Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményéből
- Az MTV archívumának felhasználása és annak jogdíjvonzata
a Filmmúzeum TV-ben
Szerzői engedély kérése drámafordítói ösztöndíj kapcsán
Tudományos művekre vonatkozó felhasználási jog gyakorlata
Az MTV archívumának felhasználása
és annak jogdíjvonzata a Filmmúzeum TV-ben
A FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete megkeresése
SZJSZT 36/01
A FILMJUS által feltett kérdések
1. Állapítsa meg a testület, hogy a tényállásban foglalt ügyre az 1969. évi
III. törvény és végrehajtási rendeletei vagy az 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései
az irányadók? Utóbbit a felhasználás időpontjára tekintettel vetjük fel.
2. Állapítsa meg a testület azt, hogy az MTV Rt. archívumába tartozó audiovizuális
művek alperes által történő felhasználása díjfizetés hiányában jogosulatlan
felhasználás-e?
3. Amennyiben igen, kinek a kötelessége elsősorban a szerzői jogdíj megfizetése?
Az eljáró tanács válasza
Ad 1.: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban:
Szjt.) 107. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "E törvény 1999. szeptember
1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási
szerződésekre kell alkalmazni."
A megkeresésből kitűnő tényállás alapján feltételezhető, hogy az érintett
filmek szerzőinek a filmek gyártóival kötött szerződései az új Szjt. hatálybalépése
előtt jöttek létre.
A korábban hatályos, a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3)
bekezdése szerint "A filmre vonatkozó szerzői vagyoni jogokat a szerzőkkel
kötött szerződések alapján jogutódként a filmgyár szerzi meg, és harmadik
személyekkel szemben kizárólag a filmgyár gyakorolja".
A filmekre vonatkozó felhasználási szerződések megkötésére tehát a filmszerzők
jogutódaként a film előállítója, illetőleg az általa a film forgalmazására
jogosított személy jogosult. A film bárminő felhasználására az 1999. szeptember
1. után kötött szerződésekre nézve a Szjt. előírásai az irányadóak.
Ad 2.: A Szjt. 26. § (1) bekezdése szerint "A szerző kizárólagos
joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre
másnak engedélyt adjon". Filmek esetében az engedélyt a szerzők jogutódjaként
a film előállítója, illetőleg az általa jogosított filmforgalmazó adhatja
meg. Amennyiben a szerző a film előállítójával kötött szerződésben nem mondott
le kifejezetten a felhasználásokért járó jogdíjról, a felhasználási szerződésben
kikötött díj megfizetése kötelmi jogi igény tárgya, szemben az olyan esetekkel,
amikor a törvény kifejezetten a jogdíj megfizetéséhez köti az engedély megszerzését
[így a 28. § (2) bekezdése értelmében a nyilvánossághoz közvetített művek
más szervezet közbeiktatásával történő továbbközvetítéséhez a hozzájárulást
csak a megállapított díj megfizetésével kell megadottnak tekinteni].
Ad 3.: A Szjt. 66. § (3) bekezdése értelmében a szerzőt a jogosított
felhasználások tekintetében mindenfajta felhasználási módra nézve külön díjazás
illeti meg. A díj megfizetésére a film előállítója köteles.
Az Szjt. 16. §-a (4) bekezdése szerint - eltérő megállapodás hiányában - a
díjazásnak a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. Erről
nyilvánvalóan csak a rendelkezés hatálybalépését követően kötött felhasználási
szerződésekben lehet a szerzőkkel megállapodni.
A fentiekből következően a szerzők, illetőleg a szerzői jogosultak elhatározása
alapján eljáró FILMJUS a Filmmúzeum Rt. által a MOKÉP Rt., illetőleg a MTV
Rt. vállalatokkal kötött szerződésekben adott sugárzási engedély fejében járó
jogdíjat a jogosítóknak járó díj megfelelő arányában, elsősorban a filmelőállítótól,
illetőleg a jogosított forgalmazótól követelheti.
A FILMJUS által feltett pótkérdés
Az ad 1. utolsó bekezdésében foglalt mondat: "a film bárminő felhasználására az 1999. IX. 1. után kötött szerződésekre nézve az Szjt. előírásai a irányadóak" úgy értelmezendő esetünkben, hogy az új Szjt. 107. § (1) bekezdése szempontjából meghatározó felhasználási szerződés keltének időpontja a filmek Filmmúzeum TV által történő sugárzását engedélyező MTV Rt. és Filmmúzeum Rt. közötti felhasználási szerződés aláírásának időpontjára értendő. Ezzel az értelmezéssel jutunk el ugyanis az ad 3. alatti konklúzióhoz, vagyis a szerzőknek járó bevétellel arányos díjazás szabályának alkalmazásához. Kérem, hogy a fenti okfejtésre tekintettel egészítse ki az ad 1. alatt írottakat.
Az eljáró tanács válasza
A FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének folyó évi
március 1-jén kelt és a Testület 36/01 számú szakvéleményével kapcsolatos
kiegészítő kérdésére az eljáró tanács álláspontját az alábbiakban rögzíti.
