NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALAGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
|
A) Az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatal 2002. január 4-én nyilvánosságra
hozta azt a törvénymódosítást, amely a Szabadalmi Együttműködési Szerződés
(PCT) közgyűlésének 2001. szeptemberi ülésén elfogadott változásnak megfelelően
a nemzeti szakasz megindításához szükséges határidőt 20 hónapról 30 hónapra
változtatta meg.
B) Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a Szövetségi Kerületi
Fellebbezési Bíróság (CAFC) úgy ítélkezett, hogy a növényszabadalmi törvény
és a fajtaoltalmi törvény révén elérhető oltalmi formák ellenére az amerikai
szabadalmi törvény 101. szakasza szerint növényekre is lehet rendes szabadalmi
oltalmat engedélyezni. Ezt a közlést most azzal egészítjük ki, hogy a 101.
szakasz alapján ivarosan szaporított növényekre is kapható rendes szabadalmi
oltalom. A növényfajtákra vonatkozó törvény (Plant Variety Act) ugyanis csak
ivartalanul szaporítható növények oltalmát teszi lehetővé. A CAFC a Chakrabarty
ügyre hivatkozva, amelyben a bíróság kimondta, hogy szabadalmazható "minden
a nap alatt, amit ember készített" (anything under the sun made by men),
most az ivarosan szaporított növényeket is szabadalmazhatónak minősítette
a szabadalmi törvény 101. szakasza alapján.
C) A CAFC az Exxon Research & Engineering Co. v. United States
ügyben 2001. szeptember 19-én megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését,
amely érvénytelennek nyilvánított egy Fischer-Tropsch-eljárás tökéletesítésére
vonatkozó szabadalmat. Az ítélet megállapítja, hogy (1) a szabadalom igénypontjában
a "lényegileg a kezdeti katalizátor-aktivitás megnöveléséhez elegendő
ideig" kifejezés a szabadalmi leírás szövege alapján "kellően világos"
a növekedés mérésével kapcsolatban; (2) nem volt szükséges az időtartam felső
határát megadni, bár nagyon hosszú kezelési időtartamok kedvezőtlen eredményhez
vezethettek; (3) az alsó határ meghatározható, mert "az igénypontban
foglalt korlátozás a tárgy ismeretében kellően pontos kifejezésekkel volt
meghatározva"; és (4) nem okoz gondot az eljárás leállítása (és így a
termék elbontása) az "elegendő időtartam" meghatározása céljából,
mert az ilyen elbontással járó vizsgálatot el lehet elvégezni kis mennyiségű
próbákon is.
A bíróság ítélete azt is megállapítja, hogy a szabadalom érvényességének törvényes
feltételezéséből indulnak ki, és védik a feltalálók hozzájárulását a technika
fejlődéséhez akkor is, ha a szabadalmi leírás szövegezése nem ideális.
D) A Rheox, Inc. v. Entact, Inc. ügyben a CAFC helybenhagyta az elsőfokú
bíróság döntését, amely szerint nem bitoroltak egy olyan szabadalmat, amely
ólommal szennyezett talaj minőségének helyreállítására vonatkozott kalcium-ortofoszfát
alkalmazásával. A "kalcium-ortofoszfát" nem volt meghatározva a
leírásban. A bíróság ezt a kifejezést úgy értelmezte, hogy egy vegyületcsaládra
vonatkozik, kivéve a vegyületcsalád két tagját, nevezetesen a monokalcium-ortofoszfátot
és a TSP néven ismert vegyületet, mert azokat a bejelentő egy végzésre adott
válaszában törölte az igénypont szövegéből. A bíróság szerint az elővizsgálati
eljárás történetéből egyértelműen megállapítható, hogy a "kalcium-ortofoszfát"
kifejezés nem vonatkozik monokalcium-ortofoszfátra, és így nem forog fenn
bitorlás.
2002. február 28-án hatályba lépett az Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezetét
(OAPI) megalapozó Bangui Egyezmény 1999. február 24-én felülvizsgált új szövege,
amelynek főbb változásait az alábbiakban foglaljuk össze.
A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év, és az oltalom
fenntartásához nincs szükség gyakorlatba vételre, csupán évi illetékek fizetésére.
A használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 10 év, és
az oltalom fenntartásához nincs szükség gyakorlatba vételre, hanem csupán
évi illetékeket kell fizetni.
A védjegyoltalom megújításához nincs szükség a védjegy használatának bizonyítására,
hanem csupán a megújítási illeték befizetésére.
Az új egyezmény oltalmat biztosít integrált áramkörökre és új növényfajtákra
is.
