NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALAGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
|
A) Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2002. május 28-án
hozott ítéletet a Festo v. Shoketshu Kinzoku Kohyo Kabushiki Co. ügyben, megállapítva,
hogy az igénypontok módosítása egy szabadalmi bejelentés elővizsgálati eljárása
alatt nem zárja ki azt, hogy a szabadalmas bitorlásra hivatkozhasson, amikor
egy versenytársa egy, az igényelt találmánnyal ekvivalens, vagyis nem azonos
megoldást alkalmaz. A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for
the Federal Circuit) korábbi döntése szerint - amelyről 2001. februári tájékoztatónkban
számoltunk be - egy szabadalmi igénypont valamely elemének a módosítása akadálya
annak, hogy a szabadalmas később bitorlásra hivatkozhasson, amikor a szabadalom
szerinti eljárás vagy termék ekvivalensét alkalmazzák. A Legfelsőbb Bíróság
ítélete azonban nem állítja vissza a Festo-ügy előtti szabadalmi helyzetet,
mert jelentős terhet ró a szabadalmasra; utóbbinak ugyanis igazolnia kell,
hogy az elővizsgálati eljárásban alkalmazott korlátozások nem zárják eleve
ki a kérdéses ekvivalens figyelembevételét. Annak a szabadalmasnak, aki ekvivalensekre
hivatkozva állítja, hogy szabadalmát bitorolják, bizonyítania kell, hogy egy
szakembertől nem lehetett ésszerűen elvárni, hogy olyan igénypontot szövegezzen,
amelynek oltalmi köre szó szerint kiterjed az állított ekvivalensre.
A Legfelsőbb Bíróság két olyan sajátos helyzetet azonosított, amikor ekvivalensekre
hivatkozva lehet bitorlást megállapítani. Az egyik ilyen eset, amikor "az
ekvivalens a bejelentés benyújtásának időpontjában nem volt előre látható";
a másik eset, amikor "a módosítás okának legfeljebb csak érintőleges
összefüggése lehetett az ekvivalenssel". A Legfelsőbb Bíróság egy további
utat is nyitva hagyott, megállapítva, hogy "egyéb ok is lehetett, amely
arra engedett következtetni, hogy a szabadalmastól nem volt ésszerűen elvárható
az ekvivalens megadása".
Ez a döntés befolyásolhatja az érvényes amerikai szabadalmak értékét és megváltoztathatja
a hatályban levő amerikai szabadalmakkal kapcsolatos bitorlási perek kimenetelét;
egyúttal az amerikai szabadalmi bejelentések leírásának szövegezését is befolyásolja,
mert arra kell törekedni, hogy a bejelentő a legtágabb oltalmat biztosítsa
találmánya számára.
B) Egy interferencia-eljárásban, amelyben két fél, Adang és Fischoff
vett részt, Fischoffot nyilvánították nyertesnek, mert Adang bejelentése nem
tette lehetővé szakember számára bejelentése tárgyának gyakorlati megvalósítását.
Mindkét találmány paradicsomnövényekre vonatkozott, amelyekbe genetikai módosítással
beiktatták a Bt gént, ami azt eredményezte, hogy a növényt károsító rovar
potroha szétesett. A közös igénypont (count) olyan transzformált sejtre vonatkozott,
amely teljes hosszában magába foglalt egy Bt protein kódolására képes, körülbelül
130 kD nagyságú Bt gént.
A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) kifogásolta, hogy a Szabadalmi Hivatal
Fellebbezési és Interferencia Tanácsa annak bizonyítását kívánta, hogy a toxikus
hatásokat a 130 kD nagyságú protein eredményezte, ahelyett, hogy annak bizonyítását
kívánta volna, hogy egy teljes hosszúságú Bt gén van beiktatva a növénybe,
és a növény toxikus. A CAFC megerősítette a tanácsnak azt a véleményét, hogy
Adang példái csak dohánynövényekre vonatkoztak, és így nem támasztották alá
a paradicsomra irányuló igényt. Mind a tanács, mind a CAFC számos nemrég megjelent
cikkre utalt, amelyek azt bizonyítják, hogy még két dohánytörzs esetében sem
lehet megjósolni az eredményeket.
A CAFC nem találta kellően megalapozottnak a tanács azon véleményét, hogy
Adang (a "fiatalabb" fél) később dolgozta ki találmányát, és ezért
az ügyet visszautalta abból a célból, hogy megfelelő count alapján határozzák
meg az elsőbbséget.
C) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) a Crown Operations Int'l
Ltd. v Solutia ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy ha nem bizonyított
az újdonságrontás, csak akkor kell egy anterioritás miatt korlátozni az igénypont
oltalmi körét, ha ez egy szakembernek is a szükségszerű álláspontja lenne.
A CAFC egyúttal megváltoztatta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját,
hogy a vizsgált szabadalom nem volt érvénytelen, mert a tényállást nem vizsgálták
a találmány megvalósíthatóságának függvényében.
A Solutia 4 973 511 sz. és 5 091 258 sz. két szabadalma olyan filmrétegekre
vonatkozott, amelyeket például gépkocsik szélvédőjének előállítására felhasználható
biztonsági és napsugárzás ellen is védő üvegekben alkalmaznak. A legtöbb szélvédőüveg
két üvegréteg közé helyezett többrétegű filmből készül. A napsugárzás ellen
védő filmet a gyártók "kapszulázás" néven ismert eljárással iktatják
be lágyított polivinil-butirál (PVB) rétegek közé, majd az így kapott filmet
helyezik be két üveglemez közé.
Az '511-es szabadalom azt a hátrányt küszöböli ki, hogy a napsugárzás ellen
védő filmek a kapszulázás alatt könnyen megráncosodnak, ami látástorzulást
okoz. A '258-as szabadalom optikai torzulás kiküszöbölését célozza biztonsági
és napsugárzás ellen védő üvegrendszerekben. Az igényelt módszer méri és ellenőrzi
a PVB-rétegek felületének szerkezetét, és kiszámítja a "hullámindexet"
valamint a "durvasági értéket".
