznie.
C) 2001. június 22-én a kínai Legfelsőbb Bíróság állásfoglalást közölt az igénypontok értelmezésével kapcsolatban.
A kínai szabadalmi törvény 56. szakasza szerint "a találmányi vagy használati minta szabadalmi bejelentésekre engedélyezett szabadalmak oltalmi körét az igénypontok megfogalmazása szabja meg". A legfelsőbb bíróság állásfoglalása szerint ez azt jelenti, hogy az oltalmi kört az igénypontokban pontosan leírt, szükséges műszaki jellemzők határozzák meg, ideértve a szükséges műszaki jellemzők ekvivalensei által meghatározott kört is.
A legfelsőbb bíróság további magyarázata szerint "az ekvivalens jellemzők lényegileg ugyanazt a funkciót, lényegileg ugyanolyan módon és lényegileg ugyanolyan eredménnyel valósítják meg, mint a leírt műszaki jellemzők; az ekvivalens jellemzőket egy szakember alkotó munka nélkül meg tudja kapni". Így a legfelsőbb bíróság most első ízben formailag is meghatározta az ekvivalencia-elvet, bár azt a bíróság több, mint tíz éve alkalmazza bitorlási ügyekben.
D) 2001. október 10-én a pekingi felső népbíróság alelnöke, Wang Zhenqing egy munkabizottsági ülésen bejelentette, hogy a bíróság egy bizottsága megtárgyalta a szabadalombitorlások bírósági intézésére vonatkozó, 129 szakaszból álló javaslatokat, és azok október 10-én hatályba is léptek.
E) 2000-ben a Kínai Szellemi Tulajdon Hivatalnál 170 682 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, ami az előző évhez képest 27,1%-os növekedést jelent. (Itt megjegyezzük, hogy Kínában a "szabadalmi bejelentés" kifejezés egyaránt vonatkozik a találmányi szabadalmi, használati minta és ipari minta bejelentésekre.) A megadott szabadalmak száma 2000-ben 105 345 volt, ami a korábbi évhez viszonyítva 5,2%-os növekedésnek felel meg.
2000-ben a legtöbb kínai bejelentést a külföldi vállalatok nyújtották be.
Kirgízia a Párizsi Unió közgyűlése által 1999-ben a közismert védjegyek oltalmára vonatkozóan elfogadott ajánlások alapján rendeletben szabályozta a közismert védjegyek oltalmát. A rendelet arra vonatkozó felsorolást is tartalmaz, hogy milyen bizonyítékokat lehet felhasználni egy védjegy közismertségének bizonyítására. Ilyen bizonyítékok többek között a következők:
- a védjegy ismertségének mértéke Kirgíziában;
- a védjegy használatának mértéke és időtartama;
- hirdetési költségek Kirgíziában;
- a védjegy értéke;
- megfelelő fogyasztói csoportok közvéleménykutatási eredményei.
14. Közösségi minta
Az Európai Unió tagállamainak nemzeti mintatörvényeit 2001. október 28-ig kellett összhangba hozni az 1998. október 13-án kelt, a minták jogi védelméről szóló 98/71/EK európai irányelvvel. Ugyanakkor a közösségi minta megalkotása érdekében is komoly előrehaladás történt, aminek alapja az 1999. július 21-én a Közösségi Tanács által kiadott módosított javaslat a közösségi mintáról. Ennek a javaslatnak több fejezete lényegileg megegyezik az európai mintairányelv megfelelő fejezeteivel.
A közösségi minta célja, hogy - hasonlóan a közösségi védjegyekhez - feleslegessé tegye külön mintabejelentések benyújtását az Európai Közösség tagállamaiban.
A javasolt rendelkezés szerint a közösségi minta lehet lajstromozatlan vagy lajstromozott. Az oltalomképesség feltétele, hogy a minta új legyen és egyéni jelleggel rendelkezzék.
A lajstromozott közösségi minta oltalmi ideje 25 év lesz. Ezzel szemben a lajstromozatlan közösségi minta három éven át nyújt oltalmat másolás ellen.
A közösségi mintákat az alicantei Közösségi Védjegyhivatal (Office for Harmonisation in the Internal Market, OHIM) fogja kezelni.
A közösségi mintarendszer a nemzeti oltalmi rendszerekkel egyidejűleg lesz hatályban.