A Glaxo Welcome cégnek van egy európai szabadalma gyógyászati célra használható
antitestekre. A Roche-csoport a brüsszeli elsőfokú bíróság előtt nemleges
megállapítási kérelmet nyújtott be saját készítményével kapcsolatban, mert
attól tartott, hogy a Glaxo bitorlási pert indít ellene. Az ilyen ügyek olyan
bíróság előtti megindítása, amelytől azt remélik, hogy meglehetősen lassan
dolgozik, a Brüsszeli Egyezmény 22. szakasza alapján azt az előnyt nyújthatja,
hogy egy később igénybe vett bíróság felfüggeszti az eljárását mindaddig,
amíg a korábban megkeresett bíróság ítéletet nem hoz.
Tizenkét Roche cég a brüsszeli elsőfokú bíróság előtt beperelte a szabadalmas
angliai Glaxo céget, továbbá a belga és a holland Glaxo céget
a) az európai szabadalomnak megfelelő belga szabadalom megsemmisítése céljából,
b) nemleges megállapítást kérve Belgiumban saját MABTHERA és HERCEPTIN készítményeikre,
és
c) nemleges megállapítást kérve, amennyiben egyéb európai országokban a Glaxo-szabadalom
érintheti saját jogaikat.
Az elsőfokú bíróság elfogadta az a) és a b) alatti kereseteket, de elutasította
a c) alatti keresetet. Az utóbbi elutasítás ellen Roche fellebbezést nyújtott
be.
A fellebbezési bíróság elutasította a Brüsszeli Egyezmény 2. és 6.1 szakaszaira
alapozott érvelést. A Roche szerint a belga bíróságok illetékesek, mert a
második alperesnek Belgiumban van a bejegyzett székhelye (2. szakasz), és
a többi alperes ilyenkor a 6.1 szakasz alapján ugyanazon bíróság előtt perelhető.
A Roche továbbá azzal érvelt, hogy egy joggal való lehetséges visszaélés ilyen
összefüggésben nem vizsgálható.
A fellebbezési bíróság az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ)
1998. szeptember 27-i, Kalfelis v. Schröder döntésére hivatkozott, amely a
6.1 szakasz alapján olyan kapcsolatot ír elő az alperesek elleni igények között,
hogy tartani kelljen a különálló ítéletek összeegyeztethetetlenségétől. A
fellebbezési bíróság szerint kettős próbát kell alkalmazni. Az első kérdés:
"A belga alperest csak azért perelték-e be, hogy a többi alperest is
a belga bíróság előtt perelhessék?" Ha erre a válasz nemleges, a második
kérdés: "A megkívánt kapcsolat fennáll-e a belga alperes elleni igény
és a többi alperessel szembeni igény között?" Ebben az esetben a belga
Glaxo cég nem szabadalmas, és nincs a szabadalommal kapcsolatos joga. Az a
puszta lehetőség, hogy valaha szerezhet ilyen jogot, nem elegendő, és a Glaxo-csoporton
belüli helyzet sem alapoz meg ilyen kapcsolatot. Így a fellebbezési bíróság
arra a következtetésre jutott, hogy a belga Glaxo céget csupán abból a célból
perelték be, hogy a belga bíróság illetékességét elismertessék a többi alperessel
kapcsolatban is.
A bíróság azt is megállapította, hogy a nemleges megállapítási kérelmeknek
nincs kellő kapcsolatuk az európai szabadalom alapján engedélyezett belga
szabadalom megsemmisítésével és bitorlásával. Az országokat különállóan kell
vizsgálni: az európai szabadalom alapján engedélyezett nemzeti szabadalmak
függetlenek egymástól, és az egyes államokban a szabadalmak érvényességével
vagy bitorlásával kapcsolatban hozott ítéletek nem összeegyeztethetetlenek.
A fellebbezési bíróság elutasította a csoporttagságra és a "pók a hálóban"
elméletre alapozott érvelést is, amely szerint egy bitorlási ügyben külföldi
alperesek a csoport vezető cégével együtt perelhetők.
Így a fellebbezési bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletet, ami arra utal,
hogy a jövőben már nem kell félni a "belga torpedó"-tól.
A) A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) főigazgatója, dr.
Kamil Idris dél-koreai látogatása során 2001. szeptember 19-én megállapodást
kötött a Koreai Szellemi Tulajdon Hivatal (KIPO) elnökével, Nae-Kyu Im úrral,
hogy meg fognak felelni a WIPO jogi előírásainak. A megállapodás lehetővé
teszi, hogy a KIPO részt vegyen a WIPO által a fejlődő országok számára indított
komputerizációs eljárásban. Így a szellemi tulajdonjogok érvényesítése Dél-Koreában
összhangban lesz a WIPO előírásaival és a nemzetközi előírásokkal.