A Crown annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a Solutia '511-es szabadalma
kézenfekvőség miatt, míg a '258-as szabadalom a találmány nem kielégítő ismertetése
miatt érvénytelen. A wisconsini bíróság (US District Court for the Western
District of Wisconsin) nem adott helyt a Crown kérelmének, ami ellen a Crown
a CAFC-hez nyújtott be fellebbezést.
Az '511-es szabadalom 1. igénypontja olyan korlátozást tartalmaz, amely szerint
a napsugárzás ellen védő film legfeljebb körülbelül 2% látható fényvisszaverődést
okoz. A Crown állítása szerint erre nézve újdonságrontó egy "Gillery"-szabadalom,
amely az 1. igénypont összes korlátozását kinyilvánítja a 2%-os látható fényvisszaverés
kivételével. A Crown szerint ez a korlátozás viszont inherensen jelen van
a Gillery-szabadalomban.
A CAFC nem fogadta el azt az állítást, hogy a 2%-os fényvisszaverés jelen
volt az anterioritás szerinti azonos szerkezetű megoldás tulajdonságai között.
A bíróság megállapítása szerint "... nem fogadható el ez a megközelítés,
mert nincs összhangban a gyakorlattal. Ha a 2%-os korlátozás inherensen ki
van nyilvánítva a Gillery-szabadalomban, szükségszerűen jelen kell lennie,
és egy szakember felismerné jelenlétét. ... Az inherencia fennforgását nem
lehet valószínűségek és lehetőségek alapján megállapítani. Az a tény, hogy
egy bizonyos dolog az adott körülményekből következhet, nem elegendő."
Emellett a bíróság azt is kifogásolta, hogy a Crown nem nyújtott be világos
és meggyőző bizonyítékot azzal kapcsolatban, hogy a Gillery-szabadalom kinyilvánítja
a 2%-os korlátot; a Crown csupán feltételezésekre alapozta állítását.
A '258-as szabadalom 1. igénypontja szerint a csekély felületi hullámosságú
PVB-rétegre az jellemző, hogy "hullámindexe (WI) kisebb 15 000 m2-nél".
A Crown azzal érvelt, hogy a hullámindex értékének kiszámítására megadott
szabály nem elég pontos ahhoz, hogy szakember a szabadalom tárgyát kísérletezés
nélkül meg tudja valósítani, vagyis a szabadalom nem elégíti ki az amerikai
szabadalmi törvény 112. szakaszának (1) bekezdése szerint a kielégítő kinyilvánítás
követelményét.
A Crown által benyújtott szakértői bizonylat szerint a szabadalom nem egyértelmű,
mert nem nyilvánítja ki, hogy milyen típusú amplitudómérésre van szükség a
számításhoz. A CAFC ezzel az állítással egyetértett, mert az átlagos amplitudó
közvetlenül befolyásolja az átlagos amplitudó és az átlagos hullámhossz szorzatából
adódó hullámindex számítását. Így a bíróság megerősítette, hogy az '511-es
szabadalom érvényes, de a '258-as szabadalomra vonatkozó ítéletet megváltoztatta,
és az ügyet visszautalta az elsőfokú bíróságnak.
Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a PCT 22. szakaszának (1)
bekezdését 2002. április 1-jén módosították, aminek következtében a nemzetközi
bejelentések nemzeti szakaszát nemzetközi elővizsgálat kérelmezése nélkül
is csak 30 hónapon belül kell megindítani. Ugyanakkor azt is közöltük, hogy
ez a változás számos országban, így Ausztráliában sem lépett még hatályba.
Most arról kaptunk hírt, hogy a PCT fenti módosítása Ausztráliában is hatályba
lépett. Ennek megfelelően azon nemzetközi bejelentések esetében, amelyek 2002.
április 1-jén még hatályban voltak, a nemzeti szakaszt Ausztráliában 31 hónapon
belül kell megindítani, és nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi
elővizsgálatát.
A Benelux államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) kormányai megegyeztek
abban, hogy a benelux védjegytörvényt jobban hozzáigazítják az európai védjegytörvényhez.
A tervezett változások legfontosabbika, hogy be kívánják vezetni a felszólalási
eljárást, amely az európai rendszer egyszerűsített változatának felel meg.
A fő különbség, hogy rövidebb a felszólalási határidő: a felszólalást a védjegy
publikálásától számított 2 hónapon belül kell benyújtani (ez a határidő az
európai rendszerben 3 hónap).
A jelenlegi benelux védjegytörvény felhasználóbarátnak mondható, mert a lajstromozási
eljárás egyszerű és gyors. Emiatt számos külföldi védjegytulajdonos benelux
lajstromozásra alapozza a nemzetközi lajstromozásokat. A felszólalási eljárás
javasolt bevezetése mindenesetre bonyolítani és hosszabbítani fogja a lajstromozási
eljárást. A korábbi védjegyek tulajdonosai azonban csak előnyt élvezhetnek
jogaik fokozottab védelméből.
Bulgária 2002. július 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez.
Ennek megfelelően a 2002. július 1-jén vagy azt követően benyújtott európai
szabadalmi bejelentésekben és olyan nemzetközi bejelentésekben, amelyekben
az Európai Szabadalmi Hivatalt megjelölik, Bulgáriát meg lehet jelölni. Az
ilyen megjelölés alapján megjelölési illetéket kell fizetni, de legfeljebb
7 állam megjelölése után.
Az engedélyezett európai szabadalom bolgár fordítását az európai szabadalom
engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított
3 hónapon belül kell benyújtani.
A) A parlament úgy módosította az alkotmány 10. szakaszát, hogy a Cseh Köztársaságra
nézve kötelező nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek az ütköző nemzeti
törvényekkel szemben. Ennek megfelelően a Cseh Szabadalmi Hivatal annak érdekében,
hogy a cseh szabadalmi törvény összhangban legyen a TRIPS-egyezmény előírásaival,
32/203/2002 sz. hirdetményében bejelentette, hogy a szabadalmak oltalmi ideje
a bejelentés napjától számítva legalább 20 év.
