FÓRUM
Kiegészítő észrevételek
dr. Vörös Imre tanulmányához
1. A szabadalomból leszármaztatható
2. Szabadalom - mint információforrás
3. Következtetések
Összefoglalás
Magyarország várhatóan 2003-ban csatlakozik az Európai Szabadalmi Egyezményhez (a továbbiakban: ESZE), majd néhány éven belül sor kerül az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) történő csatlakozásra is. Dr. Vörös Imre alkotmányossági szempontból elemezte e csatlakozások után az ESZE és a közösségi szabadalom (a továbbiakban: KSZ) keretein belül benyújtásra és megadásra kerülő, Magyarország területére érvényes szabadalmak fordítási követelményeiben várható változásokat.
Dr. Vörös Imre elsősorban a jogbiztonságra [Alkotmány 2. § (1) bek.], a vállalkozás jogára és a gazdasági verseny szabadságára [Alkotmány 2. § (1) bek.] és a diszkrimináció tilalmára [Alkotmány 70/A § (1) bek.] vonatkozó alkotmányossági előírások figyelembevételével vizsgálta a Magyarország területére érvényes európai szabadalmak és közösségi szabadalmak magyarra történő fordítási kötelezettségének részleges vagy teljes eltörlését. Észrevételeimmel a fenti szempontoknak a gyakorlatban megjelenő megnyilvánulásaival foglalkozom.
A szabadalomnak két alapvető funkciója van.
A szabadalom jogosultja a szabadalmi oltalom alapján a találmány hasznosítására kizárólagos jogot szerez [a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - a továbbiakban Szt. - 19. § (1) bek.]. A szabadalmas engedélye nélküli hasznosítás szabadalombitorlásnak minősül (Szt. 35. §).
A szabadalmi leírásokban foglaltak műszaki információs forrásként szolgálnak, és a szabadalmi oltalom lejárta után a találmányok közkinccsé válnak.
Dr. Vörös Imre tanulmányából kitűnik, hogy az Alkotmány a vállalkozás jogára, a gazdasági verseny szabadságára és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó kötelező jellegű előírásokkal a vállalkozás és gazdasági verseny valamennyi - tehát külföldi és magyar anyanyelvű - résztvevője számára azonos feltételeket ír elő. Véleményem szerint ezek az azonos feltételek a szabadalom jellegéből és speciális adottságaiból eredően csak akkor biztosíthatók, ha a vállalkozások és a gazdasági verseny magyar résztvevői a szabadalom teljes szövegével anyanyelvükön ismerkedhetnek meg.
1. A szabadalomból leszármaztatható
kizárólagos jog érvényesítése
A Szt. 24. § (1) bekezdése szerint a szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, amelyeket a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
A Szt. 24. § (3) bekezdése szerint az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához.
Az Szt. szövegéből kitűnik, hogy a szabadalmi igénypontok és a leírás egyértelmű és pontos értelmezéséhez a gazdasági verseny valamennyi résztvevőjének fontos érdeke fűződik. A szabadalmi igénypontok nyelvezete igen bonyolult, hiszen a gyakran több oldalas igénypont egyetlen mondatból áll. Az ilyen komplikált szövegek műszaki és jogi szempontból egyaránt pontos és félreértéseket kizáró értelmezése a magyar versenytársak számára csak anyanyelvükön történhet.
Gondoljuk csak el, hogy a szabadalom terjedelmének megítélésénél a "kívánt esetben" kifejezés téves értelmezése milyen katasztrofális következményekkel járó tévedéseket eredményezhet. Hibás értelmezés esetén az igényponti jellemző kötelezően a szabadalom oltalmi köre alá tartozik, míg ellenkező esetben nem. Másik példa: a "composition containing compound X" kifejezés azt jelenti, hogy a készítmény X vegyületet tartalmaz és emellett más alkotóelem is jelen lehet. Ezzel szemben a "composition consisting of compound X" kifejezés értelmében a készítmény X vegyületet tartalmaz és semmi mást. A nüansznak tűnő nyelvi eltérés a szabadalom terjedelme szempontjából rendkívül fontos következményekkel járhat, ami szabadalombitorlás esetén több 10 vagy 100 millió forintos kártérítést vonhat maga után.