B) Az amerikai Pfizer cég bírósági keresetet indított egy magánszemély
ellen, aki lajstromoztatta a "viagra.co.kr" doménnevet. A bíróság
helyt adott a keresetnek, és elrendelte a jelzett doménnév törlését.
C) Dél-Korea 2001. december 7-én letétbe helyezte a növényfajták oltalmára
létrehozott unióhoz (UPOV-hoz) való csatlakozás okmányát. Így ez az egyezmény
Dél-Koreára nézve 2002. január 7-én lépett hatályba.
Dél-Korea csatlakozásával az UPOV Egyezmény tagjainak száma 50-re emelkedett.
D) Évről évre növekszik a Dél-Koreából benyújtott nemzetközi bejelentések
száma, amely 1984-ben 84, 1997-ben 288, 1998-ban 495, 1999-ben 855 és 2001-ben
2318 volt. Ezzel Dél-Korea a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által
készített kimutatás szerint nemzetközi viszonylatban a 8. helyre lépett.
5. Európai Szabadalmi Egyezmény
2002. január 2-i hatállyal módosították az Európai Szabadalmi Egyezmény 25. szabályának (1) bekezdését. Ennek megfelelően megosztott bejelentést az európai szabadalom engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése időpontjáig lehet benyújtani.
Előző tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy az Európai Szabadalmi
Hivatal (ESZH) ez év elején megváltoztatta a nemzetközi elővizsgálatok lefolytatását.
A továbbiakban előnyben részesíti azt az eljárást, amikor az első lépésben
számítógép által készített jelentést ad ki. Ez pozitív abban az esetben, ha
a kutatási jelentés nem tartalmaz X vagy Y jelű hivatkozást; ellenkező esetben
a jelentés negatív. Ha a bejelentő elfogadja ezt a jelentést, visszakapja
a vizsgálati illeték kétharmadát, de később a teljes vizsgálati illetéket
kell befizetnie, amikor az ESZH-nál megindítja a nemzeti szakaszt.
Ha a bejelentő "megfelelő" vizsgálatot akar, ezt kérelmeznie kell.
Ilyen esetben a vizsgálati illetéket nem fizetik vissza, de a nemzeti szakasznak
az Európai Szabadalmi Hivatalnál való megindításakor igényelni lehet a vizsgálati
illeték 50%-ának a visszafizetését.
Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az ESZH új gyakorlatát, amelynek
alapja, hogy az ESZH igyekszik csökkenteni a PCT-bejelentések kutatása és
elővizsgálata révén egyre súlyosbodó terhet, és emiatt - miként erről már
előző tájékoztatónkban is hírt adtunk - 2002. január 3-tól kezdve ésszerűsítette
eljárását. Az ésszerűsítés legfontosabb eleme, hogy a nemzetközi kutatás (international
search) eredményét a nemzetközi előzetes elővizsgálat (international preliminary
examination) alapjaként használják fel anélkül, hogy az elővizsgálót ismét
terhelnék. Újra bevonják azonban az elővizsgálót azokban az esetekben, amikor
a bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módosítást kér, vagy pedig kimondottan
"részletes" (vagyis nem ésszerűsített) előzetes elővizsgálatot kér.
Az ESZH-nak ez a gyakorlata, amely lényegileg egyesíti a kutatást és a vizsgálatot,
és amelyet BEST (Bringing Examination and Search Together) névvel illetnek,
azt jelenti, hogy mind a kutatást, mind az érdemi elővizsgálatot ugyanaz az
elővizsgáló végzi, aki egyébként már a nemzetközi kutatási szakaszban figyelembe
veszi a nemzetközi előzetes elővizsgálat fő követelményeit, vagyis az újdonságot,
a feltalálói tevékenységet és az ipari alkalmazhatóságot, és erre vonatkozó
véleményét az első írott véleményben (first written opinion) és a nemzetközi
előzetes elővizsgálati jelentésben (International Preliminary Examination
Report; IPER) rögzíti. Az ESZH által kiadott írott vélemények és IPER-ek e
három követelmény vizsgálatára fektetik a hangsúlyt.
Ha egy bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módosítást kér, vagy pedig
kimondottan "részletes" előzetes vizsgálatot kér a vizsgálati kérelem
benyújtásakor vagy később, a nemzetközi bejelentéssel mindig ugyanaz az elővizsgáló
foglalkozik. Így a bejelentő határozza meg, hogy a nemzetközi kutatás az ésszerűsített
nemzetközi elővizsgálat alapját képezi-e, vagy pedig részletesebb elővizsgálatot
kell végezni.