A Közösségi Védjegyhivatal (OHIM) 2001. március végén lajstromozta a százezredik közösségi védjegyet.
A) Malajziában 2001. augusztus 20-án módosított szabadalmi és védjegytörvény lépett életbe.
Az új szabadalmi törvény szerint a szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 15 évről 20 évre változott. Ez a változás csak a 2001. augusztus 1-je után benyújtott bejelentésekre vonatkozik.
A használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 5 évről 10 évre növekedett, és ez két alkalommal további 5-5 évvel meghosszabbítható. Így a használati minták teljes oltalmi ideje 20 év lehet. Ez a változás is a 2001. augusztus 1-je után benyújtott bejelentésekre vonatkozik.
Eltörölték a védjegylajstrom A és B részét, vagyis csak egyetlen lajstrom lesz érvényes.
Az új törvény szerint egy védjegy akkor lajstromozható, ha alkalmas a védjegytulajdonos áruinak vagy szolgáltatásainak egy másik kereskedő áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére.
Az új törvény rendelkezik a közismert védjegyek oltalmáról. Ennek megfelelően nem lajstromoznak egy olyan védjegyet, amely azonos vagy hasonló egy Malajziában azonos áruk vagy szolgáltatások kapcsán közismertté vált védjeggyel, illetve védjegyhez.
Egy védjegy közismertségének megítélésénél figyelembe veszik
- a védjegy ismertségének mértékét a vonatkozó fogyasztók körében;
- a védjegy használatának időtartamát, mértékét és földrajzi területét;
- a védjegy eredményes érvényesítésére vonatkozó adatokat;
- a védjegy értékét.
B) 2001. augusztus 15-én a földrajzi árujelzők oltalmát szabályzó törvény és annak végrehajtási utasítása is hatályba lépett. Ezzel Malajzia a TRIPS-Egyezményben foglalt kötelezettségének tett eleget.
A törvény szerint a lajstromozás nem előfeltétele a földrajzi árujelzők oltalmának.
Földrajzi árujelzőkre vonatkozó oltalmat kérhet a bejelentésben megjelölt áruk olyan termelője, aki a bejelentésben megjelölt földrajzi területen termel, illetve az illetékes hatóság vagy egy kereskedelmi szervezet.
Csupán a lajstromban megjelölt és a megadott földrajzi területen tevékenységet folytató termelők jogosultak a kereskedelemben a lajstromozott földrajzi árujelzőt használni.
Németországban 2000-ben 13,8%-kal nőtt a védjegybejelentések száma.
Egy 2000-ben hatályba lépett rendelet alapján Pakisztánban lehetővé vált a mikroorganizmusok és a mikrobiológiai eljárások szabadalmazása.
Az új rendelet lényegileg megfelel az Európai Szabadalmi Egyezmény 53(b) szakaszában foglalt rendelkezésnek.
A) A Kongresszus által elfogadott védjegytörvény-tervezetet a Szenátusnak továbbították, amelynek szeptember 12-ig kellett a tervezetről véleményt nyilvánítania.
A kongresszusi jóváhagyás azt jelenti, hogy az új törvény 2002-ben hatályba léphet.
A Kongresszus által elfogadott szöveg a hatályos törvényhez és a kormány által a Kongresszusnak átadott kezdeti törvénytervezet szövegéhez képest lényeges változásokat tartalmaz. A fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Többosztályos rendszer: egyetlen védjegybejelentés egynél több védjegyosztály termékeire és/vagy szolgáltatásaira is vonatkozhat.
A hivatali vizsgálat eltörlése: a Spanyol Védjegyhivatal nem fogja vizsgálni, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy ütközik-e korábbi védjegybejelentésekkel és korábban lajstromozott védjegyekkel; így csupán az abszolút lajstromozásgátló okokat fogják figyelembe venni.
A közismert védjegyek oltalmának kiszélesítése: első ízben adnak meghatározást a "közismert védjegy"-re, megállapítva, hogy ha egy közismert védjegy lajstromozva van, annak jogi oltalma erősebb, mint egy közönséges védjegyé.
Döntőbíráskodás: egy új védjegy lajstromozásával kapcsolatos vitát a felek kölcsönös megegyezése alapján el lehet intézni döntőbíráskodási eljárással.
Kötelező gazdasági bírság: ha egy bíróság elrendelte egy lajstromozott védjegy bitorlásának megszüntetését, a tiltott cselekmény folytatólagos elkövetése naponta 601 EUR minimális bírságot jelent.