Az eljáró tanács elé terjesztett tényállásból következően a Filmmúzeum TV
által sugárzott filmek felhasználását engedélyező szerződésekre az új Szjt.
akkor irányadó, ha a MOKÉP által jogszerűen forgalmazott filmek vonatkozásában
az ővele, a Magyar Televízió Rt. által gyártott filmek vonatkozásában az utóbbival
kötött felhasználási szerződések kelte az Szjt. hatálybalépését követő időpontra
esik.
Szerzői engedély kérése
drámafordítói ösztöndíj kapcsán
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
megkeresése
SZJSZT 10/02
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által
feltett kérdések
Megfelelő megoldás-e az ifjú pályázóktól ún. elvi engedély bekérése a szerzőktől vagy azok jogutódjától a mű fordításához olyan tartalommal, hogy az a mű vagyoni előnnyel nem járó átdolgozásához (fordításához) - és csakis ahhoz - hozzájárul?
Az eljáró tanács válasza
Az NKÖM által bevezetésre tervezett drámafordítói ösztöndíj alapját származékos
mű - drámai mű műfordítása - alkotná. Szerzői jogi szempontból három jogi
tényezőt kell figyelembe venni:
- a fordítás tárgyát képező eredeti mű szerzőjének,
- a műfordítás szerzőjének és
- a pályadíjkiíró fél által megszerezhető szerzői jogok egymáshoz kapcsolódó
jogviszonyát.
a) A pályázat kiindulópontja meglévő drámai mű műfordítása. Tekintettel
arra, hogy a pályázat célja műfordítás elkészítése, első lépésként azt kell
megvizsgálni, hogy a fordítandó mű szerzői jogi védelem alatt áll-e. A szerző
halálát követő év január 1-jétől számított 70 év elteltével a szerzői jogi
védelem megszűnik. Néhány országban ettől eltérő, rövidebb idő van hatályban.
A védelem fennállása esetén a szerző - adott esetben a jogtulajdonos, például
kiadó - engedélye szükséges a fordításhoz. A fordítás engedélyezését a szerző
feltételekhez kötheti, e feltételek hatással lehetnek a fordító és a műfordítás
jogi helyzetére is. A szerző kikötheti, hogy a műfordítás milyen körben, milyen
módon kerülhet felhasználásra, meghatározhatja a díjazást stb. A műfordító
csak akkor jár el jogszerűen, ha ezekben a kérdésekben az eredeti mű szerzőjével
megállapodik. Természetesen nincs jogi akadálya annak sem, hogy az eredeti
mű szerzője a fordítási engedélyben minden korlátozás nélkül járuljon hozzá
a felhasználáshoz.
A műfordítás további lépéseit a fentiek korlátozhatják. Amennyiben az eredeti
mű szerzője csak a fordításra ad engedélyt, minden egyéb további felhasználáshoz
az ő engedélye szükséges. Indokolt az is, hogy a fordításra adott engedély
egyben rögzítse azt, hogy az engedély a nyilvánosságra hozatalra is kiterjed-e.
Az eredeti szerző által adott engedély nem elvi engedély, és az előzőek szerint
az eredeti mű szerzője határozza meg, hogy milyen feltételek mellett ad fordítási
engedélyt.
Az eljáró tanács rámutat arra is, hogy a felhasználási engedély - így a fordítási
engedély - megadása nem a felhasználáshoz, hanem a felhasználási jog engedélyezéséhez
kapcsolódik.
b) A származékos mű, a műfordítás szerzője tehát csak az a) pontban
említett engedély birtokában készítheti el a pályaművet, a pályázati kiírásban,
a pályázati feltételekben foglaltak figyelembevételével.
Elkerülhetetlen, hogy a pályázó és a pályázat kiírója között olyan szerzői
jogilag értékelhető írásbeli megállapodás jöjjön létre, mely a felek jogait
és kötelességeit egyértelműen szabályozza, tehát többek között azt, hogy a
pályázatot kiíró szerez-e és milyen szerzői jogokat a pályázatra benyújtott
művekkel kapcsolatban.
c) A pályázati feltételek kitérhetnek arra, hogy a pályázatot kiíró
fél jogot szerez - pl. többszörözésre, terjesztésre, nyilvános előadásra vagy
nyilvánossághoz közvetítésre stb. - a pályázatra benyújtott művel kapcsolatban.
De addig, amíg ez csak egyoldalú akaratnyilvánítás a kiíró részéről, szerzői
jogilag a pályázót nem kötelezi. Amennyiben a pályázatot kiíró ilyen felhasználási
jogok megszerzését óhajtja, a pályázóval olyan kétoldalú megállapodást kell
kötnie, amely szerzői jogi értelmében felhasználási szerződésnek tekinthető
[lásd Szjt. 16. § (1) bekezdés]. A pályázó a szerződés, illetőleg az azt helyettesítő
kötelezettség aláírásakor természetesen az eredeti mű szerzőjével létrejött
megállapodás kereteit köteles figyelembe venni.
Jogilag nincs akadálya annak, hogy a pályázó az eredeti mű szerzőjétől olyan
engedélyt kérjen, mely hozzájárul a mű vagyoni előnnyel nem járó átdolgozásához,
a szerzők többsége esetében ez azonban nem valószínű.