Ha az ESZH ésszerűsített IPER-t ad ki a PCT II. fejezetének megfelelően, az
ESZE 2002. január 3-án módosított illetékszabályzata szerint a bejelentő számára
az IPER továbbításával egyidejűleg visszautalják a nemzetközi elővizsgálat
illetékének kétharmadát. Ez érvényes mindazokra a nemzetközi bejelentésekre,
amelyek kapcsán az ESZH 2002. január 3-ától kezdve ad ki ésszerűsített IPER-t.
Ha azonban a nemzetközi szakaszban ilyen visszafizetés történt, a nemzeti
szakaszban az ESZH-nál, mint kiválasztott hivatalnál, a teljes vizsgálati
illetéket kell befizetni.
Az ESZH a PCT 66.2(d) szabálya alapján a lehető legrövidebb határidőket fogja
adni az első írott vélemény megválaszolására, és a PCT 66.6 szakasza által
lehetővé tett szóbeli tárgyalásra csak az első írott vélemény megválaszolása
után ad lehetőséget, azt is kizárólag távbeszélőn keresztül. Az ESZH gyakorlatilag
csak egyetlen írott véleményt fog kiadni.
Az ESZH által végzett "részletes" nemzetközi elővizsgálat a találmányt
meghatározó igénypontokra, valamint a PCT 33(1) szakaszában előírt célokra
fog összpontosítani. Egyéb követelményekre, így a bejelentés alakiságaira,
tartalmára és világos szövegezésére csak abban az esetben térnek ki, ha ez
lényeges az elővizsgálat szempontjából.
Az ESZH teljes mértékben élni fog a PCT 34(4) szakaszában adott lehetőségekkel,
vagyis nem fog nemzetközi elővizsgálatot végezni azokban az esetekben, amikor
a nemzetközi bejelentés tárgya vagy a bejelentés rossz minősége miatt erre
fel van jogosítva. Az ESZH nem folytatja a nemzetközi elővizsgálatot akkor
sem, ha az eredeti bejelentés és a kért módosítások közötti különbségek nem
elég világosak.
A) Az Európai Unió kormányfőinek 2001. december 14- től 15-ig tartott
csúcsértekezletét követően a belső piaci miniszterek 2001. december 20-án
tartott összejövetelén továbbra sem sikerült elfogadtatni egy Európai Unión
belüli egységes szabadalmi rendszert. A rotációs alapon 2001 végéig Belgium
által elnökölt ülésen előterjesztett kompromisszumos belga javaslatot Franciaország,
Németország és Portugália elutasította. A korábbi másfél év során a tagállamok
az Európai Bizottság azon javaslata fölött vitáztak, hogy az Európai Unióban
érvényes szabadalom nyelvét angolra, franciára és németre korlátozzák-e. A
kompromisszumos belga javaslat szerint a szabadalmat az említett három nyelven,
míg az igénypontok összefoglalását az Európai Unió összes nyelvén is közzétennék.
Németország ellenezte azt a javaslatot is, hogy a jogi vitákat a tagállamok
nemzeti bíróságai helyett az Európai Bíróság (European Court of Justice) döntse
el.
A belga előterjesztés szerint az Európai Unióban egy szabadalom költsége jelenleg
50 000 dollár, míg ugyanez az Amerikai Egyesült Államokban 10 300 dollárba
és Japánban 16 000 dollárba kerül. Az Európai Bizottság nézete szerint a belga
javaslat nem csökkentené lényegesen az Európai Unióban érvényes szabadalom
költségeit.
Az Európai Bizottság kijelentette, hogy a 2001. decemberi kudarc ellenére
továbbra is erőfeszítéseket tesznek a megegyezés érdekében egy 2002 márciusában
tartandó barcelonai csúcstalálkozón, amelyet az 1999-ben Lisszabonban megindított
gazdasági reformfolyamatnak fognak szentelni.
B) Az új európai minta-irányelv, melynek célja, hogy összhangba hozza
a lajstromozással szerzett mintaoltalomra vonatkozó nemzeti törvényeket, 2001.
december 9-én lépett hatályba.
Az új irányelv a korábbinál tágabb oltalmat biztosít, és a mintát is tágabban
határozza meg. Az oltalom kiterjed minden olyan termékre, amely a mintát magában
foglalja. A termék meghatározása is tágabb lett, mert kiterjed csomagolásokra,
grafikus szimbólumokra és betűtípusokra is.
A lajstromozható mintának újnak kell lennie, és egyéni jelleggel kell bírnia.
