HÍREK, ESEMÉNYEK
Újabb fejlemények a rádió- és televíziós szervezetek
nemzetközi szomszédos jogi védelmében
Napjainkban a szerzői joggal szomszédos jogok, vagyis az előadóművészeket,
a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televíziós szervezeteket és a filmek
előállítóit megillető jogok továbbfejlesztése érdekében nemzetközi szinten
megtett jelentős lépéseket az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle (ISZJSZ)
hasábjain az érdeklődő hazai olvasók is naprakészen követhetik nyomon. Az
elmúlt évben az ISZJSZ "Hírek, események" rovata rövid összefoglalót
tartalmazott az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelme tárgyában
a Szellemi Tulajdon Világszervezetében 2000 decemberében összehívott diplomáciai
értekezletről (ISZJSZ, 2001. április, 60. oldal), a WIPO Szerzői és Szomszédos
Jogi Állandó Bizottsága ötödik ülésén végbement fejleményekről a rádió- és
televíziós szervezetek nemzetközi szomszédos jogi védelme érdekében (ISZJSZ,
2001. június, 24. oldal). A szomszédos jogok képezték a tárgyát két hosszabb
terjedelmű tanulmánynak is (Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről
tervezett nemzetközi szerződés, ISZJSZ, 2001. augusztus, 9. oldal; Dr. Békés
Gergely: Előadóművészi jogok internetes környezetben, ISZJSZ, 2001. október,
8. oldal).
2001. november utolsó hetében 72 ország, valamint 31 államközi és nem kormányzati
nemzetközi szervezet képviselőinek, szerzői jogászainak figyelme ismét a rádió-
és televíziós szervezetek nemzetközi szomszédos jogi védelmét érintő javaslataira
irányult a WIPO Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága hatodik ülése
keretében. Az előző ülés óta két új javaslat érkezett az Európai Közösségektől,
illetve Ukrajnától. Miután több küldöttség és nem kormányzati szervezet üdvözölte
az európai javaslatot, kiemelve annak vitára és további pontosításra való
alkalmasságát, az ülés elnöke a meghatározások kérdésével nyitotta meg a vitát.
A "műsorsugárzás" (broadcasting) fogalmához kapcsolódóan az eltérő
álláspontok a védelem terjedelmének meghatározásánál húzódtak meg. Egyes küldöttségek
a Római Egyezményen, illetőleg a WPPT-n alapuló hagyományos fogalmi elemből
indultak ki, míg az Európai Küldöttség szélesebb meghatározást adott azzal,
hogy műsorsugárzás alatt a vezeték útján megvalósuló átvitel is értendő. A
japán küldöttség álláspontja szerint a jövőbeli nemzetközi egyezmény védelmi
köre ne terjedjen ki erre az esetre. Felvetődött a "műsorsugárzó"
(broadcast), vagy a "műsorsugárzó szervezet" (broadcasting organisation)
fogalmi meghatározása is, azonban az Európai Közösség ezt hangsúlyozottan
nem támogatta.
A "webcasting" kérdése nem csak az egyes tagállamok küldöttségeit,
de számos nem kormányzati szervezetet is állásfoglalásra késztetett. Számos
nem kormányzati nemzetközi szervezet, mint az ALAI, CISAC, a műsorsugárzó
Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (AIR), vagy az IFPI kihangsúlyozták a programhordozó
jelek védelmének fontosságát, továbbá azt, hogy az internet alapú szolgáltatók
eltérő jelleget mutatnak a hagyományos műsorsugárzó szervezetektől, ezért
nem lenne célszerű egybemosni a hagyományos műsorsugárzást és az eredeti,
interneten történő műsorszolgáltatást.
A vélemények elsősorban a hagyományos műsorsugárzás tekintetében mutatnak
konvergenciát. Felmerült, hogy a kábeles vezeték útján közvetítést végzők
(cablecasters) sugárzási cselekményei, amelyek a műsorsugárzókkal hasonlóságot
mutatnak, védelemben részesülhetnek. Ugyancsak védelem illetné meg az interneten
történő olyan átvitelt is, amely egyidejű a műsorsugárzással, tartalma vele
megegyező, és ugyanazon műsorsugárzó készítette azt. Ellenvéleményt, további
hozzászólásokat eredményezett az a megállapítás, amely szerint bármilyen hozzáférhetővé
tétel vagy on-demand tevékenység, továbbá kábeles vezeték útján történő továbbközvetítés
a védelem tárgyán kívül esne. Többen megfogalmazták azon nézetüket, hogy az
eredetihez képest más műsorsugárzó által végzett műsorsugárzás továbbközvetítése,
ideértve a webalapú továbbközvetítést is, nem részesülne védelemben. Az ülés
elnöke felvetette, hogy a Titkárság készítsen el a következő ülésszakig egy
átfogó elemző anyagot a különböző sugárzási cselekményekről. Többek között
az anyag érintené a hagyományos műsorsugárzást, a digitális televíziózást,
a földi és műholdas sugárzást, a streaming-et, a hozzáférhetővé tételt, a
vételi feltételeket és a fogyasztók hozzájutását.
A "továbbközvetítés", eltérő idejű műsorsugárzás (deferred broadcasting)
fogalmaihoz kapcsolódó hozzászólások során a japán küldöttség jelezte, hogy
a "továbbközvetítés" definíciója érintené a nyilvánossághoz való
közvetítés jogát is. Az EBU, az IFPI valamint a svájci küldöttség tág tartalmú
nyilvánossághoz közvetítési jog mellett foglalt állást, különösen a belépti
díj vonatkozásában.
A leendő nemzetközi dokumentumnak a műsorsugárzó szervezeteket érintő egyéb
anyagi jogi rendelkezései már kevésbé részletekbe menően kerültek megtárgyalásra.
Az ülés elnöke ismét javasolta, hogy a felvetett témák megvitatását az egyes
kormánydelegációk az érdekelt szakmai szervezetek bevonásával nemzeti szinten
folytassák. A műsorsugárzó szervezetek jogainak kérdése lesz a következő ülés
(2002. május 13. és 17.) legfontosabb témája. Mivel a Titkárság 2002. március
közepéig szívesen fogad a szerződés nyelvén további egyezményszöveg-javaslatokat,
indítványokat a tagállamoktól, illetve az Európai Közösségektől, így valamennyi
hazai érdekelt szervezet előtt újra nyitva áll e lehetőség oly módon, hogy
írásos anyagát eljuttatja a Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi és Jogharmonizációs
Osztályára (1370 Budapest 5. Pf. 552) 2002. február 15-ig. Az ülésről készült
részletes jelentés letölthető a WIPO honlapjáról SCCR/6/4 dokumentumszám alatt.
Munkácsi Péter