Mint fent rámutattunk, a szerzőt a felhasználásra adott engedély fejében illeti
meg a díjazás [Szjt. 16. § (4) bekezdés]. Ugyanezen rendelkezés alapján a
díjazásnak a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia, de
a díj nagyságában és a fizetés módozataiban a felek szabadon állapodnak meg.
Felhasználás hiányában azonban bevétel nem jelentkezik. Ebben az esetben figyelembe
kell venni, hogy az Szjt. említett 16. § (4) bekezdése értelmében a szerző
a díjazásról csak kifejezett nyilatkozat alapján mondhat le.
Összegzés
- Nincs akadálya annak, hogy a pályázó az eredeti mű szerzőjétől kizárólag
csak fordításra vonatkozó engedélyt kapjon;
- a fordítás minden más irányú felhasználása az eredeti mű szerzője által
adott kereteken belül történhet;
- a pályázó írásban nyilatkozzék, hogy a fordításhoz és esetleg más felhasználáshoz
az eredeti mű szerzőjének írásbeli engedélyével rendelkezik;
- a pályázat kiírója a pályázatban meghatározott és a fordító által aláírt
pályázat szövegében megadott keretek között jogosult a mű felhasználására.
Tudományos művekre vonatkozó
felhasználási jog gyakorlata
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja megkeresése
SZJSZT 06/02
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja által feltett kérdések
1. A csatolt "technológiaszolgáltatási szerződés"-nek nevezett
kutatási-fejlesztési szerződés tekinthető-e olyan szerződésnek, amelynek eleme
az is, hogy a Biológiai Kutató Központ (a szerződésben BRC-nek nevezett fél),
azaz a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja jövőben megalkotandó
szerzői művek (és/vagy más szellemi, különösen iparjogvédelmi alkotások) elkészítésére
is kötelezettséget vállalt?
2. Ha az 1. kérdésre igenlő a válasz, a jövőben megalkotandó szerzői művek
és/vagy más szellemi, különösen iparjogvédelmi alkotások elkészítésére és
az elkészített alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok átengedésére vállalt kötelezettség
tekinthető-e a Biológiai Kutató Központ csatolt szerződés szerinti (egyik)
fő kötelezettségének?
3. Ha a 2. kérdésre igenlő a válasz, állítható-e, hogy a jövőbeli művek elkészítésére
és a keletkező iparjogvédelmi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok átruházására
vonatkozó szerződési kikötések nélkül a vizsgált szerződés célját (értelmét)
veszti?
4. A szerződés 6.3. pontja szerinti értesítéshez csatolandó "az értesítés
idején kifejlesztett folyamatok, technológiák, eljárások és újítások speciális
leírása" az Szjt. szerint szakirodalmi vagy tudományos műnek minősülhet-e?
5. A szerződés szerinti jelentések, így különösen a szerződés 8.1. pontja
szerinti tudományos írásos jelentés az Szjt. szerint szakirodalmi vagy tudományos
műnek minősülnek-e?
6. Helyes-e a szerződés 9.2. és 11. pontjainak azon értelmezése, hogy a kutatás-fejlesztési
tevékenység során keletkezett bármely szerzői vagy iparjogvédelmi szellemi
alkotásra vonatkozó kizárólagos vagyoni jogok, valamint az alkotásokat megtestesítő
példányok tulajdonjoga a megrendelőt illetik?
7. Helyes-e a szerződés 9.5. pontjának azon értelmezése, miszerint még abban
az esetben is, ha a megrendelő hozzájárul ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztési
tevékenységben részt vevő (azt vezető) kutató saját neve alatt tudományos
publikációt tegyen (késleltetetten) közzé, az úgy történhet, hogy a publikációra
vonatkozó szerzői vagyoni jogok a megrendelőt illetik?
8. Tekinthető-e a szerződés 5.1-5.4. pontjai szerint fizetendő ellenérték
olyan ellenszolgáltatásnak, amely magában foglalja a szerződés teljesítése
során keletkező szerzői művek és egyéb, különösen iparjogvédelmi szellemi
alkotásokra vonatkozó kizárólagos vagyoni jog megszerzéséért fizetendő díjat
is?
Az eljáró tanács válasza
I. Az eljáró tanács megállapításainak összefoglalása
Általános megállapítások
A feleknek a kutatási szerződés alapján rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban
részesíthető szellemi alkotások jogi sorsára vonatkozó megállapodása a kutatási
szerződés lényeges tartalmi elemének tekinthető.
Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a kutatási szerződésben kikötött ellenszolgáltatás
a szerződés alapján létrehozott szellemi alkotások létrehozására és felhasználására,
vagyis a szellemi alkotások feletti rendelkezési jogra vonatkozó ellenszolgáltatást
is értelemszerűen magában foglalja.
A kutatás eredményei lehetnek egyrészt a szerzői jog által védett szerzői
művek és a szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények közül adatbázisok,
illetve iparjogvédelmi alkotások (szabadalmazható találmány, használati minta,
esetleg formatervezési minta), valamint közkinccsé még nem vált, egyéb szellemi
alkotások, illetve know-how.
Ad 1, 4, 5.: A vizsgált szerződés olyan szerződés, amelynek tartalmi
eleme az is, hogy a vállalkozó (az MTA Szegedi Biológiai Központ, a továbbiakban:
SZBK) jövőben létrehozandó, mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem (ezen
belül műszaki alkotások jogvédelme) területére eső szellemi alkotások, e körben
különösen mikrobiológiai találmányok megalkotására is kötelezettséget vállalt.