B) A Cseh Köztársaság 2002. július 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi
Egyezményhez. Ennek megfelelően a 2002. július 1-jén vagy azt követően benyújtott
európai szabadalmi bejelentésekben és olyan nemzetközi bejelentésekben, amelyekben
az Európai Szabadalmi Hivatalt megjelölik, a Cseh Köztársaságot meg lehet
jelölni. Az ilyen megjelölés alapján megjelölési illetéket kell fizetni, de
legfeljebb 7 állam megjelölése után.
Az engedélyezett európai szabadalom cseh fordítását az európai szabadalom
engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított
3 hónapon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az európai
szabadalmat a Cseh Köztársaságban érvénytelennek kell tekinteni.
A Dél-koreai Szellemi Tulajdon Hivatal elnöke bejelentette, hogy a szabadalmi bejelentések vizsgálati időtartamát 15 hónapra fogják csökkenteni.
A jelenleg hatályos, 1992. évi védjegytörvény úgy rendelkezik, hogy egy védjegybejelentés
a törvény végrehajtási utasításában meghatározott áruosztályokból csak egyre
vonatkozhat. A törvény elkészült módosítása a nemzetközi áruosztályokra hivatkozik,
ami feleslegessé teszi, hogy a nemzetközi osztályozási rendszerben bekövetkező
minden egyes változás alkalmával módosított végrehajtási utasítást adjanak
ki.
A törvény tervezett módosítása oltalmat biztosít a közismert nemzetközi védjegyekre
akkor is, ha azok nincsenek lajstromozva az Egyesült Arab Emírségekben.
A törvénymódosítás tiltja a közismert védjegyek egyszerű fordításának a lajstromozását,
ha ez megtévesztheti a fogyasztókat.
8. Európai Szabadalmi Egyezmény
Szlovákia 2002. április 17-én, Bulgária, a Cseh Köztársaság és Észtország 2002. április 30-án letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE) való csatlakozás okmányát. Mind a négy ország 2002. július 1-jén vált az ESZE tagjává. Ennek megfelelően ettől az időponttól kezdve ezt a négy államot meg lehet jelölni nemzetközi bejelentésekben mind nemzeti, mind európai szabadalom engedélyezésére.
A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Igazgatótanácsa 2002. január
2-ai hatállyal módosította az ESZH 29. szabályának második bekezdését. Ennek
értelmében egy európai szabadalmi bejelentés csak akkor tartalmazhat egynél
több független igénypontot ugyanabban a kategóriában (termék, eljárás, berendezés
vagy alkalmazás), ha a bejelentés tárgya
a) egymással összefüggő több termék,
b) egy termék vagy berendezés különböző alkalmazásai vagy
c) egy meghatározott feladat alternatív megoldásai,
ha nem, célszerű azokat egyetlen igénypontban megszövegezni.
Ezt a szabályt az ESZH a kutatás és a vizsgálat meggyorsítása és megkönnyítése
érdekében vezette be.
B) 2002. július 1-jétől kezdve az Európai Szabadalmi Egyezmény 51.
szabályának (4) szakaszát összevonták a (6) szakasszal. Ennek megfelelően
a bejelentővel ugyanabban a végzésben közlik az engedélyezni szándékozott
bejelentés szövegét, amelyben egyúttal felszólítják, hogy nyilatkozzék a szöveggel
kapcsolatban, és egyidejűleg nyújtsa be az igénypontok fordítását az eljárás
nyelvétől eltérő másik két hivatalos nyelven és fizesse be az engedélyezési
és a kinyomtatási illetéket.
C) A nemzetközi bejelentések számának nagyfokú növekedése miatt az
Európai Szabadalmi Hivatal kutatási osztályai jelentős túlterheléssel küzdenek.
Emiatt a hivatal 2002 elején változtatott eddigi gyakorlatán: az olyan bejelentések
kapcsán, amelyekben a kutatási jelentés X vagy Y jelű dokumentumokat sorol
fel, negatív nemzetközi elővizsgálati jelentést, míg az olyan bejelentések
kapcsán, amelyekben a kutatási jelentés nem említ X vagy Y jelű dokumentumot,
pozitív nemzetközi elővizsgálati jelentést adnak ki. Minthogy nem végeznek
részletes vizsgálatot, a vizsgálati illeték kétharmadát visszafizetik. Ha
azonban a bejelentő kívánja, részletes nemzetközi elővizsgálatot végeznek.
A) Az Európai Unió tagállamainak belkereskedelmi miniszterei 2002.
május 21-én Brüsszelben szabadalmi ügyekben tartott megbeszélésükön nem tudtak
közös nevezőre jutni a szabadalmi jogvitákban ítélkező bíróságok ügyében,
mert a német kormány elutasította azt a javaslatot, hogy az Európai Törvényszék
(Europen Court of Justice) keretein belül egy Központi Közösségi Bíróság bírjon
kizárólagos joghatósággal a szabadalombitorlási és megsemmisítési ügyekben.
Ehelyett a németek az ilyen vitákat nemzeti bíróságok hatáskörébe kívánják
utalni.
A németekkel szemben álló 14 állam véleményét a spanyol belkereskedelmi miniszter,
Ramon de Miguel így foglalta össze: "Ha az Európai Unióban érvényes szabadalmi
rendszert kívánunk, a jogi ügyeket központi megközelítéssel kell kezelni."
A megegyezés hiánya Frits Bolkenstein belső piaci főmegbízott részéről súlyos
korholást váltott ki: "Ez a régi nóta több mint egy év óta. A tagállamoknak
képeseknek kell lenniük arra, hogy eltekintsenek nemzeti érdekeiktől, ha ebben
a kérdésben egyetértésre akarnak jutni", majd a közösségi szabadalommal
kapcsolatban hozzátette: "Ez kezd bohózattá válni. Az Európai Unió államfői
és kormányfői komoly lépéseket tesznek a közösségi szabadalom létrehozására,
de a határidőket nem képesek tartani."
Ezzel kapcsolatban utalunk arra, hogy az Európai Unió államfői még 2000-ben
Lisszabonban megállapodtak arról, hogy az Unió versenyképessé tétele céljából
2001 végéig létrehozzák a közösségi szabadalmat. 2001 második felében Belgium
volt az Európai Unió elnöke, és számos kompromisszumos javaslatot tett az
igen kényes nyelvi kérdésnek a holtpontról való kimozdítása érdekében, de
a 2001 decemberében tartott rendkívüli ülésen sem jutottak megállapodásra.