Egy minta nem új, ha azonos egy a köz számára már hozzáférhető mintával, vagy
attól csak lényegtelen részletekben tér el. Nem újdonságrontó a minta létrehozója
általi publikáció a bejelentés napját megelőző 12 hónapon belül. Ez a türelmi
idő lehetőséget nyújt a minta létrehozójának arra, hogy megfontolja, érdemes-e
áldoznia az oltalom megszerzésére.
Új követelmény, hogy a mintának egyéni jelleggel kell rendelkeznie. Ezt egy
minta akkor elégíti ki, ha a tájékozott használóra eltérő általános benyomást
kelt, mint a korábbi minták. A "tájékozott használó"-ra nem adnak
meghatározást, de valószínű, hogy egy bizonyos tudásszinttel kell rendelkeznie,
és ez a minta bonyolultságának mértéke szerint változik.
A minta alkotórészeire akkor kapható oltalom, ha ezek a részek egy bonyolultabb
termék rendes használata során láthatóak maradnak. Rendes használat alatt
a végső felhasználó általi használat értendő.
A csupán a műszaki funkciónak megfelelően kialakított minták továbbra sem
lajstromozhatók.
A lajstromozott minta tulajdonosa kizárólagos joggal rendelkezik a minta,
valamint olyan minták használatára, amelyek a tájékozott használóra nem gyakorolnak
eltérő általános benyomást.
Észak-Korea 2001. november 24-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmazási eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így ez a szerződés Észak-Korea vonatkozásában 2002. február 21-én lépett hatályba.
A) Indiában a Mitaso Appliances cég a saját MITASO védjegye alapján
védjegybitorlási pert indított egy cég ellen, amely META-SHOW védjegyet lajstromoztatott.
A bíróság a MITASO védjegy közismertségére hivatkozva megtiltotta az alperesnek
a META-SHOW védjegy használatát.
B) A japán Sanyo Electronics cég kérelmezte a SANYO védjegy lajstromozását,
ami ellen felszólalt egy indiai cég, amely SANYO védjeggyel forgalmazott árukat.
Az Indiai Védjegyhivatal a felszólalást a japán cég védjegyének közismertségére
hivatkozva elutasította, és lajstromozta a védjegyet.
Irán minisztertanácsa 2001. szeptember 26-án ratifikálta a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO-hoz) való csatlakozásra vonatkozó törvényt, ami szakértők szerint Iránban új korszakot nyit a szellemitulajdon-jogok oltalmának előmozdítása terén.
A) Izraelben 2000-ben 6802 szabadalmi bejelentést nyújtottak be; ebből
1599 származott izraeli bejelentőtől és 2982 az Amerikai Egyesült Államokból.
A szabadalmi bejelentések számának állandó növekedését mutatják az alábbi
adatok: 1997-ben a szabadalmi bejelentések száma 2886, 1998-ban 5056 és 1999-ben
5957 volt.
B) A Legfelsőbb Bíróság egy nemrég hozott döntésében az izraeli szabadalmi
jogba bevezette a közvetett bitorlás fogalmát.
A fellebbező Rav-Barriach szabadalma gépkocsilopás meggátlására szolgáló berendezésre
vonatkozott, amely három részből állt: (i) egy a kocsitesthez a sebességváltóval
párhuzamosan és annak szomszédságában rögzített merev rúdból; (ii) egy ehhez
a rúdhoz rögzített lakattestből; és (iii) egy lakatjáromból, amely lehetővé
teszi a lakattesthez való rögzítést és ezáltal a sebességváltó záródását.
Az alperes importálta és Izraelben forgalmazta a lakattestet és a lakatjármot,
de nem importálta és forgalmazta a merev rudat; a lakat azonban úgy volt kialakítva,
hogy fel lehetett szerelni erre a rúdra.
A kerületi bíróság az alperes (az állítólagos bitorló) javára döntött, mert
az 1967. évi szabadalmi törvény nem tartalmaz rendelkezést a közvetett bitorlásról.
A Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta ezt a döntést, megállapítva, hogy az alperes
közvetetett bitorlást követett el.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében utal arra, hogy nincs ilyen vonatkozású törvényes
rendelkezés, de az amerikai, az angol, a kanadai és a német törvények áttekintése
után úgy határozott, hogy bírói jogalkotás útján célszerű lenne bevezetni
az izraeli szabadalmi törvénybe a közvetett bitorlás fogalmát.
A bíróság szerint a közvetett bitorlás elkövetéséhez az alábbi három feltételt
kell kielégíteni:
a) az árusított alkatrészek a találmány lényeges részét képezzék;
b) az eladónak tudnia kell (vagy az eset körülményeire tekintettel tudnia
kellett volna), hogy az általa eladott termék különösen alkalmas a bitorlásra
és valójában arra van szánva;
c) az eladott tárgy ne legyen egy olyan fontos termék, amely alkalmas nem
bitorló használatra.