A törvénytervezet szerint a kereskedelmi lajstromba a védjegytulajdonos hozzájárulása nélkül nem lehet bejegyezni olyan cégneveket, amelyek ütköznek korábban lajstromozott védjegyekkel.
A spanyol kormány kidolgozott egy eredetmegjelölésekre és földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvénytervezetet is, és azt még 2001-ben a Kongresszus elé terjeszti jóváhagyásra.
B) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés közgyűlése 2001. szeptember 24-től október 3-ig tartott ülésén a Spanyol Szabadalmi és Védjegy Hivatalt nemzetközi elővizsgáló hatóságnak (International Preliminary Examining Authority, IPEA) jelölte ki, ami a spanyolul beszélő bejelentők számára nyilvánvaló előnyt jelent. Ez a kijelölés azt az időpontot követően egy hónappal lép hatályba, amikor a Spanyol Hivatal értesíti a Szellemi Tulajdon Világszervezetének vezérigazgatóját az IPEA-ként való működés megkezdésének lehetőségéről; erre a közlésre előreláthatólag 2002. második felében kerül sor.
20. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) közgyűlése 2001. szeptember 24-étől október 3-áig tartotta 13. rendes ülését Genfben.
A közgyűlés több lényeges határozatot hozott. Ezek közül legfontosabb, hogy azoknak a nemzetközi bejelentéseknek az esetében, amelyeknél a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határideje 2002. április 1-jén vagy azt követően jár le, a 20 hónap 30 hónapra változik. (A nemzeti törvény változtatásának szükségessége miatt ez a határidő egyes országokban későbbre tolódhat.) Ez annyit jelent, hogy az új rendelkezés hatálybalépése után nem lesz szükség arra, hogy a bejelentők az elsőbbségi naptól számított 19 hónapon belül kérjenek nemzetközi elővizsgálatot annak érdekében, hogy a nemzeti szakaszt ne kelljen 20 hónapon belül megindítaniuk. Nemzetközi elővizsgálatot egyébként továbbra is lehet kérni, de ilyen kérelem benyújtása nem lesz kötelező.
A közgyűlés a megjelölési illetéket is csökkentette, mert 2002. január 1. után 6 helyett legfeljebb 5 állam után kell ilyen illetéket fizetni. Ennek megfelelően az eddigi 840 CHF maximális megjelölési illeték 700 CHF-re csökkent.
B) 2000-ben 50-nél több nemzetközi bejelentést 153 cég nyújtott be; az általuk benyújtott bejelentések száma 22 931 volt, ami az összes (79 947) nemzetközi bejelentés 28,7%-a.
2000-ben - ugyanúgy mint 1999-ben - a német Siemens nyújtotta be a legtöbb (1259) nemzetközi bejelentést. A Siemenst 1009 nemzetközi bejelentéssel a holland Philips, majd 883 bejelentéssel a svéd Ericsson követte. A további sorrend: az amerikai egyesült államokbeli Procter & Gamble (822), a német Bosch (678), a japán Matsushita (550), a német BASF (464), a finn Nokia (411), a német Infineon (380) és a német Bayer (364).
Szlovéniában új iparjogvédelmi törvényt fogadtak el, amely 2001. december 7-én lép hatályba. Az új törvény célja, hogy a szlovén joggyakorlatot összhangba hozza az európai országok jogalkotásával.
Az új törvényben számos olyan rendelkezés van, amelyet korábban a végrehajtási utasítások tartalmaztak, de olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek akkor válnak hatályossá, amikor Szlovénia az Európai Szabadalmi Egyezmény tagjává válik.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a törvény fontosabb új vonásait.
Az ipari jogok engedélyezési eljárását egyszerűsítették, mert könnyebb bejelentési napot és számot kapni, valamint uniós elsőbbséget elismertetni. A végzések megválaszolási határidejét 2 hónapról 3 hónapra hosszabbították meg.
Az összes függő engedélyezési és lajstromozási eljárást az új törvény szerint folytatják.
a) Szabadalmak
A számítógépprogramok szabadalmazhatók.
Pótszabadalmakat nem engedélyeznek.
Megosztott bejelentéseket az engedélyezés időpontjáig lehet benyújtani, szemben a korábbi gyakorlattal, amely csak a bejelentést követő három hónapon belül tette lehetővé ilyen bejelentések benyújtását.