A brüsszeli megbeszélésen a nyelvi kérdésben az Európai Bizottság által javasolt
három nyelv (angol, francia és német) használata helyett olyan kompromisszumos
javaslatot terjesztettek elő, hogy a kezdeti kérelmet az Európai Uniónak mind
a 11 nyelvére, míg a többi iratot csak erre a három nyelvre kell lefordítani.
A spanyol miniszter ezzel a rendszerrel kapcsolatban azt állapította meg,
hogy egy európai unióbeli szabadalom átlagosan 20 000 dollárba kerülne, ami
körülbelül kétszerese egy amerikai szabadalom költségének, és ez jóval több
az Európai Bizottság javaslatának elfogadása esetén felmerülő költségeknél.
Bolkenstein ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a bírósági kérdést remélhetőleg
meg tudják oldani a közeli jövőben.
B) 2002 februárjában az Európai Unió Bizottsága javaslatot tett közzé
a számítógéppel kapcsolatos találmányok szabadalmazásáról. A cél a szabadalmi
hatóságok gyakorlatának olyan harmonizálása, hogy az Európai Közösség tagállamai
azonos oltalmat nyújtsanak.
A javaslat szerint az ismert technológiához műszaki hozzájárulást biztosító
szoftverre szabadalmi oltalmat kell adni.
Észtország 2002. július 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez.
Ennek megfelelően a 2002. július 1-jén vagy azt követően benyújtott európai
szabadalmi bejelentésekben és olyan nemzetközi bejelentésekben, amelyekben
az Európai Szabadalmi Hivatalt megjelölik, Észtországot meg lehet jelölni.
Az ilyen megjelölés alapján megjelölési illetéket kell fizetni, de legfeljebb
7 állam megjelölése után.
Az engedélyezett európai szabadalom észt fordítását az európai szabadalom
engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított
3 hónapon belül kell benyújtani.
2002. áprilisi tájékoztatónkban felsoroltuk azokat a PCT-tagországokat, amelyekben még nem módosították 30 hónapra a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határidejét. Horvátország értesítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodáját, hogy szabadalmi törvényének megfelelő módosítása folytán 2002. április 1-jével 30 hónapra változtatták a nemzeti szakasz megindításának határidejét.
Indiában ebben az évben új védjegytörvény lép hatályba, amely az alábbi főbb
változtatásokat vezeti be.
A szolgáltatási védjegyek lajstromozhatók lesznek. A "szolgáltatás"
kifejezés különféle üzleti tevékenységekre vonatkozik.
Az új törvény bevezeti a kollektív védjegyek oltalmát. Az ilyen védjegy személyek
társulásának az áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg másokéitól.
Egy védjegybejelentés több áruosztályra is lajstromozható lesz, de a második
és további áruosztály után külön illetéket kell fizetni.
A lajstromozható védjegyek körét kiterjesztik az áruk alakjára és csomagolására,
valamint a színkombinációkra.
A lajstromozás időtartama a lajstromozás napjától számított 10 év lesz, és
hasonló időtartamra korlátozás nélkül megújítható.
Az új törvény megszünteti a védjegylajstrom A és B részét.
Felállítanak egy szellemi tulajdonjogokra szakosodott Fellebbezési Bíróságot,
amely a Védjegyhivatal döntései ellen benyújtott fellebbezéseket fogja elbírálni.
Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a PCT 22. szakasza (1) bekezdését
2002. április 1-jén módosították, aminek következtében a nemzetközi bejelentések
nemzeti szakaszát nemzetközi elővizsgálat kérelmezése nélkül is csak 30 hónapon
belül kell megindítani. Ugyanakkor azt is közöltük, hogy ez a változás számos
országban, így Japánban sem lépett még hatályba.
Most arról kaptunk hírt, hogy a PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése
Japánban 2002. szeptember 1-jén lép hatályba. Ennek megfelelően azon bejelentések
esetében, amelyek nemzeti szakaszát Japánban 2002. szeptember 1-jén vagy azt
követően indítják meg, nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi
elővizsgálatát, és a nemzeti szakaszt 30 hónapon belül kell megindítani.
2000-ben módosították az 1995. évi vámügyi törvény 218. szakaszát, és ebben
a szellemi tulajdon oltalma szempontjából szabályozták a vámellenőrzés tárgyát
képező árukészletek kezelését.
Az új rendelkezés a Kazahsztánból kiszállított és oda bevitt olyan árukra
vonatkozik, amelyeknek szellemi tulajdonnal kapcsolatos vonatkozása van. Az
ilyen áruk exportját és importját feljegyzik a vámhatóság megfelelő lajstromába,
aminek révén a szellemi tulajdon védelmének hatásos mechanizmusa létesíthető
hamis termékek törvénytelen bevitele és kivitele ellen.
A lajstromba való bejegyzést a szellemi tulajdonjog birtokosának (a továbbiakban:
jogosult) kérése alapján végzik el. A kérelmezési és elbírálási, valamint
a lajstromba való bejegyzési eljárást a vámhatóság az Igazságügyi Minisztérium
Szellemi Tulajdon Bizottságával összhangban állapította meg. A vámhatóság
gondoskodik arról, hogy a lajstromot időszakonként publikálják a Vámügyek
című hivatalos lapban.
A módosított törvény szerint a vámhatóság felfüggeszti az olyan áruk kiadását,
amelyek szellemi tulajdont tartalmaznak és be vannak jegyezve a lajstromba,
ha arra utaló jeleket fedeznek fel, hogy az áruk sértik a jogosult jogait.
A vámhatóság a szellemi tulajdonjogot tartalmazó áruk kiadásának felfüggesztésére
vonatkozó határozatot követő 6 napon belül köteles értesíteni a jogosultat
és az áru szállítóját a felfüggesztésről és annak okairól, a szállítót pedig
a jogosult, valamint a szállító nevéről és címéről.
A felfüggesztésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül
a jogosult köteles olyan biztosítékot letétbe helyezni, amely elegendő ahhoz,
hogy kompenzálja az árukiadás felfüggesztése miatti veszteségeket, ha a felfüggesztés
törvénytelen volt. A biztosíték összegét a vámhatóság az előírásokkal összhangban
állapítja meg.
A vámhatóság 10 napig függesztheti fel az áruk kiadását, és ez az időtartam
további 10 nappal meghosszabbítható. E határidő lejárta után a vámhatóság
a jogosult előzetes értesítése után felszabadítja a lefoglalt árukat, hacsak
a szállító nem bizonyítja, hogy büntetőjogi eljárást indított a lefoglalt
áruk importjával vagy exportjával kapcsolatos jogsérelem miatt.
Abban az esetben, ha a szállító ilyen eljárást indított, a vámhatóságnak nincs
joga az áruk kiadására, amíg a bíróság ítéletet nem hoz az ügyben. Az árukat
ki kell adni, ha a szállító biztosítékot helyez letétbe, amely a jogosult
érdekeinek a védelméhez szükséges legalább egy hónap időtartamra. Ennek a
biztosítéknak az összegét a Központi Vámbizottság állapítja meg az adott szállítmány
mennyiségének és értékének a függvényében.
A) A kínai Legfelsőbb Népbíróság a kínai szabadalmi törvény több módosítását
vette fontolóra. Ennek kapcsán a következő kérdést tették fel a bíróságnak:
"A szabadalommal kapcsolatos peres ügyekben általános gyakorlat, hogy
az eljárást felfüggesztik, ha az alperes a szabadalmi hivataltól kéri a szabadalom
érvényességének újbóli vizsgálatát. Az ilyen felfüggesztés esetén azonban
a felperes érdekei gyakran komolyan sérülnek. Milyen változást kíván a bíróság
bevezetni ezen a területen?"
A Legfelsőbb Népbíróság szóvivője a következő választ adta: "Ha a felperes
bizonyítani tudja, hogy az alperes megsemmisítési keresete nem elegendő a
szabadalom érvénytelenítéséhez, a bíróság úgy dönthet, hogy nem függeszti
fel a szabadalombitorlási eljárást. Ezt az eljárást akkor sem kell felfüggeszteni,
ha az alperes az előírt vizsgálati időszak lejárta után nyújt be megsemmisítési
kérelmet."
B) 2001. december 17-én hatályba lépett Kínában a licenciaszerződések
bejegyzésére vonatkozó rendelet, amelynek fontosabb rendelkezéseit az alábbiakban
foglaljuk össze.
A 2. szakasz szerint a Kínai Népköztársaság Állami Szellemi Tulajdon Hivatala
felelős a szabadalmakra vonatkozó licenciaszerződések (a továbbiakban: szabadalmi
szerződések) bejegyzéséért. Ez a hivatal feljogosítja a tartományok és önálló
körzetek szabadalmi ügyekben illetékes hatóságait a szabadalmi licenciaszerződések
bejegyzésére.
Az 5. szakasz szerint a szerződő felek a szerződés hatálybalépésétől számított
3 hónapon belül kötelesek az illetékes hatóságot értesíteni.
A 9. szakasz előírja, hogy a szabadalmi szerződéseket írásba kell foglalni.
A 13. szakasz szerint a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a szabadalmi szerződés
másolatát, a szabadalmi bizonylatot és az engedélyező azonosítását lehetővé
tevő bizonylatot.
A 16. szakasz előírja, hogy a helyi hatóság a bejegyzésre vonatkozó értesítést
köteles továbbítani az Állami Szellemi Tulajdon Hivatalnak.
A 17. szakasz szerint, ha a bejegyzési kérelem kielégíti a formai követelményeket,
a helyi hatóság 7 napon belül köteles kiadni a bejegyzési bizonylatot. Ha
a kérelem nem felel meg a követelményeknek, a helyi hatóságnak közölnie kell
a bejegyzés elutasításának okát.
A 18. szakasz előírja, hogy a helyi hatóság a bejegyzési eljárás befejezését
követő 3 napon belül köteles továbbítani a bejegyzési bizonylatot és a felek
által benyújtott iratokat az Állami Szellemi Tulajdon Hivatalnak.
A 19. szakasz szerint az Állami Szellemi Tulajdon Hivatal köteles lajstromot
vezetni a szabadalmi szerződésekről, amely a köz számára hozzáférhető.
A 20. szakasz szerint az Állami Szellemi Tulajdon Hivatal felelős a szabadalmi
szerződéseknek a szabadalmi lajstromba való bejegyzéséért és a bejegyzésnek
a hivatalos közlönyben való meghirdetéséért.
C) Az államtanács 2001. április 2-án rendeletet adott ki az integrált
áramkörök oltalmáról, amely 2001. október 1-jén lépett hatályba.
A rendelet szerint az oltalom feltétele a lajstromozás. Az oltalmi idő a lajstromozási
kérelem benyújtásától vagy - ha ez korábban történt - az első kereskedelmi
alkalmazástól számított 10 év. A lajstromozási kérelmet az Állami Szellemi
Tulajdon Hivatalnál kell benyújtani.
D) Az állateledelt forgalmazó, sanghaji székhelyű East Hope Group cég
2000 decemberében lajstromoztatta a HARRY POTTER védjegyet, de még nem hozott
forgalomba semmilyen terméket ilyen védjeggyel.
E) A kínai kormány tárgyalásokat folytat több nyugati gyógyszergyárral,
így a Merck-kel, a Bristol-Myers Squibb-bel és a Glaxo SmithKline-nal annak
érdekében, hogy használati engedélyt szerezzen AIDS-ellenes gyógyszerekre
vonatkozó szabadalmak tárgyának gyártására.
2002. júniusi közlés szerint Kínában a HIV-vírussal fertőzöttek számát 850
000-re, az AIDS-megbetegedés által okozott halálesetek számát pedig mintegy
100 000-re becsülik. Egy évvel korábban a fertőzöttek száma 600 000 volt,
ami egy év alatt rendkívül gyors, 42%-os növekedésnek felel meg.
Kirgizisztán 2002. április 24-én letétbe helyezte a Szabadalmi Jogi Szerződéshez való csatlakozás okmányát. A szerződés egyelőre nem lépett hatályba, mert a megerősítések és csatlakozások nem érték el a szerződés 21. cikkében előírt számot.