A bíróság megjegyezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban van egy negyedik
követelmény is: bizonyítani kell a bitorlás megtörténtét. A bíróság szerint
az adott esetben ezt a követelményt kielégítették, de nem jelentette ki, hogy
ez további követelmény lenne a közvetett bitorlás megállapításához.
A Japán Szabadalmi Hivatal által kibocsátott vizsgálati irányelvek szerint
az üzleti módszerek, mint olyanok nem szabadalmazhatók, mert nem természeti,
hanem gazdasági törvényen alapulnak. Ha azonban egy bejelentés számítógépszoftverre
vonatkozik, szabadalmazható lehet akkor is, ha üzleti módszerrel kapcsolatos.
A szoftver-találmányokra vonatkozó vizsgálati irányelvek szerint, ha a szoftverrel
végzett információfeldolgozást hardverforrások használatával (például aritmetikai
egységgel) konkrétan valósítják meg úgy, hogy a szoftver és a hardver együttműködik,
az igényelt találmány természeti törvényeket hasznosító műszaki ötletnek minősül,
és ilyen esetben az üzleti módszerre vonatkozó találmány szabadalmazható.
A gyakorlat megkönnyítése érdekében a Japán Szabadalmi Hivatal 2001 áprilisában
példákat publikált a nem szabadalmazható üzleti módszerekre vonatkozó találmányokról.
A) 2001. december 15-én a Canada Gazette-ben közzétették a szabadalmi
törvény végrehajtási utasításának tervezett módosítását, amelynek célja, hogy
a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) közgyűlésének 2001. szeptemberi
ülésén elfogadott változásnak megfelelően a nemzeti szakasz megindításához
szükséges határidőt 20 hónapról 30 hónapra változtassák meg.
A közzétett módosítással kapcsolatban 30 napon belül lehetett megjegyzéseket
tenni a Kanadai Szabadalmi Hivatalnál. Ezt követően a végrehajtási utasítás
módosított szövegét ismét meghirdették a Canada Gazette-ben, és így 2002.
április 1-jétől kezdve Kanadában a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszát
a bejelentés napjától számított 30 hónapon belül lehet megindítani.
B) A Kanadai Szövetségi Bíróság a Dutch Industries cég egy szabadalmát
érvénytelenítette, mert a szabadalom engedélyezése után kiderült, hogy a szabadalmas
- megalapozatlanul - csak kisvállalati illetéket fizetett. Erre, valamint
arra tekintettel, hogy a kanadai törvény szerint nem egyértelmű és meglehetősen
bonyolult a "kisvállalat" meghatározása, az egyik legnagyobb kanadai
szabadalmi ügyvivői iroda 2002. január 1-jétől kezdve minden illetéket a nagyvállalatokra
érvényes tarifa szerint fizet be, nehogy a kisvállalati státusz időközben
való megszűnése vagy helytelen vélelmezése folytán a szabadalom érvényét veszítse.
Kazahsztán 2002. január 24-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmazási eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így ez a szerződés Kazahsztán vonatkozásában 2002. április 24-én lép hatályba.
A) A kínai szabadalmi bejelentést rendszerint már az első hivatali
végzéssel elutasítják ha az nem egységes, vagyis a bejelentés nem elégíti
ki a szabadalmi törvény 31. szakaszában foglalt előírást, amely kimondja,
hogy két vagy több találmány akkor oltalmazható egy bejelentésben, ha egyetlen
általános találmányi gondolaton alapulnak. Ez annyit jelent, hogy az egységes
találmányoknak műszakilag kapcsolatban kell lenniük egymással, és egy vagy
több azonos műszaki jellemzővel kell rendelkezniük.
A kínai szabadalmi joggyakorlat szerint egy több találmányra vonatkozó bejelentés
igénypontjai az alábbi esetekben egységesek:
a) termékigénypont és eljárási igénypont, ahol az utóbbi a termék előállítására
szolgál;
b) termékigénypont és a termék alkalmazására vonatkozó igénypont;
c) termékigénypont, a termék alkalmazására vonatkozó igénypont és a termék
előállítására vonatkozó igénypont;
d) termékigénypont, a termék előállítására vonatkozó igénypont és az eljárás
foganatosítására alkalmas berendezésre vonatkozó igénypont;
e) eljárási igénypont és az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésre
vonatkozó igénypont.
Ha az elővizsgáló egységesség hiánya miatt a bejelentőt korlátozásra szólítja
fel, és a bejelentő eleget tesz ennek a felhívásnak, a törölt igénypontokra
az eredeti elsőbbség megtartásával megosztott bejelentés nyújtható be.