Hasonlóképpen, a szabadalmi leírásban foglaltak pontos értelmezése is igen jelentős, minthogy az Szt. 24. § (1) bekezdése értelmében az igénypontokat a leírás alapján kell értelmezni. Különös hangsúlyt ad a leírás pontos ismeretének a Szt. 24. § (3) bekezdése, amelynek értelmében a szabadalmi oltalom terjedelme nem korlátozható az igénypontok szó szerinti értelmezésére. A versenytársak fontos érdeke, hogy a szabadalom terjedelmének szabatos meghatározását pontosan megértsék, mert csak ennek ismeretében dönthetik el, hogy tervezett fejlesztésük, gyártandó és forgalomba hozandó termékük, vagy iparilag megvalósítandó eljárásuk a szabadalom oltalmi körébe esik-e vagy sem. Fentiek a szabadalom teljes szövegére vonatkoznak, hiszen az igénypontokban szereplő kifejezések értelmezése, a kétértelmű kifejezések tisztázása, a szabadalmi leírás alapján történik.
Hangsúlyozni kívánom, hogy a szabadalmakat olvasó magyar műszaki értelmiség angol, német és francia nyelvtudása sajnálatos módon meglehetősen alacsony színvonalú, és meg sem közelíti a dán, svéd stb. műszaki értelmiségét, nem beszélve azokról az országokról, amelyekben az ESZE három hivatalos nyelvének valamelyike megegyezik az állam hivatalos nyelvével (pl. Nagy-Britannia, Németország, Ausztria, Franciaország, Svájc). Nem arról van szó, hogy az idegen nyelvű szabadalmi leírást olvasó műszaki szakember ért-e - esetleg "konyhanyelven" beszél-e - angolul, németül vagy franciául, hanem a nehéz műszaki és jogi kifejezések egész tárházát tartalmazó, általában bonyolult nyelvezettel készült idegen nyelvű szöveg fölényes biztonságú és a szabadalomjogi értelmezést lehetővé tevő megértése a követelmény. Nyilvánvaló, hogy a magyar műszaki értelmiség ilyen fokú idegennyelv-ismerettel nem rendelkezik, következésképpen a teljes szabadalmi szöveg (leírás és igénypontok) magyar fordításának elhagyása a hazai versenytársakat komoly hátrányba hozza, ez pedig alkotmányellenes.
Az előzőekből kitűnik, hogy a szabadalombitorlás kockázatának eldöntésénél a magyar versenytárs a külföldivel szemben jelentős hátrányba kerül, hiszen a szabadalmi leírás és az igénypontok szövegéhez anyanyelvén nem jut hozzá.
A magyar versenytárs hátrányos helyzete a szabadalombitorlás másik aspektusa szempontjából is jelentkezik. Ismeretes, hogy a szabadalombitorlásért beperelt, vagy bitorlási perrel megfenyegetett versenytárs általában kétféleképpen védekezik, nevezetesen
-tagadja a szabadalombitorlás tényét és/vagy
-az Szt. 42. §-a értelmében a szabadalom megsemmisítését kezdeményezi.
Több évtizedes és számos országban folytatott bitorlási, illetve szabadalom-megsemmisítési gyakorlatom alapján felelősséggel állítom, hogy a fenti esetekben a szabadalmi leírás és az igénypontok minden mondata, kifejezése szerepet játszik. A szabadalmas a nyelvezet összes lehetőségét kihasználva minél tágabb értelmezést igyekszik az igénypontokban szereplő kifejezéseknek tulajdonítani. A beperelt alperes értelemszerűen ennek ellenkezőjére törekszik, és jól felfogott érdekében a szabadalmat - nyelvi szempontból is - "ízekre szedi szét". Az a tény, hogy a szabadalmi leírás egy-egy mondata jelen vagy múlt időben íródott, vagy pedig feltételes vagy kijelentő módot tartalmaz, a szabadalombitorlás, illetve a szabadalom megsemmisítése szempontjából súlyosan esik a latba. Nem igényel különösebb bizonyítást, hogy ilyen szintű elemzés és értelmezés a leghatékonyabban az anyanyelven végezhető el. Márpedig, ha a törvényhozó a magyar versenytársaktól anyanyelvük használatát megtagadja, úgy a gazdasági verseny résztvevői között súlyos diszkrimináció jön létre, ez pedig az Alkotmány rendelkezéseibe ütközik.