A szerződés 6.3. pontja szerinti részletes leírás, és a 8.1. pontja szerinti
jelentés érdemi, szakmai része az Szjt. értelmében legalább összetett szakirodalmi,
de - abban a részben, amelyben az elért kutatási eredményeket és az azokhoz
vezető tevékenységet (kísérleteket) írja le - tudományos mű.
Ad 2, 3, 6, 7, 8.: A kérdésekre adott alábbi válaszok egymással összefüggenek.
Ad 2.: A vizsgált szerződés szerint elkészítendő szerzői művek (6.3.
és 8. pont) és a megalkotandó egyéb szellemi, a szerződés 1.1. pontja hatálya
("technológia") alá tartozó alkotások elkészítésére, és a keletkező
szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok megrendelőre történő átszállására
vonatkozó kötelezettségek az SZBK-szerződés szerinti fő kötelezettségei közé
tartoznak.
Ad 3.: A kutatás alapján keletkező szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni
jogok megrendelőre történő átszállására vonatkozó kötelezettségeket előíró
rendelkezések a szerződés lényeges, nélkülözhetetlen tartalmi elemeit jelentik,
amelyek nélkül a szerződést a felek meg sem kötötték volna.
Ad 6.: A szerződés 9.1-9.4.; különösen 9.2. és 11. pontjainak értelmezése
alapján megállapítható, hogy a szerződés alapján végzett kutatási-fejlesztési
tevékenység során keletkezett bármely szerzői vagy iparjogvédelmi szellemi
alkotásra vonatkozó kizárólagos vagyoni jogok a megrendelőt illetik.
Ad 7.: A szerződés 9.5. pontjának értelmezése alapján megállapítható,
hogy a kutatási tevékenységgel összefüggő bármely szakirodalmi közlemény,
tehát szerzői mű nyilvánosságra hozatalával összefüggő jogok tekintetében
a megrendelő megtilthatja, vagy késleltetheti a szakirodalmi közlemények nyilvánosságra
hozatalát. E rendelkezés tulajdonképpen a szerzői műre vonatkozó vagyoni jogok
megrendelő javára történő fenntartását foglalja magában, másképpen fogalmazva,
e jogokkal az alkotók csak akkor rendelkezhetnek, ha a megrendelő ehhez hozzájárul.
Ad 8.: A szerződés szerint fizetendő díj (5.1-5.4. pont) magában foglalja
részben az elvégzendő kutatási tevékenység, részben a kutatás alapján keletkező
szellemi alkotások, jelesül szerzői művek, adatbázisok, valamint iparjogvédelmi
alkotások (minden eredmény, amely a "technológia" fogalmába tartozik)
kizárólagos vagyoni jogai megszerzését, azaz a szerződés szerinti jogátszállás
fejében fizetendő ellenértéket. A tevékenységi és jogátruházási ellenértékrész
tehát a szerződés alapján nem válik el.
Az előző bekezdés szerinti ellenértéktől elkülönül a royalty (12. pont), amelyet
csak feltételesen, jogi oltalomszerzés, létező (megkötött) hasznosítási/jogátruházási
szerződés, és abból a megrendelőhöz befolyt ellenérték megléte esetén köteles
fizetni a megrendelő.
II. Részletes megállapítások
1. Az SZJSZT eljárásának jogi alapja
Az SZJSZT a jelen ügyben szakvéleményt adhat az Szjt. 101. § (3) bekezdése,1 valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése,2 továbbá (3) bekezdése3 alapján, mert a megbízó által feltett kérdések tudományos/szakmai művekre vonatkozó vagyonijog-átruházás, illetve felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdéseknek minősülnek annak ellenére, hogy az eljárás alapján folytatott vizsgálatban kutatási szerződések tartalmát kell feltárni.4
2. Az eljáró tanács által vizsgált iratok
- (1) Technology Services Agreement, 1999. május 25.; a továbbiakban: TSA,
25 oldal,
- (2) Technológia Szolgáltatási Szerződés, 1999. május 25., amely 14 számozatlan
oldalból, 11-es számozástól kezdve a 12. oldal kihagyásával a 26. oldalig
terjedő számozott oldalból, ezt követő két számozatlan oldalból, valamint
a szerződéshez nem tartozó két független oldalból áll, valamennyi oldal össze
van fűzve;
- (3) "Arabidopsis Genome Project Progress Report 5." című 23 oldalas
kutatási jelentés, és egy 36 oldalból álló függelék (megjelölt/azonosított
gének listája).
3. Az iratok formai vizsgálata alapján tett megállapítások
A (2)-es irat a TSA magyar fordítása, amelyet az irat címének, a szerződési
pontok sorrendjének, terjedelmének összevetése és szúrópróbaszerű tartalmi
szöveg-összehasonlítás alapján lehet megállapítani. A fordításból hiányzik
a TSA 6.4., 6.5. és 7. pontja, valamint a 8. pont bevezető szövegrésze, kivéve
az utolsó mondatot. E mondattal kezdődik a (2)-es irat 13. oldala. A magyar
fordításról, hitelesnek írt jellege ellenére - a szúrópróbaszerű szöveg-összehasonlítás
alapján - azt kell megállapítani, hogy megfelelő jogi szakértelem nélkül készült.