A végrehajtási utasítás módosított 42. szabálya szerint a megosztott bejelentést
a szabadalom engedélyezésére vonatkozó értesítés kézhezvétele előtt vagy az
azt követő két hónapon belül lehet benyújtani.
B) Kínában a Pekingi Legfelsőbb Bíróság megerősítette egy pekingi közbülső
bíróság ítéletét, amely a világháló-kalózként közismert Kínai Nemzetközi Hálózati
Tájékoztató Társaságot (China International Network Information Co.), közismertebb
nevén Guowang-ot arra kötelezte, hogy mondjon le 2000-nél több .com.cn végződésű
doménnevei közül azokról, amelyekre számos felperes, többek között az IKEA,
a Procter & Gamble, a DuPont és az American Express tartott igényt.
Jogászok szerint ez az ítélet precedensként nagy jelentőséggel bír annak ellenére,
hogy Kínában a jogrendszer nem tekinti a korábbi ítéleteket kötelezőnek.
A Kínai Internet Hálózati Tájékoztató Központ (CINIC; China Internet Network
Information Centre) elnevezésű kormányszerv felügyeli a .cn végződésű hálóneveket.
Egy 2001. februárjában kiadott "Doménnév-lajstromozási rendelkezések"
című szabályozás szerint a CINIC kiterjesztette felügyeleti tevékenységét
olyan társaságok doménneveinek az elismertetésére, amelyek a társaság lajstromozott
védjegyeit is magukban foglalják, és hozzákezdett azoknak a doménneveknek
a lefoglalásához, amelyek közismert társaságok neveit és védjegyeit tartalmazzák;
ezeknek a neveknek a listája jelenleg közel van a tízezerhez. A listában nem
szereplő neveket bárki lajstromoztathatja, de ha egy cég bizonyítja, hogy
Kínában lajstromoztatott egy adott nevet, és a doménnév-tulajdonos ilyen bizonylatot
nem tud felmutatni, a CINIC 30 napon belül átruházza a doménnév jogát a lajstromozott
névvel bíró cégre.
C) A Kínai Szellemi Tulajdon Hivatal igazgatóhelyettese, Ma Lianyuan
bejelentette, hogy Kínában 2001-ben mintegy 270 000 védjegybejelentést nyújtottak
be, ami szerinte világrekordnak számít.
A Kínában lajstromozott védjegyek száma jelenleg összesen 1,45 millió.
Az igazgatóhelyettes azt is közölte, hogy 2001-ben Kínában 38 000-nél több
bitorlási ügyet kezeltek eredményesen.
D) A Fenghua Másodfokú Népbíróság 10 év börtönre ítélt egy bitorlót,
aki 600 000 db-nál több hamis Viagra tablettát gyártott és hozott forgalomba.
Litvánia az 1768/92 EK és az 1610/96 EK sz. európai közösségi rendeleteknek
megfelelően 2002. január 1-jei hatállyal módosította szabadalmi törvényét.
Ennek megfelelően a gyógyászati és a növényvédelmi termékekre vonatkozó szabadalmakra
kiegészítő oltalmi tanúsítványt lehet kapni, aminek révén a szabadalom oltalmi
ideje legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
Kiegészítő oltalmi tanúsítvány akkor engedélyezhető, ha a szabadalmi bejelentés
benyújtásának napja és a forgalomba hozatali engedély megadásának időpontja
közötti időtartam hosszabb 5 évnél. A vonatkozó kérelmet a forgalomba hozatali
engedély megadásának vagy (ha ez később történt) a szabadalom engedélyezésének
napjától számított 6 hónapon belül kell benyújtani a Szabadalmi Hivatalnál.
A kiegészítő oltalmi tanúsítvány oltalmi ideje alatt évi illetékeket kell
fizetni.
A szabadalmi törvény 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint
a bejelentési illetéket a bejelentés napjától számított 3 hónapon belül kell
befizetni. Ennek elmulasztása esetén a bejelentés visszavontnak minősül.
A módosított törvény értelmében az évdíjak fizetésének türelmi ideje önműködően
az esedékességtől számított 6 hónapon belül jár le, szemben a korábbi szabályozással,
amely szerint a türelmi idő a díjfizetésre vonatkozó hivatali értesítéstől
számított 6 hónapon belül járt le.
2002. január 1-jétől nem kell engedélyezési illetéket fizetni.
Az OIasz Szabadalmi és Védjegy Hivatal az európai szabadalom engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése előtt is elfogad olasz fordítást az európai szabadalomról. Ilyen módon Olaszországban már az európai szabadalom engedélyezésének meghirdetése előtt is lehet oltalmat szerezni.