A feltalálói tevékenységre vonatkozó előírás megegyezik az Európai Szabadalmi Egyezmény 56. szakaszában foglaltakkal, vagyis egy találmány akkor alapszik feltalálói tevékenységen, ha a technika állásának ismeretében nem kézenfekvő egy szakember számára.
Szlovénia megjelölése egy PCT-bejelentésben európai szabadalom engedélyezése iránti kérelemnek felel meg, vagyis kizárja a nemzeti utat.
A rövid (10 év) oltalmi idejű szabadalmak oltalmi idejének 20 évre való meghosszabbításához bizonyítani kell a szabadalmazhatóságot, és ehhez vagy európai szabadalom megszerzése szükséges, vagy pedig olyan szabadalmi okiratot kell benyújtani a teljes leírás fordításával együtt, amelyet egy másik elővizsgáló országban engedélyeztek (korábban csak az igénypontok fordítását kérték).
Amikor Szlovénia az Európai Unió tagállama lesz, a szabadalmasok jogosultak lesznek Szlovéniában is kiegészítő oltalmi bizonylatot (SPC) kérni.
b) Minták
A minták lajstromozásának világviszonylatban alapul vett újdonság a feltétele.
Az oltalmi idő a korábbi 10 évről 25 évre változott.
Nincs többé szükség leírásra.
A felszólalás jogintézményét eltörölték.
c) Védjegyek
A lajstromozható védjegyek meghatározását a TRIPS-egyezmény 15. szakaszában foglaltakkal összhangban kibővítették.
A védjegybejelentések nyilvánosak, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor csak publikálás után váltak nyilvánossá.
Lehetővé vált a védjegybejelentések megosztása.
Felszólalást csak relatív lajstromozásgátló okokra lehet alapozni, vagyis arra, hogy a védjegy azonos vagy hasonló egy korábban lajstromozott nemzeti vagy nemzetközi védjegyhez.
Felszólalást csak egy korábbi nemzeti védjegy tulajdonosa, illetve a Párizsi Unió vagy a Világkereskedelmi Szervezet bármelyik tagállamában lajstromozott védjegy tulajdonosa nyújthat be.
A védjegy publikálása után harmadik felek megjegyzéseket nyújthatnak be a Szlovén Szabadalmi Hivatalnál.
A védjegy használatának hiányára alapozott törlési keresetet csak az illetékes bíróságnál lehet benyújtani. Korábban ilyen keresetet a hivatalnál kellett benyújtani.
d) Földrajzi árujelzők
A földrajzi árujelzők meghatározását a TRIPS-egyezmény 22. szakaszával összhangban definiálták.
Végül megemlítjük, hogy Szlovénia új törvényt fogadott el a szellemi tulajdonjogok bitorlásával kapcsolatos vámjogszabályokról.
A) Előző tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy a tajvani szabadalmi törvény módosítására vonatkozó javaslatot folyó év április 8-án a parlament elé terjesztették. Most arról kaptunk tájékoztatást, hogy az elnök is aláírta az új szabadalmi törvényt, és így az folyó év október 26-án hatályba lépett. Az alábbiakban még néhány olyan további módosítást is ismertetünk, amelyeket előző tájékoztatónkban nem érintettünk.
Az eskü és az átruházási irat benyújtása nélkül is elismerik a bejelentési napot. Ezeket az iratokat a bejelentést követő 3 hónapon belül kell benyújtani.
Bevezették a belső elsőbbség jogintézményét. Ennek alapján a 2001. október 4-én vagy azt követően benyújtott találmányi vagy használatiminta-bejelentések elsőbbségét igényelni lehet a korábbi bejelentés napjától számított 1 éven belül benyújtott új bejelentések számára.
A mikroorganizmusokra vonatkozó találmányok deponálási iratát a bejelentés napját követő 3 hónapon belül kell benyújtani.
A 2002. október 4-én vagy azt követően benyújtott szabadalmi bejelentéseket a benyújtást követő naptól számított 18 hónap eltelte után vagy elsőbbséges bejelentések esetén az elsőbbség napjától számított 18 hónap elteltével közrebocsátják. A bejelentés érdemi vizsgálatát a bejelentés napjától számított 3 éven belül kell kérni.
