HÍREK, ESEMÉNYEK
Az AIPPI Magyar Csoportjának jelentései*
Q167 JELENTÉS
1. A technika állásának meghatározása
1.1. Mi a hatása egy technika állását képező közlésnek az újdonságra
és a feltalálói tevékenységre? Van-e különbség az újdonságra vonatkozó technika
állása és a feltalálói tevékenységre vonatkozó technika állása között? Érintik-e
az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálását a még nem publikált függő
bejelentések?
1.2. Adnak-e a nemzeti jogszabályok meghatározást vagy tartalmaznak-e
utalást arra vonatkozóan, hogy mi valósít meg egy technika állását képező
közlést?
1.3. Milyen irányelveket alkalmaznak annak meghatározására,
hogy a technika állásának egy része közzé lett-e téve?
2. A közlésekre vonatkozó kritériumok
2.1. A közlések eszközei
2.2. A közlés ideje
2.3. A közlés helye
2.4. Személyi aspektusok
2.5. Az információ befogadója
3. Új médiumokon keresztül történő közlés
3.1. Általános szabályok
3.2. A titkossággal kapcsolatos kérdések
3.3. A közlés helye
3.4. A közlés időzítése
3.5. A bizonyítás kérdései
Összefoglalás
Q168 JELENTÉS
1. A védjegyek "védjegykénti" használatával kapcsolatos
követelmények
1.1. A védjegyoltalom megszerzése szempontjából (ameny- nyiben
a nemzeti jogszabály szerint használattal lehet ilyen jogot szerezni)
1.2. A védjegyoltalom fenntartása szempontjából (pl. törlési
vagy használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásnál)
1.3. A védjegybitorlás megállapítása szempontjából
2. Nevesíti-e a védjegytörvény vagy az esetjog, hogy mi számít
a védjegy "védjegykénti" használatának?
3. Van-e különbség a védjegy "védjegykénti" használatának
megítélése szempontjából az oltalom megszerzése, fenntartása, illetve a védjegybitorlás
tekintetében?
4. Mennyiben minősülnek "védjegykénti" használatnak
az alábbi használati formák?
4.1. Az interneten történő használat, metatagkénti használat,
rákapcsolódás (linking), keretezés (framing) útján történő használat
4.2. Rajongói vagy szurkolói klubok általi használat
4.3. Paródiákban történő használat
4.4. Összehasonlító reklámban történő használat
5. Amennyiben a nemzeti szabályozás a védjegy "védjegykénti"
használatát az áru és/vagy a szolgáltatás eredetének vagy azonosításának hagyományos
jelzéséhez köti, a nem hagyományos használati formákkal kapcsolatos igények
érvényesíthetők-e más, a Vt.-n kívüli jogszabályok (pl. versenytörvény) alapján?
6. Amennyiben védjegybitorlást a védjegyek "védjegykénti"
használatával lehet elkövetni, a "közismert", "jóhírnevű"
védjegyek védelme hogyan valósul meg eltérő árukon történő, illetve szolgáltatásokkal
kapcsolatos használatnál?
Összefoglalás
Q169 JELENTÉS
2. A magyar jogrendszer büntetőjogi szankciói a szellemi tulajdon
sérelmére elkövetett bitorlási ügyekben
3. Javaslatok a jövőre vonatkozóan
4. Általános megfontolások
Összefoglalás
A Szellemi Tulajdon Oltalmára Létesült Nemzetközi Egyesület (AIPPI) hagyományos
munkamódszere szerint a Program Bizottság és a Büro által javasolt és a Végrehajtó
Bizottság által elfogadott témákban az AIPPI Főjelentéstevője (Reporter General),
illetve helyettesei irányelveket (Working Guidelines) készítenek, amelyben
röviden vázolják a témát és az azzal kapcsolatos kérdéseket.
Az irányelvek alapján a nemzeti csoportok jelentést (Report) készítenek. A
jelentések egyrészt az illető ország vonatkozó jogát és joggyakorlatát ismertetik,
másrészt a nemzeti csoport véleményét tükrözik.
A nemzeti csoportok jelentései alapján a Főjelentéstevő, illetve valamelyik
helyettese összefoglaló jelentést (Summary Report) készít.
A nemzeti jelentések és az összefoglaló jelentés képezik az egyes témák nemzetközi
munkabizottságában folyó szakmai munka alapját. Ennek célja határozattervezet
kidolgozása, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés, illetve a Végrehajtó Bizottság
dönt.
Az AIPPI az egyes témákban a nemzeti csoportok jelentését, az összefoglaló
jelentést és az adott esetben hozott határozatot (Resolution) évkönyveiben
(Annuaires) rendszeresen közzéteszi. Újabban mindezek az anyagok a www.aippi.org
honlapon is hozzáférhetők.
A Magyar Csoport az AIPPI Lisszabonban 2002. június 17. és 21. között tartandó
Végrehajtóbizottsági Ülésére kitűzött mindhárom témában (Q167, Q168 és Q169)
készített jelentést. Az angol nyelvű jelentések az AIPPI honlapján megtalálhatók.
A következőkben közreadjuk a jelentések magyar fordítását.
Q167 JELENTÉS
A technika állását képező közlésekre vonatkozó jelenlegi kritériumok az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása szempontjából**
1. A technika állásának meghatározása
1.1. Mi a hatása egy technika állását képező közlésnek az újdonságra és a feltalálói tevékenységre? Van-e különbség az újdonságra vonatkozó technika állása és a feltalálói tevékenységre vonatkozó technika állása között? Érintik-e az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálását a még nem publikált függő bejelentések?
A technika állását képező közlések hátrányosan érinthetik az újdonságot és/vagy
a feltalálói tevékenységet.
A találmány csak akkor tekinthető újnak, ha az nem része a technika állásának
oly módon, hogy annak egyetlen elemében megtalálható. A találmány csak akkor
tekinthető feltalálói tevékenységen alapulónak, ha az a szakember számára
nem nyilvánvaló.
Mind az 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról (a továbbiakban:
SZT), mind az 1991. évi XXXVIII. tv. a használati minták oltalmáról (a továbbiakban:
HMT) a "kiterjesztett technika állása" megközelítést követi. Ennek
megfelelően a még nem publikált bejelentések érinthetik az újdonság elbírálását,
de nem érintik a feltalálói tevékenységét. A technika állásához tartozónak
kell tekinteni az olyan, korábbi elsőbbségű - belföldi vagy azzal azonos hatályú
- szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet
a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően közzétettek, illetve
meghirdettek. A nemzetközi szerződés alapján közzétett ilyen bejelentés tartalmát
csak akkor kell a technika állásához tartozónak tekinteni, ha a bejelentés
magyar fordítását külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően benyújtották.
Ezen korábbi bejelentéseket azonban nem kell figyelembe venni a feltalálói
tevékenység elbírálásánál [SZT 2. § (3) és 4. § (2); HMT 2. § (3) és 3. §
(2)].
1.2. Adnak-e a nemzeti jogszabályok meghatározást vagy tartalmaznak-e utalást arra vonatkozóan, hogy mi valósít meg egy technika állását képező közlést?
A szabadalom esetében a technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség
időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján,
vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. A szabadalom esetében
tehát nincs korlátozás a tekintetben, hogy mi képezhet technika állását képező
közlést [SZT 2. § (2)].
A használati mintaoltalom esetében azonban a technika állásához az tartozik,
ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel
útján bárki számára hozzáférhetővé vált. Ebben az esetben szóbeli ismertetés
vagy külföldön megvalósított gyakorlatbavétel nem valósít meg technika állását
képező közlést [HMT 2. § (2)].
1.3. Milyen irányelveket alkalmaznak annak meghatározására, hogy a technika állásának egy része közzé lett-e téve?
Elviekben a technika állásának egy része akkor számít közzétettnek, ha az
bárki számára hozzáférhetővé vált.
Ezen elvre vonatkozó példák és magyarázatok találhatók a Magyar Szabadalmi
Hivatal által publikált "A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója"
című kiadványban.
2. A közlésekre vonatkozó kritériumok
2.1. A közlések eszközei
Melyek a közlések elismert eszközei? Vannak-e járulékos követelmények meghatározott
közlésekre, például a szóbeli közlésre vagy a gyakorlatbavétellel történő
közlésre vonatkozóan az írásbeli dokumentumokkal történő közlésekhez képest?