Így például "representation" a fordításban "képviselet",
helyesen jognyilatkozat vagy nyilatkozat [lásd TSA 2. és 3. pont, a (2)-es
iratban 2. és - számozási tévedés miatt - a 2. pontot követő 1. pont a számozatlan
5. oldalon], továbbá mindvégig az "agreement" szó a fordításban
"egyezmény", helyesen szerződés vagy megállapodás, "invention"
a fordításban "feltalálás", helyesen találmány stb.
A (3)-as irat a TSA alapján készített egyik kutatási jelentés. E megállapítás
alapja a TSA 1.1. pontja, amely szerint a technológia fogalmába tartozik minden
olyan "...ismeret, és erre alapítható jog, amely (...) Arabidopsis vonalakból
származó növényi gének azonosításával (...) kapcsolatos." A (3)-as irat
címe, a címlapon található, a TSA-t azonosító szerződés-, kutatási időszak,
és kutatási vezető megjelölés, valamint az irat kelte támasztja alá a jelen
megállapítást.
Az eljáró tanács az iratok formai vizsgálata alapján úgy döntött, hogy a megkeresésben
feltett kérdésekre a TSA (1) angol, eredeti szövege, és nem annak fordítása
alapján ad választ, a fordítást csak összevetés/ellenőrzés céljából veszi
igénybe. Az eljáró tanács a (3)-as irat szakmai-tudományos elemzésére természettudományos
(sem mikrobiológiai, sem biokémiai) szakértelemmel nem rendelkezik, ezért
e ponton a vizsgálatát arra a szerzői jogi szempontra korlátozza, hogy a (3)-as
irat minősülhet-e szerzői műnek.
4. Általános tartalmi megállapítások
A TSA típusát tekintve izraeli honosságú megrendelő és magyar vállalkozó
között létrejött kutatási szerződés. Noha a TSA 16. pontja szerint a felek
jogválasztásuk alapján a szerződésre az Egyesült Királyság jogát rendelik
alkalmazni, a szerződés tárgya és lényeges tartalma meghatározható a magyar
joggal összhangban. Ennek indoka, hogy a szerződés alább (5. pont) elemzendő,
önszabályozó módon, a felek által részletesen meghatározott tartalma visszatükrözi
a magyar szabályozás szerint irányadó szerződési típusalkotó ismérveket.
A magyar jogban a kutatási szerződés a Ptk.-ban szabályozott vállalkozási
szerződés egyik altípusa,5 azonban diszpozitív
szabály alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a kutató-vállalkozónak
díj akkor is jár, ha a munka (kutatás) nem jár a szerződésben megcélzott eredménnyel.6
A szerződés létrejöttének feltétele a Ptk. 205. § (2) bekezdése alapján: "A
szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által
lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell
a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez."
A Ptk. 412. § (3) bekezdése diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz a szerződés
alapján (értelemszerűen a kutató-vállalkozó által) rendelkezésre bocsátott,
jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezési jogról,
más szóval arról, hogy melyik felet milyen terjedelmű vagyoni jogok illethetnek
meg a szerződés alapján keletkező szellemi alkotásokon.7
A jogszabályi rendelkezésből következik, és ezt szögezi le kétséget kizáróan
a Ptk. magyarázata, hogy a feleknek a kutatási szerződés alapján rendelkezésre
bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások jogi sorsára vonatkozó
"megállapodása a kutatási szerződés lényeges tartalmi elemének tekinthető".8
A kutatási szerződésben tehát a bírói gyakorlat szerint meg kell jelölni:
"... a szerződéssel kapcsolatos, jogi oltalomban részesíthető szellemi
alkotások létrehozására és felhasználására vonatkozó feltételeket."9
A kutatási szerződés fogalmából (a vállalkozó oldalán kutatómunka végzése,
illetve a megrendelő oldalán díj fizetése) következik, hogy "a kutatás
tárgyának és az ellenszolgáltatásnak a meghatározása nélkül a szerződés létrejötte
nem képzelhető el."10
Az előző két megállapításból adódik, hogy - hacsak a felek eltérően nem rendelkeznek
- a kutatási szerződésben kikötött ellenszolgáltatás a szerződés alapján létrehozott
szellemi alkotások létrehozására és felhasználására, vagyis a szellemi alkotások
feletti rendelkezési jogra vonatkozó ellenszolgáltatást is értelemszerűen
magában foglalja.
A kutatási szerződés alapján létrehozható szellemi alkotások körét - utaló
szabályaival - szintén a Ptk. határozza meg.11
A Ptk. hivatkozott, ma már korszerűsítésre szoruló rendelkezéseiből nyilvánvaló,
hogy a kutatás eredményei lehetnek egyrészt a szerzői jog által védett szerzői
művek és a szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények közül adatbázisok,
illetve iparjogvédelmi alkotások (szabadalmazható találmány, használati minta,
esetleg formatervezési minta), valamint közkinccsé még nem vált, egyéb szellemi
alkotások, illetve know-how.12
III. A megbízásban feltett kérdésekre adott válaszok
Ad 1, 4, 5.: A TSA szerződés olyan szerződés, amelynek tartalmi eleme az is, hogy a vállalkozó (az MTA Szegedi Biológiai Központ, a továbbiakban: SZBK) jövőben létrehozandó, mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem (ezen belül műszaki alkotások jogvédelme) területére eső szellemi alkotások, e körben különösen mikrobiológiai találmányok megalkotására is kötelezettséget vállalt.