A KSZ tervezete szabadalmi jogvita esetén - a szabadalmas jogérvényesítése érdekében - előírja a szabadalom teljes szövegének az adott ország hivatalos nyelvére való lefordítását. "Szabadalmi vitán" a perrel való fenyegetést és a szabadalombitorlási per megindítását értik. Határozott álláspontom szerint a "szabadalmi vita" kifejezés sokkal tágabban értelmezendő. Abból kell kiindulni, hogy a gazdasági verseny résztvevői jogkövető magatartást tanúsítanak, azaz céljuk a szabadalombitorlás elkerülése. A "szabadalmi vita" kifejezésbe a bitorlási perek elkerülése, megelőzése is beleértendő. Amikor a gazdasági verseny magyar anyanyelvű résztvevője egy harmadik fél szabadalmát kézbeveszi és figyelmesen tanulmányozza, ezt abból a célból is teszi, hogy tervezett tevékenysége ne ütközzék a szabadalom oltalmi körébe (az "is" szó arra utal, hogy a szabadalomnak másik funkciója - információforrás - is van; erre a továbbiakban térek ki). A korábbiakban leírtak figyelembevételével ez a jogkövető, szabadalombitorlást elkerülni szándékozó magatartás csak a szabadalmi leírás és igénypontok magyar nyelvű tanulmányozása alapján valósítható meg. Ez a szemlélet a "jogérvényesítés"-t a bitorlási perre szűkíti le.
A "szabadalmi vita" tehát nem a bitorlási perrel, hanem sokkal korábban kezdődik. A jogkövető magyar versenytárs már a kutatás, majd a fejlesztés szakaszában arra törekszik, hogy tervezett megoldása, terméke, eljárása harmadik fél szabadalmi jogait ne sértse. Hivatkozom a nemleges megállapítás jogintézményére (Szt. 37. § ). Eszerint, aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba. A magyar versenytárs tehát már a nemleges megállapítási eljárás megkezdése - azaz jóval a szabadalmi vita megindulása - előtt tanulmányozza a harmadik fél szabadalmának leírását, éppen a szabadalombitorlás elkerülése céljából. Ha ezt nem az anyanyelvén teszi, úgy jelentős anyagi hátrányok is érik, minthogy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségei az idegen szabadalom szövegének téves értelmezése miatt fölöslegessé válnak és elvesznek.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (2) bekezdése szerint "a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni". Bár egy szabadalom szó szerinti értelmezésben nem tekinthető jogszabálynak, tágabb értelemben mindenképpen ebbe a kategóriába sorolandó, hiszen a szabadalmakból jogok - méghozzá súlyos szankciók foganatosítására alkalmas jogok - származtathatók le. Márpedig azokat az iratokat, amelyek alapján Magyarországon jogok érvényesíthetők, a magyar nyelv szabályainak megfelelően - tehát magyar nyelven - kell megszövegezni.