18. Közösségi mintaoltalom
Előző tájékoztatónkban már ismertettünk általános elveket a közösségi mintaoltalomról.
Időközben kapott hírek alapján most további részleteket is közlünk.
A 2001. december 12-én kelt és 2003. január elején hatályba lépő, 6/2002 sz.
közösségi rendelet alapján az alicantei Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál
(Office for Harmonisation of the Internal Market, OHIM) benyújtott egyetlen
mintabejelentés alapján az Európai Közösség 15 tagállamában lehet majd mintaoltalmat
kapni.
Az öt hivatalos nyelv: angol, francia, német, olasz és spanyol megegyezik
az európai közösségi védjegyek kapcsán használt nyelvekkel.
A közösségi mintaoltalom első követelménye az újdonság. A rendelet szerint
egy mintát újnak kell tekinteni, ha hasonló minta nem vált a köz számára hozzáférhetővé.
Ez annyit jelent, hogy korábbi mintával azonos minta nem lajstromozható, de
hasonló vagy nagyon hasonló mintákra lehet oltalmat szerezni.
Az oltalom másik feltétele az egyéni jelleg. Ezt a követelményt egy minta
akkor elégíti ki, ha a tájékozott használóra gyakorolt benyomás eltér az ilyen
használóra egy másik minta által gyakorolt általános benyomástól. A fő hangsúly
az általános benyomáson van, amiből következik, hogy a minta egy sajátos részének
különbözősége nem elegendő ahhoz, hogy a mintának egyéni jelleget kölcsönözzön.
Az oltalmazni kívánt minta újdonságát nem befolyásolja, ha tervezője a bejelentés
benyújtását vagy elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját megelőző 12
hónapon belül hozza a mintát nyilvánosságra.
Felszólalási lehetőség nincs. A bejegyzett mintát a lajstromból csak törlési
eljárással lehet kiiktatni.
Előző tájékoztatónkban már említettük, hogy lajstromozás nélkül is fognak
engedélyezni közösségi mintaoltalmat 3 év oltalmi idővel, míg a lajstromozott
minta oltalmi ideje 5 év lesz, amelyet négy alkalommal további 5-5 évvel,
vagyis összesen 25 évre meg lehet hosszabbítani.
A) 2002. áprilisi tájékoztatónkban felsoroltuk azokat a PCT-tagországokat,
amelyekben még nem módosították 30 hónapra a nemzeti szakasz megindításának
20 hónapos határidejét. Nagy-Britannia értesítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetének
Nemzetközi Irodáját, hogy szabadalmi törvényének megfelelő módosítása folytán
2002. április 1-jével 30 hónapra változtatták a nemzeti szakasz megindításának
határidejét.
B) Az angol Felsőbíróság (High Court) módosította a Szabadalmi Hivatal
elnökének az 1977. évi angol szabadalmi törvény 2(3) szakaszára és az Európai
Szabadalmi Egyezmény 54(3) szakaszára vonatkozó döntését, és ítéletében megállapította,
hogy egy olyan szabadalmi bejelentés, amelyet a per tárgyát képező szabadalmi
bejelentés elsőbbségi napja előtt nyújtottak be és ezt követően publikáltak,
a későbbi bejelentésre nézve újdonság szempontjából csak akkor tekintendő
a technika állásához tartozónak, ha közzétételének időpontjában még hatályban
volt (vagyis nem vonták vissza).
Ez az ítélet az angol szabadalmi joggyakorlat közelítését eredményezte az
európai szabadalmi joggyakorlathoz.
Az olasz kormány 2002. április 15-én olyan rendeletet tett közzé, amely csökkenti
az 1991. október 19-i 349. sz. törvény alapján engedélyezett és 1993. január
2. előtt benyújtott bejelentésekre vonatkozó kiegészítő oltalmi bizonylatok
(Supplementary Protection Certificate; SPC) oltalmi idejét.
Az 1991. évi törvény alapján engedélyezett SPC-k oltalmi ideje a szabadalmi
bejelentés benyújtási napja és a forgalombahozatali engedély kelte közötti
időtartam, de legfeljebb 18 év volt. Ezt az időtartamot most összhangba kell
hozni az 1768/92 sz. európai szabályozással, amely szerint az SPC oltalmi
ideje a szabadalom oltalmi idejének lejártától számítva legfeljebb 5 év lehet.
A jóváhagyás végett a parlament elé terjesztett rendelet eredeti szövege szerint
az 1991. évi törvény alapján engedélyezett SPC oltalmi idejét az alábbi módon
csökkentették volna:
- 2002-ben egy évvel;
- minden következő naptári évben további 2 évvel, amíg az oltalmi idő összhangba
nem kerül az európai szabályozással.
A parlament által javasolt módosítás szerint az SPC oltalmi ideje 2004. január
1-jétől kezdve az alábbiak szerint változik:
- 2004-ben hat hónappal;
- minden következő naptári évben további hat hónappal, amíg az oltalmi idő
összhangba nem jut az európai szabályozással.
Saint Vincent (Saint Vincent & the Granadines; országkódja: VC) 2002. május 6-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény 2002. augusztus 6-án vált erre az államra nézve hatályossá, vagyis Saint Vincentet ettől az időponttól kezdve meg lehet jelölni és ki lehet választani nemzetközi bejelentésekben.
2002. április 19-én a Salvadori Szellemi Tulajdon Hivatal bejelentette, hogy hatályba lépett a Tajvan és a Salvador közötti megállapodás a szellemi tulajdonjogok kölcsönös oltalmáról. Ennek alapján 2002. március 1-jétől kezdve a két állam természetes vagy jogi személyei elsőbbségi jogot alapozhatnak a saját területükön benyújtott szabadalmi, használati minta, ipari minta vagy védjegybejelentéseikre, ha a másik országban megfelelő bejelentést nyújtanak be. Az így igényelt elsőbbség nem lehet korábbi 2002. március 1-jénél.
2002. július 1-jén új mintatörvény lépett életbe, amely a régi törvényhez
viszonyítva az alábbi főbb változásokat vezette be.