Amennyiben a közlések meghatározott eszközeit nem ismeri el a jog vagy a gyakorlat,
mi ennek az oka?
A szabadalmat illetően a közlések nincsenek meghatározott típusokra korlátozva.
Azok tartalmazzák az írásbeli, szóbeli, gyakorlatbavétellel történő vagy bármilyen
más típusú, például az interneten történő közlést. A használati mintaoltalom
esetén a közlések az írásbeli közlésre és a belföldi gyakorlatbavételre vannak
korlátozva.
Nincsenek járulékos követelmények meghatározott típusú közlésekre vonatkozóan.
A használati mintaoltalom esetén a szóbeli közlés és a külföldi gyakorlatbavétel
nem elismert formája a technika állását képező közléseknek, vagyis ún. "relatív
újdonságot" kívánnak meg, mint ahogyan a legtöbb olyan országban, ahol
létezik használati mintaoltalom, például Németországban.
2.2. A közlés ideje
Van-e jelentősége annak, hogy a közlés újabban vagy régen történt? Van-e
olyan időhatár, amelynél egy információ korábbi publikálása, bár az a technika
állását képező közlést valósít meg, már nem releváns az újdonság és a feltalálói
tevékenység elbírálása szempontjából?
Egy technika állását képező közlést megvalósító információ a közlés időpontjától függetlenül releváns az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása szempontjából.
2.3. A közlés helye
Releváns-e a közlés helye? Hogy határozzák meg a közlés helyét? Jelent-e
különbséget az, ha a közlés egy adott országban véletlenül következik be,
avagy az szándékosan történik? Mi az alkalmazandó jog annak meghatározására,
hogy történt-e közlés (azon állam joga, amelyben az információt közölték vagy
azon állam joga, amelyben az újdonságot és a feltalálói tevékenységet elbírálják)?
Szabadalom esetében a közlés helye nem releváns. Használati mintaoltalom esetében a külföldi gyakorlatbavétel nem valósít meg technika állását képező közlést. Nem jelent különbséget az, ha a közlés véletlenszerűen történt. A közlés helyét és a közlés megtörténtének tényét bizonyítékok segítségével határozzák meg. A közlés megtörténtének meghatározására a magyar jog alkalmazandó.
2.4. Személyi aspektusok
Milyen különbözőségeket látnak a Csoportok a technika állását közlő személyt
illetően? A közlést eltérően kezelik-e, ha a közlő személy titoktartásra volt
kötelezve? Hogyan kezelik a közölt információban lévő hibákat?
A szabadalom esetében nincs különbség a tekintetben, hogy egy információt
a bejelentő vagy egy harmadik személy közölt. A közlést azonban eltérően kezelik,
ha az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye,
például a közlő személyt titoktartási megállapodás kötelezte. Erre az esetre
hat hónapos türelmi idő áll rendelkezésre [SZT 3. § (a)].
A használati mintaoltalom esetén hat hónapos türelmi idő van előirányozva
arra az esetre, ha a technika állását képező közlés a bejelentő vagy jogelődje
által vagy azok hozzájárulásával történt [HMT 2. § (4)].
Magyarországon nincs kialakult gyakorlat a közölt információban lévő hibák
kezelését illetően. A Magyar Csoport véleménye szerint az újdonság és a feltalálói
tevékenység elbírálásánál a közölt információt úgy kell figyelembe venni,
ahogyan azt a szakember az elsőbbség napján érthette. A közölt információkban
lévő hibákat ezen elvnek megfelelően kell kezelni.
2.5. Az információ befogadója
Milyen követelmények léteznek az információ megérthetőségét illetően? Elegendő-e
egy közlés megvalósulásához az a lehetőség, hogy valaki az információhoz eljuthat
járulékos lépések, például kiviteli alakok szétszerelése vagy mérnöki visszafejtés
útján? Léteznek-e általános szabályok a titoktartás vagy a hallgatólagos titoktartás
hatásait illetően?
A technika állását képező közlés olyan információ, amely a szakember számára
a szakember köteles tudásán túlmutató tevékenység vagy kísérletezés nélkül
is érthető. Amennyiben a járulékos lépések elvégezhetők a szakember köteles
tudásán túlmutató tevékenység vagy kísérletezés nélkül, az információ hozzáférhetőségének
a lehetősége elegendő a közlés megvalósulásához.
A titoktartás vagy a hallgatólagos titoktartás hatására vonatkozóan hat hónapos
türelmi idő van előirányozva. A türelmi időre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni,
ha a technika állását képező közlés a bejelentővel vagy jogelődjével szemben
elkövetett jogsértés következménye [SZT 3. § (a)].
3. Új médiumokon keresztül történő közlés
3.1. Általános szabályok
Elegendő közlést valósít-e meg például egy elektronikus hálózatban vagy
az interneten keresztül a papír nélküli információ ahhoz, hogy releváns legyen
az újdonság vagy a feltalálói tevékenység szempontjából? Léteznek-e más közlési
formáktól eltérő, specifikus követelmények? Vannak-e különbségek a különböző
típusú hálózatok vagy kommunikációs módok, például a világháló, chat-csoportok
vagy fórumok, e-mail vagy más típusok esetén?
A publikus elektronikus információ elegendő közlést valósít meg ahhoz, hogy
hátrányosan befolyásolja az újdonságot és a feltalálói tevékenységet. A Magyar
Szabadalmi Hivatal gyakorlatában az "írásbeli közlés" kifejezést
olyan tágan értelmezik, hogy az tartalmazza az elektronikus memóriában, mágneses
médiumon vagy optikai eszközökben tárolt, számítógép vagy más berendezés által
olvasható információkat is. Más típusú közlésekhez viszonyítva nincsenek specifikusan
teljesítendő követelmények.
A hálózati és kommunikációs módok különböző típusainál a kérdéses információ
"nyilvános elérhetőségének" vagy "nyilvános hozzáférhetőségének"
vizsgálata a más típusú közlésekre alkalmazandó vizsgálattal azonos módon
végzendő. Ezért azt minden egyes esetben minden egyedi körülménnyel összefüggésben
kell megítélni. A nyilvános kommunikációs módon közölt információk, például
a világhálón, chat-csoportokban, fórumokon, nyilvánosan terjesztett e-mailekben
és más úton közölt információk részét képezik a technika állásának. A személyes
e-mailt, függetlenül attól, hogy titkosítva van-e vagy sem, nem lehet a technika
állásához tartozónak tekinteni.
3.2. A titkossággal kapcsolatos kérdések
Van-e jelentősége annak, ha az információ titkosítva van? Mi a kulcsszavak,
keresőmotorok és fizetési követelmények relevanciája?
A Magyar Csoport úgy véli, hogy a kulcsszavak és a titkosítás releváns kritériumokat
képeznek. Az elbírálás szempontjából döntő tényező az, hogy a kulcsszó vagy
a dekódoláshoz szükséges eszköz bárki számára bármilyen korlátozás vagy megkülönböztetés
nélkül hozzáférhető-e.
Amennyiben egy keresőmotor egy adott információt megtalál, azt publikusnak
kell tekinteni.
Nyilvánosan közöltnek kell tekinteni az olyan weboldal tartalmát, amely a
hozzáféréshez fizetést tesz szükségessé, amennyiben a fizetéssel történő hozzáférés
bárki számára rendelkezésre áll.
3.3. A közlés helye
Mi a közlés helye, ha az információt az internetre kitették? Az a puszta tény,
hogy egy weboldal hozzáférhető egy meghatározott helyen, elegendő-e az adott
helyen a közlés megvalósításához, avagy járulékos feltételek vagy követelmények
szükségesek?
A közlés helye az a hely, ahol az internetre kitett információ hozzáférhető. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az internetre kitett információ minden olyan országban közlésre kerül, amelyben az információ bármilyen további feltétel vagy követelmény nélkül hozzáférhető.
3.4. A közlés időzítése
Léteznek-e meghatározott követelmények az elektronikus eszközökön keresztül
elérhető információk időzítését és időtartamát illetően? Szükségesek avagy
kívánatosak-e az archívumok?