A szabadalmi bejelentések leírását a következő esetekben lehet kiegészíteni vagy önként módosítani: a) a bejelentést követő naptól számított 15 hónapon belül; b) az érdemi vizsgálat kérelmezésekor; c) az ideiglenes elutasítást tartalmazó hivatali végzés megválaszolásának határidején belül; és d) ha az érdemi vizsgálatot nem a bejelentő kérte, az érdemi vizsgálat megkezdéséről tájékoztató hivatali értesítés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül.
Eltörölték a pótszabadalom intézményét, de a 2001. október 26. előtt benyújtott pótszabadalmi bejelentéseket még a régi szabadalmi törvény szerint vizsgálják és kezelik.
Az új szabadalmi törvény szerint egy találmányi szabadalom bitorlóját csak polgári bíróság jogosult felelősségre vonni.
Egy mintaszabadalmi bejelentésnek a kormány által jóváhagyott kiállításon való bemutatása esetén 6 hónapon belül lehet elsőbbséget igényelni.
B) A jelenleg hatályos törvény szerint a védjegymegújítási kérelemhez csatolni kell a védjegy tényleges használatát bizonyító anyagot, így például címkét, termékcsomagolást, árlistát vagy hirdetést. 2001. június 21-i ülésén az Iparjogvédelmi Hivatal védjegy főosztálya úgy határozott, hogy a védjegy használatára vonatkozó nyilatkozathoz a jövőben nem kell a védjegy használatát bizonyító anyagot mellékelni.
C) Egy tajvani cég levelet intézett a Tajvani Szabadalmi Hivatalhoz, kérve, hogy az adjon számára tájékoztatást az eljárási szabadalmak és a termékszabadalmak közötti különbségről. A hivatal a levélre a következő választ adta.
Egy eljárási szabadalom tulajdonosa kizárhat másokat a szabadalmas hozzájárulása nélkül végzett alábbi négyféle tevékenységből:
- a szabadalmazott eljárás használata;
- a szabadalmazott eljárással közvetlenül előállított termékek használata;
- a szabadalmazott eljárással közvetlenül gyártott termékek eladása; és
- a szabadalmazott eljárással közvetlenül gyártott termékek importálása.
Termékszabadalom esetén annak tulajdonosa kizárhat másokat a szabadalmas engedélye nélkül végzett alábbi négyféle tevékenységből:
- a szabadalommal védett termék gyártása;
- a szabadalommal gyártott termék használata akár egyetlen termékként, akár egy másik cikk részeként;
- a szabadalommal védett termék vagy egy olyan másik cikk eladása, amelyben a terméket alkatrészként használják fel; és
- a szabadalommal védett termék vagy egy olyan másik cikk importálása, amelyben a terméket alkatrészként használják fel.
Törökország 2001. augusztus 1-jén letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az egyezmény Törökországra nézve 2001. november 1-jén vált hatályossá, és így Törökországot ettől az időponttól kezdve meg lehet jelölni európai szabadalmi bejelentésekben.
Tunézia 2001. szeptember 10-én helyezte letétbe a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a szerződés Tunéziára nézve 2001. december 10-én válik hatályossá, és így a 2001. december 10-én vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentésekben Tunéziát meg lehet jelölni és ki lehet választani.
Türkmenisztánban 2001 végéig tervezik a hatályos szabadalmi törvény és -védjegytörvény megváltoztatását. Részleteket az új törvények hatálybalépése után fogunk közölni.
Üzbegisztánban 2000. december 15-én módosították a védjegytörvényt, amelynek a kizárólagos védjegyjogokra vonatkozó 18. szakasza szerint egy védjegy publikálása, nyilvános gyakorlatbavétele vagy egyéb használata alkalmával nem lehet magán a védjegyen vagy annak megjelenítésén a tulajdonos engedélye nélkül változtatásokat végezni. A törvény azonban nem ad útmutatást arra nézve, hogy mit kell publikálás vagy nyilvános gyakorlatbavétel alatt érteni, sőt ezeket a tevékenységeket elvileg nem is lehet használatnak tekinteni, mert ugyanezen törvény 19. szakasza szerint használatnak "olyan árukon és azok csomagolásán való alkalmazás tekintendő, amelyekre a védjegyet lajstromozták".
Üzbegisztánban tervezik az eredetmegjelölések oltalmának a bevezetését is.
Zambia 2001. augusztus 15-én letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Zambia vonatkozásában 2001. november 15-én lépett hatályba.