2. Szabadalom - mint információforrás
A szabadalom másik fontos funkciója, hogy rendkívül értékes információforrást képez. Az Szt. rendelkezései értelmében csak az új és feltalálói tevékenységet képviselő műszaki megoldások szabadalomképesek, következésképpen a szabadalmak az elsőbbség napján a legkorszerűbb műszaki ismereteket tartalmazzák. A magyar műszaki értelmiség és hazánk műszaki fejlődésének alapvető érdeke, hogy a szakemberek a lehető legalaposabb mértékben a fenti ismeretek birtokába jussanak. A szabadalmi leírások a legfejlettebb technika felbecsülhetetlen értékű tárházát képezik. A korábbiakban már rámutattam arra, hogy a magyar műszakiak idegennyelv-ismerete - sajnálatos módon - nem megfelelő, és erősen elmarad számos nyugati országban kialakult színvonaltól. A szabadalmi leírások magyar nyelvű fordításának elmaradása feltételezi, hogy a gazdasági versenynek a szabadalmakat műszaki információforrásként használó magyar anyanyelvű résztvevői az angol, német vagy francia nyelvet ugyanolyan színvonalon olvassák és értik, mint azok, akiknek ez az anyanyelve. Ellenkező esetben a gazdasági verseny magyar résztvevői hátrányba kerülnek, ez pedig diszkrimináció, ami alkotmányellenes.
Az ESZE revíziója és a KSZ-törvény kidolgozása során a jogalkotók többször arra hivatkoztak, hogy a magas fordítási költségek a kis- és középvállalatok számára különösen nagy terhet jelentenek, tehát drasztikusan csökkentendők. Úgy tűnik tehát, hogy a szabadalom teljes szövegének az adott ország hivatalos nyelvére történő lefordítása elsősorban a kis- és középvállalatok érdeke, hiszen a hatalmas tőkével és anyagi lehetőségekkel rendelkező multinacionális vállalatok számára a fordítási költségek nyilván elenyésző tételt jelentenek.
A kis- és középvállalatok a szabadalom jogintézményében elsősorban nem jogkeresőként, hanem az idegen jogokat tiszteletben tartó versenytársként jelentkeznek. A kis- és középvállalatok általában nem szabadalmaztatnak jelentős számú találmányt, és szabadalmaik az esetek túlnyomó többségében nem úttörő jelentőségű találmányok, hanem más cégek által kifejlesztett eljárások és forgalomba hozott termékek módosításai, javításai. A kutatás jelenlegi költségigényét figyelembe véve a kis- és középvállalatoknak általában nincs is módjuk alapvetően új találmányok kidolgozására. Ebből következik, hogy a kis- és középvállalatok műszaki szakemberei az idegen tulajdonban levő szabadalmakat éppenséggel abból a célból tanulmányozzák és olvassák, hogy tervezett fejlesztéseik ne ütközzenek harmadik fél szabadalmi jogaiba. Így tehát e vállalatok számára a fordítási költségek csökkentésénél sokkal fontosabb, hogy a kutatásuk és fejlesztésük gátját képező idegen szabadalmakat a műszaki információ megszerzése és a szabadalombitorlás elkerülése céljából anyanyelvükön ismerjék meg.
3. Következtetések
Az ESZE és a KSZ keretein belül megadásra kerülő, Magyarországra érvényes szabadalmak magyar fordításának elhagyása azzal a következménnyel járna, hogy a szabadalmi leírások műszaki tartalmát minden részletre kiterjedő pontossággal megismerni szándékozó, és a szabadalombitorlást elkerülni kívánó, jogkövető magyar versenytárs kénytelen lenne az idegen nyelvű magyar szabadalmat saját költségén lefordíttatni. Ez két szempontból is alapvetően igazságtalan.
A fordítási költséget a szabadalmas a magyar versenytársakra hárítaná át.
Egy szabadalmat számos magyar versenytárs egymástól függetlenül is lefordítana, ami a jelentős költségtöbbleten kívül ugyanazon feladat többszöri, felesleges elvégzését jelenti.
Összefoglalás
Az ESZE és a KSZ keretein belül engedélyezett, Magyarországra érvényes idegen nyelvű szabadalmak magyarra történő fordításának elmaradása alkotmányellenes.
A magyar nyelvű fordítást a szabadalombitorlást elkerülni szándékozó jogkövető magatartás és a szabadalmak műszaki információs funkciója egyaránt megköveteli.
A fentiek figyelembevételével a szabadalom teljes szövege (leírás és igénypontok) magyarra fordítandó.
A nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségek vállalásánál a rendelkezésre álló mozgástéren belül a fentiek érvényesítésére a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell.
Dr. Mándi Attila