Tapasztalatok és jogesetek hiányában jelenleg nem világos, hogy milyen követelmények
léteznek az interneten történő közlés időzítését és időtartamát illetően.
A technika állását képező közlés időzítését és időtartamát illetően a Magyar
Csoportnak az a véleménye, hogy az információnak az interneten az elsőbbség
napja előtt megfelelően hosszú ideig meg kell jelennie ahhoz, hogy az bárki
számára hozzáférhetővé váljék. Az interneten való megjelenés időtartamának
megfelelőségét minden egyes esetben külön-külön kell vizsgálni. Az információnak
az interneten legalább olyan hosszú ideig kell megjelennie, amely szükséges
ahhoz, hogy azt bárki letölthesse vagy kinyomtathassa.
A Magyar Csoport úgy véli, hogy az archívumok kívánatosak az interneten történő
közlések bizonyítékainak biztosításához.
3.5. A bizonyítás kérdései
Kit terhel a bizonyítás abban a kérdésben, hogy egy meghatározott információt
közöltek-e az interneten? Kíván-e az internet olyan szabályokat, amelyek különböznek
a szóbeli vagy más módokon történő közlésre már létező szabályoktól? Különböző
szintű bizonyítékok szükségesek-e különböző közlési módokhoz? Az új médiumokon
keresztül közölt információ potenciális manipulálása eltérő kritériumokat
tesz-e szükségessé az ilyen közlés elismeréséhez, és léteznek-e ilyen típusú
közlésekre vonatkozó szabályok?
Egy meghatározott információnak az interneten megtörtént közlését annak a
személynek kell bizonyítania, aki azt állítja.
Az internetes közlésekre vonatkozó bizonyítási szintnek alapvetően nem kell
különböznie a papíralapú publikációkra meghatározottaktól. A Magyar Csoportnak
nincs tudomása olyan speciális követelményekről, amelyek internetes közlés
bizonyítására szolgálnak. Az új médiumokon keresztül közölt információk potenciális
manipulálása azonban határozottabb kritériumokat tesz szükségessé az ilyen
közlések elismerését illetően.
A technika állását képező közlések hátrányosan érinthetik az újdonságot és/vagy
a feltalálói tevékenységet. A szabadalom esetében nincs korlátozás a tekintetben,
hogy mi képezhet technika állását képező közlést. A használati mintaoltalom
esetében azonban szóbeli ismertetés vagy külföldön megvalósított gyakorlatbavétel
nem valósít meg technika állását képező közlést.
A technika állását képező közlés olyan információ, amely a szakember számára
a szakember köteles tudásán túlmutató tevékenység vagy kísérletezés nélkül
is érthető.
A publikus elektronikus információ elegendő közlést valósít meg ahhoz, hogy
hátrányosan befolyásolja az újdonságot és a feltalálói tevékenységet. A hálózati
és kommunikációs módok különböző típusainál a kérdéses információ "nyilvános
elérhetőségének" vagy "nyilvános hozzáférhetőségének" vizsgálata
a más típusú közlésekre alkalmazandó vizsgálattal azonos módon végzendő.
Az internetes közlésekre vonatkozó bizonyítási szintnek alapvetően nem kell
különböznie a papíralapú publikációkra meghatározottaktól. Az új médiumokon
keresztül közölt információk potenciális manipulálása azonban határozottabb
kritériumokat tesz szükségessé az ilyen közlések elismerését illetően.
Q168 JELENTÉS
A védjegyek "védjegykénti" használata mint követelmény a védjegybitorlás és a védjegyoltalom fenntartása tekintetében***
A Q168 témában az Irányelvek kérdései alapján a Magyar Csoport az alábbi jelentést terjeszti elő.
I. Válaszok a kérdésekre
1. A védjegyek "védjegykénti" használatával kapcsolatos követelmények
1.1. A védjegyoltalom megszerzése szempontjából (ameny- nyiben a nemzeti jogszabály szerint használattal lehet ilyen jogot szerezni)
Magyarországon a védjegyoltalom lajstromozással keletkezik. A bejelentést megelőző használat, vagy a megjelölés használatára irányuló szándék nem feltétele a lajstromozásnak.
1.2. A védjegyoltalom fenntartása szempontjából (pl. törlési vagy használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásnál)
A védjegyoltalom fenntartásával kapcsolatban a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (a továbbiakban: Vt.) megköveteli a védjegyek tényleges belföldi használatát. Az, hogy a használat megfelel-e a jogszabályban rögzített követelményeknek - tekintettel a használat mértékére, fajtájára és módjára - mindig az adott ügy körülményeinek mérlegelésétől függ. Egy adott védjegy használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásban az eljáró hatóság használatként értékeli a védjegy elhelyezését az árun vagy annak csomagolásán, a védjeggyel ellátott áru forgalomba hozatalát, eladásra való felkínálását, forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartását, szolgáltatás nyújtását vagy szolgáltatás felajánlását a védjegy alatt és a védjeggyel ellátott áruknak az országba történő behozatalát vagy az országból történő kivitelét. Vita tárgyát képezi, hogy a védjegynek kizárólag üzleti levelezésben vagy reklámozásban történő használatát az 1997. július 1-jén hatályba lépett jelenlegi Vt. alapján a védjegy fenntartásához megfelelő tényleges használatnak kell-e tekinteni.
1.3. A védjegybitorlás megállapítása szempontjából
A Vt. vonatkozó rendelkezései értelmében az 1.2. pont alatt részletezett, a védjegy jogosultjának hozzájárulása nélküli védjegyhasználat, beleértve az üzleti levelezésben és reklámozásban történt használatot is, védjegybitorlást képez.
2. Nevesíti-e a védjegytörvény vagy az esetjog, hogy mi számít a védjegy "védjegykénti" használatának?
A Vt. nem határozza meg, hogy mi számít a védjegy "védjegykénti" használatának. Az 1.2. pont alatt nevesített használati módok felsorolása nem kimerítő jellegű.
3. Van-e különbség a védjegy "védjegykénti" használatának megítélése szempontjából az oltalom megszerzése, fenntartása, illetve a védjegybitorlás tekintetében?
Az oltalom megszerzéséhez nem szükséges a védjegy használata. Más a helyzet a védjegyoltalom fenntartását, illetve a védjegybitorlás kérdésének megítélését illetően. Nevezetesen, az a használat, amely megfelelő a védjegyoltalom fenntartásához, védjegybitorlást képez, ha a használat a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül valósult meg. Azonban nem minden használat számít "tényleges" használatnak. A védjegy egyszeri alkalommal történő használata alkalmas lehet védjegybitorlás elkövetésére, ugyanakkor viszont a fenntartás szempontjából a tényleges használat megvalósulását, illetve annak elmaradását a használat terjedelme, módja és mértéke dönti el. Továbbá, a védjegyoltalommal érintett áruk és/vagy szolgáltatások jellemzői is fontos szempontot jelentenek a használat megfelelőségének megítélése vonatkozásában.
4. Mennyiben minősülnek "védjegykénti" használatnak az alábbi használati formák?
4.1. Az interneten történő használat, metatagkénti használat, rákapcsolódás (linking), keretezés (framing) útján történő használat
4.2. Rajongói vagy szurkolói klubok általi használat
4.3. Paródiákban történő használat
4.4. Összehasonlító reklámban történő használat
Magyarországon egyetlen jogszabály sem ad közvetlen útmutatást a fenti kérdések megítélésével kapcsolatban, ugyanakkor megállapítható, hogy ilyen vonatkozásban különbséget kell tenni az oltalom fenntartására, illetve az oltalom bitorlására irányuló esetek között. Nagy a valószínűsége annak, hogy bizonyos használati formák, amelyek alkalmasak lehetnek védjegybitorlás elkövetéséhez, nem megfelelőek a védjegyoltalom fenntartása tekintetében. Valamennyi, a fentiekben nevesített nem hagyományos védjegyhasználati forma - kereskedelmi cél esetén és a jogosult hozzájárulása nélkül - eredményezhet védjegybitorlást, még akkor is, ha az ilyen használat nem rendszeres. Ugyanakkor egy ilyen használat nem eredményezné a jog fenntartását. Nincs tudomásunk olyan jogesetről, amely ezt a kérdéskört érintené. A 4.1-4.4. pontokban nevesített használati formákkal kapcsolatban keletkezett jogviták jó része még a bírósági szakaszba érkezés előtt befejeződik, és kevés bírósági per jut el az ítéletig. Ugyanakkor nem kétséges, hogy az ilyen jellegű ügyek, jogviták száma növekedni fog, aminek következtében megfelelő választ kell majd adni a védjegyoltalom korlátaival, a védjegy "szabad használatával" ("fair use") kapcsolatos kérdésekre. A nem hagyományos védjegyhasználat a Vt. rendelkezésein kívül más jogszabályi rendelkezésekkel is ütközhet, ennek részletezését az 5. pont tartalmazza.