2001. november 20-án az orosz büntetőtörvénykönyv 186. szakaszát kiegészítették
egy új (3) bekezdéssel, amely az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott cselekmények,
így a védjegyek, szolgálati védjegyek, eredetmegjelölések vagy hasonló jelek
jogtalan használata esetén szigorított büntetési tételeket, emelt pénzbüntetést,
valamint 4-6 hónap elzárást vagy 5 évig terjedő börtönbüntetést állapít meg.
Most kaptunk hírt arról, hogy Pakisztánban 2000 szeptemberében hatályba lépett
az új mintaoltalmi törvény (Registered Design Ordinance, 2000), amelynek főbb
rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
Mintaként lajstromozható a tárgyak ipari eljárással kialakított alakja, konfigurációja
vagy díszítése, amely a végterméken csak szemmel ítélhető meg.
Nem lajstromozhatók a kizárólag műszaki és funkcionális megfontolások által
diktált kialakítások.
Az 1911. évi régi törvény csupán helyi újdonságot kívánt meg. Az új törvény
abszolút újdonságot ír elő, vagyis a lajstromozható mintának világviszonylatban
újnak kell lennie.
Nem lajstromozhatók az újdonságot vagy eredetiséget nélkülöző kialakítások.
A Kereskedelmi Világszervezet bármely tagországában benyújtott első bejelentés
elsőbbsége 6 hónapon belül igényelhető.
A lajstromozás időtartama a régi törvény szerint háromszor 5, vagyis összesen
15 év volt. Az új törvény szerint a mintaoltalmat 10 évre engedélyezik, és
ez további kétszer 10 évre meghosszabbítható, vagyis a teljes oltalmi idő
a lajstromozás napjától számított 30 év.
Érdekelt személyek kérhetik a lajstromozott minta törlését, ha az nem elégítette
ki a törvényes követelményeket, vagy ha a minta közrendbe vagy közerkölcsbe
ütközik.
21. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A) 2001. decemberi tájékoztatónkban már hírt adtunk a PCT 2001. szeptember
24-től október 3-ig tartott üléséről, ahol határozatot hoztak arról, hogy
a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határidejét 2002. április 1-jétől
kezdve 30 hónapra módosítják.
A következő országokban a nemzeti törvény módosítására van szükség a változás
bevezetéséhez, és ezért ezekben az országokban továbbra is 19 hónapon belül
kell kérni a nemzeti szakasz megindítását:
Ausztrália, Bulgária, Brazília, Dánia, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea,
Észtország, Finnország, Horvátország, Izrael, Japán, Kína, Luxemburg, Magyarország,
Nagy-Britannia, Norvégia, Szingapúr, Svájc, Szlovákia, Svédország, Tanzánia,
Uganda, Zambia.
B) 2001-ben a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához
az átvevő hivataloktól 103 947 nemzetközi bejelentés érkezett, ami az előző
évhez képest 14,3%-os növekedést jelent, és 6 432 093 nemzeti bejelentésnek,
valamint 326 757 regionális bejelentésnek felel meg; az utóbbi szám 4 639
800 bejelentést jelent a regionális szabadalmi rendszerek tagállamaiban. Így
ezek a bejelentések 2001-ben összesen 11 071 893 nemzeti bejelentéssel egyenértékűek.
2001. december 9-én hatályba lépett a 2000. évi mintatörvényre vonatkozó végrehajtási utasítás, amely szerint az 1989. augusztus 1. előtt benyújtott minták oltalmi ideje 15 évről 25 évre hosszabbodik meg. Emellett a megújítás időpontja az eredetileg Nagy-Britanniában elsőbbséggel benyújtott minták esetén nem az elsőbbségi nap, hanem a bejelentési nap évfordulója lesz, ami a gyakorlatban 6 hónappal hosszabb oltalmi időt eredményez.
A) 2001. október 4-én a parlament harmadik olvasatban elfogadta a
szabadalmi törvény módosítását, amely találmányi szabadalmak bitorlása esetén
eltörli a bűntettre vonatkozó szankciókat. Így a jövőben a bitorlókat nem
vonják bűnvádi eljárás alá, és a jelenleg függő eljárásokban is enyhíteni
fogják a kiszabott büntetéseket. Ennek ellentételeként viszont a pénzbírságok
felső határát az okozott tényleges kár 2-3-szorosára emelik.
Ez a törvénymódosítás egyike volt annak a számos lépésnek, amely lehetővé
tette Tajvan csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez 2002. január 1-jével.
B) Tajvan 2002. január 1-jén a Kereskedelmi Világszervezet tagja lett.