A megállapítás szerződési indokai
- A TSA 1.1. pontja, amely szerint technológia minden olyan (összefoglaló,
rövidített felsorolást ad az eljáró tanács) mű, megoldás, akár termék, akár
eljárás, ismeret, adat, titok, megjelenési formájára tekintet nélkül, a fennálló
jogi védelemtől függetlenül, amely a TSA tartama alatt és/vagy megszűnésétől
számított két éven belül a kutatás adott szerződési pontban körülírt tárgyában
a kutatási fejlesztési tevékenységből keletkezik.
- A TSA 1.3. pontja, amely a lehető legszélesebb körben meghatározza, hogy
mi minősül a TSA alapján végzett kutatási-fejlesztési tevékenység szempontjából
szabadalomnak.
- Az SZBK szakmai/tudományos írásművek készítését vállalta a TSA 6.3. és 8.
pontjaiban. A 6.3. pont szerint a kutatási ütemterv időszakos teljesítéséről
az SZBK nyilatkozatot köteles tenni, amelyhez tartozik a nyilatkozat megtételéig
eltelt időtartamban kifejlesztett technológia, eljárások és új megoldások
részletes leírása is. A 8. pont kutatási jegyzőkönyvek vezetéséről és heti,
negyedéves, továbbá ad hoc kutatási jelentések készítéséről, és a megrendelőnek
történő eljuttatásáról rendelkezik. A jegyzőkönyveknek és a jelentéseknek
le kell írniuk a kutatási-fejlesztési tevékenység előrehaladását, és ki kell
térniük a kifejlesztett alkotásokra (a szerződés szerinti technológia szélesen
vett értelmében).
- Az SZBK és a kutatásban résztvevők a TSA 11.1. és 11.2. alapján kötelezik
magukat arra, hogy minden, a kutatás alapján keletkezett műszaki eredményt,
annak keletkezésekor haladéktalanul feltárnak a megrendelő előtt (más szóval
azokat leírják), és a kutatás alapján keletkező szellemi alkotásokról (ismét
csak a TSA szerződés szerinti "technológia" szélesen vett értelmében),
elsősorban új Arabidopsis vonalakról hetente telefax és elektronikus levél
útján értesítik a megrendelőt.
A megállapítás jogi indoka
A kutatás alapján keletkező, iparjogvédelmi oltalomban részesíthető műszaki
megoldások kidolgozására az SZBK feltételes kötelezettséget vállalt. Vagyis,
ha ilyen létrejön a kutatási tevékenység alapján, azt leírja és átadja a megrendelőnek.
Ha azonban fel is tesszük, hogy a kutatás alapján nem keletkezik valamely
nevesített jogi oltalomban részesülő iparjogvédelmi (műszaki) alkotás - ezt
ugyanis a kutatási-fejlesztési szerződés megkötésekor soha nem lehet pontosan
előre látni - a TSA 6.3., 8. és 11.1. pontja szerinti írásművek elkészítésére
vállalt kötelezettség szerzői jogi védelemre alkalmas művek megalkotására
vállalt kötelezettséget jelent.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény13
(Szjt.) 1. § (1) bekezdése ugyanis kimondja: "Ez a törvény védi az irodalmi,
tudományos (...) alkotásokat."
A (2) bekezdésnek az esetre vonatkozó szövegrésze szerint: "Szerzői jogi
védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az
irodalom, a tudomány (...) minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. ... szakirodalmi, tudományos, ...) mű."
A szerzői jogi védelem feltételéről a törvény kimondja: "A szerzői jogi
védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti
jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai
jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől."
Az idézett rendelkezésekből következik, hogy a TSA alapján készítendő leírások
(TSA 6.3. pont), jelentések, jegyzőkönyvek (TSA 8. pont) legalábbis részben
szakirodalmi, de valószínűen - ha kutatási-fejlesztési eredményt írnak le
- tudományos műveknek minősülnek. "A szerzői jogi védelem fennállásának
másik pozitív feltétele, hogy az alkotás, mint a szellemi tevékenység eredménye,
egyéni-eredeti jelleggel bírjon. (...) Összességében azt lehet mondani, hogy
az egyéni eredeti jelleg megállapíthatóságának minimálisan az a feltétele,
hogy a mű ne legyen más mű szolgai másolása."14
A szolgai másolás a TSA körülményeire, a kutatási feladat szerződésben körülírt
egyediségére, az írásműveknek az elvégzett kutatási tevékenységhez kapcsolódására
tekintettel kizárt.
Válasz a 2, 3, 6, 7. és a 8. kérdésre (a válaszok
egymással összefüggenek)
Ad 2, 3, 6, 7, 8.: A TSA szerint elkészítendő szerzői művek (6.3.