5. Amennyiben a nemzeti szabályozás a védjegy "védjegykénti" használatát az áru és/vagy a szolgáltatás eredetének vagy azonosításának hagyományos jelzéséhez köti, a nem hagyományos használati formákkal kapcsolatos igények érvényesíthetők-e más, a Vt.-n kívüli jogszabályok (pl. versenytörvény) alapján?
A nem hagyományos védjegyhasználat esetében a következő jogszabályok alkalmazása
kerülhet szóba:
- a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény,
- a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény, és
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi törvény (Ptk.) általános rendelkezései.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
törvény generál klauzulája tiltja olyan gazdasági tevékenység folytatását,
amely sérti vagy veszélyezteti a versenytársak vagy a fogyasztók törvényes
érdekeit, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközik. A gazdasági reklámtevékenységről
szóló törvény rögzíti, hogy milyen esetekben nem minősül jogsértőnek az összehasonlító
reklám. Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólagos
használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban
történő - a célnak megfelelő módon megvalósuló - használatával szemben, feltéve,
hogy a védjegy használata elengedhetetlen az összehasonlításhoz és nem haladja
meg a feltétlenül szükséges mértéket. A Ptk. oltalmazza a természetes és jogi
személyek személységi jogait, illetve jó hírnevét. Amennyiben bármelyik nem
hagyományos védjegyhasználati forma e jogok megsértését eredményezné, a Ptk.
vonatkozó rendelkezései alkalmazásának lehet helye.
6. Amennyiben védjegybitorlást a védjegyek "védjegykénti" használatával lehet elkövetni, a "közismert", "jóhírnevű" védjegyek védelme hogyan valósul meg eltérő árukon történő, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatos használatnál?
Magyarország tagországa a "közismert" és "jóhírnevű" védjegyek különös védelme szempontjából nagy jelentőséggel bíró két nemzetközi egyezménynek, Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, valamint Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény Uruguayi Fordulójában létrejött "Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól" c. egyezménynek (TRIPS). A magyar védjegytörvény különleges védelmet biztosít a jó hírnevű védjegyeknek, ami összhangban áll azokkal a nemzetközi törekvésekkel, amelyek fokozott védelmet kívánnak nyújtani a "híres" védjegyeknek, amelyek hírességük folytán különösen ki vannak téve jogosulatlan használatnak. A Vt. relatív lajstromozási akadályként és törlési okként rögzíti az ilyen védjegyekkel történő ütközést, nevezetesen eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében kizárja a védjegyoltalomból a belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölést, ha annak használata a jó hírnevű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. Az ilyen védjegyeknek a jogosult hozzájárulása nélküli használata eltérő áruk és/vagy szolgáltatások esetén is bitorláshoz vezethet. A Vt. nem tartalmaz meghatározást a "jóhírnevű" és a "közismert", védjegyeket illetően, ennek következtében ezeket a kérdéseket vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy az eljáró bíróságok ítélik meg.
II. A Magyar Csoport véleménye
A fentiekben érintett kérdésekkel kapcsolatos viták minden bizonnyal folytatódni fognak, sőt valószínűleg még nagyobb intenzitással mind eddig, különös tekintettel a védjegyeknek a piacgazdaságban betöltött szerepe és az általános globalizációs tendenciák miatt. Mindazonáltal a Magyar Csoport idő előttinek tekinti sajátos megoldás javasolását a felmerült kérdések megválaszolása szempontjából. Nem vitás, hogy pl. a metatagok használata már- már jelentős marketing eszközként is használatos, mellyel az internetes keresőket szándékuk ellenére is egyes internetes elérhetőségekre kalauzolják. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben valaki más védjegyét meta-tagként használja, vajon milyen mértékben és milyen esetekben jelenthet ez tolerálható használatot. A határvonalat nagy valószínűséggel ott kellene meghúzni, hogy a kereskedelmi céllal történő, nem hagyományos használatot nem szabad megengedni, továbbá eleget kell tenni annak a követelménynek is, hogy a nem hagyományos használat nem sértheti valamely jó hírnevű védjegy megkülönböztető képességét, illetve hírnevét. Hasonló megközelítés látszik elfogadhatónak a paródiákban, illetve az összehasonlító reklámban történő védjegyhasználat esetében is. Úgy tudjuk, hogy ezeket a kérdéseket más-más országok jogalkalmazói eltérően ítélték meg. A Magyar Csoport olyan megközelítést tartana elfogadhatónak, amely nem lenne sem túl tágan értelmezhető, sem túlságosan korlátozó. A Magyar Csoport továbbá üdvözli azokat a nemzetközi szinten tett erőfeszítéseket, amelyek a "közismert" és "jóhírnevű" védjegyek oltalma tekintetében nagyobb jogbiztonságot és átláthatóbb szabályozást lennének hivatottak biztosítani, és reméli, hogy ezek alkalmazható megoldásokhoz fognak vezetni.
A magyar védjegytörvény nem tartalmaz speciális szabályozást a védjegy "védjegykénti"
használatát illetően az oltalom megszerzése, fenntartása, illetve a védjegyoltalom
bitorlása szempontjából.
Az oltalom megszerzéséhez nem szükséges a védjegyhasználat megkezdése, sem
az erre irányuló szándék kinyilatkoztatása. A védjegyhasználat megítélésében
eltérés van a védjegyoltalom fenntartását, illetve a védjegybitorlás kérdésének
megítélését illetően. A védjegy egyszeri alkalommal történő használata alkalmas
lehet védjegybitorlás elkövetésére, ugyanakkor viszont a fenntartás szempontjából
a tényleges használat megvalósulását, illetve annak elmaradását a használat
terjedelme, módja és mértéke dönti el.
Magyarországon nincs hatályban olyan jogszabály, amely közvetlenül szabályozná
a nem hagyományos védjegyhasználattal összefüggő kérdéseket. Ugyanakkor hangsúlyozni
kívánjuk, hogy ilyen esetekben az esetleges jogérvényesítésnél a védjegytörvényen
kívüli jogszabályok alkalmazása is szóba jöhet.
A Magyar Csoport üdvözli és támogatja azokat a nemzetközi szinten tett erőfeszítéseket,
amelyek a "közismert" és "jóhírnevű" védjegyek oltalmával
kapcsolatos nagyobb jogbiztonságot és átláthatóbb szabályozás elfogadását
célozzák.
Q169 JELENTÉS
A szellemi tulajdon sérelmére elkövetett
bitorlások büntetőjogi szankciói****
Jelentésünket az Irányelvekben foglalt kérdések sorrendjében az alábbiakban
adjuk meg, ahol a kérdések dőlt betűkkel vannak jelölve.
2. A magyar jogrendszer büntetőjogi szankciói a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bitorlási ügyekben
2.1. Felkérjük a nemzeti csoportokat annak bemutatására,
hogy hazai törvényhozásuk bevezette-e a védjegy- és szerzői jogi ügyekben
a TRIPS-egyezmény 61. cikkében foglalt rendelkezéseket.
Gondoskodik-e a hazai törvényhozás büntetőjogi szankciók útján az egyéb szellemi
tulajdon, mint pl. a szabadalmak, a használati és formatervezési minták, a
tisztességtelen verseny stb. sérelmére elkövetett magatartásokkal szemben?
A TRIPS-egyezmény 61. cikkében foglalt követelmények mind a védjegyek, mind
a szerzői jog vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
tv. (a továbbiakban: BTK) módosítása útján bűntetti, illetve vétségi tényállást
megvalósító cselekményként kodifikálásra kerültek.