A korábbi törvény szerint az alkalmazott által létrehozott minta a szerző
tulajdona volt, míg az új törvény szerint a minta külön szerződéses szabályozás
nélkül is a munkaadó tulajdonát képezi.
A lajstromozott mintát közzéteszik. Ebből kifolyólag a mintát jól reprodukálható
alakban kell benyújtani. Így egyúttal lehetővé válik a lajstromozott minták
kutatása.
A korábbi törvény szerint a titkosság megőrzése céljából lehetőség volt a
mintának lezárt alakban való benyújtására. Az új törvény lehetővé teszi a
minta közzétételének 30 hónappal történő elhalasztását.
A közzététel bevezetése következtében az új törvény nem teszi lehetővé háromdimenziós
tárgyak mintaként való lajstromozását. Ugyanakkor a minta benyújtása helyett
lehetőség van legfeljebb 100 szóból álló leírás benyújtására.
Az új törvény egyéves türelmi időt vezet be, vagyis ha a mintát a szerző publikálja,
ez egy éven belül nem újdonságrontó, és így a szerző vagy jogutóda a publikálást
követő 12 hónapon belül hatályos mintabejelentést nyújthat be.
Hasonlóan a szabadalmi törvényben foglalt rendelkezéshez, bevezették az előhasználati
jogot, vagyis egy jóhiszemű harmadik fél tovább használhatja a mintát annak
lajstromozása után is, ha a használatot már a benyújtás időpontja előtt elkezdte.
Az oltalmi időt a korábbi 15 évről 25 évre hosszabbították meg, és ez a 2002.
július 1-jén még hatályban levő összes mintára is vonatkozik. A hosszabbítási
illeték befizetése mellett ennek előfeltétele, hogy a szerző reprodukálható
másolatokat nyújtson be a mintáról.
2002. május 6-tól 10-ig a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) genfi
székházában szakértői megbeszéléseket folytattak a tervezett Szabadalmi Jogi
Szerződésről. E megbeszélések során komoly nézetkülönbségek mutatkoztak az
üzleti módszerekre vonatkozó amerikai és európai elképzelések között.
Korábban a nézetkülönbségeket alapvetően az okozta, hogy az Amerikai Egyesült
Államok nem volt hajlandó áttérni a feltalálói elvről a bejelentői elvre,
de ezt a kérdést az amerikai delegáció kérésére félretették, mert az amerikaiak
először saját országukon belül szándékoznak a kérdést rendezni. Az Amerikai
Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója, James Rogan 2002. március 26-án Genfben
kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó rugalmasságot mutatni ezen
a területen, bár úgy gondolja, hogy a feltalálói rendszer előnyben részesíti
az eredeti találékonyságot.
A májusi összejövetelen a tervezetnek a szabadalmazhatóság feltételeire vonatkozó
12. szakaszával kapcsolatban jelentkeztek véleményeltérések. Az Egyesült Államok
javaslata szerint az oltalmazható találmányok körét ki kell terjeszteni "a
tevékenység minden területén az ember által előállított és használt termékekre
és eljárásokra". Az Európai Unió ezt a meghatározást "a technológia
minden területére" kívánta korlátozni. Ez a nézetkülönbség alapvető,
minthogy az Európai Unió tagállamaiban a szabadalmazható termék vagy eljárás
bizonyos fokú műszaki újítást kíván, és ez a meghatározás kizárja az üzleti
módszereket és az egyéb "tisztán szellemi" tárgyakat.
Különbségek jelentkeztek a tervezettel kapcsolatban Brazília és a Dominikai
Köztársaság javaslatai miatt is. Ez a két ország ugyanis olyan szövegezést
kívánt beiktatni, amely szerint a szerződő államokat semmi nem korlátozhatja
abban, hogy a közegészségügy és a környezetvédelem érdekében fontosnak ítélt
rendszabályokat foganatosítsanak. Ez az óhaj egyébként a 2001 novemberében
Dohában a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) miniszteri konferenciáján arról
tett nyilatkozatot tükrözi, mely szerint a WTO tagállamait a TRIPS-egyezmény
nem gátolja és nem is gátolhatja abban, hogy közegészségügyi rendszabályokat
léptessenek életbe. Ezzel a nyilatkozattal a fejlődő államok azon aggályukat
kívánták kifejezésre juttatni, hogy a szabadalmak gátolhatják a kormányokat
abban, hogy fontos gyógyszerekhez elfogadható áron jussanak hozzá.
Az Egyesült Államok, amely kezdetben harcolt a TRIPS-egyezménnyel kapcsolatos
nyilatkozat ellen, szintén ellenezte a Brazília és a Dominikai Köztársaság
által javasolt módosítást, és hasonló nézeten volt például Németország és
Japán is.
E nehézségek ellenére a konferencián számos kérdésben közös nevezőre jutottak.
Így egyetértés volt az egyezmény tárgyát képező szabadalmi bejelentésekre
és szabadalmakra vonatkozó 3. szakasz, a szabadalomra való jogosultságot szabályozó
4. szakasz, a szabadalmi igénypontok alátámasztását szabályozó 11. szakasz
és a szabadalmi igénypontokkal kapcsolatos újdonság és feltalálói kérdést
szabályozó 12. szakasz vonatkozásában.
A bejelentés napját megelőző publikációk újdonságrontó hatását szabályozó
9. szakasszal kapcsolatban nem sikerült közös álláspontot elfogadtatni. Az
Egyesült Államok a saját törvénye szerinti 12 hónapos türelmi idő elfogadása
mellett kardoskodott, míg az európai államok többsége ezt ellenezte.
A WIPO titkársága az átdolgozott tervezetet az állandó bizottság folyó év
novemberében tartandó, következő genfi ülése elé terjeszti.
A) Szlovákia 2002. július 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi
Egyezményhez. Ennek megfelelően a 2002. július 1-jén vagy azt követően benyújtott
európai szabadalmi bejelentésekben és olyan nemzetközi bejelentésekben, amelyekben
az Európai Szabadalmi Hivatalt megjelölik, Szlovákiát meg lehet jelölni. Az
ilyen megjelölés alapján megjelölési illetéket kell fizetni, de legfeljebb
7 állam megjelölése után.