és 8. pont) és a megalkotandó egyéb szellemi, a szerződés 1.1. pontja hatálya
("technológia") alá tartozó alkotások elkészítésére és a keletkező
szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok megrendelőre történő átszállására
vonatkozó kötelezettségek az SZBK szerződés szerinti fő kötelezettségei közé
tartoznak.
Ad 3.: A kutatás alapján keletkező szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni
jogok megrendelőre történő átszállására vonatkozó kötelezettségeket előíró
rendelkezések a szerződés lényeges, nélkülözhetetlen tartalmi elemeit jelentik,
amelyek nélkül a szerződést a felek meg sem kötötték volna.
Ad 6.: A szerződés 9.1-9.4., különösen 9.2. és 11. pontja értelmezése
alapján megállapítható, a TSA alapján végzett kutatási-fejlesztési tevékenység
során keletkezett bármely szerzői vagy iparjogvédelmi szellemi alkotásra vonatkozó
kizárólagos vagyoni jogok a megrendelőt illetik.
Ad 7.: A szerződés 9.5. pontja értelmezése alapján megállapítható,
hogy a kutatási tevékenységgel összefüggő bármely szakirodalmi közlemény,
tehát szerzői mű nyilvánosságra hozatalával összefüggő jogok tekintetében
a megrendelő megtilthatja, vagy késleltetheti a szakirodalmi közlemények nyilvánosságra
hozatalát. E rendelkezés tulajdonképpen a szerzői műre vonatkozó vagyoni jogok
megrendelő javára történő fenntartását foglalja magában, másképpen fogalmazva,
e jogokkal az alkotók csak akkor rendelkeznek, ha a megrendelő ehhez hozzájárul.
Ad 8.: A szerződés szerint fizetendő díj (5.1-5.4. pont) magában foglalja
részben az elvégzendő kutatási tevékenység, részben a kutatás alapján keletkező
szellemi alkotások, jelesül: szerzői művek, adatbázisok, valamint iparjogvédelmi
alkotások (minden eredmény, amely a "technológia" fogalmába tartozik)
kizárólagos vagyoni jogai megszerzése, azaz a szerződés szerinti jogátszállás
fejében fizetendő ellenértéket. A tevékenységi és jogátruházási ellenértékrész
tehát a szerződés alapján nem válik el.
Az előző bekezdés szerinti ellenértéktől elkülönül a royalty (12. pont), amelyet
csak feltételesen, jogi oltalomszerzés, létező (megkötött) hasznosítási/jogátruházási
szerződés, és abból a megrendelőhöz befolyt ellenérték megléte esetén köteles
fizetni a megrendelő.
A megállapítás indokai (összefüggések a TSA tevékenységi és jogátszállási rendelkezései között)
- A szerződés előzményei közül az első három kijelenti, hogy a megrendelő
társaság kizárólagos tulajdonosa (Vitality Biotechnologies Inc., a TSA-ban
Inc.) a szerződés értelmében vett, a szerződés megkötéséig kifejlesztett "technológia"
kizárólagos jogtulajdonosa, és a megrendelő társaság, az Inc. számára végez
személyesen vagy közreműködő útján K+F tevékenységet. A megrendelői oldal
tulajdonosi szerkezetéből, és az Inc. jogtulajdonosi minőségére való utalásból
nyilvánvaló, hogy a TSA szerinti kutatás célja, hogy az Inc. a szerződés szerint
fejlesztendő technológiára nézve is jogtulajdonos legyen.
- Az SZBK 4. pont szerinti, kutatási tevékenység végzésére, valamint e tevékenység
személyi és dologi feltételeinek biztosítására, továbbá a megrendelő ellenőrzési
joga, továbbá a kutatáshoz szükséges speciális berendezésekre vonatkozó tulajdonjoga
gyakorlásának biztosítására vonatkozó kötelezettségei szerves összefüggésben
állnak a következő, a jogátszállásra vonatkozó rendelkezésekkel:
- A kutatási ütemterv teljesítése, ideértve az egyes ütemek teljesítéséről
készítendő jelentést, amely össze van kapcsolva a megrendelő által az 5. pont
szerint fizetendő ellenérték esedékes részének folyósításával, illetve felmondási
jogot is biztosít a megrendelő részére (lásd 6.2. pont és 6.3. pont utolsó
mondat).
- A kutatási jelentések tartalma (8. pont) összetett, pénzügyi jelentést,
tevékenységi beszámolót (leírást) és kutatási eredményre vonatkozó kötelező
leírást is magukban foglalnak (lásd különösen 8.1. pont). A (3) jelű irat
különösen jól példázza ezt az elválaszthatatlanságot. Az 1. pont (összefoglaló)
címei és a jelentés első négy pontja, de különösen az 5. és 6. pontok (részletes
kísérleti adatok és táblázat 9-22. o.), majd ezt követően a hónapra lebontott
pénzügyi jelentés (23. o.) mutatják a tevékenységi, eredmény- és pénzügyi
beszámoló integráns egybetartozását. A jelentés függelékei (a CD-ROM nincs
csatolva az irathoz) önmagukban is jogi oltalomképes adatbázist alkotnak.