A magyar jogrendszer a TRIPS-egyezmény 61. cikkében foglalt minimális követelményeken
túlmenően büntetőjogi szankciókat vezetett be a szabadalom, a használati mintaoltalom,
a formatervezésiminta-oltalom, a topográfiaoltalom, a védjegy és a földrajzi
árujelző oltalmának megsértése, valamint a tisztességtelen verseny tilalmába
ütköző cselekmények esetére, és az egyezményben említett területeken is túlment
a kalózcselekmények büntetőjogi üldözésén.
2.2. Felkérjük a nemzeti csoportokat az egyes szellemi tulajdonjogok sérelmére elkövetett bitorlásokhoz fűződő büntetőjogi rendelkezések ismertetésére.
Az alábbiakban felsoroljuk a szellemi tulajdon büntetőjogi védelmével összefüggő bűncselekmények törvényi meghatározását és szankcióit.
Szerzői vagy szomszédos jogok megsértése
329/A §
(1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén,
előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának
a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg
film előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett,
vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői
vagy szomszédos jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,1
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését
különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos
jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
(4) Aki a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését vagyoni hátrányt okozva
gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel,
közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása
329/B §
(1) Aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló, és a szerzői jogról
szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az
ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés
végett
a) készít, előállít,
b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával
vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői vagy szomszédos jog
védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges
vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére
bocsátja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői
vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen
követik el.
(4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői
vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges
eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a
hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és
az elkészített, illetőleg előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint
lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy
kilétének megállapítását.
Jogkezelési adat meghamisítása
329/C §
Aki más szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá tartozó művének, illetőleg
teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői
jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett
jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két
évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
Iparjogvédelmi jogok megsértése
329/D §
(1) Aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy formatervezésiminta-oltalom,
topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló
jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel
vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel,
közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi
jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok
megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
Áru hamis megjelölése
296. §
Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel,
csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs,
illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel,
vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba
hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A fogyasztó megtévesztése
296/A §
(1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt
az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt
megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról
megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül
az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt
hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak,
a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek,
valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek
megvalósítását igényli.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül
az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény
is.
Üzleti titok megsértése
300. §
(1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva
jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ
el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez
kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban
maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban
tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Előfeltétele-e a büntetőjogi felelősségnek a szándékosság?
A fenti bűncselekmények elkövetésének előfeltétele a szándékos magatartás, kivéve a szerzői vagy szomszédos jogok megsértésének esetét, amely gondatlan elkövetés esetén is büntetendő, ha vagyoni hátrányt okozott.
Kit terhel a szándékosság fennállásának bizonyítása?
A büntetőeljárásban a bűnösség bizonyítása - és így az elkövetés szándékosságának (mens rea) bizonyítása is - az ügyészt terheli.
Vélelmezi-e a törvény a speciális szándék fennállását, vagy pedig azt pozitívan kell bizonyítani?
A magyar jog szerint a szándékosság nem vélelmezhető, azt bizonyítani kell.
2.3. Az egyes nemzeti csoportok fejtsék ki, hogy áll-e fenn különbség a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett magatartások tekintetében a polgári jogi és a büntetőjogi felelősség szempontjából. Arra is nyilatkozzanak, hogy ugyanarra a bitorló magatartásra párhuzamosan megállapítható-e a polgári jogi és büntetőjogi felelősség. Azonosak-e az elévülésre vonatkozó szabályok a büntetőjog és polgári jog szempontjából?
A polgári jogi és büntetőjogi felelősség alapja és szankciói között az alábbi főbb különbségek vannak.
a) A polgári jogi felelősség jogalapja
A polgári jogi jogkövetkezmények (lásd a b) pontot) alapja a vonatkozó törvényekben
meghatározott, jogsértő (iparjogvédelmi ügyekben: bitorló) magatartások megvalósítása.
A polgári jogi jogkövetkezmények objektív alapon állnak fenn - szemben a büntetőjogi
felelősséggel - tekintet nélkül az elkövetés szándékosságára, gondatlanságára,
illetve vétkességére.
A polgári jogi felelősségen alapuló kártérítés vonatkozásában azonban mentesül
a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott
helyzetben elvárható.
b) A polgári peres eljárás lehetséges szankciói:
- a jogsértés bírói megállapítása,
- a jogsértés abbahagyására kötelezés és eltiltás a további jogsértéstől,
- nyilvánosság útján történő elégtételadás,
- adatszolgáltatásra kötelezés a jogsértéssel érintett dolgok előállításában,
forgalmazásában, ill. teljesítésében résztvevőről és a jogsértés felhasználására
kialakított üzleti kapcsolatokról,
- a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése,
- a jogsértést megelőző állapot helyreállítása,
- a jogsértésnél használt eszközanyag, ill. a jogsértéssel előállított dolog
lefoglalása, megsemmisítése, ill. jogsértő voltától való megfosztása, valamint
- a polgári jog szabályai szerint kártérítés is követelhető.
c) A büntetőjogi felelősség jogalapja és szankciói
A jogalapok és szankciók tekintetében utalunk az ad 2.2. alatt felsorolt
bűncselekményekre. A fenti bűncselekményeket csak szándékosan lehet elkövetni,
kivéve a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését, amelynek gondatlan alakzata
is van [BTK 329/A § (4) bek.].
A büntetési szankciók: szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, a
bűncselekmény elkövetésénél használt eszköz vagy a bűncselekmény útján létrejött
dolog elkobzása.
d) Az elévülés
A polgári jogi követelések öt év alatt évülnek el. A polgári jogi elévülés
vonatkozásában speciális rendelkezés, hogy a bűncselekménnyel okozott kár
esetében a követelés öt éven túl sem évül el, mindaddig, amíg a bűncselekmény
büntethetősége el nem évül.
A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de
legalább három év elteltével.
A szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével, továbbá az iparjogvédelmi jogok
megsértésével elkövetett bűntett esetében - különösön jelentős vagyoni hátrány
okozása esetén - a büntetési tétel felső határa nyolc év. A büntetőjogi elévülés
ideje tehát, a cselekmény törvényi minősítésétől függően, a szellemi tulajdon
sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén három és nyolc év között terjed.
2.4. Van-e a jogi személyeknek büntetőjogi felelőssége a magyar jogrendszerben?
A magyar jogrendszer nem teszi lehetővé a jogi személyekkel szembeni büntetőeljárást,2 az csak természetes személyekkel szemben folytatható.
2.5. A büntetőbíróság, amely a bitorlási ügy vonatkozásában
a büntetőjogi felelősség kérdésében dönt, rendelkezik-e olyan jogkörrel, hogy
a szellemi tulajdon érvényességének kérdésében döntsön, vagy ennek értékelése
a polgári jogi bíróságra tartozik?
Amennyiben a büntetőbírónak nincs lehetősége, hogy valamely szellemi tulajdon
érvényességének kérdésében állást foglaljon, különösképpen, hogy annak megsemmisítése
ügyében döntsön, van-e lehetősége a vádlottnak a büntetőeljárás során, hogy
kérje a büntetőeljárás felfüggesztését, amíg az érvényesség kérdésében a polgári
bíró vagy a szabadalmi hatóság dönt?
A büntetőbíróság, amely a bitorlási magatartás büntetőjogi felelőssége kérdésében
dönt, nem jogosult a szellemi tulajdonra vonatkozó oltalom fennállása kérdésében
dönteni; ez iparjogvédelmi ügyekben a Magyar Szabadalmi Hivatal, illetve a
polgári bíróságok, szerzői jogi ügyben pedig a polgári bíróságok hatáskörébe
tartozik.
A büntetőeljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a büntetőbíróság
az eljárást felfüggesztheti, ha a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől
(pl. szellemi tulajdonra vonatkozó jog érvényessége) függ, amelynek eldöntése
más bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben tehát a vádlott
indítványozhatja az eljárás felfüggesztését.
A büntetőbíróság a büntetőeljárást a polgári per jogerős befejezéséig függesztheti
fel, és ha ez az eljárás még nincs folyamatban, úgy a vádlottat megfelelő
határidő tűzése mellett az eljárás megindítására hívja fel. A büntetőeljárást
folytatni kell, ha a vádlott az eljárást a megadott határidőn belül nem indítja
meg.