Az engedélyezett európai szabadalom szlovák fordítását az európai szabadalom
engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított
3 hónapon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az európai
szabadalmat Szlovákiában érvénytelennek kell tekinteni.
B) 2002. július 1-jétől kezdve gyógyászati és növényvédelmi termékekre
vonatkozó szabadalmak esetén kiegészítő oltalmi bizonylatot lehet kérni Szlovákiában.
Az erre vonatkozó kérelmet a termék forgalombahozatali engedélyének a keltétől
számított 6 hónapon belül kell benyújtani. Ha ezt az engedélyt a szabadalom
megadásának napja előtt adják ki, a kérelem benyújtási határideje a szabadalom
engedélyezésétől számított 6 hónap elteltével jár le.
A kiegészítő oltalmi bizonylat a szabadalmi oltalom törvényes határidejének
lejártakor lép hatályba, és a szabadalom benyújtási napja és az első szlovákiai
forgalombahozatali engedély napja közötti idővel hosszabbodik meg úgy, hogy
abból 5 évet le kell vonni, de oltalmi ideje semmiképpen nem haladhatja meg
az 5 évet.
A) A Tajvani Szellemi Tulajdon Hivatal 2001. december 25-én a védjegyek
megkülönböztető jellegével kapcsolatban új vizsgálati irányelveket tett közzé.
Az alábbiakban a főbb változásokat foglaljuk össze.
Megkülönböztető jellegűnek minősülnek az általános jelképek vagy nevek, amelyek
általánosságban vonatkoznak az árukra, valamint az olyan szavak, eszközök,
szimbólumok és színkompozíciók, amelyek az áruk alakjára, minőségére vagy
funkciójára vonatkoznak.
Nem disztinktív jelek példáiként a következőket adják meg: szokásos könyvnevek
könyvtermékeken használva; szokásos játéknevek elektronikus játékgépeken,
mágneses lemezeken vagy optikai lemezeken használva; szokásos nevek filmekkel,
tévéprogramokkal vagy dalokkal kapcsolatban használva.
Új rendelkezés, hogy ha egy nem megkülönböztető jellegű védjegyet a bejelentő
hosszabb ideje használ, és az azonosító jellé vált az általa forgalmazott
termékeken, megkülönböztető jellegűnek kell tekinteni, és a lajstromozást
engedélyezni kell.
B) A Szellemi Tulajdon Hivatalának elnöke 2002. január 30-án jóváhagyta
a növényfajták oltalmára vonatkozó törvény módosítását, és az új törvény február
2-án lépett hatályba.
A módosítás szabályozza a transzgenikus növényekkel kapcsolatban végzett szabadföldi
kísérleteket, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági termékek kivitelét.
Egyúttal a módosított törvény ügynökségeket állít fel az új növényfajták fenotípusának
meghatározására.
C) Tajvan megállapodást kötött Salvadorral a szellemi tulajdonjogok
kölcsönös oltalmáról. Ennek megfelelően 2002. március 1-jétől kezdve a két
állam természetes vagy jogi személyei elsőbbségi jogot alapozhatnak a saját
területükön benyújtott szabadalmi, használati minta, ipari minta vagy védjegybejelentéseikre,
ha a másik országban megfelelő bejelentést nyújtanak be. Az így igényelt elsőbbség
nem lehet korábbi 2002. március 1-jénél.
Tunéziában 2001. április 17-én hatályba lépett az új védjegytörvény, és ezzel
hatályon kívül helyezték az 1889. évi, 1936-ban módosított régi védjegytörvényt.
Az új törvény által bevezetett főbb módosításokat az alábbiakban foglaljuk
össze.
A védjegy definícióját úgy tágították, hogy az felöleli a hologramokat, a
termékek alakját, a színeket és a hangjeleket is.
A korábbi egyszerű lajstromozási rendszer helyett most bevezették a védjegybejelentések
alaki és érdemi vizsgálatát. A lajstromozási kérelmeket a hivatalos lapban
meghirdetik, és egy korábban lajstromozott védjegy tulajdonosa vagy egy korábbi
közismert védjegy tulajdonosa 2 hónapon belül felszólalhat.
Az oltalmi időt a korábbi 15 évről a bejelentés napjától számított 10 évre
változtatták, amely az oltalmi idő utolsó 6 hónapja alatt további 10-10 évvel
meghosszabbítható.
Egy védjegyet nem lehet módosítani, és az árujegyzéket sem lehet kiterjeszteni.
Erre csak új bejelentés útján van lehetőség.
A lajstromozás megtámadható, ha a védjegyet a bejelentés napjától számított
5 éven át vagy egymást követő későbbi 5 éven át nem használták.
A közismert vagy híres védjegyeket az új törvény elismeri a Párizsi Uniós
Egyezmény 6bisz cikke alapján.
Törlési eljárást bírósági úton lehet lefolytatni, ha a védjegy nem elégítette
ki a törvényben előírt lajstromozási követelményeket, vagy pedig ha korábbi
jogba ütközik.
A védjegy átruházása csak akkor bír jogi hatállyal, ha a lajstromba bejegyezték.
Ukrajnában 2002. május 27-én módosították a szabadalmi és használatiminta-törvényt,
aminek alapján az ember- és állatgyógyászati, valamint növényvédelmi termékekre
vonatkozó szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napja és a forgalombahozatali
engedély megadásának időpontja közötti idővel, de legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
Az oltalmi idő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a szabadalom oltalmi
idejének lejárta előtt legkésőbb 6 hónappal kell benyújtani az Ukrán Szabadalmi
Hivatalnál. A kérelemben közölni kell a szabadalmi bejelentés benyújtásának
napját és számát, a szabadalom számát, a szabadalom címét, a szabadalmas nevét
és címét, valamint az illetékes ukrán hatóság által adott forgalombahozatali
engedély hiteles másolatát.
Zimbabwében 2002. június 16-án jelentős mértékben megemelték a szabadalmi, védjegy- és mintailletékeket, amelyek azonban még így sem haladják meg az elfogadható szintet. Külföldi bejelentők az illetékeket csak amerikai dollárban fizethetik.