- Az SZBK által a TSA alapján végzendő kutatási tevékenységtől és a jelentési
formában történő "fizikai" eredményátadástól nem választható el,
hogy az SZBK-t
- a technológia tekintetében üzleti titoktartási kötelezettség terheli, amely
a kizárólagos vagyoni jogok megrendelő javára történő fenntartásának egyik
eszköze (9.1-9.4. pontok),
- a 9.5. pont alapján a megrendelőt illetik a kutatási tevékenységgel összefüggő
bármely információ (valójában: szakirodalmi közlemény, tehát szerzői mű) nyilvánosságra
hozatalával összefüggő jogok, azaz a megrendelő megtilthatja vagy késleltetheti
a szakirodalmi közlemények nyilvánosságra hozatalát. E rendelkezés jogi értékelése
körében meg kell állapítani, hogy az érintett kutatók-alkotók szerzői vagyoni
jogainak megrendelő javára történő fenntartását jelentik. A rendelkezés alátámasztja,
hogy a kutatási tevékenységre, és a tevékenység eredményére vonatkozó jogátszállásra
vonatkozó kikötések egymástól elválaszthatatlanok.
- a TSA 10. pontja szerinti versenykizáró klauzula egyértelműen a megrendelő
kizárólagos jogszerzését támogató jogi technika;
- a TSA 11. pontja kétséget kizáróan kiköti, hogy
- függetlenül attól, hogy a kutatási eredmények szabadalmaztatható találmányt
képeznek-e, az SZBK köteles ezeket az eredményeket leírni, és fizikailag átadni
a megrendelőnek,
- a kutatási eredményekre vonatkozó bármely iparjogvédelmi oltalom a megrendelőt
illeti,
- az SZBK köteles együttműködni a megrendelővel a jogi oltalom megszerzésében,
és
- mind az SZBK, mind a kutatásban résztvevők lemondanak a kutatási eredmények
iparjogvédelmi oltalmára vonatkozó minden jogukról, ideértve a külön díjazási
igényt is (kivéve az alább tárgyalandó royalty-igényt).
- A TSA szerződés szerint külön haszonrészesedési díjigény (royalty) csak
akkor illeti meg az SZBK-t, ha a kutatási eredmények iparjogvédelmi oltalomban
részesítése megtörtént, és ennek alapján a megrendelő hasznosítási (licencia-)
vagy jogátruházási szerződéseket köt. A royalty-igény ekkor is korlátozva
van időben (12.2. és 12.5. pont), a szerződés tárgya és a royalty mértéke
tekintetében ( 12.1., 12.3. és 12.4. pont).
1 "A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren
kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben."
2 "A Szerzői Jogi Szakértő Testület az Szjt. 101. § ... (3) bekezdésében
megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad ...megbízás alapján."
3 "E rendelet alkalmazásában a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos
kérdésnek számít az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos
kérdés."
4 A kutatási szerződések jellegzetes vonásairól a 4. pont tartalmaz megállapításokat.
5 Ptk XXXV. Fejezet 5. pont: A kutatási szerződés
6 Ptk. 412. § (1) Kutatási szerződés alapján a vállalkozó kutatómunka
végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak
abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.
7 Ptk 412.§ (3) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott,
jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a) ha a megrendelő
a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső
tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel
nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik;
b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak
saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja,
harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó
szabadon rendelkezik.
8 A Polgári Törvénykönyv magyarázata, KJK-Kerszöv, 2002. 1479.o.
9 ld. az előző lábjegyzetben megjelölt forrás, 1478.o.
10 ld. az előző lábjegyzetben megjelölt forrás, 1479.o.
11 Ptk. 86. § (1) "A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.
(2) A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott
fajtáira (...)a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, (...)és mintaoltalom),
továbbá az újítói jog (...) határozza meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi
alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek
társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4)
A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési
ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. (...)." A (2) bekezdés szerinti
felsorolásban értelemszerűen, a Ptk 1977-es szövegéhez képest korszerűsítve,
az azóta eltelt időben folyt szerzői jogi és iparjogvédelmi jogalkotás eredményeire
figyelemmel soroltuk fel a kutatási szerződés alapján létrehozható alkotásokat.
Ebből - magától értetődően - kihagytuk az iparjogvédelem területén a vállalat-
és árujelzőket (védjegy, földrajzi árujelzők), a szerzői jog területén pedig
szomszédos jogi teljesítményeket.
12 Vö. Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem, szerk. F.Tóth Tibor, MTA-OTH,
1987. Bp., VI..2. pont (szerzője:Lontai Endre)
13 A magyar szerzői jogi törvényre hivatkozás nem téves. A megbízás szerint
az a kérdés, hogy a kutatás végzésének helyén minősülnek-e szellemi alkotásoknak
a TSA alapján keletkező kutatási-tevékenységi eredmények. Ezt - a szerződésre
kikötött Egyesült Királyság jogával szemben - csak a védelem helyének joga (ez
esetben a Magyar Köztársaság joga) alapján lehet eldönteni az alkalamzandó nemzetközi
magánjogi és egyezményes rendelkezések alapján; Nmjtvr. 2.§, 1975. évi 4. tvr.
5. Cikk 1. és 2. bekezdés
14 A szerzői jogi törvény magyarázata, KJK-Kerszöv, 2000, Bp., szerk.
Gyertyánfy Péter, 25,26.o.