2.6. A csoportok jelöljék meg pontosan a különféle,
szellemi tulajdon sérelmére elkövetett büntetőjogi szankciókat.
Jogosultak-e a büntetőbíróságok a jogosult sérelmére bekövetkezett károk vonatkozásában
a kártérítés kérdésében dönteni?
A szellemi tulajdon megsértése esetén alkalmazható büntetőjogi szankciók
mértékével kapcsolatban az ad 2.2. alatt felsorolt bűncselekmények törvényi
tényállásaira hivatkozunk.
A büntetőeljárásban érvényesíthetők a polgári jogi igények is.
2.7. Felkérjük a csoportokat, adjanak tájékoztatást
a jogrendszerük megértéséhez szükséges körülményekről, különösképpen abban
a tekintetben, hogy kik azok a személyek, akik a büntetőeljárás megindítására
jogosultak, és van-e a feleknek lehetőségük az eljárásnak egyezség útján történő
rendezésére.
Felkérjük a csoportokat arra is, hogy amennyiben erre lehetőségük van, mutassanak
be statisztikai adatokat a büntetőeljárásokra vonatkozóan (az eljárás időtartama,
költsége, a vitás ügyek száma stb.).
A szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértésére vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket
az 1978. évi IV. tv-ben foglalt Büntető Törvénykönyv többszöri módosítása
során a 2000. március 1-jén hatályba lépett 1999. évi CXX. tv. vezette be
jogrendszerünkbe.
Így tehát e törvényi rendelkezésekkel kapcsolatban értékelhető tapasztalatokkal
és közzétett statisztikai adatokkal még nem rendelkezünk.
A magyar jogrendszerben a büntetőeljárás előfeltétele, hogy a nyomozó hatóság
a nyomozást megindítsa. A nyomozás befejezése után az ügyész dönt a vádemelés
kérdésében és képviseli a vádat a bíróság előtt. Az ügyész feladata a vádbeli
cselekmények bizonyítása.
A fentiek következtében nincs lehetőség arra, hogy a felek a büntetőeljárás
keretében egyezséget kössenek.
2.8. A műszaki szakértő szerepe a büntetőeljárásban
A csoportok nyilatkozzanak, hogy értékelhető-e a műszaki szakértő véleménye a jog érvényessége vonatkozásában, amennyiben az nem nyilvánvaló, és figyelembe kell-e venni e körülményt a büntetőeljárásban a szándékosság értékelésénél.
A büntetőeljárás során mind a nyomozóhatóság, mind a bíróság elrendelheti
a műszaki szakértői bizonyítást.
Műszaki szakértő kirendelése szükségessé válhat például annak felderítése
érdekében, hogy a terhelt által előállított termék vagy megvalósított eljárás
az oltalommal védett szabadalmi megoldás igénypontjainak megvalósítását jelenti-e.
A műszaki szakértő igénybevétele hozzájárulást adhat az elkövetési magatartás
szándékos jellegének megállapításához.
Annak a megítélése, hogy a vád alapjául szolgáló iparjogvédelmi oltalom érvényes-e
vagy nem, nem tartozik a büntetőbíróság hatáskörébe, és így e kérdésben a
büntetőeljárás során szakértői közreműködés nem válhat szükségessé.
2.9. Felkérjük a csoportokat, fejtsék ki álláspontjukat, hogy fűződik-e érdek a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények büntetőjogi szankcionálására.
A szellemi tulajdon létrehozása jelentős szellemi alkotói tevékenység és anyagi erőforrások felhasználásának eredménye. A polgári jogi szankciók a polgári peres eljárások elhúzódása miatt nem mindig nyújtanak hatékony védelmet, különösen vonatkozik ez a széles körre kiterjedő, célzatos jogsértések esetére. A polgári peres eljárás elhúzódása lehetőséget ad az elkövetőnek, hogy a sértett kártérítésének alapjául szolgáló fedezetet elvonja. Erre is figyelemmel a bitorlást fenyegető büntetőeljárás és büntetőjogi szankciók a generális prevenció érdekében állnak, és így a cselekmény elkövetésére visszatartó hatással bírnak.
3. Javaslatok a jövőre vonatkozóan
Felkérjük a csoportokat, hogy a saját országuk jelenlegi jogrendszerének értékelése alapján fejtsék ki javaslatukat, hogy a jövő vonatkozásában milyen megoldást találnak célszerűnek a nemzetközi harmonizáció érdekében.
A TRIPS-egyezmény 61. cikkében meghatározott követelmények alapul szolgálhatnak
a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett büntetőjogi rendelkezések nemzetközi
harmonizálására. Ennek megfelelően büntetőjogi védelmet nyújtanának az országok
a szándékos védjegyhamisítás, a kereskedelmi nagyságrendű, üzletszerű szerzői
jogi kalózkodás, valamint a szellemi tulajdon egyéb eseteinek szándékos és
kereskedelmi méretekben (üzletszerűen) elkövetett megsértésének esetére.
A vonatkozó nemzetközi egyezmények lényegileg harmonizált módon határozzák
meg a szellemi tulajdon egyes fajtái vonatkozásában, hogy mely magatartások
valósítanak meg szabadalombitorlást, védjegybitorlást, szerzői jogok megsértését
stb.
A büntetőjogi felelősség szükségszerűen csak a polgári jogi felelősség körének
meghatározásával összhangban, a polgári jogi felelősség körén belül, annál
azonban szűkebb körben állapítható meg. A büntetőjogi felelősség bekövetkeztéhez
szükséges a bűncselekmény alanyi oldalához tartozó bűnösség. A polgári jogi
és büntetőjogi jogkövetkezmények nem mosódhatnak össze.
A polgári jogi felelősség a bitorlás, a jogsértés elkövetésével bekövetkezik,
tekintet nélkül az elkövetéssel okozott sérelem mértékére, vagy az elkövetés
szándékos jellegére.
A büntetőjogi rendelkezések nemzetközi harmonizációja keretében e körön belül
a társadalomra különös veszélyt jelentő, kereskedelmi nagyságrendű, célzatos
és prima facie nyilvánvaló elkövetések vonatkozásában indokolt a harmonizált
büntetőjogi szankciók kötelező megalkotása.
E büntetőjogi harmonizáció során azonban különösen gondot kell fordítani arra
is, hogy a büntetőjogi felelősség előkérdését, a megsértett jog fennállásának
vagy terjedelmének kérdését - ha a terhelt ezt vitatja - az arra illetékes
szabadalmi hatóságok, illetve bíróságok bírálják el, és ne a büntetőügy keretében
történjék ennek eldöntése.
Csupán néhány példát említve:
- a szerzői vagy szomszédos jogok megsértése esetében előfordulhat, hogy a
jogsértés a jogosult által megkötött felhasználási szerződés megszegéséből
eredő, polgári jogi jogvitaként minősül;
- védjegybitorlás esetében vitatható lehet a védjegy oltalmának fennállása,
pl. használat hiánya vagy megkülönböztető jelleg elvesztése miatt;
- szabadalmi oltalom esetében a vádlott vitathatja a szabadalmi oltalom érvényességét
vagy a szabadalmi igénypontok terjedelmét, vagy előhasználati jogra is hivatkozhat.
Így lehetőséget kell adni a vádlott részére, hogy a megalapozott védekezés
keretében a védjegy törlése iránt vagy a védjegyhasználat elmaradása miatt,
illetve a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása iránt az eljárást megindíthassa,
illetve előhasználati jogát érvényesíthesse.
A jogharmonizációnak/jogegységesítésnek gondoskodnia kell arról, hogy a büntetőeljárást
ezekben az esetekben - amíg a hatáskörrel rendelkező hatóságok az előkérdések
vonatkozásában nem rendelkeznek - a büntetőbíróságok felfüggesszék. Az iparjogvédelmi
jogosultságok sajátos jellegére tekintettel, amennyiben a felelősségre vont
személy az iparjogvédelmi jog megsértését vitatja, nem mellőzhető annak lehetővé
tétele, hogy az iparjogvédelmi oltalom fennállásának és terjedelmének kérdését
a hatáskörrel rendelkező hatóságok, illetve bíróságok bírálják el.
Továbbá, indokolt lenne a jogegységesítés körében ezen cselekmények vonatkozásában
a jogi személyek büntetőjogi felelősségének törvénybe iktatása. A jelentős
bitorlási cselekményeket általában jogi személyek követik el és élvezik annak
előnyeit. Így indokolt, hogy a szankciók a jogi személyt sújtsák és a jogi
személyre jelentsenek az okozott kár értékét is meghaladó, jelentős visszatartó
erőt. Indokolja ezt a szempontot az is, hogy a gazdasági társaságokon belüli
döntési mechanizmusok bonyolultsága, a tisztségviselők, illetve munkavállalók
cserélődése nehezíti a cselekmény szándékos elkövetéséért felelős személy
meghatározását.
3.1. A csoportok fejtsék ki, hogy álláspontjuk szerint célszerű-e valamennyi szellemi tulajdon védelmére büntetőjogi szankciókat alkalmazni: ki kell-e terjeszteni a büntetőjogi szankciókat a szellemi tulajdon valamennyi fajtájára, beleértve a szabadalmakat is?
Indokolt, hogy a büntetőjogi szankciók a szellemi tulajdon valamennyi fajtájának bitorlására bevezetésre kerüljenek, de mérlegelni kell, hogy a cselekmény jellegére és elkövetési körülményeire figyelemmel eléri-e azt a szintet, hogy büntetőjogi szankció alkalmazása szükséges. Különös jelentőséggel bír ez a szabadalmak és használati minták esetén, ahol a műszaki megoldások összekapcsolódása, sokrétűsége nehezíti a jogsértés megállapítását.
3.2. A csoportok fejtsék ki észrevételeiket, hogy a szellemi tulajdon
sérelmére elkövetett bitorlások büntetőjogi szankcionálásához feltétlenül
szükséges előfeltétel-e a szándékosság?
Szükséges-e, hogy a jogsértés előre megfontolt legyen?
Következhet-e a szándékosság a bitorlás természetéből önmagában, vagy ezt
a sértettnek bizonyítania kell?
A büntetőjogi felelősség alapja csak a célzatos magatartás legyen, kivéve
a szerzői jogi kalózkodás és a hamisított áru terjesztésében való részvétel
eseteit.
A polgári peres eljárásban a bitorlásért való felelősség objektív alapú és
így a bitorló a bitorlásért polgári jogilag felel. A szándék nem következik
önmagából a cselekmény elkövetéséből, és így a szándék fennállását a büntetőeljárás
során az ügyésznek, amennyiben az eljárás az adott jogrendszer szerint magánvád
alapján indul, a magánvádlónak kell bizonyítania.
3.3. A büntetőbírónak legyen-e lehetősége, hogy döntsön a szellemi tulajdon érvényességéről a büntetőeljárás keretében, vagy ennek az értékelését a polgári bíróságra vagy a szabadalmi hatóságra kell hagynia, és ennek megfelelően el kell halasztania a döntést a büntetőügyben, megvárva, hogy az illetékes hatóság döntsön a büntetőhatóság által felhívott jog érvényességének kérdésében?
A büntetőbíróság, amennyiben az eljárás során az oltalom érvényességének
kérdése felmerül, nem dönthet, hanem ebben az esetben a hatáskörrel bíró szabadalmi
hatóságnak vagy a polgári bíróságnak kell döntenie.
Az iparjogvédelmi jogosultságok sajátos jellegére tekintettel ismét hangsúlyozzuk
az ad 3. alatt már kifejtett álláspontunkat. Ennek értelmében, ha a felelősségre
vont személy védekezik, nem mellőzhető annak lehetővé tétele, hogy a jogsértés
fennállásának kérdését az arra hivatott hatóságok, bíróságok bírálják el.
3.4. A csoportok nyilatkozzanak, hogy a büntetőeljárás ura a sértett legyen-e,
azaz tőle függjön-e, hogy megindítják az eljárást vagy azt egyezség útján
befejezhessék.
A bitorlás sértettje jogosult-e a polgári per keretében a büntetőeljárás okiratait
és a bizonyítási eljárás eredményét felhasználni?
A jelenleg hatályos magyar jogrendszer szerint e cselekmények közvád alapján
üldözendő bűncselekmények.
A nemzetközi egységesítés vonatkozásában azonban álláspontunk szerint az egyes
országok hivatottak eldönteni, hogy a sértett elhatározásától tegyék függővé
annak eldöntését, hogy a polgári peres eljáráson túlmenően büntetőeljárás
megindítását is szükségesnek tartja-e. Ez esetben indokolt-e cselekményeket
magánvád alapján üldözendő bűncselekményekké minősíteni, így a büntetőeljárás
csak a sértett akaratától függően indulna meg, és így lehetővé válnék, hogy
a sértett az eljárás során a magánvádat elejtse, és az elkövetővel a vitát
egyezségi úton rendezze.
Ugyanakkor azonban figyelembe kell venni, hogy egyes esetekben a társadalmi
közérdek a lakosság szélesebb körét érintő hamisítások, kalóz magatartások,
bitorlások esetében megkívánja a cselekmény hivatalból történő üldözését.
Kérjük a csoportokat, hogy nyilatkozzanak a kérdéskör egyéb vonatkozásaiban is, amelyekre vonatkozóan nem történt kérdésfelvetés. Figyelembe kell venni a kérdés úttörő jellegét, és hogy az AIPPI az egyes nemzeti és regionális csoportok tapasztalataiból következtetésekhez kíván jutni abban az esetben is, ha egyes esetek kivételesnek látszanak, azonban mégis alkalmasak lehetnek, hogy azokból a nemzetközi szint tekintetében következtetéseket lehessen levonni.
Az iparjogvédelemmel kapcsolatban sokszor hangsúlyozzák, hogy az éppen olyan
tulajdonjog, mint amely a testi dolgokon (res) áll fenn. Ez sok tekintetben
igaz, nevezetesen a jog abszolút szerkezete és kizárólagossága mind az ipari
tulajdonnak, mind a tulajdonjognak sajátja.
Vannak azonban - az időbeli korláton kívül - olyan lényeges különbségek is,
melyeket véleményünk szerint figyelembe kell venni az iparjogvédelmi jogsértések
szankciórendszerének kiegyensúlyozott és méltányos megválasztásánál.
4.1. A vagyon elleni bűncselekményeknél (lopás, rablás stb.) nem szokott
vitás lenni, hogy a tolvaj vagy rabló a másét vitte-e el avagy olyan dolgot,
amely bárki által szabadon elvihető vagy használható. Azt mindenki jól tudja,
hogy mi az övé, és manapság alig van olyan testi dolog (pl. virág a mezőn),
melyet bárki szabadon elvihet.
A műszaki alkotások világában a helyzet éppenséggel fordított. Az eddig feltalált
emberi alkotások legnagyobb része már közkinccsé vált. A technika állásának
"óceánjából" emelkednek ki az iparjogvédelmi jogok által időlegesen
védett "szigetek".
4.2. Valamely iparjogvédelmi jog állított megsértésénél - a tulajdonjog megsértésével szemben - gyakran vitatható, hogy történt-e egyáltalán jogsértés. A szabadalombitorlási perekben az alperes nem csak azzal védekezhet, hogy cselekménye nem esik az oltalmi körbe, hanem azzal is, hogy a szabadalmast pl. újdonság vagy feltalálói tevékenység hiánya miatt nem illeti meg a szabadalom, vagy nem olyan oltalmi körrel illeti meg, mint ahogy azt engedélyezték. Az iparilag fejlett országokban az érdemi vizsgálat után megadott és utóbb megtámadott szabadalmak jelentős hányada érvénytelennek bizonyul. Ez a hányad még nagyobb az érdemi vizsgálat nélkül megadott iparjogvédelmi jogoknál. Számos országban ilyen a használati mintaoltalom és a formatervezésiminta-oltalom.
4.3. Hasonló a helyzet a védjegyeknél, a lajstromozás nélkül használt megjelöléseknél, a jellegzetes árukülsőknél és a kereskedelmi neveknél. Egy védjegybitorlási perben az alperes nem csak azzal védekezhet, hogy az általa használt védjegy kellően eltér a felperesi védjegytől, vagy az áruk különböznek a védjegy áruitól, hanem megtámadhatja a felperesi védjegyet törlési eljárásban, vagy kérheti a felperesi védjegyoltalom használat hiánya vagy árunévvé válás miatti megszűnésének megállapítását, avagy hivatkozhat arra, hogy felperes belenyugvás miatt nem érvényesítheti védjegyoltalmát.
4.4. Súlyos garanciális okai vannak annak, hogy az iparjogvédelmi jogok fennállásával és megsértésével kapcsolatos hatósági és bírósági eljárások kontradiktóriusak. Kizárólag kontradiktórius módon, mindkét fél érveinek megvizsgálásával hozható olyan megalapozott határozat, amellyel a jogosult az őt valóban megillető jogvédelmet kapja, és nem üt el mást a közkinccsé vált ismeretek és/ vagy saját fejlesztése szabad felhasználásától, illetve nem akadályozza más versenytevékenységét tisztességtelenül iparjogvédelmi monopóliumának jogtalan kiterjesztésével. A kontradiktórius polgári eljárás egyben tág teret ad a feleknek egyezség kötésére, ami valószínűleg mind a felek, mind a köz részére előnnyel jár.
4.5. Egy szabadalombitorlási jogvita természetét tekintve sokkal inkább hasonlít egy tulajdon vagy birtok kérdésében folyó polgári jogi vitára, mint egy tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatti büntetőeljárásra. Egy tulajdoni perben a vesztes félnek át kell adnia a dolgot a pernyertesnek, vagy kártérítést kell fizetnie, de őt nem tekintik bűnözőnek. Ezzel ellentétben a szabadalombitorlás büntetőjogi szankcionálása esetén a vesztes alperes cselekménye bűncselekménynek minősül, és őt bűnözőnek tekintik.
4.6. A szellemi tulajdonjogok megsértése esetén a jogtulajdonos vagyoni hátránya nem szükségképpen korrelál a jogsértő cselekménnyel vagy annak szándékos jellegével. Például, ha a peres felek között a jogvita tárgya valamely vegyi anyag szabadalmi igénypontba ütközése vagy nem ütközése, az adódó vagyoni hátrány ugyanannál a cselekménynél igen széles határok között változhat attól függően, hogy a vegyi anyag egy széles körben használható gyógyszer hatóanyaga vagy a piac által csak kis meny- nyiségben igényelt alapanyag.
4.7. A büntetőjog alapelve, hogy a büntetőrendelkezésnek meghatározottnak
kell lennie (lex certa), az analóg tényállásokra nem terjeszthető ki (lex
stricta) és a büntetendő cselekményeknek és büntetéseiknek mindenki számára
előre láthatónak kell lenniük. A szellemi tulajdon területén a jogsértésnél
a tényállások "keretdiszpozíciós" jellege folytán a fenti kritériumok
igen gyakran nem teljesülnek. Pl. szabadalombitorlás történhet valamely igényponti
jellemző ekvivalens jellemzővel való megvalósítása avagy közvetett bitorlás
esetén. Egymástól eltérő áruk védjegyjogilag hasonlónak minősülhetnek, avagy
egy jóhírnevű védjegyhez hasonló megjelölés használata teljesen eltérő árukra
is védjegybitorlást valósíthat meg. Nem véletlen, hogy a TRIPS-egyezmény 61.
cikkének előírása szerint a tagállamok csak két, általában egyértelmű (vagy
kevésbé vitatható) esetben, a szándékos védjegyhamisításnál (trademark counterfeiting)
és a kereskedelmi méretű szerzői jogi kalózkodásnál (copyright piracy) kötelesek
büntetőjogi szankciót biztosítani.
4.8. A fentiek miatt a Magyar Csoport úgy véli, hogy - különösen szabadalmak,
használati minták és formatervezési minták bitorlásánál - a büntető rendelkezések
és szankciók megválasztásánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni.
Drákói büntetési tételek méltánytalan büntetéseket eredményezhetnek, és a
műszaki fejlődés, a tisztességes verseny gátjai lehetnek.
A TRIPS-egyezmény 61. cikkében foglalt követelmények - az ott meghatározott
minimális mértéken túlmenően - a magyar jogrendszerben a Büntető Törvénykönyv
módosítása útján kodifikálásra kerültek. A polgári jogi és a büntetőjogi felelősséget
egymástól élesen el kell választani.
A polgári jogi felelősség alapja a vonatkozó törvényekben meghatározott jogsértő
magatartások megvalósítása. A polgári jogi jogkövetkezmények objektív alapon
állnak fenn - szemben a büntetőjogi felelősséggel - tekintet nélkül az elkövetés
szándékosságára, gondatlanságára vagy vétkességére.
A büntetőeljárás előfeltétele, hogy az ügyész vádat emeljen, a vádlott bűnösségének
(mens rea) bizonyítása az ügyészt terheli.
A polgári jogi és büntetőjogi szankciók egymástól eltérőek, egymástól függetlenek
és különböző elévülési idő alá esnek.
A magyar jogrendszer nem teszi lehetővé jogi személyekkel szemben a büntetőeljárást.
A Magyar Csoport álláspontja szerint a TRIPS-egyezmény 61. cikkében meghatározott
követelmények alapul szolgálhatnak a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett
büntetőjogi rendelkezések nemzetközi harmonizálására.
A büntetőjogi felelősség szükségszerűen csak a polgári jogi felelősség körének
meghatározásával összhangban, a polgári jogi felelősség körén belül, annál
azonban szűkebb körben állapítható meg.
A büntetőjogi harmonizáció során - messzemenően figyelemmel a szerzői jog
és az iparjogvédelmi jogok sajátosságaira - különösen gondot kell fordítani
arra is, hogy a büntetőjogi felelősség előkérdését, a megsértett jog fennállását
vagy annak terjedelmének kérdését - ha a terhelt ezt vitatja - az arra illetékes
hatóságok, illetve bíróságok bírálják el, és ne a büntetőügy keretében történjék
annak elbírálása. Indokolt lenne a jogegységesítés körében e cselekmények
vonatkozásában a jogi személyek büntetőjogi felelősségének megállapítása.
A harmonizáció keretében az egyes országok hivatottak eldönteni, hogy a sértett
elhatározásától teszik-e függővé annak eldöntését, hogy a polgári peres eljáráson
túlmenően szükséges-e a büntetőeljárás megindítása és nem indokolt-e a cselekményeket
magánvád alapján üldözendő bűncselekményekké minősíteni. A cselekmények hivatalból
történő üldözésére vonatkozó, egységes követelményt azokra az esetekre lenne
indokolt korlátozni, ha a társadalmi közérdek a lakosság szélesebb körét érintő
hamísítások és kalóz magatartások esetében ezt megkívánja.
* Az AIPPI Magyar Csoportja által a Lisszabonban tartandó
VB-ülésre elkészített jelentések.
** Az AIPPI Magyar Csoportja nevében készítették: Kereszty Marcell (a Munkabizottság
vezetője), dr. Mándi Attila, Molnár Imre, Németh Lajos, dr. Palágyi Tivadar,
dr. Polgár István és dr. Somfai Éva.
*** Az AIPPI Magyar Csoportja nevében készítették: dr.
Takács Zoltán (a Munkabizottság vezetője), dr. Gödölle Tamás, dr. Náthon Natalie,
dr. Szentpéteri Ádám, dr. Szigeti Éva és dr. Tamás Dóra.
**** Az AIPPI Magyar Csoportja nevében készítették: dr.
Bacher Vilmos (a Munkabizottság vezetője), dr. Bacher Gusztáv, dr. Bokor Tamás,
dr. Faludi Gábor, dr. Gödölle István, Kerény Judit, dr. Palágyi Tivadar és
dr. Sóvári Miklós.
1 A BTK 138/A §-ának alkalmazásában
az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összegea) kisebb, ha tízezer
forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,b) nagyobb, ha kétszázezer
forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,c) jelentős, ha kétmillió
forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,d) különösen nagy,
ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,e)
különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.
2 A jelentés megküldését
követően az Országgyűlés által 2001. december 11-én elfogadott 2001. évi CIV.
tv. értelmében büntetőjogi intézkedések a jogi személyekkel szemben is alkalmazhatók.
A törvény azonban csak Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását
követően lép hatályba.